Bocfölde - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 07:30-n

2014-09-15T07:30:25Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 14:36-n

2014-05-23T14:36:27Z

Nagy Krisztina: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-05-23T14:33:59Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nagy Krisztina: /* 4.17. Diódobálás */

2014-05-23T14:33:42Z

‎4.17. Diódobálás

Nagy Krisztina: /* 4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket? */

2014-05-23T14:33:20Z

‎4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nagy Krisztina: /* 4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté? */

2014-05-23T14:32:46Z

‎4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nagy Krisztina: /* 4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt. */

2014-05-23T14:32:35Z

‎4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nagy Krisztina: /* 4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.) */

2014-05-23T14:32:25Z

‎4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 14:20-n

2014-05-23T14:20:56Z

Nagy Krisztina, 2014. május 23., 14:10-n

2014-05-23T14:10:58Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 07:30-kori változata
512. sor:		512. sor:
	[[Kategória:Vasvár]]		[[Kategória:Vasvár]]
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Csatári zenészek]]
		+	[[Kategória:Sárhidai zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 23., 14:36-kori változata
503. sor:		503. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
		+	[[Kategória:Csatár]]
		+	[[Kategória:Lendva]]
		+	[[Kategória:Lenti]]
		+	[[Kategória:Nova]]
		+	[[Kategória:Sárhida]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]

@@ 500. sor: / 500. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágó ember alakját látták a holdban. (1,2,3)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 493. sor: / 493. sor: @@
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Diódobálást, mint szokást nem ismerték. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

@@ 488. sor: / 488. sor: @@
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a mumus! Elvisz a kankas! (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===

@@ 485. sor: / 485. sor: @@
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

@@ 482. sor: / 482. sor: @@
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Pásztorok, angyalok voltak a betlehemes játék szereplői. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

@@ 479. sor: / 479. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós napon az ajándékozáson kívül más szokás nem volt. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

@@ 354. sor: / 354. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+-ben főleg télen, farsang idején esküdtek. (1,2,3)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Aratás időben, böjtben soha. (1,2,3)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap (1,2,3)
 ====b) 1980 körül: ====
+szombat (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Általában a gazdagabb félnél tartották az esküvőt vagy két helyen megosztva.1,2,3)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Főétkezés a vacsora volt. (1,2,3)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+körül általában vendéglőben tartják a lakodalmat. Kb. 10 éve van így. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+általános (1,2,3)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+A lakodalom előtt pár nappal hívtak kétszer. Nem a vőfély, hanem vendéghívogató „kuszóri” hívta a vendégeket. (1,2,3)
 ====b) 1980 körül: ====
+A jegyespár hívja a vendégeket levélben, az esküvő előtt két héttel. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Szándékolt tányértörés nem volt. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Cigányokat hívtak Csatárból, Sárhidáról.(1,2,3)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+nagybőgő, cimbalom, hegedű (1,2,3)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+A zenekar 6 főből állt. (1,2,3)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Tangóharmonika már a II. világháború előtt is volt a zenekarban. (1,2,3)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án volt a lucázás. (1,2,3)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 420. sor: / 435. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Szent Istvánkor szoktak regölni. (1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+Megszűnésére nem emlékeznek. (1,2,3)
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+Általában gyerekek, legények.(1,2,3)
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Csak elvétve volt a faluban 1-2 öreglegény. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Ismert volt az X-el díszített tejesfazék.(1,2,3)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+Öt-hat X-el jelölt fazékra emlékeznek. (1,2,3)
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Ezeket Egerszegen vásárolták. (1,2,3)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Égetni, tüzet gyújtani nem szoktak. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Égetni, tüzet gyújtani nem szoktak. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

@@ 258. sor: / 258. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Elkülöníthető házcsoportok nem voltak.(1,2,3)
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+A boronaházakat és a sövényházakat a 60-as években bontották le. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
-===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Egy-egy bejárata volt a helyiségeknek, s csak a pitvarra vagy az udvarra nyíltak. (1,2,3)
-−
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Keresztmestergerendás ház volt a faluban. Előfordult földfalú házaknál is. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparheltek használata az 1912-es években már általános volt, de már létezett 1880-90 között is. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kockaházak építése a II. világháború után kezdődött általában, de létezett a háború előtt is. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Konyhából fűtött kemence nem volt jellemző. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A kemencét 50-70 cm-es padkára építették. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Volt torkos pajta, de kevés. Inkább hosszúkás, fa vagy tégla lábon álló pajta volt a jellemző. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Fazékkiszedő villát nem használtak. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Tarlórépát nem savanyítottak egészben. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Káposztát nem savanyítottak egészben. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése a 40-50-es években szűnt meg. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Csillagos és vesszőíves kenyértartót használtak. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, használtak dongás vajköpülőt. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használtak kölestörőt, hanem koptatót. (2)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Készítettek hajdina- és kukoricakását, de nem szaggatták. Hajdina liszt, élesztő, cukor, tej. Tepsibe öntötték, lekvárt vagy tejfölt tettek rá. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Karácsonyi kalács: fonott kerek, fonott hosszúkás, hosszúkás. Húsvétra is hasonlókat készítettek. Mindenszentekre rétest, lakodalomra kuglófot, perecet. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+A lecsót nagyon régóta ismerik. Paprika, kevés paradicsom, hagyma. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Nyers paradicsomot, paprikát mindig fogyasztottak. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra diós, mákos kalácsot, perecet tettek. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek széles gatyát a férfiak. (1,2,3)
 ====b) Hány szélből készült?====
+szélből készítették. (1,2,3)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Derékban rögzített szoknyát réklivel ma is viselnek. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok nem szőttek a faluban. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Szokás egymás mellé tenni az ágyakat. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==