Balogunyom - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 06:25-n

2014-09-15T06:25:28Z

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-30T06:40:07Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-30T06:31:00Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-29T20:14:34Z

‎2. Termelés, munka

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-29T20:10:53Z

‎2. Termelés, munka

Nagy Krisztina: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-05-29T20:02:37Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Nagy Krisztina, 2014. május 29., 19:55-n

2014-05-29T19:55:43Z

Nagy Krisztina: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-05-29T19:53:49Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Nagy Krisztina, 2014. május 29., 19:52-n

2014-05-29T19:52:17Z

Nagy Krisztina: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-05-29T19:49:39Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 06:25-kori változata
541. sor:		541. sor:
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
	[[Kategória:Vasvár]]		[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Sorokpolányi zenészek]]

@@ 276. sor: / 276. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+na.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A mai község határán nem volt korábban elkülönülő házcsoport. A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Boronából készült lakóház itt nem volt, mivel nem volt a közelben erdő, csupán gazdasági épületeket építettek elszórtan boronából. Elterjedt a földfalu ház: tömésház volt, az utolsót 1988-ban bontották le. (1,2,3,4,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A régi szabadkéményes házak füstvezetékének átalakítása: a zárt kémény félig a falba, félig a fal mellé épült (Kossuth L. u. 16.). Az átalakítás kezdete: 1920-as évek, már II. világháború előtt óta csak zárt kéményt építenek. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégibb házaknak egy kijárata volt a szabadba. A szoba és a kamra a konyhára nyílt, néhol pitvar is volt, akkor a pitvarra. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A faluban általánosan elterjedt volt a keresztmestergerenda, mivel földépítkezés volt, ez földfalu házakra vonatkozik. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparheltek használata 1910 és 1920 között kezdődött. (1,2,3,4,5)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kockaházak építése a két világháború között, 1930 táján kezdődött. Egysoros házakat az I. világháború utántól kevésbé építenek, egyesek szerint 1921-ben és (4,5) 1925-ben épültek (2,3) az utolsók. (1,2,3,4,5)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tudnak olyan régi házról, amely nem szobájában konyhából fűtött kemence volt, csak konyhából fűtött cserépkályháról tudnak. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét normál magasságú (60-70 cm) padkára építették. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A faluban leginkább L alakú (hajlóspajta) és egyenes pajta volt. A pelyvakutyu alacsonyabb (3 m magas), kisebb (2-3 széles) volt, rendszerint a pajta végibe építették. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nyílt tűzön főzés esetén használtak fazékkiszedő villát: tűzvillát, két ágú volt, egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Tarlórépát ritkán és kevesen.
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Inkább fejeskáposztát savanyítottak. Az egészet meggyalulták, alig 1-2 db-ot tettek el egészben. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése a II. világháború után, pontosabban a 60-as évek elején a TSZ-ek megalakításával szűnt meg (2) még 1985-ben is sütött. (1,2,3,4,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Régen leginkább vesszőíves, kevésbé 8 ágú „karácsonyfa” alakú kenyértartót használtak. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Két füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak. (2)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem volt soha jelentős kölestermesztés, így kölestörőt sem használtak. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem készítettek sem hajdinából, sem kölesből kását, inkább dödöllét, ritkábban kukoricagánicát. (Utóbbi: cukorral, tejjel felfőtt kukoricakása, vagy megsütve prószának). (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Ünnepi töltetlen kalácsok: legdivatosabb a „fonyottkalács”, „foszlóskalács” volt. Volt patkó alakú: „kifli”, „parasztsütemény”. Sima, kör alakú: „perec”. Fonott, kör alakú: „perec”, „tisztakalács”. (1,2,3,4,5)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót a II. világháború óta készítenek. Krumpli nélkül, paradicsomból, paprikából, kevés hagymával készült. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Főként a II. világháború óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. A legidősebbek máig sem, többen úgy 20-30 éve. (1,2,3,4,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra töltetlen „fonyottkalácsot”, patkó alakú kalácsot tettek, valamint mákos és lekváros kalácsot. (1,2,3,4,5)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Régen a férfiak 1,5 szélből készített fehérvászon gatyát viseltek, rojtos volt az alja és csizmával hordták. Az I. világháború után, 1920 körül kezdték elhagyni. (1,2,3,4,5)
 ====b) Hány szélből készült?====
+,5 szélből.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az asszonyok a derékban rögzített szoknyát az I. világháború után, 1920 körül kezdték elhagyni. (1,2,3,4,5)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok nem szőttek vásznat, csak fontak. (1,2,4,5)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A fejkendő viselete az asszonyok számára 1920-25-ig volt „kötelező”. (2,4,5)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+A lakószobában a két ágyat egymás végibe tették, úgy 1925-30-tól inkább egymás végébe, vagy a II. világháború óta a fal mellé egymástól függetlenül, a szobától függően. (1,2,3,4,5)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 197. sor: / 197. sor: @@
 Az iga részei:
 igaszeg (1,2,3)
 === 2.15. ===
@@ 211. sor: / 210. sor: @@
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+A ló befogásánál 1930 körül csak szügyre erősített tartóláncot használtak, nyaklót itt még később sem. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
-A ló befogásánál 1930 körül csak szügyre erősített tartóláncot használtak, nyaklót itt még később sem. (1,2,3)
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
 n.a.
@@ 233. sor: / 232. sor: @@
