Adorjánháza - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 13., 16:10-n

2014-09-13T16:10:03Z

Nagy Krisztina: /* c) Ez utóbbit honnan ismerték? */

2014-05-30T17:16:25Z

‎c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Nagy Krisztina: /* b) Melyik mód régibb, újabb? */

2014-05-30T17:16:10Z

‎b) Melyik mód régibb, újabb?

Nagy Krisztina: /* a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? */

2014-05-30T17:15:47Z

‎a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-18T17:03:03Z

‎4. Család, közösség, világkép

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-18T16:35:47Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-18T16:18:28Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-18T16:08:03Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért? */

2014-05-18T15:51:43Z

‎1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nagy Krisztina: /* 1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? */

2014-05-18T15:51:22Z

‎1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 13., 16:10-kori változata
542. sor:		542. sor:
	[[Kategória:Vöncök]]		[[Kategória:Vöncök]]
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Adorjánházi zenészek]]
		+	[[Kategória:Csőszi zenészek]]
		+	[[Kategória:Bobai zenészek]]
		+	[[Kategória:Kispiriti zenészek]]
		+	[[Kategória:Celli zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. május 30., 17:16-kori változata
211. sor:		211. sor:

	====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====		====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
−

	===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===		===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

←Régebbi változat		A lap 2014. május 30., 17:16-kori változata
208. sor:		208. sor:

	====b) Melyik mód régibb, újabb? ====		====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
		+	n. a.

	====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====		====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

@@ 206. sor: / 206. sor: @@
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
 Szügyre erősített tartóláncot használtak. A II. világháború után a nyaklóba akasztották a tartóláncot. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

←Régebbi változat		A lap 2014. május 18., 17:03-kori változata
513. sor:		513. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Alsóság]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Csögle]]
		+	[[Kategória:Csősz]]
		+	[[Kategória:Devecser]]
		+	[[Kategória:Egeralja]]
		+	[[Kategória:Iszkáz]]
		+	[[Kategória:Karakószörcsök]]
		+	[[Kategória:Kemenesmihályfa]]
		+	[[Kategória:Kemenesmagasi]]
		+	[[Kategória:Kismező]]
		+	[[Kategória:Kispirit]]
		+	[[Kategória:Nagypirit]]
		+	[[Kategória:Nemeskocs]]
		+	[[Kategória:Nemesszalók]]
		+	[[Kategória:Nyárád]]
		+	[[Kategória:Pápa]]
		+	[[Kategória:Somlóvásárhely]]
		+	[[Kategória:Somogysimonyi]]
		+	[[Kategória:Sitke]]
		+	[[Kategória:Szeged]]
		+	[[Kategória:Tokorcs]]
		+	[[Kategória:Tüskevár]]
		+	[[Kategória:Ugod]]
		+	[[Kategória:Városlőd]]
		+	[[Kategória:Várpalota]]
		+	[[Kategória:Vöncök]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]

@@ 266. sor: / 266. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+A Szigeti-domb és a Bándi-domb között valamikor út volt. Azt tartják, az egyiken volt a régi település, amelyet Egyedfalunak mondták, a másikon a temető. Volt egy másik régi település is, ezt Jáncsinak hívták, ma Egeralján dülőnév. (1,2,3)
 ====b) Miért volt így? ====
+n. a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+n. a.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Nem tudnak sem borona-, sem sövényházról. Tömésházak voltak régen. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Füstöskonyhás házak is voltak. A legtöbb helyen a bolthajtásos kéményt a házzal együtt bontották el. A „lótheles” nagykéményeket a fal mellé rakták. Ez a kémény az 1910-es években jött divatba, ezért a szabadkéményeket ebben az időben már bontották el. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A hosszú házaknál gádor volt. A konyha a gádorról nyílt, a szoba és általában a kamra is a konyháról. A kamrát sok helyen átalakították hátsó szobának. A 10-es években a szoba mellé a gádorra spájzot raktak. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A földfalu házaknál is volt mestergerenda. Évszámot, díszítést véstek bele. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A 20-as években a rakott sparhelteket kidobálták. Helyette egysütős és kétsütős csikósparheltet vásároltak. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 1920-30-as években a házakat már hajtották. A 70-es évektől építenek „kockaházakat”. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+A fal közé volt építve a „bubos kemence”, két hajlékot lehetett vele fűteni. (1)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+cm masgas patkára építették. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A módosabb gazdáknak keresztpajtáik voltak. Ezeken nem volt kiugró rész. Tömés vagy lábas pajták voltak, bedeszkázott oldallal. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
@@ 305. sor: / 308. sor: @@
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A káposztát eltiporták, de fejet is tettek a hordóba. (1)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A 60-as években. (1)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b) a régebbi fajta és az általánosan elterjedt. Az a) fajta is volt a faluban. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Volt dongás vajköpülő, két „fülö” volt. Lapos fafedője volt. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem tudnak törőről. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Egyiket sem használták emberi táplálékul. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Háromágra fonott kalácsot. Kuglit. Perecet. Lakodalomra. Kalinkót karikásra fonták. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+A 70-es évektől lett divat a lecsó, előtte paprikás tojást készítettek. Krumplit tesznek bele, tojást ütnek rá és kolbászt is sütnek bele. A paradicsomból keveset tesznek bele. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Gyerekkoromban már ették nyersen mindkettőt. (1)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Hájas tésztát, „kráfli”-t, diós kalácsot, diópogácsát, később bejglit. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Az 1920-as évekig nyáron hordták az idős emberek. Templomba is elmentek benne. Az 1800-as években fekete pruszlikot hordtak hozzá. (1,2,3)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n. a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az 1919-es években volt már egyberuha. Édesanyjának volt már egyberuhája. (1)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Már a nagymamája is letette a kendőjét nyáron. (1)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Volt olyan is, aki már a 20-as években egymás mellé forgatta az ágyakat. (1)
 ==4. Család, közösség, világkép==

←Régebbi változat		A lap 2014. május 18., 15:51-kori változata
134. sor:		134. sor:

	===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===		===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
		+	Nem volt fogadott ünnepe. (1,2,3)

	==2. Termelés, munka ==		==2. Termelés, munka ==

@@ 131. sor: / 131. sor: @@
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+A Marcal partján kerültek elő embercsontok. (1,2,3)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===