Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |Mikrotáji kutatás: Dióskál, 1992. szeptember |- |'''A…”

2014-03-26T14:34:34Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |Mikrotáji kutatás: Dióskál, 1992. szeptember |- |'''A…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Mikrotáji kutatás: Dióskál, 1992. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36.
|-
|Ács Zsigmond, 1919, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Sok dió termett mindig a községben.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Deli, Szladovics, Egyed, Nagy.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem. Csak 3-4 cigány család pár éve.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A fiatalok a 60-as évektől nagyobb számban költöztek a városokba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Orosztony, Kerecseny. Egeraracsa, Zalaszentmárton. Hasonló a gazdálkodásuk.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Zalaiak.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyesmiről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben.
Zalavár. A berekbe van egy régi templom. Pusztaszentegyházán a hegy tetején van egy templomrom. Tégla van a földben is.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Dióskált Mákoskálnak csúfolták. Keresztbe viszik a létrát, mint az újlakiak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Egeraracsáról, Rjkról, Tüttösről, Orosztonyból házasodtak. Innen nagy tömegben feleséget nem vittek.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pacsa, Zalaapáti, Keszthely
====b) Piacra: ====
Piacra nem jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonokhoz
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Búcsúszentlászló, Vasvár
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50-60-an Somogyba, Fejér megyébe jártak summáskodni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

„Csépűnyi, aratni vendek jöttek.”
Másokhoz nem jöttek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Egy-két szegény ember fűz kosarat, de csak a falubeliek számára.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Gelencséresek jártak, vagy vásáron vették.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok, árultak, edényfoltozók, drótostótok, Meszesek

====b) Honnan jöttek? ====
Keszthelyről, Sümegről.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
kést, borotvát, ill ami a nevükből kikövetkeztethető.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más községekből csak az ideházasodottaknak volt itt szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
zőlőhegyek: Pogányvár, Szegfalu, Ungi hegy, Kálhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mostani temető, a zsidótemető és volt a „Pakonyai” temető, ahová a hegyiek temetkeztek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Vendel és Anna.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
1920 körül kedzték a gazdagabbak ily módon összekapcsolt vasboronákat használni, a szegényeknél csak faborona volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A jómódú 20-30 holdasoknál géppel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A többiek kézzel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c) típusú „takarittó”.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

18 kéve volt egy kereszt. 10-12 keresztet, de előfordult, hogy csak 4-5 keresztet raktak egy kepébe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt, a mennyiséget keresztben adták meg.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm. (Megmértük)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Közelre villával, távolabbra petrencével. Elevátor csak 1935 után volt.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Háború után megszűnt, előtte is csak a kertben termesztettek.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Csak bokorba.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás 2x-3x petrencébe gyűjtés. 5-6 petrence volt egy szekérre való. Az állványon való szárítást nem ismerték.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kaszával metszettek ki egy darabot, villával hordták be.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
főfa, igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
berják, vonószeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek, vagy mások is, ha kevés gabona termett.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot a szügyre erősítve.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit tehenek húsnak, nem volt rajta „gyoho” (ami a rudat fenntartotta). A kocsin, amit ló húzott, volt ilyen.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m volt a hossza. Volt hosszúoldal is, meg vendégoldal is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel és lapickával.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem sok volt a faluban, az is a b) formájú.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt”, vagy csámpás lett, azt patkolták, de egyébként nem szokták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Né! Hahe! Ne! Na mehetsz!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hí!
====c) és balra====
balra: Hajde!
Becce = kisborjú
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pis, pis, pis! Pi, pi, pi! Csirkének. Ne, ne, ne! Tyúkoknak.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! + a neve. Idősebbek: Eszne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tiloló.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) típust.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Alsókál, Fölsőkál, Pakonya. (3-4 ház)
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Lakóház nem volt. 1910 körül szűnt meg a sövényház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Kb. 1930-tól már szinte minden háznál cilinderkéményt, mászókéményt építettek. Előtte csak a padlásra ment fel a füst.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik ajtó a pitarba nyílt. 1930 után kezdték a helyiségeket egybenyitni, amikor egyidejűleg a füsttelenítést is megoldották.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Szerintük volt, de elég zavarosan beszélnek róla, tehát bizonytalan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Még az első világháború előtt.
Nem tudják, mikor, de még a hegyen 1940 körül rakott sparhelteket építettek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A háború után vált általánossá.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Csak kályhára emlékeznek.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-60 cm-es volt a padka.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Csak téglalap alaprajzú volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával.
Az a) típust ismerik.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak szeletelve. Mások Tarlórépát egészben és szeletelve is, de nem törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát csak gyalulva. Mások Csak szeletelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Az ötvenes évekig. Utána már nem volt elég gabona.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Főleg az a) típusút, de ismerik a b)-t is.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Legtöbben ezt használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Kővel törték. Másnak nem volt.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából csak levest, kását főztek.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Az a) formájút és patkót. Kuglófot is sütöttek.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkorában már evett. Arányok: 10 paprika, 4-5 paradicsom, egy fej hagyma. Héjában főtt krumplit adtak hozzá kockára vágva, vagy összetörve. Külön étel a tojásos paprika.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Volt, akinem ette se a paprikát, se a paradicsomot.
Mások már gyerekkoruktól eszik.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós kalácsot, másnap pedig kenyér helyet ették a töltetlen kalácsot.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Többen hordtak, volt egy gazdag is, aki télen-nyáron abban járt. 1935-ben halt meg az illető. Gyerekkorukban egy-két idős ember még hordott gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudja, hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A harmincas-negyvenes években még ez volt az általános. Varrónő is volt a faluban, aki értett ezek varrásához, de már akkor is akadt, aki polgári ruhát viselt. A háború után egyre inkább csak az öregasszonyok jártak ilyenben.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt jellemző, bár egy-két háznál még szőttek, jobbára takáccsal szövették a szükséges vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A harmincas-negyvenes években már sokan jártak kendő nélkül. Tömegesen a háború után vetkőztek ki.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az ötvenes évekig.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és farsangkor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többiben.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Két helyen tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ott volt a főétkezés, ahová a fiatalok költöztek, de a másik háznál is maradtak vendégek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A zenekar mindig ott volt, ahol az ifjú pár.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kuszori hívta a vendégeket. Jó tréfás ember kellett erre a szerepre. Csütörtökön és vasárnap járta körbe a meghívottakat.
====b) 1930 körül: ====
Az ifjú pár invitálja a lagziba a vendégeket, nyomtatott meghívó is készül.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányzene volt. Egeraracsán 3-4 banda is volt, onnan hívták a zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar összetétele: hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos és esetleg fúvós (klarinét, vagy trombita!).
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án jártak a fiúgyerekek kotyolni. Fadarabra, vagy bakra állva kiabáltak be az ablakon. A szövegre csak töredékekben emlékeznek:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye három,
a pálinkát várom...
A maguk tyúkjuk annyit tojjon,
mint az égen a csillag, földön a fűszál!
A maguk disznajának akkora szalonnája legyen...
A maguk lányának akkora csöcsi legyen, mint a bigyigás korsó!
A maguk lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket:
„Egy csirkéjük legyen, a’ is vak legyen!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony és újév között.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A hatvanas évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

Szövegtöredékek:
„Haj regö rajta,
Megadta az Uristen
Ennek a gazdának...
Adjhon az Uristen
Ennek a gazdának
Két szép ökröt,
Rengős pengős szekeret,
Aranyos ostornyelet...”
Összeregölés is volt. 5-6 legény járt láncos karókkal.
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 van (1000-ből).

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt, a harmincas évek végétől a gyerekek kaptak valami ajándékot.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nagyobb fiúk jártak. Szereplők: király, Mária, pásztorok, angyalok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az összes állaté. Egy darabig tartották is.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Róka, kankas (farkas).
Mumus, cigány.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember ott üldögél a Holdba’. Fát lopni ment és annak van ott fönn a képtye. Mondásba’ volt.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Egeraracsa]]
[[Kategória: Kerecseny]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Orosztony]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Pogányvár]]
[[Kategória: Pusztaszentegyháza]]
[[Kategória: Rjk]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szegfalu]]
[[Kategória: Tüttös]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaapáti]]
[[Kategória: Zalaszentmárton]]
[[Kategória: Zalavár]]
[[Kategória: Zala]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 09:21-kori változata
502. sor:		502. sor:
	[[Kategória: Zalavár]]		[[Kategória: Zalavár]]
	[[Kategória: Zala]]		[[Kategória: Zala]]
		+	[[Kategória:Egeraracsai zenészek]]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
-|1922. Szeptember,Dióskál
+|Dióskál, 1922. Szeptember
 |-
 |'''Adatközlők:'''

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1992. szeptember
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
-|Dióskál
+|1922. Szeptember,Dióskál
 |-
 |'''Adatközlők:'''

Dióskál - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 09:21-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:18-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:18-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:08-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:08-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:07-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |Mikrotáji kutatás: Dióskál, 1992. szeptember |- |'''A…”

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 |-
 |Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
 |'''Gyűjtötte:'''
 |Szabó Zoltán, Juhász Katalin

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
 |Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36.
 |-