Apátistvánfalva - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 13., 16:29-n

2014-09-13T16:29:32Z

Nagy Krisztina: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-05-27T19:36:47Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-27T19:21:09Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-27T18:45:18Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka ====2. Termelés, munka */

2014-05-27T18:15:22Z

‎2. Termelés, munka ====2. Termelés, munka

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-27T18:13:00Z

‎2. Termelés, munka

Nagy Krisztina: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-05-27T17:41:53Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 04:27-n

2014-05-27T04:27:33Z

Hutvágner Anna: Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”

2014-02-22T12:11:24Z

Új oldal, tartalma: „'''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyűj…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 13., 16:29-kori változata
519. sor:		519. sor:
	[[Kategória:Újbalázsfalva ]]		[[Kategória:Újbalázsfalva ]]
	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Szakonyfalusi zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 27., 19:36-kori változata
500. sor:		500. sor:
	Nem tudja. (3)		Nem tudja. (3)

		+	[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Alsószölnök]]
		+	[[Kategória:Balázsfalva]]
		+	[[Kategória:Börgölin]]
		+	[[Kategória:Dávidháza]]
		+	[[Kategória:Farkasfa]]
		+	[[Kategória:Felsőszölnök]]
		+	[[Kategória:Kétvölgy]]
		+	[[Kategória:Orfalu]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Permisén]]
		+	[[Kategória:Rábatótfalu]]
		+	[[Kategória:Senyeháza]]
		+	[[Kategória:Szakonyfalu]]
		+	[[Kategória:Szentgotthárd]]
		+	[[Kategória:Tótfalu]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Újbalázsfalva ]]
	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]

