Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bita Józ…”

2014-04-22T22:39:53Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bita Józ…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Bita József, 1922. Református, Kisrákos, Fő út 40.
|-
|
|(2.) Bita Józsefné Varga Irma, 1921. Református, Kisrákos, Fő út 40.
|-
|
|(3.) Dezse György, 1899. Református, Kisrákos, Lapszer út 3.
|-
|
|(4.) Körnie János, 1912.
|-
|
|(5.) Bedők Ernő, 1907.
|-
|
|(6.) Özv. Krizsa Jánosné, 1911.
|-
|
|(7.) Sebők Ernőné, 1931.
|-
|
|(8.) Fekete Imréné, 1926.
|-
|
|(9.) Dvornicser József, 1926.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisr%C3%A1kos
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kisrakos.hu/pages/telepules.aspx
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu neve valamikor Iklód volt, majd Iklód-Kisrákosként emlegették. Hogy e nevek mit jelentek, azt nem tudják, ezt is a szülőktől hallották. (1)
Úgy hallotta, hogy Nagyrákos és Kisrákos valamikor egy város volt. Hogy hogyan osztották meg és mikor, azt nem tudja, de ma a két falu között erdők, mezők vannak. (2)
Keletkezési időpontot nem tud a faluról. (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Bita, Zsohár, Kovács, Sebők, Kapitány, Balogh. Régebben beköltözöttek: Könye Bajánsenyéről, Kulcsár Nagyrákosról, Bedő Kustánszegről. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluba nem települtek be nagyobb számban, csak néhányan beházasodtak, a lakók magyarok. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az 50-es években sok fiatal elvándorolt a beszolgáltatások elől. Körmenden, Zalaegerszegen, Zalalövőn települtek le és még Polgárdiban, a kitelepített svábok helyére. A faluból is kitelepítettek néhány családot a Hortobágyra. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A neve alapján hasonló falunak tartják Nagyrákos. Szeres-település volta miatt Viszákot, Szalafőt, Bajánsenyét, Őriszentpétert, illetve az egész Őrséget. (1,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu az Őrség része. Az Őrség a jugoszláv határtól (Bajánsenyétől) a Marác folyóig terjedő területet öleli fel. (2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység a Hegyhát, ide tartozik Szarvaskend, Halastó, Döröcske, Döbörhegy. A zalai dombsághoz Kustánszeg, Milájszeg. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nevezetes községek: Velemér – árpádkori templom, fazekasság; Magyarszombatfa – kerámiagyár, fazekasság; Gödörháza – fazekasság; Pinkamindszent – határőrközség volt; Őriszentpéter – őrségi vásár. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem csúfolták a falut a környékbeliek, sem ők más falvakat. Egyes családoknak, azonos nevű családoknak volt megkülönböztető, esetleg csúfnevük. Voltak a faluban Boltos Biták, Külső Biták, Amerikai Biták, Rokkant Biták (elnevezés, foglalkozás, lakhely, családtag, egészségi állapot alapján). (1,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sokan házasodtak környékbeli falvak lakóival (Pankasz, Nagyrákos, Bajánsenye), férfiak, nők egyaránt jöttek, mentek házasodással a faluból. Leggyakrabban Szaknyér, Viszák fiataljaival házasodtak az itt lakók. Olyan falut nem tudnak, amelyikkel kizárt volt a házasodás lehetősége. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Országos állat- és zsibvásár: Zalalövő 3-4-szer évente, Nagyrákos 2-3-szor évente, Őriszentpéter 3-4-szer évente, Körmend havonta, Zalaegerszeg havonta. Szombathelyre havonta főleg a 40-es években bikát mentek vásárolni.

====b) Piacra: ====
Nem jártak (esetleg Körmendre), ami kellett, megtermelték, előállították.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környék búcsúira jártak: Pankasz (június utolsó vasárnapja), Nagyrákos (július első vasárnapja), Őriszentpéter, Jánosfa (június utolsó vasárnapja), Szentjakab (július harmadik vasárnapja), Őrismagyarosd (Szentháromság vasárnapja), Viszák, Ivánc, Kisrákos (június harmadik vasárnapja).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Csak ritkán, akkor Vasvárra (inkább Iváncról). (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régebben sokan jártak csépelni, aratni, kukoricát szedni, kapálni, répát sarabolni, egyelni Csallóközbe, Jegespusztára, Zicsiújfaluba, Békésbe, Nagyszentjánosra, Mosonkárolyházára. Hogy hányan, az a terméstől függött, de általában 10-12 ember hetente. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek máshonnan munkára, illetve ritkán, ha itt nem kaptak munkásokat Őrimagyarosdról, Szőcéről. (1,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Magyarszombatfán, Veleméren, Gödörházán készítette cserépedényeket használtak. Régen ezekből a fazekasok helybe jöttek, ma a kisrákosiak keresik fel a falvakat vagy a piacon szerzik be ezeket. (1,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A faluba drótos tótok, edényfoltozók, bosnyákok, paprikások, meszesek, köszörűsök jártak, kb. a 60-70-es évekig.
====b) Honnan jöttek? ====
Trencsén megyéből. (1,2,3)

