Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csörötnek, 1988. augusztus |- |'…”

2014-03-26T14:30:43Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csörötnek, 1988. augusztus |- |'…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás: Csörötnek, 1988. augusztus

|-
|'''Adatközlők:'''
| Kuntár Ferencné, 1916. Csörötnek, Fő út 16.
|-
|Laczó Lajos, 1913. Csörötnek, Fő út 98.
|-
|Hajda János, 1920. Gersekarát, Csörötnek, Fő út 41.
|-
|Laczó Kálmán, 1915. Csörötnek, Fő út 33.
|-
|Tóth Józsefné, 1903. Csörötnek, Petőfi u. 8.
|-
|Molnár Imre, 1909. Csörötnek, Fő út 58.
|-
|Magyar Gyula, 1914. Csörötnek, Fő út 8.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Szabó Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A Rábán túl ez volt az első település.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Magyar, Kuntár, Kozu, Buti, Tóth.
Dancsecs, Magyar, Vadász.
A Laczó családnév székely eredetű és az Őrségben laknak még Laczók.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Két német család települt be: Payer és Graczhi. Nem beszéltek németül.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Magyarlakra és Rábagyarmatra. Nem sokan.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Magyarlak, Rábagyarmat.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
n.a

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
n.a

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Szentgotthárd országos vásár, Szentimre a határon van, Farkasfaiak: palócoknak mondják őket, Rátót: 13 tölgyfa van ott, amit az uraság ültetett az aradi vértanúk tiszteletére.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A farkasfaiak az erdőben keresztbe viszik a létrát. „Csörötnek csörög.” „Lakba laknak.”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Rábagyarmaton gyakrabban. Magyarlakon és Vasszentmihályon ritkábban.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Őriszentpéter.

====b) Piacra: ====
Szentgotthárd, Körmend (nem árulni mentek, hanem egybe adták el az áruikat).
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szentgotthárd augusztus 20., Vasszentmihály Mihály napja, Kondorfa Lukács napja, Csörötnek szeptember utolsó vasárnapja.
Vasvár augusztus 15., szeptember 12.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Máriazell.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Fejér megyébe, Bicskére (tavasszal elmentek, ősszel jöttek vissza).
Tolna megyébe.
Győr-Sorpon megyébe Csornára, Pestre cselédeskedni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Kifejezetten munkára nem jártak ebbe a faluba. Jöttek viszont vándorárusok, veleméri fazekasok szekérrel, áruikért a helybeliek terménybe fizettek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Igen
====b) vesszőkosarakat====
igen
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.

====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.

====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket készíteni.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Gödörházáról és Velemérről jöttek árulni cserépedényeket, terményben fizettek érte.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Oláh cigányok. Drótosok jöttek Trencsénből. Zalából jártak borárusok. Most újra járnak meszesek.
====b) Honnan jöttek? ====
Lsd.: a pont
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a
====d) Mit árultak? ====
mindenfélét árultak, búcsúkor bosnyákok zsebkést, ostort, szíjat

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falu délkeleti részén voltak a szőlőskertek.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más falubelinek nem volt itt birtoka.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Rábagyarmat felé a Rába partján volt a temető.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nagyobb árvizeknél a régi temetőből koporsókat és emberi csontokat is kimosott a víz.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent György napja, „Tüzes” Szent Flórián, „Sarlós” Boldogasszony, búzaszentelés Rábagyarmaton.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ritkán.
Vasboronát duplán, faboronát egyesbe.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetőgépet csak a II. világháború után használtak, addig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

