Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Tokorcs

2014-04-29T14:33:14Z

Tihanyi Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1988. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Kovács Kálmán, 1919.
|-
|
|(2.) Szabó Elekné, 1926.

(3.) Mórocz Sára, 1926.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Komálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Tihanyi Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Tokorcs
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.tokorcs.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről nem tudnak érdemi néphagyományt mesélni. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Mórocz, Kovács, Kis, Márton. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt a faluba nagyobb számú betelepülés. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt nagyobb mértékű kitelepedés sem, 1956-ban mentek el néhányan nyugatra. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A kemenesaljai falvak hasonlítanak erre, mert azok is tiszta magyarok. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A kemenesaljai tájegységbe tartozik a falu. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közelebbi tájegységről. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres község Sárvár és Celldömölk. Régen nagy vásárjaik voltak. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Ecetes tokorcsiaknak csúfolták az ittenieket. Azt nem tudják miért. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen szoktak más falvakból házasodni. Ma is gyakori ez. Leginkább Csányig, Répcelak, Jákfa, Beled. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Celldömölk
====b) Piacra: ====
Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környék falvaiba.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vát (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régebben Celldömölkre szoktak eljárni mezőgazdasági munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem szoktak más falvakból munkások járni. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Nem készítettek a faluban eladásra kocsikasokat. (1,2,3)
====b) vesszőkosarakat====
Nem készítettek a faluban eladásra vesszőkosarakat. (1,2,3)
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket a vásárokon szerezték be. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótosok, üvegesek, gyümölcsösök. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
A vándorárusok Feklvidékről jöttek a háború végéig.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Drótosok, üvegesek, gyümölcsösök. (1,2,3)
====d) Mit árultak? ====
Üveget, gyümölcs.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek csak a községben volt szőlőjük.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Másnak itt nincs szőlője. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A község határában egy temető van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nem találtak emberi csontokat. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. Október 31. az evangélikusok ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan használtak a szántás elegyengetéséhez két-három boronát egymáshoz erősítve. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt a gyakoribb.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás kaszacsapót általánosan. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak ilyen kévekötő fát. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak keresztbe rakni. A mezőn 5 keresztet raktak össze, de ez a terméstől függött. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. A mennyiség mérésére nem szokták használni. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt gépi csépléskor a géppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Itt nem termeltek hajdinát. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni vetése 1910 körül kezdődött. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált szénát renden forgatták. Boglyákba rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt villával hordták az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nem tudják (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Csak a szegényebbek használták a fák leveleit az almozáshoz. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Csak a szegényebbek.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret munkavégzésre, a kocsit személyszállításra használták. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszúszekér 4 m hosszú. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása kötéllel és lánccal történt. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas (rajz). (1)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták a vonómarhát patkoltatni. A gyenge patájú ökröket szokták patkoltatni. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee…
====b) terelik jobbra ====
Hii..
====c) és balra====
Hajsz… (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne… (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyutyu ne… (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez tilolót használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) és c) típusú rokkát használták. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt a község határán elkülönült házcsoport. (1,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronált lakóház 1956-ban leégett. (1,2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéménnyel együtt általában az egész házat átalakították. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon két kijárat volt a szabadba. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1910-es években már rakott sparhelt. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es években kezdődött a kockaházak építése. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A faluban nem volt konyhából fűtött kemence. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm-es padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az e) és az f) típusú pajtákat építették. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyítottak tarlórépát, de csak gyalulva. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Savanyítottak káposztát, de csak gyalulva. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A csillagos és vesszőíves formájú kenyértartót használták. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Dongás vajköpülő (rajz). (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak kölestörőt. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Lisztet pirítottak, hámozott burgonyát kockára vágták, sós vízben megfőzték. Ha a liszt megpírult, rátenni a megfőtt burgonyából annyit, hogy összeálljon, forró zsírral leönteni és apróra keverni. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás töltetlen kalácsot szokták sütni. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó a háború után lett rendszeres. Kell hozzá vöröshagyma, paprika, paradicsom és zsír. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát már nagyon régóta, paradicsomot a háború óta fogyasztanak gyakrabban. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kalácsot és kiflit szoktak tenni. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nem viseltek a férfiak széles gatyát. (1,2,3)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1970-es évekig viseltek az asszonyok szoknyát réklivel. (1,2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az 1950-es évekig szoktak az asszonyok vásznat szőni. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az asszonyok a kendőt szokásból hordták, ma is viselik. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1940-es években szűnt meg az egymás mögötti ágy. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor volt a legtöbb esküvő.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem tartottak. (1,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombaton volt.
====b) 1930 körül: ====
Ma is szombaton van az esküvő napja. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál volt a lakodalom.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az ebéd volt a főétkezés. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Celldömölkön.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Kb. 20 éve Celldömölkön tartják a lakodalmakat. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régen a vőfély hívott meg.
====b) 1930 körül: ====
Ma a házaspár. Lakodalom előtt egy hónappal. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt a lakodalomban szándékolt tányértörés. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Volt a faluban cigányzenekar.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, furulyán, klarinéton, csemballón és citerán játszottak. (1,2,3)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt a luca.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Köszöntőt mondtak, de nem volt alakoskodás és zenekíséret sem. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés nem volt szokás. (1,2,3)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Voltak és vannak ma is nagy számban öreglegények. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes az X-es tejesfazék. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak semmikor égő tárgyakat levegőbe dobálni. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
n.a.
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: beöltözött a családba valaki maskarába, s csak otthon volt Mikulás. A faluban nem járták végig. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt a faluban betlehemezés. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
n.a.

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokás a diódobálás. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A favágó embert látták a holdban. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Beled]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Csánig]]
[[Kategória:Jákfa]]
[[Kategória:Répcelak]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Vát]]

2014-04-29T12:42:59Z

Telekes

2014-04-29T12:01:21Z

Tihanyi Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1988. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Pesti János, 1921. Andrásfa, római katolikus
|-
|
|(2.) Pesti Jánosné Tóth Gizella, 1923. római katolikus

(3.) Vincze János, 1919. római katolikus

(4.) Horváth Józsefné Gergelics Mária, 1916. római katolikus

(5.) Mozsár Györgyné Mozsár Katalin, 1906. Karátföld, római katolikus
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Joó Emese
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Tihanyi Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Telekes
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről semmit nem tudnak. (1,2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Simon, Lakatos, Vincze, Kaczor, Kálmán, Czövek, Lőrincz. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be nagyobb számban a faluba, más nemzetiségűek egyáltalán nem. Egyedül arról tudnak, hogy a II. világháború alatt több család jött Székesfehérvárról, akik vissza is mentek. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el nagyobb számban. Egyedül az a néhány család költözött ki, akik a II. világháború alatt jöttek Székesfehérvárról. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A magukéhoz hasonlónak a közeli római katolikus falvakat tartják. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Hegyhát vidékéhez. (1,2,3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység: Őrség. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községről nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Tudomásuk szerint a falut a környékbeliek nem csúfolták, ellenben ők több falut is csúfolnak, leginkább Pácsonyt tartják buta, s ezért nevetséges falunak. Pácsonyt azért csúfolták, mert olyan buta falu volt, hogy amikor kizöldült a templom tornya bikát húzták föl, hogy lelegelje. Amikor szegény állat félholtan kidugta a nyelvét, azt hitték a jóllakottságtól teszi.
Andrásfát azért csúfolták, mert az emberek a létrát keresztbe vitték az erdőn. Amikor megkérdezték őket, az egyik ember azt válaszolta: „mert így jobban elfér”.
Heten vannak, mint a gersei ördögök. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak Andrásfáról, Petőmihályfáról, Hegyhátszentpéterről, Gersekarátról, Sárfimizdóról. Nem volt ebből a szempontból kizárt falu. A házasodás a falvak között mindig hasonlóan gyakori volt. (1,2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Régen Körmendre jártak havonta egyszer. „Megvoltak neki az emberekről megnevezett vásárai.” Pl. szeptember 29. Szent Mihály. Ugyanígy jártak újabban Vasvárra is, valamint Zalaegerszegre.
====b) Piacra: ====
Körmendre hétfőn, Vasvárra szerdán, Zalaegerszegre pénteken.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Tekesen Szentháromságkor (Pünkösd utáni vasárnap), Vasváron, Csatáron Nagyasszonykor (szeptember 15.), Kisasszonykor (szeptember 8.), Mária napkor (szeptember 12.). Régen gyakori volt, hogy Búcsúszentlászlóra is elmentek.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászlóra szent tárgyak miatt zarándokoltak 1914-ig. Vasvárra Máriakor jártak. Azt tartották, hogy a szent kútban megjelenik Mária képe, ha belenéznek. Ilyenkor az asszonyok megmosdatták a lányokat a kút vízéből, ezeket a mosdatóasszonyokat alkalmilag keresztanyának mondták. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Summásnak úgy 20-30 férfi járt, 6 hónapra szerződtek. Leginkább Somogyba, Komáromra, Fejérbe: Székesfehérvárra, Csurgóra, Bodajkra. Grébicspusztára Jurcsek Imre gazdaságába, Csórra gróf Pappenheim gazdaságba, valamint Esterházy Pál birtokaira is sokan jártak. (3)

