Csehimindszent - Laptörténet

Mészáros Csaba, 2015. szeptember 6., 16:22-n

2015-09-06T16:22:34Z

Mészáros Csaba, 2015. szeptember 6., 16:17-n

2015-09-06T16:17:15Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 08:33-n

2014-09-15T08:33:20Z

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:42-n

2014-03-26T15:42:02Z

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:53-n

2014-03-26T14:53:25Z

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:15-n

2014-03-26T14:15:20Z

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: |Csehimindszent, 1992. augusztus |…”

2014-03-26T14:15:05Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: |Csehimindszent, 1992. augusztus |…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás:
|Csehimindszent, 1992. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
| Szabó Gyula, 1912.
|-
| Mátyás Rozália, 1914.
|-
| Jáger Imréné, 1935. Pótypuszta
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Radnóti Márta Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu régen Mindszenti József bíboros hercegprímás birtokán volt, de akkor a falut még csak 70-80 család lakta. A falu Szent István király kora óta megvan, ő építtetett itt templomot.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pem, Mátyás, Szabó, Kovács, Lukács.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak betelepülőkről.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem tudnak, csak manapság a fiatalok költöznek el.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csipkerek, Csehi, Miklósszéplak, Bérbaltavár, Oszkó.
A hasonlóság okát nem tudják meghatározni.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Hegyhát.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Zala, Bérbaltaváron túl.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Miklószéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt.
Csipkerek, ott szokott lenni az állatvásár.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolkodó mondásokat más falvakról.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak, de legtöbben inkább a faluból. Régen főleg a közeli falvakból Oszkóból, Csehiből, Csipkerekből, de ma már a városokból is.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Miklósszéplak, Jánosháza, Ruma, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
====b) Piacra: ====
Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Itt is volt búcsú eleinte. Volt kocsma, tánctanítás, s mindenfélét árultak. Mindenszentekkor, november 1-én tartották. Eljártak más falvakba is Csehibe, Széplakra, Csipkerekre, Kisbérbe.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasváron volt augusztus 15-én és szeptember 12én. Ilyenkor fehérbe öltöztek a lányok.
Vasváron és Szentkúton Nagyasszonykor (augusztus 15.), és Mária napon (szeptember 12.).

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A falu egy része kijárt summásnak Kelédre.
A falubeliek egy részét Leszinger Ernő fakereskedő napszámban dolgoztatta.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide más faluból nem jöttek dolgozni.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Nem, a falu csak önellátásra, vagy esetleg szívességből készített mindent.
Leszinger Ernő faanyagot szállított Burgenlandba.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Sümeg tájékáról jöttek edényesek.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényesek, fazekasok, meszesek, puttonyosok, faszerszám-árusok jöttek. Meszesek még ma is jönnek.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

A megnevezésüknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Itt a Bükföli hegyen más falvakban élőknek is volt szőlője, talán a csipkerekieknek még most is van. Mostanában az osztrákok veszik, kb. 5 hektárt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Úgy tudja, csak a falubelieknek van.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falunak egy temetője van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Előkerült emberi csontokról nem tudnak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
1906-ban volt egy hosszantartó fagy, azóta a falu május 20-a(mások április 29-re) körül fogadtak fagy ellen ünnepet. Fagy ellen a szentséget kiteszik a templomba, misét, litániát tartanak, külön misét szolgálnak ennek az ünnepnek.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak, sőt még ma is használják, vetés időben, ősszel elegyengetik vele a földet.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetettek még kézzel, általános volt. Lucernát, zabot, árpát, aprómagokat sokáig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép az 1930-40-es évektől volt, de még nem volt általános. Előtte főleg kézzel vetettek. A II. világháború után kezdett a gépi vetés jobban terjedni.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót használnak emlékezetük óta.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak, kötőfának hívták.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
15, 16, 17 kéve = 1 kereszt. Másnak 21 kéve.
22 kéve az „gazdag” kereszt volt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A mezőn általában 5-6 keresztet kapcsoltak össze, ennek neve: kepe.
A kepe szó meghatározatlan számú sorbarakott keresztnek a neve. Általában 5-6 keresztet raktak sorba, többet nem, nehogy tűz esetén hosszabb sor égjen le.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm körüli.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt cséplőbanda, a géptulajdonos szedte össze az embereket, de nem mindig ugyanazokat. A banda 4 nyársalóból, 2 etetőből, 2 zsákolóból, 2 szalmahordóból és 2 kévehajigálóból állt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát.
Mások 4-5 m-es fenyőfanyárssal hordták kazalba a szalmát. Máshol vellázták. A Jentek Palinál elevátorral hordták a szalmát a kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1930-40-es években. Mások szerint a II. világháború után.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát főleg kézzel ültették, a II. világháború után kezdtek eke után, barázdába vetni.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszál, majd elterítették a földön, jó időben egyszer forgatták villával, de ha esett többször, 3-4-szer is. Ha nagy volt a nedvesség petrence fára rakták, hogy levegőzzön.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, de ha messze volt az istálló, akkor bakszekéren.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó, vonóiga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

nyakszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán használtak levelet. A törvény tiltotta a lombszedést, hogy megvédje az erdőt a föld soványodásától.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak, de többet nem tudnak róla.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherhordásra használták, 10-20 mázsát is elbírt (A szekér „terhes” volt). A kocsi könnyebb volt, piacra, vendégségbe, lakodalomba jártak vele.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú (a sukkot nem ismerik). A hosszúszekeret és a vendégoldalt is ismerik, de nem tudják, hogy melyik az elterjedtebb és régibb.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötéllel és lánccal. Elől lánc volt, s a rudat hátul kötéllel rögzítették.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt („félig hajlott”) volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő is volt belőle. (rajz)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarát elől is, hátul is patkoltattak, ha elkopott a patája. Ökröket és teheneket is patkoltak, de csak félpatkót használtak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naa, az állat neve, naa! Eredj naa!
====b) terelik jobbra ====
Curikk!
Humek!
====c) és balra====
Humek!
Nájde!
Hátra: Hurissza!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Cöcö, cö!
Coci ná, gyere coci ná!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Tyutyukám, tyu-tyu!
Tyuúú, tyuúú!
Gyere pipi, ülj be pitye!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide le! Le, gyere ide, le!
Nevén szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilalót használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde rokkát használtak. Nincs külön neve.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A rokkának csak egy kereke volt, egyik rajzhoz sem hasonlított.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Régen egy utca volt az egész falu, nem volt külön falurész. Egy kútja volt az egész falunak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Voltak boronaházak egészen az 1930-as évekig.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt lejjebb hozták, vagy új kéményt építettek a fal mellé. Az 1930-as évektől zárt kémények vannak.
A háború után már csak zárt kéményes házakat építenek. Még emlékszik füstöskéményes házra, de nem tudja hogyan alakították át a kéményt.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ahány hajlék, annyi ajtó, mind az udvarra nézett.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Még most is van, de csak kevés, pl. Pipics Imrénél.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1930-as években, vagy az 1935-ös évek után.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A háború után, de nagyobb tömegben csak az 1960-as években. 1945 óta nem építenek hagyományos egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Itt is volt búboskemence, a konyhából tüzelték egészen 1928-ig.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 70 cm-es padkára építették a sarokba. Egy-két sor tégla volt az alján, arra kavicsot raktak, hogy jobban tartsa a meleget. az egyik adatközlő szerint náluk 1964-ig volt kemence.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Régen a Mátyáséknak az volt, „kalabukos” pajtának hívták. Ma már egyenes, tűzfalas pajtájuk van.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Használtak fazékkiszedő villát, a „sérkóklit”, kis vas kampója volt, azzal, a fülénél fogva szedték ki a fazekat. Nem mindenki használt.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyítottak „kerékrépát”, úgy, mint a káposztát. Sóval, hagymával, babérlevéllel, borssal, köménymaggal ízesítették. Törkölyt nem használtak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. az 1950-es és 1960-as években szűnt meg, addig volt kemence.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a.) típusút. (rajz)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak, egyik fajtát sem ismerik.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek hajdinakását, de nem szaggatták, hanem ledarálták, majd hagymával, borssal ízesítették.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima, hosszúkás kalácsokat sütnek, többnyire mákkal, dióval töltik meg.
Esetleg karácsonykor sütnek töltetlen fonott kalácsot, gyakoribb a töltött kalács.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Készítettek lecsót emlékezetük óta. Kb. 2 fej hagymát, zsírt, vagy olajat, tojást és kb. kétszer annyi paprikát, mint paradicsomot tesznek bele.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nem emékeznek olyanra, aki ne ette volna. Szüleik, nagyszüleik is ették nyersen a paradicsomot és a paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos beiglit, sima, vagy fonott töltetlen kalácsot, mézest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Még nem régen viseltek szüreti mulatságokon fehér, bő gatyát. Az idősebbek a háború előtt kenderből szőtt vászongatyát viseltek, de ez nem volt olyan széles (kb. 1920 körül).
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A háború előtt még viseltek derékban húzott szoknyát és blúzt.
