Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Vindornyalak

2014-04-30T20:54:18Z

Zajkás Bernadett: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Kisgyerekek kitették a cipőjüket az ablakba, ajtóba. Reggelre a Mikulás beletette az ajándékot, a szülők által. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Angyal, Dadó, pásztorok. (1,3,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Nagy kígyó. Ludvérc, cigány. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt, ellenben pározás volt. A markukban bemarkoltak egy-két diót, a kezüket maguk előtt keresztbe tették. Kérdezték, hogy: Pár-e vagy sem? ha eltalálták vesztett, ha nem, akkor ki kellett egészíteni. (1,2,3,4,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A fogyó holdat Isten kalácsának nevezték. (1,2,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:54:07Z

Zajkás Bernadett: /* 4.17. Diódobálás */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Kisgyerekek kitették a cipőjüket az ablakba, ajtóba. Reggelre a Mikulás beletette az ajándékot, a szülők által. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Angyal, Dadó, pásztorok. (1,3,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Nagy kígyó. Ludvérc, cigány. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt, ellenben pározás volt. A markukban bemarkoltak egy-két diót, a kezüket maguk előtt keresztbe tették. Kérdezték, hogy: Pár-e vagy sem? ha eltalálták vesztett, ha nem, akkor ki kellett egészíteni. (1,2,3,4,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:53:47Z

Zajkás Bernadett: /* 4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Kisgyerekek kitették a cipőjüket az ablakba, ajtóba. Reggelre a Mikulás beletette az ajándékot, a szülők által. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Angyal, Dadó, pásztorok. (1,3,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Nagy kígyó. Ludvérc, cigány. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:53:36Z

Zajkás Bernadett: /* 4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Kisgyerekek kitették a cipőjüket az ablakba, ajtóba. Reggelre a Mikulás beletette az ajándékot, a szülők által. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Angyal, Dadó, pásztorok. (1,3,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:53:27Z

Zajkás Bernadett: /* 4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Kisgyerekek kitették a cipőjüket az ablakba, ajtóba. Reggelre a Mikulás beletette az ajándékot, a szülők által. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Angyal, Dadó, pásztorok. (1,3,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:53:19Z

Zajkás Bernadett: /* 4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Kisgyerekek kitették a cipőjüket az ablakba, ajtóba. Reggelre a Mikulás beletette az ajándékot, a szülők által. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:53:07Z

Zajkás Bernadett: /* 4.12 */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:52:34Z

Zajkás Bernadett: /* 4.11. X-el díszített tejesfazék */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2-3 x volt rajtuk. (1,4,5)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:52:16Z

Zajkás Bernadett: /* 4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények száma jelenleg 4 szerese a háború előttinek. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:52:05Z

Zajkás Bernadett: /* 4.9. Regölés */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Karácsony napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
1950-ig élt. (1,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények regöltek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:51:36Z

Zajkás Bernadett: /* 4.8. Lucázás */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 12-én este vagy 13-án reggel.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A Lucázók gyerekek voltak. Beköszöntöttek a házba: – Szabad-e lucázni? Kiszól a gazda: – Szabad. A lucázók a magukkal hozott szalmára leültek és mondták:
„Luca, luca kitty, kotty, kelekotty
Tojjanak a tiktyok,
A kendtekasszony lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint egy bugyogós korsó.
A kendtekasszonynak annyi csibéje legyen,
Mint réten a fűszál.
A kendteknek annyi bora legyen,
Mint kútban a víz.
Ha nem adnak szalonnát,
Kifúrom a gerendát.
Luca, luca kettő, három
gelegenye három, a pálinkát várom.”
A lucázóknak fizetségül aszalt gyümölcsöt szórtak a padozatra. Ezt mind össze kellett szedniük. A magukkal hozott szalmát otthagyták és a háziak a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:51:24Z

Zajkás Bernadett: /* 4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zalaszántói zenészeket hívták, helyi zenészek nem voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszereik voltak: cimbalom, síp, hegedű, nagybögő.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 1940-es évektől használatos. (1,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:50:48Z

Zajkás Bernadett: /* 4.6. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:50:30Z

Zajkás Bernadett: /* 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
rozmaringos bottal járó nótázó vőfények. Lakodalom előtti egy-két héttel.
====b) 1930 körül: ====
1-4 héttel a lakodalom előtt a jegyespár meghívóval hívja a vendéget. (2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:50:03Z

