Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Máriaújfalu

2014-04-30T19:03:59Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Máriaújfalu, 1987. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Köncz Imre, 1920. június 17. Máriaújfalu, Felszabadulás u. 101.
|-
|
|(2.) Lőrincz Ferenc, 1926. október 4. Máriújfalu, Felszabadulás u. 46.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Katona Beáta, Nedevics Gyöngyi
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
„Azért olyan kanyargós a községünk, mert ahogyan a patak folyt (nem volt út), oda telepedtek az emberek.” Nagyon régi település. A régi úthoz igazodva alakították ki a mostani utat és ezért a faluban tizenhárom kanyar található. (1)
Rábakisfalud régebbi település, mint Talapotka, mert a falu két településből tevődik össze. Ezeket a 30-as években vonták egybe, Máriaújfaluvá. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A beköltözött családok igen régen kerültek ide. A legrégebbi családok a Koczán, Szentiványi, Takács. (1)
Bindik, Zsigák, Gyurik, Cánglik, Estojik. (2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt betelepülés. Magyar falu. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1956-ban ötvenheten költöztek el, akkor a legjobb módúak mentek el. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Magyarlak, Rábakethely, Háromháza. Mindegyik tiszta magyar lakta település. Hasonló települések, mert ugyanazok a házi szokások, körülmények. (1)
Rábakethely (mert Magyarlak már igen kiváltságos falu volt). (2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Talapotka és Rábakisfalud mikor egyesültek 1933-ban, akkor a kisfaludiak azt mondták: „Talapotka letyetye, Kisfaludot elnyelte.” (1)
A község egyházilag Kethelyhez tartozott, volt egy káplán, aki patkányoknak hívta a talapotkaiakat. (Kisfaludnak is volt.) (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szomszéd községekből (Kethely, Magyarlak, Háromház, Csörötnek). (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
Szentgotthárdra, Szentimrére, Vasvárra, Körmendre. (1)
====a) Vásárra: ====
Szentgotthárdra
====b) Piacra: ====
Szentgotthárdra
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Itt volt ennek a környéknek a legnagyobb búcsúja, Péter-Pálkor (június 29.) Akkor mindig június 29-én tartották, ma az ahhoz legközelebb első hétvégén (vasárnap) (2)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nem szoktak eljárni a faluból. Az üzemek nyújtottak munkalehetőséget az ittlakóknak. (1)
Cselédeskedni nem jártak, hanem a közeli kasza-, dohány- selyemgyárba. (2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Esetleg patakszabályozáskor, hídépítéshez, erdészethez szoktak jönni munkások. (1)
Ide sem jártak máshonnan. (2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Igen, volt három ember, aki söprűt, kosarat (silingát), gereblyét készített. (1)
Bognár, kovács is volt a faluban. (2)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A vándorcserepesek, meg egy kétvölgyi Dancsecs nevezetű gelencsér hozta az edényeket eladásra. (1)
Szekéren hordták a farkasfai, apáti, kétvölgyi gelencsérek. (2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Voltak vándorárusok, akik ruhát, cserepet, disznót hoztak eladásra. Voltak, akik elmentek Körmendre, ott megvették a disznót, a faluban pedig eladták. (1)
Borosok voltak. (2)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A magyarlaki határban volt, délen néhány embernek csak. (1)
Nem volt általános. Csak 2-3 embernek volt. (2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Sem a mostani, sem a régi falu határában nem volt temető. Mindenkit a rábakethelyi temetőbe temettek és temetnek. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Talapotkáé: fekete csütörtök vagy nagycsütörtök. Ekkor a falu lakossága nem dolgozott, hanem templomba ment. Valami csapás érte a községet ezen a napon és a régi öregek fogadalmat tettek. Ma ez már nem áll. Kisfaludé: szentségimádás (június 6-án). (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Csak egy boronát használtak. (1,2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános ====
Teljes kézzel vetés volt. (1,2)
====b) a gépi vetés: nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Mindhármat használták. Általában a „b”-t. Az 1910-es évektől 45-ig, még 45 után is ezt használták, a mezőgazdaság átalakulásáig. (1,2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen. (1,2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Volt aki 18 kévét rakott, ezt tizennyolcasnak mondták (ez volt az általános). Volt aki 22 kévét rakott, ezt keresztnek hívták. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A mezőn összekapcsolt keresztet kepének hívták. Egy földön 4-5 kepe volt. Nem használták. Csak a keresztet meg a tizenyolcast használták a mennyiség meghatározásához. (1,2)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