Máshol kb. az 1940-es években még viseltek elől kötős húzott szoknyát, álló galléros, mandzsettás réklivel. A rékli „zámedlival” (rakással) volt díszítve, lehetett sötétbarna, fekete-fehér mintás, vagy ami jól illett a szoknya színéhez.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban volt egy takács család, így a nők nem szőttek otthon. A nevükre már nem emlékeznek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Illendő még ma is, de régen egészen a háborúig, sokkal többen viselték.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Régen szokásban volt, de akkor szalmával volt megtömve minden ágy.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor és májusban volt a legtöbb esküvő.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Húshagyó Keddtől Hamvazó Szerdáig, böjt idején nem volt.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen a nagyobb esküvők három napig is eltartottak, szombat, vasárnap, hétfő.
Főleg vasárnap.
====b) 1930 körül: ====
Inkább hétvégén tartják, főleg szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a lányos háznál volt, de ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A szülők megegyeztek, s felesben bontottak tyúkot. Ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább. Volt, aki csak egy-két órára ment át tiszteletből, majd visszament a lányos házhoz.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma a kultúrházban szokott lenni, de van, aki még mindig otthon tartja.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár megkért két jóbeszédű embert, a „kuszórit”: ők járták a házakat. Kezükben ágas-bogas fát tartottak, aminek tetején otthon készített sült tészta volt átszúrva. Minden háznál csíptek egy darabot a meghívottak az életfára szúrt tésztából. Mennél több házhoz mentek, annál kisebb lett a tészta. Az utolsó háznál sokszor már csak egy csipetnyi maradt. Mikor az utcákat, falvakat járták, mindenki tudta mi járatban vannak. Voltak néha állandó „kuszórik” is.
====b) 1930 körül: ====
Meghívó levelet küldenek.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Voltak fogadott cigányzenészek, Nyári Dézsit sokszor hívták Bérbaltavárról.
Néha Vasvárról is fogadtak zenészeket. Zalaszengtrótról „tröttyösök” (fúvószenekar) jöttek.
Cigány muzsikusokat hoztak Kovácsiból, Balozsa zenekarát.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
cimbalom, kontra, bőgő, pikula.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika főleg a világháború után terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A gyerekek házról-házra jártak, szalmacsutakra térdeltek, és versikéket mondtak. Már nem emlékeznek a vers szövegére, csak foszlányokat tudnak:
„Luca, Luca, kity-koty,
Tojjanak a tyiktok…”
A babona azt tartja, hogyha erre a szalmacsutakra ültetik a tyúkokat, azok tojósak lesznek.
A gyerekek csutak szalmát a földre terítettek és rátérdeltek. Közben versikét mondtak:
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Annyi vizük legyen, mint égen a csillag,
Annyi tojás, mint réten a fű.
Akkora kolbászuk legyen, hogy fenni lehessen belőle.”
Aszalt gyümölcsöt kaptak ajándékba.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés aprószentek után, vagy szenteste volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Kb. 1965-ig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kis Jézust köszöntötték, maszkban, láncos bottal a legények. Csak a refrénre emlékszik: „Haj regő rejtem, azt is megengedte…”
A regölés szenteste volt. 3-4 legény láncos bottal, maszkban járta a házakat és jókívánságokat mondtak (a szövegekre nem emlékeznek). A kis Jézust köszöntötték.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem volt sok öreglegény a faluban, kb. 2-3. Most sincs több.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismernek ilyen köcsögöket. Az egyik adatközlő ismer, a nagyanyjának is olyan volt. (rajz)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon a lányok beöltöztek maskarába, fejükre harisnyát tettek, táncoltak, majd eltűntek. Később Horthy Miklós neve napján ünnepelték.
Valaki a faluban maskarában végigjárta a gyerekes házakat. Fejére harisnyát húzott, hogy a gyerekek ne ismerjék föl. Az ajándékért a gyerekeknek fogadalmat kellett tenni.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemes játék szereplői: Három Királyok, pásztorok, betlehemes láda.
Pásztorok, királyok énekeltek, köszöntötték a kis Jézust. Ez a szokás megint kezd divatba jönni, az iskolában tanulják meg a szöveget a gyerekek.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt az állatoknak védőszentje.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Vigyázz, mert elvisz a cigány!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskevágó embert láttak, mintha fölemelne egy tuskót, s azt hasogatná egy másik tuskóhoz. Ma már nem nagyon lehet látni.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Pótypuszta]]
[[Kategória: Csipkerek]]
[[Kategória: Csehi]]
[[Kategória: Miklósszéplak]]
[[Kategória: Bérbaltavár]]
[[Kategória: Oszkó]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Ruma]]
[[Kategória: Hosszúpereszteg]]
[[Kategória: Törgye]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaegerszeg]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Széplak]]
[[Kategória: Kisbér]]
[[Kategória: Keléd]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bükföl]]
[[Kategória: Zalaszengtrót]]
[[Kategória: Kovácsi]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 08:33-kori változata
500. sor:		500. sor:
	[[Kategória: Zalaszengtrót]]		[[Kategória: Zalaszengtrót]]
	[[Kategória: Kovácsi]]		[[Kategória: Kovácsi]]
		+	[[Kategória:Bérbaltavári zenészek]]
		+	[[Kategória:Vasvári zenészek]]
		+	[[Kategória:Zalaszentgróti zenészek]]
		+	[[Kategória:Kovácsi zenészek]]

