Andrásfa - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 13., 16:01-n

2014-09-13T16:01:42Z

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-27T04:09:03Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-27T03:58:14Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-27T03:50:54Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-05-27T03:42:40Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 03:36-n

2014-05-27T03:36:12Z

Nagy Krisztina: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-05-27T03:35:35Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 03:32-n

2014-05-27T03:32:39Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 03:20-n

2014-05-27T03:20:46Z

Nagy Krisztina, 2014. május 27., 03:16-n

2014-05-27T03:16:55Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 13., 16:01-kori változata
578. sor:		578. sor:
	[[Kategória:Vasvár]]		[[Kategória:Vasvár]]
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Győrvári zenészek]]
		+	[[Kategória:Telekesi zenészek]]

@@ 276. sor: / 276. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu határában soha nem volt elkülönült házcsoport, sem korábban önálló falu. A község mindig a mostani helyén állt. (1,2,3,4,5)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Meglepő módon erre a kérdésre egyetlen adatközlő sem tudott válaszolni érdemben. A legtöbben azt mondták, hogy borona- és sövényfalu ház csak parasztfalvakban volt. Andrásfalva „nemesfalu” volt, itt csak sárfalat építettek. (1,2,3,4,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A régi szabadkéményes házak füstvezetékét a konyha födém szintjén lepadlásolták és tégla „mászókéményt” építettek félig a fal mellé. Kb. az I. világháború utáni időszaktól zárt kéményeket építettek a faluba. (1,2,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint 3 db ajtó nyílt a legrégebbi házakon a szabadba, a „pitarba”. (1,2,3,4,5)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Igen, volt a faluban mestergerendás ház, amelynek a padlásgerendái a ház hossztengelyére merőlegesen álltak. Keresztmestergerenda a földfalu házakon is volt. (1,2,4,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Mindegyik adatközlő szerint az 1900-as években építettek először rakott sparheltet Andrásfán (viszonylag későn), de az 1920-as évek elején és az 1930-as évek végé vált általánossá. (1,2,4,5)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kontyolt tetejű, négyzet alaprajzú kockaházak az 1950-es években váltak általánossá. Az 1930-as évek legvégétől nem építenek régi, egysoros házat. (1,2,4,5)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tud senki sem olyan régi házról, amelynek a szobájában konyhából fűtött kemence lett volna. (1,2,4,5)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét normál c) kb. 50 cm-es magasságú padkára építették. (1,2,4,5)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Volt régen torkos és hajlított pajta, valamin a még most is álló téglalap alaprajzú háromosztatú pajta. Ezeket túlnyomórészt úgy építették, hogy vastag fa lábakon nyugodott a tetőszerkezet és nem volt zárt fala a pajtának, ezért csak „lábas pajtának” hívta mindenki. A meglevő háromosztatú pajták alaprajza. (1,2,3,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
@@ 315. sor: / 318. sor: @@
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Az élők már csak a gyalulva eltett és kovászolt savanyításra emlékeznek. (1,2,3,4,5)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Az egészben eltett (savanyított) káposztának és répának olyan halvány emléke él csak, hogy a tényen kívül, a körülményekről már semmit sem tudnak mesélni az adatközlők. Az élők már csak a gyalulva eltett és kovászolt savanyításra emlékeznek. (1,2,3,4,5)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése 1960-ra teljesen megszűnt a faluban. (A TSZ megjelenésével összefüggésben.) (1,2,3,4,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Az egész falu a b) ábrán látható kétsoros kenyértartót használta. Más kenyértartót nem is ismertek. (1,2,4,5)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, használtak egy darab füllel ellátott fából készült dongás