Bejcgyertyános - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 07:22-n

2014-09-15T07:22:11Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 06:49-n

2014-09-15T06:49:17Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 14:53-n

2014-05-27T14:53:18Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 14:37-n

2014-05-27T14:37:22Z

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 13:52-n

2014-05-27T13:52:54Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 13:39-n

2014-05-27T13:39:09Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 13:34-n

2014-05-27T13:34:02Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 13:25-n

2014-05-27T13:25:37Z

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 13:08-n

2014-05-27T13:08:40Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 13:07-n

2014-05-27T13:07:44Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 07:22-kori változata
694. sor:		694. sor:
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
	[[Kategória:Balozsai zenészek]]		[[Kategória:Balozsai zenészek]]
		+	[[Kategória:Modern zenekarok]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 06:49-kori változata
693. sor:		693. sor:
	[[Kategória:Táplánszentkereszt]]		[[Kategória:Táplánszentkereszt]]
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Balozsai zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 27., 14:53-kori változata
658. sor:		658. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Ajka]]
		+	[[Kategória:Balozsameggyes]]
		+	[[Kategória:Bejc]]
		+	[[Kategória:Bogád]]
		+	[[Kategória:Borgáta]]
		+	[[Kategória:Bugyi]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Csipkerek]]
		+	[[Kategória:Egervölgy]]
		+	[[Kategória:Egyházashetye]]
		+	[[Kategória:Felsőcsatár]]
		+	[[Kategória:Gutaháza]]
		+	[[Kategória:Gyöngyöshermán]]
		+	[[Kategória:Gyöngyösszőlős]]
		+	[[Kategória:Hegyhátgyertyános]]
		+	[[Kategória:Hosszúpereszteg]]
		+	[[Kategória:Ikervár]]
		+	[[Kategória:Káld]]
		+	[[Kategória:Keléd]]
		+	[[Kategória:Kisunyom]]
		+	[[Kategória:Martonfa]]
		+	[[Kategória:Meggyeskovácsi]]
		+	[[Kategória:Nyőgér]]
		+	[[Kategória:Pecöl]]
		+	[[Kategória:Rábakovácsi]]
		+	[[Kategória:Rábapaty]]
		+	[[Kategória:Sárvár]]
		+	[[Kategória:Sótony]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Szeged]]
		+	[[Kategória:Szemenye]]
		+	[[Kategória:Szentkirály]]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Táplánszentkereszt]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]

@@ 416. sor: / 416. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangon. Mondás: „Megkoszosult a farsang”: nem volt esküvő. (1,2,3,4,6)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Nem tartottak esküvőt Adventben (december) és Nagyböjtben (Hamvazó szerdától húsvétig). (1,2,3,4,6)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap (1,2,3,4,5,6)
 ====b) 1980 körül: ====
+szombat (1,2,3,4,5,6)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Mindig a lányos háznál. (1,2,3,5,6)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Főétkezés a vacsora volt (a lányos háznál). (1,2,3,5,6)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Csaknem minden esküvő, illetve lakodalom a sárvári vendéglőkben történik. Pl. Herpenyő csárda, Fekete Bég étterem, stb. (1,3,4,9,13,14,15)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+A 70-es évek közepétől kezdve egyre ritkábbak az otthoni lakodalmak. Csaknem minden esküvő, illetve lakodalom a sárvári vendéglőkben történik. (1,3,4,9,13,14,15)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Násznagy. Cifra kampósbottal, amely szalagos díszítésű volt. Egyszer, 2-3 héttel előbb. (1,2,3,4,5,6,13,14)
 ====b) 1980 körül: ====
+A jegyespár és nyomdai meghívó megy. Szintén egyszer, 1-3 héttel előbb. Aki csak meghívót kap, azt csak az esküvőre hívják, a lakodalomba nem hivatalos. (1,2,3,4,5,6,13,14)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt szokásban. (1,2,3,6)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+Nem volt szokásban. (1,2,3,6)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+Nem volt szokásban. (1,2,3,6)
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+Nem volt szokásban. (1,2,3,6)
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

