Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:32:30Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak X-es tejesfazekak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A nyaka magasságában volt 3 X. Olyanok is voltak, amelyiknek a nyakán csík futott. (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklósnapi alakoskodás. A fiatalok Húshagyókor öltöztek be. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt az állatoknak védőszentje a faluban. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög. Gyünnek a batyusok. Gyün a Kankus, Mikulás, kéményseprő. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. (1,2,3)

[[Kategória:Tevel]]
[[Kategória:Felsőgörzsöny]][[Kategória:Alsógörzsöny]][[Kategória:Nagyacsád]][[Kategória:Marcaltő]][[Kategória:Mihályháza]][[Kategória:Nagyacsád]][[Kategória:Pápa]][[Kategória:Devercser]][[Kategória:Tüskevár]][[Kategória:Szany]][[Kategória:Tét]][[Kategória:Egercsanak]][[Kategória:Takácsi]][[Kategória:Egyházaskesző]][[Kategória:Mezőkövesd]][[Kategória:Kemeneshőgyész]][[Kategória:Magyargencs]][[Kategória:Marcalgergelyi]][[Kategória:Kemenesmagasi]][[Kategória:Külsővat]][[Kategória:Pirit]][[Kategória:Adorjánháza]][[Kategória:Mezőlak]][[Kategória:Csögle]][[Kategória:Szil]][[Kategória:Jánosháza]][[Kategória:Ugod]][[Kategória:Csorna]][[Kategória:Győr]]
[[Kategória:Nyárad]][[Kategória:Budapest]][[Kategória:Bakonybél]][[Kategória:Bőrsárkány]][[Kategória:Malomsok]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:25:27Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.17. Diódobálás */

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:25:00Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak X-es tejesfazekak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A nyaka magasságában volt 3 X. Olyanok is voltak, amelyiknek a nyakán csík futott. (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklósnapi alakoskodás. A fiatalok Húshagyókor öltöztek be. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt az állatoknak védőszentje a faluban. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög. Gyünnek a batyusok. Gyün a Kankus, Mikulás, kéményseprő. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:24:47Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak X-es tejesfazekak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A nyaka magasságában volt 3 X. Olyanok is voltak, amelyiknek a nyakán csík futott. (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklósnapi alakoskodás. A fiatalok Húshagyókor öltöztek be. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt az állatoknak védőszentje a faluban. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:24:34Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak X-es tejesfazekak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A nyaka magasságában volt 3 X. Olyanok is voltak, amelyiknek a nyakán csík futott. (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklósnapi alakoskodás. A fiatalok Húshagyókor öltöztek be. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:24:20Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak X-es tejesfazekak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A nyaka magasságában volt 3 X. Olyanok is voltak, amelyiknek a nyakán csík futott. (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklósnapi alakoskodás. A fiatalok Húshagyókor öltöztek be. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:24:04Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.12 */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak X-es tejesfazekak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A nyaka magasságában volt 3 X. Olyanok is voltak, amelyiknek a nyakán csík futott. (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:23:11Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.11. X-el díszített tejesfazék */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak X-es tejesfazekak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A nyaka magasságában volt 3 X. Olyanok is voltak, amelyiknek a nyakán csík futott. (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:22:38Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 15 öreglegény van. 796-an laknak a faluban. Régen is voltak öreglegények. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:22:26Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.9. Regölés */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:22:05Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.8. Lucázás */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
volt
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti éjszaka a legények szalmáztak. A kertajtókat leszedték, összekeverték. Az udvaron talált szalmát a háziak a tyúkok alá tették. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:21:37Z