vajköpülőt. Sajnos a faluban egy darab vajköpülő sincs már, de emlékük elevenen él a lakosokban. (1,2,3,4,5)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A fából készült hajdinatörő ütője forgórésznél keskenyített volt. Két típusa volt honos, az a) és a g) ábrán látható ütőfajták. Sajnos már egy sincs belőlük a faluban. (1,2,4,5)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Töltetlen kalácsot az ünnepekre sütöttek. Ennek csak a fonott hosszúkás változatát ismerték a), amit fonyott kalácsként hívtak. (1,2,4,5)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót kb. az 1920-as évek óta készítenek, de gyakrabban csak a II. világháború utáni időszaktól. A lecsóban a legtöbb a paradicsom és a paprika volt, és ezt egy-két fej hagyma dúsította. Krumplit csak a legutóbbi időszakban (1960-tól) tesznek bele. (1,2,3,4,5)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Az I. világháború utántól előfordult, hogy valaki nyersen ette a paprikát és a paradicsomot, de általánosan erről a szokásról csak az 1940-es évek végétől beszélhetünk. (1,2,3,4,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Az ünnepi karácsonyi asztalra töltött (mákos, diós, lekváros) kalács került mindig. (1,2,3,4,5)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen, viseltek régen a férfiak széles gatyát felsőruhaként ünnepekre. Arra viszont már senki sem emlékszik, hogy ezek a gatyák hány szélből készültek. (1,2,3,4,5)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Kb. 1940-ig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát blúzzal. (1,2,4,5)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A faluban nem szőttek az asszonyok soha az informátorok emlékezete szerint. Csak fonalat fontak. (1,2,3,4,5)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Az 1960-as évekig nem ment ki egy asszony se fedetlen fővel (fejkendő nélkül) az utcára. (1,2,3,4,5)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Nem volt szokás az ágyak párhuzamos egymásmellé tétele a lakószobában, bár előfordult az ágyak ilyetén való elrendezése egy-két háznál. (1,2,3,4,5)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 121. sor: / 121. sor: @@
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+A II. világháborút követő évekig cserépárus vándorárusok jártak Andrásfára Oszkóból és Kotormányossenyeházáról (lsd. I.15.). Sümegről és Zalalövőről még az 1970-es évekig jártak a meszesek. 1920-ig Horvátországból magukat „bálizs”-nak nevező árusok jártak a faluba és órát, láncot, borotvát, ollót árultak. Kb. 1940-is Szeged környékéről paprikások is jártak Andrásfán. Drótos és üveges tótok Trencsény megyéből jártak az I. világháborút követő időszakig. 1932-ig sonkolyosok is jártak a faluba mézet árulni, de róluk senki se tudta, hogy honnan jöttek. (Mindenki el is magyarázta, a megkérdezettek közül, hogy a sonkoly lépet jelent.) Magukat erdélyinek nevezők pedig deszkát árultak 1920-ig. (1,2,3,4,5)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Bajánsenye, Sümeg, Zalalövő, Horvátország,Szeged környéke, Trencsén megye, Erdély.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+meszesek, bálizs, paprikás, drótos és üveges tótok.
 ====d) Mit árultak? ====
+Cserépedényt, meszet, órát, láncot, borotvát, ollót, paprikát, mézet, deszkát.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Különösen a lakhegyieknek. Ugyanezen falvak határában az andrásfaiaknak is volt igen jelentős mértékben szőleje. Legnagyobb mértékben Petőmihályfa határában. (1,2,3,4,5)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+A lakhegyi, kutasi, felekesi és mihályfai (Petőmihályfa) gazdáknak jelentős mértékben volt szőlőjük az andrásfai határban.
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Andrásfa határában mindig csak egy temető volt. Ez a temető római katolikus temető.  (1,2,3,4,5)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Nincs a falu határában olyan hely, ahol nagyobb számban emberi csontot találtak volna valamikor.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 491. sor: / 491. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
 [[Kategória:Adony]]
 [[Kategória:Celldömölk]]
 [[Kategória:Cikolasziget]]