@@ 365. sor: / 365. sor: @@
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, használtak. Tölgyfából készült, 50-70 cm magas volt a köpülő, ebbe tették a köpöfejet, annak közepén volt egy lyuk, azon keresztül jártatták fel-le a köpüszárat. Oldalán egy füle volt, fából. (2,3,5,6)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem emlékeznek rá. Volt a faluban több is. Nekik is volt. (1,3,4,5,6,13,14,15)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+A hajdinát másodvetésként termelték. A hajdinapogácsa, hajdinakása, hajdinamálé és a hajdinagánica ismert ételek voltak. Hajdinapogácsa: tejjel, zsírral összegyúrták a hajdinalisztet és úgy sütötték meg, mint a rendes pogácsát. Szódabikarbónával kelesztették.
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszúkás, háromágú töltetlen fonott kalácsot karácsonyra, húsvétra, lakodalmakra. Húsvétra vert perecet karikára hajtva ajándékba a húsvéti tojás mellé. (1,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Már a 30-as években készítettek lecsót. Szükséges hozzá: vöröshagyma, paprika, paradicsom. Mellé lehet sült vagy főtt krumpli. Tört krumpli vagy krumpligánica. Sült vagy dinsztelt paprika: ebbe nem volt paradicsom hanem tojást sütöttek rá. (1,9,13,14)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Régtől, nem emlékszik, mióta. (1,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Üres, diós vagy mákos kalácsot. (1)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek a 30-as évekig. Kék köténnyel együtt hordták, ami sarkosra volt tűzve. (1,2,3,4,5)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+után tűnt el a rékli viselete, felváltotta az egyberuha. (9,10,13,14)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Asszonyok nem szőttek. Pető József helybéli szővőmester szőtte a vásznat, vagy Egervölgyre vitték gombolyagban az anyagot, s az ottani takácsok szőtték meg,. (1,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Idősebbek még most is fejkendővel járnak. A női frizura visszaszorította a kendő viseletet (dauer). (3,6,9,13,14)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Igen, ún. kettes ágy. Most is akad idősebbeknél. Az új bútorok (sezlon, rekamié) szorították ki. (1,10,13,15)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 311. sor: / 311. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
-=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu? ===
+Mindkét községrész (Bejc és Gyertyános) a régi helyükön vannak. Bár a bejciek szerint a Lapba (völgybe) a tatárok elől húzódtak le a falu népe a dombhátról. Előbb Bejc, később Gyertyános települt, aminek a régi neve Tarfalu volt. A dombháton települt bejci falurészt ma is Felsőbejcnek mondják. Alsóbejcet nem mondanak, csak Lap-ot. (1,2,3,4,5,7,11)
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Mindkét községrész (Bejc és Gyertyános) a régi helyükön vannak. Bár a bejciek szerint a Lapba (völgybe) a tatárok elől húzódtak le a falu népe a dombhátról. Előbb Bejc, később Gyertyános települt, aminek a régi neve Tarfalu volt. A dombháton települt bejci falurészt ma is Felsőbejcnek mondják. Alsóbejcet nem mondanak, csak Lap-ot. (1,2,3,4,5,7,11)
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Mindkét községrész (Bejc és Gyertyános) a régi helyükön vannak. Bár a bejciek szerint a Lapba (völgybe) a tatárok elől húzódtak le a falu népe a dombhátról. Előbb Bejc, később Gyertyános települt, aminek a régi neve Tarfalu volt. A dombháton települt bejci falurészt ma is Felsőbejcnek mondják. Alsóbejcet nem mondanak, csak Lap-ot. (1,2,3,4,5,7,11)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Régen voltak boronalakóházak, de a századforduló táján lebontották őket. Favázas sövényházak is voltak. Az utolsók az 1945 március végi harcokban leégtek (a község 8-szor cserélt gazdát a harcok idején). Ma egyetlen szőlőhegyi pince sincs már sövényfalú, az utolsót 5-6 éve szedték szét. (1,3,4,5,11)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
-===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégibb házaknál minden helyiségnek külön nyílt a ternácra az ajtaja. Később a 30-as évektől kezdődően a konyhára nyílt a szoba és a kamra ajtaja is. Csak a konyhából volt kijárat a ternácra. (1,3,4,5,6,11)
-−
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Több keresztmestergerendás, földfalú (tömés) házra emlékeznek. (3,4,5,6,11)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Kezdetek: falba rakott sparhelt a múlt század végétől, csikósparhelt a 20-as években, asztali tűzhely 1950 után, teatűzhely 1960 után, gáz- és olajtüzelés az 1970-es években. (3,4,13,14)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 50-es években kezdődött a sátortetős kockaházak építése. Ettől kezdve egysoros házakat alig építettek. (3,4,5,6,13,14)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tudnak róla. (1,2,3,9,10,13,14)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A c) normál magasságúra (50-70 cm magasra). (1,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Torkos pajta nem volt, nem emlékeznek rá. L alakúra emlékeznek. Kalabukos pajta egy volt a faluban. (Kolonics Istvánéknál, Kossuth L. u. 6.), a gerendák kijjebb voltak eresztve, azokra jöttek rá a ragok, a lécek, a zsúp. Láb nem állt alatta. Kb. 2 méterrel állt ki a bejárat felett. (1,3,4,5,8)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+A b) két villaág közé fogták a fazekat. (1,3,6)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Savanyított káposzta közé napjainkig is tesznek el meghámozott tarlórépát egészben. Tarlórépát is savanyítanak, s a leszelt répa közé is tesznek el egészben tarlórépát. A tarlórépa itt kerekrépa.(1,3,4,5)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Egész káposztafejeket is tesznek el a legyalult káposzta közé töltött káposztának. (1,3,4,5)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 50-es évek közepe táján. (1,2,3,6,9)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Vesszőívesek. Lécből készítettek, fektették vagy állították rajtuk a kenyereket. (1,3,4,5,13,14)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.) Dömölki Istvgán, 1928. Bejcgyertyános, Petőfi u. 12.
+|(1.) Dömölki István, 1928. Bejcgyertyános, Petőfi u. 12.
 |-
+|

