Hegyfalu - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 13:56-n

2014-09-15T13:56:35Z

Molnár Csenge, 2014. április 30., 19:11-n

2014-04-30T19:11:54Z

Molnár Csenge: /* 3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett. */

2014-04-26T05:49:02Z

‎3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Molnár Csenge, 2014. április 25., 21:38-n

2014-04-25T21:38:04Z

Molnár Csenge: /* 3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett. */

2014-04-25T20:57:27Z

‎3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Molnár Csenge: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-13T08:28:17Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Molnár Csenge: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-13T08:14:54Z

‎3. Ház és háztartás

Molnár Csenge: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-13T08:01:48Z

‎2. Termelés, munka

Molnár Csenge: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-13T07:44:30Z

‎2. Termelés, munka

Molnár Csenge: /* 1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit! */

2014-04-13T07:29:08Z

‎1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 13:56-kori változata
625. sor:		625. sor:
	[[Kategória:Lövő]]		[[Kategória:Lövő]]
	[[Kategória:Gór]]		[[Kategória:Gór]]
		+	[[Kategória:Pósfai zenészek]]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Incze Aliz
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyfalu
 |-
 | '''weboldal:'''

@@ 357. sor: / 357. sor: @@
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
-a)csillagos formájú, b)vesszőíves (1,2,3)
+a)csillagos formájú, c)egyéb (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

←Régebbi változat		A lap 2014. április 25., 21:38-kori változata
585. sor:		585. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Pósfa]]
		+	[[Kategória:Ölbő]]
		+	[[Kategória:Nemesladány]]
		+	[[Kategória:Répceszentgyörgy]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Csáford]]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Sárvár]]
		+	[[Kategória:Vasegerszeg]]
		+	[[Kategória:Zsédeny]]
		+	[[Kategória:Marót]]
		+	[[Kategória:Nagykamond]]
		+	[[Kategória:Bő]]
		+	[[Kategória:Bük]]
		+	[[Kategória:Iván]]
		+	[[Kategória:Kalocsa]]
		+	[[Kategória:Vámoscsalád]]
		+	[[Kategória:Sajtoskál]]
		+	[[Kategória:Ság]]
		+	[[Kategória:Újkér]]
		+	[[Kategória:Répcelak]]
		+	[[Kategória:Tomposládony]]
		+	[[Kategória:Szeleste]]
		+	[[Kategória:Mesterháza]]
		+	[[Kategória:Ládony]]
		+	[[Kategória:Damonya]]
		+	[[Kategória:Vát]]
		+	[[Kategória:Alsópaty]]
		+	[[Kategória:Felsőpaty]]
		+	[[Kategória:Jákfa]]
		+	[[Kategória:Csoma]]
		+	[[Kategória:Zalabér]]
		+	[Kategória:Szentgotthárd]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Csorna]]
		+	[[Kategória:Beled]]
		+	[[Kategória:Szentgál]]
		+	[[Kategória:Rábabogyoszló]]
		+	[[Kategória:Lövő]]
		+	[[Kategória:Gór]]

@@ 357. sor: / 357. sor: @@
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
-A), C) (1,2,3)
+a)csillagos formájú, b)vesszőíves (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

