Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csepreg, 1988. október |- |'''Adat…”

2014-03-26T14:18:42Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csepreg, 1988. október |- |'''Adat…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás: Csepreg, 1988. október
|-
|'''Adatközlők:'''
| Welner Lőrinc (60), Csepreg, nyugdíjas tanár
|-
| Welner Lőrincné (58), Csepreg, nyugdíjas
|-
| Németh Imre (67), Csepreg, nyugdíjas
|-
| Németh Imréné (61), Csepreg, nyugdíjas
|'''Gyűjtötte:'''
| Rónai Gábor
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-Kőrösi Dalma
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község lakossága tájékozatlan ebben a kérdésben. Sokak szerint nem itt, hanem a Boldogasszony kápolnánál volt a régi falu. Valójában Csejkád feküdt azon a területen.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Magyar és német családok voltak itt, Molnár, Varga, Szalay, Takács, Nagy. A német családok közül a legrégebbiek a Frank és a Paiter. Volt néhány zsidó család is, de azokat a II. világháború során elhurcolták.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Németek a tatárjárás után települtek be. IV. Béla király telepítette be őket. Ezek leszármazottai a mai napig itt élnek.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem jellemző. Még a nagy „amerikai népvándorláskor” se sokan.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Egyedi jellegű, nincs.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Répce-mentének nevezték.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Itt találkozik az Alpok-alja és a Kisalföld. Az Őrség falvait ismerik.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Szakony, itt telepedett le a török szultán. Kapuvár, onnan sokszor portyáztak a törökök.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Bicskás csepregieknek nevezték őket.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Nem nagyon. Mostanában a horvát falvakból szoktak házasodni.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
====a) Vásárra: ====
Itt minden volt.
Csepregen volt vásár karácsony és húsvét előtt.
====b) Piacra: ====
Piac minden csütörtökön.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsú augusztus 14-én szintén helyben.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

n.a
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Csepreg nagysága miatt általában volt helyben munkára lehetőség.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

A környező településekről sokan jártak ide dolgozni. A környék munkaerőfeleslegét Csepreg ma is felszívja.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Lényegében majdnem mindent helyben csináltak.
Volt csizma, bakancs, hordó készítő (kádár), timár, kovács (ma is van elnevezve róluk utca).

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Helyben készített cserépedényeket használtak, és azokat a piacon szerezték be.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszesek voltak. Sok minden helyben volt.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Bosnyákok árultak órákat.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Zsidány környékén voltak szőlőik.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Szakonyi szőlőhegy szomszédságában.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Templom környékén volt temető. II. József tiltotta meg a templom mellé temetkezést.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontok: 1621-ben császári katonák 1223 csepregi polgárt öltek meg.
Betonozás, járdásítás alkalmával már 20-30 cm mélységből jönnek elő csontok.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
a) Szent Flórián mártír és patronus ünnepe
b) Szent Miklós püspök ünnepe december 6.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak főleg az uradalmak. Nagy szilaj ökrökkel húzták. Kettős tagú boronát a gazdák is használtak. Csepreg lótartó parasztváros volt, így inkább lovakat használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A szegények kézzel
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A módosabb parasztgazdák már használták a vetőgépet.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Kampónak nevezték ezeket a szerszámokat. Az a) betűjelű és a c) jelű szerszámokat használták. A b) jelűt nem.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egy kereszt 20 kéve (kettős kereszt). Egy kis kereszt 10 kéve.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Ha több kereszt egymáshoz öszerakva az egy kepe. A termés mennyiségének meghatározásához is használták.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazdák állították ki a munkásokat. Szomszédok, rokonság, jó ismerősök köréből.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Leginkább elevátorral.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Itt hajdinát nem termeltek (gazdag vidék volt). Szégyelték volna.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Ha nem volt fogat akkor töltő ekével. Barázdába való vetést azóta művelik, mióta az ekét ismerik.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás, forgatás, gyűjtés, boglyázás, hordás. Forgatás kétszer volt. Boglyába gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Puttonyban (nagy kosár) vitték a takarmányt. 2-300 méteren túlra már szekérrel.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Bizonytalan volt benne: felső fa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Tézsla szög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Levelet soha sem használtak, volt szalma bőven.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Nem – nyaklónál használták a tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nehezebb, jól megvasalt. Kocsi: könnyebb, vékony kerekű.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Létrás szekér, sráglás szekér (8 m) ez a vendégoldal, ezt ma is használják.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A szekér hátulját kötéllel, a szekér elején lánccal.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Gyengén ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nagyjából a szekér alakját követte, elől lezárta a szekér elejét, hátul szintén.
====b) Használtak-e kettőt is?====

Igen.
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Szokott mindenki, de tehenet nem nagyon.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
szájjal való cuppogással vagy a na szóval
====b) terelik jobbra ====
hik (ökör), hotte (ló)
====c) és balra====
hejsz (ökör), hi (ló)
Becce: borjú általában más állatot is becéztek, nem kapcsolták indítószóhoz.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
huccs-be, huccs-ki