Szakolczai Zsófia: /* d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:21:25Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Egyházaskeszőről, Pápáról, Szanyból hoztak zenészeket. Ezek általában cigánybandák voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
sipos, bőgős, kontrás, prímás és cimbalmos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. A 30-as években egyedül játszott. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:20:13Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.6. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:19:50Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfény hívott. Egy-két héttel hívtak a lakodalom előtt. A vőfénypálcán szalagok voltak.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:18:54Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.4. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ekkor történt meg a váltás. Már gyakori, hogy éttermekben tartják vidéken. Otthon sátorban tartják, de már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:18:13Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.3. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legényes háznál tartották, a házban, pajtában vagy sátorban.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Télen előbb, nyáron 8 óra körül volt a vacsora. Ez számított főétkezésnek. Éjfélkor hurkát, kolbászt, fasírozottat adtak. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:17:43Z

Szakolczai Zsófia: /* 4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, ritkán kedden
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:17:04Z

Szakolczai Zsófia: /* b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:16:55Z

Szakolczai Zsófia: /* a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat Farsangon tartották. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:16:40Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as évek óta egymás mellett vannak az ágyak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:16:25Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostani öregasszonyok már nem mind hordtak kendőt, de még a 60-as években is tettek a fejükre a fiatalasszonyok, ha templomba mentek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:15:57Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál. Pápára vagy Nyáradra vitték takácshoz. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:15:39Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A régi női viseletre már nem emlékeznek. A 20-as években már egyberuhában jártak a legtöbben. Az idős asszonyok a 30-as évekig jártak szoknyában réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:15:21Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.22. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-30-as években a férfiak még hordtak rojtos „pőre” gatyát. Ünnepre már csizmanadrágot húztak. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:14:59Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-, diós kalácsot. Nagypénteken pusztakalácsot ettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:14:45Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot most sem eszik mindenki nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem ették nyersen a paradicsomot. Paprikát ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:12:45Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó már régóta van. Régen nem ütöttek rá tojást, ez újabban szokás. Bő zsírban egy fej hagymát megdinsztelnek, jóval több paprikát tesznek bele, mint paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:12:29Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla ra…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas, négyes fonású hosszú kalácsot. Kuglit, piskótát. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:12:13Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Sem a hajdinát, sem a kölest nem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:11:59Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:11:47Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. 2 füle volt, 50-60 cm magas lehetett. A kérdezettek idején általánosan elterjedt volt a cserép tejesfazékban való köpülés. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:11:34Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) az általánosan elterjedt fajta. Volt c) is a faluban. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:11:22Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelején. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:11:09Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.12. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak nagyon régen savanyítottak. Akkor sem nagyobb mennyiségben, csak egy-egy lábassal. Erre már csak a legöregebbek emlékeznek.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztáshordó aljába tettek egész fej káposztát. A hordóskáposztát úgy tiporták el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:10:41Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezekne…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:10:28Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének …

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A különálló pajták keresztben voltak az udvaron. Két kapusak voltak. Két-három fiókja volt. A fala nádból volt vagy bedeszkázták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:10:14Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence ajtaja előtt 50-60 cm magas patka volt, hogy könnyítse a kenyér bevetését. A kemence mellett katlan volt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:10:01Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi időben kívülfütős zöld szemes cserépkályha volt. Kemencére nem emlékeznek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:09:48Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A sátortetős házak a 60-70-es években terjedtek el. A 30-as években már hajtott házakat (elől két szoba) építettek, de még előfordult egy-két egyenes ház is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:09:35Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Csikósporhelt mindig volt itt.” A falba rakott sparhelteket már a 30-as években kezdték kidobálni. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:09:22Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Lakóházban márcsak ritkán láttak mestergerendát. Istállókban még most is előfordul. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:09:08Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi egyenes házak gádorosak voltak. Általában bolthajtásosak, ritkán volt teljesen nyitott. Szoba + konyha + szoba + kamra volt a felépítésük. A szobák a konyháról nyíltak, a kamra a gádorról. A mosókonyha szemben volt a lakóházzal. Egy időben a kemence is kikerült a mosókonyhába vagy az udvaron építették meg. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:08:45Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kémén…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást lebontották, az így keletkező részt lepadlásozták. Az új kéményt a fal mellé vagy félig a falba süllyesztve építették. Füstöskonyhás házra is emlékeznek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:08:31Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek, hogy lett volna a faluban. Tömés- és vályogházak voltak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:08:18Z

