Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „Kategória:Települések '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- Mikrotáji kutatás: Cse…”

2014-03-26T14:21:28Z

Új oldal, tartalma: „Kategória:Települések '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- Mikrotáji kutatás: Cse…”

Új lap

[[Kategória:Települések]]

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|- Mikrotáji kutatás: Csernelháza, 1990. október
|
|'''Adatközlők:'''
|-
|Karvalits Ferenc, 1923, Csernelháza
|-
| Fülöp Antalné, Kóbor Rozália, 1919, Damonya
|-
| Fülöp Antal, 1925, Csernelháza
|-
| Kóbor Ferencné, Kovács Ilona, 1909, Csernelháza
|-
| Németh Gyuláné, Kovács Margit, 1914, Csernelháza
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Semmiféle hagyományról nem tudnak, ami a falu keletkezéséről szólna. A falu valaha Chernel-birtok volt.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A legősibb családok a Karvalits, Horváth, Fülöp.
A Karvalitsok valahonnan Szerbiából származtak, de már a dédszülők is a faluban laktak.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számú vagy csoportos betelepülés nem volt. A II. vh. után jöttek családok a faluba.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem települtek ki a faluból. Néhányan mentek el a 30-40-es években.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Mesterházát és Répceszentgyörgyöt említik.
Mindkettő kis település. Répceszentgyörggyel egy fárába tartoztak, ide jártak iskolába is.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Répcemente: Bő, Bük, Gór, Damonya, Chernelháza, Csepreg, Zsira, Répcevis, Hegyfalu, Geresd, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Szakony, Mesterháza. Ide soroljuk az ausztriai Locsmándot is.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Batthyány gróf, először az országban, Ikerváron vezetette be a villamos áramot.
Hegyfalu a nagyságával tűnik ki a környező falvak közül.
Mesterházán „uraságok” laktak.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernelházadamonya – belefér egy zsomborba. (Damonyát Csernelházával 1926-ban egyesítették.)
Pósfa puff, faluvégén durr!
A bőiek Damonyát Misekereső-damonyának hívták.
A faluban mindenkinek volt „mellékneve”: Fülöp Antal – Szikra, Horváth – Totyere, Horváth – Turuszli. A Horváthoknak hívták Szecskavágóknak is.
A chernelháziak Damonyára házanként mondókát találtak ki:
„Szélül lakik a Matóca,
Mellette a Mátyás Miska.
Szennyes Pista rossz szekere.
Krumpliból van a kereke.” (töredék)
(Mind melléknevek)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leggyakrabban a szomszédos falvakból házasodtak az emberek: Lócsról, Répceszentgyörgyről, Górból, Ölbőről.
Inkább asszonyokat hoztak a faluba, a legényeket nem engedték kiházasodni. ű

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Répceszentgyörgyre, Bőbe, Hegyfaluba, Sajtoskálba jártak vásárba. Ezeken a helyeken évente 2-3 vásár volt.

====b) Piacra: ====
Piacra Csepregre, Sárvárra jártak. Eladni nem vittek, legfeljebb állatokat.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falvakba jártak búcsúba:
Damonya – Vendel-napi
Sajtoskál – Péter-Pál
Répceszentgyörgy – Szent György
Bő – Imre herceg
Ölbő – augusztusban
Szeleste – -II-
Gór – szeptemberben
Hegyhalu – -II-

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Processzióba jártak Vasvárra, Kiscellbe, az I. vh. előtt Mariazellbe.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jártak el idénymunkára az emberek.
A falu határában voltak cukorgyári földek, azon dolgoztak.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Mesterházáról, Bőből jártak dolgozni részesként. Főként az uradalmakba mentek, de a gazdák is fogadtak fel.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Volt, aki kocsikast is csinált, de csak saját használatra.
====b) vesszőkosarakat====
Nem
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen, zsombort, de csak saját használatra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Kötöttek söprűt, vékát, kópicát, méhkast, kefét, szintén saját felhasználásra.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az edényeket a vásárokon vették. Talán őrségi fazekasok csinálták.
Kumetes szekerekkel hozták a faluba a cserépedényt. Rongyért, vasért is árultak. „Fejér edényt, rossz vasért Muki szekerén, Muki meg a bátyja ül a tetején”
Rábakovácsiból hordták szekéren.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorköszörűsök, drótos-tótok járták a falut.

