Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Tóth Feren…”

2014-04-21T20:25:35Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Tóth Feren…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Tóth Ferenc, 1919. Kismákfa
|-
|
|(2.) Mizda Istvánné, 1914. Kismákfa
|-
|
|(3.) Sik Anna, 1930. Kismákfa
|-
|
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az 1700-as években 17 ház volt itt. Ezek zsúptetős kicsi házak voltak. Az egész terület erdős volt. Régen a mostani falu észak-nyugati részén volt a falu egy domboldalban. Csak ott nem volt víz, ezért települtek le. Horvát népek is laktak itt, ezek edényégetők voltak. Fenn laktak az erdőben. Az egyik dülőt ma is Horvát-dülőnek hívják. A földben találtak is edénydarabokat. A falut eredetileg „Makkfának” hívták, mert sok tölgyerdő volt a vidéken. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Gombás, Tóth, Pál, Horváth, Hantó. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Semmiféle betelepülés nem volt. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kitelepülés a faluból. Néhány elnősültek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nagymákfára hasonlít legjobban. Az is ligetes, darabos falu. Egyéb rokon falvat nem neveznek meg. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„Eléggé beletartozunk a Hegyhátba. Itt van a Hegyhát koszorúja.” (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Hegyháthoz a következő falvakat sorolják: Gelsekarát, Nagymizdó, Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Sárfimizdó, Telekes, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről a közelben. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Elégett Kismákfán a laska. Az őrzőgyerek trombitált a faluban, mire azt hitték, hogy ég a falu, erre kiszaladtak, a laska meg odaégett. „Csak karátföldi” (ma Gersekarát – lenéző értelemben használták. Olyan emberre is mondták, aki nem odavalósi volt, ha le akarták szólni. A pácsonyiakra mondták, hogy keresztben vitték a létrát az erdőn. Döbörhegy, macskafarkát pödörd meg! Csipkereg is odaröhhent, Csehimindszent összepösszent, Ha Baltavár nem lett volna, tudja Isten mi lett volna. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Gyakran volt más falvakból házasság. Kedvelt volt ez a hely, mert közel volt Vasvárhoz (ma csatolt községe), ezért a legények nem szívesen mentek el innét. Leányokat szívesen hordtak. Gyakoriak voltak a házasságok a következő falvakból: Gelsekarát, Döröske, Döbörhegy, Nagymákfa, Kutas, Andrásfa. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vasvárra, Körmendre, Rumba jártak. Utóbbi helyre a 40-es évek végéig, akkor megszűnt. (1,2,3)

