Izsákfa - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 14:28-n

2014-09-15T14:28:37Z

Nagy Krisztina, 2014. május 14., 07:11-n

2014-05-14T07:11:05Z

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina, 2014. május 14., 07:04-n

2014-05-14T07:04:05Z

Nagy Krisztina: /* 2.29. */

2014-05-14T06:58:17Z

‎2.29.

Nagy Krisztina: /* 2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.) */

2014-05-14T06:57:43Z

‎2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Nagy Krisztina: /* 2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát? */

2014-05-14T06:57:27Z

‎2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nagy Krisztina: /* 2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot? */

2014-05-14T06:57:18Z

‎2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Nagy Krisztina: /* 2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót? */

2014-05-14T06:57:08Z

‎2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Nagy Krisztina: /* 2.24. A befogott marhát milyen szavakkal */

2014-05-14T06:56:49Z

‎2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

Nagy Krisztina: /* 2.23. A fejőedény régi neve? */

2014-05-14T06:56:27Z

‎2.23. A fejőedény régi neve?

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 14:28-kori változata
535. sor:		535. sor:
	[[Kategória:Vásárosmiske]]		[[Kategória:Vásárosmiske]]
	[[Kategória:Vasvár]]		[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Alsósági zenészek]]

@@ 274. sor: / 274. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+A Bokod-majorba sokan költöztek más majorokból. Ezek a cselédek a 30-as évektől behúzódtak a faluba. (1,3,4,5)
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Lehet, hogy régen a Szélhossza dülőben volt a falu, mert onnan szántották ki falmaradványokat.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Nem emlékeznek a sövényházra a faluban. A 30-as években épültek a „fax” házak, ezek egysoros tömésházak voltak. A 20-as években már épültek hajtott házak. (1,3,4,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A bolthajtást lebontották, lepadlásozták a konyha azon részét is. A kéményt a fal mellé rakták a konyha közepére vagy a sarokba. A szobáknak külön kéménye volt. Ebben a században már biztosan nem épült nyitott konyha. (1,3,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A régi zsuppos házak tornácát falábak tartották. Ez már ritka volt. A nyitott folyosó bolthajtásosak voltak. Ezeknél a házaknál a konyháról nyílt az első és a hátsó szoba, illetve, kamra. A kamra a ternácról is nyílhatott. A 10-s években már voltak zárt folyosók. Ilyenkor a folyosóról nyílt a konyha, és az első és hátsó szoba. A kamra az udvarról. Cselédházaknál két családnak volt egy közös konyhája. (1,3,4,5)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,3,4,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A 30-40-es években kezdték kidobálni mindenhonnan a rakott sporhelteket. Javarészt már csikósparheltek voltak. Elterjedési időpont nincs. (1,3,4,5)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Csak néhány tömbház van a faluban. „Pár éve épültek”. A házak többsége még egysoros vagy hajtott. Utóbb (néhány éve) épülnek már emeletes házak, de ezek tűzfalasak. (1,3,4,5)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+A legrégebbi időben kívülfűtős cserépkályha volt, később vaskályha. (1,3,4,5)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A kemence szája előtt egy 20-30 cm magas patka volt, az tartotta meg a sütőlapátot, így könnyebb volt bevetni. (1,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A legrégebbi pajta középrészes kiugrós volt (f) két pajtafiával. Tömésből készült. Később már csak téglalap alakú deszkapajták voltak (vannak). (1,3,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Fazékkiszedő villáról nem tudnak. Olyan villa volt, amelyikkel a szalonnát szedték ki az abálóból. Vasból készült. (1,3,4,5)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Kerékrépát a kérdezettek idejébe már kevesen savanyítottak. A kerékrépát meghámozták, leszelték. Kovásszal savanyították, lisztet szórtak a tetejére, ha „megfölösült”, lemerték.
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A káposztát is mindig leszelték, eltiporták. (1,3,4,5)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 50-es évek legvégéig sütöttek kenyeret. (1,3,4,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Az a) és a b) fajta kenyértartót használták a faluban. A b) az elterjedtebb és a régebbi fajta. (1,3,4,5)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak dongás vajköpülőt, egy füle volt. Az ő idejükben gyakoribb, hogy tejesfazékban köpültek. Lopótökből tölcsért csináltak a fazék tetejére, abba húztk bele a köpüfát. (1,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem törtek kölest háznál. Hajdinát nem termeltek. (1,3,4,5)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem készítettek emberi táplálékot kölesből. (1,3,4,5)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hármas hosszúkás kalácsot. Lakodalomra kalinkót (körbe fonott), ezt doblták széjjel a gyerekeknek. Kuglisütőben kuglófot, a közepe lyukas volt. (1,3,4,5)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót már régóta esznek. A II. világháború előtt is készítettek. Kevés paradicsomot kell belerakni, mert savanyú lesz különben. (1,3,4,5)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Nyersen mindig megették a paradicsomot, paprikát. Aki szerette, az ette. A paradicsomot most sem szereti mindenki. (1,3,4,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós-, mákos kalácsot. (1,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+A régi öregek a 40-es évekig hordták. Nemcsak aratáshoz, hanem mindennapi viseletnek is. Templomba már nem jártak el benne, előtte azonban volt nekik ünneplős gatyájuk is. (1,3,4,5)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 40-es években az öregasszonyok még hordtak ráncos szoknyát réklivel. A háború után már nem hordtak. Az e században születettek már egyberuhában jártak. (1,3,4,5)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Csak fontak háznál. Alsóságon volt takács, oda vitték. (1,3,4,5)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A 30-as években még kendősek voltak a fiatalasszonyok. Ekkor már hátrakötve hordták. A 30-40-es évek fordulóján férjhez mentek már nem mind viseltek kendőt. Aztán amikor idősebbek lettek, volt, aki kendőt kötött. (1,3,4,5)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

@@ 265. sor: / 265. sor: @@
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+A fekvőt. (1)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 260. sor: / 260. sor: @@
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Kendervágót. Amikor már az öregjét letörték és finomították, akkor tilót. Mindkettő kézzel mozgatós. (1,4,5)
 ===2.29.===

@@ 257. sor: / 257. sor: @@
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Le, Eszle. Nevén. (1,4,5)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

@@ 254. sor: / 254. sor: @@
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pi-pi-pi-pi-pi-pi. Tyutyú-tyutyú. (1,4,5)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

@@ 251. sor: / 251. sor: @@
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Koc-koc-koc. Koca-ne, koca-ne. Coca-ne, coci-ne. (1,4,5)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

@@ 244. sor: / 244. sor: @@
 ====a) indítják====
+Nenén, Ne, Na mehettek!
 ====b) terelik jobbra ====
+Hii, Hii-ne!
 ====c) és balra====
+Balra: Hajsz (1), Hajsz-nejde (4), Nejde (5)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

@@ 239. sor: / 239. sor: @@
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,4,5)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===