====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Borgyus zsidók, tyukászok, drótos-tótok.
====d) Mit árultak? ====
A tyukász baromfit, tojást vásárolt, a „Borgyus zsidók” állatokat vásároltak, továbbá edényt, üstöt foltoztak, drótoztak, ollót, borotvát éleztek, meszet árultak

===1.17. A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A környéken nincs szőlőhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== Két működő temető van, az egyik a damonyai részen, a másik a csernelházin. A „régi temető” É-ra kb. 1,5 km-re van a falutól. Ide már a 20-as években sem temetkeztek, néhány éve a megmaradt sírköveket elszállították és a területet felszántották.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A falu határában szántottak ki római-kori síremléket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu búcsúja júniusban van (Jézus szive).
Egyéb fogadott ünnep nincs.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két-három levelű boronát használtak túlnyomórészt.
Általában lófogatja volt a gazdáknak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Volt néhány öregember, aki még jobbnak tartotta a kézit.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte már mindenki géppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az „a” és a „c” fajtát egyaránt használták. Az „a”-t kaszagráblának vagy gráblás kaszának hívják, de itt csak két ága van. A „c”-t kaszatakarónak vagy csapónak hívják és pillangósok kaszáláshoz használták.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kézi kaszálásnál mindenki használta a kévekötőt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet.
2 láb volt egy kereszt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú keresztből állt. „Kimennyit hordott össze”: milyen volt a termés.
Nem kepében, hanem keresztben számoltak.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm hosszú volt a csép nyele.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A csépelésnél „összesegítettek” egymásnak.
A II. vh. után már részescséplők voltak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták be, volt már néhány helyen elevátor.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Haldinát nem termeltek sosem. ű

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háború (II.) után volt aki eke után vetette, de sohasem terjedt el. ű

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálták a füvet, a rendet „elverték”. (A pillangósokat renden hagyták.) Amikor a teteje megszáradt, „megbörzögették” (felrázták). Ezután összeboglyázták. A boglya egy éjjel „aludt” kinn, aztán lehetett behordani. ű

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szalmát általában pajtában tárolták.
Vasvillával, bakszekéren, puttonykosárral hordták az istállóba. ű

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Vonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Kisebb gazdák, akiknek nem volt elég szalmája, gyűjtött csalitot, egyébként nem jellemző.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Kizárólag tartóláncot használtak. Kumetot, nyaklót csak az uradalomban. (1,3,4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret mezőgazdasági munkára használták.
A kocsit csak személyszállításra. Kiskocsi, parádés, kocsi, hintó.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú oldalas szekérrel szállították.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Néhányan használtak saroglyát. Ez egyenes volt.
Egész rövid saroglyát használtak elől lábtartónak. Ez enyhén ívelt volt. Csak a II. vh. után tettek hátra saroglyát.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kocsikast egyet használtak, csak személyszállításhoz tették fel. Betakarításhoz subert használtak.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évente legalább kétszer kellett patkolni.
A jármos marhákat patkolták. Az első lábaira félpatkót tettek.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee
====b) terelik jobbra ====
Hikk
====c) és balra====
Hejsz

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca
Coci
Coca-ne

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi
Pi-pi-ne
Ne-ne-ne

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Morzsi, lee
Nevén.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendert és lent csak nagyon régen termeltek, az ő nagyszüleik.
Ismét csak az 50-es években kezdtek termelni.
Kendervágót, tilót, gerebent használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” fajtát használták.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