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A szekérkas formája, amelyből egyet (1,4,5)használtak.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+A szekérkas formája, amelyből kettőt (2,3) használtak.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Vonómarhát ritkán patkoltattak, csak akkor, ha a kövecses úton elkopott a körme. Az ökröt és a tehenet egyaránt kellett patkoltatni. Általában tavasszal történt, ekkor az állatok félpatkót kaptak. (1,2,3)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Ne! Na!
 ====b) terelik jobbra ====
+Hék!
 ====c) és balra====
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coci ne, puci ne, coca ne. (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipipipi (kisebbet), nene (nagyobbat). (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Nevén, gyere ide + nevén. Eszne. (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+A kender és a len töréséhez kendervágót használtak (tiló típusú törő). (2,4)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 146. sor: / 146. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+A két világháború között általánosan használtak két egymáshoz erősített vasboronát, az uradalmakban hármat is összekapcsoltak. (1,2,3,4,5)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Ha a gép el volt foglalva a fűhordó ruhából (nyakba akasztott lepedő) kézzel is vetettek. (1,2,3)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát a közös vetőgéppel vetették. (1,2,3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Leginkább gereblyét, kaszacsapót használtak, ritkán villást is, egyesek. (1,2,3,4,5)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Mindenki nyílással ellátott kévekötő fát használt. (1,2,3)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 20 kévét raktak egy keresztbe (két lábon állt: kétszer 10 kéve). Esős időben 24 kévés keresztet is raktak. Az összerakott keresztek neve kepe(!), ez összerakva kazal, végül asztag. (1,2,3)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+A kepe meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent, 3-4 től maximum 10 lábat kapcsoltak össze, nem használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,3)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A csép nyele 150-155 cm. (1,2,3,4,5)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járat a géppel, amelyet a géptulajdonos állított össze. (1,2,3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták kazalba, amelyet leginkább fejen vittek. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+A hajdina termelése itt soha nem volt jelentős, az I. világháború előtt termeltek néhányan, utána már nem. (1,2,3,4,5)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+A burgonya eke utáni vetése kevéssel a II. világháború előtt kezdődött. (A Bán család volt az első (3) és 1950 körül már általános volt. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+Szénaszárítás: a füvet lekaszálták, villával elhintették, egyszer mindig forgatták, a többszöri az időjárástól függött. Állványt nem használtak. A száraz szénát gereblyével petrencébe hordták. (1,2,3)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+A kazalból az istállóba a napi száraztakarmányt burittóval hordták, volt aki talicskával, vagy hátikosárral (etetőkas), de a burittó volt az általános. (1,2,3,4,5)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+igafelsőfa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+járomszeg, vonószeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
@@ 200. sor: / 202. sor: @@
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Igen.
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+Almozáshoz csak muszáj esetén használtak falevelet (csalitot). Például az 50-es években, amikor a szalmát meg kellett etetni az állatokkal. Valamint ha tavaszra elfogyott a szalma. Nincs a közelben erdő, így ezért sem volt általános. (1,2,3,4,5)
 ====c) Melyik évszakban?====
+Tavasszal.
 === 2.16. ===
@@ 211. sor: / 213. sor: @@
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+A ló befogásánál 1930 körül csak szügyre erősített tartóláncot használtak, nyaklót itt még később sem. (1,2,3)
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekér: oldalas, suberos, termény- és széna szállítására, nincs 5. kereke, csak fergettyűje, ló és tehén húzza.
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A szálastakarmányt szállító szekér hossza: átlagban 4,8-5 m, legkisebb 4 m, leghosszabb 5,2 m. Hosszúoldalt használtak, vendégoldalt nem. (1,2,3)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel szorították le. Nem volt segédeszköz (szög stb.) hanem a kötél végét a „hosszioldal” végéhez kötötték. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+A lovasszekérnek nem volt saroglyája, itt elől-hátul suber volt, elől egyenes, hátul ívelt (enyhén ívelt). (1,2,3,4,5)
 ===2.21. ===
@@ 266. sor: / 269. sor: @@
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 96. sor: / 96. sor: @@
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+n.a.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Jákon készített cserépedényeket használtak, amelyeket Szombathelyen vettek. (1,2,3)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+A faluban kevés vándorárus fordult meg Szombathely közelsége miatt. Előfordult: drótostót (1,2,3,4,5), sparheltet javító vándor lakatos (1), ablakostót (1,2,3,4,5), edényfoltozó (4,5), borárus (4,5), bosnyák, aki borotvát és kést árult (1), zsidó, aki az első világháború után rőfösárut árult (2,3), valamint „erdélyiek”, azaz batyus cigányok, akik használt ruhát árultak 4,5). 1930 előtt jártak főként. (1,2,3,4,5)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Erdélyből.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+Ablakostót, vándor lakatos, drótostót, bosnyák, zsidó,erdélyiek.
 ====d) Mit árultak? ====
+Borotvát, kést, rőfösárut, használt ruhát.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A helybeliek szőlőtermesztéssel egyáltalán nem foglalkoztak. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+n.a.
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+A templom mellett 1988(?)-ban egy egész csontvázat találtak. (1)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 491. sor: / 491. sor: @@
 [[Kategória:Balogfa]]
 [[Kategória:Búcsúszentlászló]]
 [[Kategória:Ják]]
 [[Kategória:Kisunyom]]
 [[Kategória:Körmend]]
 [[Kategória:Sorokpolány]]
 [[Kategória:Sorokújfalu]]
 [[Kategória:Szombathely]]
 [[Kategória:Torony]]
 [[Kategória:Zalaegerszeg]]
 [[Kategória:Vasvár]]

@@ 88. sor: / 88. sor: @@
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+A faluból régen nem igen jártak el munkába, a Sorokmajorba vagy a Rankuti cukorgyárhoz jártak, ezen kívül kapások, napszámosok, de csak alkalmilag, és maxiumum 10-15-en. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+A faluba inkább jöttek munkát vállalni, mint a faluból mentek volna. Leginkább Péterfáról jártak, valamint Halogyról is: a cséplőgép mellé „masinálni”, valamint a Sényi (később Sallai) birtokra. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

@@ 79. sor: / 79. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
+Szombathelyre, ahol állat és kirakodó vásár volt (augusztusban és ősszel), Zalaegerszegre (régen aprószentekkor, később minden hó 2. keddjén), Körmendre (Gergely napkor, Szent Ivánkor, Luca napján).
 ====b) Piacra: ====
+Szombathelyre (kedden és pénteken), Körmendre ritkán, csak újabban (hétfőn).
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Nagyunyomban volt búcsú régen Pünkösd napján és Mindenszentekkor, Balogfán Áldozócsütörtökön. A két falu egyesítése után a búcsút Áldozócsütörtök utáni vasárnap tartják.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvár, a Mária kegyhely és a szent kút. Mária napkor (szeptember 12.) vagy az azt követő vasárnap tartották. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===