Alsóújlak - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 13., 16:26-n

2014-09-13T16:26:13Z

Nagy Krisztina: /* d)Meddig élt ez a szokás? */

2014-05-27T03:08:21Z

‎d)Meddig élt ez a szokás?

Nagy Krisztina: /* c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? = */

2014-05-27T03:08:09Z

‎c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-26T21:05:59Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-26T20:34:55Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-26T20:33:50Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-26T20:16:10Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért? */

2014-05-26T19:58:11Z

‎1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nagy Krisztina: /* 1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? */

2014-05-26T19:57:47Z

‎1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagy Krisztina: /* 1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit! */

2014-05-26T19:57:21Z

‎1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 13., 16:26-kori változata
548. sor:		548. sor:
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
	[[Kategória:Zalaszentgrót]]		[[Kategória:Zalaszentgrót]]
		+	[[Kategória:Rumi zenészek]]
		+	[[Kategória:Vasvári zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 27., 03:08-kori változata
411. sor:		411. sor:

	====d)Meddig élt ez a szokás?====		====d)Meddig élt ez a szokás?====
		+	n.a.

	===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===		===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

@@ 408. sor: / 408. sor: @@
 A vacsora kezdetekor, mielőtt elkezdenek enni, a násznagy széttör egy tányért. Mindenki visz egy darabot belőle emlékül. (3,4)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====

@@ 310. sor: / 310. sor: @@
 kétágú villa, amivel a fazék alá nyúltak (2)
 füttővilla, aminek a végét a fazék fülébe beakasztották (5)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
 Savanyítottak tarlórépát törköly között legyalulva (4,5).

@@ 272. sor: / 272. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
 ====b) Miért volt így? ====
+A község határán elkülönülő házcsoportok: Külsőcsapás (8-9 ház), a falu megszakad, utána vannak Kardosház (nagy földjük volt, a házukat arra építették, kicsit messzebb a falutól).
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A régi temető alatt van egy Egyházvölgynek nevezett terület. Állítólag ott volt a régi falu. (4)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+A faluban nem voltak boronaházak, csak pincéket építettek fából. Tömésházak voltak, ilyeneket még ma is találni. (1,4,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A szabadkéményes és füstösházak lebontása után a füstvezetéket a falba építették át. Volt olyan is, ami nem állt ki ennyire a falból. A 40-50-es évektől építenek zárt kéményeket. (1,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégibb házak helyiségeinek mindegyiknek külön ajtaja volt. Az ajtók a ternácra, a pitarra vagy az udvarra nyíltak. (1,4,5)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A faluban volt keresztmestergerendás ház. A tömésházaknál is alkalmaztak keresztmestergerendát. (1,4,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+-ben már voltak falba rakott sparhetek (5), a 20-as években válhatott általánossá. (4,5)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kockaházak építése a 60-as években vált általánossá. Kb. 1955 óta nem építenek egysoros házakat. (1,4,5)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem emlékeznek olyan konyhából fűthető kemencére, ami a szobában állt. (1,4,5)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét normál magasságú (50-70 cm-es) padkára építették. (1,4,5)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Téglalap alakú, ún. egyenes pajták voltak. Középen volt a cséplőpajta, két oldalt a pajtafiókok. A pajta végén állt a pelyvakutyu, leeresztett oldaltoldású volt. A pajták a telek végében, keresztben álltak. (1,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
@@ 311. sor: / 315. sor: @@
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Savanyítottak tarlórépát törköly között legyalulva (4,5).
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A legyalult káposzta közé tettek néhány egész káposztafejet. (4,5)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése a TSZ megalakulása után, az 50-es évek végén szűnt meg. (2,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Régen a b) típusú kenyértartót használták. (2,4,5)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (2,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A faluban nem volt köles- vagy hajdinatörő. Elvitték a darálóba. (2,4,5)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinalisztből kelttésztát (prósza) és hajdinagánicát készítettek, amit kanállal apróra szaggattak (a lisztet megpiritották, forró vízzel felöntötték, majd zsírral megöntözték, kanállal kiszaggatták). (2,4,5)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Nagyobb ünnepekre sütöttek töltetlen kalácsokat. Háromágú fonott kalácsot, összehajtogatottat, kuglófot a kuglisütőben, kakaósat is. (2,4,5)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+A lecsót 1920-25 körül kezdték el készíteni. Kevés paradicsom, hagyma és sok paprika hozzáadásával készült. Volt, aki tojást és krumplit is tett bele. (5)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+-35-ben kezdték el rendszeresen a paprika és a paradicsom nyersen való fogyasztását. (2,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra tettek: a Kisjézusnak kuglófot (kuglisütőben sütöttet vagy lábasban sültet), kakaós volt; kelt tésztákat: kifli alakút, négyszögletest, kráftli-hájas tészta, kemencében sült hupponka kalácsot (2,4,5).
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Régen a férfiak viseltek fehér vászongatyát ünnepre. (2,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
+száranként két-két szélből készült. (2,4)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az idősebbek még most is viselik a hagyományos viseletet. A 4. adatközlő már nem hordta. (2,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A faluban az asszonyok nem szőttek, csak fontak. Volt egy takács (férfi) a faluban, az szőtt. (2,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Az 50-es években kezdték levágatni a fiatalok a hajukat. Ekkortól már nem volt „kötelező” a fejkendő viselete. (2,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+A háború után, az 50-es években kezdték az ágyakat a lakószobában párhuzamosan helyezni, előtte az ágyak a fal mellett voltak. A párhuzamosan helyezés a rekamék divatba jöttéig volt szokás. (2,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 137. sor: / 137. sor: @@
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+A falunak voltak fogadott ünnepei:
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 134. sor: / 134. sor: @@
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+n. a.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

←Régebbi változat		A lap 2014. május 26., 19:57-kori változata
131. sor:		131. sor:

	===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===		===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
		+	A mai községben két temető van: a régi temető a templom körül (Egyházvölgy), az új temető (10-12 éve) – Péteri temető. (1,3,4)

	===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===		===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===