Boba - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 07:28-n

2014-09-15T07:28:47Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 10:32-n

2014-05-24T10:32:48Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 10:21-n

2014-05-24T10:21:53Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 09:27-n

2014-05-24T09:27:32Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 09:09-n

2014-05-24T09:09:50Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 09:01-n

2014-05-24T09:01:14Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 08:22-n

2014-05-24T08:22:37Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 08:20-n

2014-05-24T08:20:19Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 07:56-n

2014-05-24T07:56:36Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 07:32-n

2014-05-24T07:32:24Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 07:28-kori változata
505. sor:		505. sor:
	[[Kategória:Ugod]]		[[Kategória:Ugod]]
	[[Kategória:Vásárosmiske]]		[[Kategória:Vásárosmiske]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Bobai zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 24., 10:32-kori változata
488. sor:		488. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Csögle]]
		+	[[Kategória:Devecser]]
		+	[[Kategória:Egyházashetye]]
		+	[[Kategória:Jánosháza]]
		+	[[Kategória:Kalocsa]]
		+	[[Kategória:Kamond]]
		+	[[Kategória:Kemenespálfa]]
		+	[[Kategória:Kisköcsk]]
		+	[[Kategória:Köcsk]]
		+	[[Kategória:Nagykamond]]
		+	[[Kategória:Nagypirit]]
		+	[[Kategória:Nemeskocs]]
		+	[[Kategória:Somlóvásárhely]]
		+	[[Kategória:Tüskevár]]
		+	[[Kategória:Ugod]]
		+	[[Kategória:Vásárosmiske]]

@@ 354. sor: / 354. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Májusban és tavaszi hónapokban. (1,2,3)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+n.a.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+szombat (1,2,3)
 ====b) 1980 körül: ====
+szombat (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A legtöbbször a fiúnál tartották. (1,2,3)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A legtöbbször a fiúnál tartották, a főétkezés a vacsora volt. (1,2,3)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Vendéglőkben, városokban, a 70-es évektől. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+A pár személyesen, 1 hónappal előtte. (1,2,3)
 ====b) 1980 körül: ====
+Szintén a pár vagy meghívólevelek által, 1 hónappal előtte (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Helybeliek játszottak. (1,2,3)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+prímás, hegedűs és egy bőgős. (1,2,3)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+főből állt. (1,2,3)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A harmonika az 50-60-as években volt szokásban, aztán elmúlt. (1,2,3)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án volt. (1,2,3)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Teleszórták az utcát szalmával. „Annyi kolbászok legyen, hogy kertet lehessen vele fonnyi annyi sonkájok, hogy kertet lehessen vele tárogatni.” (1,2,3)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony első napján szoktak regölni.(1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+A 70-es években halt ki ez a szokás. (1,2,3)
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+legények(1,2,3)
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+Jókívánságokkal teli szöveggel köszöntötték a házak lakóit. (1,2,3)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Az Új élet utcában még ma is 12 fő öreglegény van. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen, emlékeznek ilyen tejesfazékra. (1,2,3)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Csak a Mikulásra emlékeznek. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Pásztorokat személyesítettek meg. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+A Kankussal. (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Nem hallottak ilyesmiről. (1,2,3)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 258. sor: / 258. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
-=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu? ===
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Volt egy tanya: Bakó-tanya és volt több épület, ami az eső ellen menedékül szolgált.(1,2,3)
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Tömésházak voltak a faluban az 50-60-as években eltűntek. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
-===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Konyha, szomba, kamra. (rajz) (1,2,3)
-−
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt a faluban ilyen ház, földfalúnál is előfordult. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+-as években már általános. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Kockaházakat a 60-as évektől építenek kizárólagosan. Egysorosakat pedig 50-60-as évektől nem építenek. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt ilyen a faluban. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Normál magasságú 50-70 cm magas padkára. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Téglalap alapú, 8-10 méter. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem használtak ilyent. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+nem (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Káposztát hordóban, de csak leszelve. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+-es évektől. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+b) típusút. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Cserepeset használtak. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használtak ilyent. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem ettek ilyent. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott hosszú volt a leggyakoribb. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Már a 20-as, 30-as évektől kezdődően. Vöröshagyma, kacsazsír, paprika, csak 1 paradicsom + tojás. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paradicsomot a 20-30-as évektől kezdve, a paprikát már előbb. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalács: diós, mákos, preszli (szalagális kifli). (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+-as években megszűnt ez a szokás. (1,2,3)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Nem emlékeznek rá. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Csöglébe és Nagykamondra jártak takácsokhoz. A faluban nem szőttek. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező, csak szokásban volt. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Szokásban volt az 1970-es évekig. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 219. sor: / 219. sor: @@
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+Nem használtak szekérkast. (1,2,3)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Nem használtak szekérkast. (1,2,3)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Ökröket igen, teheneket nem. (1,2,3)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+zséter (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Nee! (1,2,3)
 ====b) terelik jobbra ====
+Hii! Csálé! (1,2,3)
 ====c) és balra====
+Hajsz! (1,2,3)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Koca ne, ne. (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pi-pi, ne, ne. (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Lee! (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tilótípusú törőt. (1,2,3)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Ferde típusút. (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 129. sor: / 129. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Többen használtak már 2-es boronát, de sok embernek volt még faboronája, főleg a kisebb gazdáknak. (1,2,3)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+n.a.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+A gépi vetés az általános volt. (1,2,3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?===
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Nem dugták bele a sarlót. (1,2,3)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+kereszt = 20 kéve
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+Változó számú kereszt volt a kepe. Keresztet használták a termés mennyiségének a meghatározásához. (1,2,3)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+cm. (1,2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A gazda állította ki a munkásokat. (1,2,3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Nyárssal. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Csak akkor termeltek, amikor Rákosi „kötelezővé” tette, 60-as években szűnt meg. (1,2,3)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+körül már csak eke után ültettek. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+Kaszálás, rendre forgatás, börzintés, terítés, petrencébe rakás. (1,2,3)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Bakszekérrel. (1,2,3)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+vánkos (1,2,3)
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+középső igaszeg (1,2,3)
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+szélső igaszeg (1,2,3)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+igen (1,2,3)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+Ritkán, akácfaleveleket. (1,2,3)
 ====c) Melyik évszakban?====
+n.a.
 === 2.16. ===
@@ 194. sor: / 199. sor: @@
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+Alkalmaztak, de csak lovaskocsinál. Nyakló csak a 60-as években terjedt el. (1,2,3)
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekér: hosszú és rövid szekér, csak ökör és tehén húzta
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+m hosszú, vendégoldalt is használtak és ez régebbi volt a hosszú szekérnél. (1,2,3)
 ===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Rudazókötél. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+A saroglya enyhén ívelt volt. (1,2,3)
 ===2.21. ===

