Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- Mikrotáji kutatás: Csögle, 1992. augusztus |'''Ad…”

2014-03-26T14:29:03Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- Mikrotáji kutatás: Csögle, 1992. augusztus |'''Ad…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|- Mikrotáji kutatás: Csögle, 1992. augusztus

|'''Adatközlők:'''
|Piriti Dániel, 1913.
|-
| Piriti Dánielné, 1915.
|-
| Szabó Dénes, 1912.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Hagyomány nem él. A IV-V. században, amikor a hunokat legyőzték egy részük itt telepedett le, más részük Erdélybe ment. Az ő utódaik alapították a falut.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Régi nemesi, református családok voltak a faluban. Régi családok: Barcza, Balogh, Ferenczi, Buzás, Burján, Biró. Szabó nevezetűek is voltak, ők Nórápról költöztek ide, takácsok voltak. Szintén régi betelepült család a Győrffy.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak betelepülésről.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Kispirit, Nagypirit, Adorjánháza, Egeralja – itt vannak egy kupacban, mind református”. Említik, hogy Csögle kiválik a szomszédos falvak közül nyelvjárásával.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A Marcal melletti részt Bozótnak mondják. Ide tartozik Csögle, Adorjánháza és Egeralja határából egy darab. Ez magas fűvű, sásos rét. Szóhasználatukban nem különül el tájegységgé ez a rész.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Kemenesalja. A hozzájuk közeleső falvak: Nemeskocs, Boba, Kemenespálfa.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak ilyesmiről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Pokura két (pokolra kelt), mint a csöglei könyörgés. Keresztbe vitték, mint a lédeciek a lajterját. Ha énnekem avvóna/annyi vóna, én Gércén laknék, ott is a jobbik soron.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falu reformátusd. Gyakoribb volt a falun belüli házasság, de előfordult a szomszédos református (ld. I.5.) falvakkal is. Most már a református fazékban is megfő a katolikus kolbász.” Kb. 20 éve gyakoribbak a vegyes házasságok.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rendszeresen a pápai és a celldömölki vásárokra jártak. A faluban is volt évente háromszor országos vásár. Eljártak még Zalaegerszegre (lóért), Tüskevárra és Somlóvásárhelyre is.

====b) Piacra: ====
Cellbe jártak piacra. Csirkét, hízott libát, tejhasznot hordtak.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Régen a falunka nem volt búcsúja, és református lévén nemigen jártak más búcsúkra sem. A legények eljártak az iszkázi, kiscsőszi, nagypiriti búcsúba (előbbi kettő katolikus).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Nem jártak a faluból.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluban jobbára módos gazdák laktak. (3) A lányok jártak Budapestre szolgálni. Csépelni falun belül szoktak, 6 gép volt a faluban. A dabronyi erdőre ölfavágnyi”. Kismezőre (puszta) répakapálni a fiatalok.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
A faluba nem jártak vidékről dolgozni. Bánhalmára jöttek summások Borsodból.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===

Eladásra nem készítettek semmit. Saját használatra kosarat, "somport” (zsombor) kötöttek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Tüskevári fazekasoktól. A faluban háromszor volt vásár évente; márciusban, októberben és júniusban. A Bakonyban is volt több falu is, ami ezzel foglalkozott. (3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

Tüskevári fazekasok szekérrel hordták a cserépárut. A Bakonyból favellát, egyéb faeszközöket hoztak, szintén szekérrel. Ugodi meszesek.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen saját határban volt szőlőhegy, minden módosabb gazdának. Ezt a TSZ idejében vágták ki. Adorjánházán, Egeralján, Kiscsőszön is volt egy-egy itteni embernek. Ezeket is kivágták.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

A Somlón régóta van néhány embernek szőleje.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== A temető három részre van osztva. Mikor betelik az egyik rész, a másikba kezdenek temetkezni. Most a 2. részbe temetkeznek, itt vettek fel régi csontokat.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

Nem kerültek elő embercsontok a temetőn kívül.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Nem volt fogadott ünnepük.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Fahengert és hármas fogatot használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
25-30 % vethetett kézzel. Mások szerint a fele még kézzel vetett.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

„Akkor már a szegényember is géppel vetett.” Ha nem volt neki gépe, valahogy megszerezte.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A b) az általánosan elterjedt fajta. C)-t is említik. Mindkettőt takarónak mondják.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem volt nyílás a kötőfán.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
13 kévéből rakták minden gabonából. "Ennek volt a legnagyobb divatja.” Rozsból, búzából előfordult a 15-ös, 17-es kereszt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe nem meghatározott számú kereszt.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

