Bérbaltavár - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 07:15-n

2014-09-15T07:15:13Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 07:13-n

2014-09-15T07:13:09Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 13:54-n

2014-05-24T13:54:26Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 13:43-n

2014-05-24T13:43:38Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 13:27-n

2014-05-24T13:27:53Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 13:04-n

2014-05-24T13:04:48Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 12:46-n

2014-05-24T12:46:30Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 12:31-n

2014-05-24T12:31:16Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 12:07-n

2014-05-24T12:07:13Z

Nagy Krisztina, 2014. május 24., 11:26-n

2014-05-24T11:26:21Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 07:15-kori változata
517. sor:		517. sor:
	[[Kategória:Zalabéri zenészek]]		[[Kategória:Zalabéri zenészek]]
	[[Kategória:Modern zenekarok]]		[[Kategória:Modern zenekarok]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 07:13-kori változata
514. sor:		514. sor:
	[[Kategória:Zalabér]]		[[Kategória:Zalabér]]
	[[Kategória:Zalaszentgrót]]		[[Kategória:Zalaszentgrót]]
		+	[[Kategória:Bérbaltavári zenészek]]
		+	[[Kategória:Zalabéri zenészek]]
		+	[[Kategória:Modern zenekarok]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 24., 13:54-kori változata
500. sor:		500. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Baltavár]]
		+	[[Kategória:Csehi]]
		+	[[Kategória:Csehimindszent]]
		+	[[Kategória:Csipkerek]]
		+	[[Kategória:Hegyhátkisbér]]
		+	[[Kategória:Nagytilaj]]
		+	[[Kategória:Oszkó]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Szigetvár]]
		+	[[Kategória:Türje]]
		+	[[Kategória:Tüskevár]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Zalabér]]
		+	[[Kategória:Zalaszentgrót]]

@@ 422. sor: / 422. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt lucázás december 13-án reggel.(1,2,3,4,5,6,7)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+A lucázók szalmát vittek magukkal és arra térdepelve mondták el mondókájukat. A szokás nem volt alakos és zene sem volt. Ajándékba kaptak egy kis gyümölcsöt, szalonnát. Ők pedig a szalmát otthagyták a házban, hogy a háziak tyúkjának legyen min tojnia. A kötött szövegre sajnos már nem emlékeztek az adatközlők. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+István napon volt a regölés. (3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+Kb. 1920-as évekig élt a szokás. (3)
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+A legények regöltek. (3)
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+A szövegre sajnos már ez az idős néni sem emlékezett. (3)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Nem volt soha jellemző, hogy sok öreglegény lett volna a faluban. Maximum 2-3 volt egyszerre. (1,2,3,7)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen, ismeretes. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+X díszítette a fazekakat.(1,2,3,4,5,6,7)
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Vándorárusok által kerültek a faluba Oszkóból és Tüskevárról. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem gyújtottak tüzet ünnepi alkalmakkor és nem dobtak tárgyakat sem soha a levegőbe. (1,2,3,4,5,6,7)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem gyújtottak tüzet ünnepi alkalmakkor és nem dobtak tárgyakat sem soha a levegőbe. (1,2,3,4,5,6,7)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A faluban nem volt alakoskodás, csak a gyerekek rakták ki az ablakba a kifényesített cipőiket éjszaka és abba tettek a szüleik egy kis ajándékot Szent Miklós napon. (1,2,3,4,7)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+A betlehemes játéknak általában 4 szereplője volt: 1 öregpásztor és 3 pásztor. (1,2,3,7)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel volt minden állat védőszentje. (1,2,3,4,7)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Mumussal, csendőrrel ijesztgették a gyerekeket. (2,3,4,5,6,7)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt szokás soha a diódobálás. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+Nem volt szokás soha a diódobálás. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+Nem volt szokás soha a diódobálás. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
 [[Kategória:Települések]]

