Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1987. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Paár Jáno…”

2014-05-02T21:14:51Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1987. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Paár Jáno…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Paár János, 1913. Kiszsidány, Fő u. 21.
|-
|
|(2.) Paár Jánosné, 1920. Kiszsidány, Fő u. 21.
|-
|
|(3.) Barasics Ferencné, 1895. Kiszsidány, Fő u. 13.
|-
|
|(4.) Barasics Ilona, 1942. Kiszsidány, Fő u. 13.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Horváth Gyula
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiszsid%C3%A1ny
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.koszegikisterseg.hu/Kiszsidany/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Korábban többségében német falu volt, Rockendorfnak hívták, majd a Németzsidány nevet kapta. A közelmúltban vette föl a Kiszsidány nevet. Régen az iskola is kétnyelvű volt. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Paár, Istenics, Schrót, Bander, Lágler, Hódosi. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluban valaha nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Egy-két család az 1956-os események ideje alatt hagyta el a települést. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A környező falvakat tartották a magukéhoz leginkább hasonlónak. „Annak ellenére, hogy ez a falu egyedül volt német a környékben, – gazdálkodásában semmi különbség sem mutatkozott.” (Peresznye, Horvátzsidány, Olmód.) (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu nem tartozik tájegységbe, vagy népcsoportba, az itteniek szerint. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Az Őrségről és a Göcsejről hallottak, de településeket nem tudtak megnevezni. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Csepreget tartják híres falunak, búcsújáról nevezetes. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Arról nem tudnak, hogy a környékbeliek csúfolták volna valamivel a falut. Az itteniek a környékbeli horvátokat krabótoknak csúfolják. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak régebben más falvakból házasodni. Meszlen, Nemescsó, Doroszló és Horvátzsidány nevét említették. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Régebben Kőszegre szoktak elmenni vásárra, amit Orsolya napján tartottak. Egy évben négyszer volt vásár Kőszegen. Csepregen szeptember 29-én tartottak vásárt, ahová szintén elmentek.

====b) Piacra: ====
Piacra Kőszegre jártak (szerdán és szombaton) és Csepregre (csütörtökön).

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra Horvátzsidányra (június 24-én), Peresznyére (szeptember 1-én) jártak. Kiszsidányon a katolikusok tartottak búcsút a Mária naphoz legközelebb eső vasárnapon.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A katolikusok jártak búcsújáró helyre. Csepregre Nagyboldogasszony napján, valamint Máriacellre, – az időpontra már nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Ausztriába – egészen Bácsig – szoktak eljárni aratni, és répát kapálni. Kb. 5-10 család szokott elmenni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem szoktak munkára jönni más településekről. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Általában saját maguk elkészítették a használati eszközeiket. Ami nagyobb szakértelmet igényelt azt a helybéli bognárral készítették, vagy a kőszegi vásárban szerezték be. Előfordultak vándorkovácsok is a faluban. Eladásra nem készítettek eszközöket. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Csávai német fazekasoktól vették a cserépedényeiket a kőszegi és a csepregi vásáron. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Köszörűsök, cserepesek, tojásszedők, meszesek jártak a faluban. A II. világháború után fokozatosan elmaradoztak. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Csáváról.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Köszörűsök, cserepesek, tojásszedők.

====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A külső mezőn volt mindenkinek szőlője. Egy-egy gazdának volt szőlője Csepregen és Peresznyén. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van, fele a katolikusoké, fele az evangélikusoké. Hallották, hogy a falutól déli irányban volt még egy temető, de már nincsenek nyomai. (1,2,3,4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Flórián napja fogadott ünnep volt. Valamikor leégett a falu és ezen a napon minden évben misézett a pap. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Csak egy boronát szoktak használni a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között még majdnem mindenki kézzel vetett.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Egy-két nagyobb gazdának volt vetőgépe, akik a rokonoknak is kölcsönadták. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás és gerebjés kaszacsapót használtak. Amióta emlékeznek mindig ezekkel dolgoztak. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak olyan kévekötő fát, aminek a végén nyílás volt. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak egy keresztbe tenni. A kereszteket nem szokták egyvégtében a tarlón lerakni. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet hívták kepének. Használták a termény mennyiségének megjelölésére. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150-180 cm között mozgott. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gépészen és az etetőn kívül a gazda állította a munkásokat. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal és villával hordták a kazalba a szalmát. Az 1930-as évek körül megjelent az első elevátor. Ettől kezdve csak a zsupnak való szalmához nyúltak kézzel. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1930-as évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1930-as évtizedben kezdődött és 1945 után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Az időjárástól függően 1-3-szor forgatták a rendeket, majd boglyákba rakták. Kb. 10-15 boglyát raktak egy szekérre. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Hátikosárral, szénáskosárral, villával hordták a napi szálastakarmányt az állatok elé. A sorrend az elterjedtséget is tükrözi. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
az iga felső fájának a nevét már elfelejtették

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha kevés volt a szalma. Csalitnak hívták az ilyen almot.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel használták a fák leveleit alomnak. (1,2,3,4)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot az 1930-as években.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A nyakló a régibb. (1,2,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a teherszállításra használatos eszközt. Kocsinak nevezték a személyszállításra használatos eszközt. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Ismerik a vendégoldallal való szállítást, de általánosan a hosszúszekér használatos. A hosszúszekér hossza 4-5 m között mozgott. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Csak kötelet használtak a nyomórúd leszorítására. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi sarogjája majdnem teljesen egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az egyik végén nyitott és a mindkét végén zárt szekérkast is használtak a faluban.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Egy embernek csak egy volt. (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A puhakörmű vonómarhákat szokták patkoltatni. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter a fejőedény régi neve. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz-nea!