Cselédnek a lányok Szombathelyre, Körmendre, Zalaegerszegre jártak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Summásnak, cselédnek a faluba szinte alig jártak. Néha 8-10 kaszást fogadtak napszámosnak, mást nem említettek. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluból eladásra semmit sem készítettek.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
A gereblyét, kötött-fonott árut is csak saját szükségletre készítettek.
====g) faboronát ====
A boronát, kötött-fonott árut is csak saját szükségletre készítettek.
====h) egyebet?====
A bognár helyben készített saját szükségletre szekeret, kereket, lőcsöt.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Favillát újabban gyárit vásároltak, régen azt is maguk készítették. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket Zalából, főként az Őrségből szerezték be, a készítés pontos helyét nem sikerült megállapítani. (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok a II. világháborúig jártak, utána maguk készítették. Jártak teknős cigányok, drótostót (edényfoltozó cigány), bosnyákok, akik süvegcukrot árultak, üvegesek, faszerszámárusok, fazekas, lókereskedő. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====
n.a.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Teknős cigányok, drótostótok, edényfoltozó cigányok, bosnyákok, üvegesek, faszerszámárusok, fazekasok, lókereskedők.
====d) Mit árultak? ====
Teknőt, süvegcukrot, üveget, faszerszámot, cserépedényeket, lovat.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőleje a község 80-90 %-ának van Petőmihályfán, néhánynak a község határában a telekesi hegyen. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A község határában csak egy temetőről tudnak, a mairól. Tudomásuk szerint csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Tudomásuk szerint csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A Czövek családnak volt fogadott ünnepe. Czövek Albert gyerekei sorra meghaltak, ezért a család harangot hozatott Romából hogy megmaradjanak. Ezek után már nem haltak meg a gyerekek, sőt ikrek is születtek. A harang elé a falu zászlókkal, szobrokkal vonult. Így van ma a templomtoronyban két harang.
Szent Vendelről megoszlanak a vélemények:
Szent Vendelt nem szerették, mert „egyszer régen malacot vett az egyik szegény ember, azt megdöglött a malac. Azt szólt a szegény ember: Biztos, hogy a Vendelnek nem veszek több malacot! A Vendel visszaszólt: Ha csak egyet veszel, azt elviszem, és neked nem marad. De ha kettőt veszel az egyik megmarad.” (1,2)
Szent Vendel megvédi az állatokat. (3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A gazdagabbak használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt általános. A többség, mivel szegény volt, kézzel vetett.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ha gépet kölcsönzött, majd egy hetet kellett érte cserébe dolgozni. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Leginkább hajmókot (kajmót) használtak. Egyet ritkán, inkább 2-3-at is a kaszára erősítettek, a gabonától függött. Ismerték a villás és gereblyés kaszacsapót is, de csak kevesen használták. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak olyan kévekötőfát, amely végébe a sarlót is be lehetett dugni. Ez volt az általánosabb, de a másikat is használták. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból egyformán 21 kéve 1 kereszt (egész kereszt), 13 kéve a fél kereszt. Csak a legfelső kévét nevezték el (papkéve). A kepe változóan 8-10 lábból állt. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe változó számú keresztet jelentett, így nem használhatták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyelének hosszúsága leginkább a test magasságától függött. Átlagosan 150-160 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése 1950 után szűnt meg. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát a két világháború között kapával vetették, barázdába való vetése csak 1950 óta általános. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálás után másnap egyszer forgattak, ha vastagabb volt a fű szétterítették. Volt, hogy 5-6-szor is kellett forgatni. Állványt nem használtak, a szénát petrencébe gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt az istállóba burittóval hordták leginkább, meg kosárral. Bakszekérrel ritkán, csak akinek sok állata volt. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafa, járom vagy igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, szeg, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg, nyakszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Almozáshoz használtak falevelet (csalitot).
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal gyűjtötték be, mikor „megfújta a böjti szél”, és tavasszal használták. (1,2,3,4)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A nyakszíj újabb, csak a II. világháború óta használják. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: teherhordó szekér, trágya, széna, kepe, stb. szállítására.
Kocsi: ünnepi, könnyebb tehernek
Az előzőt ökör, tehén, ló, másodikat ló vontatta. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 350-450 cm. A vendégoldalt nem szerették, csak a hosszú oldalt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúdat a szekér hátulján rudazókötéllel szorították le, a végét egy szegre csavarták. Mást nem használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas formája: félhátas (rajz). (1,2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak szembe egymással, ritkábban egyet.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát csak akkor patkoltatták, ha elkopott a körme. Telekes határában volt köves út, ami volt azt is kerülték, nagyon ritkán fordult elő, hogy patkoltatni kellett volna. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!
====b) terelik jobbra ====
Nejde Bárán!
====c) és balra====
Humeg Bimbo!

A becce a kisborjú neve, indítószóhoz nem kapcsolják. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne! Poci ne! (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Piii! Pipi ne! (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén + le! (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és len töréséhez tiló típusú törőt használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A ferde rokkát használták, de nem volt külön elnevezése. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Volt
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határán az I. világháború után 3 házat adott az uraság a frontról hazajött fiataloknak. Ezt a néhány házat Újfalunak nevezték. A század elején keletkezett 6 házat azok a szegények építették, akiknek a faluban nem volt helyük építeni. Ez a néhány házat Hatházaknak nevezték. A cigányok házait régen Cigányszekérnek nevezték. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronaházat, Lakatos Pál házat 1930-ban bontották le. (3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi füstvezeték átalakításakor a kéményt a fal mellé helyezték közvetlenül. 1950 óta építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A szabadba, vagy a pitvarba a legrégibb házaknak 3 kijárata volt. Előfordult 2 kijárattal épült ház is. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház, előfordult a földfalu házaknál is. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata 1930 óta általános. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kockaházakat 1965 óta építenek, az első Nagy Gyuláé volt. A sorházak építése 1940-ig megszűnt. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Sok olyan ház volt a füstöskonyha idején, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét normál magasságú 50-70 cm padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkos pajtáról, leeresztett oldaltoldású pajtáról nem tudnak, hogy lett volna a faluban. A fennálló pajták alaprajza. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villát a fazék alá dugták és így húzták ki. Használtak kuruglyát is. (3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát káposztát lereszelve savanyították, csak néhányat hagytak meg egészben. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát lereszelve savanyították, csak néhányat hagytak meg egészben. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1950-ben szűnt meg. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú kenyértartót használták. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült törők ütője. (rajz) (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinagánica készítése: a hajdinakását sós vízben megfőzték, kiszaggatták vagy csak kiöntötték. Zsírt vagy/és hagymát sütöttek mellé. (1,2,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A töltetlen kalácsok, perec, lyukasperec formája. (rajz) (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót gyakrabban kb. 40 év óta készítettek. Sok hagymával készítik, a legtöbb a paprika, legkevesebb a paradicsom. Krumplit nem tettek bele. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát és paradicsomot rendszeresen csak 1950 óta fogyasztanak. (3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Sült tészták: mákos, diós, lekváros kalácsot, kuglófot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Még 1930 körül is viseltek széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok a II. világháborúig viseltek derékban rögzített szoknyát. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok a faluban vásznat. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az udvaron kívül nem volt kötelező a fejkendő viselete az asszonyok számára, csak a cigányoknál. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A lakószobában a két ágyat 1960-ig tették egymás mellé, az új bútorokig. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt karácsonytól húsvétig tartották. (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál szokták tartani a lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A lányos háznál volt a főétkezés, ha mindkét helyen tartottak, akkor a vőlegénynél csak kisebb fogadás volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A vendégek nagyobb része mindig a menyasszony házánál gyűlt össze. Ritkán az is előfordult, hogy első nap tartották a lányos háznál, második nap ugyanakkora létszámmal a vőlegénynél. (1,2,3)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmat leginkább vendéglőben tartják. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
2-3 héttel a lakodalom előtt (vasárnap) a két vőfély felült a biciklire, és dalolva jártak házról-házra, így hívták meg a vendégeket. Ha gyalog jártak, akkor nem maradhatott el a díszes, felszalagozott bot, és a szalagos kalap.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény jár körbe és hívja meg a vendégeket. Általában szombaton este járnak, a közeli rokonokhoz egy hónappal, a közvendégekhez 1-2 héttel az esküvő előtt. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés a lakodalomban nem volt. (1,2,3,4,5)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeliek. Falubeliek voltak,
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A 20-30-as években még fúvószenekar zenélt a lakodalomban. Volt nagykürtös, kisdobos, nagydobos, trombitás. Utána lettek a muzsikus cigányok, ők is falubeliek voltak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Általában 4-5 fő játszott, volt hegedűs, bőgős, cimbalmos, brácsás.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika a II. világháború alatt jelent meg, az oroszok hozták be. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázni a gyerekek december 13-án jártak.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Hajnalban jöttek, egy szalmacsutakra rátérdelve mondták a köszöntőt. Alakoskodás nem volt. A szalmát azután el kellett vinni a tyúkfészekbe, hogy jól tojjanak a tyúkok.

