Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |Mikrotáji kutatás: Csesztreg, 1986. október |- |'''Ada…”

2014-03-26T14:24:29Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |Mikrotáji kutatás: Csesztreg, 1986. október |- |'''Ada…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Mikrotáji kutatás: Csesztreg, 1986. október
|-
|'''Adatközlők:'''
| Zsuppán János, 1921. Csesztreg, Rákóczi u. 101.
|-
| Zsuppán Jánosné, 1921. Csesztreg, Rákóczi u. 101.
|-
Kulcsár István, 1947. Csesztreg, Petőfi u. 12.
|'''Gyűjtötte:'''
| Hóborné Koller Györgyi
|-

|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-Kőrösi Dalma
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu Árpád-kori település. A faluban a Mihomi hegyen vár is állt. A török elől ide menekültek a környéken élők. Jobbágyközség volt, a Bánfyak birtoka. Csesztreg mezővárosi rangot kapott. 1625-ben a Bánfy család kihalása után a falu Nádasdi cseléd birtoka lett. Ekkor 34 jobbágycsalád lakta a falut. Ezek kései leszármazottai ma is a faluban élnek.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Kovács, Pirka, Szabó, Zsuppán, Varga, Nagy, Borosán, Balázs, Balazsér, Ferenc, Kiss, Tóth, Kenyeres, Bagó, Csóbor, Domonkos, Fentős, Hóbi és Hermán család.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluban nagyobb számmal települtek be, és nem élnek itt más nemzetiségű családok.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A faluból három család költözött el 1700 után Horvátországba, a Szerémségbe.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

A csesztregiek egyik falut sem tartják magukéhoz hasonlónak, viszont a szomszédos faluval, Zalabaksával évtizedek óta rivalizálnak.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Úgy vélik, hogy falujuk az Őrség széle. Göcsejtőlk és Hetéstől is elhatárolják magukat.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

A falubeliek Göcsejről, Hetésről és Őrségről tudnak. Göcsejhez a római úttól keletre eső falvakat sorolják, az Őrség határa Burgenlandtól Hetésig tart, Hetéshez sorolják Reszneket, Bagladot, Lendvajakabfát, Novát és a „házá”-ra végződő falvakat.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak híres községekről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A csesztregiek nem tudnak arról, hogy a falujuknak lenne csúfolódó neve és más községet sem ismernek ilyen névről.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Régen a csesztregieket a falun kívül elsősorban Kerkakutasról választották maguknak házastársat. Az innen való párválasztás gyakori volt. A más, főleg a szomszédos községekből való párválasztás csak szórványos volt.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Csesztregen régen évente 5 állat- és kirakodóvásár volt. Az itt élők 1945-ig Zalalövőre, Szentgyörgyvölgyre, Rédicsre és Zalabaksára mentek vásárra.

====b) Piacra: ====
A faluban piac nem volt, piacozni sem mentek sehová.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár. Ide Nagyboldogasszony napján mentek. Egy-egy ilyen alkalom három napig tartott. Ebből két nap az oda- és visszazarándoklással telt el. 1945 után ezek az alkalmak ritkultak, inkább csak az öregasszonyok látogatják a vasvári búcsújáróhelyet. Az utazás már nem gyalog, hanem járművel történik.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Régen 6 hónapig tartó mezőgazdasági munkára szegődtek el az Eszterházy herceg uradalmaiba (Lentikápolna, Rédics, Nyakasházi major). Tavasztól őszig dolgoztak itt. Számuk nem volt jelentős az 1200 fős községből alig 100-an vállaltak summásmunkát.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem jöttek más községekből.

===1.14.1 Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban eszközöket, szerszámokat? ===
Eladásra nem készítettek használati tárgyakat. Saját használatra készítettek, kivéve favillát.
====1.14.2 Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

A favillát Szenterzsébethegyről szereztek be.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Velemérben, Gödörházán és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak. Ezeket a Csesztregen megtartott állat- és kirakodóvásáron vették meg.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések, meszesek, fazekasok, paprikások, tyukosok,
====b) Honnan jöttek? ====
Kerkatkutasról, Körmendről, Sümegről, Velemérből, Szentgotthárdról, Gödörházáról és Magyarszombatfáról.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

Szövőszék alkatrészét árulták. Egyébként aminek hívták őket.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Lenti és Kerkateskánd határában voltak és vannak szőlői. Ezeknek a kis hegyeknek a területe 200-600 négyszögöl között van.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

A helyi szőlőhegyen nincs más faluból való gazdának birtoka.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Három temető van. Nevük nincs. Egy temető van a templom körül, egy a község szélén és egy izraelita temető van a „Kövecsesben”, amely szintén a falu határában található.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