@@ 363. sor: / 363. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották február környékén. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtben nem tartottak soha esküvőt és nyáron is csak ritkán, a sok munka miatt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap (1,2,3,4,7)
 ====b) 1980 körül: ====
+szombat (1,2,3,4,7)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A legényes és a lányos háznál is volt lakodalom.(1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Két főétkezés volt: az egyik helyen tartották az estebédet, a másik helyen pedig a hajnalig tartó vacsorát.(1,2,3,4,5,6,7)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+A vendégek nem oszlottak meg, mindenki elment mind a két helyre. (1,2,3,4,5,6,7)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+A falu vendéglőjében tartják. Itt csak egy főétkezés van, a vacsora. (1,2,3,4,7)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+óta (kb). (1,2,3,4,7)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+körül a „vendéghívó” kétszer hívta meg a vendégeket a lakodalomba. Egyszer kb. két héttel a lakodalom előtt és még egyszer az esküvő után, de még a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) 1980 körül: ====
+körül a jegyespár személyesen és postai meghívóval is meghívja a lakodalomra a vendégeket. A személyes meghívásokat kb. 1 hónappal a lakodalom előtt kezdik el és a postai meghívókat is kb. 1 hónappal a lakodalom előtt adják fel. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+Nem volt soha a lakodalom során szándékos cseréptörés. (1,3,4,5,7)
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+A cigányzenét játszó zenekart vagy a falubeliek állították ki, vagy Zalabérből hívtak zenészeket. Kb. 1975-től inkább modern beat zenét játszó zenekarokat hívnak a lakodalomba. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+prímás, 2 kontrás, 1 bőgős és 1 cimbalmos. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+A zenekar általában 5 zenészből állt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A megkérdezettek nem emlékeznek arra, hogy valaha is lett volna harmonika a zenekarban.(1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.8. Lucázás===

