Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1985. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Simon Gábo…”

2014-05-04T10:24:40Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1985. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Simon Gábo…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Simon Gáborné, 1902.
|-
|
|(2.) Kustán Istvánné, 1914.
|-
|
|(3.) Srágli Józsefné, 1922.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Nagy Károlyné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kust%C3%A1nszeg
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kustanszeg.hu
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A törökdúlás után létesült a falu. A kb. 1 km-re lévő Rácokparagáró. Nevét a Kustánoktól kapta. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kustánok, Gerátok, Hajmások a régi családok. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A falu keletkezésekor csak, később nem. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Németfalut, Milejszeget, Csonkahegyhátat. Nagyságuk kb. azonos, fekvésük is (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejbe tartozik. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Hetésről: Kerkán túli terület, Lenti, Lovászi, Rédics, Kutas.
Őrség: Magyarszombatfa, Velemér, Őriszentpéter, Pankasz, Viszák. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolódásról. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak Milejszegről, Bocsvölgyéről, Nagy- és Kislengyelből, Pálfiszegről. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Novára, Zalalövőre, Zalaegerszegre.

====b) Piacra: ====
Zalaegerszegre.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nem szoktak eljárni, csak a katolikusok a szomszéd falvakba.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak el. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Vas megyébe, Veszprém megyébe nagyobb számban, répakapálásra, répaszedésre, aratásra. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jöttek ide summások. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Veleméri árusoktól vették. Szekéren árulták, vagy a vásáron Nován és Zalalövőn. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszesek, fazekasok, paprikások, drótosok, teknősök. (1,2,3)

====b) Honnan jöttek? ====
n.a.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Meszesek, fazekasok, paprikások, drótosok, teknősök. (1,2,3)

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Németfaluban voltak szőlőik, kisebb területek.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Kustánszegen nem volt idegeneknek. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mai temetőn kívül volt a régi „Szentiváni” temető, amelyben adatközlők emlékezete óta már nem volt temetés. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Pünkösd előtti és utáni két hétfő. Jégverés ellen. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két levelű boronát használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Csak kézzel vetettek. (1,2,3)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Nincs.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat és gereblyéset használtak. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyet. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kévét raktak egy keresztbe, 3-4 keresztet kepébe. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik, 3-4 kereszt összerakva a kepe. Termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm-es a csép nyele. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Nem volt állandó csapat, kölcsönösen jártak el. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárson vitték kazalba a szalmát. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1945 körül szűnt meg. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1960 után kezdték eke után ültetni a burgonyát. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált füvet a rendről szétterítették, az időtől függően forgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Köcölével és terhelővel (két meghajlított mogyoróbot egymáshoz erősítve). (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszegek (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használtak.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel. (1,2,3)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot, 1935 után nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A tartólánc a régebbi.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a terményt hordó, trágyahordó szekeret, kocsinak a díszesebb, személyszállítót. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-4,5 m hosszú, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötelet használtak. 7-8 m hosszú. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt a saroglya, kettőt használtak. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Két oldala kifelé ívelt a szekér oldalához igazodva, eleje és alja is volt.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Terményhordásakor kettőt használtak. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem patkolták a marhákat. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Káforka is, zséter is. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, ne!

====b) terelik jobbra ====
Nejde hikk!

====c) és balra====
Nejda hakk! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca, ne, ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne, ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén szólítják és hozzáteszik: le. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Vágót, tilolót, törövályut használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Volt.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Csóbor tanya, Pulkatanya, Kertalla, egy-egy család és leszármazottai laktak itt.

====b) Miért volt így? ====
n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község a török dúlás után települt ide Ráczokparagáról. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Ma is van boronaház. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A konyha és a szoba közti falra helyezték a kéményt. A füstöskonyhák átalakítása után csk zárt kéményt építettek. A 10-es években már így épültek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Pitarba nyílt minden helyiség. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt mestergerenda. Földfalu házon nem. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1926-27 körül kezdték rakni az átalakítások után. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kontyolt tetejű házak építésének idejére nem emlékeznek, a kockaházakat az 50-es évek elején építették, tömbház nincs. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt több helyen is. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
60-70 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Hosszú, téglalap alapúakat építettek. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Csípővassal fogták meg az edény fülét. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem savanyítottak egészben a répát. Törkölyt nem használtak. (1,2,3)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem savanyítottak egészben a káposztát.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960 óta általában nem sütnek kenyeret, de ünnepkor ma is több háznál sütnek. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a) és b) típusút is. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongásat is (mutatni már nem tudtak) és cserépedényt is. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelű volt. (rajz) (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek gánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel felengedték, zsírba szaggatták. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú fonott, 3 ágút és fonatlan perecet sütöttek. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
1945 után kezdtek lecsót készíteni. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát 20-as évek végétől eszik nyersen, paradicsomot 1945 óta. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós és mákos kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek.

====b) Hány szélből készült?====
Két-három szélből készültet használtak. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idősek ma is viselik. Általánosan az 1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok és lányok. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1935 óta szokás, több helyen ma is így van. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben nem. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap.

====b) 1930 körül: ====
Vasárnap, de már szombaton is. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét helyen tartottak.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés is volt mindkét helyen.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A vendégek mindkét rokonságból mindkét helyen voltak. (1,2,3)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ritkán még a háznál, de már gyakran a kultúrházban. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfények és vendéghívók az esküvő előtti hét keddjén és szerdáján.

====b) 1930 körül: ====
Ifjú pár és meghívóval az esküvő előtt 2-3 héttel. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Parasztzenészek voltak.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Bőgőn, cimbalmon, hegedűn.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucáztak december 13-án.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmával, a szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony másnapján regöltek.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A szöveget nem tudják. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Számottevő öreglegény nincs a faluban. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt 2 X-es tejesfazék.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
2

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Származási helyét nem tudják. (1,2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Mikuláskor a gyermekek cipőjébe raktak almát, diót, aszaltgyümölcsöt. Néha felöltöztek Mikulásnak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Egy angyal és három pásztor járt, szalonnás, töpörtyűs és koredom. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a róka, a farkas! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Gyepűvágó embert. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kustánszeg - Laptörténet

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1985. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Simon Gábo…”