Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Dabronc, 1992. július |- |'''Adatk…”

2014-03-26T14:31:36Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Dabronc, 1992. július |- |'''Adatk…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás: Dabronc, 1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
| Hokhold Jánosné, 1910
|-
|Kelemen Anna, 1908
|-
|Kolics János, 1908
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Schvarcz Éva
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem ismernek hagyományt a falu keletkezéséről.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Takács, Hokhold, Bódis, Csalló, Mékli, Bakos.
Arany, Szunics, Csizma.
Pál, Horvát, Csalló, Simon.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt ilyen.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt ilyen eset.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nincs hasonló falu, Zalaerdődön a tájszólás is más.
Gógánfa, Hetyefő, Ukk, Zalaerdőd. „Mind egyformák vagyunk.”
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem tudnak róla.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak róla.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak róla.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A dabronciak a „köduszók”, egyszer át akarták úszni a ködöt, azt gondolták, hogy folyó. A zalaerdődik nem annak az embernek adták el a makkot, akinek ígérték, s az az ember azt mondta nekik, hogy szedjenek cserebogarat, majd megveszi azt. Az erdődiek sok-sok cserebogarat gyűjtöttek tavasszal, az az ember meg nem jött el érte. Ezért szokták ugratni az erdődieket azzal, hogy cserebogár mártást főznek búcsúra.
„Gógánfán, Gógánfán,
óbort isznak szoldával,
csolkolóznak Olgával.”
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Batik, Szemenye, Bögöte. Zalaerdődről nem hoztak asszonyt, az ottaniak inkább egymás között házasodtak.
Hoztak asszonyt majdnem minden faluból.
Óhíd, Szigliget.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sümeg (Erzsébet nap, Nagy hétfő), Jánosháza (minden hónap első szerdáján), Tapolca, Türje (4-5 vásár volt itt egy évben).
====b) Piacra: ====
Jánsoháza, Sümeg
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonsághoz, az egész környéken. („Olyan helyen kujtorogtunk, ahol nem ismertek.”
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Sümeg (Mária napja, Jézus szive), Vasvár (Nagyasszony), Cell (valamilyen Mária ünnep).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Ötvösre, Dergecsre summásnak. Volt aki elkötelezte magát és örökbe kapott földet.
Kapálni mentek napszámba, de legföljebb csak egy hétre.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Helybélieket vették föl szolgálónak, de más falvakból is fogadtak cselédeket, napszámosokat. Ukkiak is szolgáltak itt.
„Két-három szolgálót mindenki fogadott magának.”
Aratás idején jöttek a legtöbben, de vettek föl szolgálókat marhák, lovak mellé is.

===1.14.a.) Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban: ===
Télen fontak másoknak a részére is: Nagy László, Nagy Gyul. Bódis József valódi vesszőfonó volt, a börtönben tanulta meg.
Mindenki megfonta magának ami kellett, akadt, aki eladta.
Megcsinálták maguknak, vagy kaptak fizetség nélkül, ajándékba.
====b) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Megoszlanak az adatközlők:
a.) Sümegi és tüskevári edényeket vettek.
b.) Minden szombaton délelőtt jöttek a vándorárusok.
c.) Sümegen vették a havi vásárban.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
cserepes
drótostót
vándorköszörűs
meszesek
paprikások
====b) Honnan jöttek? ====
drótostót – Tüskevár, Jánosháza
meszesek – Sümeg
paprikások – Szeged környékéről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd: a pont

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Türjén volt szőlőhegy, ott volt több embernek is szőleje.
Gógánfán, Meggyesen volt házasság miatt.
Erdődön volt házasság miatt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Mindig egy volt, most is ugyanaz van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
„Korela” (kolera) augusztus 6-án, erre a napra mindenki egészséges volt a faluban. Nem tudják, mikor volt ez a járvány.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Módosabbaknak 2 levelű boronája volt.
Közepes gazdáknak fa boronája volt.
Többen használtak vasboronát a közepes gazdaságokban, mint fát.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A legtöbben kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
4-6 gazda vetett géppel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Aratókaszát.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 10 + pap
b.) 12 + pap
c.) 20 + egy keresztláb
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Az összerakott kereszteket hívták kepének:
7-8 kereszt
Volt, hogy 10-et, vagy 13 keresztet is egybe raktak

