Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csákánydoroszló, 1988. |- |'''Ad…”

2014-03-26T14:09:33Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csákánydoroszló, 1988. |- |'''Ad…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás: Csákánydoroszló, 1988.
|-
|'''Adatközlők:'''
| Szanyi József, 1926. Ják
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|n.a
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A kérdésre nincs válasz.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Zsigovics, Subics, Horvát.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Néhány száz éve nagy számú horvát települt itt le, de már asszimilálódtak.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

1945 és 1956 után sokan mentek Nyugatra, meg még a város, az ipar vont el nagyobb számú embert a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Magukhoz hasonlóaknak tartják az őrségi falvakat termelésük és a népszokások miatt.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Az Őrség kapuja.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A környező falvak közül Iváncot, Felsőmarácot, Hegyhátszentmártont, Rátótot sorolják az őrségi falvak közé.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Rátót Szél Kálmán kastélya miatt, Ivánc a Keszerits birtok révén, Körmend Batthyányi Szatman kastélya miatt.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csak a felsőmaráciakat, mert szorgalmas népség, fekete körműeknek.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Házasodtak a környező falvakkal, községekkel, de katonák révén távolabbi vidékekkel is.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmendre, az Őrségbe jártak
====b) Piacra: ====
Heti piac Körmenden
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környező falvakba
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Nyáron sokan eljártak az uradalmakba, sokan cselédeskedtek, illetve ipari üzemekbe is többen jártak.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

A faluba csak kevesen jöttek dolgozni, főleg nyári szezonmunkák idején.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Csak önellátásra.
====b) vesszőkosarakat====
Csak önellátásra.
====c) szalmafonatú edényeket====
Csak önellátásra.
====d) szövőbordát ====
Csak önellátásra.
====e) favillát====
Csak önellátásra.
====f) fagereblyét====
Csak önellátásra.
====g) faboronát ====
Csak önellátásra.
====h) egyebet?====
Egy cigány eladásra is készített kerti bútorokat.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az Őrségben készített cserépedényeket használtak, ezeket árusok hozták a faluba.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényfoltozók, fazekasok, üvegesek, paprikások jártak a faluban.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Ami a nevükből adódik.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Csak néhány embernek volt a borvidékeken szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Kettő temetője volt a falunak, mivel valamikor két önálló községből állt (Nagycsákány, Rábadoroszló).
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Csak urnákat, római, avarkori hanvedreket, kőszerszámokat találtak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Májusban tartanak búcsút.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt az általánosabb.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Általános.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót sokan használtak.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem tudja.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
22 kéve egy kereszt, 3-4 kereszt egy kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe 3-4 összerakott kereszt.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

A csép nyele 155 cm fölött volt.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplésnél mindig állandó csapat járt a géppel.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Általánosan nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termesztése a 40-es években szűnt meg.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Nem tudta.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendben forgatták az időtől függően naponta többször is, petrencébe, boglyába rakták, majd szekérrel a pajtába hordták vagy a szabadban kazlazták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraz takarmányt villával, nagyobb kosárban, fűhordó ruhával hordták az istállóba.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
guzs
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek használtak almozáshoz csalit (fák leveleit).
====c) Melyik évszakban?====
Télen, tavasz felé.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekér az, amit teherhordásra használtak. A kocsit személyszállításra alkalmazták, a sulya is könnyebb volt.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza kb. 500 cm.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján kötelet használtak.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

A lovas szekér saroglyája egyenes.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
A vesszőből készült szekérkasból kettőt használtak.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Patkolták az ökröket és a teheneket is ritkán, főleg nyáron és tavasszal.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne-e!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hik!
====c) és balra====
Balra: Hók!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi-pi.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Rip-le, Morzsa le.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Törővályút használtak a len és a kender töréséhez.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő típusú rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu helye mindig itt volt. Valamikor a falu határában majorok (Kis major, Nagyrétimajor) voltak, gazdasági épületek, cselédlakások.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat 10-15 éve bontották le.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették, zárt kéményt a 60-as évektől építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Minden lakrésznek külön bejárata volt, ezek a gangra nyíltak, onnan pedig a szabadba.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt a faluban keresztmestergerendás ház.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelytek használata a múlt században lett általános.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Az 50-60-as években szűnt meg az egysoros házak építése, és jelentek meg a kockaházak.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tud ilyen házról.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A c) normál magasságú padkára.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Volt Csákányban L alaprajzú pajta és kiugró középrészes pajta (kiugró rész: pellva kutyó).
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

A c) kerekes kiszedővillát használtak.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Sem káposztát, sem tarlórépát nem savanyítottak egészben.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Sem káposztát, sem tarlórépát nem savanyítottak egészben.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 50-es években szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c).

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak fából készült, füllel ellátott dongás vajköpülőt.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Áttört nyelű hajdina-, és kölestörőt használtak.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek hajdinából gánicát.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás, kiflialakú töltetlen kalácsokat sütöttek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Nem tudja, ő gyermekkora óta fogyaszt.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát és paradicsomot mindig fogyasztottak.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Karácsonyra az asszonyok diós és mákos beiglit szoktak készíteni.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 30-as években a férfiak viseltek ünnepre széles gatyát.
====b) Hány szélből készült?====

n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az idősebb asszonyok még ma is viselnek derékban rögzített szoknyát réklivel.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban a vásznat férfiak szőtték (Babos Ferenc, Takács Ferenc), az asszonyok az alapanyagot készítették elő.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idősebbek még a II. világháború után is viseltek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokásban van még ma is.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül a böjtöt megelőzően, tél végén tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat általában a lányos házaknál szokták tartani, de a másik félnél is megvendégelték a meghívottakat. A lakodalom gyakran 2 napig tartott.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma vendéglőben tartják a lakodalmakat, főleg Körmenden.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghivogatók (vőfély) feladata volt a meghívás
====b) 1930 körül: ====

A vőlegény-menyasszony viszi el vagy küldi ki a meghívókat.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés a lakodalom során nem volt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenét cigányok adták.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, nagybőgő, brácsa, hegedű, furulya.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika a 30-as években jelent meg a zenekarban.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
n.a

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Regölés csak régen volt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Néhány öreglegény volt és van a faluban.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X-el díszített tejesfazék nem ismeretes.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szentivánkor szoktak tüzet gyújtani.

=====b) miért, =====
n.a
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós-nap a gyerekek krampuszoknak szoktak felöltözni, kellékeik a bot és a lánc.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

A betlehemes játék szereplői az angyalok, a 3 pásztor, a 3 király és a jászol.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Az állatok védőszentje Szent Vendel.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

A krampusszal szokták a gyerekeket ijesztegetni.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak a régiek semmilyen alakot a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Ják]]
[[Kategória: Ivánc]]
[[Kategória: Felsőmarácot]]
[[Kategória: Hegyhátszentmárton]]
[[Kategória: Rátót]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Nagycsákány]]
[[Kategória: Rábadoroszló]]
[[Kategória: Csákány]]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1988
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás: '''
-|Csákánydoroszló
+|Csákánydoroszló,1988
 |-
 |'''Adatközlők:'''

Csákánydoroszló - Laptörténet

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:38-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:45-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Csákánydoroszló, 1988. |- |'''Ad…”