Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. június |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Doma Gyula, …”

2014-04-22T22:39:08Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. június |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Doma Gyula, …”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Doma Gyula, 1912, Kispirit
|-
|
|(2.) Horváth Jenő, 1925, Kispirit
|-
|
|(3.) Molnár Lajos, 1920, Kispirit
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Borvendég Attila
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Kispirit
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.kispirit.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A hagyomány szerint a falu az 1500-as évektől létezik. Piritek, Csögle, Adorján nemesített falvak, amelyeket törpe nemesek lakták. (2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Doma, Fülöp, Horváth (1,2,3)
Ferenciek, Beck (2,3)
Mihályka (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt betelepülés. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Amerikába az első háború előtt, jó néhányan elmentek. „A TSZ szervezésekor a fiatalok elpucoltak”. (1)
1959-60-ban a fiatalok elmentek a városokba, a TSZ elől. Ajkára, Veszprémbe. (2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nagypirit, Csögle, Adorján. Mert református falvak. De hasonló még Egeralja, Nemesszalók. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Somló-vidék. Ebbe a választó kerületbe tartozott. (1)
Kisalföld, „marcali gyereknek” mondták az ittenieket. (2)
Marcal-mente, itt van a Marcal ártere. (3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kemenesalja, Kemenesi dombság, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Sömjénháza, Magasi.
Somló, Iszkáz, Kerta, Kiscsősz. (2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Külső-Vát – csaták voltak, még Zrinyi Miklós idejében. (Híres még Kispirit, itt a Napoleoni háborúk idején agyonvertek három franciát.) (1)
Iszkáz – Nagy Lászlóról, Somló-vidék – a híres boráról. (2)
Iszkáz – Nagy Lászlóról. (3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Kispiritnek nem volt csúfneve. A nagypiritieknek bozótiaknak neveztük. (1)
Bozótiak, árkontúliak. (2,3)
„Nekidültek mint piritiek a ködnek.”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A környező református falvakból. Elsősorban Csögle, Nagypirit, Nemeskocs. Az összeházasodás inkább a reformátusok és evangélikusok között volt jelentős. Kamondról hoztak asszonyt. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Jánosháza: József-napi, Lipót-napi vásárok, terményt vittek, sertést. (1)
Celldömölkbe, állat és kirakodó vásárba, baromfi, gabona, tejtermék Jánosházára, Somlóvásárhelyre, Tüskevárra, Nagypiritre, Csöglére. (2,3)

====b) Piacra: ====
„Cell”, kofapiac volt minden héten. (1)
Celldömölkbe, asszonypiacra, „zsigvásárba”. (2,3)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nem jártak. (1)
Iszkáz, Kerta, Csögle – de csak a mulatságba. (2,3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
„Innen nem igen jártak el, gazdag falu volt.” (1)
Nem. (2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Egy nagygazda volt, aki szokott cselédeket fogadni Szent György napján. Ált. 4-6 családot. (1)
A Dezső gazdának voltak cselédei. (2,3)
Nem tudják honnan jöttek.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Csak a maguk használatára, piacra nem. Kevés kisiparos volt a faluban. (1,2,3)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Tüskevári cserepesektől helyben, illetve piacokon „Cell”-ben, Nagypiriten vásáron vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Mezei szőlő volt, a falu határában, esetleg a csöglei szőlőhegyen (Meggyes-domb). (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy, a Jánkai dülőben. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A 30-as évektől általános. Három levelű boronának nevezik. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Takaróskasza .(1)
A b) az a), c) típust a Dezsőkhöz járó aratók használták. (2)
Takaró, kaszatakaró. (3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötőfát használtak, de ilyet nem. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Árpa, búza, zab, 13 kéve egy kereszt, rozs, 17 kéve. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen az egymásra rakott kereszteket nevezték kepének. Nincs meghatározott száma. (1)
„Pl. 10 kereszt egy kepe”, de változott a száma „a kepe mutatta a gazdaságot”. (2)
Igen, mint fennt. 1 kereszt 30-40 kg. (3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
1 öl. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Előre leszerződött csapat járt a géptulajdonossal. (1,3)
A faluban nem volt gép, vidékről jött a gazda, s masinálta a falut. A helbeliek szerződtek le. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Aláhúzó masinával vasvellával hordták kazalba gépi cséplésnél nyárssal. (1)
Nyárssal (2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem volt. (1,3)
Nem sok, de volt a II. világháború után. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1925 után. (1)
„Amióta emlékszem mindig eke után vetettünk”. Kb. 1930-as évek. (2)
„Gyerekkorom óta” kb. 1930 tája. (3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden szárították, harmadnapra megforgatták, börzögették, majd petrencébe gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istálló ruhával. (1)
Kosárban, villával. (2)
„Ki hogy”. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafölső/igafölső rész

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
„Ha szükebben volt a szalma, a takarmány pótoltuk”. Ősszel cser, tölgy, akác. (1)
Igen, akác és diófa levelét. (2)
Igen. (3)
Nem említenek nevet.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, szügyellő lánc a „c” volt használatban. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér és a kocsi között annyi a különbség, hogy a rúdszárny a kocsinál hosszabb volt. A szekér elé vonómarhát, kocsi elé lovat fogtak be. (1)
Szekér elé marhát, kocsi elé lovat fogtak be. (2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú szerké 2 öl hosszú volt. A vendégoldalt csak később kezdték el használni, a háború után. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől hosszú lánccal, hátul rudazó kötéllel szorították le a nyomórudat. Csigát más eszközt nem használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Ívelt volt elől, hátul. A hátsó magasabb volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Parádés kocsinak használtak szekérkast. 30-40 cm magas lehetett, olyan hosszú, mint a kocsi. Ülés is volt benne. Csak hátul volt zárt. (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Akinek sokat kellett köves úton járni, jobbára az első lábát. Mindkét körmét. (1)
A környéken nem, csak ha köves úton jártak, az első láb mindkét körmét. (2)
Nem. (3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
„Haljál azon”. (1)
Néven (2,3)