Mért adatok nincsenek.
Az ember álláig ért. Mások szerint a melléig ért.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Állandó, részes munkások dolgoztak. A század elejétől volt cséplőgép, előtte lóhúzó masina.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Többen is termeltek hajdinát a faluban. A 40-es években szűnt meg a termelése.
Másodvetésként termelték. Az 50-es években szűnt meg.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A krumplit Szent György táján vetik. Már a 10-es években is eke után vetették.
A 20-as évek körül kezdték. Hamarosan elterjedt, nagy területen nem is vetettek kézzel.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Renden száradt a lekaszált fű. 3-4, 4-5 nasp múlva lehetett forgatni, időjárástól függően. Újabb két nap múlva megszáradt. A faluban 5-6 öl széles volt egy-egy kaszáló, keskeny csíkoknak látszottak. A rendeket összeforgatták favillával. Az összehúzott rendet hajtásnak mondják. A "hullót” összegereblyézték. Ezután petrencéket raktak. 5-6 petrencét összehordtak petrencefával, mert ennyi fért fel a szekérre, és így egy helyen megrakódtak.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával. A pajtából ölle. Szapufödéllel (vászonruha).

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
)fölsőfája, főfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, vagy igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha rossz volt a termés, előfordult, hogy használták.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====

Ősszel a dabronyi erdőre mentek szekérrel „levelest” szedni.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősített tartóláncot használtak.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

A kocsi elé lovat fogtak, a szekér elé tehenet vagy ökröt.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

Hosszú szekeret használtak. 4-5 m hosszú volt.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Rudazókötelet használtak. A legtöbb helyen a szekér egyik oldalán csiga is volt.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén hajtott volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
A „régiek” tudtak kocsikast kötni.
A vásáron vették.
Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Nem jellemző. Ritkán, ha fájt a lába az ökröt megpatkolták az első lábán. Tehenet általában nem.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nevén
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Csálé, Csáli
====c) és balra====
balra: Hajsz
Szokták azt mondani: Haj el azon kisbeccém! Becenév volt.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Ne-kocám-ne. Koca-ne-ne-ne.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi-pipi-pipi. Nee-nee-nee.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendervágót, tilalót. Mindkettő kézzel mozgatós volt. Gerebent.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
n.a
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

A két kerék egymáshoz viszonyítva vízszintes vonalban volt.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A határ keleti szélén volt 4-5 halomsír. Művelték azt a részt, de csontok nem kerültek elő, valószínűleg mélyebben vannak.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Halmoknak mondják azt a részt.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

A faluban sem borona-, sem sövényház nem volt. Tömés és kőházak voltak. A követ Szergényből, előbb a Somlóról hozták. Nem a teljes ház épült kőből, csak a főfalak.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Leszedték a bolthajtást, lepadlásozták a helyét. Egyből cilinderkéményt raktak a falba. A padláson fekvőkémény volt. A mászókémények a fal mellett voltak, nóthel”-ajtajuk volt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A legtöbb háznál volt gádor. Ezek nyitottak voltak eleinte. Olyan ház is volt, amelynek az ajtója az udvarra nyílt. Itt a szobába és általában a kamrába is a konyháról lehetett bejutni. A gádoros házaknál az ajtók általában a gádorról nyílt, egyik helyiségből a másikba nem lehetett közvetlenül bejutni.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Tömésháznál is volt keresztmestergerenda.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A két háború között dobálták ki.
A rakot sparhelteket a 40-es években dobálták ki.
Utána csikósparheltet vásároltak. Kezdeti és elterjedési időpont nincs.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Sátortetős hajtott házakat már a két háború között is építettek. A 20-30-as évek óta nem építenek egysoros házakat. Gazdasági épületek nélküli tömbházat” a 60-as évek óta építenek.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A legrégebbi tüzelőberendezés a konyhából fűtött szemes cserépkályha. Kemencéről nem tudnak. Ebben a kályhában sütni is lehetett. Érdekes elnevezés, hogy "búbos kályhának” (2) mondja.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-50 cm magas emelvényre rakták a kemencét. A kemence szája előtt patka volt, ezt itt "pócik”-nak mondják.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Nem volt kiugkró részes pajta. A telken keresztbeálló pajták téglalap alapúak és két kapusak voltak. Gyakoribb, hogy a ház folytatásaként épült a pajta.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem tudnak kiszedő villáról. A kemencét márcsak kenyérsütésre használták.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát legyalulva savanyították. Később a kerékrépát már csak állati takarmánynak használták.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

