Eszteregnye - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 10:19-n

2014-09-15T10:19:04Z

Kucsera Sándor, 2014. május 5., 16:34-n

2014-05-05T16:34:59Z

Kucsera Sándor: /* b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le. */

2014-05-05T16:32:35Z

‎b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Kucsera Sándor: /* 4.8. Lucázás */

2014-05-05T16:32:22Z

‎4.8. Lucázás

Kucsera Sándor: /* 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) */

2014-05-05T16:31:16Z

‎4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

Kucsera Sándor: /* 4.3. */

2014-05-05T16:30:49Z

‎4.3.

Kucsera Sándor: /* 4.1. */

2014-05-05T16:30:12Z

‎4.1.

Kucsera Sándor: /* 3.22. */

2014-05-05T16:29:51Z

‎3.22.

Kucsera Sándor: /* c) és balra */

2014-05-05T16:29:14Z

‎c) és balra

Kucsera Sándor: /* 2.16. */

2014-05-05T16:28:53Z

‎2.16.

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 10:19-kori változata
495. sor:		495. sor:
	[[Kategória:Vasvár]]		[[Kategória:Vasvár]]
	[[Kategória:Homokkomárom]]		[[Kategória:Homokkomárom]]
		+	[[Kategória:Bocskai zenészek]]

@@ 485. sor: / 485. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
-[[Kategória:Narda]]
+[[Kategória:Rigyác]]
-[[Kategória:Pinka-völgye]]
+[[Kategória:Sormás]]
-[[Kategória:Torony]]
+[[Kategória:Szepetnek]]
-[[Kategória:Narda]]
+[[Kategória:Sormás]]
-[[Kategória:Csatár]]
+[[Kategória:Rigyác]]
-[[Kategória:Körmend]]
+[[Kategória:Becsehely]]
-[[Kategória:Kőszeg]]
+[[Kategória:Nagykanizsa]]
-[[Kategória:Szombathely]]
+[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
-[[Kategória:Ondód]]
+[[Kategória:Vasvár]]

@@ 414. sor: / 414. sor: @@
 Gyerekek jártak lucázni, december 13-án.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
- Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
+Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
 „Luca, Luca kity-koty,
 galagonya kettő, mind a kettő meddő,

@@ 410. sor: / 410. sor: @@
 ===4.8. Lucázás===
 Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
 „Luca, Luca kity-koty,
 galagonya kettő, mind a kettő meddő,
 a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
 A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
 ===4.9. Regölés ===

@@ 381. sor: / 381. sor: @@
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
-körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat. Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
 ====a) 1910 körül: ====
+körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat.
 ====b) 1930 körül: ====
+Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
 ===4.6. ===

@@ 366. sor: / 366. sor: @@
 ===4.3. ===
-Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora. (Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+(Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
 === 4.4. ===

@@ 352. sor: / 352. sor: @@
 ==4. Család, közösség, világkép==
 ===4.1.===
-körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt. Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

@@ 332. sor: / 332. sor: @@
 ===3.22. ===
-Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként. 4-6 szélből készült. (1,2,3)
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
 ====b) Hány szélből készült?====
+-6 szélből készült. (1,2,3)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

@@ 235. sor: / 235. sor: @@
 b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
 ====c) és balra====
-    balra: csáli (1,3)     balra: csá (2)
+balra: csáli (1,3)     balra: csá (2)
 Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

@@ 194. sor: / 194. sor: @@
 === 2.16. ===
 A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+na
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+na
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===