Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: |Csatár, 1986. november |- |'''Ad…”

2014-03-26T14:12:30Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: |Csatár, 1986. november |- |'''Ad…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás:
|Csatár, 1986. november
|-
|'''Adatközlők:'''
| Zsuppán Kálmánné, 1914. Csatár
|-
| Bacsi Pál, 1916. Csatár
| -
| Francia Ferencné Héder Mária, 1908. Csatár
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Novák Ágnes
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről nem tudnak.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Kovács, Horváth, Mátyás, Csurgai, Fazekas, Németh, Olasz, Tóth.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Betelepülésről nem tudnak.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepedésről nem tudnak.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Bocfölde, Sárhida, Botfa, Bak, Zalabesenyő – magukhoz hasonló községeknek tartják ezeket a falvakat. Egy fára – egy közösség. Közelségük, egy templom, egy hitközség alapján.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Tájegységbe tartozásról nem tudnak.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Közeli tájegység Göcsej, amit a Válicka választ el.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Különösebben híres községekről nem tudnak, de neveztek községet gazdagnak (Bocfölde) és szegénynek (Sárhida).
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csúfolódó mondásokról nem tudnak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

A környékbeli községekből gyakran házasodtak (Bocfölde, Botfa, Pölöske, Sárhida, Bak).
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Pacsa, Söjtör, Nemessándorháza, Pölöske, Hetés, Bak.
====b) Piacra: ====
Egerszeg
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környező falvakba.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Vasvár (Nagyasszonykor), Búcsúszentlászló (szeptember 12. Mária nevenapja).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Summásnak jártak Somogyba, Baranyába, Fejér megyébe. Csépelni nem mentek máshová. Cselédeskedni Botfára.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Cselédeskedni ide nem jártak.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
====a) kocsikasokat====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====b) vesszőkosarakat====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====c) szalmafonatú edényeket====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====d) szövőbordát ====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====e) favillát====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====f) fagereblyét====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====g) faboronát ====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Vas megyéből jött árusoktól vásároltak cserépedényeket és Egerszegről.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok: edényfoltozók, üvegesek, paprikások, meszesek.
====b) Honnan jöttek? ====
Trencsénből, Kanizsáról.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

A nevüknek megfelelő árut, szolgáltatást.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más falvak határában is voltak szőlőik és fordítva is előfordult.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más falvak határában is voltak szőlőik és fordítva is előfordult.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Jelenleg egy temető van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A templom körül biztosan volt valamikor egy régi temető, mert csontok, hajcsatok kerültek elő.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Fogadott ünnepek voltak: augusztus 6-án Úr színe változása jégverés ellen. Vendel napja barmokért (állatot ilyenkor nem fogtak be). Szeplőtelen fogantatás (templomszentelés).
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak 2-3 boronát egymáshoz erősítve a két világháború között.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel vetették leginkább a gabonát.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Csatárban volt két olyan nagyparaszt, akinek gépe volt.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás és gereblyés kaszacsapót használtak.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötőfát, melynek végén nyílás volt, használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 és 21 kévét szoktak összerakni. Keresztből 5-6-ot, 10-et, 25-öt is. Neve kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú keresztet jelent a kepe.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm felett volt a csép nyele.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította a munkásokat, a rokonság is dolgozott.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A kicsépelt szalmát 1930-ban nyárssal, rudakkal, villával egyaránt hordták kazalba. Elevátorral csak az uradalmakban.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A II. világháború után megszűnt a hajdina termelése.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A felszabadulás után vetették a burgonyát eke után.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Ha vastagabb volt a széna rend, akkor szétterítették és forgatták legalább kétszer. Állványt használtak, „pillér” volt a neve.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kosárral, kézben, villával hordták a kazalból a napi száraztakarmányt.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó, igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Almozáshoz sokszor használták a fák leveleit.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Ez a mód az ősibb. Később jött a nyakra erősített lánc.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret marha húzta. A kocsit ló vontatta.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

4 m hosszú volt a szekér. A hosszú nyújtott szekér volt az általános, de volt vendégoldal is.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya enyhén ívelt volt a lovaskocsi esetében.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája hosszúkás volt.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt is.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Patkolták a vonómarhát télen is nyáron is, ha szükséges volt.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Nejde! Hi!
====c) és balra====
Hale! Hide!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, cocám ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi, pisze ne!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Kutyát a nevükön hívogatták, vagy esz-ne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tiloló típusú törőt használtak a len és a kender töréséhez.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Volt elkülönülő házcsoport a falu szélén a réten.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Neve: Réti.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A II. világháború után bontották le a boronaházakat és a sövényfalu házakat is.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