Soha nem voltak elkülönülő házcsoportok. A falu mindig ezen a helyen állt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona, sem sövényfalu házról nem tudnak.
Csak tömésházak voltak a faluban. Később ezt náddal „bevágták”.
Ilyen ház ma is van néhány.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhákat elbontották.
Kemencéket raktak, a kéményt a fal mellé.
Az 1800-as évek végén voltak még füstöskonyhák.
Zárt kéményt a 20-as évek óta építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házaknál nyitott folyosóról nyílt a bejárati ajtó a konyhába. A konyháról nyílt a szoba. A kamra nyílhatott a folyosóról is, de általában már ez az ajtó is a konyháról nyílt.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A régi házak mind keresztmestergerendások voltak (a tömésházak).

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Régen, talán száz éve” építették a rakott sparhelteket.
Az 1910-20-as években építették be őket.
40-50 éve még sok volt a faluban.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 40-es években kezdték építeni a „kockaházakat”.
A 30-as évek óta nem épülnek egysoros házak.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem igen emlékeznek már rá.
„Bubos” még volt a nagyszülők házában.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemence a padló szintjére épült.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták elkülönültek a háztól. Téglalap alapu „egyenes” pajták voltak.
Legtöbbször lábra építették, a láb gyakran volt téglából.
A pajta végén „leeresztő”, pajtafia volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek ilyen villára.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát sem egészben, sem lereszelve nem tettek el. Levermelték, mint a krumplit. Általában állati tápláléknak használták.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát lereszelve tették el.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években még sütöttek kenyeret háznál, a 60-as években szűnt meg véglegesen.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Volt aki teknőben tárolta a kenyeret.
Mindhárom kenyértartó előfordult a faluban.
A „c”-t tartják a legrégibbnek.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt.
Fületlen és egyfülü változat is volt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették fel.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, kölest emberi tápláléknak nem használták.
Kukoricából készítettek gáncát (sterc), kását.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek.
Húsvétkor a kemencében vert perecet sütöttek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A megkérdezettek gyerekkorában nem ettek gyakran lecsót. Nem is volt sok paprika, paradicsom. A II. vh. után terjedt el a lecsó fogyasztása. 10-15 nagyobb paprikához 2-3 paradicsomot, egy közepes vöröshagymát számítanak. Nagyon gyakran tojást ütnek rá. Szokás tejföllel leönteni.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen paradicsomot, paprikát a 40-es évektől esznek. Előtte nem igen termeltek.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, beiglit.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-as évek végén még ünnepnap is hordták a férfiak a gatyát, de hétköznapra a 40-es években is felhúzták.