====b) Piacra: ====
Vasvárra. Gyümölcsöt, csirkét, tejhasznot vittek eladni. A fejükön kosárban hordták az eladnivalót. (1,2,3)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A hozzátartozókhoz jártak leginkább: Karátföld május eleje, Gelse szeptember 15 körül, Döbörhegy Sarlós búcsú július eleje, Újlak Péter-Pálkor, Nagymákfa Jakab búcsú, Rábahídvég Szent háromságkor, Péterfa Péter napkor. (1,2,3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra kétszer mentek egy évben augusztus 14-én és szeptember 12-én. Előbbire jöttek az Őrségből is és a vendek is voltak. Cellbe szeptember 3-án jártak. Búcsúszentlászlóra is mentek. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jártak ki dolgozni, itt gazdálkodtak. Masinálni, fát vágni jártak a saját határba. Nagyon szórványosan jártak summások valahova Sopron megyébe. Május egytől november egyik voltak távol. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jártak a faluba sehonnan dolgozni. Volt úgy, hogy a nagymákfai cséplőgép átjött, az hozta magával a munkásokat. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A piacon vették oszkóiaktól, magyarszombatfai gerencsérektől. Bugyogakorsót a Szent kútnál, talán az őrségiektől. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A határban van szőlő. Vasváriaknak van itt 1-2, az ittenieknek meg Vasváron. A szőlők javarészt a 30-as években ültették, és a TSZ alakulásakor jónéhányat kiszántottak. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van a falunak emberemlékezet óta. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Horvát-dülőben jöttek elő edénydarabok, de a temetőjéről nem tudják, hol lehetett. A homokbányában a 40-es években egyházi kelyhet találtak. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel tiszteletére tartják fogadott ünnepüket. Október 20-a utáni vasárnap tartanak misét. Ezt a vasváriakkal együtt tartják. A marhavész emlékére a vasváriak régebben elzarándokoltak szeptember első vasárnapján Kiscellbe. Ekkor a kismákfaiak is velük mentek. Flórián tiszteletére május első vasárnapján a temetőben tartják a misét. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Fából készült egyes, és vasból készült kettes-, hármas boronát használtak. Előbbit a „kulik” (tehenek) után. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az összes csak aratókasza. Mindhárom fajtát használták. Az a), b) gereblyés kaszák, a c) is csak aratókasza. Időrendiséget és gyakoriságot nem tudnak felállítani. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát. Hozzá volt kötözve a sarló, de olyan is volt, amelyiknek lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet. Említik a 21-es, sőt a 17-es keresztet is. Azért volt jó magas, mert esőben nem rohadt a kéve. A 17-es keresztnél az utolsó kévét papnak hívják. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott kepelábat olvastak. Attól függött, mennyire volt nedves a gabona. Úgy számoltak, hány keresztből mennyi gabona lett. Egy keresztből általában 30-35 kg gabona lett. „Arattunk ma 15-20 keresztet.” (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm, fejig kell érnie. A homlokáig ér az embernek. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők jártak. Az embereket a faluból szedték össze. A munkások ebből a pénzből vettek rend ruhát. Ez a csapat járt végig a falun. A cséplés 3-4 hétig tartott. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (3-4 m hosszú) (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháborúig, a 40-es évek elejéig. (1,2,3)
Nem igen vetettek, azt inkább az Őrségben csinálták. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A II. világháború után kezdték eke után vetni. A két háború között még mindenki lyuggatta. A nagyobb földeken gyorsan elterjedt. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Esőben beletellett egy hétbe is. Jó időben 4-5 nap alatt megszáradt a széna. Kaszálás után renden hagyták. Szélben már 2. nap lehetett forgatni. Újabb 1-2 nap múlva gyűjtötték. Nagyon jó időben boglyákba gyűjtötték és egyből szállították, de általánosabb, hogy petrencébe rakták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A pajtából kézben, kosárban, ölben hordták be. A kint lévő kazal esetében vonyogóval húzták ki, bakszekérrel, burittóval vitték be. A burittó 80-90 cm átmérőjű, 10-12 öl fér bele. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (1,2,3)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg (1,2,3)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. Magyaros szerszámokat használtak. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér gazdasági célt szolgált – parasztszekerek. A kocsi az, „amelyikre felülnek, es mennek”. A kocsi finomabb volt, kicsi, könnyű. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú szekérrel hordták. Hossza 4-5 m volt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánc, hátul kötél. Egyik végén hozzárögzítették a szekérhez, duplán átdobták, úgy rögzítették a másik oldalon. Rudazókötéllel. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak saroglyát. Esetleg a lovasoknak volt elől egy, de az nagy ritkaság volt. Subert használtak. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikast vesszőből fonták, olyan formája volt, mint a szekér aljának. 60-65 cm magas volt az oldala. (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak kukorica-krumplihordáshoz. Az első majdnem mindig fenn volt. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt a körmivel” azt megpatkolták ökörnél és tehénnél is. Az első láb külső körmét patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!

====b) terelik jobbra ====
Hikk!

====c) és balra====
Hu-mekk!

