Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Vida Istv…”

2014-05-02T21:18:37Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Vida Istv…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Vida István, 1925.
|-
|
|(2.) Nagy Gyula, 1912.
|-
|
|(3.) Nagy Gyuláné, 1920. Gérce
|-
|
|(4.) Kovács Ferenc, 1923.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCls%C5%91vat
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.kulsovat.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Hagyomány nem maradt fenn a falu keletkezéséről. A határban volt római kori település. Az 1200-as években már lakott volt a falu. A török időben égett le a templom. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu 70 %-a földbirtokosoké volt. (1)
Régi birtokosok: Emerencz, Kemény, Koltai. Régi családok: Körmendy, Nagy, Kovács, Torma, Pethő, Szabó, Gálos, Hajba, Horváth, Szűcs, Szalai, Székely, Takács, Kamondi, Kiss, Vida. Említik, hogy a régi családok már mind kihaltak a faluból. (1,2,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kitelepülés. Viszont említik, hogy az I. világháború előtt nagyon sok férfi dolgozott kint Amerikában. Az egyik utcát most is Dollár utcának mondják, mert a falunak ezt a részét a kint szerzett pénzből építették. (1,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Marcalgergelyit nevezik meg egyértelműen, mert „fárásan ise tartoztak”. Viszont egyikhez sem hasonlít, mert ilyen birtokmegoszlás nem volt a közelben. „Külsővat Veszprém megye kalapja meg bokrétája.” (Széle és ékessége.) Marcalgergelyi, Nemesszalók, Mersevát: ezekben a falukban jól ismerték egymást (bizonyítja ezt a búcsúkba való járás és a házasságok gyakori száma is.) (1,2,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Itt van a Kisalföld széle, mert északra megszűnnek a dombok, de a falu még nem tartozik hozzá. Nem tartozik tájegységhez. (1,2,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Itt van a Marcal vonulata. Minden falu idetartozik, amelyik mellette van. Kemenesalja, közeleső falvak Kemenessömjén, Kemenesmihályfa, Kemenesmagasi. (1,2,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nemesszalókon sok iparos ember lakott, kupeckedéssel is foglalkoztak. Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér) itt tartott szemlét a csapatai felett Külsővaton Külsővaton most egy nagyon híres szociális otthon van. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Adorjánházát Bozótnak mondták. A búcsúját meg Sipkás-búcsúnak csúfolták, mert nem volt igazi búcsú, lévén a falu lakossága református. Ég, mint Mesteriben a lúdkatróc! Kónyban a bikát felhúzták a templomtoronyba. Tokorcson a ködmönből ecetet préseltek. Marcalgergelyiben minden görbe (utalás arra, hogy az utcáik kanyargósak).
Helybeli emberekre mondják:
Kovács Mihály jó pipás, Gyula fia heptikás. Fürészki, ki mindig az ablakban fütyörész. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A vidéki házasságok is nagyon gyakoriak voltak, különösen Nemesszalókkal, Marcalgergelyivel és Meresváttal gyakoriak. A faluból kevés férfi ment el, inkább lányok kerültek be és ki. A falu 67 %-a katolikus, 33 %-a evangélikus. A katonaság révén nagyon távoli faluból is került be lány. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Cellbe rendszeresen eljártak vásárra. Már ritkábban Pápára, Türjére, Süm egre állatvásárokba mentek.