@@ 266. sor: / 266. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
-=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu? ===
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+A falu Baltavár és Hegyhátkisbér egyesítéséből született. Ezen kívül még a baltavári résztől 500 m-re nyugat felé áll még 3 ház külön. Ezt a házcsoportot régen „háromház”-nak hívták.(1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Miért volt így? ====
+Hogy miért különül el ez a 3 ház azt nem tudják a faluban. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A község mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Boronaház egykori létéről nem tudnak a megkérdezettek, az utolsó favázas sövényházat az 1940-es évek legelején bontották le. (1,2,3,4,6,7)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
-===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A konyhából nyílt a ház egyetlen ajtaja a szabadba („pitarba” vagy „udvarba”). Később a kamrának is külön ajtaja lett a szabadba. (1,2,3,4,5)
-−
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház. (Földfalú is.) (1,2,3,7)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1910-es években biztos volt már rakott sparhelt több is a faluban, de általánossá az 1920-as években vált a használata. (1,2,3,4,7)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 1940-es évek második felétől általánossá lett a kontyolt tetejű kockaházak építése. Egysoros házakat az 1930-as évek végétől kezdve nem építenek már. (1,2,3,4,7)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem hallottak soha róla és nem is láttak soha olyan házat, amelynek a szobájában konyhából fűthető kemence lett volna. (1,2,3,4,7)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét 50-80 cm magas padkára építették. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Az elbeszélések szerint volt régen L alaprajzú b) és háromosztatú pajta, néha leeresztett oldaltoldással is. Ma már csak hármasosztatú pajták állnak a faluban. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem emlékeznek a kiszedő villa használatára. (1,2,4,5,6)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát. Sóval, borssal fűszerezték és sulykolták. (1,2,3,6,7)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Csak gyalulva savanyítottak káposztát. Sóval, borssal fűszerezték és sulykolták. (1,2,3,6,7)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése 1960-ra általánosan megszűnt. (2,3,6,7)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Mindenki kétsoros polcos kenyértartót használt. (1,2,3,6,7)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, használtak egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,7)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A fából készült hajdinatörők ütőjére sajnos már egy adatközlő sem emlékezett. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem készítettek sem kölesből, sem hajdinából ilyen ételt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Ünnepre fonott hosszúkás és fonott köralakú töltetlen kalácsokat sütöttek. Mivel „üresek” voltak, „puszta kalácsnak” hívták őket. (1,2,3,4,6,7)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót az 1930-as évektől készítenek gyakrabban. Paprikából tesznek bele a legtöbbet, hagymából egy kicsit kevesebbet, krumpliból még kevesebbet és paradicsomból csak egy pár szemet tettek bele. (2,3,6,7)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Kb. 1930-tól esznek nyersen paprikát és paradicsomot. (3,7)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A „karácsonyi asztalra” mindig töltött kalácsot tettek (diós, mákos, kuglóf töltve), ha módjukban volt. (1,2,3,6,7)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+igen (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Hány szélből készült?====
+-3 szélből (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az 1940-es évekig viseltek általánosan derékban rögzített szoknyát blúzzal az asszonyok. A falu legidősebb asszonyai még a mai napig ilyen ruhában járnak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok soha nem szőttek vásznat a faluban, csak fonalat fontak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Az 1940-es évekig nem mentek ki az asszonyok fejkendő nélkül az utcára, bár a megkérdezettek szerint nem szólták meg az olyan asszonyt, aki hajadonfővel ment volna ki. (2,3,6,7)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Szokás volt, kb. az 1960-as évekig. (1,2,3,6,7)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 174. sor: / 174. sor: @@
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Soha sem volt sok hajdina a falu környékén, de kb. 1920 és 30 között teljesen megszűnt a hajdina termelése. (1,2,3,6,7)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+A burgonya eke után való barázdába vetése 1910 körül már biztos, hogy ismert volt és utána egy évtizeden belül általánossá vált. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A szénát renden szárították szétteregetve, és kb. 3 nap után egyszer megfordították. A szénát aztán „baglyába” gyűjtötték. Állványt a szárításhoz nem használtak. (1,2,3,4,7)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+A napi száraztakarmányt az istállóba legtöbben „bakszekérrel” kevesebben „villával” vagy „buritóval” (nagyobbméretű kosár) hordták be. Azt nem tudták az adatközlők, hogy melyik eljárás milyen régi. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+igafa (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+rúdszeg (1,2,3,4,5,6,7)
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+igaszeg (1,2,3,4,5,6,7)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Igen (1,2,3,4,7)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+Sokan használták a fa leveleit almozáshoz. (1,2,3,4,7)
 ====c) Melyik évszakban?====
+Főleg télen. (1,2,3,4,7)
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Igen, használtak tartóláncot a ló befogásához 1930 körül. Nyaklót nem használtak. (1,2,3,7)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Kocsinak nevezték, amit ló húzott és személyszállításhoz használták. Szekérnek pedig, amit marha (ritkán ló), de a szekeret teherszállításhoz használták. (1,2,3,4,7)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4,5 m volt. A régebbi és az általánosan használt a nyújtott szekér volt, a vendégoldallal való szállítás újabb és csak elvétve egy-két ember használta. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+A nyomórúd leszorítása hátul kötél segítségével történt. A csigát ismerték, de nem használta senki. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+A lovaskocsi saroglyája („srágli”) enyhén ívelt volt. (1,2,3,7)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A vesszőből készült szekérkas formája megegyezett a b) ábrán láthatóéval.(1,2,3,4,7)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Kettőt soha nem használtak. (1,2,3,4,7)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Igen, talpalták a marhákat (tehenet is), ha kisebesedett a lábuk. Évszaktól függetlenül, sokan.(1,2,3,4,7)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+zséter (1,2,3,7)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Ne!
 ====b) terelik jobbra ====
+Hi!
 ====c) és balra====
+Nejde!
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám-ne! (1,2,3,4,7)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Tyu-tyu-tyu vagy pi-pi-pi! (1,2,3,6,7)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+A kutyát neve szerint + „gyere ide” szavakkal hívják, de előfordul a „le” kifejezés is. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tilótípusú törőt használtak („kendervágó”). (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Az álló rokkát használtak a faluban. Egyszerűen csak „rokkának” hívták. (1,2,3,6,7)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 134. sor: / 134. sor: @@
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+A mai községhatárában két temető van: a két korábban különálló falu temetői. A „baltavári” és a „hegyhátkisbéri” temetők. (1,2,3,4,7)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Csontot nem találtak sehol a környéken nagyobb számban. (1,2,3,4,7)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+A falu fogadott ünnepe Szent Miklós napja, azért mert a templom védőszentje Szent Miklós. (1,2,3,4,5,6,7)
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Igen, a két világháború között használtak a szántás elegyengetéséhez egymáshoz erősítve 2-3 vasboronát, ez az eljárás általánosnak volt nevezhető. A vasboronák kígyó alakúak voltak. (1,2,3,4,5)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A kézi vetés az általános. (1,3,4,5)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+A gépi vetés ritka volt. (1,3,4,5)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?===
+Mindig a b) típusú gereblyés („gráblás”) kaszacsapót használták. (1,2,3,4,7)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Igen, használtak ilyet. Általában szilvafából készítették. (1,2,3,7)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Búzából és rozsból egyaránt 21 kéve volt egy kereszt. A kévék száma az emlékezettel elérhető időkben nem változott. 5-10 összekapcsolt kereszt volt a kepe. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+Ismerik a kepe szót. A kepe meghatározatlan számú általában 5-10 összekapcsolt keresztet jelentett. Ezt a kifejezést nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A csép nyele hosszabb volt, mint 155 cm. (1,3,4,5,7)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Állandó csapat járt. (1,2,3,6,7)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Nyárssal hordták kazalba. Ez az eljárás olyan régi az adatközlők szerint, hogy már nem emlékeznek, hogy mikor került a nyárs a faluba. A nyárs kb. 3,5 m hosszú volt. Egy ember bökte át vele a szalmát és két másik segítette fel a szalmával teli nyársat a feje fölé. Ez az ember aztán egyedül vitte a feje felett a szalmát a kazalhoz. (1,2,3,7)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

