Hegyhátsál - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 13:59-n

2014-09-15T13:59:34Z

Molnár Csenge, 2014. április 30., 19:34-n

2014-04-30T19:34:16Z

Molnár Csenge: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

2014-04-26T07:02:55Z

‎3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Molnár Csenge: /* 3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett. */

2014-04-26T07:01:03Z

‎3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Molnár Csenge, 2014. április 26., 07:00-n

2014-04-26T07:00:09Z

Molnár Csenge: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-13T19:44:33Z

‎4. Család, közösség, világkép

Molnár Csenge: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-13T13:54:43Z

‎4. Család, közösség, világkép

Molnár Csenge: /* 3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya? */

2014-04-13T13:49:47Z

‎3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Molnár Csenge: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-13T13:49:26Z

‎3. Ház és háztartás

Molnár Csenge: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-13T13:36:02Z

‎2. Termelés, munka

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 13:59-kori változata
538. sor:		538. sor:
	[[Kategória:Őriszentpéter]]		[[Kategória:Őriszentpéter]]
	[[Kategória:Magyarszombatfa]]		[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Körmendi zenészek]]
		+	[[Kategória:Katafai zenészek]]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Incze Aliz
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyh%C3%A1ts%C3%A1l
 |-
 | '''weboldal:'''

@@ 318. sor: / 318. sor: @@
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
-A b) típushoz hasonlított. (1,2,3,4)
+A b)forgórészeknél keskenyített típushoz hasonlított. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

@@ 312. sor: / 312. sor: @@
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
-A b) típusút használták. (1,2,3,4)
+A b)vesszőíves típusút használták. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

←Régebbi változat		A lap 2014. április 26., 07:00-kori változata
520. sor:		520. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Nagymizdó]]
		+	[[Kategória:Hegyháthodász]]
		+	[[Kategória:Katafa]]
		+	[[Kategória:Halastó]]
		+	[[Kategória:Ozmánbükk]]
		+	[[Kategória:Nádasd]]
		+	[[Kategória:Döbörhegy]]
		+	[[Kategória:Szarvaskend]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Csatár]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Máriazell]]
		+	[[Kategória:Sopron]]
		+	[[Kategória:Sárfimizdó]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]

@@ 399. sor: / 399. sor: @@
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+Amikor a vőfély bevitte az első tál levest, azt mondta: „Behoztam az első tál levest, mindig imádkoztam, hogy el ne ejtsem.” És akkor elejtette a tálat. (3)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+Amikor a vőfély bevitte az első tál levest, azt mondta: „Behoztam az első tál levest, mindig imádkoztam, hogy el ne ejtsem.” És akkor elejtette a tálat. (3)
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Körmendről vagy Katafáról hoztak zenészeket.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, sípos.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+A zenekar állt: prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, sípos.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Az 1910-es évektől játszanak gombos harmonikán. A tangóharmonikára nem emlékeznek. Az 1950-es évektől modern zenét játszanak. (1,2,3,4)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+beöltöztek, feketére befestették az arcukat. Szalmát vittek, ahol lány volt, ott szétszórták a szalmát a szobában vagy az udvaron. Először megkérdezték, hogy szabad-e lucázni. (1,2,3,4)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony után, Szent István napján
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+Kb. 1950-ig élt ez a szokás.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+Legények, fiatal gyerekek regöltek. (1,2,3,4)
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+Mikor beszólt először, azt mondta:
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Igen, kettő, három (kb. 1 %). (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem ismeretes. (1,2,3,4)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
@@ 453. sor: / 477. sor: @@
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+Az 1940-es évek végétől nem él ez a szokás.(1,2,4)
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+Az 1940-es évek végétől nem él ez a szokás.(1,2,4)
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Horthy Miklós idejétől van szokásban. Alakoskodás, beöltözés nem volt. A gyerekek ajándékot (alma, dió, cukorkát) kaptak a szülőktől, keresztszülőktől. (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Szent István szolgái a pásztorok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt. (1,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Megesz a Kankas! Elvisz a Kankas, a Krampusz! Elvisznek a cigányok! (1,2,3,4)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágót, tüskevágó embert. (1,2,4)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 359. sor: / 359. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Ősszel. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+n.a.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
 ====b) 1930 körül: ====
@@ 373. sor: / 376. sor: @@
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Csak a lányos háznál.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A vacsora volt a főétkezés a menyasszony házánál. (1,2,3,4)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Általában étteremben tartják a lakodalmat. A vacsora a főétkezés. Az egész rokonságot meghívják. (1,2,3,4)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+Kb. az 1950-es évektől szokás a lakodalom nem otthon tartása.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Két vőfél elmente meghívni a vendégeket, mindenkit egyszer. Az esküvő előtt két héttel kezdték. Ma meghívót küldenek, vagy a menyasszony és a vőlegény mennek el meghívni a vendégeket. (1,2,3,4)
 ====b) 1930 körül: ====
+Két vőfél elmente meghívni a vendégeket, mindenkit egyszer. Az esküvő előtt két héttel kezdték. Ma meghívót küldenek, vagy a menyasszony és a vőlegény mennek el meghívni a vendégeket. (1,2,3,4)
 ===4.6. ===

