Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. augusztus |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Laczó Gé…”

2014-05-02T21:15:26Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. augusztus |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Laczó Gé…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Laczó Géza, 1907. római katolikus, Kondorfa, Fő u. 7.
|-
|
|(2.) Laczó Gézáné Sáfár Irma, 1912. római katolikus, Kondorfa, Fő u. 7.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kondorfa
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kondorfa.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tudnak semmit a falu keletkezéséről, csak azt, hogy pár száz éve már biztosan létezik. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Laczó, Herceg, Sinka, Klujber. Régebben beköltözött, itt gyökeret vert családok: Hauserok, Plauerok, Stampfok – német nyelvterületről kerültek ide. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Németek települtek be nagyobb számban: Hauser, Stampf, Plauer. Ők a II. világháborút követően jöttek ide. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A 60-as években sokan költöztek el Keszthelyre, Szentgotthárdra, Szombathelyre, Mosonmagyaróvárra, Sárvárra. Az elköltözés oka a TSZ alakulása. Sokan a városban kerestek inkább munkát. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Egy TSZ-hez tartozó falvak Kondorfa, Ispánk, Rákos, Őriszentpéter, Szalafő, ezért is tartják ezeket magukhoz hasonlónak. (2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik semmilyen tájegységbe, az Őrség és a Vend-vidék határán található. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység az Őrség és a Vend-vidék (Szentgotthárdtól nyugatra). Vend falvak: Kétvölgy, Orfalu, Apátistvánfalva, Rábatótfalu, Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök. Őrségi települések: Őriszentpéter, Szalafő, Velemér, Pankasz, Ispánk, Őrimogyorosd, Bajánsenye, Kisrákos, Nagyrákos. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nevezetes község Őriszentpéter, ez az Őrség fővárosa, továbbá Velemér templomáról. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Sokat csúfolták, lenézték Kondorfát, elmaradott községnek tartották. Csúfolkodómondást nem ismernek. Azt viszont tudják, hogy a szentpéterfaiakat Krobótoknak nevezik. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sokan házasodtak a környékbeli falvakból (Rábagyarmat, Szalafő, Őriszentpéter), de házasság révén csak férfiak hagyták el a falut. A nők férjeikkel együtt Kondorfán települtek le. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Őriszentpéter, Körmend (állatokat: ló, disznó), Szentgotthárd (szombat, hétfő).

====b) Piacra: ====
Szentgotthárd szombatonként.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Környező falvakba, községekbe (Őriszentpéter, Szalafő, Farkasfa).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Szentimre. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Csöngére jártak dolgozni, Szentgotthárdra a papokhoz cselédeskedni. Csöngére a férfiak napszámban pár hónapra is elszegődtek. Sokan. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jöttek máshonnak dolgozni. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek a faluban kocsikasokat, kosarakat, faeszközöket. Neveket nem mondtak. (1,2)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Pankaszról szerezték be a cserépedényeket. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Nem jártak vándorárusok, csak oláh cigányok. Szedték össze a falu lim-lomját. (1,2)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Néhány falusinak Csörötneken volt/van szőlője. (2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temetője van a falunak. Ezeknek nincs külön nevük.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontok nem kerültek elő itt. (1,2)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu ünnepei: augusztus 15., szeptember 8. (Mária napok), augusztus 20. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan 2 boronát használtak. (2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A szegényebbek itt is kézzel vetettek.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés volt gyakoribb. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót sokan, hajmókot kevesen használtak. (1,2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak ilyen kévekötőfát, volt rajta lapos nyílás is. (1,2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 kévét raktak egy keresztbe, kb. 30 keresztet egy kepébe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe kb. 30 összerakott kereszt. A termés mennyiségének meghatározására is használták. (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor a munkások a rokonság köréből kerültek ki. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, ez volt az általános. Emlékezetük óta ezt használják. (1,2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termesztése a 60-as években szűnt meg, a talaj romlása miatt. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háború után kezdődött és a 60-as években lett általános. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát rendekben szárították, addig forgatták, amíg ki nem száradt. Kosárban, szekérrel hordták haza. (2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kosárral (német kosárnak hívták) hordták be a takarmányt az istállóba. Ez, ill. az ölben való hordás volt a gyakori. (1,2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Az egészet igának nevezték. Az egyes részek differenciált elnevezéséről nem tudnak. (1,2)

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták a fák levelit, mert volt elég szalma. (1,2)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot a ló befogásánál.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A II.16. ábránál az első a régebbi mód. (1,2)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret vonómarha húzta, terményszállításra használták, a kocsit ló-, személy szállításra szolgált. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 3, 3,5 m hosszú. A nyújtott hosszúszekér 4 m. A nyújtott hosszúszekérrel való szállítás a gyakoribb és a régibb. (1,2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel más eszközt nem használtak. (1,2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem volt saroglyája. A lovaskocsinak, a lovas szekéré pedig egyenes. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő kocsikast is használtak. (2)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak teheneket patkoltak, télen és nyáron. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nevén.