Zajkás Bernadett: /* 4.4. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Étteremben vagy a közösségi kultúrházban tartják. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1970-es évektől kezdődően szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:49:44Z

Zajkás Bernadett: /* 4.3. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat két helyen tartották. Ha egy helyen tartották a lakodalmat, akkor a menyasszony házánál tartották az egész rokonság részvételével. (1,2,3,4,5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lakodalmat két helyen tartották egyenlőrangú étkezéssel a rokonság külön-külön jött össze, a násznép volt közös.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:49:04Z

Zajkás Bernadett: /* 4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:48:43Z

Zajkás Bernadett: /* 4.1. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő az őszi időszakban volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt nem tartottak Karácsony előtt az Ádvent 4 hetében és a Húsvét előtti nagyböjtben, amely hét héten át tartott. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:48:25Z

Zajkás Bernadett: /* 3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, 1980-as évekig. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:48:13Z

Zajkás Bernadett: /* 3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:48:02Z

Zajkás Bernadett: /* 3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:47:52Z

Zajkás Bernadett: /* 3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930. (1,2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:47:43Z

Zajkás Bernadett: /* 3.22. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====
Négy szélből. (1,2,3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:47:29Z

Zajkás Bernadett: /* 3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kugli. (2,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:47:17Z

Zajkás Bernadett: /* 3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:47:07Z

Zajkás Bernadett: /* 3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítéséhez a legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika szerepel, majd a burgonya, rizs, paradicsom, hagyma kisebb arányban kerül bele. Az összetétel a család ízlése szerint. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:46:57Z

Zajkás Bernadett: /* 3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla ra…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú dióskalácsot. (2,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:46:47Z

Zajkás Bernadett: /* 3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készült. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:46:38Z

Zajkás Bernadett: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:46:29Z

Zajkás Bernadett: /* 3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használták. Jelenleg nem található. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:46:18Z

Zajkás Bernadett: /* 3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vízszintesen elhelyezett botokat. (2,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:46:09Z

Zajkás Bernadett: /* 3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1970-es években. (2,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:45:59Z

Zajkás Bernadett: /* 3.12. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:45:49Z

Zajkás Bernadett: /* 3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezekne…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:45:40Z

Zajkás Bernadett: /* 3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének …

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta egysoros épület volt, a hosszanti közepén áthajtó résszel. A takarmányt kétfelől rakták le, az átmenő utat a pajtakapukkal zárták. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:45:31Z

Zajkás Bernadett: /* 3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú, 50-70 cm magas padkára. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:45:20Z

Zajkás Bernadett: /* 3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek. Olyan szoba volt, amelynek öntöttvas kályháját a folyosóról fűtötték. A Hertelendy kúriában: Bástya tér 2. (3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:45:11Z

Zajkás Bernadett: /* 3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1950-es években. Általánossá nem vált. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:45:02Z

Zajkás Bernadett: /* 3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott spalhert első kb. 100 évvel ezelőtt készült. Jelenleg a Hertelendy kúriában található eredeti állapotban. Bástya tér 2. Egybe építve kenyérsütő kemence, üstház, spalhert sütővel, fekvő kémény vezeti el a füstöt. Ebben az egységben volt még kb. 100-200 l-es öntöttvas tartály, amelyben a víz felmelegedett és a fürdőbe nyomatták belőle. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:44:52Z

Zajkás Bernadett: /* 3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:44:43Z

Zajkás Bernadett: /* 3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon az udvarról egy bejárat volt. Emlékeznek olyan házra is, amelynek a gangjából, illetve pitarjából nyílott a szoba, ezzel szemben a kamra, a konyha belépővel szemben. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:44:34Z

Zajkás Bernadett: /* 3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kémén…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt 1930-tól építenek. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:44:24Z

Zajkás Bernadett: /* 3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:44:11Z

Zajkás Bernadett: /* 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:43:52Z

Zajkás Bernadett: /* 2.29. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:43:43Z

Zajkás Bernadett: /* 2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:43:28Z

Zajkás Bernadett: /* 2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne. Gyere ide. (1,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:43:17Z

Zajkás Bernadett: /* 2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne. Pi-pi. (2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:41:57Z

Zajkás Bernadett: /* 2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cö, cö. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:41:48Z

Zajkás Bernadett: /* 2.24. A befogott marhát milyen szavakkal */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee.
====b) terelik jobbra ====
hi
====c) és balra====
hajszt(3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]

