Békás - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 15., 06:50-n

2014-09-15T06:50:49Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 11:41-n

2014-05-27T11:41:03Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 11:33-n

2014-05-27T11:33:24Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 10:58-n

2014-05-27T10:58:56Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 10:55-n

2014-05-27T10:55:21Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 10:35-n

2014-05-27T10:35:02Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 10:21-n

2014-05-27T10:21:24Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 09:38-n

2014-05-27T09:38:45Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 09:13-n

2014-05-27T09:13:34Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 09:00-n

2014-05-27T09:00:40Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 15., 06:50-kori változata
543. sor:		543. sor:
	[[Kategória:Vaszar]]		[[Kategória:Vaszar]]
	[[Kategória:Zalaszántó]]		[[Kategória:Zalaszántó]]
		+	[[Kategória:Pápai zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 27., 11:41-kori változata
520. sor:		520. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Bazsi]]
		+	[[Kategória:Csákánydoroszló]]
		+	[[Kategória:Csehi]]
		+	[[Kategória:Egyházaskesző]]
		+	[[Kategória:Kemeneshőgyész]]
		+	[[Kategória:Kemenesmagasi]]
		+	[[Kategória:Kondorfa]]
		+	[[Kategória:Magyargencs]]
		+	[[Kategória:Marcaltő]]
		+	[[Kategória:Mezőlak]]
		+	[[Kategória:Mihályháza]]
		+	[[Kategória:Nagygörzsöny]]
		+	[[Kategória:Nemesgörzsöny]]
		+	[[Kategória:Nyárád]]
		+	[[Kategória:Pápa]]
		+	[[Kategória:Somlóvásárhely]]
		+	[[Kategória:Szeged]]
		+	[[Kategória:Szerecseny]]
		+	[[Kategória:Szergény]]
		+	[[Kategória:Tevel]]
		+	[[Kategória:Ugod]]
		+	[[Kategória:Vaszar]]
		+	[[Kategória:Zalaszántó]]

@@ 470. sor: / 470. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
-=====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Itt nem volt ilyen szokás. (1)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Néhány iskolás gyerek betlehemezett. „A plébános megkövetelte.” (Valószínűleg nem népi szokásról van szó.) (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Jön a Mikulás! (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás régen. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+Nem volt ilyen szokás régen. (1,2,3,4)
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+Nem volt ilyen szokás régen. (1,2,3,4)
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Nem tudja. (1)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 424. sor: / 424. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-a előtti éjszaka a legények „belucáztak mindent”. A gyerekek Luca reggelén jártak. (1,2,3,4)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Régen nem volt öreglegény, akkor megnősült mindenki. Most félnek az asszonytól. Hat öreglegény van a faluban. (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem ismerik az X-szel díszített tejesfazekat. A nyakán fehér csík futott. (1,2,3,4)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===