====b) terelik jobbra ====
Hik!

====c) és balra====
Hajsz! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Pujc-pujci, coca-ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyának a nevét mondják, amihez hozzáteszik a ta-ta szavakat. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez tiloló típusú törőt használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A két kerék egymáshoz viszonyított elhelyezkedése szerint ferde típusú rokkát használtak.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Ferde. (1,2,3,4)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A községnek mindig itt volt a helye. Nem tudnak arról, hogy a község határában lett volna egymástól elkülönülő házcsoport. (1,2,3,4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A Fő u. 13-as, 27-es, 43-as számú ház még ma is épségben van. Ezek az itteniek elnevezése szerint tömés házak. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes házak füstvezetőjének átalakítása során a kéményt a falba építették. Kb. az 1930-as évtizedtől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A szobákba a konyhából lehetett bemenni. A konyha a tornácra nyílt, a kamrával együtt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A régebbi házak mind keresztmestergerendásak voltak. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Már az 1910-es években nagyon sok rakott sparhelt volt. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es évtizedtől kezdődően építettek kontyolt tetejű házakat. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobákban konyhából fűtött kályhák voltak. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakú pajták voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát egészben nem savanyítottak törköly között, de az előfordult, hogy a gyalult káposzta közé tettek egészben tarlórépát.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát egészben nem savanyítottak. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az ábrák közül elsősorban a c)-t használták, de előfordult a b) is (kenyértartó formák). (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt a faluban füllel ellátott vajköpülő, de többen használtak fül nélkülit. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről nem tudtam vázlatrajzot készíteni, mert a faluban nem emlékeznek rá, hogy használtak volna ilyen eszközt. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak kukoricából készült kását fogyasztottak. A kukorica liszttel kevert kukorica kását leforrázták, s kanállal kiszaggatták, majd vöröshagymás zsírral leöntötték. Az 1. adatközlő emlékszik arra, hogy a hajdinából készült gombócokat levesben megfőzve fogyasztottak. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú fonott, és köralakú fonott töltetlen kalácsokat szoktak sütni ünnepre. Lakodalomra általában föl is szalagozták ezeket. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború óta készítenek rendszeresen lecsót. Paprika, hagyma, paradicsom a mennyiségi sorrend. Állítólag kolbász és tojás nélkül nem szívesen ették. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kb. 1940-től fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kakaós kuglóf és diós, mákos kalács került a karácsonyi asztalra. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát, egy-egy szára kb. 80 cm volt. (1,2,3,4)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az öregebbek még most is derékban rögzített szoknyát viselnek. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak a szükséges fonalat fonták meg, amit Csepregen takáccsal szövettek meg. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az öregebb asszonyok még ma sem mennek ki kendő nélkül az utcára. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1950-es évekig volt szokás az ágyakat párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nyáron egyáltalán nem tartottak lakodalmat. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A katolikusok 1910 körül szerdán, az evangélikusok vasárnap tartották a lakodalmakat.

====b) 1930 körül: ====
Ma mindenki szombaton tartja a lakodalmat. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos és a fiús háznál is tartottak lakodalmat a saját rokonoknak, s a másik fél közvetlen hozzátartozóinak.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egy-egy főétkezést tartottak. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalmakat néhány kivétellel vendéglőben tartják. Legtöbben a horvátzsidányi vendéglőben szokták tartani. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a vendéghívó hívta össze a rokonságot egy-két héttel a lakodalom előtt.

====b) 1930 körül: ====
Ma a fiatalok hívnak, szintén egy-két héttel előbb. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során az első leveses tálat el kellett törni.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A kásapénz szedésekor ez volt az egyik indok. (1)

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában Horvátzsidányból hívtak zenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Prímás, kontrás, bőgős, klarinétos, cimbalmos, de kb. az 1940-es évektől előfordult, hogy csak tangóharmonikával játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Általában öttagú zenekarok játszottak.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Kb. az 1940-es évektől lépett be a felsorolt zenészek közé a gombos- és a tangóharmonika. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szoktak lucázni.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Tíz év körüli gyermekek jártak szalmát vittek magukkal. A szövegre már nem nagyon emlékeznek, mert régóta nem gyakorolják a szokást. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Hallották az idősektől, hogy valamikor regöltek itt, de erre nem emlékeznek. (1,2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Ma hét, régen 4-5 öreglegény mindig volt. (1,5 %, illetve 2 %) (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X-el díszített tejesfazékra nem emlékeznek. (1,2,3,4)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
A kérdésben felsorolt szokásokról nem tudnak a faluban. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napján itt Krampusznak öltöztek a fiatalabb legények. Álarc, kifordított kabát volt rajtuk és bot volt a kezükben. Krumplit, almát, vesszőt vittek magukkal. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Horvátzsidányból járt néhány cigánygyerek a kis betlehemmel, karácsonyi énekeket énekeltek, de a szereplők nevét nem tudták megmondani. Állítólag öten voltak. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a „Kunkus”. A németek azt mondták a rossz kisgyermeknek, hogy „ba-bau”. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Erről a szokásról nem hallottak. (1,2,3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Rőzsét szállító embert és karácsonyfát láttak a régiek a holdban. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:22-kori változata
500. sor:		500. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Horvátzsidányi zenészek]]

Kiszsidány - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:22-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1987. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Paár Jáno…”