====b) Piacra: ====
Cellbe jártak szórványosan, mert „nem volt mit vinni”. Nem jellemző a piacozás a falura.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Leggyakrabban eljártak: Mersevát (Margit-nap), Marcalgergelyi (nincs védőszentes búcsú, május első vasárnapja), Nemesszalók (Pünkösd), Vinár (Sarlós Boldogasszony), Kemenesmagasi (Szent Háromság).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Cell. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Távolabb nem mentek a faluból, mert „az uradalmak felszívták a munkaerőt”. Ilyen majorok voltak: Bánhalma, Fűztó-puszta, Sallai major. Schmid uraságnál 15 arató volt a faluból. A nagyobb gazdáknál is volt 1-2 cseléd. A legények eljártak cselédeskedni Szergénybe, Adorjánházára, Mersevátra. A lányok Budapestre, Pápára jártak szolgálni. A vasútnál is dolgoztak pályamunkásként. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jártak munkára. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem készítettek semmit. (1,2,4)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Szekérrel hozták, celli piacon vették, tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tüskevári fazekasok jártak szekérrel, burgenlandi tikászok, edényfoltozók, régen gyümölcsöt is árultak, a Ságról hoztak szilvát, zalaiak bort árultak, a bakonyiak faszerszámot, talicskát stb. árultak, Ugodról meszesek. Pirospaprikát árultak. Egyszer a következő párbeszéd hangzott el: – Honnan lakik kend? – Mérgesen. – És a neve? – Erős. – Ej, kend csupa erősségből áll! (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor régen volt, a filoxéra vitte el. A század közepén még volt ott egy-két régi gyümölcsfa. (1)
Most lugasok vannak a háznál.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem tud a szőlőhegyről, nemlegesen válaszolnak. (2,4)
Marcalgergelyiben néhány itteninek volt. (2)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Kelta csontokat találtak néhány éve. Ekkor kint voltak a pápai múzeumtól. A régi falu a mostani déli részén volt, itt cserépedényeket, kályhaszemeket is találtak. (1,2,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt fogadott ünnepe a falunak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egy tagú/levelű fogas és hengert használtak. Kétlevelű és háromlevelű fogas is volt. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A 10-15 holdas gazdák általában közösen vettek gépet. Általános a gépi vetés volt. (1,2,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) az általánosan ismert fajta, rozsnál és búzánál használták, aratókaszának/takarónak mondják. Az a) is ismert, árpánál használták, neve: takaró. (1,2,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kötőfán nyílás. Olyan volt, amelyik át volt fúrva, hogy madzagot lehessen bele tenni, de még ez sem általános. (1,2,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A 13 kévés és a 17 kévés kereszt egyaránt ismert. Nem tesznek benne különbséget gabonától függően. Azt mondják, attól függött, hogy hány ment bele, hogy milyen vastag és magas volt a gabona. Említik a 14 és 18 kévéset is, de ennek nem volt nagy divatja. (1,2,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe a föld szélességétől függött, nem meghatározott számú kereszt. (1,2,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-150 cm, mint egy kaszanyél, de függött az ember magasságától is. (1)
2 m. (2)
150 cm, hosszabb a villa nyelénél. (4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes munkások dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott fel. (1,2,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátorral. Ha Adorjánházáról hoztak gépet, akkor nyársaltak, de azzal a géppel brigád is jött. A faluban nem nyársaltak. (1,2,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A faluban nem termeltek hajdinát. Csak az uradalmakban. (2,4)
Valamikor régen, hallomásból tudja. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két háború között már eke után rakták, de lehet, hogy már előtte is, erre nem emlékezhetnek. (1,4)
Kis területen sokáig lyuggatták. A kezdeti időpont nem tudható. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A széna renden száradt. Egy hét kellett neki, hogy megszáradjon. (1,2)
4-5 (1), 3-4 (2) nap múlva forgatták. Ha vastag volt a rend, gyűjtés előtt megbörzögették. Villával összehordták petrencébe. Utána nagygereblyével összehúzták a maradékot. 4-5, 6-7 petrencét petrencefával összehordtak egy helyre, ebből rakták a baglyát. A boglyát kötéllel átkötötték. (1,2,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Bakszekérrel, petrencefával, vellával. (1,2,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
járomszeg (1), igaszeg (2,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták, volt elég szalma, erdő nem volt. (1,2,4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyellőbe tették a tartóláncot. Nyakló csak a II. világháború után volt. (1)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A kocsit ló húzta, a szekeret ökör vagy tehén. A kettő a rúdjában különbözik. (1,2,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalt használtak. 4-5 m hosszú volt. (1,2,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötelet használtak. Az egyik oldalon általában csiga volt, de használtak egy másfajta csigát is. Ez utóbbit talán az uradalmaktól vették át, mert ezt mondják: „az uradalmakban pláne volt”. (rajz) (1,2,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén hajtott a saroglya. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kocsikas már kevés volt a kérdezettek idejében. Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt. Nem helyben készítették, hanem vették őket. (1,2,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ha az állat tekerte a lábát, megpatkolták, főként az első lábát. Ökröt, tehenet egyaránt patkoltak, ha szükség volt rá. (1,2,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne! Nee!

====b) terelik jobbra ====
Csáli!