@@ 115. sor: / 115. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Csak a Sághegyen voltak szőlők. Helyi hegy nem volt. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Csak a Sághegyen voltak szőlők. Helyi hegy nem volt. (1,2,3)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Csak egy temető van és volt is, ez egyben katolikus és az evangélikus is. (1,2,3)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+n.a.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Október 31. A reformáció ünnepe. Búcsú: Pünkösd. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 82. sor: / 82. sor: @@
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+n.a.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
 ====h) egyebet?====
+A faluban csak bognár (Baracskai Mihály) és kovács volt (Szalai Károly). (1,2,3)
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
+n.a.
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Somlóvásárhelyen és Tüskeváron készítették ezeket. (1,2,3)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Zsidók német területről: kifli, kenyér; tikászok: tojás; paprikások Kalocsáról; meszesek Ugodról; drótos tótok Felvidékről. (1,2,3)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+"német terület", Kalocsa, Ugod, Felvidék (1,2,3)
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+tikászok, paprikások, meszesek, drótos tótok (1,2,3)
 ====d) Mit árultak? ====
+kifli, kenyér, paprika, mész (1,2,3)
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Nagyon régi település, a temploma 1781-ben épült. (1,2,3)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
-===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem költöztek be nagyobb számban. (1,2,3)
-−
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Csak a kuláküldözés miatt menekült el több család, egyéb elköltözés nem volt. (1,2,3)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Gyülekezeti szempontból Kemenespálfa és Nemeskocs hasonlít Bobára. (1,2,3)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Kemenesalja. (1,2,3)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Közeli tájegységek és vidékek: Bakony, Nagy-Somló, Kis-Somló, Balatoni-hegység. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Nagy-Somló már Mátyás király idején is híres történelmi borvidék volt. A Ság szintén borvidék, valamint kőbányájáról is híres. A régiek úgy tudják, Bismarck is itt kezeltette a vesebaját. (1,2,3)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+Nem. (1,2,3)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Nagyon gyakran Nemeskócsról és Pálfáról. (1,2,3)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Jánosháza, Celldömölk, Miske: havonta állat- és kirakodó vásár
 ====b) Piacra: ====
+Ezenkívül még Devecser és Somlóvásárhely (szerda, kedd)
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Kamond, Nagypirit, november 24., Egyházashetye július vége, Pálfa augusztus 20.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Csak a katolikusok jártak Celldömölkre. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Nem szoktak eljárni innen. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
+Az Őrségből jártak ide a vendek, Kisköcskön nagyon sok vend települt le. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
   {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|1991. november
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|(1.) Baráth Gyula, 1941.
 |-
+|
-|(2.)
+|(2.) Baráth Gyuláné Pál Jolán, 1919.
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Bedő Zoltánné
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Nagy Krisztina
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Boba
 |-
 | '''weboldal:'''