Vindornyalak

2014-04-30T20:41:22Z

Zajkás Bernadett: /* 2.23. A fejőedény régi neve? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Hertelendy László, 1910
|-
|
|(2.)Kiglics Istvánné, 1911
|-
|
|(3.)Kovács Károly, 1934
|-
|
|(4.)Szekér Elza, 1918
|-
|
|(5.)Ladán Gézáné, 1914
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Zajkás Bernadett
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Vindornyalak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.vindornyalak.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község első tulajdonosa Ladielaus de Lak 1358-tól. Ez nemesi név volt. A lakói ma is nemes Vindornyalaknak becézik községüket. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családi név: Hertelendi, Patyi, Kéri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vindornyaszőllős, Vindornyafok, Zalaszántó – posta, gyógyszertár közös jegyzőség és Tanács. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Vindornyai láp. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Laskaleső Lakiak. (1,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zalaszántó, Vindornyaszőllős, Vindornyafok. Szórványos volt. (1,3,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely hónap első csütörtökjén. Zalaszántó Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár, ebből 10-nek az idejét sikerült összeszedni. Január Szent Páli, február gyertyaszentőlői, március böjtközépi, április nagyböjti, májusban áldozói, júliusban Sarlósi, augusztusban Berteleni, októberben Dömötöri, novemberben Erzsébeti, decemberben aprószenteki.
====b) Piacra: ====
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Helyi búcsú Pünkösd utáni Szentháromság vasárnap. Vindornyaszöllősbe július 29-én Péter-Páli búcsú. Vindornyafokra július 26. Anna napi búcsú. Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömötör napi búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Kevesen jártak Fejér megyei Marótra. Helyben a Hertelendi uraság, majd Szekér Imre gazdálkodó gazdaságába jártak dolgozni. (1,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Zalaszántói hegyből aratás-cséplés idejére Szekér Imre gazdaságába kevesen jöttek dolgozni. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült vesszőkosár, faborona, fagereblye, favillát a bolti forgalomban vásárolták. (2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegi cserepesek a faluban árulták vagy a vásárban. (1,2,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tót üvegesek. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümeg
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
üvegesek, Edényfoltozók, Halárusok, fazekasok
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A vindornyalaki határban a vindornyaszőllősieknek volt jelentősebb mennyiségű szőlő területe. (1,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egykori temető és templom a Hertelendi kúria előtt a hídmérleg környékén volt. A jelenlegi temető a temető patak és a Mesterkert között fekszik. (1,2,3,5)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A szőlőhegy fogadott ünnepe Szent Flórián május 4. (1,2,3,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában használtak. (2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
a kézi vetés ritka. (1,2,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés általános

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gabonaaratáskor kasza gereblyét és hajmókot használtak kaszavillát nem ismerik. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 kereszt 18 kéve az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x4 db vállkéve
1 db papkéve
Zabból és tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt az alábbiak szerint:
1 db völgykéve
4x3 db vállkéve
1db papkéve
Több összekapcsolt kereszt neve kepe. (1,3,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (1,3,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gabona cséplése kalákában történt, összesegítettek a gazdák. Szekér Imre gazdaságában 1942-ben lengyel menekültek voltak a cséplőgép kiszolgálói. (1,2,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával kazalba rakták, mikor a kazal már magasabb lett nem érték el felrakni a kazalra, akkor 2 db erős karót a kazal oldalába szúrtak egymástól 1-1,5 m távolságra és erre helyeztek padlót, szekéroldalt ráállt egy személy és innét adogatta tovább az állításra feladott szalmát. (1,3,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1956. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem volt. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kézi kaszálás, renden szárítás, renden forgatás, eső után többször forgatás favillával, rend gyűjtése villahegyekbe, összehordás petrencerúddal boglyába. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárba ez törekes kosár volt, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (2,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Nyakszeg(1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régibb az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (1,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret a marhák vontatták. A kocsit lovak húzzák. (1,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m-es szekeret használták. A rövid kocsi 2,20 m volt. (1,3,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekéroldal végén hátulján lévő csigával és 4 öles rudazó kötéllel kettő rétűen. (2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas fűzfavesszőből a szekér oldalaihoz alkalmazkodó trapéz alakú ülő alkalmasság. Tömeges személyszállításhoz lakodalmas násznép kettőt, hármat is feltettek a kocsira, hosszabb távolságra rövid kocsihoz egyet. (1,2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
kettőt tettek fel. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen. Nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vindornyaszőllős]]
[[Kategória:Vindornyafok]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Marót]]