Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:32-n

2014-03-26T15:32:29Z

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:42-n

2014-03-26T14:42:43Z

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Bük, 1988. augusztus |- |'''Adatk…”

2014-03-26T14:04:22Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Bük, 1988. augusztus |- |'''Adatk…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Mikrotáji kutatás: Bük, 1988. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|Szabó József, 1925. katolikus, Bük
|-
| Szabó Józsefné, 1921. katolikus, Bük
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Komálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-Kőrösi Dalma
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
n.a

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Mesterházy, Hetyési, Patthy, Balogh, Kocsi, Csonka.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem volt a faluban nagyobb számú betelepülés.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Utoljára a századfordulón költöztek ki nagyobb számban Amerikába, azóta nem.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
„Bük kuriózus”. Nem hasonlít hozzá a környéken egy falu sem.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Bük nem tartozik tájegységhez. Sok cigány él a faluban.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység: Gyöngyös vidéke, Répce vidéke.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak a környéken híres faluról.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csúfnév: nagybotu (cifrabotu) bükiek.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Szoktak más falvakból házasodni: Meszlen, Lócs.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Régen Bükön is volt 4 vásár, ezenkívül Csepregre.
====b) Piacra: ====
Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csepreg, Sazkony, Bócs
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Munkába jártak innen: Acsádra a Szegedi uradalomba, Vasszilvágyba a Bezerédy uradalomba.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Ide vendek szoktak dolgozni jönni a cukorgyárba.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===

Kocsikasokat stb. csak házi használatra készítettek (Takács Lajos).

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

A cserépedényeket Csávából (Ausztria) szerezték be.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Üvegesek, drótosok, cigány kovácsok, paprikások, szitások és rongyosok jártak (a háború utánig).
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====
Ami a nevükből adódik.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A szőlőművelés a környéken nem jellemző.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temető van. Egy evangélikus és egy katolikus. Emberi csontokat találtak itt.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A két temetőből.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepek: keresztjáró napok, Szentségimádás napja június 16., Szent Kelemen november 23.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A gabonát általában kézzel vetették, a gépi vetés ritka.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak kévekötő fát.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak villás kaszacsapót.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak keresztbe rakni. A mezőn általában 3,4,5 kepe volt elrakva.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe az összerakott kereszteket jelenti, a termés mennyiségére nem használták.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 2 m.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A szalmát szómahordó villával, kévehányóval hordták kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A hajdina termelése a századforduló körül szűnt meg.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni vetése az 1930-as évektől kezdődik.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: lekaszálták, száradás közben többször renden forgatták, majd összegyűjtötték. Állványt nem használtak.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával tették az állat elé a száraztakarmányt.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafej
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdfej
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Rossz terméskor használták a fák leveleit almozáshoz.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér teherhordó, a kocsi személyszállító eszköz volt.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A szálastakarmányt szállító szekér kb. 5-6 m.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája erősen ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája (rajz).
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt is.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ritkán, de szokták az ökröt és tehenet is patkoltatni.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!
====b) terelik jobbra ====
Hii!
====c) és balra====
Hajsz!
Becce fiatal borjú.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coc-coc-coc…

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Ne tyutyu ne…
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya hívása a nevén történik.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender és len töréséhez kendervágót, tilalót és gerebent használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak régebben.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A határban nem volt elkülönülő házcsoport. Mindig itt volt a falu határa.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Az utolsó boronából készült lakóházat a századforduló körül bontották le.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az egész konyharészt átalakították.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A régi házakon két kijárat volt a tornácra.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

A rakott sparheltet már az 1800-as évek elejétől használtak.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A kockaházak az 50-es évektől terjedtek el.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt olyan ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét 1 m körüli padkára építették.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Nem használtak fazékkiszedő villát.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Általában téglalap alakú pajtákat építettek.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát nem savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát csak egészben.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek elején szűnt meg a kenyér házi sütése.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az a) és a c) típusú kenyértartót használták.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdina és kölestörő ütője.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek kását. A gánca búzából készült.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

A töltetlen kalács hosszúkás és fonott volt.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót már a múlt században is fogyasztottak paprikából és paradicsomból.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Nyers paprikát és paradicsomot már a múlt században is ettek az emberek.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Általában kalácsot tettek a karácsonyi asztalra.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek régebben a férfiak ünnepre is széles gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 60-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Nem szoktak az asszonyok vásznat szőni.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Az 1920-as évekig volt kötelező a kendő.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
n.a
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő farsangkor, májusban volt.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor nem volt esküvő.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910-ben és 1960-ban is szombaton szokott lenni.
====b) 1930 körül: ====
1910-ben és 1960-ban is szombaton szokott lenni.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál volt a lakodalom.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Kb. 10 éve a vendéglőben zajlik a lakodalom.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
====a) 1910 körül: ====
A vőfények hívtak meg
====b) 1930 körül: ====
Ma a jegyespár. A lakodalom előtt 3 héttel.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészek helybeliek voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
harmonika nem volt.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Gyerekek is, legények is szoktak törekkel és pelyvával. Zenekíséret alakoskodás nélkül.
„Luca-Luca kity-koty
Tojjanak a tik-tyok…”
Ezután jöttek a jókívánságok.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
December 25-én.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 70-es évekig
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények szoktak regölni.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái
Régi szokás szerint szabad megtartani
Ej regő rejtem regő, regő rejtem, neked ejtem
Itt is mondanának egy szép lányt, kinek neve vala …
Refr.
Itt is mondanánk egy szép legényt, kinek neve vala …
Refr.”

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Az evangélikusok közt sok az öreglegény.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismert az X-es tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Vásáron vették.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt
szokásban.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt
szokásban

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: fiatalok álarcba öltözve este elindultak a faluba. Lánccsörgetéssel, kiabálással ijesztgették a gyerekeket.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

A betlehemes játék szereplői: Mária, pásztorok, angyal.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjei: Szent Vendel, Szent Márton.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Régen a gyerekeket a kankussal szokták ijesztgetni.
===4.17. Diódobálás ===
==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

A régiek a holdba egy favágó embert láttak.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Gyöngyös]]
[[Kategória: Répce]]
[[Kategória: Meszlen]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Csepregre]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Sazkony]]
[[Kategória: Bócs]]
[[Kategória: Acsád]]
[[Kategória: Szeged]]
[[Kategória: Vasszilvágy]]
[[Kategória: Csáva]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 08:16-kori változata
459. sor:		459. sor:
	[[Kategória: Vasszilvágy]]		[[Kategória: Vasszilvágy]]
	[[Kategória: Csáva]]		[[Kategória: Csáva]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Büki zenészek]]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|1988. augusztus
+|2014.Február
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás:
-|Bük
+|Bük 1988.augusztus
 |-
 |'''Adatközlők:'''

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 |-
 |'''Mikrotáji kutatás:
-|N.A.
+|Bük
 |-
 |'''Adatközlők:'''

Bük - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 08:16-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 15:32-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:43-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:42-n

Kőrösi Dalma, 2014. március 26., 14:04-n

Kőrösi Dalma: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Mikrotáji kutatás: Bük, 1988. augusztus |- |'''Adatk…”

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Kőrösi Dalma
-|-Kőrösi Dalma
+|-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|