A kéményt a fal mellé helyezték.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A helyiségeknek 1-1 bejárata volt, ami a pitvarra nyílt.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Kereszt-mestergerendás ház volt sok a faluban.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az I. világháború után már általános volt a rakott sparheltek használata. Az első 1909-ben készült.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A II. világháború után kezdtek kockaházakat építeni és ekkor meg is szűnt az egysoros házak építése.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A konyhából fűtött szobai kemencét nem ismerték.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyhai kemencét 50-70 cm-es padkára építették.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkos pajtára nem emlékeznek. Általában hosszúkás pajtát építettek, fa lábra vagy tégla alapra.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Egyik ágát akasztották a fazék fülébe, de volt, aki nem ismerte.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Általában nem savanyítottak egészben tarlórépát törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát sem, de volt ház, ahol szokás volt.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1945 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) és b)-vel jelölt kenyértartót használták.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Dongás vajköpülőt ismerték és használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdina- és kölestörők (rajz).
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából is és kukoricából is készítettek szaggatható kását: a megfőzött hajdinához lisztet kevertek és forró zsírba kanalanként beleszaggatták. A kukoricagánicát is így készítették.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Karácsonyra: hosszú fonott, kifli alakú, kerek fonott kalácsot sütöttek. Húsvétra: cipó alakú kalácsot. Mindenszentekre: hosszú fonott kalácsot.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót régóta fogyasztanak: paprika, 1-2 paradicsom, 1-2 hagyma, esetleg tejföl rá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Emberemlékezet óta esznek nyers paprikát és paradicsomot.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Karácsonyi tészták: bejgli (diós, mákos), kuglóf, szalakális tészta.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek széles gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A szoknya, rékli viselet most sem szűnt meg.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Egy asszony szőtt vásznat.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Kötelező nem volt a kendő, csupán szokás.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Volt szokásban az ágyak egymás mellé állítása.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910-ben általában farsang idején tartották az esküvőket.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Dolog időben soha.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====

szombat
===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a menyasszonyos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül háznál nem igen tartanak lakodalmat, általában kultúrházban.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ez legalább 10 éve szokás.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívogató (kuszori) hívta a vendégeket vagy vőfény. Ha vasárnap volt az esküvő, akkor szerdán hívtak.
====b) 1930 körül: ====
Meghívólevéllel hívnak, hetekkel előtte.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Volt szándékolt tányértörés.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A vőfény csinálta, mikor bejelentette a levest.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Szövegmondás is volt, de nem emlékeznek rá.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Régen volt a faluban rezes banda és cigány banda is.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Rezes zenekar: kis dob, nagy dob, trombita több fajta is, síp
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6 főből állt a zenekar. Cigány banda: ketten voltak csak.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt Lucázás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Beöltözés, maskarázás nem volt. Szénát vittek magukkal, szétszedték a szekereket és a kisajtóba tették.
„Luca, Luca kity-koty,
Ha nem adnak szalonnát,
Levágjuk a gerendát.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés karácsony előtti napon volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Felnőttek is részt vettek benne.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

„Hej regő rejtem,
Adjon az Úristen a leánynak egy szép férjet,
Ennek a gazdának 2 pár ökröt, egy pár lovat.
Hej regő rejtem.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegény csak elvétve volt 1-2.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismert volt az X-el díszített tejesfazék.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Ezeket vándorárusoktól vásárolták.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Éjféli mise előtt gyújtottak tüzet,
=====a) Melyik napon, =====
Éjféli mise előtt.
=====b) miért, =====
Pásztortűznek.
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklós napján az ajándékozáson kívül más szokás.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

A betlehemes játék szereplői: pásztorok, angyal, Mária, József.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az állatok védőszentje.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Kankassal, mumussal ijesztegették a gyerekeket.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt szokásban.
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban favágót láttak.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bocfölde]]
[[Kategória: Sárhida]]
[[Kategória: Botfa]]
[[Kategória: Bak]]
[[Kategória: Zalabesenyő]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Válicka]]
[[Kategória: Pölöske]]
[[Kategória: Egerszeg]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Söjtör]]
[[Kategória: Nemessándorháza]]
[[Kategória: Hetés]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Baranya]]
[[Kategória: Trencsén]]
[[Kategória: Kanizsa]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 08:28-kori változata
494. sor:		494. sor:
	[[Kategória: Trencsén]]		[[Kategória: Trencsén]]
	[[Kategória: Kanizsa]]		[[Kategória: Kanizsa]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Csatári zenészek]]

Csatár - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 08:28-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:40-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:51-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:51-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:50-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: |Csatár, 1986. november |- |'''Ad…”

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1986. november
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
-|Csatár
+|Csatár, 1986. november
 |-
 |'''Adatközlők:'''

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
 | Zsuppán Kálmánné, 1914. Csatár
 |-

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 | Zsuppán Kálmánné, 1914. Csatár
 |-
 | Francia Ferencné Héder Mária, 1908. Csatár
 |-