Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Horváth …”

2014-05-02T21:14:25Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Horváth …”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Horváth Jánosné, 1910. Kisunyom
|-
|
|(2.) Léránt Lajos, 1909. Kisunyom
|-
|
|(3.) Pék Lajos, 1921. Kisunyom
|-
|
|(4.) Pék Lajosné Németh Margit, 1928. Nárai
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisunyom
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kisunyom.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu keletkezéséről nem maradt fenn érdemleges hagyomány. Úgy tartják, hogy régen a cselédek telepedtek itt le. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Szatmári, Kampics, Tiborc, Pék, Pulai, Markó, Kertész, Menyhárt, Pucz, Horváth, Léránt, Dugmanics. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt bevándorlás. Az uradalmi cselédek „jöttek-mentek” csupán. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kivándorlás a faluból. A fiatalok jártak és járnak be dolgozni városba. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kisunyom, Nagyunyom és Sorokpolány tartozott egy körjegyzőségbe és egy fárába. E két falut egyébként is hasonlónak tartják, mert „ott is csak illyenyek vannak”. Uradalmi cselédek lakták a falvak jelentős részét. A közeli Balogunyomot „ravasz paraszt” falunak tartják, nem hasonlítva ezekhez. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem vallják magukat tájegységhez tartozónak. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Körmend „alatt” kezdődik a Hegyhát, de ezt már messzeesőnek mondják. A Hegyhát falvainak megnevezése is hiányos: Győrvár, Egervár, Oszkó, Hegyhátsál… (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
„Ják temploma a régi török időkből való.” (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Erre a falura mondták, hogy „a tukász elejbe harangoztak”. (Várták a püspökööt és éppen akkor jött elő a tyukász.) A jákiakról azt tartották, hogy „megették a muri máját”. Nárai lakóit „dobzósoknak” hívták. (Sok ilyen fa volt az udvaron.) 1919-ben kezdtek el építeni egy utcát, amelyet „nix prót”-nak (nincs kenyér) csúfoltak. A faluban a lakosokat is hívták melléknevükön. Horváth: Finánc, Németh János: Csalmás, Tiborc János: Csunya (szép gyerek volt). (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Be- és ki is házasodtak a faluból. Leginkább a szomszédos falvakból. Jákról, Sorokpolányból gyakrabban, Egyházasrádócból kevesebben. Régen gyakoribb volt a falun belüli házasság. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Leginkább Szombathelyre és Körmendre jártak, de lovat venni elmentek Zalaegerszegre is. Előbbi kettőre maguk is hajtottak tehenet, disznót.