@@ 344. sor: / 344. sor: @@
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+„A 60-as évekig még néhány öregnek volt. El kellett szaggatnyi, akinek vót.” A mostani öregek már nem hordták. A 30-as évek elejéig húzták fel a férfiak aratáshoz, de ekkor már nem viselték ünnepnap. (1,2,3,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+„Most is van blúz derekas szoknyával.” (1) (Ez már nem a régi, hagyományos viselet.) A mostani öregek édesanyja a II. világháborúig hordta. Az utolsó öregasszonyok még az 50-es években viselték. (1,2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok nem szőttek háznál. A 30-as évekig fontak. Volt takács a faluban. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Most is kendősen járnak az idős asszonyok. A 30-as évek közepéig még fiatalasszonyok is kendősen jártak. „Amikor kitupirozták a hajukat”, akkor vetették le a kendőt. (12,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+A 40-es évektől vannak egymás mellett az ágyak. (1)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 364. sor: / 366. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangon tartották a lakodalmakat. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Adventkor, böjtön nem tartottak. (1,2,3,4)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+szombat, vasáranp (a 10-20-as években történhetett meg a váltás) (1,2,3,4)
 ====b) 1980 körül: ====
+szombat (1,2,3,4)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Általában a férfi házánál tartották a lakodalmat. Pápára vagy Nyárádra kellett templomba menni. Volt olyan, hogy a templomi esküvő után bementek a kocsmába, de ez a kérdezettek idejében már ritka. (1,2,3,4)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A vacsora volt a főétkezés, ez a férfi házánál volt. (1,2,3,4)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Főleg éttermekben, vidéken. Bár az utóbbi időben előfordult, hogy a falusi kultúrházban vagy otthon sátorban tartották. (1,2,3,4)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+A 70-es évektől nem tartják otthon a lakodalmakat. (1,2,3,4)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+A vőlegény a vőfényekkel hívott a lakodalomba. (A kérdezett időpontig nem tudnak visszamenni.) 2-4 héttel hívtak az esküvő előtt.
 ====b) 1980 körül: ====
+Küldik a meghívókat. A lakodalomra a menyasszony és a vőlegény személyesen hív. (1,2,3,4)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt szándékolt tányértörés. Olyan szokás volt, hogy a küszöbön keresztül fektették a söprűt. Ha a menyasszony nem vette fel, hanem átlépte, azt mondták rá, lusta lesz. (1,2,3,4)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+A zenészeket Pápáról hozták.(1)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+prímás, kontrás, bőgős, sípos, elvétve cimbalmos. Utóbb tangóharmónikás egyedül játszott. (1)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+-5 zenész volt egy bandában. (1)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A 60-70-es években bekerült a tangóharmónika a zenekarba. (3)
-−
 ===4.8. Lucázás===

@@ 336. sor: / 336. sor: @@
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Mindig megették nyersen a paprikát és a paradicsomot is. (1,2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós, mákos kalácsot. Később bejglit. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===

@@ 289. sor: / 289. sor: @@
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Van annak már 20 éve is. (1)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+A legrégibb tüzelőberendezés a kívülfűtős szemes cserépkályha volt a faluban. Az ő idejükben már olyan is volt, hogy a szobát vaskályhával vagy csíkósparhelttel fűtötték. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-70 cm magasan volt a kemence feneke. Odáig fel volt töltve kőtörmelékkel. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A pajták kőből, tömésből vagy téglából épültek. Mindenütt a házhoz volt építve (istálló után). A faluban egyetlen különálló pajta volt csak. Gyakran a falait bedeszkázták. (1,2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem tudnak fazékkiszedő villáról. (1,2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+A kerékrépát leszelték és úgy tették el, mint a káposztát. A nyers répából főzeléket főztek. A káposztát leszelve savanyították. Olyan is volt, hogy 1-1 fejet beletettek egészben. (2)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A káposztát leszelve savanyították. Olyan is volt, hogy 1-1 fejet beletettek egészben. (2)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 50-es években. (1,2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+n.a.
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használtak törőt. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Egyikből sem készítettek emberi táplálékot. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+A kettes, hármas fonású kalácsot hosszúkásan hagyták, vagy kerekesre formálták. Kuglisütőben sütöttek. A kalácstészta maradékból madarakat csináltak a gyerekeknek. Lakodalomra perecet sütöttek. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót mindig készítettek, főleg a cselédek. A hagymát megdinsztelték, sok paprikát, kevés paradicsomot tesznek bele. Ha ütnek rá tojást, kimarad belőle a paradicsom. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

@@ 252. sor: / 252. sor: @@
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Kendertörőt (kézzel mozgatós). A faluban a gerebent nevezik tilalónak. (2,3,4)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+fekvő rokkát (2,3,4)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
-=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu? ===
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Nem tudnak erre a kérdéskörre válaszolni. Karakóházának hívták régen, csak azután lett Békás. (3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+A 20-as években bontották le az utolsó sövényfalú házat. Már arra sem emlékezik, hogy ház volt-e vagy mellékhelyiség. (3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
-===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Az egysoros házaknál volt gádor. A konyháról lehetett bemenni a szobába, de olyan is volt, hogy a szobaajtó a gádorra nyílt. A kamra nyílhatott a gádorról vagy a konyháról egyaránt. Emlékeznek még kémény nélküli füstöskonyhára. A faluban voltak kétlakásos cselédházak is. (1,2,3,4)
-−
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Keresztmestergerenda volt a földfalu házaknál is. (1,2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A 20-30-as években már kezdték kidobálni a falsporhelteket. Helyette csíkósporheltet vettek. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