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi, ne-ne-ne

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Törővel durva kendert. Tilolóval lent tiloltak.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő a)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem voltak ilyen elkülönülő házcsoportok.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Régen Csepreg mezőváros volt, két részre oszlott, felső, illetve alsó városra. Helye mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem volt boronából készült lakóház, favázas sem volt.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A nyitott konyhák megszűnésével a szoba és a konyhafal között épült a kéményt.
b) 1920 óta építenek zárt kéményt, szabad kéményes ház nincs.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Nyeregtetős ház – tornác vagy pitvar. A lakórésznek egy bejárata volt a pitvarból. A kamrának és az istállónak is volt egy a szabadba.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Keresztmestergerendás ház sok volt, a ház hossztengelyének megfelelően feküdtek. Előfordult a mestergerenda (itt tartották a bibliát, kalendáriumot).
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A századfordulón lett általános, megszűnése a 40-es években.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as évektől
A 60-70-es évektől már nem építenek egysoros házakat.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Ilyen nem volt.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

a) A konyha padlószintjére.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

f) típusú pajtát építettek.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Lant alakú villával a fülébe akasztották, a másik végével feszítették az oldalát (ilyet csak elmondásból ismernek).
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A 70-es években szűnt meg.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a) jelű és c) jelű kenyértartót használtak, b) jelűt nem.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Igen, használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyeneket nem használtak, inkább a kis, illetve a nagyfejsze nyelét.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Ezt csak szegényebb helyeken használták. Ganca: kenyérlisztből piritás tűzön,k kevés vízzel keverték, morzsalékos étel készült belőle.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

b) formájú töltetlen kalácsot szoktak sütni, de középen is fonva volt. Kálinkó a neve (rácsos, kör alakú).
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Mióta paprika van, csinálják. Burgonyát nem raknak bele.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Évtizednyi pontossággal nem tudták, de igen régóta. Mezőn tartós munkálatok alatt elfogyasztották.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós, kakaós tésztát.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen viseltek (rojtos gatya).
====b) Hány szélből készült?====
3 szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Ünnepre egyberuhát, munkára két részből álló ruhát viseltek. Pontos időpontot nem tudtak mondani.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Szőni a takácsmester szokott, de kb. minden 10. házban volt szövőszék. Rokkázni szinte minden házban szoktak. 1910-1920 körül szűnt meg a gyakorlata.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező jellegről nem tudtak, de egyébként ma is használják.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ez nem volt szokás. Fal mellé, hosszában szokták elrendezni.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Általában nyáron.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
élen nem volt szokás.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A szombat volt a jellemző.
====b) 1930 körül: ====
A szombat volt a jellemző.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mind a két háznál, de a két lakodalom nem volt egyenrangú.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Templomi esküvő után a menyasszony házába mentek, ahol a tényleges lakodalom lezajlott.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Előbb a vőlegény házánál volt egy kis borozgatás. A két násznép külön-külön gyűlt össze. A vőlegény násznépe átment a menyasszony házához (játékos civódás). Ezt követően a vőlegény házánál egy újabb rövid eszem-iszom.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10 éve nem otthon tartják.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül: a vőfély kötelessége 1 alkalommal, 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
1980 körül: maga a jegyespár vagy meghívó alapján 2 héttel az esküvő előtt.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt törés nem volt. Szövegmondás volt, de ezek a szövegek az adatközlők szerint túlságosan hosszú és unalmas volt.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a
====d)Meddig élt ez a szokás?====
Az 1930-as években megszűntek.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában a helyi zenészeket hívták. Dudások (pásztorok) voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Citora volt a legelterjedtebb hangszer.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika ritkábban, de volt, 1910 körül gombos terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás volt, még ma is van. December 16, vagy 19 (?)
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szénacsomót szorongatnak, földre leteszik és általában az ajtó előtt lucáznak.
„Luca-luca kity koty, tikjok, lúdjok, jó ülősek legyenek
ne is kotágjanak, hanem csak tojjanak.
Akkora disznajuk legyen, mint a község bikája,
annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz.” stb.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt itt szokás csak Bükön.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények számosan voltak, vannak. Ennek legfőbb oka, hogy több a férfi, mint a nő és csak az utóbbi időben lett szokás más faluból menyasszonyt szerezni.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismerik.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Két kis parányi X volt az edényben.
====c) Hol szerezték be ezeket?====

Általában helyben készítették ezeket az edényeket.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
=====a) Melyik napon, =====
Nem szoktak semmiféle módon tüzet gyújtani a zsup miatt. A pipázást is büntették az utcán.
=====b) miért, =====
1776-ban 224 ház égett le és 11 személy is meghalt. Csepregen azóta minden nap 16 órakor harangoznak.

=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Ld.: Előző kérdés.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás volt. Toprongyos, félelmetes alakok lánccal az oldalukon és a kezükben fenyegetőztek. Maga a játék nagyon durva volt. Eltiltották ezt a szokást, mert mindig volt valami tragédia.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

a) első pásztor, b) második pásztor, c) öreg pásztor + alakoskodó gyerekek, legények
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem ismertek állatvédő szentet.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elvisz a krampusz!
Elvisz a mankus!
Odaadlak a mankusnak!
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Rőzsét vágó embert, favágó embert, hajlott hátú embert láttak.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Csejkád]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Kapuvár]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 08:42-kori változata
474. sor:		474. sor:
	[[Kategória: Szakony]]		[[Kategória: Szakony]]
	[[Kategória: Kapuvár]]		[[Kategória: Kapuvár]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Csepregi zenészek]]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1988. október
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
-|Csepreg
+|Csepreg, 1988. október
 |-
 |'''Adatközlők:'''

Csepreg - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 08:42-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:24-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:57-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:20-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:19-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csepreg, 1988. október |- |'''Adat…”

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 |-
 | Németh Imréné (61), Csepreg, nyugdíjas
 |'''Gyűjtötte:'''
 | Rónai Gábor

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
 | Welner Lőrinc (60), Csepreg, nyugdíjas tanár
 |-
@@ 18. sor: / 19. sor: @@
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Kőrösi Dalma
-|-Kőrösi Dalma
+|-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|