@@ 91. sor: / 91. sor: @@
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Andrásfára csépelni jártak csak kb. 1930-ig. Rönökről az egyik adatközlő szerint, de csak elvétve. (2)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+n.a.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+A helybeliek nem készítettek eladásra más falubelieknek ilyen szerszámokat és eszközöket. Ők maguk ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.vásár) (1,2,4,5)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Az Andrásfán használt cserépedényeket Oszkón és Kotormányossenyeházán készítették. Vándorárusok szállították onnan Andrásfára. (Kotormányossenyeházaként emlegetett falu ilyen névvel nem létezik. Ma Bajánsenyének hívják, de régen több faluból vonták össze. Volt Felső- és Alsókotormány, Baján- és Senyeháza, valamint Dávidháza. Az andrásfaiak tudatában azonban Kotormányossenyeházaként él a falu, ahonnan cserepet szállítottak a vándorárusok. A kérdésre, hogy hol van ez a falu, azt válaszolták, hogy Őriszentpéter mellett, ami meg is felel a valóságnak. (1,2,4,5)
 ===1.16.===
@@ 139. sor: / 140. sor: @@
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Nagyobb, más tájegységnek ismerik az Őrséget, ahova Őriszentpéter, Nagypankasz és Kispankasz tartoznak. Göcsejt is ismerik, de itt csak annyit tudtak mondani, hogy Göcsej vidék az Zalaegerszeg környéke, pontosan falvakat egyet sem neveztek meg. Ismerik még Hetést, ahova tartozik Kustánszeg, és az annál még messzebb eső falvak. (1,2,3,4,5)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Híres községek mindenki csak Vasvárat emlegette. Vasvár a hírnevet annak köszönheti, hogy híres búcsújáróhelye. (1,2,3,4,5)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+Petőmihályfára mondták (amely „parasztfalu” volt és Festetics birtok), mert szegény lakosai voltak, hogy:
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Andrásfáról jelentős mértékben csak a környékbeli nemesfalvakba házasodtak: Gersekarátra, Telekesre, Kutasra. Előfordult – kevesebbszer ugyan –, hogy nem nemes faluból is házasodtak: Petőmihályfáról, Hegyhátszentpéterről, Győrvárról. (1,2,4,5)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Vasvárra, Zalaegerszegre, Rumba, Körmendre, olykor-olykor Őriszentpéterre és Pacsára is. Sajnos időpontot nem tudtak mondani (minden adatközlő halványan emlékezett egy-egy időpontra, de ezek ellentmondtak egymásnak).
 ====b) Piacra: ====
+Szerdánként Vasvárra, kedden és pénteken Zalaegerszegre és Körmendre jártak. Szombathelyen szintén szerdán volt piac, de ide ritkán jártak.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Andrásfán augusztus 20-án volt búcsú. Eljártak még Hegyhátszentpéterre Péter-Pálkor, Petőmihályfára Szentháromságkor, Telekesre és Gersekarátra szintén Szentháromságkor, Lakhegyre Áldozócsütörtökön, Győrvárra és Egervárra Erzsébetkor, Hegyhátsálra és Sárfimizdóra Úrnapján, Halastón és Nagykutason már nem emlékeznek, hogy mikor volt a búcsú, de oda is el-eljártak.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Mária nevenapjára és Kisassznyi búcsúra Vasvárra, Celldömölkre és Sümegre jártak, Szentháromság és Mária nevenapja búcsúra meg Csatárra jártak búcsújáróhelyre a régiek. (1,2,3,4,5)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Summásnak félévre szegődtek a régiek Dunaadonya és Cikolára. Más helyekre is mentek még, de ezeken kívül már nem emlékeznek arra, hogy hova. Egyik adatközlő (1) emlékezete szerint 1912-ben Andrásfáról és a környékbeli falvakból 160 ember szegődött Cikolára félévi summás munkára. Ez azért emlékezetes, mert igen soknak számított ez a 160 ember elmenetele. (1,2,4,5)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
@@ 482. sor: / 490. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
 [[Kategória:Gersekarát]]
 [[Kategória:Győrvár]]
@@ 487. sor: / 502. sor: @@
 [[Kategória:Hegyhátsál]]
 [[Kategória:Hegyhátszentpéter]]
 [[Kategória:Kustánszeg]]
 [[Kategória:Lakhegy]]
 [[Kategória:Nagykutas]]
 [[Kategória:Őriszentpéter]]
 [[Kategória:Petőmihályfa]]
 [[Kategória:Sárfimizdó]]
 [[Kategória:Telekes]]
 [[Kategória:Pankasz]]
 [[Kategória:Zalaegerszeg]]

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem települtek be a faluba soha nagyobb számban máshonnan. (1,2,4,5)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+A faluból soha nem költöztek el nagyobb számban máshová. (1,2,4,5)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+A hasonlóságot a „nemesfalvak” egymás között és a „parasztfalvak” szintén egymás között mutatnak a megkérdezettek szerint. Telekes, Gersekarát, Kutas, Lakhegy, Andrásfa mind nemesfalvak voltak. Petőmihályfa, Hegyhátszentpéter és Győrvár pedig parasztfalvak voltak. (1,2,3,4,5)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
@@ 482. sor: / 482. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]