====b) Piacra: ====
Leginkább azóta járnak, amióta kiosztották a bárói birtokot. Szombathelyen kedden és pénteken, Körmenden csütörtökön tartottak piacot. A helybeliek tojást, zöldséget vittek.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszéd községekbe jártak. Sorokpolányban Nagyasszonykor, Balogunyomban áldozó csütörtökön (mostanában az utána következő vasárnap) van búcsú. Kisunyomban Szent Mihálykor. Jákon is nevezetes búcsúk vannak, ide is eljártak.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra jártak nagyon régóta. Újabban Mariazellbe mennek, de ezek már buszos utazások. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A sorokpolányi bárónak volt a határban földje. Ide jártak aratni, répát kapálni, ősszel „betakarodnyi”, csépelni, télen gabonát forgatni. 12 kaszás és 30 ember járt a faluból. (1,2)
A két szomszéd faluval együtt a cselédek és zsellérek száma elérte a 200-at (3)
Szórványosan előfordult, hogy a lányok elmentek szolgálni Budapestre, Szombathelyre, a férfiak Burgenlandba vasutat építeni, postaúthoz segédkezni,. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jártak dolgozni. Az uradalmakba jöttek cselédek. Balogunyomba jöttek a vendek és az Őrségből is. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A tejesfazekakat a jáki cserepesektől vásárolták. A piacon vették leggyakrabban. Magyarszombatfai gerencséreket is említenek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nincs szőlőhegy a közelben. Lugasok vannak háznál. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van a falunak, ez olyan régi, hogy rátemetkeznek az előző sírokra.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A templomkertből kerültek elő csontok. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs a falunak fogadott ünnepe. Szent Mihálykor van a búcsú, ő a falu védőszentje. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak kétleveles boronát, ez vasból készült. Hármas borona csak az uradalomban volt. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kevesebb volt, aki kézzel vetett. (1,2)
60 %-a biztos kézzel vetett. (3,4)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
3-4 kisgép volt a faluban. (1,2)
1912-ben a nagygazdáknak már volt gépe. (2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Mindhárom eszközt ismerik a faluban. A b)-t hívják kaszás aratógereblyének. Van, aki az a)-t is használta aratáshoz, ezt villáskaszának hívják. A c)-t csalamádéhoz használták. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Két láb egy kereszt (egy lábban 12 kéve volt). De! Valószínű, hogy régebben 20 kévéből rakták a keresztet, mert az öregebbek ezt mondják.
20 kévéből (1,2), de bizonytalanul említik a 24-et is (3,4) rakják a keresztet. Mindenki ezt tartja jobban, mert így kevesebb került a földre. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
2-3-4 lábas kepéket raktak. Tehát összekeveredik a kereszt és a kepe fogalma. A 24 kévét egyaránt hívják keresztnek és kepének is. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150-160 cm a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőgép tulajdonos fogadta a munkásokat részesként. 1917-18-ban kézzel hajtották a cséplőgépet, ekkor 5-6 ember összeállt. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
3-4 m hosszú nyárssal hordták. Elevátor csak az uradalmakban volt. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. A Kámpics uradalomba vetettek. A két háború között vetettek az első tarlóba. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát eke után az uradalmakban már a II. világháború előtt vetettek. A faluban inkább kilyuggatták, mert keveset vetettek. Voltak „kisemberek”, akik eke után vetettek, de általánossá sosem vált. A TSZ után így vetettek. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás után volt, aki renden hagyta, volt aki egyből elhintette. Jó időben egyszer forgatták. Három nap alatt megszáradt. Volt, aki még egyszer „börzölgette” (felrázta). Vastag rendnél 10-12 nap alatt száradt meg. (2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villán, nagykosárban, burittóval hordták be az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
felsőfa (1)
fölső vonó (2)
fejfa (3,4)

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg (1)
vonószeg (2)
igaszeg (3,4)

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Mikor nem volt szalma tavasszal gyűjtöttek csaritot. Tölgyfalevelet használtak. Töreket, pelvát használtak, ha nem volt szalma. (3)
Az uradalmakban a tehenek alá tettek csaritot. Az erdők az uradalmaké voltak. (1,2,3,4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nagyon ritkán használták a fák leveleit almozáshoz. (3)

====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyláncot. Itt magyaros szerszámok voltak. Kumetet csak a horvátok használtak. (1,2,3,4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: mint hintó (1), csak néha fogtak be, ha valahova mentek (2), személyszállításra használták (3,4).
Szekér: mezőből hazahozott mindennek (1), igás szekér mindennek (2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méteres volt a hosszú oldal. Rövid oldalt trágyához, krumpli-, répaszállításhoz használtak. Nagy ritkán vendégoldalt is használtak (250-280 cm), leginkább préselt szalmához. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánccal, hátul rudazókötéllel szárították le a nyomórudat. Néha csigát is használtak a kötélhez, hogy ez ne menjen olyan gyorsan tönkre. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
„Nem mindenegynek volt saroglája.” A Hegyhátról hozták. (1)
Ívelt volt a saroglya elől is, hátul is. (2)
Nemigen használtak. (3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem használtak kocsikast, suberos szekér volt. (1,3,4)
Ha nem volt suber, magasabb pallót tettek az oldalra. (1)
A kocsikast vesszőből fonták, személyszállításra használták. Ő 1924-25-ből emlékszik kocsikasra. (2)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A legtöbbjét nem patkolták. Amelyiknek kivásott a lába, fúrt a menése, azt megpatkolták. Az első lábon a külső körmöt patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. Később fejőkannát használtak. Akinek nem volt zsétere, az fazékba fejt. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Nevén indítják.

====b) terelik jobbra ====
Hii! Hiik!