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más falvak határában a helybelieknek nem volt szőlőjük, csak a határban levő Pacsai hegyen. Ma többeknek van a Balatonon, Döbörhegyen. (1,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van/volt Kisrákosnak. Külön neve nincs. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepük nincs, reformátusok. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyéni gazdaságokban 2 boronát használtak (kétlevelű borona) ez előbb fából, majd vasból készült. Az uradalmakban 2-3 egymáshoz erősített boronát és egylevelű boronát is használtak. (1,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt a gyakori.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Csak 1-2 ember vetett géppel a két világháború között. A gépi vetés csak a háború után lett gyakoribb. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót használt mindenki. Ismerik a hajmókot is (kajmók), de nem alkalmazták. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Láttak vastagabb végén nyílással ellátott kévekötőfát, de a faluban nem volt általános használatban. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból általában 17 kévét raktak egy keresztbe, de a 21 kévéből álló kereszt is előfordult. 21-nél az első kéve feje alá rudat tettek. 2-3 keresztet raktak össze, ahol villámveszély volt, máshol 10-et is. Ezeket egyaránt kepének nevezték. (1,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározott számú kereszt. Állhatott 2-3-ból (villámveszélyes helyeken), de 10-ből is. A kepe szót a termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 170-180 cm volt. (1,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén kalákában dolgoztak. A II. világháború után 2 gép volt a faluban, ezt is Körmendről hozták, részescséplés volt. Az első kombájn a 60-as években jelent meg. (1,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal (hosszú rúd végén hegyes vassal) hordták kazalba, ez volt az általános, vállon, fejen vitték. A 60-as években megjelent az elevátor is, ahol hozzáfértek vele szalmához. (1,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már a II. világháború előtt is eke után, barázdába vetették a burgonyát. Általánossá az 50-es években vált. (1,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet lekaszálták. A rendeket szétszórták, szárították, általában egyszer forgatták, petrencébe rakták. Másnap újra kiterítették, majd behordták. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt kosárral, villával, szénásruhával hordták be az istállóba. Egyformán gyakori volt mind a három. (1,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Főleg a II. világháború előtt volt gyakori, hogy akinek kevés földje volt és nem volt szénája, az ősszel fák leveleit használta az almozáshoz. A háború után már csak elszórva fordult elő ez. (1,2)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Régen csak tartóláncot alkalmaztak a ló befogásánál (1930 körül), ma a tartóláncon kívül nyaklót is használnak. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A tartólánc a régibb, az újabb a nyakló.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: ökör, tehén húzza, nehézteher szállítására használják.
Kocsi: könnyű terhet szállított, általában egyes lófogattal ellátva. (1,2,3)
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m volt, csak nyújtott hosszú szekeret használtak, vendégoldallal szállítás nem volt, ma inkább. (2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján 8-9 m-es rudazó kötéllel történt, amely kenderből készült. Elől láncot alkalmaztak. (1,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát nem használtak, csak subert. Esetleg a háború alatt itt maradt 1-2 saroglyát használták fel. (1,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Ilyen formájú szekérkast használtak (rajz).

====b) Használtak-e kettőt is?====
Általában kettőt tettek össze, de egy mindig volt. (1,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem patkolták a vonómarhát, de ha az ökör megsántult, akkor patája belső felére került a patkó. (1,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, ne!

====b) terelik jobbra ====
Hikk!

====c) és balra====
Hopp! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, ne. Coca, coca gyere ide! (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi. Pipi ne, ne. (2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát az egész faluban a nevén hívogatják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Csak lent termesztettek, ezt sulyokkal törték, amely gömbölyű volt. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő, álló típusú rokkát egyaránt használtak a faluban. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu határában levő dombon volt valamikor néhány ház.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Ezt a részt Fodor-szernek hívták, ma már nincsenek itt házak. Kisrákos szeres település: Fodor-szer, Pumpás-szer, Sohár-szer, Lap-szer, Felső-szer. (1,2,3)