„Luca, Luca kity-koty, hajnal lesz/tojjanak a tyúkok

Kendtek lánya jó fonó, varró lesz,

Kendtek lányának annyi pénze legyen

Mint a pelyvakutyóban a pelyva,

A disznójuknak olyan vastag szalonnája legyen,

Mint az ajtó szárfa,

Luca, Luca három a pálinkát várom,

Ha nem adnak pálinkát, levágom a gerendát!” (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni újév után néhány nappal Vízkeresztkor (Háromkirályokkor) szoktak, január 6-án, de erre a pontos dátumra nem emlékeznek, egyesek szerint a regölés 3-5-6 nappal újév utánra esik. A Vízkereszt dátuma ezzel szemben egyértelműen január 6-ra utal.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A regölés 1980-85-ben kezdett megszűnni, idén először már senki nem járt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Regöléskor a legények jártak a lányos házakhoz, a regölésért pénzt kaptak.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Három királyok napján, országunk egy istápján,

Köszöntjük, énekekkel, vigadozó versekkel,

Szép jelen, szép csillag,

Szép napon támadt.”

„Haj, regö rejtem, azt is megengedte

Nékünk a Jó Isten,

Adjon az Úristen, ennek a gazdának,

2 szép lovat, 4 szép ökröt,

2 kis arany ostornyelet!” (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban kb. 500-an élnek, ebből ma kb. 15 fő öreglegény (3 %). Régen több volt, mert szegények voltak, de ma is sokan vannak, mivel a lányok inkább a városokba mennek férjhez, senki nem akar a faluban maradni. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismeretes az X-el díszített tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Őrségi cserepesektől vásárolták őket, pontosabb adatot nem sikerült kideríteni. (1,2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak égő fáklyát stb. a levegőbe dobni.
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Ünnepi alkalmakkor való tűzgyújtás most is előfordul,
=====b) miért, =====
Lakodalomkor, amikor az utcára kijőve a mulatozók tüzet raknak és körbetáncolják. (3)
=====c) kik végezték? =====
Mulatozók.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napkor beöltöztek, ez annyit jelentett, hogy lepedőt terítettek magukra. A kipucult cipőkbe aszalt gyümölcs, alma, rosszaknak virgács került. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Miklós napkor beöltöztek, ez annyit jelentett, hogy lepedőt terítettek magukra. A kipucult cipőkbe aszalt gyümölcs, alma, rosszaknak virgács került. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Vendel, bár egyesek (1,2) szerint az csak elviszi az állatokat. (3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Jön a Kankas, elvisz! (5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálásra csupán az egyik néni emlékezett. (5)
====b) Mikor, hol, miért? ====
Az időpontjára és a körülményeire nem emlékezett, csak a jelentésére: dobáláskor a dió nagyokat koppant, ilyen kemény az élet útja. (5)
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban egy favágó (1,2,4,5), tüskebokrot, csipkebokrot vágó (3,4,5) embert láttak. Újhold vasárnap valaki fát vágott, ezért a Jóisten büntetésképpen felszívta a képmását/őt a Holdba. (1,2,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Andrásfa]]
[[Kategória:Bodajk]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Csór]]
[[Kategória:Csurgó]]
[[Kategória:Gersekarát]]
[[Kategória:Grébicspuszta]]
[[Kategória:Hegyhátszentpéter]]
[[Kategória:Karátföld]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Pácsony]]
[[Kategória:Petőmihályfa]]
[[Kategória:Sárfimizdó]]
[[Kategória:Székesfehérvár]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]

2014-04-29T10:59:27Z

Tihanyi Anna:

Telekes

2014-04-29T10:47:45Z

Tihanyi Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1988. augusztus |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Pesti Ján…”

Tekenye

2014-04-29T10:25:21Z

Tihanyi Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Molnár János, 1924. Tekenye, Hunyadi u. 16.
|-
|
|(2.) Ferenczi Vendelné Dézsenyi Vilma, 1906. Tekenye, Gesztenyés u. 3.

(3.) Kis Gábor, 1905. Tekenye, Gesztenyés u. 7.

(4.) Dézsényi Jánosné Kis Gizella, 1941. Tekenye, Bádonyi u. 32.

(5.) Németh József, 1905. Tekenye, Hunyadi u. 27.

(6.) Forintos Teréz, 1927. Mihályfa, Tekenye, Hunyadi u. 27.

|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Baksa Brigitta
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Tihanyi Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Tekenye
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Régen a Mór hegy alatt élt 6-7 lakos, azután költöztek ide többen. Az 1740-es évek előtt a falu nyugatabbra terült el. (1,5,6)
Nem tudnak a falu múltjáról. (2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Dézsenyi, Nagy, Lábodi, Kántor, Farkas, Kis. (1,2,3,4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2,3,4,5,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem, esetleg házasság útján. (1,2,3,4,5,6)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Tüskeszentpéter – az is kis falu. Türje – hasonló a gazdálkodása. (1,3,4,5,6)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudnak róla. (1,3,4)
Zalaszentgróthoz tartozik. (2,5,6)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Sümeg – gazdag város, fejlett ipara van. (3,4)

Zalakaros – fürdője van. (1)