====c) és balra====
Nejde! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne. Puci-puci. Coci-coci. A nyelv csettegtetésével. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Ne-pipi-ne. Pi-pi-pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén hívják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó, tiló vagy tilaló, gereben. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) fajtát. (1,2)
Nem emlékszik a rokkára. (3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Érdemben nem tudnak válaszolni. (1,2,3,4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem boronafalra, sem sövényfalra nem emlékeznek. Mórfalat említenek és fecskerakásos falat. A fecskerakást villával 60 cm szélesre rakták. A mórfal talán sövényfal, mert azt mondja (1,2), hogy „az ágakkal font cövekeket sárral bevágták”. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Füstöskonyhákra az uradalomból emlékezne. „Biztos lebontották a házat, aztán úgy.” (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legtöbb helyen L-alakú hajtott ház volt. Szoba + konyha + szoba elrendezésű alaprajz, majd derékszögű lehajlásban a kamrák. A szobák a konyháról nyíltak, a kamrának külön bejárata volt. Egyenes házaknál tornác volt, de hajlított háznál is előfordult. A szalufák hosszabbak voltak (lejjebb eresztették), 2-3 oszloppal támasztották alá a tornácot. A tornácfát csöpögőnek is hívták. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak keresztmestergerendás házak. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
n.a.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A II. világháború után kezdtek így építkezni. A két háború között nem épült már egysoros ház. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Kemence nem volt, kályhával fűtötték a szobát. (1,3,4)
„Belül bubos kemence volt, egyről tudok azt 1914-ben bontották le.” (2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
70 cm magas patkája volt a kemencének. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Valamikor régen, az 1900-as évek legelején különálló pajták voltak. (2)
Lábas pajták voltak téglából. (3)
A házakhoz voltak hozzáépítve. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát lereszelték. Utóbb a tarlórépát „elhagyták”. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelték.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 70-es évek legelején végképp megszűnt. (1)
A 60-70-es évek között néhányan még sütöttek háznál. (1,2,3,4)
1930-ig sokan sütöttek. Volt hátas pék, később szekéren hordták. (2)
A II. világháború után már nem volt általános. (3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) fajta az általánosan elterjedt fajta.
Az öreganyjának b) volt. (2)
Itt előbb a) volt. (1)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, egyfülüt vagy fületlent. 3 literes, 40-50 cm magas volt három „abrinccsal”. Teteje felé összeszűkült. Volt olyan, akinek nem volt vajköpülője, hogy tejesfazékban rázták össze. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát, kölest nem termeltek. (1,3,4)
Az a) és az e) fajta hajdinatörőt használták. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem termeltek hajdinát. (1,3,4)
Édesanyjától szokta hallani, hogy hajdinamálét készítettek. (3)
Hajdinamálét csináltak. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima és fonott kalácsot sütöttek. Hosszúkás, kettes- hármas fonásút. Hármast körbe is fontak. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót mindig ettek, csak nem ilyen gyakran. A paprika kb. kétszer annyi, mint a paradicsom. Egy fej hagymát tesznek bele. Tesznek bele tojást is, de ez nem általános. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen a paradicsomot és a paprikát nem szerették a kérdezettek szülei, méginkább nagyszüleik. Amikorra vissza tudnak emlékezni, mindig volt paprika és paradicsom. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kukoricás kenyeret tettek a karácsonyfa alá. Mákos, diós, lekváros, üres kalácsot sütöttek. A 30-40-es évektől készítettek pogácsát, buktát. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A két háború között még volt „gatyás” ember a faluban. 1914-15-ben a régi öregek még felhúzták ünnepnapra is. A 30-as években már csak aratáshoz, illetve a gulyások, kanászok hordták. (1,2,3,4)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az öregebbek az I. világháború után még egy ideig hordtak réklit húzott szoknyával. A 60-as évekig a legöregebbek megőrizték ezeket a ruhákat, illetve külön részes viseletük volt, ez már nem a hagyományos. (1,2,3,4)
Édesanyja mondta: „nem kell a slabrok”. Így nevezte az egyberuhát. (1)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szövőszékre nem emlékeznek a faluban. (1,3,4)
Egy háznál, a Pongráczoknál volt szővőszék, később már csak zsákot szőttek. Ő már csak erre emlékezik. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt sohasem kötelező a fejkendő viselése. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kinél hogy. (1)
Gyerekkorában még egymás végében voltak az ágyak, alatta kerekeken gördülő supi volt. A 40-es években kerültek egymás mellé. (2)
A 60-as években kerültek egymás mellé. (3)
Az 50-es években kerültek egymás mellé. (4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Jobban télen, farsang idején tartották az esküvőket. Előfordult tavasszal és ősszel, de ez ritka.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön és ádventben nem tartottak. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az esküvő után a kocsmába mentek, amíg elkészült a vacsora. A vacsora volt a főétkezés, de éjfélben terítettek újra. A lakodalom másnap reggelig, néha délig tartott. (1,2,3,4)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Bementek a városba.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A II. világháború előtt még nagyon ritka volt a városban tartott lakodalom. Akik bent dolgoztak, azoknál előfordult. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó hívott a lakodalomba előtte egy héttel. Pántlikás bottal járt. (1,2) Nem tudják. (3,4)

