Bokaháza - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 07:36-n

2014-09-15T07:36:29Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 10:47-n

2014-05-23T10:47:41Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 10:43-n

2014-05-23T10:43:03Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 10:28-n

2014-05-23T10:28:33Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 10:17-n

2014-05-23T10:17:05Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 09:37-n

2014-05-23T09:37:04Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 09:26-n

2014-05-23T09:26:00Z

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 09:03-n

2014-05-23T09:03:18Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 08:29-n

2014-05-23T08:29:24Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 08:10-n

2014-05-23T08:10:33Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 07:36-kori változata
548. sor:		548. sor:
	[[Kategória:Zalaszentlászló]]		[[Kategória:Zalaszentlászló]]
	[[Kategória:Zalavár]]		[[Kategória:Zalavár]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Bokaházi zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 23., 10:47-kori változata
529. sor:		529. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Alsópáhok]]
		+	[[Kategória:Báta]]
		+	[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
		+	[[Kategória:Enying]]
		+	[[Kategória:Felsőpáhok]]
		+	[[Kategória:Gétye]]
		+	[[Kategória:Kallosd]]
		+	[[Kategória:Kehida]]
		+	[[Kategória:Kehidakustány]]
		+	[[Kategória:Keszthely]]
		+	[[Kategória:Marcali]]
		+	[[Kategória:Pacsa]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Zalaapáti]]
		+	[[Kategória:Zalacsány]]
		+	[[Kategória:Zalaszentgrót]]
		+	[[Kategória:Zalaszentlászló]]
		+	[[Kategória:Zalavár]]

@@ 425. sor: / 425. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Igen, december 13-án. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 432. sor: / 461. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony és Újév között.(1,2,4,5,8,9)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+Kb. 1950-55-ig élt ez a szokás.(1,2,4,5,8,9)
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+A szövegére már nem emlékeznek. (1,2,4,5,8,9)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Nincsenek. (1,3,4,5,7,8)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Ismeretes, de nem használták, csak a vásárokban látták. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A gyerekek kitették a kitisztított cipőjüket az ablakba. Virgácsot és aszalt gyümölcsöket tettek bele nekik. (1,2,4,5,7,9)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Angyal, 3 király (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), pásztorok, Ördöngős. (1,2,4,6,7,9)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel: a marhák védőszentje. (1,2,3,5,8,9)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Mumussal, cigánnyal, rókával. (1,3,4,5,6,7,8)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem, csak pározni szoktak karácsonykor. (1,2,3,5,7,8,9)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Ember fejét, bokrot, csádét rakó embert. (2,3,6,7,8)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 416. sor: / 416. sor: @@
 Cigányzene volt. Helybeli zenészek muzsikáltak. (1,2,3,7,8,9)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+hegedű, cimbalom, bőgő, kontra. (1,2,3,7,8,9)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A harmonika csak a II. világháború után lépett a zenekarba. (1,2,3,7,8,9)
 ===4.8. Lucázás===

@@ 373. sor: / 373. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) 1980 körül: ====
+szombat (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Mindkét háznál. Ha csak egyik félnél, akkor a menyasszony házánál. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A menyasszony házánál volt a főétkezés, azaz az ebéd. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Házaknál. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Személyesen a vőlegény és menyasszony és azok szülei hívták meg a vendégeket, de volt vendéghívogató (kuszori) is. A násznépet 1 hónappal előtte, a közvendégeket 1 héttel előtte hívták meg. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) 1980 körül: ====
+n.a.
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Cigányzene volt. Helybeli zenészek muzsikáltak. (1,2,3,7,8,9)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

@@ 292. sor: / 292. sor: @@
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Kb. 80 éve. (2,3,4,7,9)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+n.a.
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt, de már nincs. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Normál magasságú, 50-70 cm-es padkára. (2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Nem, csak egyenes, egysoros. (2,3,5,8,9)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem használtak fazékkiszedő villát. (2,3,7,8,9)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Csak szelve, illetve gyalulva savanyítottak, egészben nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Csak szelve, illetve gyalulva savanyítottak, egészben nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A II. világháború után, úgy 1945-50 körül. (1,2,3,8,9)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Az a) formájú kenyértartót használták. (2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen. (2,3,4,5,9)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Úgy koptatták. Kölestörőket nem használtak. (2,3,4,5,8,9)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinából készítettek kását, úgy, hogy vízben megfőzték, majd paprikás, vöröshagymás zsírral megöntözték, de nem szaggatták ki. (1,2,4,7,8,9)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott kalácsot, kuglófot. (2,3,4,5,7,8,9)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Zsíron megpirítják a hagymát, majd ezen megpuhítják a paprikát és a kevés héj nélküli paradicsomot. (2,3,4,5,7,8,9)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Már gyermekkorban is fogyasztottak. (2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Beigit, hájas tésztákat, szalakáros süteményt, kuglófot, kalácsokat. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) Hány szélből készült?====
+Kb. 2 szélből volt egy-egy szára. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Még most is van, aki olyat hord, de már nem általános. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Igen, kb. 30-50 éve szűnt meg. (1,2,3,4,7,8,9)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Még most is úgy van az idősebbeknél. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 366. sor: / 366. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Tavasszal és ősszel. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtben egyáltalán nem tartottak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

@@ 83. sor: / 83. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
+Keszthely, Pacsa, Kehida, Szentlászló, Zalaapáti (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====b) Piacra: ====
+Keszthely, Zalaszentgrót (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Sümeg szeptember 12., Búcsúszentlászló Áldozó Csütörtök, Keszthely Kármelita búcsú július 6., Vasvár augusztus 15. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+n.a.
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Mezőgazdasági munkákra, 6 hónapra, summás munkára szoktak menni Enyingre, Marcaliba, Bátára. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
+Zalacsányból és Páhokról jöttek ide munkára. (1,2,3,5,6,7,10)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+igen
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====f) fagereblyét====
+csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====g) faboronát ====
+Fa boronát a bognár csinált, a kovács pedig fogakat csinált bele.(1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
+n.a.
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 78. sor: / 78. sor: @@
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Igen. Kallosdról sokan, de Kehidáról és Bagovárról is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Régen a falu neve Mindszent volt. Terület nem a mai helyén, hanem a Vashegy tetőn volt található. A település jelenlegi helyét akkor erdő, mező borította. Bókaházát egy Boka nevű nemesről és családjáról nevezték el. Az ő távoli leszármazottjuk volt Boka László is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
-===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
-−
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+körül mikor disszidáltak. (1,2,3,5,6,9)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Nem tudnak hasonló falut. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Zala megyébe, azon belül a Zala völgyébe. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Göcsej. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat? ===
-===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+A falut nem csúfolták. Gétye: sárfészek. Zalavár: békavár. (2,3,7,8,9)
-−
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===