@@ 131. sor: / 131. sor: @@
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+Kosárfonás: Szabó Feri bácsi volt az első kosárfonó. A 20-as években kezdte. Az ikervári kosárfonóktól tanult, Tábori bácsinál, ahol öt cseh kosárfonó mester tanította a kosárfonás művészetét. Kosarait nemcsak a faluban és a környéken, de messze vidéken ismerik. Pl. Zalában is. Eleinte gyalog, majd kerékpáron vitte messze vidékre a kész árut eladásra. 8 gyermeke mind megtanulta a kosárfonást mellette. Ma fiai – akik szintén kosárfonók – autóval szállítják az árut a megrendelőknek. Kosárfonó Háziipari Szövetkezet is alakult a faluban. Eleinte jól ment, de miután az ikervári H.I.SZ-szel egyesült, azok elcsalogatták a jobb munkásokat, s az itteni H.I.SZ. tönkrement. (1,3,8,9,10,11,12)
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+Szalmafonatot 1942-43-ban a honvédségnek. (1,3,8,9,10,11,12)
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+Szénapréselést a hetyei uradalomba 1930-ban.(1,3,8,9,10,11,12)
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
+Kocsikasokat a rábatyapiaktól vettek, akik a szekér méretére készítették azokat. Egyéb szerszámokat vagy házilag készítették, vagy vásáron vették. (1,3,8,9,10,11,12)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Vették az Ajka vagy Sümeg környéki gerencsérektől, akik faluról falura járva árulták portékájukat. (1,2,3,6,9)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Tűzkő- és zaherinárusok (csempészek) Felsőcsatárból. A II. világháborúig jártak. „Nem kell semmi?” vagy „Üszkü-tüszkü” mondták szinte suttogva, amikor benyitottak. Paprikaárusok mindig szegedi paprikát kínáltak, de állítólag bugyiak voltak Pest megyéből. Köszörűsök: kutya húzta a köszörűt. Tikászok Sopron megyéből, Pecölből, Káldról, szekérrel jártak, búzába vagy pelyva közé rakták a tojást. A II. világháborúig jártak. Cirkuszosok lovasszekérrel, később gépi vontatással. Ki tudja, honnan. Általában évenként jött egy-egy trupp. Meszesek Sümegről lószekérrel. Ma gépkocsivasl járnak. Cigányok, edényfoltozók, tűzhelypreparálók, esernyőjavítók a II. világháborúig jártak. Teknősök, híres teknőscigány család volt a Bogdán Sándoré Nyőgérben. Nagyon tiszta család volt, jó munkát készítettek, s a kész terméket hozták eladásra. (1,2,3,4,6,9)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Felsőcsatár, Szeged, Bugyi, Sopron megye, Pecöl, Káld, Sümeg, Nyőgér (1,2,3,4,6,9)
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+tűzkő- és zaherinárusok, paprikaárusok, köszörűsök, tikászok, meszesek, edényfoltozók, tűzhelypreparálók, esernyőjavítók, teknősök (teknőscigányok) (1,2,3,4,6,9)
 ====d) Mit árultak? ====
+tűzkő, paprika, mész, teknő (1,2,3,4,6,9)
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===