====b) 1930 körül: ====
A menyasszony-vőlegény hív. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tudnak arról, hogy lett volna ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A faluban volt zenekar. Novák Lajcsi bandája játszott a lakodalmakban.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, kontrán, cimbalmon, bőgőn, cigánysípon.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt a zenekarban.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A saxofon és a tangóharmonika 15-20 éve került be a zenekarba. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A faluban két korcsoport is lucázott, a 10 év körüli fiúké és a 17-18 éves legények. 3-5-en voltak egy bandában. Később már a szokás a legényeknél úgy romlott, hogy a falut szórták tele szalmával. „Szabad-e luácázni?” Letették a szalmát, megrázogatták, úgy mondták a verset.
„Luca, Luca kitty-kotty
Tojjanak a tyúkjok, ludjok! Üllősek legyenek!
Fejszéjek, furojok élesek legyenek!
Úgy megájjon a helibe, mint szálfa a tövibe!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza!
Annyi töpörtyű legyen, mint tengerben a föhen!
Annyi tojások legyen, mint égen a csillag!
A gazdának annyi pénze legyen, mint a pelva!
…
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A gyerekek a végén aszalt gyümölcsöt, aprópénzt kaptak. A legények pohár bort, pénzt. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
20-25 éves legények regöltek a lányos háznál. A legények az ablak alatt álltak, vagy az udvaron. Pénzt is gyűjtöttek. Az 50-es évekig élt ez a hagyomány.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Amott keletkezik egy fekete felhő,
Amott legelészik egy szarvas
Csoda féle szarvasnak ezer ága
Gyulladva gyulladjék, aludva aludjék
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Regöljük a gazdát gazdaasszonyának
Itt is mondanának egy szép leányt,
Kinek neve volna, …… volna
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Itt is mondanának egy szép legényt,
Kinek neve volna, ……. volna
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Szegen van egy zacskó, tele van pénzzel
Fele a gazdáé, fele a regösöké
Tele van egy erszény, pénzt akarnak adni,
Száz forinton alul el sem fogom venni.” (1,2)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
2-3 öreglegény mindig volt a faluban. (1)
5-6 volt mindig. (2)
8-10 is volt. (3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismerik az X-szel díszített tejesfazekat. (1,2,3,4)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Igen. (1,2)
Nem emlékeznek. (3,4)

=====a) Melyik napon, =====
A II. világháború előtt szoktak Szent Ivánkor rossz seprűt meggyújtani. (1)
Farsang kezdetekor tábortüzeket gyújtottak. (2)

=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A 20 éven aluli legények beöltöztek. Álarcot csináltak, láncot zörgettek,. A nők is beöltöztek. (1)
A fiúk lányoknak, a lányok fiúknak öltözte. Cucorkának felöltöztek. Kendővel be voltak kötve a fiúk. Este megnézték ki kicsoda. A tollfosztóban áldomást csináltak. 3-4 kamaszgyerek felöltözött. A gyerekeket nem ijesztgették. (3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
10 éven felüli gyerekek betlehemeztek. 2-3 banda is volt a faluban. A gyerekek átjártak Balogunyomba is. Karácsony előtti hetet végig betlehemezték. Éjfélig mentek házról-házra. E szokás a II. világháborúig élt. Szereplői: angyal, Finfiris, Öreg, Maksus. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Antal tartsa meg az állatokat. (1)
Szent Vendel el ne vigye az állatokat. (2)
Nem emlékszenek, az ő idejükben ezt nem emlegették. (3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyünnek a csöndérek és elvisznek! (1)
Felöltöztek rossz ruhába és azt mondták: Elvisz a bácsi! (2)
Elvisz a Krampusz! (3)
Mikulással. (4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Volt ilyen szokás. (1)
Nem emlékeznek. (3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====
Karácsonykor a kórusból a vidékiek dobáltak diót. (1)
Azért dobálták, hogy zörögjön. (2)

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tud róla. (1)
Felszívta a szivárvány az embert, a holdban vágja most a tüskét. (2)
Favágó embert látnak benne. (3,4)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:21-kori változata
592. sor:		592. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Kisunyomi zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

Kisunyom - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:21-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Horváth …”