A káposztahordóba egész fejet is tettek.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A 60-as évek elején.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A b) fajtát ismerik a faluban. De sok helyen már nem használtak kenyértartót, hanem két párhuzamos póznára tették fel. Érdekesség, hogy az ágyra tették kihülni a kenyeret, miután kivették a kemencéből.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Cserép tejesfazékban köpültek. Utóbb üvegben rázták össze.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem tudnak törőről.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Egyiket sem használták emberi táplálékul.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kuglit. Hármas fonású hosszú kalácsot.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Kb. 20 éve készítenek gyakrabban lecsót.
A két háború között terjedt el.
Kb. feles a paradicsom és a paprika. Általában tojást ütnek rá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

A paradicsomot sokan nem ették régen, és most is van, aki nem szereti. A paprikát régen is megették nyersen.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Diós, mákos, lekváros kalácsot, rétest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az 50-es években még volt "gatyás ember”, de ekkor már ritka. A két háború között még sokan hordták. Templomba már nem mentek el benne.
====b) Hány szélből készült?====

A gatya egyik szára 70-80 cm széles.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az 1870-80-as években született asszonyoknak már volt egyberuhája is. De a század elején sok asszony járt blúzban és szoknyában. A két háború között hagyták el a régi viseletet, illetv haltak ki az idős asszonyok.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Volt takács a faluban. Még vidékről is hoztak fonalat szövetni. A 40-es évektől nincs takács.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt ilyen szigorú szokás. De a múlt században született asszonyok még kendősen jártak.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A 30-as években fordították egymás mellé az ágyakat.
A II. világháború után.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Szüret után, "új borra” tartották a legtöbbet.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Időszakhoz nem kötötték. Tavasszal a legtöbb.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Kétféle szokást mondanak.
A templomi esküvő előtt uzsonna volt a lányos háznál, amelyiken mindenki részt vett. Az esküvő után a legényes házhoz mentek, itt volt a vacsora és itt zajlott a lakodalom.
A vőlegény vendégei az ő, illetve szülei házánál gyülekeztek. Innen mentek a lányos házhoz, majd innen a templomba. Az esküvő után a lányos házhoz mentek, itt zajlott a lakodalom.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Lsd.: a pont
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Lsd.: a pont

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Celldömölkön, Ajkán, Pápán tartják éttermekben.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

n.a
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfények/vőfélyek hívtak a lakodalomba. Ők a vőlegény rokonai voltak. 2-3 héttel hívtak az esküvő előtt. Pálca volt náluk, a mellükön bokréta.
Régen 1-2 nappal hívtak az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Kispiritben volt banda. Alsóságról cigánybandát hoztak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
hegedű, kontra, bőgő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öten játszottak
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Luca előtti éjjel a legények szalmáztak, főként a lányos házaknál. Később elvadult a szokás, kertkapukat hordtak el, padokat szedtek fel.

===4.9. Regölés ===

==== Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

4-5 öreglegény lehet a faluban. A lélekszám 900 körül mozog.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem volt X a tejesfazékon. A nyakán fehér csík volt.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
n.a

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Nem volt semmilyen szokás Miklóskor.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (református)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elvisz a cigány! Elvisz a kéményseprő!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Favágó embert.
Öregember tüzelt és mellette melegedett.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Adorjánháza]]
[[Kategória: Ajka]]
[[Kategória: Alsóság]]
[[Kategória: Bánhalma]]
[[Kategória: Boba]]
[[Kategória: Borsod]]
[[Kategória: Budapest]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Egeralja]]
[[Kategória: Gérce]]
[[Kategória: Kemenesalja]]
[[Kategória: Kemenespálfa]]
[[Kategória: Kiscsősz]]
[[Kategória: Kismező]]
[[Kategória: Kispirit]]
[[Kategória: Nagypirit]]
[[Kategória: Nemeskocs]]
[[Kategória: Somlóvásárhely]]
[[Kategória: Tüskevár]]
[[Kategória: Ugod]]
[[Kategória: Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Pápa]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 09:10-kori változata
567. sor:		567. sor:
	[[Kategória: Zalaegerszeg]]		[[Kategória: Zalaegerszeg]]
	[[Kategória:Pápa]]		[[Kategória:Pápa]]
		+	[[Kategória:Kispiriti zenészek]]
		+	[[Kategória:Alsósági zenészek]]

Csögle - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 09:10-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:15-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- Mikrotáji kutatás: Csögle, 1992. augusztus |'''Ad…”

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+| 2014. Február
-|- Mikrotáji kutatás: Csögle, 1992. augusztus
+|-
+|'''Mikrotáji kutatás: '''
 |'''Adatközlők:'''
 |Piriti Dániel, 1913.
 |-