Harasztifalu - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 13:52-n

2014-09-15T13:52:28Z

Molnár Csenge, 2014. április 30., 19:10-n

2014-04-30T19:10:21Z

Molnár Csenge, 2014. április 25., 20:33-n

2014-04-25T20:33:40Z

Molnár Csenge: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

2014-04-25T20:10:03Z

‎3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Molnár Csenge: /* 3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett. */

2014-04-25T20:08:40Z

‎3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Molnár Csenge, 2014. április 13., 06:22-n

2014-04-13T06:22:38Z

Molnár Csenge, 2014. április 13., 06:20-n

2014-04-13T06:20:53Z

Molnár Csenge: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-08T13:13:15Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Molnár Csenge: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-08T12:45:08Z

‎3. Ház és háztartás

Molnár Csenge: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-08T12:06:57Z

‎2. Termelés, munka

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 13:52-kori változata
511. sor:		511. sor:
	[[Kategória:Velemér]]		[[Kategória:Velemér]]
	[[Kategória:Magyarszombatfa]]		[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Körmendi zenészek]]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Incze Aliz
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Harasztifalu
 |-
 | '''weboldal:'''

←Régebbi változat		A lap 2014. április 25., 20:33-kori változata
502. sor:		502. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Nádalja]]
		+	[[Kategória:Felsőberkifalu]]
		+	[[Kategória:Szentpéterfa]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Nagykölked]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Ják]]
		+	[[Kategória:Velemér]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]

@@ 313. sor: / 313. sor: @@
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
-Az f) jelű fából készült hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)
+Az f)egyéb jelű fából készült hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

@@ 307. sor: / 307. sor: @@
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
-A b) és a c) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)
+A b)vesszőíves és a c)egyéb jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.) Völgyes Ferencné Kapui Katalin, 1922. Harasztifalu, Fő út 45.
+|(1.)Völgyes Ferencné Kapui Katalin, 1922. Harasztifalu, Fő út 45.
 |-
+|
-|(2.) Renácz József, 1947. Harasztifalu, Fő út 49.
+|(2.)Renácz József, 1947. Harasztifalu, Fő út 49.
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''

@@ 256. sor: / 256. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+A mai község határában nem volt a községtől elkülönülő, külön névvel rendelkező házcsoport. (1,2,3,4)
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+n.a.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Az utolsó boronából készült lakóházat emlékezetük szerint 1975 körül bontották le. (1,2,3,4)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A szabadkéményes és füstöskéményes házakat nem átalakították, hanem lebontották, és helyükre újakat építettek. (1,2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégibb házakon a szoba, konyha, kamra részre külön-külön nyílt ajtó. (1,2,3,4)
-−
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A Fő út 24. sz. ház ma is mestergerendás.  (2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparheltek használat a századforduló körül vált általánossá. (1,2,3,4)
-−
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kontyolt tetejű házak építése az 1956-60 közötti időben vált általánossá. (1,2,3,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tudnak olyan házról, amelynek szobájában a konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét 80 cm magasra építették. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Volt a községben torkospajta. (1,2,3,4)
-−
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+A nyílt tűzön főzés esetén csak fogóruhát használtak az edény kiemeléséhez. (1,2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Nem savanyítottak tarlórépát egészben. (1,2,3,4)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+n.a.
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A házikenyér sütése 1960-ban szűnt meg általánosan. (1,2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b) és a c) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+A dongás vajköpülőnek nem volt füle. (1,2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Az f) jelű fából készült hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinakása készítése: a lisztet megpirítják, forró vízzel leöntik, az egészet kevés tiszta zsírra öntik és fakanállal aprítják morzsaszerűvé. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Az a) jelű töltetlen kalácsot sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Az adatszolgáltatók gyermekkorábban is készítettek már lecsót, néhány hagyma, kevés paradicsom, sok paprika az összetétele. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Az adatszolgáltatók gyermekkorától fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra beiglit és mákosrétest tettek. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
 ====b) Hány szélből készült?====
+az anyagmennyiséget nem tudják. (2,3,4)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+-ig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel, de jobbára az idősebbek. (1,2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok nem szőttek vásznat, Vilics István takáccsal szövettek. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívüli fejkendő-viselés. (1,2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Két ágy párhuzamos egymás mellé állítása a lakószobában 1970-ig volt általános szokás. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 172. sor: / 172. sor: @@
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+A száraztakarmányt „párfödéllel” nagy, négyszögletes ruha (amelyet a mezőn  az ökörpár letakarására használtak, innen a név), négy sarkát összefogva, illetve buritóval hordták az istállóba. (2,3,4)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+járomfa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+középső igaszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+igaszeg (1,2,3,4)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Akkor használták a falevelet almozásra, ha kevés volt a szalma.
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+Ez általános volt, évszaktól független.
 ====c) Melyik évszakban?====
+A szalmát könnyebb volt tárolni, így a falevélre inkább ősszel került sor. (1,2,3,4)
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+A ló befogásánál alkalmaztak tartóláncot, s a neve is tartólánc volt. (2,3,4)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+A teherhordásra, betakarításra használták a szekeret, személyszállításra a kocsit, ami kisebb, díszesebb volt a szekérnél. (1,2,3,4)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A hosszúszekér 5 m hosszú volt, vendégoldalas kocsit csak ritkán használtak. (1,2,3,4)
-−
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+A nyomórúd leszorítására a kötélen kívül csigát is használtak. (2,3,4)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+A lovaskocsi saroglyája erősen ívelt volt. (1,2,3,4)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+n.a.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+n.a.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+A vágómarhát az út minőségétől függően szokták patkoltatni. Az ökröket is patkoltatták. (2,3,4)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,2,3,4)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Ne!
 ====b) terelik jobbra ====
+Hig!
 ====c) és balra====
+Nejde hó! (2,3,4)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám, ne, ne! (1,2,3,4)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipim ne! (1,2,3,4)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+A kutyát nevén szólítva hívják. (1,2,3,4)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak és kendertörőnek hívták. (1,2,3,4)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+A b) típusú rokkát használták. (1,2,3,4)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==