144-155 cm. (1,2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Legtöbbje kalánkában volt, de volt olyan, hogy a cséplőgép tulajdonos hozta az embereket és fizetett nekik bizonyos részesedést (11-12 %). (1)
Volt akinek állandó csapata volt. A munkások a mázsa után járó részt kapták. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Volt aki nyárson hordta, volt aki vasvillával. Jellemzőbb a faluban a nyárs volt. (1)
A 30-as években villával, a későbbi időkben pedig nyárssal. A 30-as évek körül lett általános a nyárs használata. (2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kb. 45-ig volt hajdina termelés. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1947-ig csak kézi kapával rakták. (1)
1945-ig, addig kiskapát használtak. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Aznap elhintették a szénát, általában másnap megforgatták. Ha jó idő volt (elment a zöld színe) petrencébe rakták. Harmadnap elhintették. Megszárították, forgatták vellával, behordták (jó idáőben két nap alatt is végeztek a munkával). (1)
Lekaszálták, a rendet elszórták. Másnap megforgatták (egyszer szokták hinteni), ha megszáradt, összetakarták, aztán összerakták boglyába, petrencébe. (2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A görbe vassal nyőtték ki és ölben hordták be. (1)
Kosárban hordták. (2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
lucszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1)
Akkor az egészet igának nevezték. Volt egyes és kettes iga. (2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Mikor nagyon silány volt a gabonatermés és nem volt elegendő a szalma, az erdőre jártak ki az emberek levélért, amit almolni vittek haza. (Mindegy milyen időszak volt, a szalma „hiányakor” mentek). (1)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal szokták, mikor elfogyott a szalma. (2)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,2)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Mind szekérnek hívták 1945 előtt, amin a terményt, takarmányt, trágyát hordták be (tehát a mezőgazdaságban használták). A kocsi kivételesen került elő, ünnepeken fogták be. (A hintót is kocsinak nevezték.) (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-4,10 m hosszú volt. Volt hosszú, rövid szekér és volt egy hosszú és rövid oldal. A hosszú oldalat gabona, széna hordáskor használták. A kukorica, tök, krumpli behordásakor a rövid oldalat. (Mikor szénát hordtak, elbontották a hosszú ajtót és a hosszabb oldalra tették fel a gabonát.) (1)
2,80 vagy 3 m-es volt. Itt csak az oldalas volt. (2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel (elől volt a lánc, az első két oldal végén egy hosszú lánc volt és oda tették be a nyomórudat). (1)
A hosszú oldalra rá volt rögzítve a rudazókötél, azzal szorították le. Kötélen kívül nem használtak mást. (2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Itt a községben nem volt saroglya. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak hívták. Az ember levert négy karót és lekötötte a fenekét, a fenék szélességét mindig a szekér oldalszélességével mérték. felhajtották, majd befonták, így elől ívelt volt, amit a kocsikas hódjának neveztek (ez félalakú görbe volt a szekéroldalon felül). (1,2)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Azt a vonómarhát patkoltatták, aminek puha volt a körme. Általában nyáron szoktak, gabona behordáskor. Ökör nem volt a faluban. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Dézsa. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Picsu, Sárga v. Bárány indulunk! (1)
Hopp!(2)
====b) terelik jobbra ====
hajsz! (1,2)
====c) és balra====
hikk!(1,2)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koci! (1)
Coca-ne! (2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi! (1,2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Neve szerint hívják. (1,2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és len töréséhez tilolót használtak. Kövek alatt 3-4 napig beáztatták a patakba, utána kis kévékbe kötötték, jól megszáradt, megtilolták, meggerebenezték (azzal húzták ki, finomították), lapickálták. (1)
Kender nem volt. Tilolóval kiverték a lent és rokkával fonták (kb. 4-5 családnál). (2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Egy kerekű állórokka. (1,2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kethely]]
[[Kategória:Magyarlak]]
[[Kategória:Háromház]]
[[Kategória:Csörötnek]]
[[Kategória:Szentgotthárd]]
[[Kategória:Szentimre]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Körmend]]