@@ 301. sor: / 301. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Mindig ezen a helyen volt a falu. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Talpasházat tavaly is bontottak le, az utolsót – kalodába vert sövényház volt.
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Fal mellé helyezték a kéményt, a szabad kéményt befalazták. Bokor Jánoséknál még van műemlék füstös kémény. (1,2)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A konyha és a kamra a pitvarba nyílt, a szobának a konyhából nyílt ajtaja. Pilléres tornácos házakat építettek általában. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Ilyen volt az iskola és Szandi Péter meg Kertész Pál háza. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Már gyerekkorukban, tehát az 1906-07-es években volt. A 30-as évektől kezdve már nem raktak. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A háború alatt. De volt, aki a háború után is épített sorházat: Molnár László, Márton László. Egyébként a telek is adta a lehetőségeket: a félhelyes gazdák keskeny házhelyet kaptak, eleve csak sorház fért el rajta. A helyiségek sorrendje: konyha, szoba, kamra, szoba, kamra. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Bokor Jánosnak volt, átalakították, de restaurálták. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-30 cm-es padkára. (1,2)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Volt olyan pajta, mely téglalap alaprajzú, elől-hátul kapu, a jobb és bal eső sarokban pelyvakutyó, a bal pajtafiában takarmány, jobboldalt törek. Középső rész: cséplőpajta. (3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem használtak. (3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Tarlórépát nem savanyítottak
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Tarlórépát nem savanyítottak, káposztát igen, háromkéses gyaluval összegyalulva, egy keretbe tettek 4-5 fej káposztát, a keret egyik vége felől löködték a késeket, alul vödörbe hullott a gyalult káposzta. Ahány szita káposzta, annyi félmarok só. Babérlevél, bors, kömény, alma kellett még bele. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+-32-ben amikor pék jött a faluba. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A), C) (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Mivel az említett növényeket nem termesztették, illetve kölest csak takarmányozásra használtak, ezt az eszközt nem ismerik. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Gánicát csak búzalisztből készítettek. A lisztet megpirították, forró vízzel leöntötték, majd mikor hűlni kezdett, forró zsírral leöntötték. Savanyú szilvával (leginkább) fogyasztották. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Pusztakalácsot az a) és b) formát, valamint sima hosszú kalácsot készítettek. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Már gyermekkorukban is ették.
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát már gyermekkorában, paradicsomot csak miután az oroszok bejöttek, 45 után. (1,2)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Mákos, diós kalácsot. (1,2,3)
-−
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen.
 ====b) Hány szélből készült?====
+Egy szé kb. 50-60 cm, 3-4 szé volt egy gatya. Kettőt lépett a vékonyabb ember, mire a gatya indult. (1)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 20-as években már nemigen. (1,2)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Kb. 1930-ig. (3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Idősebbek ma is hordják. 5-6 asszony. (1,2)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Ma is így van. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 194. sor: / 194. sor: @@
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Elevátorral is és nyárssal is, de sokan inkább nyárssal hordták, azzal szebb kazlat lehetett rakni. (3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Nem termesztettek hajdinát. (1,2,3)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Nagy területen itt nem volt krumpli. A háború alatt, 1944 körül. (1,2)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+Kaszálás – renden száradt, jobban kicsit, mint félig – forgatták – boglyába rakták.
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Kosárban, bakszekéren. (1,2,3)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+n.a.
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+A külső szegek: igaszegek
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Általánosan elterjedt a falevelek használata almozáshoz – gyümölcsfák, hársfák levelét lombhullás után, mikor már kicsit száradt. (1,2)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+általánosan
 ====c) Melyik évszakban?====
+lombhullatás után
-−
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Volt nyakló, de csak a szügykarikába behúzva alkalmazták. Halmosi molnár használt tartóláncot is, főként amikor a loval lejtőn lefelé haladtak nagy teherrel. (1,2)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A sukkot földmérésnél használták. Az 5,5 méter hosszú szekérre az uradalomban néha tettek vendégoldalt, ez valamivel hosszabb, mint maga a szekér hossza.
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Elől lánc volt, hátul kötél-rudazókötél. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt. (1,2,3)
-−
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A 2,40 m-es szekéren kb. 1,70 m volt a kas, amit bele lehetett tolni a szekérbe. Az ülés vesszőből, elől nem volt kas, bele lehetett tenni az üregbe az elemózsiát. Hátul saroglya és suber zárja a szekeret. Ide kerül a ló takarmánya.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Csak egyet használtak, de a módosabbja azért kettőt is tartott, ünnepre, vásárra. (1,2,3)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Szokták, amikor kellett, de leginkább aratás, betakarulás után, lapos patkóval, 4-5 szeggel. (1,2,3)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zsiéter. (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+győ! ne!
 ====b) terelik jobbra ====
+hék! hajsz! Szántáskor: jobbra: tüled!
 ====c) és balra====
+hajsz! linksz!(3) Szántáskor: balra: hozzád! (1,2)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coca ne! (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipi ne! (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Név szerint és „gyere” (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tilolótípusú törőt – két fa közé csúszik be a harmadik (3)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Álló rokkát. (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 164. sor: / 164. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Általánosan elterjedt a hármas borona és a kettes-hármas eke használata. (1,2,3)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Általános a géppel vetés. Kb. 1905-06 óta géppel vetnek. (3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+A gereblyés kaszacsapót használják már régóta, csak aratáskor, de ennek csak két foga van. (1,2,3)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Ismerik, használták – amin lyuk volt. (1,2,3)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Tudják, hogy máshol 20-21 kéve egy kereszt, de itt 10 kévét számolnak egy keresztbe. Ebből viszont kettőt számoltak – „kettőskereszt”. Az összerakott kereszteket kepének nevezték. Négyet – 80 keresztet tettek egy kepébe. (1,2,3)
-−
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+A szót ismerik, négy keresztet raknak egy kepébe. A termést keresztben számolják. Az összes gabonát egybe számolják, számontartják, keresztje hány mázsát hozott. (1,2,3)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A nyél kb. 160 cm, a hadaró kb. 50-60 cm. (1,2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Esetlegesen, hol cséplők jártak a géppel, hol a föld tulajdonosa állította a munkásokat. A termésből 5 % a gép tulajdonosáé, 10 % a részesmasinálóké. (3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
@@ 284. sor: / 286. sor: @@
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 153. sor: / 153. sor: @@
 n.a.
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
- A régi temetőbe kb. 8 éve nem temetkeznek, – ez a falu Répcelak felé eső határában van. Azóta új temetőt nyitottak. (1,2,3)
+A régi temetőbe kb. 8 éve nem temetkeznek, – ez a falu Répcelak felé eső határában van. Azóta új temetőt nyitottak. (1,2,3)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 n.a.