@@ 170. sor: / 170. sor: @@
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+-ban a jég elverte a termést, akkor vetettek hajdinát. Egyébként nem. (2,3,4)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+A 20-as években már eke után vetették. Nem volt elterjedt. (4)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb egy-két nap múlva lehetett gyűjteni. Petrencébe hordták, majd petrencefákon boglyákba hordták össze a szénát. Egy boglyába 4-5 petrence ment bele. (2,3,4)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Kosárban vagy villával. Tragaccsal (bakszekér). (2,3,4)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+igafőfa (2,3,4)
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+igaszeg, tézslaszeg (2,3,4)
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+igaszeg, nyakszeg (2,3,4)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Nem használták a fák leveleit. „Nem volt annyi fa, hogy almozzanak vele.” A trágyába dobták a falevelet. (2,3,4)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+Nem használták a fák leveleit.(2,3,4)
 ====c) Melyik évszakban?====
+Nem használták a fák leveleit.(2,3,4)
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Vagy a nyaklóhoz vagy a szügyre erősítették a tartóláncot. A parasztoknál inkább szügyelőlánc volt, az uradalomban nyakló. (2,3,4)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Tehenek, ökrök után szekeret fogtak be, lovak után kocsit. (2,3,4)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A hosszú oldalas szállítás nem gyakori, de volt. A hosszú zekér 5-5,5 m hosszú volt. Általánosan elterjedt, hogy rövidszekérhez karfát használtak – vendégoldalas szállítás. (2,3,4)
 ===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Elől láncot, hátul kötelet használtak. Volt aki kampót vagy csigát használt a szekér egyik oldalán, hogy kímélje a kötelet. (2,3,4)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Elől, hátul általános a saroglya használata. Enyhén hajtott volt. (2,3,4)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+Ünnepi kocsihoz használtak kocsikast. Kevés volt a faluban. Elől nem volt befonva. (2,3,4)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+n.a.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Ha fájt a lába, az első lábak külső körmére tettek patkót a vonómarhának. (2,3,4)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+zséter (2,3,4)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Nee, Na menjünk! (2,3,4)
 ====b) terelik jobbra ====
+Csálé! (2,3,4)
 ====c) és balra====
+Hajsz! (2,3,4)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám-ne-ne. Ne-ne-ne. (2,3,4)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Tyutyum nee-nee-nee. Pipipi. (2,3,4)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Nevén. Le, Esz- le. (2,3,4)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

@@ 137. sor: / 137. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Kettes vasfogast használtak. A háromlevelűt magtakarónak használták. (1,2,3,4)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+ritkább (2,3,4)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Inkább már géppel vetettek – az 50 %-a géppel. (2,3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?===
+A hajmókot használták, takarónak mondják. (2,3,4)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Bele lehetett dugni a sarlót, később már nem volt ilyen. (2)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Zabból és árpából 13 kévéből rakták a keresztet. Búzából, rozsból 17, 18, 19 és 21 kévéből is raktak keresztet. A 21-es valószínűleg a legrégibb. (3) Papkévét mondanak a felső, takarókévére. (2,3,4)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+-4-5 kereszt ment bele egy kepébe. Nem meghatározott, függött a termés minőségétől és a föld szélességétől. (2,3,4)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+-200 cm. (2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Részes cséplők voltak a gépek mellett. A faluban nem volt cséplőgép. (2,3,4)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Nyárssal. Voltak már eleváterek a gépek mellé, de nem fértek be az udvarokba. (2,3,4)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===