Marcalgergelyi

2014-04-30T19:03:35Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Marcalgergelyi, 1992. március
|-
|'''Adatközlők:'''
(1.) Kerecsényi Ferencné, 1916, Marcalgergelyi

(2.) Döbrönte Károly, 1914, Marcalgergelyi

(3.) Döbrönte Károlyné, 1930, Marcalgergelyi

(4.) Döbrönte Lajos, 1912, Marcalgergelyi

(5.) Bíró László, 1915, Marcalgergelyi

|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Bicsak Gergely vára a dombon volt, az övé volt ez a terület. „A Marcal meg itt folyik a kertek alatt.” (1,2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Kiss, Boda, Illés (volt a faluban Illés-köz, annyian voltak), Bíró, Sőt, Döbrönte, Kovács, Szabó, Nagy. (1,2,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A cselédmozgást említik. 1945 után sok idegen került be a faluba. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A cselédmozgást említik. Az 50-es években a „kulákokat kilakoltatták, a házukból elhajtották őket”. (1,2,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vinár, Külsővát (az evangélikusok ide tartoztak vallásilag, gyönyörű, nagy temploma van a falunak), Szergény, Nemesszalók. (Ezek a falvak valószínűleg egyéb kapcsolatokat is mutatnak, mert megnevezésük határozott.) (1,2,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik tájegységhez a falu. (1,2,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kemenesalja. A faluhoz közeleső kemenesalji faluk: Szergény, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton. (1,2,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak ilyent. (1,2,3,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nemesszalókon felhúzták a langalót.
Szergényben kimártogatták a holdvilágot.
Az itteniekre mondják, hogy kiharangozták a pörköld disznót.
Szergény és Marcalgergelyi között van Vas és Veszprém megye határárka. az árok két széléről ezt kiabálták egymásnak a gyerekek: Gyertek ide kobakok, de fehér a fogatok. (1,2,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Elvétve házasodtak vidékről. „Egy-kettőt, ha hoztak, kevés legény volt a faluban”. Vecséből, Dabronyból, Szergényből került ide néhány lány. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Cellbe, Pápára jártak. Sümegre, Devecserbe, Kapuvárra mentek állatot venni, eladni. Sümegen és Devecserben olcsón vették, Kapuváron drágán adták el.
====b) Piacra: ====
Nem volt divat a piacozás. Egy-két asszony Pápára járt. Ez drágább volt, mint a celli piac, mert több volt a gyár.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A következő falukba jártak: Vinár (május harmadik vasárnapja – a faluban is ekkor), Külsővat (augusztus első vasárnapja), Szegény, Nemesszalók, Mihályháza (mindhárom Pünkösd), Kemeneshőgyész (augusztus 20.), Kemenesmagasi (Szt. Háromság), Pórszalók (május első vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak. A falu református. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
„Sok kulák volt a faluban”.
Napszámba jártak a nagygazdákhoz.
A faluból a férfiak nem jártak ki dolgozni.
Néhány lány ment Pápára szolgálni.
A nők mentek a pápai dohánygyárba, textilgyárba. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

A nagygazdákhoz jöttek cselédek, 4-5 ember is volt egy gazdánál. Nemesszalókról, Ostffyasszonyfáról voltak itt cselédek. „A falu fele majdnem úgy jött ide”. (1,2,3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A maguk részéről kötöttek zsombort, kosarat, söprűt. Rokonoknak adtak, de eladásra nem kötöttek. (1,2,3,4)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
„Úgy hozták árunyi”.
Herendről, Ajkáról. (1,5)
Somlóvásárhelyről, Sümegről. (2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Fazekasok jártak szekérrel.
„Ókor jöttek drótos-tótok, de nemigen, ilyen kis faluban nem jártak.” (1)

====b) Honnan jöttek? ====
„Tótok jöttek a határszélről”. Edényeket javítottak.
Ugodról meszesek.
A Bakonyból – faeszközöket árultak.
Szeged környékéről paprikások. (1,2,3,4)
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
fazekasok, meszesek, paprikások
====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen „átlagban mindnek volt” szőlője a faluban. A TSZ után tönkrement. Most is van 6-7 embernek a régi területen. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régóta ez az egy temetője van a falunak. A „Bicsak-dombon” régen vasajtót talátak, meg fegyvereket is. A dombhoz vezető utat is Bicsak útnak nevezik. (1,2,3,4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két, három levelű fogast használtak. Utóbbit magtakarónak. Egyes fafogas is volt még. (1,2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

'''a) kézi vetés:ritka'''

Az I. világháború után közvetlenül a régi öregek, kisgazdák még kézzel vetettek.