n.a
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Használtak, mind a három fajtát, de az a) és b) volt az általános.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Több teória is van:
a.) 18 kéve, legalsót felhajtották és rá négyet raktak. Az alsó a fenékkéve, a legfelső a papkéve volt. Gyarmaton 14-et raktak ezt alacsony kepének nevezték, 3-4 kepét raktak egymás után.
b.) 18 kéve 1 kepe, 4-et, 5-öt, 6-ot egy sorban, mert belecsapott a villám.
c.) Gersekaráton 21-et raktak.
d.) 1 kepébe 21 kévét raktak. 4-5-t raktak egymás mellé.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismeri „kepe-asztag”.
Meghatározatlan számú kereszt is kepe. Igen, használtak a termény meghatározására.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Több teória is van:
a.) 150-160 cm, daruja 80 cm.
b.) 150-180 cm, hadaró 60-80 cm.
c.) 160 cm.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt állandó munkása a gépeknek.
1935-ben kötött házasságot feleségével és utána még 5 évig eljárt a gép mellé (3/4 részes volt).

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal.
3 méteres fa volt, erre szúrták fel a szalmát. Az adatközlők nem tudták honnan került ide az eszköz.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az adatközlők itt is megoszlanak:
a.) A háború után már nem vettek.
b.) Amióta TSZ van, 1959 óta.
c.) 1940 után már neve vetettek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Ekével „kitolták” a földet és a szántás után 2.3. fogásba vetették a burgonyát.
Barázdaszélbe tököt és babot vetettek. Eke után 3. fogásba tették 2 láb távolságba. 1940 után „kitolatták a földet”.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendre vágták, ha eső esett rá sokat kellett forgatni. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencébe gyűjtötték.
Rendre vágták, másnap már fordították. Eső esetén 7-szer, 8-szor is kellett forgatni. 2-3 nap napos idő elég volt. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencét favillával szórták fel.
Rendre vágták, másnap már favillával forgatták, szárító nem volt.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénahordó kosárba hordták.
Padlásra vagy pajtafiába hordták villával vagy burittóval.
Hajtiván – hálós.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Kázsla: a görbe fa
A fedrő fa nevét nem tudták.

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg a b).
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Igaszög: szekérrúdra akasztották vele a jármot.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Saját erdőrész volt, igen használták (csalit), kosárba aláöntötték az állatok alá.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

==== A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Tartóláncot alkalmaztak, ezzel vezették a rúdat (vonyó).

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: parádés, az intézőnek volt. Szekér: teherhordásra.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszúszekér kb. 5 m hosszú, rövid kb. 3, vagy 4 m hosszú. 1 tégla hossza kb. 1 sukk, szélessége ½ sukk. Vendégoldal nem volt.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
megoszlanak:
a.) Kötéllel vagy lánccal szorították le.
b.) Nyomórúdat használtak, elől lánc volt, hátul kötél szolgált az odaerősítéséhez (rudazókötél, hosszúlánc).
c.) Hosszúlánc, hosszúkötél. Rudazókötél 5-6 m hosszú volt az oldal végéhez erősítették.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Itt nem használtak saroglyát.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
2 kocsikast használtak, fűzfából, nyírfából készült. Olyan magas oldala volt, amilyen magas volt a szekér. Krumplit, homokot, tököt hordtak benne.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Megoszlanak:
a.) Szoktak, amelyiknek elvásott a körme és kérges volt már.
b.) Szokta, amikor elvásott a körme, különösen nyáron, amikor többet hajtották.
c.) Bevásott a körme a kavicsos úton. E szeggel erősítették fel és a köröm felét fogta el. Leginkább csak a hátsó lábát, de ha lesántult, akkor az elsőt is. „Fordított a lábán, akkor kellett vasalni”. Tavasszal munkakezdéskor vasaltak téli hordáskor trágyát, rönköt hordtak. 1929-ben befagyott a Rába.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter, dézsa.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne! Hajszt!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hik!
====c) és balra====
Hok!
Hajszt!
Becce: kisborjú, indítószóhoz nem használták.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne.
Poci ne, ne, ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, ne, ne, ne (amíg össze nem jöttek). Csicsi ne, ne, ne. Bizse ne, ne, ne. Buri-buri (lúdakat hívták).