====c) és balra====
Nejde! (1,2,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca, koca. Coca-ne. Koci-koci-ne koci. (1,2,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipii-nee-nee. Pipii-ne. Tyutyu-ne, tyutyu-ne. (1,2,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. Gyere ide! (1,2,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörő/vágót. Kézzel mozgatós volt. Tilolónak mondják a gerebent. (1,2,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A rokkát már csak nehezen idézik fel. (1,2,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymáshoz képest vízszintesen volt.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A régi falu a mostaniak a déli részén volt. A templom körül épült a falu. A Marcal ingoványába bújtak, illetve települtek minden ellenség elől. (1,2,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Csak tömés és vályogházra emlékeznek. (2,4)
Volt három régi zsellérház a régi faluvégen, amelyik sövényből volt. A legutolsót 1968-ban bontották el, a másik kettőt már jóval előtte. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A 30-as években a nyitott konyhák java részét már elbontották. A konyhát lepadlásozták és új kéményt raktak a falba süllyesztve. Voltak mászókémények és szűk kémények is. Említik, hogy a padláson fekvőkémény volt. (1,2,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A gádorról lehetett bejutni az épületbe, de az is előfordult, hogy az udvarról egyszerre a konyhába lehetett belépni. Ez utóbbi főként cselédházaknál fordult elő. Cselédházaknál a közös konyáról nyílt a két szoba ajtaja, vagy minden ajtó a gádorról. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Tömésháznál is volt mestergerenda. (1,2,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A falas sporhelteket a 30-as években kidobálták. Cellben vásároltak helyette csikósporheltet. (1,2,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Sátortetős kockaházakat az 50-es évektől építenek a faluba. Egysoros házak a két világháború között (1925-től) épültek még ugyan, de ezek „faxos” házak voltak. (1,2,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobát cserépkályhával vagy öntött vaskályhával fűtötték. Kemencéről nem tudnak. (1,2,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence szája 50-60 cm magasan volt, de a padlószintről építették. A kemence szája előtt nem volt padka. (1,2,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták az istálló végén, a házzal egybeépülve, vagy a telken keresztbe épülve, különállva találhatók. Keresztpajták csak a nagygazdáknál voltak. (1,2,4)
Kiugró középrészes pajtáról csak ő tud, mivel ez az ő szüleié volt. (2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak fazékkiszedő villáról. A kuruglát említik, melynek funckiója nem ez volt, hanem a hamu kihúzása. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Fazékban savanyítottak főzeléknek kerékrépát, de ezt csak mindig egyszeri felhasználásra tették el.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát leszelték. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek elejéig sütöttek háznál kenyeret. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) és a b) fajta ismeretes a faluban. A b) a gyakoribb és a régebbinek tartott. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő. Két füle volt. (2)
Később tejesfazékban köpültek, ez maradt meg jobban az emlékezetben. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak törőt. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Egyiket sem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Háromágra font hosszúkás kalácsot – pusztakalácsnak mondják. Lakodalomra vert perecet. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Már gyerekkorukban is ettek lecsót. (1,2)
Paprikát keveset termeltek, így csak a II. világháború után lett divatja. Egy fej vöröshagymát tesznek bele. A paprika, paradicsom aránya kb. 2:1. A végén tojást ütnek rá. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették nyersen is. A paprikát ették inkább nyersen. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kuglófot. Diós-, mákos kalácsot. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az ő gyerekkorukban már nem jártak bő gatyában. (1,4)
A 30-as évekig néhány öregember, ők még templomba is elmentek így. (2)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A két háború között az öregasszonyok még szoknyában, rékliben jártak. Ezek az asszonyok a halálukig így jártak. Már a múlt században született asszonyoknak is volt egyberuhája. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Háznál nem szőttek. Marcalgergelyiben, Nemesszalókon, Csöglén volt takács, oda vitték a fonalat szövetni. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt olyan szabály. A mai öregasszonyok már kendő nélkül is járnak. Még a II. világháború előtt sokan levágatták a hajukat, azóta. (1,2,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A II. világháború után forgatták be az ágyakat egymás mellé. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon. (1,4)
„Meg kellett a bornak forrni.” – késő ősszel. (2,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A legényes háznál tartották a lakodalmast. A két háznál külön gyülekeztek, a lány kikérése után együtt mentek a templomi esküvőre, majd innen a legényes házhoz.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés. (1,2,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A legtöbbször vendéglőben tartják a lakodalmat. Előfordult a kultúrházban is, és csak nagyon elvétve otthon sátorban. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hívott, a lakodalom előtt 2-3 héttel.

====b) 1930 körül: ====
Menyasszony-vőlegény személyesen vagy meghívóval. (1,2,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt tányértörés. (1,2,3,4)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról, Cellből hoztak cigányzenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűs, kontrás, bőgős, cimbalmos.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A legények Luca előtti éjjelen szalmáztak, főként a lányos házaknál. A gyerekek Luca reggelén jártak, házakhoz mentek köszönteni.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Csutak szalmát vittek magukkal, azt szórták széjjel a konyhában. A szöveg nem teljes:
„Luca-Luca kitty-kotty, Nénémasszony litty-lotty!
Tikkjai-lúdjai százakat tojjanak, ezereket költsenek!
Olyan vastag legyen a disznó szalonnája, mint a háznak a mestergerendája! (1,2,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,4)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen is volt olyan, hogy egy gyerek sem nősült meg a családból. Több családnál is előfordult ez. Azelőtt több öreglegény volt, főleg a két háború között és a II. világháború után. A falu most 800-900 lakos között van. 4-5 (1), 15 (2,3) öreglegény is van a faluban. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt X-es tejesfazék.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Cellben vették a piacon. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmilyen szokás ezen a napon. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A II. világháború után lett csak betlehemezés, amikor a helyi pap a gyerekekkel betanította. Ebben a csapatban bemondó, két pásztor, kisfiú és angyal volt. Egyházi énekek, népi énekek keveredtek, sőt Ady-vers is előfordult. (1)
Betlehemezés a II. világháborúig volt. (2,4)
Nem tudnak róla semmit, csak a meglétéről.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban. De ha megdöglött az állat, azt mondták rá: Elvitte a Vendel. (1,2,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Cigányokkal, Krampusszal, Ördöggel. (1,2,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (1,2,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. Holdtöltekor vasárnap szippantotta fel. (1,2,4)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:48-kori változata
601. sor:		601. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Alsósági zenészek]]
		+	[[Kategória:Celli zenészek]]

Külsővat - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:48-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Vida Istv…”