Hegyhátszentpéter - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 14:03-n

2014-09-15T14:03:29Z

Molnár Csenge, 2014. április 30., 19:39-n

2014-04-30T19:39:19Z

Molnár Csenge, 2014. április 28., 18:40-n

2014-04-28T18:40:56Z

Molnár Csenge: /* b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le. */

2014-04-28T18:34:23Z

‎b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Molnár Csenge: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

2014-04-28T18:32:12Z

‎3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Molnár Csenge: /* 3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)? */

2014-04-28T18:31:51Z

‎3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Molnár Csenge: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T18:31:30Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Molnár Csenge: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T05:04:05Z

‎3. Ház és háztartás

Molnár Csenge: /* a) kézi vetés: általános, ritka, nincs */

2014-04-27T22:20:13Z

‎a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Molnár Csenge: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-27T22:19:51Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 14:03-kori változata
533. sor:		533. sor:
	[[Kategória:Nagyrákos]]		[[Kategória:Nagyrákos]]
	[[Kategória:Telekes]]		[[Kategória:Telekes]]
		+	[[Kategória:Győrvári zenészek]]
		+	[[Kategória:Telekesi zenészek]]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Incze Aliz
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyh%C3%A1tszentp%C3%A9ter
 |-
 | '''weboldal:'''

←Régebbi változat		A lap 2014. április 28., 18:40-kori változata
514. sor:		514. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Egervár]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Pácsony]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Szentpéterfa]]
		+	[[Kategória:Andrásfa]]
		+	[[Kategória:Petőmihályfa]]
		+	[[Kategória:Győrvár]]
		+	[[Kategória:Paks]]
		+	[[Kategória:Kecskemét]]
		+	[[Kategória:Kanizsa]]
		+	[[Kategória:Döbörhegy]]
		+	[[Kategória:Szarvaskend]]
		+	[[Kategória:Nagyrákos]]
		+	[[Kategória:Telekes]]

@@ 439. sor: / 439. sor: @@
 Mint az ajtó szálfa, olyan hosszú hurkája legyen,
 Egyik végén a Hajgató, másikot a Kovács fogja!” (A két szélső lakos a faluban.) (1,2,3,4)
 ===4.9. Regölés ===

@@ 324. sor: / 324. sor: @@
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
 A fából készült hajdina- és kölestörők ütője: a)áttört nyelű, e)egyéb és ritkábban b)forgórészeknél keskenyített. (rajz) (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

@@ 330. sor: / 330. sor: @@
 Hajdinából kását nem készítettek, csak hurkába tölteni használták. Kukoricagánica készítése: a kukoricalisztet vízzel felfőzték, zsírral apróra sütötték és savanyúsággal fogyasztották. A krumpligánicához a krumplit sós vízen megfőzték, áttörték, hagymás zsírral és paradicsommártással fogyasztották. (1,2,3,4)
 Tejjel kikeverve készítettek hajdina- és kukoricagánicát, amit sóval, cukorral, tojással, lekvárral stb. fogyasztottak. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

@@ 268. sor: / 268. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+A mai község határán (2 km-re) az 1920-as években keletkezett 10-12 elkülönülő házat Péterfai Majornak nevezték. A TSZ-ek miatt később elköltöztek.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Tudomásuk szerint a községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4,6)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+A faluban boronából épült lakóház nem volt, csak favázas sövényház, amelyből az utolsót 1930-ban bontották le. Favázas sövénypajta (sár nélküli falakkal) sok volt, ebből az utolsót 1950 körül bontották le. (1,2,3,4,6)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A régi füstvezeték átalakításakor a kéményt a fal mellé helyezték: 0,5 m-re, 1 m-re, illetve közvetlenül a fal mellé is építették. 1910 óta építenek kizárólag zárt kéményt. (rajz) (3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégibb házak beosztása: szoba-konyha-kamra. Mindhárom ajtó a piara nyílott, onnan egy kijárat volt a szabadba. Néha a kamra nem a pitarba, hanem a konyhába nyílott. (rajz) (1,2,3,4,6)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparheltek használata az 1920-30-as években lett általános, az elsőt kb. a századfordulón építhették. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+-50-től lett általános a kockaházak építése. 1920 óta már alig építettek egysoros házat, 1950 óta építése teljesen megszűnt. (1,2,3,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt olyan régi ház, amelynek szobájában egykor a konyából fűtött kemence volt. Mára nyoma sincs. (3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét normál magasságú (50-70 cm) padkára építették, ezek voltak a régebbiek. Előfordult, de jóval ritkábban, hogy 10-20 cm magasra építették. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Torkos pajta volt a legtöbb, 15-20 is volt a faluban. Pelvakutyó, pelyvakutyu, pajtafia, kalabókos pajta, cséplőpajta. A többi egyenes, más néven fiókos pajta volt. Legritkább az L alakú  pajta volt. (1,2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Fazékkiszedő villára nem emlékeznek. (1,2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát, sem káposztafejeket, csak legyalulva.
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát, sem káposztafejeket, csak legyalulva. A káposztából csak néhány fejet hagytak egészben, amit a gyalultak között savanyítottak. (1,2,3,4)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése közvetlenül a II. világháború után szűnt meg: 1946-1950 körül. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A kenyértartó formája b)vesszőíves leggyakoribb, a)csillagos formájú nagyon ritkán. (rajz) (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+A töltetlen kalácsok formája: a) fonott kalács, b) perec, fonyott perec, c) kuglóf, d) patkó, kifli, ezeken kívül babakalács. (rajz) (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+A lecsó elkészítése: régen (1910-20) inkább tojással, ma a legtöbb a paprika és a hagyma, tesznek bele paradicsomot is, de keveset, valamint tejelt. Burgonyát külön adják, a lecsó mellé. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Nyers paprikát és paradicsomot csak 1930 óta fogyasztanak, csak a fiatalok. (1,2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra mazsolás kuglófot tettek, diós, mákos, kakós kalácsot, szalagáris aprósüteményt, mézes puszedlit, piskótát, habkarikát. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Az 1930-as évekig viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként
 ====b) Hány szélből készült?====
+szélből (70 cm) készült. (1,2,3,4)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A faluban az asszonyok nem szőttek vásznat, csak fontak és fonallal takácshoz jártak. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A fejkendő udvaron kívül nem volt kötelező, mindenki egyéni ízlés szerint hordta. (1,2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+A lakószobába a két ágyat mindig párhuzamosan egymás mellé tették, csak az új bútorok óta (1960) változott ez meg. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 142. sor: / 142. sor: @@
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
- kézzel (1/3 rész) (1,2,3,4,6)
+kézzel (1/3 rész) (1,2,3,4,6)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
 a gabonát leginkább (2/3 rész) géppel vetették, kölcsönkért gépekkel(1,2,3,4,6)