Nagyobb tömegben előkerült emberi csontokról nem tudnak

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Csesztreg fogadott ünnepe a Jégverés volt. 1850 körül jégeső verte el a határt. Az elemi kár megismétlődése ellen lett ez a falu fogadott ünnepe. Ma már nem tartják.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez két egymáshoz erősített boronát használtak. Ennek a használata kizárólagos volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között a közepes gazdaságokban csak kézzel vetettek.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Nincs.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Aratáshoz kaszacsapót használtak, amit itt takarítófának mondanak. Ez az eszköz ezen a területen 1870 óta ismert.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Kévekötőfát a faluban nem használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

A mezőn 21 kévét szoktak egy keresztbe rakni. 2, 4, 5 vagy 10 keresztet szoktak egybe rakni, ez alkotott egy kepét. A kepét alkotó keresztek száma a föld szélességétől függött.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Az összerakott kereszt volt a kepe. A kepe meghatározatlan számú keresztet jelentett. A termés mennyiségének meghatározására a kepét nem használták.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

165 cm.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között a gépi csépléshez a gépészt és az etetőt kivéve a gazda állított munkásokat. A munkások a rokonság és a szomszédság köréből verbuválódtak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A szalmahordás módja: Ha a kazal közel volt a táblához, akkor a szalmát villával adogatták a kazalra. Ha távolabb esett a tábla szélétől a kazal, akkor a szalmát rendbe rakták és úgy hordták el a kazalhoz. Ez a fajta kazlázás általános volt.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A hajdina termelése az 1950-es években szűnt meg teljesen.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után barázdába történő vetése 1940-ben kezdődött és 1945 után vált általánossá.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

A szénaszárítás menete: A kaszálás hajnali 3 órakor kezdődött és 9-10 óráig tartott. Délután a rendet elterítették. Másnap a szénát összerakták petrencébe. A petrencét harmadik nap újra szétterítették. A szétterített petrencét kétszer-háromszor megforgatták. A megszárított szénát pajtába gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

A kazalból a napi száraztakarmányt szénásruhába hordták az istállóba. Ez egy lepedő nagyságú ruha volt. Ez a fajta szénahordás régen általános volt. Az öreg gazdák ma is így hordják a szénát az istállóba.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Küllők

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán.
====c) Melyik évszakban?====

Csak tavasszal használták.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A rajzos mellékletből a 2. számút.
A ló befogásánál 1930 körül alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot.
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Csak a szekér szót használták. Pl. teherhordó szekér, lovasszekér, tehenesszekér, szénásszekér.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A sukkot nem használták. A szálastakarmányt szállító szekér hossza lovak után 5 m, tehenek után 4,5 m.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján kötelet használtak. Elől hosszúláncot használtak.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

A lovasszekéren nem volt saroglya. A csesztregi gazdák kocsikast használtak.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

Kettő szekérkast használtak. Egyet elől, egyet hátul.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarhának csak tehenet fogtak be. Patkoltatni ritkán szokták ezeket. Ősszel szüret előtt és tavasszal a tavaszi munkák előtt.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Fejőke, fejke.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na-a-a!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hikk!
====c) és balra====
Balra: Hakk! Hóha!
A becce nevét nem használták indításhoz.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi ne!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevéről szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

A kender és a len töréséhez kendervágót és lentilót használtak. Ezeket kézzel működtették.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Csesztregen fekvő rokkát használtak.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

A mai község határában nem volt egymástól elkülönülő házcsoport. A községnek mindig itt volt a helye.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

1941-ben bontották le a faluban az utolsó boronaházat. A községben van egy eredeti helyén helyreállított népi műemlékház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

A füstöskéményes házak átalakításakor a kéményt a fal mellé építették. Az 1930-as évektől építettek kizárólag zárt kéményt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi háztípusból már nincs a faluban.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

A faluban nincs keresztmestergerendás ház.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1930-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata. Az első rakott tűzhelyek az 1900-as évek elején készültek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A kockaházak építése az 1930-as évektől vált általánossá. 1960 után nem építettek egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A kérdésben szereplő ház nincs a faluban.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

A faluban volt sokszögű pajta. Ma már nincs.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

A fazékkiszedő villát a fazék egyik fülébe akasztották és úgy vették le a tűzhelyről a fazekat.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Sem tarlórépát, sem káposztát nem savanyítottak egészben.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A kenyér házi sütése 1960 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csesztregen csillagos formájú kenyértartót használtak.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdina- és kölestörő ütője. (rajz)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Kását nem készítettek.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Húsvétra és karácsonyra az alábbi töltetlen kelttésztákat sütötték: fonott kör alakú tésztát: ezt perecnek hívták, ilyet kenyérsütéskor is készítettek. Sima kör alakú tésztát: ezt a karácsonyi és a húsvéti ünnepi asztalra került.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

1940 után készítenek gyakrabban lecsót. A paprikához sok hagymát és kevés paradicsomot adagolnak. Mostanában a krumpli használata mellett a rizs vált általánosabbá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

1930 óta fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. Az idősebb generáció a paradicsomot nyersen ritkábban fogyasztja.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Régen a karácsonyi ünnepi asztalra perec és kalács került. Ma is piskóta és a különböző krémes sütemények elterjedése az általános.