====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A múlt században született asszonyok életük végéig szoknyában, rékliben jártak.
Az 50-es években még hordták az idős asszonyok.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak fontak otthon.
A faluban nem volt takács, más falvakba vitték megszövetni.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt szigorú szokás, de „nem volt divat a hajadonfő”.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évek végéig az ágyak egymás végébe voltak téve, azóta (most is) egymás mellett vannak.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt farsangkor, tavasszal (főképp Húsvétkor) tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön, Adventben nem volt szokás.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A legtöbb esküvőt hétköznap tartották (kedd, szerda, csütörtök).
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom mindig a lányos háznál volt. Másnap a férfi házánál is volt egy kis eszem-iszom azok számára, akik elkísérték az új asszonyt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Délután tartották az esküvőt, estefelé kezdődött a lakodalom. Ekkor volt a vacsora. Éjfél után újra terítettek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as években szinte kizárólag vendéglőben tartották a lakodalmat.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 60-as években terjedt el a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfény, vendéghívó hívott a lakodalomba néhány nappal az eksüvő előtt. Ekkor azonban már mindenki tudta előtte, hogy ki lesz hivatalos.
====b) 1930 körül: ====
A vőlegény-menyasszony hív. Meghívó-kártyával is hívnak. Ebben az esetben általában csak az esküvőre mennek el a meghívottak.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészeket Bükről, Csepregből hozták.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, kontrán, bőgőn, sípon és cimbalmon játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6-7 tagú volt a banda.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A 60-as évek végétől jött be a tangóharmónika.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A faluban két korcsport is járt lucázni. A gyerekek reggel, a legények este. A gyerekek kis csutak szalmát vittek magukkal, a legények egész bálákat bontotak meg, beszórták vele az egész udvart. Megesett, hogy egész szekereket szétszedve felvittek a háztetőre, majd ott újra összerakták.
A gazdaasszony a szalmát a tyúkok, marhák alá tette.
Tíz évvel ezelőtt a gyerekek mér eljártak lucázni.
„Luca-luca kitty-kotty
Tojjanak a tiktok, ludtok!
Jó üllősek legyenek, ha kikelnek bizsegjenek!
Teheneik jó fejősek legyenek!
Annyi tojások legyen, mint égen a csillag!
Annyi csirkéjek legyen, mint égen a fűszál!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda!
Olyan hosszú kalbászok legyen, mint a falu hossza!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányuknak akkora foga legyen, mint a törekrugó grábla!
Akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora feneke legyen, mint a kemence szája!
Fejszéjek, furojok úgy megálljon a tövibe,
Mint a szálfa a tövibe!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony első napján szoktak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 40-es években még élt a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények jártak regölni.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttünk-eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani?
Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem.
Amott keletkezik egy sebes folyóvíz,
Körülveszi zöld selyem pázsit
Azon legelészik csodaféle szarvas
Csodaféle szarvas ezer ága-boga
Ezer misegyertya gyulladva gyulladjék
Altatva aludjék
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Itt is mondanának egy szép e leányt,
Kinek neve volna ... volna
Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem.
Ott is mondanának egy szép legényt,
Kinek neve volna ... volna
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Regöljük a gazdát vele az asszonyát
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Szegen van a zacskó, tele van huszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.
Sütik a malacot, érezzük a szagát,
Haj de jó volna, ha nekünk adnák a hátsó combját!”

Ünneplős viseletben voltak. Később tangóharmónika is csatlakozott hozzájuk.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Egy-két öreglegény mindig volt, de ez nem érte el a lakosság 1 %-át.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

A tejesfazék fülénél volt egy kereszt.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
A csepregi fazekas készítette.

===4.12===

====Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

Nem volt ilyen szokás.
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcot húztak (papírkartonból maguk készítették), kifordított nagykabátot terítettek magukra, a kezüket bekormozták. Derekukon, kezükben lánc volt. Bementek a lányos házakhoz, ha sikerült megfogni egy-egy lányt, még meg is kötözték. Nem beszéltek, nehogy felismerjék őket. 2-4 legény járt egy bandában. A 40-es évekig élt a szokás.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Volt betlehemezés a faluban, de idegen gyerekek csinálták.
A 30-as években már elhalt a szokás.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Kankus!
Elvisz a Mikulás!

===4.17. Diódobálás ===
====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

Nem volt ilyen szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert szivott fel a hold.

[[Kategória: Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Damonya]]
[[Kategória: Geresd]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Locsmánd]]
[[Kategória: Mariazell]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Ölbő]]
[[Kategória: Rábakovácsi]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Répcevis]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szeleste]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Zsira]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 08:44-kori változata
673. sor:		673. sor:
	[[Kategória: Tompaládony]]		[[Kategória: Tompaládony]]
	[[Kategória: Zsira]]		[[Kategória: Zsira]]
		+	[[Kategória:Büki zenészek]]
		+	[[Kategória:Csepregi zenészek]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1990. október
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
-|Csernelháza
+|Csernelháza, 1990. október
 |-
 |'''Adatközlők:'''

Csernelháza - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 08:44-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:23-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:58-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „Kategória:Települések '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- Mikrotáji kutatás: Cse…”