====b) terelik jobbra ====
Hé-Hajsz! (1,2,3)

====c) és balra====
n.a.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne kocám, ne kocám ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Tyu-tyu ne!” „Pi-pi ne!” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Esz gyere ide esz!” (1)
„Le!” (2)
„Néven le!” (3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörőt és tilolótípusú törőt (tiloló gyarató). (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” típust használták. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nincs és nem volt ilyen ház és házcsoport a falu határában. (1,2,3)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem voltak az én időmben sövényházak. (1)
Csak tömős házakat tudok. (2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabad és füstöskéményeket már a világháború előtt elkezdték átalakítani. A faluban még ma is található: Fülöp István, Templomtér, Hajmás Sándor, Széchenyi u. 5. A zárt kéményeket a falon belül helyezték el. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Udvarba, folyosóra, az utóbbi a gyakoribb. (1)
Folyosóra. (2)
Folyosóra, gádorba. (3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A tömős házak nagy része mestergerendás volt. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Még az első világháború előtt, a nyolcszázas években.” (1)
Nem tudja. (2)
Mikor születtem, már volt. (3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A harmincas évek után kezdték el építeni az új stílust. (1)
A világháború után. (2)
A két világháború között. (3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Már nincs ilyen régi ház a faluban, de az adatközlők emlékeztek rá. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A földtől 50 cm-re volt a kemence szája. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egyszerű, négyszögletes, hosszú pajta volt, tömös falakkal, középen volt a bejárat, jobbról, balról szórták a szalmát. Esetleg előfordult törek tároló is benne. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerték, sütőlapáttal húzkodták ki az edényt. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is csak lereszelve. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
50-60-as években. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen még használták az „a” típus volt elterjedt. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem ismeri. (1)
Használták 4-5 literes volt, de nincs ilyen a faluban. (2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták ezeket a törőket. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A) típusút sütötték, fonott kalács néven. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Talán a 30-as évektől készítenek. Ált. paprikából volt több, tettek bele tojást is. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Az első világháború után az orosz hadifoglyoktól láttuk meg, hogy nyersen ették.” (1)
„Amióta emlékszem, ették.” (2)
„Az én időmben ették.” (3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Gyerekkoromban csak az volt.” (1)
„Már csak egy csöglei bácsi szokott jönni széles gatyában.” (2)

====b) Hány szélből készült?====
4-5 szél lehetett, de már csak néhány öreg viselte. (3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
„A huszas években kiment a divatból.” (1)
„Már az anyám egyberuhában járt.” (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nagypiritre, Csöglére vitték szövetni. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
„A második háborúig után kezdtek hajadonfött járni.” (1)
Igazából nem volt soha kötelező a kendő. (2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Egymás végébe voltak, a harmincas években jött divatba, hogy egymás mellé helyezték. (1)
Mióta új típusú házat építenek. (2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor volt az általános, de nem volt ilyen évszak.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem volt. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Kedden eljegyzés, szombat, vasárnap esküvő.
====b) 1930 körül: ====
Szombat vagy vasárnap. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A fiús háznál. (1,2,3)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőbe, kultúrházban. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A két első „vőfény”, pántlikás bottal, danolva járták a falut.
„Ne vegyék rossz néven, hogy beköszöntöttem
mídőn egy új házaspár küldötte lettem
Doma Kálmánt nagy öröm érte
Isten az áldást bőven rá mérte
Szeretett szülei eresztik szabadon szárnyára
mivel rátalált szeretett párjára Molnár Mariskára
Ennek örömére lesz egy nagy lakodalom
Amelyre a tisztelt ház népét szeretettel meghívom
Szombat este hat órára mind ott legyenek,
A vidám ünnepen minden részt vegyenek
Kést, villát hozzanak, több hívást ne várjanak
Ha jönnek, lesznek, ha hoznak, esznek.” (1)
A vendéghivogató végzi két héttel előtte. (2)
A jegyespár jár, vagy egy embert bíznak meg. (3)

====b) 1930 körül: ====
A jegyespár. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeli parasztzenekar játszott. A világháború előtt Kispiritnek is volt bandája.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Két hegedű, bőgő, cimbalom összeállítású volt.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A II. világháború előtt már volt a faluban gombos harmónika. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti este teleszórták az utcát szalmával. Alakoskodás nem volt. Itt talán nem is értették mi a célja.” (1) (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor. (1)
Nálunk nem igen volt szokásban. (2)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Gyerekkoromban még nem regöltek, a két háború között terjedt el. (1)

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A gyerekek, kislegények csinálták. (1)
Bobáról jöttek, suhancok, legények. (2)

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Szövegre nem emlékeznek.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Jelenleg 133 fő él a faluban, ebből 1-2 fő öreglegényről tudnak.
Régen 300-350 lakták a falut, ebből 3-5 fő volt öreglegény. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismerik. (1,2,3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Jelentősebb szokás nem ismeretes, csupán a gyerekeket ajándékozták meg. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt szokásban, nem ismerik. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentjünk. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
„Elvisz a kankus!” „Elvisz a krampusz!” „Elvisz az ördög!” (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokásban. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember vágja a tüskét a Holdon.” (1)
„Vágja a fát a Holdon egy ember.” (2)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:14-kori változata
575. sor:		575. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Kispiriti zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

Kispirit - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:14-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. június |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Doma Gyula, …”