@@ 142. sor: / 142. sor: @@
 Plébániájukhoz tartozik még Orfalu és Permise (Kétvölgy része). Ritkaháza (Kétvölgy része) Felsőszölnökhöz tartozik. Valamikor Szakonyfalu és Tótfalu is hozzájuk tartozott. 1981-től ezek az alsószölnöki plébániához tartoznak. A templom védőszentje Szent István apát, a búcsú október 17-én van, régen gesztenyevásárt is rendeztek ezen a napon. (1)
-==2. Termelés, munka ====2. Termelés, munka ==
+==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
 A két világháború között nem használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 boronát, mindig csak egyet. (1,2)
@@ 264. sor: / 264. sor: @@
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 n. a.
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 269. sor: / 269. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Újbalázsfalva (Otkaufci) valamikor külön falu volt, egyesítették Apátistvánfalvával. (1,2)
 ====b) Miért volt így? ====
+n. a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+n. a.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Nem emlékeznek rá. (1,2)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Nem tudják. (1,2)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Tarnac: tornác. (1,2)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Nem. (1,2)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Nem emlékeznek rá. (1,2)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Nem tudják. (1,2)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem. (1,2)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+c) normál magasságú padkára építették a konyhai kemencét. (5,8)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Nem. (1,2)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem tudja. (3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Igen, úgy, mint a káposztát. Látni nem látta, de hallott róla. (3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+n. a.
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+éve már senki nem süt otthon kenyeret. (3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Vesszőíves, a kamrában fölakasztva, sorban álltak benne a kenyerek – 6-7 kenyér (sest-seden kolácof). (3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+„Matörnica”: füllel ellátott dongás vajköpülő (vaj-zmauca), fából volt. (3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+„Mauzar”: mozsár
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+„Z dejna so tjöjali – zgaunike, pa so kaup pékli. Z béra so tö pékli kaup.” Hajdinából főztek: zgaunike (gánicát) és sütttek tepsiben kaup-ot. Akinek kevés volt, az liszttel is sűrítette (cüj djau na smáj). (3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+„Pérece”: töltetlen kalácsok. A szomszéd asszony (Spaudnja Mariska) még ma is süt húsvétkor kelt tészátból sima köralakú kalácsot a kemencében. Régen csak simát sütöttek, ma fonott köralakút is. Mindenszentekre (na si svecovo – rejpne zaunitrja): répapogácsát sütnek ma is. Sütőben vagy kemencében. Este az asztalra teszik, éjfélkor, olyant, ami nincs megkezdve. Vizet és kést is. Oda készítenek, mert hazajönnek a „lelkecskék” enni. „Döjsice domau prejdejo djest.” Karácsonyra, lakodalomra, keresztelőre is sütnek sima, de ma már inkább fonott köralakú kalácsot. (3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Anyja még nem főzött lecsót. Kb. 1968 óta főznek, mióta Gotthárdra járnak a faluból dolgozni. Zsírban két nagy fej hagymát megdinsztelnek, pirospaprikát tesznek rá, aztán belevágják a paprikát, utána a paradicsomot. Fél-fél az arány. Kolbászt is vágnak bele. Krumplit nem. Mástól nem hallotta. (3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát, paradicsomot a 30-as évektől fogyasztanak, mikor is Szentgyörgyi Albert megmondta, hogy a paprikában ugyanannyi a c-vitamin, mint a tojásban. (5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Karácsonyra diós, mákos beiglit, perecet (fonott, kerek, töltetlen) sütöttek. (5,8)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+A 20-as évektől viseltek a férfiak széles gatyát. Otthon szőtték az anyagát, fehér volt, alul rojtos, hátul kis zacskóval. (5,6)
 ====b) Hány szélből készült?====
+szélből készült széles gatyát viseltek a férfiak
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 60-as évekig viseltek az asszonyok szoknyát réklivel, de az öregek ma is hordják ezt. (5,6)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Szőttek vásznat asszonyok a faluban még a háború alatt is, gyakorlatilag az 50-es években szűnt meg. (5,8)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Az öregeknél, középkorúaknál ma is szokás. (8)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Ma is gyakran teszik a lakószobában a két ágyat párhuzamosan egymás mellé. (5,6,7)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 47. sor: / 47. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Újbalázsfalva (Otkaufci, valamikor külön falu volt, aztán egyesült Apátistvánfalvával). A Rigó-hegy arról kapta a nevét, hogy ott sok rigó volt. „A háború előtt én is rigásztam. Akkor más kereseti lehetőség nem volt, jól jött a pénz.” (1)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+A falu régi családjai ház-neveikkel együtt (az egy házban lakók kapták ezeket): Doncsecz (Glasini), Koszár (Stoutjini), Bedi (Bedene), Doncsecz (Forgyane), Orbán (Kozaurine), Kozó (Zverjine), Németh (Graberne), Doncsecz (Magyarné), Kolács (Györjövé), Horváth (Robáné, Klosiné). Régen benősültek: Mesics (Farkasfa), Doncsecz (Orfalu). (5,6,7)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Más nemzetségűek csak páran települtek be, inkább szlovének jöttek, de csak akkor, ha volt üres ház. (5,6)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+-ban költöztek el, innen nagyobb számban, mert építkezési tilalom volt a faluban, főleg Szentgotthárdra. (5,7)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Hasonló falvak, ahol szintén szlovénül beszélnek: Orfalu (Andovca), Vércia pa Ritkarovci (Kétvölgy), Slovénska vés (Rábatótfalu), Sakalaufca (Szakonyfalu), Dolénji Sanik (Alsószölnök), Gorénji Sanik (Felsőszölnök). Ezt a hét községet közösen így hívjuk: Rábska dolina, Slovenska okroglina, Slovenska krajina. (1,2)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Szomszédos vidék az Őrség. Farkasfa már nem szlovén község. (2)
+A vendvidékhez tartoznak. (1,2)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Szomszédos vidék az Őrség. Farkasfa már nem szlovén község. (2)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Híres községről nem beszéltek. (2)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+A többi szlovén az apátistvánfalvaiakat és környékbelieket a „bákardje” szóval csúfolják, a szakonyfaluiak és a tótfaluiak. A tótfalusiaknak azt mondjuk: „slovénstji püter” (szlovén korsó). A gyárban sokszor csúfolták így egymást. (1)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Régen nem házasodtak más falvakból, csak azóta, mióta a fiatalok gyárakba járnak dolgozni. A jövendőbeli nemzetisége ellen nem volt kifogásuk a szülőknek, inkább a vagyoni helyzetét és a vallását nézték. A más vallásúval való házasságot ellenezték. (1)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Őriszentpéterre (par Pétra), Körmendre (f Karmadin) és Szentgotthárdra (v Váras) jártak.
 ====b) Piacra: ====
+n. a.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Vasvárra jártak. Az apátistvánfalviak, permiseiek és orfaluiak együtt mentek, a „voj” – előimádkozó vezetésével. A ritkaháziak a felsőszölnökiekkel mentek. (1,2)
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+n. a.
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Idénymunkára Dávidházára, Senyeházára, Baranya, Fejér megyébe jártak sokan. (1)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Ide nem jöttek idénymunkások. (1)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Csak saját használatra vagy szomszédnak, rokonnak, eladásra nem. (Dobroma padáši – jó barátnak) (1,2)
 ====a) kocsikasokat====
+A faluban Lovenyák Imre tud kocsikast (koš) fonni. (1,2)
 ====b) vesszőkosarakat====
+Többen fonnak fűzfavesszőből kosarat, vékát, zsombort (kosara, darvénka, karbüla). (1,2)
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n. a.
 ====d) szövőbordát ====
+n. a.
 ====e) favillát====
+Fából készült gereblyét (grable) Ropos Károly tud csinálni. (1,2)
 ====f) fagereblyét====
+Fából készült villát (vile) Ropos Károly tud csinálni. (1,2)
 ====g) faboronát ====
+n. a.
 ====h) egyebet?====
+n. a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+n. a.
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+A cserépedéyneket helybeli fazekastól, Kürnyek Károlytól vásárolták, aki már meghalt. Permisén (na Vérica – Kétvölgy része) ma is dolgozik fazekas. (1,2)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Vándorárusok nem jártak a faluban. Jártak viszont tojás és alma felvásárlók, kb. 40 évvel ezelőtt, 50 éve. Később a szakszövetkezet vásárolta fel a tojást és almát. (1,2)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+n. a.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+n. a.
 ====d) Mit árultak? ====
+n. a.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Szőlőhegy nem volt a falu határában. Tíz évvel ezelőtt még minden háznál volt lugas. (1)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+n. a.
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Csak egy temető van a faluban, a templom mellett, mindig is itt volt. (1)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+n. a.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Plébániájukhoz tartozik még Orfalu és Permise (Kétvölgy része). Ritkaháza (Kétvölgy része) Felsőszölnökhöz tartozik. Valamikor Szakonyfalu és Tótfalu is hozzájuk tartozott. 1981-től ezek az alsószölnöki plébániához tartoznak. A templom védőszentje Szent István apát, a búcsú október 17-én van, régen gesztenyevásárt is rendeztek ezen a napon. (1)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|1984. október
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|(1.) Császár János, 1921. Apátistvánfalva, római katolikus, Apátistvánfalva, 65.
 |-
+|
-|(2.)
+|(2.) Gáspár Vendel, 1930. Orfalu, római katolikus, Apátistvánfalva, 61.
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|M. Kozár Mária, Gyécsek Andrea
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Nagy Krisztina
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Ap%C3%A1tistv%C3%A1nfalva
 |-
 | '''weboldal:'''
+|http://www.apatistvanfalva.hu/
 |}