@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
-Mikosszéplak, Jánosháza, Ruma, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
+Mikosszéplak, Jánosháza, Rum, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
 ====b) Piacra: ====
 Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
@@ 486. sor: / 486. sor: @@
 [[Kategória: Zala]]
 [[Kategória: Jánosháza]]
-[[Kategória: Ruma]]
+[[Kategória: Rum]]
 [[Kategória: Hosszúpereszteg]]
 [[Kategória: Törgye]]

@@ 47. sor: / 47. sor: @@
 Nem tudnak, csak manapság a fiatalok költöznek el.
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
-Csipkerek, Csehi, Miklósszéplak, Bérbaltavár, Oszkó.
+Csipkerek, Csehi, Mikosszéplak, Bérbaltavár, Oszkó.
 A hasonlóság okát nem tudják meghatározni.
@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
-Miklószéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt.
+Mikosszéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt.
 Csipkerek, ott szokott lenni az állatvásár.
@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
-Miklósszéplak, Jánosháza, Ruma, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
+Mikosszéplak, Jánosháza, Ruma, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
 ====b) Piacra: ====
 Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
@@ 479. sor: / 479. sor: @@
 [[Kategória: Csipkerek]]
 [[Kategória: Csehi]]
-[[Kategória: Miklósszéplak]]
+[[Kategória: Mikosszéplak]]
 [[Kategória: Bérbaltavár]]
 [[Kategória: Oszkó]]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1992. augusztus
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
-|Csehimindszent
+|Csehimindszent, 1992 augusztus
 |-
 |'''Adatközlők:'''

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
 | Szabó Gyula, 1912.
 |-