Alsónemesapáti - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 13., 16:20-n

2014-09-13T16:20:51Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 13., 16:16-n

2014-09-13T16:16:24Z

Nagy Krisztina, 2014. május 30., 06:51-n

2014-05-30T06:51:24Z

Nagy Krisztina: /* c) Írjuk le tömören a szokást? */

2014-05-30T06:46:45Z

‎c) Írjuk le tömören a szokást?

Nagy Krisztina, 2014. május 30., 06:46-n

2014-05-30T06:46:24Z

Nagy Krisztina: /* b) a gépi vetés: */

2014-05-30T06:44:38Z

‎b) a gépi vetés:

Nagy Krisztina: /* = */

2014-05-30T06:44:21Z

‎=

Nagy Krisztina: /* a) Melyik napon szoktak regölni? */

2014-05-30T06:43:53Z

‎a) Melyik napon szoktak regölni?

Nagy Krisztina: /* a) Volt-e lucázás és mely napon? */

2014-05-30T06:43:36Z

‎a) Volt-e lucázás és mely napon?

Nagy Krisztina: /* b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? */

2014-05-30T06:43:26Z

‎b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 13., 16:20-kori változata
521. sor:		521. sor:
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
	[[Kategória:Alsónemesapáti zenészek]]		[[Kategória:Alsónemesapáti zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 13., 16:16-kori változata
520. sor:		520. sor:
	[[Kategória:Pölöske]]		[[Kategória:Pölöske]]
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Alsónemesapáti zenészek]]

@@ 73. sor: / 73. sor: @@
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre? ====
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
 A faluból általában summásmunkára Somogyba, Pölöskére, napszámba pedig a Csácsi hegyre vagy a Henye hegyre. (1,2,3)
@@ 82. sor: / 82. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak.
 ====a) kocsikasokat ====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+n.a.(1,2,3)
 ====b) vesszőkosarakat ====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+n.a.(1,2,3)
 ====c) szalmafonatú edényeket ====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+n.a. (1,2,3)
 ====d) szövőbordát ====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+n.a. (1,2,3)
 ====e) favillát ====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+n.a. (1,2,3)
 ====f) fagereblyét ====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+n.a. (1,2,3)
 ====g) faboronát ====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+n.a.(1,2,3)
 ====h) egyebet? n.a.====
-A falubeliek nem készítettek eladásra árut, csak saját maguknak. (1,2,3)
+na.a (1,2,3)
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni? ====
 n.a.
@@ 115. sor: / 115. sor: @@
 meszesek
 ====d) Mit árultak? ====
-n.a.
+Meszet.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
 A falu határon kívül jelentősebb szőlőtelepülés a Henyehegyen és a Csácsi hegyen volt. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 n.a.
@@ 124. sor: / 125. sor: @@
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
 Csak a jelenleg is használt temetőről tudnak a faluban. (1,2,3)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 n.a.
@@ 146. sor: / 148. sor: @@
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
 A mezőn 17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni, de 4-es, 5-ös is. 21 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3)
@@ 155. sor: / 157. sor: @@
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
 Kb. a csép nyele 140-150 cm hosszú volt. (1,2,3)
@@ 168. sor: / 169. sor: @@
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
 Kb. 6-8 éve lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)
@@ 181. sor: / 181. sor: @@
 ====a) az iga felső fájának nevét:  ====
 Az iga felső fájának neve igabőfa.(1,2,3)
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs: ====
 A rudat rögzítő szög az igaszeg. (1,2,3)
@@ 204. sor: / 205. sor: @@
 n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
 n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
 A szekér elé marhát fogtak be, általában trágyát szállítottak, a kocsit lovak húzták. Utasokat szállított. (1,2,3)

@@ 501. sor: / 501. sor: @@
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
 n.a.
-====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+====c) Írjuk le tömören a szokást.====
 n.a.

@@ 504. sor: / 504. sor: @@
 n.a.
-===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
+====4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? ====
-===Favágó embert láttak a holdban, amelyik vágja a fenyőfát. (1,2,3)
+Favágó embert láttak a holdban, amelyik vágja a fenyőfát. (1,2,3)

@@ 140. sor: / 140. sor: @@
 ====b) a gépi vetés:====
- A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)
+A gépi vetést is használták ritkábban, inkább 1950 körül. (1,2,3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
 A kérdésre nem tudtak válaszolni. (1,2,3)

@@ 437. sor: / 437. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
- új év napján
+Új év napján.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 n.a.

@@ 429. sor: / 429. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
- Lucázás december 13-án volt. Fiúk, lányok jártak a házakat, elmondták a mondókát. Minden háznál kaptak diót, almát vagy kenyeret. (1,2,3
+Lucázás december 13-án volt. Fiúk, lányok jártak a házakat, elmondták a mondókát. Minden háznál kaptak diót, almát vagy kenyeret. (1,2,3
 ====)b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
 n.a.

@@ 381. sor: / 381. sor: @@
 A lakodalmat általában a fiú házánál szokták tartani.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
- Az étkezés viszont megosztva volt. Az ebéd a fiúnál, a vacsora a lány házánál. (1,2,3)
+Az étkezés viszont megosztva volt. Az ebéd a fiúnál, a vacsora a lány házánál. (1,2,3)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====