===3.22. Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?===

A férfiak ünnepre nem viseltek széles gatyát felsőruhaként.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az asszonyok az 1930-as évekig viseltek általánosan derékban rögzített szoknyát.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az asszonyok az 1930-as évekig szőttek vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

1930-ig volt kötelező az asszonyoknak az utcán is fejkendőt viselni. Az öregebbek még ma is hordják.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az 1960-as évekig szokás volt a hálószobába a két ágy párhuzamosan egymás mellé állítása.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Az 1910-es években a legtöbb esküvőt karácsonytól húshagyó keddig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Nyáron, ősszel és tavasszal nem voltak esküvők.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül az esküvők tartásának hagyományos napja a vasárnap volt.
====b) 1930 körül: ====

1960 körül a szombat lett.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmakat a lányos és a fiús háznál is megtartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Két egyenrangú főétkezés volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Este 8-9 órakor a lányos háznál, éjfél után 2 órakor pedig a fiús háznál. Mindkét helyen a főétkezés a szülők és a közvetlen rokonok résztvettek.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmakat részben otthon, részben a vendéglőkben, kultúrházakban tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Ma már gyakoribb a nem otthon tartott lakodalmak száma.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül egy héttel az esküvő előtt pántlikás kalapot öltő vendéghívogató járta végig azokat a családokat, akiket a gazda meg akart hívni a lakodalomba.
====b) 1930 körül: ====

1980 körül az ifjú pár személyesen hívta meg a közvetlen rokonokat, barátokat. Jó ismerősöknek postán küldték el a meghívókat.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalmakban a szándékolt cseréptörés szokást nem ismerték.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmakban helybeli cigányzenekar muzsikált. gyakori lett az „idegen” zenészek meghívása.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar tagjai hegedűn, nagybőgőn és cimbalmon játszottak. Az 1960-as évek második felétől
gitáron, dobon, zongorán játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 5-6 főből állt. Az 1960-as évek második felétől a zenekar tagjainak száma 3-4 fő lett.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonikán nem játszottak.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás szokás volt. December 12-én.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Este a falu fiataljai titokban szalmát, tollat szórtak el a gazda portáján. Szekereket toltak el a pajtákból. A gazda házába nem mentek be. 13-án reggel a köszöntőt a gyerekek mondták.
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Ha nem adnak szalonnát
Levágom a gerendát.
Luca, Luca három, a szalonnát várom.”
Ez a szokás ma is él.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

A faluban nem voltak és nincsenek %-os arányban kifejezhető öreglegények.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az X-el díszített tejesfazék nem ismert.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
A szokás ismeretlen.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
A szokás ismeretlen.
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Miklós napon különleges szokás nem alakult ki. December 5-én a gyerekek kitették az ablakba a cipőjüket, amibe virgácsot, cukorkát, palavesszőt raktak a szülők.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szokása nem volt és nincs is a faluban.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

A betlehemes játék szokása nem volt és nincs is a faluban.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elküldelek Szenterzsébetre szógáni!

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban a múltban sem láttak semmilyen alakot.

[[Kategória: Baglad]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Gödörháza]]
[[Kategória: Hetés]]
[[Kategória: Kerkakutas]]
[[Kategória: Lendvajakabfa]]
[[Kategória: Lentikápolna]]
[[Kategória: Magyarszombatfa]]
[[Kategória: Nova]]
[[Kategória: Rédics]]
[[Kategória: Resznek]]
[[Kategória: Szenterzsébethegy]]
[[Kategória: Szentgyörgyvölgy]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Velemér]]
[[Kategória: Zalabaksa]]
[[Kategória: Zalalövő]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 08:47-kori változata
534. sor:		534. sor:
	[[Kategória: Zalabaksa]]		[[Kategória: Zalabaksa]]
	[[Kategória: Zalalövő]]		[[Kategória: Zalalövő]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Csesztregi zenészek]]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1986. október
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''

Csesztreg - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 08:47-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:22-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:00-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:25-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:25-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |Mikrotáji kutatás: Csesztreg, 1986. október |- |'''Ada…”

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 | Zsuppán Jánosné, 1921. Csesztreg, Rákóczi u. 101.
 |-
- Kulcsár István, 1947. Csesztreg, Petőfi u. 12.
+|Kulcsár István, 1947. Csesztreg, Petőfi u. 12.
 |'''Gyűjtötte:'''
 | Hóborné Koller Györgyi

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
 |Mikrotáji kutatás: Csesztreg, 1986. október
 |-
@@ 17. sor: / 18. sor: @@
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Kőrösi Dalma
-|-Kőrösi Dalma
+|-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|