Az állatok nevét mondták hozzá. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne-ne. Pici-ne-ne. Coci-gyere-gyere. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipi. Ne-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le + a neve. Nevén. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
„Itt nem kendereztek. A mamánk foglalkozott vele.” (1)
Kendervágó, tilaló, kendergereblye. (2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) fajtát. (2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Egy ház volt boronafalu, a községháza. Ezt 1940 körül lebontották. Egyéb borona vagy sövényfalu házra nem emlékeznek. Viszont boronafalu pincék voltak és sövényfalu pajták. Döngölt tömésházak épültek márcsak az ő idejükben. A 20-as években már téglából is építkeztek. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi házak konyhája csak félig volt lepadlásozva. Ez a kemence fölött volt, hogy fogja a lángot meg a sziporkát. A szabadkéményes házaknál a kéményt elzárták, a plafont lepadlásozták. A mászókéményt a fal mellé rakták. Az 1900-as éveken itt már mászókémények voltak, füstös csak ami megmaradt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házaknál minden helyiségnek külön bejárata volt. Ezek az ajtók a ternácról nyíltak. Ezek közül a házak közül már nem mind volt füstös. Az előszoba a 20-as évektől van. Az olyan házak voltak a gyakoriak, amelyeknek a konyhájából nyílt a szoba és a kamra. A kamra az udvar felől is nyílhatott, időnként két ajtóval is rendelkezett. A 30-as években még épültek egysoros házak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 20-as években már divat volt. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as években kezdték a tömbházak építését. Előtte hajlított házakat építettek. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobát szemes cserépkályhával fűtötték. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-60 cm-es patkára. Sparhelten főztek. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Kalabókos pajták voltak – f) típusú egy pajtafiával. (A kiugró részt hívják kalabóknak.) Lábas pajták is voltak. A pajták fala deszka vagy sárral bevert sövényfal volt. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villára nem emlékeznek. Szalonnakiszedő villa volt. Ez mintegy 40-50 cm hosszú vasból készült szerszám volt. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A vasvári malmot leépítették a TSZ megalakulásakor. A 60-a évek elejéig sütöttek háznál. A falunak is volt vízimalma, de az 45-ben lerombolták és elvitték az oroszok. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) típusú az általánosan elterjedt fajta. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajköpülők szűkülő szájúak, 3-5 literesek, 4 abrincsosak voltak. Egy- és kétfülő is volt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát a malomba vitték, a kölest meg a csibék ették meg. (1)
Valószínű a jobbmódúak ebben az időben a már nem ettek hajdinát és kölest.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A kölest is kellett fejezni, lábbal kitiporni. Mozsárban megtörni. A kása: a kölest megfőzték, édes tejjel leöntötték. Dödölle: megfőzték a krumplit és a kölest, lisztet tette bele vöröshagymás zsírba szaggatták. A hajdinát az Őrségbe vitték őrölni. Hajdinából prószát, málét, kását, gánicát és gombócot készítettek. A kását disznóbélbe töltötték. Gánica: megpirítani a lisztet és forró vízzel felengedni. A gombócot úgy kell kifőzni, mint a mácsikot. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kettes és hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek. Kerek kalácsot a kuglihuppban sütöttek. A perecmácsikot a kenyér után sütötték a kemencében. Kiszedés után még megöntötték vízzel. Mákos gubát is készítettek. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót mindig készítettek, de nem ilyen gyakran. A II. világháború után terjedt el. Paradicsomból tesznek bele a legkevesebbet. Van benne vöröshagyma is. Az utóbbi időben ütnek rá tojást vagy tesznek bele tejfölt. Utóbbi esetben a legkevesebb benne a paradicsom, mert a tejföl különben összerántana. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Én gyerekkoromban nem szerettem, a fogságban szoktam rá.” (1)
„Én nem eszem meg a paradicsomot.” (2)
A II. világháború előtt nem ettek nyersen a paradicsomot, és a paprikát sem szerette mindenki.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Fonott kalácsot, diós-, mákos kalácsot sütöttek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az édesapám nyáron még kaszált benne. (1)
A 20-as években márcsak egy-két öreg hordta.

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 20-30-as években az asszonyok még hordták, a fiatalok nem szerették a „csúszó-mászó” ruhát. Ebben az időszakban lett divat az egyberuha. A 60-as években még volt olyan nagyon idős néni, aki félszoknyában járt. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
1910-ben halt meg a nagymama, ő még szőtt. (1)
Böbörhegyen volt takács, oda jártak szövetni.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A 30-as években még a kislányok fején is volt kendő. (1)
Nem volt ilyen tilalom. (2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 60-as években egymás végében voltak az ágyak. Akkor kezdtek máshogy építkezni, így a berendezés is változott. Azóta egymás mellett vannak, a szoba közepe felé. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap (a vasárnapi a régibb, de a 10-es évekig nem tudnak visszamenni)