Szakolczai Zsófia: /* 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Lsd. I.18.
====b) Miért volt így? ====
Lsd. I.18.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Lsd. I.18.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:07:54Z

Szakolczai Zsófia: /* 2.29. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymagasságban volt. (1,2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:07:24Z

Szakolczai Zsófia: /* 2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. Kézzel mozgatós volt. A bakonyi emberek csinálták bükkfából. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:07:10Z

Szakolczai Zsófia: /* 2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Szoszo és a neve. Le és a neve. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:06:57Z

Szakolczai Zsófia: /* 2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Pipi-ne, pipi-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Nemesgörzsöny

2014-04-27T19:06:39Z

Szakolczai Zsófia: /* 2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Jánosa Gyula, 1921. Alsógörzsöny
|-
|
|(2.)Pethő Dénes, 1909. Alsógörzsöny
|-
|
|(3.)Pethő Dénesné, 1908. Alsógörzsöny
|-
|
|(4.)Kis Dénesné, 1920. Felsőgörzsöny
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a Görzsönyi családnév után kapta a nevét. Egyebet nem tudnak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pethő, Jánosa, Tóth, Farkasdi (Felsőgörzsönyben), Buzás, Szalay, Németh, Dózsa, Hegyi, Balassa, Mészáros, Szalóki. A Böröczky család Tevelből költözött be, de ők is réginek számítanak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A közelben majorságok voltak (Szél-mező, Asszonyfa, Mátyusháza, Cigány-major, Szold-major, Csikó-akó). Innen 1945 után telepedtek le cselédek a faluban, de ez nem volt nagyarányú. Egyéb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt. Az I. világháború előtt férfiak mentek ki Amerikába dolgozni, de ők haza is jöttek. Az 50-es években sok fiatal elment városra. 1956-ban néhányan külföldre mentek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Alsógörzsöny, Felsőgörzsöny és Nagyacsád tartozik szorosabb egységbe. Ezek a falvak ősi református és nemesi falvak. Határozottan elkülönítik magukat a szomszédos katolikus falvaktól (Egyházaskesző, Várkesző). (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcalvölgye. Ide tartozik Marcalgergelyi, Kemenesmagasi, Külsővat, Pirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza. A Kisalföld nyúlványa. (1)
A többiek nem sorolják magukat tájegységbe.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Marcaltőn Esterházy gróf lakott. A falu egyébként sváb származású, sok iparos lakta. Egyházaskeszőn kőbánya volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Felsőgörzsönyt Ártányfalvának hívták. Valaki sajátkezüleg próbált végetvetni férfiasságának. Mihályházát Miskaházának csúfolták. A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Nagyacsádról gyakran házasodtak. Mezőlakról és Csögléből szórványosan. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Itt országos vásárok is voltak, de minden pénteken állatfelhajtás is. Ökröt, lovat venni, eladni eljártak Devercserbe, Tüskevárra, Szanyba, Tétre, Marcaltőre, Szilbe, Jánosházára, Csornába, Győrbe, Egercsanakra.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac. Ide az asszonyok tojást, baromfit, tejhasznot hordtak. Nagyon régen a piacon vették a zöldséget.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A búcsúkba gyalog, később biciklin jártak. Alsógörzsönyben Lajos-búcsú volt. Egy héttel később tartották a felsőgörzsönyi búcsút. Eljártak Nagyacsádra (Imre hercegi búcsú), Takácsiba (Péter-Pál), Mezőlakra (szeptember derekán), Egyházaskeszőre (július második vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A faluból nem jártak. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan jártak az uradalmakba napszámosnak, kapálni, répát „egyezni”. 5-6 szolgálólány mindig akadt a faluban. Sokan Pápán, Budapesten maradtak közülük. A falubeli nagyobb gazdáknál is dolgoztak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni. Az uradalmakba (Szél-mező, Cigány-major) Mezőkövesd környékéről, Zala megyéből jöttek summások. Ezekben az uradalmakban Kemeneshőgyész és Magyargencs emberei is dolgoztak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Zsombort, kosarat mindenki kötött magának, de eladásra nem készítettek.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Bősárkányban gyékényből szatyrokat kötöttek. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Valahol Devecser környékén készítették. Főként a pápai piacon vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====b) Honnan jöttek? ====
Csornáról, Malomsokról
bakonybéliek
Felvidékről
ugodiak