@@ 328. sor: / 328. sor: @@
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
 Már régen készítenek lecsót. Nem emlékeznek rá, hogy mióta. Az adatközlők szerint már a gyerekkorukban is készítettek lecsót. Paprikából van benne a legtöbb, paradicsom kevés (1 kg paprikához csak egy pár darab), és 1-2 fej hagyma. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

@@ 263. sor: / 263. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Somogyi Pál uradalma állt külön. Más különálló házcsoport nem volt.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu mindig ezen a helyen állt. A falu alsó részét Alszegnek, a felsőt Felszegnek hívják, de nem különül el a két rész. (1,2,3,4)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Az utolsó boronaházat 1938 körül bontották szét. Még egy boronaház maradt a faluban, ez műemlék. Még laknak benne. (1,2,4)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Az 1930-40-es évek óta kizárólag zárt kéményt építenek. Sparheltet rakattak be a konyhába, a kéményt a fal mellé helyezték. (1,2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A leggyakrabban a szobának és a konyhának közös bejárata volt szabva, és a kamrának külön. Néhány házon mindegyik helységnek külön bejárata volt. Az ajtók a pitarra nyíltak. (1,2,3,4)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt keresztmestergerendás ház, a földfalúaknál is előfordult. (1,2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1920-as években lett általános. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 1960-as években. Kb. 20 éve nem építenek hosszú, egysoros házakat. (1,2,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+a) A konyha padlószintjére. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Torkos pajta nem volt, L alaprajzú volt. Leeresztett oldaltoldású pajta nem volt. (1,2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Kemencébe nem raktak fazekat, nyílt tűzről ruhával szedték le. (1,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Törkölyön egyben nem savanyítottak sem tarlórépát, sem káposztát. (1,2,3,4)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Törkölyön egyben nem savanyítottak sem tarlórépát, sem káposztát. (1,2,3,4)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 50-es években. (1,2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b) típusút használták. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak. Már nincsen. (1,2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A b) típushoz hasonlított. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+A forró vízbe beletették a lisztet. AmikOr följött a tetejére, megfőtt, kiborították. Ruhára kiszaggatták, összetördelték. Zsírral vagy tejjel megöntötték. Gánicának hívták. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszúkásat, a) típusút. Perecnek, fonyott perecnek hívták. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Az 1910-es évektől. (1,2,3,4)
-−
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalácsot, mákkal, dióval, túróval töltve. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen
 ====b) Hány szélből készült?====
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Kb. az 1930-as évekig. (1,2,3)
-−
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Igen. A II. világháború óta nem szőnek. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Mióta emlékeznek, nem volt kötelező (1,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Nem. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 161. sor: / 161. sor: @@
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Ha kalákában csépeltek, a gazda állította össze a csapatot a rokonság, szomszédság köréből. A fizetett, részes cséplők állandó csapattal jártak (21 ember). Mindkettő előfordult. (1,3,4)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Nyárssal. Kb. 3,5 m hossszú rúd volt, aminek a tetejében raktak egy fát keresztbe, hogy ne csússzon a szalma a nyakukba. A nyárs vége meg volt vasalva. (1,2,3,4)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Az 1960-as években. (1,2,4)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Az 1910-es években kezdődött, az 1920-30-as években lett általános. (1,3,4)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A szénát lekaszálták, 2-3 napig száradt, az időjárástól függően. Eső után mindig megforgatták a rendet. Mikor már teljesen megszáradt, boglába rakták. Szárító állványt csak lucerna szárításához használtak. (1,2,3,4)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Villával. (1,2,3,4)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+igafa, igabéfa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+rúdszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+nyakszeg (1,2,3,4)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Használtak, ősszel, ha kevés volt a szalma. (1,2,3,4)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+n.a.
 ====c) Melyik évszakban?====
+ősszel
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Használtak tartóláncot, ez a régibb. A nyaklót a környékről ismerték. A rajzok közül a b) típusra hasonlított a legjobban. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+Használtak tartóláncot, ez a régibb.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+A nyaklót a környékről ismerték
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+A szekeret tehén is, ló is húzhatta, csak terhet szállított. A kocsit ló húzta, és embereket szállított. (1,2,3,4)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A rövid szekér (kb. 2,5-3 m) a régibb. Hosszú szekeret (kb. 4-5 m) is használtak szálastakarmány szállítására. Vendégoldalt nem használtak. A sukk mértékegységet nem ismerték. (1,2,3,4)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Rudazókötéllel. Egyszerű kötél volt a végén bemetszve. Elől láncot használtak, hátul csak kötelet. (1,2,3,4)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Erősen ívelt. (1,2,3,4)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+n.a.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+A b) formát (2. rajz, trapéz alakú) használtak, krumpli vagy nagyobb szállítmány hordásánál, kettőt is használtak. (1,2,3,4)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Igen, ha az országúton is jártak vele, főleg nyáron, s nagyobb munkák idején (de az évszaktól igazán ne függött). (1,2,3,4)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zs(i)éter. (1,2,3,4)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Az állat nevét mondják, utána: Nee!
 ====b) terelik jobbra ====
+Hik! Hikne!
 ====c) és balra====
+Hok! Hak! Hakne! Hokne!
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coca ne, coca ne. (1,2,3,4)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Régebben: pittye, pittye ne!
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Kusz, kusz! Vagy: Kusz le! (1,2,3,4)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tiló típusú törőt használtak. Tilolónak hívták. (1,2,3,4)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+A b) típust használták. (1,2,3,4)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==