Nem tudnak. (2,5,6)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem. (2,3,4)
A falu fölső végét „köszörűsöknek” csúfolták. (1,5,6)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Ritkán – főleg Óhíd, Csehi, Türje falukból, de csak kevesen. (1,2,3,4,5,6)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalaszentgrótra a karácsonyi vásárra, Türjére a négy vásárra (Szent Mihály – dióvásár), Jánosházára minden hónap első szerdáján.
====b) Piacra: ====
Zalaszentgrótra csütörtökönként.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A fiatalok eljárta Türjére (augusztus 15.), Szalapára (szeptember 8.), Óhídra.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg (szeptember 12.), Vasvár (augusztus 15.). (1,2,3,4,5,6)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Türjére, a papi birtokra summásnak (arattak, kapáltak, 6 hónapot dolgoztak a szőlőben). Szalapára, Óhídra a Kornizs testvérek (grófok) birtokaira, hónapos munkára. 1920-tól Zalaszentgróton megnyílt gróf Károlyi téglagyára, ahová szintén sokan jártak. (1,2,3,4,5,6)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba máshonnan nem jöttek munkára. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Vesszőkosarat házilag készítettek, esetleg a falun belül adták el.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
A faluban volt bognár (Kiglics János), kovács – ők rendelésre dolgoztak. (1,2,3,4,5,6)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegről hozták a cserépedényeket, a pap házánál volt a lerakat. Vásároltak a zalaszentgróti vásárban, ahová Reziről hozták az árut, és a türjei vásárban. (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Sümegről érkezett a meszes, a drótos vagy edénycsináló a „cseh szélről” jött. az üvegesek Trencsén megyéből vagy Ajkáról hoztak üveget. Erdélyi vándorárusok pulóvert, méterárut árultak, a bazárosok pedig Keszthelyről, Sümegről vagy Zalaegerszegről jöttek. (1,2,3,4,5)
====b) Honnan jöttek? ====
Sümegről, a "cseh szélről", Trencsén megyéből, Ajkáról, Keszthelyről, Sümegről, Zalaegerszegről, Erdélyből,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====
Meszet, üveget, pulóvert, méterárut.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A legtöbbnek helyben van szőlője, de kb. 40-50 gazda a huszonyai, és az óhídi hegyen dolgozik. Újabban 10-15 szőlőbirtok van Türjén is. (1,2,5,6)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban van egy régi temető Türje felé, az újabb 1967 táján létesült.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A templom körül több koponya került elő. (1,2,3,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Gyümöcsoltó Boldogasszony (március 25.) – metszés és oltás idején. Sarlós Boldogasszony – a jég ellen fogadták. Szent Vendel – a marhavész után fogadták. Szent Anna – a kolera járvány után. (1,2,3,4,5,6)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általános volt az egyes borona, de a gazdagabban használtak 3 levelű (széles) „magtakarót”. (1,2,5,6)
A száraz földön hengert használtak. (3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel vetettek, vetőruhából.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A faluba először 1935-ben vettek 2 vetőgépet. (1,2,3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
b) 4 fogú „kaszagrábla”. 1860 körül jöttek Óhídra németek, tőlük vették át. Addig sarlóztak. (1,2,3,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, volt mellette sima is. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búza: 18 kéve, rozs: 18 kéve. A föld szélességétől függött, ált. 6-8 keresztet raktak egy sorba, ennek neve kepe volt. (1,2,3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen, keresztsort jelent, nem pontosan meghatározott, ált. 6-8 kereszt. A termést keresztben határozták meg vagy mázsában. (1,2,3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150-155 cm közötti a nyélhossz, a hadaró hossza 50 cm. (1,2,3,4,5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részesek, de előfordult segítséggel is. A géptulajdonos fogadott egy bandát, akik egy masinálást végigcsináltak. 1907-8 körül kézihajtásúval, 1922-től lóhúzóval masináltak. (1,2,3,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával. (1,2,3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem volt soha. (1,2,3,4,5,6)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két háború között előfordult már, de nem lett általános. Mindig kapával vetették. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendre kaszálták, utána „elpiszkálták”. Ha nem volt eső csak egyszer forgatták (villával), de ha megázott, 2-3 szor. Ha jó idő volt, 3 nap alatt megszáradt. Ezután baglyába (=petrence) gyűjtötték, jó csúcsosra összerakták (egy baglya kb. 1 q). 1 hosszi szekérre 3 baglya fért. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Ölben vagy villával. (1,2,3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó vagy igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Majdnem mindenki.
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel és télen. (1,2,3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A faluban kevés volt a ló, de akinek volt, azok használták a tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A kötél a régebbi, a lánc pedig tartósabb (üzletből vásárolták). (1,2,3,5)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: ló húzta, a rúdja alatt keresztben volt egy méteres fadarab, a kocsi „juha”. Ez magasan tartotta a rudat. Szekér: marha húzta, rúdszárnya rövidebb, a rúdja lenn volt a földön. (1,2,3,4,5,6)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A rövid szekérre tettek hosszi oldalt, ami 4 méter hosszú volt. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4,5,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat elől hosszú lánc, hátul kötél szorította le. Csak kevés (inkább a jómódú) gazdának volt csigája. Csiga: kb. 50 cm-es rúd lyukakkal, két lapockával lehetett hajtani. (1,2,3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén hajlított, elől kis „srágla”, hátul magasabb. (1,2,3,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A faluban kevés lovas ember volt, így alig emlékeznek kocsikasra. Leginkább egy fotelre hasonlított, a két széle magasabb volt. (1,2,3,4,5)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Marhát nem patkoltak, mert nem volt kövesút, legfeljebb amelyiknek elvásott a körme, vagy sántított. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naa, vagy a nevét mondták és azt, hogy gyere vagy naaa.
====b) terelik jobbra ====
Hí
====c) és balra====
Hajszt, najde

Becce: a borjúnak mondták. (1,2,3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Ne, ccc, cocám ne-ne, nevét mondják + gyere ide. (1,2,3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi, pitye-pitye. (1,2,3,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide, le, le-e, eszle. (1,2,3,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú „kendervágó, kendertörő vagy fakutya”. (1,2,3,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) típusú, egykerekű „rokka”. (1,2,3,5)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Egy kereke volt.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Nem, a község mindig itt volt. (1,2,3,4,5)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1945 körül Csehi József háza lehetett az utolsó a faluban, a hegyen Nagyék laktak ilyen házban. Pince még most is van (Takács Sándoré). (1,2,3,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, a kéményt lepadlásolták, a fal mellé építették az új kéményt. Az 1920-as évektől már csak zárt kéményeket építettek. Farkas Vendel házában (Bádony u.) a kemence még mindig megvan. A fal mellett áll a zárt kémény, amit 1945-ben építettek, vele szemben a lepadlásolt szabadkémény. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Előfordult, hogy a két szoba ajtaja a konyhára nyílt, de gyakrabban minden ajtó (szoba-konyha-kamra) a „pitarra” nyílt. Cséfai György háza is ilyen volt, amit az 1950-es években bontottak le. Ferenczi Vendelné (Gesztenyés u. 3.) házán ez még a mai napig látható. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A régi épületeken, még a földfalúakon is, gyakran előfordult, de az I. világháború után ezeket elbontották. Ferenczi Vendelné házán (Gesztenyés u. 3.) a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában fekszenek. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Amióta emlékeznek, mindig volt. Úgy gondolják, hogy az 1900-as években kezdték el. (1,2,3,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése a II. világháború után lett általános (1950-es években). A hosszúházakat („futóházakat”) az 1930-40-es évekig építették. (1,2,3,4,5,6)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Sok kívülről fűtős csempés kályha volt a faluban (még ma is: Farkas Gyuláné, Bádonyi u. 10., Ferenczi Vendelné, Gesztenyés u. 3.). Tudnak róla, hogy régen volt kívülről fűtős kemence is a szobákban. (1,2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 50-60 cm magas padkára. (1,2,3,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak egyenes pajta volt, leggyakrabban a ház folytatása vagy hátul keresztben állt. Részei: 1. istálló, 2. pajta (itt állt a kocsi), 3. széna tárolására. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használták. (1,2,3,4,5,6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak leszelve. (1,2,3,4,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak leszelve, a közepében egy fej káposztát tölteni.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1950-es években. (1,2,3,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Más típushoz hasonló, vesszőívek nélkül. Két léc vagy deszka kötéllel felfüggesztve. (1,3,4,5,6)
Csillagos formájú. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen. Az 1930-as évekig használtak egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ismert volt a cserép vajköpülő is, ezt ruhával fedték le. (1,2,3,4,5,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Kölest csak a tyúkoknak adtak, törő nem volt. (1,2,3,4,5,6)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem. (1,2,3,4,5,6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú „fonyott” puszta kalácsot készítettek (a). Előfordult sima, patkóalakú is. (1,2,3,4,5,6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. 50 éve készítenek lecsót, előtte csak sütötték a paprikát. A lecsóhoz vöröshagymát pirítanak zsíron, erre teszik az egyforma mennyiségű paprikát és paradicsomot, valamint kevesebb krumplit. Tojást is ütnek rá a végén. (1,2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Amióta emlékeznek, mindig. (1,2,3,4,5,6)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalács, szemes sütemény, mákos-, diós tészta. (1,2,3,4,5,6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az 1930-as évekig még templomba is abban jártak.
====b) Hány szélből készült?====
Két szeles volt (kb. 4 m anyagból összeráncolva). (1,2,3,4,5,6)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Általános volt az 1930-as évekig, de az idősek hordták amíg éltek (kb. az 1960-as évekig). (1,2,3,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban három asszony szőtt kb. 1955-ig. Egy orosz asszony jött Tekenyére, ő tanított meg még két másik asszonyt a szövésre. (1,2,3,4,5,6)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják. Az idősebbek most sem mennek ki kendő nélkül az utcára. (1,2,3,4,5,6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1930-40-es években, de mellette szokás volt a két sarokba állítani az ágyakat. Az 1970-es évekig élt mind a kettő, azután már rekamié lett a divat. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbbet tavasszal és ősszel, vagy farsangkor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Soha nem tartottak böjtön és adventkor. (1,2,3,4,5,6)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Általában két helyen tartották a lakodalmat, többnyire először a menyasszony házánál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A menyasszony házánál volt az ebéd, majd a délutáni esküvő után mentek a vőlegényes házhoz (vagy ahová költöztek a fiatalok) és itt volt a főétkezés: a vacsora.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Minden vendég ment mindkét helyre, esetleg az idősebbek maradtak a menyasszonyos háznál. (1,2,3,4,5,6)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Rendszerint a kultúrházban, vagy Zalaszentgróton étteremben.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A lakodalom nem otthon való tartása az 1960-as évektől kezdődött. Az esküvő délután van, a főétkezés szintén a vacsora. (1,2,3,4,5,6)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kétszer hívtak: 1. két héttel a lakodalom előtt mindenki a komájával hívatta meg a vendégeket. 2. előző napon az ifjú pár.
====b) 1930 körül: ====
Egyszer hívják a vendégeket. A közeli rokonokat a jegyespár, a távolabbiakat meghívóval. (1,2,3,4,5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3,4,5,6)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Volt helybeli zenekar az 1920-as években.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Prímás, kontorás, cimbalmos, nagybőgős, sípos. Kisebb lakodalmakba gyakran csak egy harmónikást hívtak. Az 50-es évektől megjelent a hegedű, harmónika, dob felállás. A 30-as években divat volt a keringő, a csárdás, később a tangó majd a fox. (1,2,3,4,5,6)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika az 1930-as években jelent meg.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
2-3 gyerek papír álarcot tett, szalmát vagy fát vitt magával. Beköszöntek a házba és megkérdezték: „Szabad-e kotyolni?”, rátérfdeltek a szalmára vagy darab fára és elkezdték a köszöntőt:

„Luca, Luca kity-koty, kity-koty

Majd hajnal lesz ...

Kendtek lányának akkora csöcsei legyenek

Mint a bugyoga korsó

Annyi csibéjük legyen, mint a réten a fűszál

Annyi pénzük legyen, mint az égen a csillag

Olyan vastag szalonna, mint a mestergerenda

Tyúkok, ludak tojjatok, meg is kotoljatok

Luca, Luca kötyöge, van-e szilva, körte

Hozza be az ángyi, tegye le a földre

Onnan szedjük össze.”

Aszalt gyümölcsöt kaptak a kotyolásért. A szalmát vagy a farönköt otthagyták, és azt pedig feltették a „tikülőre”, hogy jobban tojjanak
a tyúkok. Kb. már tíz éve nem járnak. (1,2,3,4,5,6)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt szokás a regölés, esetleg újévet köszöntöttek pénzért. (1,2,3,4,5,6)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
8-10 mindig volt, ez a falu lakosságának kb. 1 %-a (össz lakosság: 1100-1200 fő). (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt. (2,3,4)
Nem emlékeznek. (1,5,6)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
1-2 X volt a tejesfazékon.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Vásárban vették a cserepesektől.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem. (1,2,3,4,5,6)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem. (1,2,3,4,5,6)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmilyen szokás. (1,2,3,4,5,6)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Régen gyerekek jártak, egy pásztor és egy női ruhába öltözött. A nevükre nem emlékeznek már. Köcsögdudát és csengőt vittek magukkal, de a szöveget is elfelejtették. A szokás már régóta nem él. (1,2,3,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. Ilyenkor nem fogtak be. (1,2,3,4,5,6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Ördög, cigány, kéményseprő. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem. (1,2,3,4,5,6)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Széles balta, előtte egy bokor (ősszel lehet a legjobban látni). Újhold vasárnap elment egy ember bokrot írtani, a Hold pedig felszítta. (1,3,4)
Tüskét vág ott valaki. (5,6)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Ajka]]
[[Kategória:Csehi]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Mihályfa]]
[[Kategória:Óhíd]]
[[Kategória:Rezi]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Szalapa]]
[[Kategória:Türje]]
[[Kategória:Tüskeszentpéter]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Zalakaros]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]]

2014-04-29T08:03:26Z

Tihanyi Anna: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

Tekenye

2014-04-29T07:56:15Z

Tihanyi Anna:

Tekenye

2014-04-29T07:53:23Z

Táplánszentkereszt

2014-04-21T11:58:30Z

Tihanyi Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1988. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dr. Sill Ferenc, 1925. római katolikus, Táplánszentkereszt, Lenin u. 17.
|-
|
|(2.) Németh Lajos, 1920. római katolikus, Táplánszentkereszt, Kisfaludi u. 14.

(3.) Szomor Ferenc, 1912. katolikus

(4.) Szele Imre, 1923. katolikus

(5.) Czömpöly Imre, 1911. Táplánszentkereszt, Gyöngyös u. 10.

(6.) Nagy Anna, 1914. Táplánszentkereszt, Gyöngyös u. 22.

|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Novodovszky Nelli, Balogh Márta, Homolya Márta, Hargitai Vera, Horváth Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Tihanyi Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pl%C3%A1nszentkereszt
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.taplanszentkereszt.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A mai Táplánszentkereszt a Gyöngyös patak felső részén elterülő kis telephelyekből alakult ki. Péteri, Szentkereszt, Borszeg, Óvad, Tiborcszeg, Szentlőrinc, Bakófa, Táplánfa, Timafa. (1)
A nevét Topánfalvi Nagy István jobbágyvezér nevéről kapta a falu. 1939-től nevezik Táplánszentkeresztnek. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Borócz, Tima, Tiborc, Somogyi. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nemzetiségek nincsenek csak magyarlakta terület. (1)
Nem volt jelentős a betelepülés, ez inkább a Szombathelytől nyugatra fekvő területeket jellemezte. (2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A század elején igen sűrű volt a faluban a vándorlás. Kb. a cselédség 1/3-a kicserélődött egy év alatt. A falu lakóinak száma arányában 90 % volt cseléd. (1)
A 60-as években sok család költözött Szombathelyre. Az elmúlt években viszont megfordult a mozgás kb. 40 család költözött ki Táplánba. (2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nem tudott hasonlót mondani. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Talán a Gyöngyösmellékbe. (1)
Nem lehet besorolni semmilyen tájegységbe. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Környező tájegységként Zalát említette. (1)
Talán Szombathely nyugati részétől a határ felé húzódó településeken beszélhetünk nemzetiségekről. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Csempeszkovácsi a román kori kis temploma miatt. (1)
Táplánszentkereszt a 20 évvel ezelőtti hír miatt, miszerint ide visszatérnek a szellemek. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut korábban szellemfalunak nevezték a szellemjárás miatt. Más községről nem tud csúfolódót, bár nincsenek jóba Vasszécsénnyel. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben a falun belül való házasság volt jellemző, ma már szivesen házasodnak fiatalok Tanakajdról Szécsényből. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely
====b) Piacra: ====
Vasvár
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
n.a.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Máriazell, Búcsúszentlászló (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A lányok főképpen Szombathelyre polgári családokhoz kerültek cselédnek. Vépre nagy uradalmakba jártak dolgozni, Rumba, a Gyöngyös mellé, Táplánszentkereszten 7 uradalom volt a cselédség állandóan változott. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Más faluból nem nagyon. (1)
1945 előtt ingajárás volt, a környék uradalmai között. (2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Szükségleteiket nagyrészt Szombathelyen szerezték be. (1)
Árusok jártak Zalából, Sümegről ők árultak cserepet. (2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
1945 óta nem járnak vándorárusok. Előtte főleg szőlőt árultak, mert ezen a vidéken abból kevés van. (2)
====b) Honnan jöttek? ====
n.a.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak? ====
Szőlőt.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Helyi szőlőhegy nincs, nem termeltek itt szőlőt, mert rosszak a talajviszonyok. (1,2)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Jelenleg 3 temető van Szentlőrinc telep, Tálánfa, Szentkereszt szélén.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Csontokat csak a templom körül találtak, a régi temetőből maradtak meg nyilván. Ezeket vissza is temették. (1,2)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Lőrinc napi búcsú augusztusban. (2)
Régen élt az a szokás, hogy Nepomuki Szent János ünnepe előtt körmenetet tartottak a faluban, este pedig litániát, a Rumi úti kápolnában, melyet a II. világháború után leromboltak az útépítés miatt. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen, használtak 2-3 boronát attól függően, hogy milyen erős volt az állat. (3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Az időjárás miatt volt főleg kézzel való vetés. (3,4)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés volt az általános. (3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
a), b), c), igen használták és mindenki gyermekkoruk óta ismerik ezeket a szerszámokat. (3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak. (3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18-20 kévét szoktak keresztbe rakni. (3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen, meghatározott számú összerakott kereszt. A termés mennyiségének meghatározásához nem használták a kepe szót. (3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm hosszú volt. (3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Az állandó szerződéses csapat járt a géppel. (3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát nem termeltek. (3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát 1945 után kezdték el barázdába vetni és ezután általános lett. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálás, rendrevágás, szétterítés, szárítás, forgatás (időjárástól függően), majd boglákba tették. A szénaszárító állvány 3 lábas volt. (3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárral, esetleg háti kosárral. (3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg vagy tézsulaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, amikor kevés volt a szalma.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan használták.
====c) Melyik évszakban?====
Főleg ősszel. (3,4)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, már 1930 körül is.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Mindegyik jellemző, nem tudni melyik az újabb. (3,4)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: teherhordásra használták pl. szénaszállításra
Kocsi: kisebb alkalmatosság általában öten fértek el rajta. (3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
6-7 m. Vendégoldallal való szállítás nem volt. (3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel más eszköz nem volt. (3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak saroglyát errefelé. (3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Két darabból volt egy kocsihoz kettő hátsó, első. (3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====
Egy kocsihoz kettő hátsó, első. (3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen, ha elvásott a körme. Sokan csinálták, az évszak nem számított. (3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nevével
====b) terelik jobbra ====
Hig, hó!
====c) és balra====
balra: Nejde hó!