====b) terelik jobbra ====
Hik, na!

====c) és balra====
Hopp! (1,2)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne-ne. (2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-ne. (2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatják. Pl. Bodri le. (1,2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt és törővályút használtak a len és kender töréséhez. (2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak. Ennek külön neve nem volt. (1,2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu helye mindig itt volt. Különálló házcsoportról nem tudnak, de a falu 3 külön részből áll: Alvég, Középszer, Fővég, ezek azonban egybeérnek. (1,2)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Ma is van még boronából készült lakóház a faluban. (2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes házak füstjét az ajtón engedték ki. Zárt kémény építése a felszabadulás óta általános. (1,2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mind a háromnak külön bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem tudnak ilyen házról. (1,2)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a század 10-es éveitől lett általános. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A tömbházak építése az 50-es évektől általános. A felszabadulás után már nem építettek egysoros házakat. (1,2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen, volt ilyen ház. Azt, hogy kié, viszont már nem tudják. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Az a) konyha padlószintjére építették a konyhai kemencét. (2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt torkos pajta, L alaprajzú pajta. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A c) kerekes kiszedővillát használtak, külön nevük ennek nem volt. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben nem, csak lereszelve savanyítottak tarlórépát.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem savanyították egészben. (1,2)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése. (1,2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) csillagos formájú kenyértartót használták. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. Egy füle volt. (1,2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) és c). (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából gánicát készítettek. A hajdinalisztet kevés főzés után forró vízzel felengedték, megtörték, majd zsírral összefőzték. (1,2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Töltetlen kalácsot a maguk számára nem sütöttek, csak lakodalomba – fonott hosszúkást, fonott kör alakút perecnek nevezik. (1,2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A 60-70-es évektől készítenek gyakrabban lecsót. Paradicsom, paprika egyenlő arányban került bele, pár fej vöröshagyma, tojást is szoktak rásütni, vagy kolbásszal ízesítik. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát, paradicsomot rendszeresen a 60-70-es évektől fogyasztanak. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, kuglófot, perecet, fánkot, rétest készítettek karácsonyra. (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, viseltek a férfiak széles gatyát.

====b) Hány szélből készült?====
2 szélből állt, fehér vászonból készült. (1,2)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 70-es évekig viseltek az asszonyok szoknyát réklivel. (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Egy asszony kivételével (Lugasi Szidi) férfiak szőttek vásznat. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt szokásban, fedetlen fővel is nyugodtan kimehettek az udvarra. (1,2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Majdnem mindig tartottak esküvőket. A legtöbbet májusban.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nagyböjtben és a decemberi böjti időszakban (november végétől advent végéig) nem. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (2)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat otthon tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Vasárnap a lányos háznál, hétfőn a legénynél folyt a mulatság. (1)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben tartják, Kondorfán, Őriszentpéteren, Szentgotthárdon. (2)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
2 vendéghívogató járta végig a falut szalagos kalapban, verset mondva egy héttel a lakodalom előtt.

====b) 1930 körül: ====
Meghívókat küldenek. (1,2)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt cseréptörés. (1)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Rövid ideig a faluban is voltak zenészek, de Rönökről, Csörötnekről is hoztak zenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon játszottak. Néha harmonikás is jött, ő egyedül játszott.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A harmonika a 70-es években jelent meg. (1,2)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt lucázás.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Fiatalok szalmával járták a házakat, ezt terítették szét, térdeltek rá és verset mondtak. Utána megvendégelték őket. Szövegre nem emlékeznek. (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt a faluban. (1)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen több öreglegény volt, mint ma. Kb. 10 volt az 50-es években, ma 2-3 van. (1,2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem használtak X-el díszített tejesfazekat. (1)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Gyerekek szoktak mikulásozni, bundában, láncos bottal. Ők járták a házakat, de sokszor az utcán is ráijesztettek a járókelőkre. (1,2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3 király, pásztorok, jászól a kis Jézussal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány!-al ijesztgették régen a kisgyerekeket. (2)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (2)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Rőzsét szállító embert láttak a holdban. (1,2)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:25-kori változata
506. sor:		506. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Rönöki zenészek]]
		+	[[Kategória:Csörötneki zenészek]]
		+	[[Kategória:Kondorfai zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

Kondorfa - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:25-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. augusztus |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Laczó Gé…”