'''b) a gépi vetés: általános'''

Hamarosan azonban a gazdák közösen vettek gépet. A két háború között már majdnem mindenki géppel vetett. (2,3,4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A „b” fajtát használták legtöbben, takarós kaszának mondják. „C”-t is használták kevesen, ez is takaró. (2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem lehetett a kötőfába beletenni a sarlét. Lyuk volt rajta, hogy fel lehessen kötni madzagra. Olyan is volt, hogy csak a nadrág szárába dugták. (2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 17 kéve volt egy kereszt. A 17-et papnak mondják. A nagygazdák „rúdra kepéltek”, ekkor 18 kéve volt egy kereszt. Árpából, zabból 13 kéve volt egy kereszt. (2,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
„Hossziba csinálják.” Kepének mondják.
Nem számított, hogy hány kereszt ment bele egy kepébe, „ki milyent akart”.
„A hosszabb jobb volt, mert nem döntötte el a szél.”
9-12 kereszt is volt egy kepében.
A termést úgy számították, hogy egy kereszt hány kg termést adott. (2,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150-160 cm. (2)
160-170 cm – az ember magasságától függött. (4)
Talán 2 m is volt. (5)
(Becsült adatok)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők dolgoztak, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel. „Olyan is volt, hogy a kisgazdák besegítettek egymásnak”. (4) (2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Eleváterrel. A kisgépeknél nyársaltak, de ez függött az udvartól is. (2,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 20-30-as években vetettek hajdinát. Nem sokan. Inkább mohart, kölest vetettek. „Nemigen vetettek, csak egyik-másik”. (2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 20-30-as években már eke után vetették a krumplit. (2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált füvet renden szárították. 3-4 nap múlva forgatták. Utána még börzögették. Petrencébe rakták, szekérrel hazavitték. Ha messze voltak a petrencék egymástól, petrencefával hordták a szekérhez. „A petrencét összehordták boglyákba.” (Elképzelhető, hogy a boglyázás később elmaradt.) A nagygazdáknak már a háború előtt is volt gépe. Ők a sodrásból egyből szekérre rakták. (4) (2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kosárral, villával. A pajtába petrencefán hordták be. (2,3,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó, hámfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg (2), igaszeg (4,5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (2), nyakszeg (4,5)
(Valószínű (2) keverte.)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nagyon régen, amikor még sok tölgy és cserfa erdő volt, használták a fák leveleit almozáshoz. Az erdőket már az I. világháború előtt elkezdték kitermelni. (4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nem nagyon használták, volt elég szalma. (4,5) A kerti leveleket a trágyára dobták. (2,3,4,5)

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
„Köllött a lovaknak, könnyebben megtartotta a szerszámot, mint a nyakával.” (A szügyelőlánc.) Nagyobb helyen nyaklót használtak, hogy ne rángasson. (2,3,4,5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A ló után kocsit fogtak, tehén, ökör után szekeret. (2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú szekérrel. 4-5 m hosszú volt.
„A kisember meg behordta rövidszekérrel, vendégoldalat (karfát) használva.”
A vendégoldalas szállítás a régebbi. (4) (2,3,4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul kötelet használtak. Kampó vagy csiga segítette a kötelet, hogy könnyebben forduljon. A kötelet duplán fogták. (2,3,4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát elől-hátul használtak. Enyhén hajtott volt. (2,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem emlékszik rá (2,5) egy helyen volt. (2)
Nem voltak még csézák, azért kellett. Személyszállításra használták.
Nem vesszőből volt, hanem gyékényből. Zalából és a Garam mentiről hozták. (4) (2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Tehenet, ökröt egyaránt patkoltak, ha fúrt a lábával (fájt a körme). Az első lábat patkolták. (2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nevén, na gyerünk
====b) terelik jobbra ====
csálé