Becce szóval a kisborjút hívták. (3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne, ne. (3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi.
Tyutyum ne, ne. (3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén hívják. (3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendert és lent nem termeltek régen erre felé. Ma már gépesített. (3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak, de nem volt jellemző. (3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A falu két részből állt: Táplánfa és Szentkereszt.
====b) Miért volt így? ====
A faluban uradalmak is voltak, amelyeket a birtokosról neveztek el (Szélmajor, Zsidómajor).
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Mindig itt volt a helye. (5)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem volt. (5,6)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Szabadkéményes és füstkéményes ház az ő idejében nem volt már. (5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Egy bejárat és a tornácra nyílt. (5,6)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt. (5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1910-es évek körül. (5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A II. világháború után. (5,6)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt, a konyhából fűtötték a szobát. (5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha padlószintjére. (5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egyszerű, hosszúkás alaprajzú pajták voltak. (5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem főzött kemencében. (5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztafejet nem egészben, hanem gyalulva. (5,6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
30 éve szűnt meg. (5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Más formájút. (5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak. (5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Rajz. (5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinalepényt nem csináltak. Köleskását igen. Gánica vagy sterc: lisztet meg kell szárazon pirítani, utána forró sós vízzel félszárazra keverni, forró zsírral leönteni és kanállal kiszaggatni. (5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott kalácsot szoktak sütni. Üres kalács a neve. (5,6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
40 éve. A paprikából tettek bele többet, paradicsomból kevesebbet és hagymán megpiritották. Krumplit nem tettek bele. (5,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
40 éve. Az öregek nem, a fiatalok igen. (5,6)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Zuzókát: zsírt, lisztet, tejfölt és cukrot összekevertek és tepsiben megsütötték. Mákos babájkát: gombócszerű kelttészta forró mákban megforgatva. (5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen. Alja fölvarrva, azsúrozva, bojttal díszítve. (5)
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudják mi a szé.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A II. világháborúig, utána egyberuha volt. Földig érő szoknyát hordtak. (5,6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen. De régen, 40-50 éve megszűnt. (5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, nem szólták meg őket érte. (5,6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen. Az öregeknél most is így van, a fiataloknál is elég sokáig így volt. (5,6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Tavasszal.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Télen nem tartottak. (6)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombaton volt.
====b) 1930 körül: ====
Az 1910-es és 1960-as években is. (6)
===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A menyasszonynál. Nyáron sátorban. Ritka volt az, hogy mindkettőnél tartották. (5)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Délelőtt polgári, este templomi esküvő, utána vacsora a vendéglőben, otthon már nem tartanak lakodalmat. (5)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két héttel előbb a menyasszony és a vőlegény meghívták a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====
Ez most is így szokás. (5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Régen volt. Nem katolikus esküvőn volt szokás.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Belelépett a tálba a sarkával a menyasszony, majd a vőlegény, mert azt tartották, hogy szerencsét hoz. (5)
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.s.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában helybeli zenészek vagy a szomszéd községből.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűből, harmónikából, citerából állt a zenekar. (5,6)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Ketten mentek, egy csutak szalma volt a kezükben, öreglányhoz vitték. (5)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés. (5,6)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Sok agglegény volt, 2-3 %. (5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem. Csak csíkdíszítés volt. (5)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szent Mihály napon dobálták a fáklyát és a söprűt. Karácsonykor lövöldöztek. (5)
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Beöltöztek Mikulásnak. A gyerekek féltek tőle: szakálla volt, kifordított bunda volt rajta, láncos botja volt. (5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Karácsonykor volt betlehemes játék, 4 szereplővel. (5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt, aki az összes állat védőszentje volt. (5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Jön a maty, a mankus (ördög). (5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás karácsonykor volt.
====b) Mikor, hol, miért? ====
Az éjféli misén a kórusból dobálták a legények a lányokat. (5)
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Az éjféli misén a kórusból dobálták a legények a lányokat. (5)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdat egy nádvágó embernek látták. (5)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Csempeszkovácsi]]
[[Kategória:Mariazell]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Szécsény]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Tanakajd]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Vasszécsény]]

2014-04-21T11:27:09Z

Tihanyi Anna:

Táplánszentkereszt

2014-04-21T11:23:56Z

Tanakajd

2014-04-20T21:12:58Z

Tihanyi Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Bozzai Józsefné, 1918. Kajd
|-
|
|(2.) Horváth Lajos, 1915. Kajd

(3.) Doma Lajosné, 1907. Tana

(4.) Sebestyén Antal, 1914. Tana

|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Schvarcz Éva
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Tihanyi Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Tanakajd
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.tanakajd.hu/‎
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Tana és Kajd korábban két különálló falu volt, az 1930-as évek végén kapcsolták össze. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Berták, Foki, Doma, Sisak, Horvát, Huszár. (1)
Pungor, Asbót, Varga, Kovács. (2)
Sebestyén, Mikics, Kovács. (3)
Sebestyén, Szekér, Doma, Barát, Kovács, Mikics, Sütő, Takács, Nagy, Csapó, Pék. (4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A Tarnóczihoz és az Ambrózi uraságokhoz jöttek cselédek minden újévkor (később április 1-vel), s az előzőek elmentek. Közülük néhány család meghonosodott: Hersics, Molnár, Török. (2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt ilyen. (1,3,4)
A TSZ elől elmentek, 5-10 év óta költöznek haza. (2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kajdhoz hasonló földműves falvak: Bozzai, Bőd, Vép. (2)
Nem tudnak ilyet. (1,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudnak ilyet. (1,3)

Gyöngyösmelléki tájba tartoznak bele. Saját faluján kívül ide tartoznak még: Táplánfa, Szentkereszt, Lipárt, Vasszécsény, Pecöl, Sárvár. Hasonló táj Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

A falu a Gyöngyös menti tájba tartozik bele a következő falvakkal együtt: Szőllős, Hermán, Szentkereszt, Szentiván, Táplánfa, Kajd, Lipárt, Szécsény. (4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyet. (1,3,4)
Sorok mellék: Újfalu, Pelán, Sorkifalu, Nemeskolta, Csempeszkopács, Sorkikápolna, Gutatőttős, Zsennye, Rum. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tud. (1)
Nemeskolta: nemes falu volt a Sorok mentén, Táplánfán született Széll Kálmán, a képviselő. Tanán lakott Ambrózi. (2)
Szécsény, ott nagygazdák laktak. (3)
Szécsény és Tanakajd az állattenyésztéséről. (4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tud ilyet. (1)

Lisztes szécseny, korpás Lipót, hegyes Tana, ékes Kajd. (2)

Lipártiak megették a holdat. Disznószaros Lipárt (konda miatt). Lipártiakra mondták: pógyesz. Táplánfa: mesefalu. Bárdos dombon van, Bozzai lapba van, minden bolond abba van. Nárai: dobozos. Hegyes Tana, büszke Kajd. Vépiek keresztbe vitték a létrát az erdőben, ki kellett vágni a fákat, hogy el tudják vinni. Csikó fogó Szent János: Szent János szobor van Bakófánál egy kicsi, kápolnaszerű épületben. Egy csikó bement oda, a szűk helyen nem tudott megfordulni lés kijönni. Domákra mondták a faluban: Dül, mint Doma a ködnek. Baszhatod Doma a nemeslevelet a ládába! (3)

