Bak - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 07:24-n

2014-09-15T07:24:02Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 06:21-n

2014-09-15T06:21:15Z

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-29T18:30:29Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-29T18:23:17Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-29T18:18:36Z

‎2. Termelés, munka

Nagy Krisztina: /* 1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért? */

2014-05-29T18:11:37Z

‎1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-29T18:11:20Z

‎2. Termelés, munka

Nagy Krisztina: /* 1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? */

2014-05-29T18:09:52Z

‎1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagy Krisztina: /* 1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit! */

2014-05-29T18:09:34Z

‎1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Nagy Krisztina, 2014. május 29., 18:07-n

2014-05-29T18:07:50Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 07:24-kori változata
529. sor:		529. sor:
	[[Kategória:Helybéli zenészek]]		[[Kategória:Helybéli zenészek]]
	[[Kategória:Baki zenészek]]		[[Kategória:Baki zenészek]]
		+	[[Kategória:Modern zenekarok]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 06:21-kori változata
527. sor:		527. sor:
	[[Kategória:Vörösszeg]]		[[Kategória:Vörösszeg]]
	[[Kategória:Zalatárnok]]		[[Kategória:Zalatárnok]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Baki zenészek]]

@@ 258. sor: / 258. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Csak majorok voltak. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Még jelenleg is van, igaz nagyon romos állapotban. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Szabadkéményes épület nem volt a faluban. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Egy-egy bejárat volt, amely a tornácra, vagy a pitarra nyílt. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Nem volt. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Már az elődök idején, úgy az 1860-as évektől. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+-től. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Adatközlők nem tudnak ilyenről. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-20 cm-es padkára. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Kiugró középrészes, úgynevezett torkospajta, még ma is található a községben. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem használtak fazék-kiszedő villát. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Répát csak gyalulva és kizárólag csak kádban savanyítottak. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Káposztát csak gyalulva és kizárólag csak kádban savanyítottak. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+-60-as években. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Csillagos formájút, valamint vesszőíveset is. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Fül nélküli vajköpülőt használtak. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Áttört nyelűt használtak. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinából és kölesből nem készítettek kását. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott köralakút, valamint fonott simát. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Általánosan 1950-től vált szokássá. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Már a nagyszüleik is. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós, valamint mákos kalácsot, illetve kukoricapolentát. (Utóbbi elnevezés román eredetű.) (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+-ig általános volt a viselete, de adatközlők nem emlékeznek hány szélből készült. (1,2,3)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Idősebb asszonyok még ma is viselnek. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Mindenki a faluban lakó takáccsal dolgoztatott. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A faluban nem volt kötelező udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Jelenleg is szokás az ágyakat, illetve heverőket párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 133. sor: / 133. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Kézi vetés általános volt. (1,2,3)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+n.a.
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Hajmókot használtak, amit gibatinak hívtak. (1,2,3)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Használtak. (1,2,3)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+-21 kévét raktak keresztbe. A földterület nagyságától függően 5-8 keresztet raktak, amit kepének hívtak. (1,2,3)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+A kepe szót ismerik, 5-8 keresztet jelentett. (1,2,3)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+cm. (1,2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Ebben az időszakban kalákában csépeltek. (1,2,3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Villával és petrencéző rúddal. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+-re. (1,2,3)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Már 1935-ben eke után rakták a krumplit, de csak az 1940-re vált általánossá. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A lekaszált rendeket időjárástól függően forgatták, majd felgyűjtötték és petrencékbe rakták. (1,2,3)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Villával. (1,2,3)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+iga felső-fa, iga fő-fa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+rúdszög
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
@@ 184. sor: / 184. sor: @@
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+A szegényebb gazdálkodók 1940-50 között használtak almolásra falevelet.  (1,2,3)
 ====c) Melyik évszakban?====
+Az őszi időszakban.
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Nem használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+A teherhordásra használt alkalmatosságot nevezték szekérnek. A személyszállításra használt alkalmatosságot pedig kocsinak, könnyű kocsinak hívták. (1,2,3)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+,5-4 m. (1,2,3)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+A szegényebbek kötelet, a tehetősebb gazdák csigát használtak. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt. (1,2,3)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+Formája mindig a szekér formáját követte.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
-===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Vonómarhát csak akkor patkoltattak, ha fúrt, akkor is csak az egyik lábát. Furásnak nevezték, ha a tehén járás közben balra-jobbra forgatta a lábait. (1,2,3)
-−
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Ne, ne!
 ====b) terelik jobbra ====
-====c) és balra====
+Becce nevet ismerik, indítószavaknál használják. (1,2,3)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coca ne, ne, ne. (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pittye-pittye, pizsi-pizsi. (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Füttyszó kíséretével: esz-ne, esz-le. (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tiló típusú törőt. (1,2,3)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Fekvő rokkát, aminek más elnevezése nem volt. (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 126. sor: / 126. sor: @@
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Október 20. Szent Vendel napja, a barmok védőszentje. Május első szombatja, jégverés elleni ünnep. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 123. sor: / 123. sor: @@
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Nagyobb számban kerültek elő emberi csontok a templom közelében, valamint a Határi dülőben, mely a feltevések szerint egykoron Avar temető lehetett. (1,2,3)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

←Régebbi változat		A lap 2014. május 29., 18:09-kori változata
120. sor:		120. sor:

	===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===		===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
		+	Két temetőről, melyek közül az egyiket Ó-temetőnek is hívnak. (1,2,3)

	===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===		===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

@@ 478. sor: / 478. sor: @@
 [[Kategória:Bárszentmihályfa]]
 [[Kategória:Bocfölde]]
-[[Kategória:Búcsúszentlászló ]]
+[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
 [[Kategória:Gellénháza]]
 [[Kategória:Kustánszeg]]
 [[Kategória:Lentikápolna]]