====c) és balra====
nejde vagy hajsz
(Úgy tűnik a „nejde” a régebbi.) (2,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne-ne. (2,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipi. (2,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. A „le” hivószót kevesen használják. (2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörőt/vágót használtak. Ezzel tilalták kétszer. „Tiralónak” mondják a gerebent. (2,3,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” fajtát használták. A háború után már nem termeltek kendert. (2,3,4,5)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu ezen a helyen volt. Említik a Bicsak-dombot. Ott találtak régi vasajtót, fegyvert. (2,3,4,5)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek sövényházra. (2,3,5) Volt sövényház a faluban. A legutolsót a 60-as években bontották le. Az I. világháború után már alig-alig volt sövényház. (4) Tömésházak voltak.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Amikor elbontották a szabadkéményt, a mászókéményt a fal mellé tették. A szoba és a konyha közfalának a közepére.
A cilinderkéményt a falba vagy a falba süllyesztve rakták. Ekkor már a kemence kint volt az udvaron. Fekvőkémény is volt a faluban. (2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakhoz gádor tartozott az egysoros házaknál. A gádort fa vagy téglaláb tartotta. A legrégebbi szabadkéményes házaknál a szoba is a gádorról nyílt. Általánosabb azonban, hogy a szoba a konyháról nyílt. A kamra általában a gádorról nyílt. A cselédházaknál közös konyhák voltak. 5-6 család is lakott egy udvarban. (2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
„A szélesebb szobákhoz kellett keresztmestergerenda”. (2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A falsporheltet „a háború után kidobták –, meg már előtte is”. Az 50-es években dobták ki őket. (Kezdeti és elterjedési időpont nincs.) (2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as évektől építenek sátortetős tömbházat. Még az 50-es években is épült egy-két egysoros ház egy vagy két szobával. (2)
A II. világháborúig épültek egysorosok. (5)
Az egyenes házakat meghajtották, így is sátortetős házhoz jutottak. (2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Szemes cserépkályha volt nagyon régen. Az ő idejükben már többnyire öntött vaskályhával fűtötték a szobát. (2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
„Volt egy kis fundamentuma.” 50-60 cm magasan kezdődött a kemence feneke. (2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Keresztben vagy hosszában voltak az egyenes pajták a telken. Egy vagy kétkapusak voltak. Sok épült szergényi kőből. Vagy a lába volt kőből és az oldalait bedeszkázták. Nem volt középrészen kiugró pajta. (2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak róla. (2,3,5)
60 cm hosszú volt, egyenes ágú, az egész vasból készült. Vagy a fülébe akasztották az edénynek vagy az ágai közé akasztották. (4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek arra, hogy kerékrépát savanyítottak volna.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát leszelték, birsalmát tettek közé. (2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években már volt gyári kenyér, akkor szűnt meg. (2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Nem használtak kenyértartót. (2,3,4)
Kenyérrácsnak mondták. Két póznát párhuzamosan felkötöttek, arra rakták a kenyeret. (2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Cserépből készült tejesfazékban köpültek. A nagygazdáknál volt dongás vajköpülő is. Volt fedője is. Két füle volt. (2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak törőt. (2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Egyikből sem készítettek emberi táplálékot. (2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek.
Kuglit.
„Megfonták, meghajlították kifli formába. Simán is, de jobban fonottan.” (4) (2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A 60-as évek óta télire is tesznek el.
A lecsót mindig szerették. Tojást ütnek rá. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették nyersen is a paprikát és a paradicsomot. (2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos- diós kalácsot.
Utóbb bejglit. (2,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-as évek végéig mindennapos viselet volt, de templomba már a legtöbben nem mentek el benne. (2,3,4,5)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 30-as években már egyberuhában jártak. Az öregasszonyok a 40-es évek legvégéig jártak ráncos szoknyában. (2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Volt takács a faluban.
5-6 takács volt egyidőben.
Háznál nem szőttek az asszonyok. (2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Mindig voltak kendő nélkül is. Az öregek most is kendősen járnak.
A háború után lett divat a rövidhaj. (2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es évekig egymás végében voltak az ágyak. Utána fordították egymás mellé őket.
„Amikor új házakat épültek”. (2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor. (4)
„Egypár fiatalság volt, az nem számottevő, egy évben ha 1-2 esküvő volt.” (1)
Őszre, szüret utánra tették. (2,3,4,5)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat

====b) 1930 körül: ====

Szombat (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
„Legénynél, lánynál tartották, hogyan egyeztek (1,3,4). Jobban a legényesnél. (1) A lányosnál. (5)
A templomi esküvő után a lakodalmas házhoz mentek.
Régen bementek néha a kocsmába is. (4)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés. (1,2,3,4,5)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 60-as évek legvégétől már a falu kultúrházában tartották a lakodalmakat. Ez ugyanúgy zajlik, mintha otthon tartanák.
„Csak egy-két éve kapták föl, hogy vidékre mennek éttermekbe”.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma is tartanak itthon egy-egy lakodalmat. (1,2,3,4,5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vendéghívó hívott a lakodalom előtt egy héttel. Szalagos bot volt nála. Rendszerint egy idős férfi volt a rokonságból. De időszakonként volt szine „hivatásos vendéghívó” is.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hív, vagy meghívót küld. 3 héttel előtte hívnak. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4,5)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról (ma Celldömölk) és Pápáról hoztak cigánybandát.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
5-7 zenész volt egy bandában: kontrás, prímás, bőgős, cimbalmos, sipos.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5-7
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Kisebb lakodalmakban játszott tangóharmónikás egyedül. A hangszer nem került be a zenekarba. (1,2,3,4,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
13-ára virradóra
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Éjszaka a suhanc legények szalmáztak, főleg a lányos házaknál.
Gyerekek nem jártak köszönteni, viszont ennyi szöveg megmaradt: Luca-luca kitty-kotty, ha megrázom litty-lotty.
Később már a legények az utcaajtókat leszedték, a szekereket elhúzták.
Lucakor nem szabad varrni, mert bevarrják a tyúkok fenekét. (1,2,3,4,5)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4,5)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
5-7 öreglegény van a faluban. Mindig volt egy-kettő. A falu lakossága 1000 körül (?). Sok a nem benszülött a faluban. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Fehér csík volt a nyakán, X nem volt rajta. (1,2,3,4,5)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Az asszonyok családon belül beöltöztek a gyerekeknek. Egyéb szokás nem volt. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezést az iskolában tanultak.
A gyerekek csak énekeltek, köszöntöttek. (1,2,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban. (Evangélikus község.) (1,2,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Mikulás! (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskevágó/favágó embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vinár]]
[[Kategória:Külsővát]]
[[Kategória:Szergény]]
[[Kategória:Nemesszalók]]
[[Kategória:Kemenesmagasi]]
[[Kategória:Kemenesszentmárton]]
[[Kategória:Vecse]]
[[Kategória:Dabrony]]
[[Kategória:Cell]]
[[Kategória:Pápa]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Devecser]]
[[Kategória:Kapuvár]]
[[Kategória:Mihályháza]]
[[Kategória:Kemeneshőgyész]]
[[Kategória:Kemenesmagasi]]
[[Kategória:Pórszalók]]
[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
[[Kategória:Herend]]
[[Kategória:Ajka]]
[[Kategória:Somlóvásárhely]]
[[Kategória:Ugod]]

Marcalgergelyi

2014-04-30T19:03:09Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Marcalgergelyi, 1992. március
|-
|'''Adatközlők:'''
(1.) Kerecsényi Ferencné, 1916, Marcalgergelyi