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén.
Kuszi.
Gyere ide.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Főleg lent termeltek. Tilut használtak. Lapickával törték meg előbb, utána tilolták. Lábbal mozgatott tilót nem használtak. Sulok néven hívták még a törőfát.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Kb. 3 km-re a Huszász-major, ami 20 házból állt és a Zirci Ap apátságé volt. Vámot szedtek a hídon.

====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronás házra nem emlékeztek. Tömésfalas házra igen, amit sárból készítettek, szalmát a sárba és ágakat is raktak bele.
Kis-Csörötneken volt faház, de a II. világháború után lebontották. Zsuppos házuk volt nekik is, amit 1957-ben bontottak le. Tömésházban laktak, amelyet még az öregapjuk készített.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Régen a házak minden ajtaja a tornácra nyílott. Nem volt kémény és a füst az ajtó felett jött ki. Később szabadkéményt csináltak a kemencepadka fölé. Nincs már ilyen ház. 1962 körül még volt zsuppos ház a faluban.
Nem volt kéménye a házuknak, az ajtón jött ki a füst és utána ment a padlásra. Az 1930-as években csináltattak kéményt a konyha bal sarkába a fal mellé. A plafon ki lett vágva és ott ment ki a kémény. A II. világháború után lett zárt kémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Hosszú tornác volt a házak előtt és arra nyílottak az ajtók.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Keresztgerendának a kötőgerendát hívták, amely a falra került. Rag-ragalja a patkányok területe volt, a rag alá bújtak be.
Kereszt mestegerendás volt a házuk, aminek deszka pallása volt. Keresztbe voltak a gerendák.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1907-ben épült Laczó Lajos háza, ekkor már rakott tűzhelyet építettek hozzá.
1935-ben bontották le a régi zsuppos házat és 1936-ban már téglából raktak tűzhelyet az új házban.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1923-ban még építettek hosszú házakat. A 40-es évek után már kockaházakat építettek a faluban.
1935-36-ban építették ezt a házat és ez már nem egysoros ház volt, hanem L alakú.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A sparhelttel egybe volt építve a kemence és a konyha lakószoba felé eső falán volt az egyetlen kémény. 70-90 cm-es padkára építették a kemencét.
Kb. 1 m-es volt és téglából rakták ki a kemencepadkát. Kemencéjük a konyha bal sarkában volt.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Nem volt, a pajták egyvonalba épültek a házzal.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Vasból készült kétágú volt. Vaslábosba főzték az ételt és egyik ágát akasztották a fazék fülébe.
Kétágú volt „húskiszedő villának” hívták.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészbe nemigen. Tarlórépát szokott bele tenni.
Törköly közé répát szoktak feltenni.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Amikor a TSZ bejött, 1959-ben, ill.
1956 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Kenyértartót használtak, 5-6 kenyér fért el rajta és a gerendára volt felakasztva.
Az egyiknél: Mogyorófából készítették, a gerendára volt felakasztva.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak füles vajköpülőt, kádárok készítették fából.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Középen vékonyított volt és lyukas is, mert így könnyebb volt megfogni. A malomba őrölték a hajdinát.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánicát hajdinalisztből készítettek. Vízbe megfőztük a hajdinát, és a kisütés után tejfölös szósszal ettük.
Készítettek gánicát. A hajdinalisztet megdagasztották, kiszaggatták és zsírban kipirították.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Perecet szoktak sütni, köralakút.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paprikát ismerik már 50 éve. Háború után készítettek lecsót. Rizses lecsót, felvert tojással, krumplit nem tettek bele. Sok paprika kevesebb paradicsom, hagyma minden ház szokása szerint.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
30-as évektől már ettek paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-diós kalácsot, esetleg rétest.
Perecet, kiflit, mákos és gyümölcsöt főztek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek, „rostos gatyának” hívták.
1934-ben még viselték az öregek. „Rost volt alatta.”