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Inkább a lányos háznál, ritkábban a legényesnél tartották a lakodalmat.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A templom után hazamentek, akkor már meg volt terítve, de még nem ettek. Néhány órát iszogattak, beszélgettek. 8 óra körül volt a vacsora. Az idősebbek hajnalban, a mulatósabbak délben mentek haza. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában vagy Vasváron étteremben tartják. Másnap hajnalig, reggelig tart. A süteményt viszik magukkal.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es évek óta tartják nem otthon a lakodalmat. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott a lakodalomba. Egymás helyett is használják a két kifejezést. Két vőfény járt együtt. Az egyik a menyasszony, a másik a vőlegény részéről hívott. Esküvő előtt 1 héttel (1), 2-3 héttel (2,3) hívtak. Szalagos bot volt náluk.
====b) 1930 körül: ====
Menyasszony-vőlegény hív. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Vasvári cigány zenészeket hoztak. Vasváron voltak „úri zenészek” is, ők már nem szívesen jöttek falura. Ilyen volt Paki Lajos és bandája. A 40-es évekig rábahidvégi cigányok is játszottak – „Sapka” Lajos és bandája. A 40-es évektől nagymákfai magyar zenészek játszottak (Barabás Imre él Nagymákfán).

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Tangóharmonika a 30-as évektől volt, de ezek egyedül vagy ketten játszottak. Az oroszok összeszedték a tangóharmonikákat.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öten játszottak egy bandában: hegedűs, brácsás, nagybőgős, cimbalmos, sípos.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
5-10 éves gyerekek lucáztak.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Hajnalban indultak, a más kazlából lopták a szalmát, nehogy elvigyék annak a szerencséjét, akihez mentek. Letérdepeltek a szalmára, úgy mondták a szöveget. A gyerekek aszalt gyümölcsöt, diót, egy kis fillért kaptak.
„Luca, Luca kitty-kotty,
Tojjanak a tikjok, lúdjok
Jó üllősek legyenek.
A lányoknak akkora segge legyen, mint a kemence szája
Cicije akkora legyen, mint a bugyogakorsó
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz.
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva.
Olyan hosszú kolbászuk legyen, hogy a falut végigérje,
Az egyik végét az alsóvégi ember, a másikat a felső rágja.
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda.
Tojásuk annyi legyen, mint égen a csillag.
Tej, vaj úgy folyjon, mint patakban a víz.”
Ha nem engedték be a gyerekeket lucázni, így kiabáltak be: „Egy csirkéjek legyen, az is vak legyen.” (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1)
Volt valamikor, de már egyáltalán nem emlékeznek. (2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„…
Azt is megengedte az a nagy Úristen
…
Istvánokat, Jánosokat köszöntöttek.”
A 30-as évek táján halt el ez a szokás. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
4-5 legény mindig volt. A 25-26 éven felüliek öreglegénynek számított. Az 1920-40-es évek között 10-en voltak nőkkel együtt. (A falu lakossága 240-250 lélek.) (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Oszkói gerencsérektől vették. (1)
Nem tudni hova valósi volt. (2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Gyerekek, 15-16 évesek maskuráztak, beöltöztek. Nagy bot volt náluk, derekukon lánc. Az arcukat bekenték korommal vagy papírból „jelmezt” csináltak. A gyerekeket és a serdülő lányokat ijesztgették. Bementek a házakhoz és azt kérdezték: Van-e rossz gyerek, azt elvisszük magunkkal. A gyerekeket húzkodták ki a házból. Elég durva szokás volt. Húshagyókedden a lányok cucorkáztak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt divatban. Pásztorjáték egyáltalán nem volt. A gyerekek csak énekeltek karácsonyi dalokat. Leginkább cigánygyerekek és menhelyi gyerekek csinálták. (1,3)
10-14 éves gyerekek betlehemeztek. Pásztoroknak voltak öltözve. „Szabad-e kisjézuskát köszönteni?” Volt pásztorjáték is. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Krampusz! Elvisz az ördög! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej van benne: 2 szem, orr, száj. Húsvét napján elment az ember fát vágni, a hold meg felszippantotta. (1)
Semmit sem látnak. (2,3)

[[Kategória:Települések]]

@@ 537. sor: / 537. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
 [[Kategória:Vasvári zenészek]]
-[[Kategória:Rábahidvégi zenészek]]
+[[Kategória:Rábahídvégi zenészek]]
 [[Kategória:Nagymákfai zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:09-kori változata
536. sor:		536. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Vasvári zenészek]]
		+	[[Kategória:Rábahidvégi zenészek]]
		+	[[Kategória:Nagymákfai zenészek]]

Kismákfa - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 17., 08:49-n

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:09-n

Sáfár Anna, 2014. április 21., 20:26-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Tóth Feren…”

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 |(3.) Sik Anna, 1930. Kismákfa
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
 |Kordé Tünde