(2.) Döbrönte Károly, 1914, Marcalgergelyi

(3.) Döbrönte Károlyné, 1930, Marcalgergelyi

(4.) Döbrönte Lajos, 1912, Marcalgergelyi

(5.) Bíró László, 1915, Marcalgergelyi

|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Bicsak Gergely vára a dombon volt, az övé volt ez a terület. „A Marcal meg itt folyik a kertek alatt.” (1,2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Kiss, Boda, Illés (volt a faluban Illés-köz, annyian voltak), Bíró, Sőt, Döbrönte, Kovács, Szabó, Nagy. (1,2,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A cselédmozgást említik. 1945 után sok idegen került be a faluba. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A cselédmozgást említik. Az 50-es években a „kulákokat kilakoltatták, a házukból elhajtották őket”. (1,2,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vinár, Külsővát (az evangélikusok ide tartoztak vallásilag, gyönyörű, nagy temploma van a falunak), Szergény, Nemesszalók. (Ezek a falvak valószínűleg egyéb kapcsolatokat is mutatnak, mert megnevezésük határozott.) (1,2,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik tájegységhez a falu. (1,2,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kemenesalja. A faluhoz közeleső kemenesalji faluk: Szergény, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton. (1,2,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak ilyent. (1,2,3,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nemesszalókon felhúzták a langalót.
Szergényben kimártogatták a holdvilágot.
Az itteniekre mondják, hogy kiharangozták a pörköld disznót.
Szergény és Marcalgergelyi között van Vas és Veszprém megye határárka. az árok két széléről ezt kiabálták egymásnak a gyerekek: Gyertek ide kobakok, de fehér a fogatok. (1,2,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Elvétve házasodtak vidékről. „Egy-kettőt, ha hoztak, kevés legény volt a faluban”. Vecséből, Dabronyból, Szergényből került ide néhány lány. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Cellbe, Pápára jártak. Sümegre, Devecserbe, Kapuvárra mentek állatot venni, eladni. Sümegen és Devecserben olcsón vették, Kapuváron drágán adták el.
====b) Piacra: ====
Nem volt divat a piacozás. Egy-két asszony Pápára járt. Ez drágább volt, mint a celli piac, mert több volt a gyár.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A következő falukba jártak: Vinár (május harmadik vasárnapja – a faluban is ekkor), Külsővat (augusztus első vasárnapja), Szegény, Nemesszalók, Mihályháza (mindhárom Pünkösd), Kemeneshőgyész (augusztus 20.), Kemenesmagasi (Szt. Háromság), Pórszalók (május első vasárnapja).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak. A falu református. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
„Sok kulák volt a faluban”.
Napszámba jártak a nagygazdákhoz.
A faluból a férfiak nem jártak ki dolgozni.
Néhány lány ment Pápára szolgálni.
A nők mentek a pápai dohánygyárba, textilgyárba. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

A nagygazdákhoz jöttek cselédek, 4-5 ember is volt egy gazdánál. Nemesszalókról, Ostffyasszonyfáról voltak itt cselédek. „A falu fele majdnem úgy jött ide”. (1,2,3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A maguk részéről kötöttek zsombort, kosarat, söprűt. Rokonoknak adtak, de eladásra nem kötöttek. (1,2,3,4)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
„Úgy hozták árunyi”.
Herendről, Ajkáról. (1,5)
Somlóvásárhelyről, Sümegről. (2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Fazekasok jártak szekérrel.
„Ókor jöttek drótos-tótok, de nemigen, ilyen kis faluban nem jártak.” (1)

====b) Honnan jöttek? ====
„Tótok jöttek a határszélről”. Edényeket javítottak.
Ugodról meszesek.
A Bakonyból – faeszközöket árultak.
Szeged környékéről paprikások. (1,2,3,4)
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
fazekasok, meszesek, paprikások
====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen „átlagban mindnek volt” szőlője a faluban. A TSZ után tönkrement. Most is van 6-7 embernek a régi területen. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régóta ez az egy temetője van a falunak. A „Bicsak-dombon” régen vasajtót talátak, meg fegyvereket is. A dombhoz vezető utat is Bicsak útnak nevezik. (1,2,3,4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két, három levelű fogast használtak. Utóbbit magtakarónak. Egyes fafogas is volt még. (1,2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