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Legalább 150 cm, de legfőképp azt vették figyelembe, hogy milyen magas az ember, aki használja.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Mindegyik mást mond:
a.) Nyárs.
b.) Szalmahordó rudat használtak, két ember vitte. 2 db kb. 5 m hosszú rúdról van szó.
c.) Nyársat nemigen használtak a pajták miatt, 2 póznát dugtak a szalma alá, két ember vitte.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az egyiknél a TSZ előtt termeltek hajdinát, egy kereskedő elvitte mindig.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már az adatközlők gyerekkorában is vetettek eke után, de nem mindenki. Akinek kisebb földje volt, az kapával vetette.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Az egyiknél: Renden forgatták, petrencébe hordták. A lucernának 3 lábú állványt készítettek, azon szárították. Az állványon kifelé álló ágak is voltak.
A másiknál: Renden forgatták, petrencébe rakták. A lucernának „olik-olik csinát” 4 lábú állványt.
A harmadiknál: Renden forgatták a kaszálás után 2 nappal, majd boglyába vagy petrencébe hordták.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, kosárral, istállóruhával.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
n.a
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
n.a
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Isaszeg.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha száraz a levél. Sokan használták. Cser és tölgy levelét. Akácfa levelét is használták, „levelesnek” hívták, tavasszal szedték össze, ha már megszáradt. Szokták mondani ilyenkor: „Csak fújna egy jó kis böjti szél!”
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel, tavasszal.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyellő bőrből volt, kapcsoltak hozzá rúdtartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Csak a rúdban volt különbség. Szekér elé marhát, kocsi elé lovat szoktak befogni. Személyszállításra inkább a lovat használták, mert gyorsabb volt és messzebbre tudott menni. Volt a faluban hintó is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A hosszúszekér 4-5 m volt.
Használtak vendégoldalt, de volt, aki nem.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Megoszlanak:
a.) Kötél, csiga, „fadarabok”.
b.) Kötőfa, rudazókötél, soknak volt csiga.
c.) Kötél, csiga, lapocka.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Kissé ívelt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az oldalai ferdén álltak, az eleje nem volt befonva, az oldalai 60-80 cm magasak voltak. Az oldala ugyanolyan magas volt, mint a hátulja. Az eleje nem volt befonva, csak hátulja és az oldalai.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak a beteg körmöt.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
hajsz ne! í!
====c) és balra====
hajsz! curik!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Hücs ne! Cocám ne! Koca ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi!
Kis csibéknek: pipi!
Tyúkoknak: tyutyu!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Név szerint.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó és kendertörő kézzel mozgatták.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
b) típus
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Csak egy kereke volt a rokkának.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Dergecs puszta Gógánfa irányában. Ötvös.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek ilyen házakra.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az új kémény a falba került.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Folyosóról, külön bejárata mindegyik helyiségnek.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Igen, voltak ilyen házak, de már nem állnak.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 1922-ig volt rakott sparhelt az ő konyhájukban.
b.) Csak arra emlékezik, hogy kevés ilyen volt.
c.) „A háború előtt kiment a divatból.” Az apja fiatalságában volt általánosan használatban.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 12 éves kora óta építenek hajtott házakat.
b.) Háború előtt már voltak hajtott házak.
c.) Hajtott házban született.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

60-70 cm magas patkára épült.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Hosszú pajtát építettek a faluban, téglalap alaprajzú volt. Esetleg fészert építettek hozzá, de többnyire semmit.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem volt ilyen eszköz.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Répát reszelve savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Káposztát gyalulva savanyították.
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) A TSZ szervezése után szűnt meg a sütés.
b.) Volt, aki még az 1960-as években is otthon sütötte a kenyeret.
c.) „A háború után 9 évvel.”