Nem tud ilyet. (4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Táplánfa, Szécsény. (1)
Szécsény, Táplámfa, Vép, Lipárt, Szentkereszt, Vát. Bozzaiból nem házasodtak, mert „ott még a tyúkok is kurvák”. (2)
Szécsény, Lipárt, Kajd. (3)
Falun belül házasodtak. (4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely (Szent György, András, Kisasszony), minden hónap első keddjén disznó és marha vásár. Egerszegre lóért.
====b) Piacra: ====
Kedden és pénteken Szombathelyre.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szécsény, Lipárt, Vép, Táplánfa.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár (Mária nevenapja, Nagyasszonykor), Cell. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Pestre mentek cselédnek. 1892-ben született a Tót néni, az ő lánykorában még eljártak summásnak. (1)

Nem mentek máshová, néhányan szolgáltak az itteniek közül is az Ambrózinál és a Tarnócinál. (2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Máshonnan nem jöttek. (1)
Újlak, Olad. (2)
Kenézből jöttek a Tarnócihoz (reggel jöttek, este mentek). Summásokat csak innen vett föl. (3)
A grófhoz jöttek, de nem emlékezik, hogy honnan. (4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Mindenki el tudta készíteni magának, aki mégsem, az vándorárusoktól vette. (1,2)

Mindenki el tudta készíteni magának. (4)
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Kosarat készített: Kovács Ferenc (3)
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bognár: Kovács József. (1,2)
Boritót, kosarat készített: Kovács Ferenc, Leigheb Péter. Bognár: Jánosi József. Kovács: Bíró Sándor. Kajdi kovács: Darics Lajos. (3)

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Jákon készített cserépedényeket használtak, a szombathelyi piacon vették. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Söprű, kosár: Balozsa. Drótostót, ablakos, meszes, tyukász (Pongor nevezetű Szécsényből jött, de Bécsben lakott), borárus Zalából. (1,2)
Drótostót Szabolcs-Szatmár megyéből (tirpákok), ablakos, szitások, meszesek Zalából, Sümegből, cserépedény Jákról, tikász tőke nevezetű Lipártról és Ausztriából, söprű Zalából, Szemenyéről, Balozsameggyesről, pék Vépről, vászon szombathelyi zsidó, bor Szemenyéből, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekről, Újlakról. (3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Balozsáról, Szécsényből, Zalából, Szabolcs-Szatmár megyéből, Sümegből, Jákról, Lipártról, Ausztriából, Szemenyéről, Balozsamennyesről, Vépről, Szombathelyről, Bérbaltavárról, Egervölgyből, Csipkerekből, Újlakról.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Drótostótok, ablakosok, meszesek, tyukászok, borárus, pékek, zsidók.
====d) Mit árultak? ====
Söprűt, kosarat, meszet, baromfit, bort, szitát, cserépedényt, pékterméket, vásznat.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem tudja. (1)
Ott, ahonnan nősült. (2)
Szécsény, Vép, Táplánszentkereszt. (3)
Vép, Bárdos, Kenéz. (4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Annak volt itt földje, aki innen nősült. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető Kajdon, egy pedig Tanán volt. (1,2,3,4)
Kiskajdon is volt temető, csak a majorban lakók temettek oda. 7-8 éves korában még ápolták a sírokat, de még ma is látszik a helye. (2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt ilyen ünnep. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Nem tudja. (1)
Gyerekkorában a faboronát már csak a tehenes kisparasztok használtak. (2)
Mindenkinek volt 3 levelű boronája. (3)
Használtak 2-3 levelű boronát, gyerekkora óta emlékezik rá. (4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Gyerekkorában mindenki kézzel vetett. (2)
Már gyerekkorában sem igen vetettek kézzel. (4)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A szegényebbeknek később sem volt, de volt, aki kölcsön kért és így ő is géppel vetett. (2)
Gépük csak a nagyparasztoknak volt, voltak, akik összeálltak és közösen vettek egyet. (3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Nem tudja. (1)
Az ő általuk használt változatnak csak 3 foga volt, „bicigli”-nek hívták. (2,3,4)
Takarmányhoz használtak ilyet is: c) (2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. (1,2)
Használtak ilyet. (3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
1 kepeláb 10 kéve. 2 lábas kepe: 20 kéve, 3 lábas kepe: 28 kéve. 2 kepeláb volt egy kereszt (általában). Papot nem használtak, botot tűztek bele helyette. (1,2,3,4)

8-10 kepe után szakították meg a sort. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztbe rakott gabonakévéket hívták kepének. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
2 m. (1,3)
180 cm. (2,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Csak az uradalmakban volt. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Nem tudja. (1)
Mindig eke után rakták, már gyerekkorában is. (2)
1940-es évektől rakták eke után. (3)
Gyerekkora óta eke után rakják. (4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden forgatták, petrencébe rakták. (1)
Renden forgatták, ha megázott börzölték. Petrencébe vagy baglyába rakták. (2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával. (1)
Talicska, tikászboritó, villa. (2)
Talicska. (3)
Talicska, hátaskosár. (4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
sökfa (1); n.a. (2,3); nem volt neve (4)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
és (1,4); korfőszeg (2); n.a. (3)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
szögek (1); igaszeg (2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták, nincs erdő a közelben. (2)
Használták, mert nagy volt a szegénység, „csalit”. (3)
Nem használták. (4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
Amikor a szalma elfogyott, akkor használtak. (1)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Kométot használtak. (1)
Nagygazdáknak komét volt, azzal jobban a ló a terhet. Volt magyaros szerszám is kiskocsira. Ezen a szügyellő bőrből volt, a rajta lévő szügykarikába akasztották a tartóláncot. Eleinte az estráng is kötélből volt, csak később lett lánc. (2)
Komét csak a nagyobb gazdáknak volt. A magyaros szerszámon a szügyellő bőrből volt, a húzólánc láncból. (3)
Komét csak a nagyobb gazdáknak volt. (4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
1930-as évektől használják a magyaros szerszámot.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér elé tehenet fogtak be, a kocsi elé lovat. Személyszállításra jobban szerettek kocsit használni. A középparasztoknak volt kisszekerük, búcsúba azzal jártak. Hintó is előfordult. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 m hosszú volt a hosszúszekér. Az 1920-as években már használtak vendégoldalt. (1,2)
Mindig volt vendégoldal. (3)
Nem volt vendégoldal. (4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. (1,2,3,4)
Volt, aki csigát is használt. (3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem emlékezik rá, hogy milyen volt. (1)
Akkora volt, mint a kocsi az oldalai ferdén álltak, az eleje nem volt befonva. (2,3)
Az eleje is be volt fonva.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt nem használtak. (2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem. (1)
Csak annak, amelyik keményebb úton járt. (2)
Jobb első lábának a külső körmét, de nem mindegyiknek. (3)
Ritkán fordult elő, csak a járása miatt esetleg a külső körmét. (4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Hik! Hik ne!
====c) és balra====
Hok! Hok ne!