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Tikászok, faárut árulók, cserépedény árusok, drótos-tótok, vándorköszörűsök (cigányok), meszek
====d) Mit árultak? ====
kendervágót, létrát, favillát, dagasztószéket, cserépedényeket, meszet

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor a Kertalja-dülőben volt szőlő. A terület kb. 10 hektár volt. Itt nemcsak szőlőt, hanem gyümölcsöt is termeltek. Főként othelló és noha szőlő volt. A házaknál lugas volt és van. Más falu határában nem volt. Újabban van néhány családnak szőleje a Somlón és a pápai Öreghegyen. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon-nagyon régen a falu a patakok mentén (Marcal, Tapolca, Séd) telepedett le. Már több évszázada a mostani helyén van. A Csartorja-dülőben régen voltak házak. Ma már a nyoma sincs meg.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Marcal melletti homokbányában találtak csontokat. Ezek állítólag juhászok csontjai, akik agyonverték egymást. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyes faboronát és kettes, hármas vasfogast használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kühne- és Hoffer vetőgépek voltak a faluban. 50 %-a géppel vetett. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kévekötőfán lapos nyílás. A nadrágszíjba dugták. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 17 kévéből rakták a keresztet, árpából és zabból 13-ból. Később minden fajta gabonát „rúdra kepéltek”, tehát a kereszt egy kévével többől állt, amit lefektettek, és erre tették rá a többit, így csak egy kéve feje maradt a földön. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe nem meghatározott számú kereszt ment bele. Ez attól függött, milyen széles a föld. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
1930 körül még összesegítettek egymásnak, kalákában dolgoztak. A 30-as évek végén már részes cséplők dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ekkora tehető a váltás. A vidéki és a felsőgörzsönyi géphez volt eleváter, Alsógörzsönyben még jobban nyárssal hordták. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. Másodvetésként kölest és mohart vetettek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Második, harmadik ekefordításba rakták el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 napig száradt. „Szél után hajtották a rendet.” Petrencéket raktak. A petrencéket petrencefával „baglákba” hordták. 6-7 petrence ment bele a boglyába. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tragáccsal, vellával, vesszőkosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A diófalevelet a trágyára dobták. Nem jellemző, volt szalma elég. Nagyon régen nyárfalevelet gyűjtöttek a Tapolca partján, ha nem volt elég a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügybe is akasztották a tartóláncot, de a nyaklóba akasztott is elterjedt. A nyaklót tartják a jobbnak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Időbeliséget nem tudnak megállapítani. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amit tehén, ökör húzott. A kocsit mindig ló húzta. Említik a „laptikát”, aminek kétkerekű és négykerekű fajtája is volt, és hátul nem volt benne ülés. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A parasztszekér 8 sukkos volt. Hosszú oldalakat „takarodnyi” használtak. Elterjedt a karfás-vendégoldalas szállítás. A hosszú oldal már ritka a kérdezettek idejében. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél az egyik végén rögzítve volt, a másik végén kampó vagy csiga segítette, hogy könnyebben gördüljön. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az első és a hátsó soroglya is enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Amelyik állatnak sodrós volt a lába, azt nyárra megpatkolták. Nem kellett mindegyiket. Első lábat vasalták, nagyon ritkán hátsót is. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
n.a.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, ballagjatok!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Csálé!
Volt, aki a sváboktól átvette: jobbra: Hű-meg! balra: Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]