@@ 86. sor: / 86. sor: @@
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+„Valahová Somogyba jártak summásnak”, többet nem tudtak. (2,4,5,6,7)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
+===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba: ===
-===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
+A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
 ====b) vesszőkosarakat====
+Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
 ====d) szövőbordát ====
+A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
 ====e) favillát====
+Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
 ====f) fagereblyét====
+A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
 ====g) faboronát ====
+A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
 ====h) egyebet?====
+A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
+Az általános az volt, hogy ezeket a szerszámokat vagy Vasváron, vagy Zalaszentgróton, vagy Türjén a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.Vásár). (1,2,3,4,6)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Oszkón készített cserépedényeket használtak a faluban, melyet vándorárusoktól szerezték be. Egy edény értéke, az adott edénnyel való két merítésnyi búza volt. (1,2,3,4,7)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+A II. világháborúig Oszkóból (a 3. adatközlő szerint Tüskevárról is) cserépedényárusok, a Felvidékről drótos és üveges tótok és állítólag Erdélyből magukat székelyeknek nevező ruhaárusok jártak el Bérbaltavárra. Sümegről meszesek a mai napig járnak. A cigányok (nem tudják honnan valók) szinté a mai napig járnak ide tollat venni. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Oszkó, Tüskevár, Felvidék, Erdély, Sümeg
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+cserépedény-árusok, drótos és üveges tótok, ruhaárusok, meszesek
 ====d) Mit árultak? ====
+cserépedény, ruha, mész
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A megkérdezettek szerint főleg attól függ, hogy kinek hol van szőlője, hogy kinek-kinek a házastársa hova való (örökség, hozomány). A helybelieknek leginkább Oszkó, Csehi és Csehimindszent határában voltak szőlői jelentős mértékben.(1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Oszkó, Csehi és Csehimindszent lakóinak voltak jelentős mértékben szőlői a bérbaltavári szőlőhegyen. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Bérbaltavár két falu (Baltavár és Hegyhátkisbér) egyesüléséből keletkezett. Az adatközlők azonban magáról a kialakulásukról nem tudnak semmit. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
-===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem tudnak arról, hogy valaha nagyobb számban betelepültek volna a faluba. (1,2,3,4,7)
-−
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Nem tudnak arról, hogy valaha elköltöztek volna a faluból máshová nagyobb számban. (1,2,3,4,7)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+A megkérdezettek szerint egyik falu sem hasonlít Bérbaltavárhoz, mert Bérbaltavárnak van a vidéken a legtöbb „különössége”. Mert itt volt valamikor egy vár, itt lakott a baltavári herceg, aki krokodilust is lőtt vadászaton, és találtak itt régészeti leletet is (mamut csontot). Ezeket a történeteket az adatközlők büszkén és nagy kedvvel mesélik el. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+A megkérdezettek szerint a falu Vas megyéhez tartozik. Ezen kívül szerintük nem tartozik bele Bérbaltavár semmilyen tájegységbe vagy népcsoportba. Ismerik hallomásból Göcsejt és az Őrséget, de azt nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely községek tartoznak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Ismerik Göcsejt és az Őrséget, de azt már nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely falvak tartoznak (ld. I.6). (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Híres községként (Baltaváron kívül, ld. I.5.) csak Vasvárt említették az informátorok, amely országszerte híres a templomáról és nagyon sokak által látogatott búcsújáróhely. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+A helybeliek más falubelieket nem csúfoltak soha. A környékbeliek sem csúfolták a Bérbaltaváron élőket régen, csak most, az utóbbi évtizedekben mondják róla néha, hogy: „cigányfalu”, mert egyre több cigány lakik Bérbaltaváron. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Igen, jelentős volt a más falvakból való házasodás. A környékbeli falvakból a legnagyobb mértékű házasodás: Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Nagytilaj és Oszkó falvakból volt. (1,2,3,4,7)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Zalaszentgrótra negyedévenként jártak vásárba, Vasvárra szintén negyedévenként. Sajnos a pontos dátumra már nem emlékeztek. (1,2,3,4,5,6,7) Türjére Szent Márton napján jártak vásárba. (1,3)
 ====b) Piacra: ====
+Vasváron szerdánként, Zalaszentgróton csütörtökönként volt piac, ezekre jártak el. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+A környékbeli falvakba jártak búcsúba: Oszkóba Szent György, Nagytilajba Szent Márton, Csehibe Szent Antal, Csehimindszentre Szent Imre napján. Bérbaltaváron Szent Miklós napján volt (és van) a búcsú. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Búcsújáróhelyre Vasvárra jártak szeptember 12-én és augusztus 15-én. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===