====b) Hány szélből készült?====
1 szél kellett egy lábnak.
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 30-as években jöhetett a faluba.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező volt a fejkendő viselete, de az 1940-es évek után már a fiatalok nem tették fel.
A II. világháború után már nem jártak kendőbe a fiatalok.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, az 1950-es évekig.
A két ágy nem volt egymás mellett, hanem a sarokban volt.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangi időszakban, ill. Tavasszal farsang idején, január, február.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjt idején szünet volt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombaton a jegyzőségen, vasárnap a papnál.
====b) 1930 körül: ====
1960 körül már csak szombaton-hétfőn a vőlegénynél.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Vasárnap a menyasszonynál (este a kocsmában), hétfőn a vőlegénynél. A vendégek a rokonság szerint oszlottak meg.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Este.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Rokonság a saját rokon házába ment.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Főleg vendéglőben, ritkán háznál.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül személyes meghívás volt. Vendéghívó (sereghatjó), szülők, vőfély.
====b) 1930 körül: ====
Sereghajtó, vendéghívó verseket mondott. Csutorájába bor volt. Egyszer hívták a vendégeket az utolsó héten pénteken, szombaton. 30-as években már nem volt sereghajtó. 1980-ban szülők, jegyespár hívta a vendégeket, meghívót küldtek. Nyoszolyóasszony a fiatal menyecske párja volt.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tudtak róla.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenekar: cigányokat fogadtak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
kontrás, cimbalmos, bőgős, sípos, prímás
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika soha nem volt. Egy másik elmondás szerint csak a II. vh. után.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen, volt lucázás december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
„Luca, Luca kity, koty,
Tojjanak a tiktyok, túdjok
Ha nem annak szalonnát
Levágjuk a gerendát.
Annyi töpörtyüjük legyen, mint a ….
Annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag!
Annyi lúdjuk legyen, mint kútban a víz.
Luca, Luca, kity-koty
Tojjanak a tiktyok, lúdjok
A lányiknak akkora csöcse legyen,
Mint egy pintes üveg.
Akkora feneke legyen,
Mint a kemence szája.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Suprálásra emlékezett, regölésre nem, december 28-án Aprószentek napján.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

n.a
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Faluban 1200-an laktak, 5-6 mindig volt.
1200 lakos, 200 cigány, kb. 20 öreglegény.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Egyikük emlékezett X-es fazékra.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Húsvétkor, Nagyszombaton gyújtottak tüzet. „Németek Pünkösdkor gyújtottak,”, ill. Pünkösd szombaton az osztrákoknál gyújtottak tüzet.
=====b) miért, =====
n.a
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikulásnak öltöztek fel.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Gyerekek voltak a szereplők, a tanító tanította be. Pásztorok, angyalok, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, királyok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. Ha beteg volt az állat, akkor Szent Vendelhez fohászkodtak.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Bunkussal ijesztgették.
Kankas, Bunkus, Ördög.
Jön a kutya és elvisz.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Cigány csini a szalmát.”
„Cigánygyerek viszi a szalmát.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bicske]]
[[Kategória: Csorna]]
[[Kategória: Farkasfa]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Magyarlak]]
[[Kategória: Máriazell]]
[[Kategória: Őriszentpéter]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Rábagyarmat]]
[[Kategória: Rátót]]
[[Kategória: Szentgotthárd]]
[[Kategória: Szentimre]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Trencsén]]
[[Kategória: Vasszentmihály]]
[[Kategória: Velemér]]
[[Kategória: Zala]]

Csörötnek - Laptörténet

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:14-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:14-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csörötnek, 1988. augusztus |- |'…”

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
 | Kuntár Ferencné, 1916. Csörötnek, Fő út 16.
 |-

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-| Mikrotáji kutatás: Csörötnek, 1988. augusztus
+| 2014. Február
+|-
 |-
 |'''Adatközlők:'''