====b) Miért volt így? ====
n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat 1955 körül bontották le. (1,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöt az ajtón engedték ki, a kemence kidobása után a falba építettek kéményt. A konyha ajtó feletti lyukon engedték ki a füstöt. Zárt kémények már a 900-as évektől voltak, általánossá csak a 40-50-es években váltak. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Egy-egy bejárata volt a szoba + konyha + kamra résznek, ezek a pitvarra nyíltak. (1,2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt keresztmestergerendás ház, a füstöskonyhások azok voltak. Nem volt ilyen ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelytek használata az 1920/30-as években lett általános. Az első időpontját nem tudják. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése a II. világháború után lett általános. Egysoros házakat a 40-es évek óta nem építenek. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A füstös konyhájú házak mindegyikében konyháról fűtött kemence volt a szobában. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét kb. egy méteres padkára építették. A konyha egyik sarkába, a padló szintjére állították. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban L alaprajzú, leeresztett oldaltoldású pajták voltak. A legtöbb azonban egyenes. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Kerekes kiszedővillát használtak, kerekes lapátnak nevezték. A kenyér kiszedéséhez, berekásához is ezt használták. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva és csak káposztát savanyítottak hordóban. (1,2,3)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg általánosan, egyes helyeken már 1945-46-ban. (1,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőívesen kenyértartót használtak. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Dongás vajköpülőt füllel ellátva nem használtak, cserépedényben köpülték a vajat. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyen kölestörőt használtak. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából rétest, málét, kását, gánicát (ezt csak ritkán) készítettek, hurkatöltésre is használták. Kölesből többször csináltak gánicát. Berántották (zsírral összefőzték), tejjel fele engedték, ha elfőtte a tejet, fogyasztották. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepre, hétköznapokra, munkára (aratás, cséplés) szoktak sütni fonott köralakú, sima köralakú, kifli alakú töltetlen kalácsot. A fonott köralakút perecnek nevezték. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Emlékezetük óta mindig fogyasztottak lecsót. Sok paprikából, pár paradicsomból, néhány fej hagymából készítik. Sóval, cukorral ízesítik, rizst vagy tarhonyát tesznek bele, néha kolbászt. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Emlékezetük óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. Megtermelik. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, üres kalácsot, kevert és gyúrt tésztákat készítettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak régen ünnepre széles nadrágot, melyet otthon szőttek, fehér volt rostos aljjal. Munkára hordtak csak ilyen házilag szőtt nadrágot.

====b) Hány szélből készült?====
Nem tudják, hány szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Most is még előfordul idősebb asszonyoknál, de az 50-60-as évekig volt gyakori. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Majdnem minden háznál szőttek az asszonyok vásznat. Az 50-es évekig, a háború után egyre ritkult. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az asszonyok általában bent a lakásban is fejkendőt hordtak. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokásban volt a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobában (főleg a 40-es években), néha még ma is. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül tavasszal tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Olyan időszakról nem tudnak, amikor egyáltalán nem volt esküvő. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap-hétfő

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a háznál tartották a pajtában vagy a házban. A vendégek először a lányos háznál voltak, innen mentek a férj házához.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Mindkét helyen egyenrangú étkezés volt. Általában 2 napig tartottak. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalmat étteremben, a helyi kultúrházban tartják. Sokszor van Őriszentpéteren, Körmenden. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
2 vagy 4 vőfély járta végig a meghívandókat 2 héttel a lakodalom előtt csütörtökig. A távolabb lakókat kerékpáron keresték fel, utoljára a falusiakat hívták. Kalapjukra minden háznál 1-1 különböző színű szalagot kötöttek, megvendégelték őket.
====b) 1930 körül: ====
Meghívókat küldenek, személyesen megy el a jegyespár. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt a lakodalom során szándékos tányértörés. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmakra Pankaszról hívtak cigányzenekart.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, bőgőn, cimbalmon, fúvós hangszereken játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 főből állott.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás nem volt a faluban. (1,2,3)

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt szokásban. (1,2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban vannak/voltak öreglegények. Régen csak néhány, ma kb. húsz van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak róla, hogy X-el meg voltak jelölve a tejesfazekak. (1,2,3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem élt ez a szokás a faluban. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Mikulásozni csak a családban szoktak. Gyerekek öltöztek be bundába, kucsmába, láncos botot vittek magukkal, mondókát mondtak, amelyért valamilyen ajándékot kaptak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Régen betlehemeztek. Gyerekek öltöztek be bundába, pásztoroknak, jászolt vittek magukkal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjét nem ismerik, reformátusok. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Megesz a mumus! Jön a farkas! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek egy embert láttak a holdban, aki fejszét visz a vállán, a fejszére pedig tüske van ráakasztva (összekötött tüske). (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:18-kori változata
529. sor:		529. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Pankaszi zenészek]]

Kisrákos - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:18-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bita Józ…”