Vissza: Humeg! Curik! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne! (1)
Hücs! (2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi! (1,4)
Tyutyu! (2)
Hiba! (3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevéről szólították. (1,2,3)
Le! (4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Nem termeltek lent vagy kendert. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Nem fontak az asszonyok. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Kiskajdi major, Diós major, Szükös, Kukolla. (1)
Koplaló, Szükös, Diós. (2)
Kiskajd, Koplaló, Tüskés. (3)
Ilona major: „Koplaló” Sarló Vendel tulajdona volt. Kiskajd (4)

====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek, ilyen házakra. (1,3)
1937-ben bontották le az utolsó sövényfalu házat. (2)
1968-ban bontották le az utolsó sövényfalu házat. (4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az új kémény a falba került. (1,2,3,4)
Előfordult, hogy a konyha közepére. (2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Szoba-konyha, kamra (1,3)
Szoba-konyha-szoba, kamra (2,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt ilyen ház, főleg a szabadkéményes házak épültek mestergerendával. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1920-as években általánosan elterjedt volt. Későn, az 1950-es években bontották le az utolsókat. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Amikor a cselédek elkezdtek építkezni, a háború után. A hajtott házak zöme 1965 körül épült. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Csak cserépkályhára emlékeznek, amit a konyhából kellett fűteni. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
1 m magas padkára. (1,3,4)
A padka magassága 50-100 cm között változott. (1,2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Hosszúkás és kocka alakú pajták voltak. (1)
Voltak torkos pajták. (2,3,4)
A pajta két végéhez szoktak fészert építeni. (2)
Ebből a fajtából is volt néhány, de kevés. Ma már csak egy ilyen áll. (rajz) (3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Még látott ilyet, de már nem használták. (1)
Nem használtak ilyet. (2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyították, de nem egészben. (1,4)
A répát nem savanyították. (2)
Kevet savanyítottak, a répát inkább földelték. (3)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Savanyították, de nem egészben. (1,4)
A káposztát hordóban savanyították (2)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Még az 1950-es évek második felében sütöttek otthon kenyeret. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Általában egyéb típusút használtak. (1,2,3,4)
Vesszőíves formájút is használtak. (2)
Csillagos formájú is volt. (4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Két füle volt, 6-7 literes (2), 4-5 literes (4) a dongás vajköpülőnek.
Egy füle volt, 7-8 literes. (3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek ilyen ételt. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Egyenes fonott kalács, kuglóf, vert perec. (1,2)
A perecet lakodalomra csinálták. A vendéghívó a kampós botjára fölhúzta és a gyerekeknek odaszórta. (2)
Langaló, vakarcs, szalados, egyenes fonott kalács. (3)
Egyenes fonott kalács, vert perec, cukros perec, lángos. (4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paradicsom, paprika, hagyma, zsír. Régen volt, aki tett bele tojást, rizst. (1)
Volt, hogy tojással csinálták. (2)
1926-ban a molnári masinálók tanították. Tejfölt, tojást tettek bele. (3)
Mindig tettek bele tojást. (4)
Mindig ették. (1,2,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen mindig megették a paprikát és a paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos, kakaós, lekváros kalács, bukta, almás, túrós lepény. (1)
Diós, mákos beigli, piskóta, habart kőtt, mézes puszi. (2)
Mákos, diós kalács, piskóta. (3)
Torta, piskóta, hablegény. (4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A szüleinél idősebbek jártak benne aratni. (1)
Csak a mezőre vették föl a bő gatyát. (2)
Apja viselt bő gatyát ünnepre is. (3)
Az öregek, apjánál idősebbek viselték, volt, aki ünnepre is. (4)

====b) Hány szélből készült?====
2 széből volt. (2)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az adatközlők nemzedéke már az új divat szerint öltözött, a nők egyberuhát hordtak. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szoktak. Az ő nemzedékük nem is termelt már lent, vagy kendert. (1,2,3,4)
A szüleik nemzedéke még termelt kendert, Mihályfán szövették meg. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Sosem volt kötelező a fejkendő viselése az asszonyoknak. Akik 1940-es években születtek, már egyáltalán nem hordják. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A lakószobákban az ágyakat egymás végébe tették. Az 1960-as években már egymás mellé, párhuzamosan egymással. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Legtöbbet farsangon tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön sosem. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat (1,2,3,4) szerda, szombat, vasárnap (pénteken sose volt) (3)
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Lányos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Vacsora volt a fő étkezés. (1,2,3,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
1960-as évektől tartják vendéglőben a lakodalmat, kb. a 80 %. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régen örömszülők, előtte egy hónappal. (1)
Vendéghívó hívott régen, egy hónappal előtte. (2,3,4)

====b) 1930 körül: ====
Manapság jegyespár, előtt egy hónappal. (1)
Mostanában jegyespár. (2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Vépről, Balozsáról. (1,2,4). 1970-es évektől slágerzene.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, hegedű, bőg. (1,2,4) Vépről cimbalom, hegedű, bőgő, brácsa, pikula. Előfordult citera is, de az már régen volt. (3)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Luca reggelén (1,3)
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Luca reggelén a gyerekek egy pusli szalmát kötöttek, azzal járták a házakat, köszöntőt mondtak. A legények szalmát szórtak a lányos házak udvarára.

„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyúkjok, lúdjok!

Fejszéjök, furajok úgy álljon a helyibe, mint a szálfa a tövibe!

Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!

Annyi pénzük legyen, mint kútban a víz!” (1)

Legények a lányos házak udvarát fölszórták szalmával, a gyerekek köszöntőt mondtak Luca reggelén:

„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyúkjok, lúdjok!

Jó ülősek legyenek!

Fejszéjök, furajok úgy álljon a helyibe, mint a szélfa a tövibe!” (2)

Gyerekek reggel lucáztak, a legények este elhordták a kaput, szekeret, és a lányos házaknál szalmát szórtak.

„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyúkjok, lúdjok!

Fejszéjök, furajok úgy álljon a helyibe, mint a szálfa a tövibe!

Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!

Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a falu hossza!

Annyi pénzek legyen, mint a pelyva!

Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz!” (3)

Reggel a gyerekek csutak szalmára térdepeltek, úgy mondták a verset. (4)

A szokás az 1960-as évekig maradt fenn. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
a) 3-4 fő/60-70 család

b) 5-6 fő/120 család (2)

a) 5 fő/250 fő

b) 8 fő/220-250 fő (3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem volt ilyen. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen. (1,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szent Ivánkor volt ilyen, életében kétszer látta, gyerekkorában. (2)
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt köszöntés, csak ijesztgették a gyerekeket. Bekormozták az arcukat, derekukra, botjukra láncokat aggattak, azzal csörögtek. Bundát viseltek. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3-4 pásztornak öltözött fiú betlehemet is vitt magával. Egyikük öregpásztort játszott. Mindnek volt szakálla, subát, kucsmát viseltek, botot vittek magukkal. (1,2,3,4)

„Hoppisten, jó estét, butelláris gazda! Terítse asztalát fehér abroszával, mert nem tudja, milyen őszszakállú pásztor lepi meg a házát! Gyere be pajtás!” (1)

„Happisten butelláris jó estét, gaza! Akkorát zökkentem, bökkentem kétek ajtajában…
Gyere be, öreg! Mit álmodtál, pajtás?
Akkora kolbászt kaptam…” (Amit kérni akartak a háznál, azt mondták.) (3)

„Happisten, jó estét, gazda! Terítse asztalát …
bütykös korsaját tegye rá!” (4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudja. (1,4)
Szent Vendel. (2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Ördöggel, krampusszal. (1)
Mikulással. (2)
„Gyünnek a pácsonyiak”. Az itteni Mikulások voltak a „legveszélyesebbek”. (3)
Cigánnyal, kankussal. (4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,3,4)
Karácsonykor a kórusról a lányok fejére dobálták a diót. (2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====
Kórusról a lányok fejére.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tudja. (1)
Fát vágó embert. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Bakófa]]
[[Kategória:Balozsa]]
[[Kategória:Balozsameggyes]]
[[Kategória:Bárdos]]
[[Kategória:Bécs]]
[[Kategória:Bérbaltavár]]
[[Kategória:Bozzai]]
[[Kategória:Bőd]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Csempeszkopács]]
[[Kategória:Csipkerek]]
[[Kategória:Domák]]
[[Kategória:Egerszeg]]
[[Kategória:Egervölgy]]
[[Kategória:Gutatőttős]]
[[Kategória:Hermán]]
[[Kategória:Ják]]
[[Kategória:Kajd]]
[[Kategória:Kenéz]]
[[Kategória:Lipárt]]
[[Kategória:Nárai]]
[[Kategória:Nemeskolta]]
[[Kategória:Olad]]
[[Kategória:Pácsony]]
[[Kategória:Pecöl]]
[[Kategória:Pelán]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Sorkifalud]]
[[Kategória:Sorkikápolna]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Szécsény]]
[[Kategória:Szemenye]]
[[Kategória:Szentiván]]
[[Kategória:Szentkereszt]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Szöllős]]
[[Kategória:Tana]]
[[Kategória:Táplánfa]]
[[Kategória:Táplánszentkereszt]]
[[Kategória:Újfalu]]
[[Kategória:Újlak]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Vasszécsény]]
[[Kategória:Vép]]
[[Kategória:Zsennye]]

2014-04-20T20:08:47Z

Tihanyi Anna: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

Tanakajd

2014-04-20T19:53:51Z

Tihanyi Anna:

Tanakajd

2014-04-20T19:52:49Z

Tihanyi Anna: