Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Damonya, 1990. október |- |'''Adat…”

2014-03-26T14:32:52Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Damonya, 1990. október |- |'''Adat…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás: Damonya, 1990. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|Rózsa Antal (1911), Damonya
|-
|Takács Ferenc (1906), Damonya
|-
| Farkas Józsefné (1915), Damonya
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu keletkezéséről nem tudnak. A falu keleti része mindig megvolt, a felőszert az I. vh. után parcellázták ki. Nem messze esik a Kukucsa-major.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

A régi családok kihalóban vannak. Legősibb családok: Pataki, Horváthok, (seckavágó horvátok), 1848 után telepedtek be a Vargha, Takács, Végh család.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A faluba nem volt betelepülés. A cselédség vándorolt egyik uraságtól a másikig.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. A II. vh. alatt néhány ember kint maradt Burgenlandban. Házasság révén kerültek el emberek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Leginkább Chernelházát, Mesterházát, Górt, Répceszentgyörgyöt érzik rokon falvaknak. A hasonlóságot nem tudják magyarázni; „ehhez a körzethez tartoznak”, „ollan fajta népek lakják”.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A falu valaha Sopron megyéhez tartozott, a Répce patak volt a határ. Répce-parti falvak a következők: Szakony, Csepreg, Bük, Gór, Bő, Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Hegyfalu.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak szomszédos tájegységről.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Chernelházán laktak a Chernel-uraságok. A kastélyt néhány évvel ezelőtt hordták szét végleg. Bükön laktak a gyári nagyurak. Simaságon lakott a Horváth-uraság. A faluban (Damonya) laktak a Végh kisasszonyok.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernházadamonya – belefér egy zsomborba. „Kónyban mindig nőtt fű a templom tetején. A kónyiak kitalálták, hogy felhúznak egy bikát, legelje le. A bika megfulladt. Azóta kiabálják a kónyiaknak: Huzzátok a bikát!”.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Házasodtak más falvakból is. Főleg Bőből, Mesterházáról, Répceszentgyörgyből, Górból. „Elveszik a csúnya lányt a jussáért”.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárba Répceszentgyörgye, bőbe, Hegyfaluba jártak. Évente 2-3 alkalommal volt országos kirakodó- és állatvásár.
====b) Piacra: ====
Piacra ritkán jártak. Szombathely, Sárvár viszonylag messze esik. Az asszonyok azért néha elmentek Szombathelyre, Sárvárra, Csepregre. Vásárolni nem a piacon, hanem a vásáron szoktak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a környező falvakba jártak:
Bő – Szent Imre (november 5.)
Gór – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Hegyfalu – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Simaság – Magdolna
Sajtoskál – Péter-Pál
Tompaládony – szeptember első vasárnapja
Lócs – Kisasszony
Bük – Kelemen
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Kiscellbe, Vasvárra jártak. Szombat este indultak gyalog, ott töltötték az éjszakát, vasárnap indultak vissza.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluból nem jártak vidékre dolgozni. A cselédség dolgozott a cukorgyári földekeken.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Summások jártak dolgozni az uradalomba, de a nagygazdák is fogadtak 1-1 embert. „Vendek jöttek 6 hónapra”. „A szerb határszélről jöttek, „csetnikeknek” hívták őket.”

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
n.a
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Bognár, kovács volt az uradalomban. A parasztember saját szükségletre télen elkészített mindent.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
„Zalából valahonnan”, ill. „Valahonnan Pest felől. Veszprémből”.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigányok járták a falut, Állatkereskedők vásároltak, Tyukászok is jártak.
====b) Honnan jöttek? ====
Burgenlandból, Sopronból jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====

Ollót, borotvát köszörültek, esernyőt javítottak, disznót, marhát, baromfit, tojást.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőhegye nincs a falunak, csak lugasok a házaknál.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más határban sincs szőlője a falubelieknek.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A chernelházi régi temetőt már rég lezárták. Néhány éve fölszántották. A damonyait most zárták le. Chernelházán nyitottak ujat.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az erdő szélén találtak embercsontokat, állítólag ide temették valaha az erdészeket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel a búcsú védőszentje a faluban. Régen nagy marhavész volt, ennek emlékére fogadták.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Két-háromlevelű boronát használtak, egy lóval vontatták. Valaki egyet használt, de ez olyan széles volt, mintha kétlevelű lett volna.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
10-15 % vethetett talán kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte mindenki vetőgéppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Mindhárom fajtát ismerik. Az „a” és a „c” használata általános. Az előbbit kaszagráblának, az utóbbit tarógereblének hívják. A „grábla”, „gereble” egymás helyett is állhat.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A kévekötőfa használata általános volt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

20 kévéből állt a kereszt. Egy lábban 10 kéve volt.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepében meghatározatlan számú kereszt volt. Függött a földtől és a terméstől. Mértékül a keresztet vették. Egy kataszteren 20-25 kereszt termett búzából.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

130-150 cm-ig terjedt a csép nyele. Használója magasságához igazodott.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Eleinte besegítettek egymásnak. Később Bükön volt 2 gép, ez már állandó személyzettel működött.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. Volt már elevátor is a faluban. Az uradalmakban mindenhol elevátort használtak.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Nem termeltek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

1925-30 között kezdték a krumplit eke után vetni, minden második ekehajtásba tettek. A háború alatt lett általános, így a három napos munka félnaposra rövidült. Főleg az vetett így, akinek erő fogata volt.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendre vágták. Volt aki elhintette, volt aki nem. Ha nem hitették el, akkor széjjelrázták. Egyszer forgatták. Jó időben 2-3 nap múlva boglyába rakták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Puttonykosárral, bakszekéren hordták.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
„Volt eset rá, hogy összegereblézték az erdőn.”
„Mi nem annyira, inkább a bőiek.”
Akáclevelet használtak, mert a nagy levélen elcsúszik az állat.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügytartóláncot is és nyaklót is. A két szerszámot időben egymás mellett használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Hogy melyik a régebbi, arra nem tudtak válaszolni.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

„Kocsival az uraságok jártak, kétüléses volt.”
Kisszekere már volt a parasztembernek is. Kocsikassal használták. Lakodalomra parádés szekeret használtak.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
5-7 m is volt a hosszú nyújtós oldal. 13 keresztet is tettek rá.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. Duplán átdobták a nyomórúdon, a végét az oldalvéghez kötötték, amibe szögek voltak beverve.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Használtak saroglyát. Egyenes és enyhén ívelt is volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A II. vh-ig használtak kocsikast, egyet is, kettőt is. Főképp, ha mentek valahova. Kukorica, krumpli szállításhoz deszkás szekeret használtak.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Igen.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Az első két lábát patkolták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek. Indulj
====b) terelik jobbra ====
Jobbra – Hejsz
====c) és balra====
Balra – Hikk ide

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca-ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi-pi-pi.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem termelek kendert, lent csak kevesen.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A válaszok bizonytalanok. az „a” és „c” fajtát látták a faluban.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A Kukocsa-major esett távolabb a falutól. Malom volt a Répce partján. Egyéb elkülönülő házcsoport nem volt.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona-, sem sövényfalu ház nem volt. Az utolsó tömésházakat az 1965-ös nagy árvíz mosta el.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Zárt kémények 1920-ban már voltak. Eddig tudnak az emlékezetben visszamenni. A füstöskonyhákat elbontották, „kidobtak mindent”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt a szoba. A kamrának lehetett külön bejárata, de nyílhatott a konyháról is. A bejárati ajtó a tornácról nyílt, vagy egyszerre az udvarról.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt kereszt-mestergerendás ház.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1910-20-as években már volt rakott sparhelt.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

30-40 esztendeje lett általános.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem emlékeznek rá, hogy lett volna ilyen kemence.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha padlószintjére.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták téglalap alapúak voltak. Sövényből fonták a falukat. A zsuppos pajták fala deszka volt. Egy vagy két polvakutyójuk volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem tudnak ilyen villáról.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A répát lereszelték.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelték. A fejes káposztát a spájzban, a földön tartották.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es évek végéig még sütöttek háznál kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az „a” és a „c” fajta kenyértartó fordult elő a faluban. A „c”-t tartják a régebbinek.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak kétfülü dongás vajköpülőt. 7-8 literes volt, 50-60 cm magas.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdinát nem termeltek, kölest igen, de ezt az állatokkal etették meg.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették meg.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszú kalácsot. Lakodalomra „kalikót” sütöttek. 9 tésztából fonták kör alakba.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Lecsót régen nem ettek. A 40-es években kezdték. Az idősek most sem eszik.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paprikát mindig megették nyersen. A paradicsomot csak jóval később. A kérdezettek gyerekkorukban még nem ették a paradicsomot.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós kalácsot és bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Az I. vh. után még ment egy darabig.” Ünnepre már csak ritkán vették fel. Az ő szülőjük még hordta. Az utolsó ember a 60-as évekig felhúzta nyáron.
====b) Hány szélből készült?====

n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Édesanyjuk még félszoknyában jártak. Az ő korosztályuknak már egyberuhája volt. Az idős asszonyok még hordták a háború után.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Háznál csak fontak. Megszövetni a takácshoz vitték.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt ilyen szigorú tilalom.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idős családoknál az ágyak most is egymás mellett vannak a szobában.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a legtöbbet. Húsvét után egész nyáron, Adventig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Adventen és böjtön nem tartottak.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A válaszok bizonytalanok. Valószínű hétköznap tartották, de említik a hétvégét (szombat) is.
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat. Nyáron sátor alatt, télen a házban. A lakodalom estefelé kezdődött és másnap reggelig tartott.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10-15 éve nem tartják otthon a lakodalmat.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott. Szalagos bottal járta a falut a lakodalom előtt 1-2 héttel. Ketten voltak.
====b) 1930 körül: ====

Menyasszony-vőlegény hív.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Pósfán, Csepregen, Bükön, Sárváron voltak cigány muzsikusok, onnan hívták őket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
2 hegedű, bőgő, cimbalom, síp.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A létszám változó a zenekaroknál. Volt 8-10 fős banda, de általában 4-6 ember játszott együtt. Voltak 2-3 tagú bandák is.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 10-15 éve jelent meg e zenekarban.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A lucázást két korosztály űzte. A gyerekek reggel jártak, ajándékba almát, gyümölcsöt kaptak. A legények Luca estéjén mentek. Sokat komiszkodtak. egész bálákat vittek magukkal. Eltömték a bejárati ajtót, leszedték a kapukat, szétszedték a szekereket. Másnap az egész falu szalmás volt. A gazdaasszony a szalmát a tyúkok alá tette. „Szabad-e lucázni?”
„Luca-luca kitty-kotty
Tiktek-lúdtok tojjanak (v. Tiktet-lúdtok üllősek legyenek)
Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza!
A tyúkok annyit tojjanak, mint égen a csillag!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket: „Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!”
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony este jártak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Lsd.: a pont.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

A legények Karácsony este jártak regölni. Ünneplő viseletben voltak. A házba nem mentek be, csak az udvarig. Ha bátor volt a lány, ő adta oda a pénzt a legényeknek.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Ej regö-rejtem, regö-regö-regö-rejtem.
Amoda is mondanának egy szép leányt,
kinek neve volna, Horváth Erzsi volna.
Ej regö-rejtem...
Amoda is mondanának egy szép legényt,
kinek neve volna Kiskereki Árpád volna
Ej regö-rejtem...
Regöljük a gazdát, vele az asszonyát
Ej regö-rejtem...
Szegen van a zacskó tele van húszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régebben több volt az öreglegény. A férfiak 27-28 éves korig legénykedtek.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A férfiak nem emlékeznek. A sárvári vásáron vettek keresztes tejesfazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikuláskor 2-3 legény járt együtt, de volt több banda is. Rongyos ruhát, szőrme katábot húztak. Álarcot viseltek. A gyerekeket ijesztgették. Volt olyan ház, ahol eldugták őket a Mikulások elől.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Vidéki gyerekek jártak betlehemezni. 2-3 gyerek járt Rábapatyról. A 30-as években megszűnt. a szereplőkről nem tudnak.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

„Szent Vendel az állatok patrónusa.”
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

„Elvisz a Kankus!”
„Gyűnnek a rókák
farkasok!”
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Rőzsevágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Csepregre]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Pósfa]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Simaság]]
[[Kategória: Sopron]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]
[[Kategória: Zala]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 09:17-kori változata
519. sor:		519. sor:
	[[Kategória: Veszprém]]		[[Kategória: Veszprém]]
	[[Kategória: Zala]]		[[Kategória: Zala]]
		+	[[Kategória:Pósfai zenészek]]
		+	[[Kategória:Csepregi zenészek]]
		+	[[Kategória:Büki zenészek]]
		+	[[Kategória:Sárvári zenészek]]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
 |Damonya, 1990. október

Damonya - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 09:17-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:19-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:11-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:11-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:10-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Damonya, 1990. október |- |'''Adat…”

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
 |Rózsa Antal (1911), Damonya
 |-