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
b) típusú, és a) típusú.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használták, 1 füle volt, vagy 2 füle volt, de volt aminek egy se.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem használták.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) a) típusú fonott kalács, kelt perec. Búcsúra: cukor perec, lakodalomra: főtt perec.
b.) a) típusú fonott kalács, főtt perec, cukor perec, kuglóf.
c.) a) típusú kalács, kuglóf

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Mindig megették, tettek bele zsírt, hagymát, paradicsomot, paprikát. Ezenkívül mindenfélét, mindenki a saját szája íze szeirnt. Pl. rizs vagy kolbász. Elsősorban ezeket, ma már tojást is.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalács, rétes.
Kakaós piskóta, diós szelet, ragasztott karika: linzer, mézes
Piskóta, cukros perec, főtt perec.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Két embert látott a faluban régen, akik még ünnepre is fölvették.
Gyerekkorában látta az öregeken a széles gatyát, azok tavasztól őszig abban jártak.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) Volt, aki még 1950-ben is abban járt.
b.) 1930-as évek derekán már egyberuhát hordtak inkább a nők.
c.) Az anyjának még bő szoknyája volt.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az asszonyok a mihályfai és a türjei takácsokkal szövettek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kb. 20-30 éve nem hordanak az asszonyok fejkendőt, csak az idősek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Volt ilyen szokás, nem tudják mikor jött divatba, hogy az ágyak egymás mellé kerültek.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Egész évben tartottak, farsangon, karácsony másnapján a legtöbb, ill. májusban, szeptemberben.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
bármely napon, főleg vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Éjfélig a lányos háznál, éjfél után a fiús háznál. Akkor tartották 2 háznál, ha a leányt elvitték otthonról, egyébként csak a lányos háznál. A fiú rokonainak éjfélkor kezdődött a lakodalom
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lányos háznál csak a leány vendégei mulattak, a fiús háznál csak a fiú vendégei voltak.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben tartják a lakodalmakat, egyszerre mulatnak a fiú és a lány rokonai.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

1970-80-as évektől van így.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó hívott („kuszori”). Először 2-3 héttel esküvő előtt, másodszor 4-5 nappal esküvő előtt, háromszor esküvő napján. Volt aki annyira kérette magát, hogy vacsora előtt még külön el kellett menni érte.
====b) 1930 körül: ====

Manapság a jegyespár hív, vagy kártyát küldenek.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helyben is volt zenekar:.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, bőgő, hegedű.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1930-as években volt harmonika is.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Két évvel ezelőttig élt a szokás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A gyerekek köszöntőt mondtak, fára vagy szalmára térdeltek közben.
„Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz,
olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a mestergerenda,
annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor volt szokás a regölés.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Már 10 éve nem volt a faluban
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

n.a
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régen több öreglegény volt.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen, használtak ilyet.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Vásárokon, vándorárusoktól vették.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem voltak különös szokások.
„Apraja igen.” Gyerekek járták a házakat.
„Betakarták a fejüket.” Aszalt szilvát, körtét, diót kaptak.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Jön a kankus!
Elvisz az ördög!
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Egy ember, mintha fát vágna.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Batik]]
[[Kategória: Bögöte]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Dergecs]]
[[Kategória: Gógánfa]]
[[Kategória: Hetyefő]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Óhíd]]
[[Kategória: Ötvös]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szemenye]]
[[Kategória: Szigliget]]
[[Kategória: Tapolca]]
[[Kategória: Türje]]
[[Kategória: Ukk]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaerdőd]]
[[Kategória: Szeged]]
[[Kategória: Gógánfa]]
[[Kategória: Meggyes]]
[[Kategória: Erdőd]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 09:13-kori változata
527. sor:		527. sor:
	[[Kategória: Meggyes]]		[[Kategória: Meggyes]]
	[[Kategória: Erdőd]]		[[Kategória: Erdőd]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Dabronci zenészek]]

Dabronc - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 09:13-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:21-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:20-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Dabronc, 1992. július |- |'''Adatk…”

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
 | Hokhold Jánosné, 1910
 |-

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-| Mikrotáji kutatás: Dabronc, 1992. július
+|2014.Február
 |-
 |'''Adatközlők:'''