'''a) kézi vetés:ritka'''
Az I. világháború után közvetlenül a régi öregek, kisgazdák még kézzel vetettek.
'''b) a gépi vetés: általános'''
Hamarosan azonban a gazdák közösen vettek gépet. A két háború között már majdnem mindenki géppel vetett. (2,3,4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A „b” fajtát használták legtöbben, takarós kaszának mondják. „C”-t is használták kevesen, ez is takaró. (2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem lehetett a kötőfába beletenni a sarlét. Lyuk volt rajta, hogy fel lehessen kötni madzagra. Olyan is volt, hogy csak a nadrág szárába dugták. (2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 17 kéve volt egy kereszt. A 17-et papnak mondják. A nagygazdák „rúdra kepéltek”, ekkor 18 kéve volt egy kereszt. Árpából, zabból 13 kéve volt egy kereszt. (2,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
„Hossziba csinálják.” Kepének mondják.
Nem számított, hogy hány kereszt ment bele egy kepébe, „ki milyent akart”.
„A hosszabb jobb volt, mert nem döntötte el a szél.”
9-12 kereszt is volt egy kepében.
A termést úgy számították, hogy egy kereszt hány kg termést adott. (2,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150-160 cm. (2)
160-170 cm – az ember magasságától függött. (4)
Talán 2 m is volt. (5)
(Becsült adatok)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők dolgoztak, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel. „Olyan is volt, hogy a kisgazdák besegítettek egymásnak”. (4) (2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Eleváterrel. A kisgépeknél nyársaltak, de ez függött az udvartól is. (2,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 20-30-as években vetettek hajdinát. Nem sokan. Inkább mohart, kölest vetettek. „Nemigen vetettek, csak egyik-másik”. (2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 20-30-as években már eke után vetették a krumplit. (2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált füvet renden szárították. 3-4 nap múlva forgatták. Utána még börzögették. Petrencébe rakták, szekérrel hazavitték. Ha messze voltak a petrencék egymástól, petrencefával hordták a szekérhez. „A petrencét összehordták boglyákba.” (Elképzelhető, hogy a boglyázás később elmaradt.) A nagygazdáknak már a háború előtt is volt gépe. Ők a sodrásból egyből szekérre rakták. (4) (2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kosárral, villával. A pajtába petrencefán hordták be. (2,3,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó, hámfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg (2), igaszeg (4,5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (2), nyakszeg (4,5)
(Valószínű (2) keverte.)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nagyon régen, amikor még sok tölgy és cserfa erdő volt, használták a fák leveleit almozáshoz. Az erdőket már az I. világháború előtt elkezdték kitermelni. (4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nem nagyon használták, volt elég szalma. (4,5) A kerti leveleket a trágyára dobták. (2,3,4,5)

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
„Köllött a lovaknak, könnyebben megtartotta a szerszámot, mint a nyakával.” (A szügyelőlánc.) Nagyobb helyen nyaklót használtak, hogy ne rángasson. (2,3,4,5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A ló után kocsit fogtak, tehén, ökör után szekeret. (2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú szekérrel. 4-5 m hosszú volt.
„A kisember meg behordta rövidszekérrel, vendégoldalat (karfát) használva.”
A vendégoldalas szállítás a régebbi. (4) (2,3,4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul kötelet használtak. Kampó vagy csiga segítette a kötelet, hogy könnyebben forduljon. A kötelet duplán fogták. (2,3,4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát elől-hátul használtak. Enyhén hajtott volt. (2,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem emlékszik rá (2,5) egy helyen volt. (2)
Nem voltak még csézák, azért kellett. Személyszállításra használták.
Nem vesszőből volt, hanem gyékényből. Zalából és a Garam mentiről hozták. (4) (2,3,4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Tehenet, ökröt egyaránt patkoltak, ha fúrt a lábával (fájt a körme). Az első lábat patkolták. (2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nevén, na gyerünk
====b) terelik jobbra ====
csálé

====c) és balra====
nejde vagy hajsz
(Úgy tűnik a „nejde” a régebbi.) (2,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne-ne. (2,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipi. (2,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. A „le” hivószót kevesen használják. (2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörőt/vágót használtak. Ezzel tilalták kétszer. „Tiralónak” mondják a gerebent. (2,3,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” fajtát használták. A háború után már nem termeltek kendert. (2,3,4,5)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu ezen a helyen volt. Említik a Bicsak-dombot. Ott találtak régi vasajtót, fegyvert. (2,3,4,5)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek sövényházra. (2,3,5) Volt sövényház a faluban. A legutolsót a 60-as években bontották le. Az I. világháború után már alig-alig volt sövényház. (4) Tömésházak voltak.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Amikor elbontották a szabadkéményt, a mászókéményt a fal mellé tették. A szoba és a konyha közfalának a közepére.
A cilinderkéményt a falba vagy a falba süllyesztve rakták. Ekkor már a kemence kint volt az udvaron. Fekvőkémény is volt a faluban. (2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakhoz gádor tartozott az egysoros házaknál. A gádort fa vagy téglaláb tartotta. A legrégebbi szabadkéményes házaknál a szoba is a gádorról nyílt. Általánosabb azonban, hogy a szoba a konyháról nyílt. A kamra általában a gádorról nyílt. A cselédházaknál közös konyhák voltak. 5-6 család is lakott egy udvarban. (2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
„A szélesebb szobákhoz kellett keresztmestergerenda”. (2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A falsporheltet „a háború után kidobták –, meg már előtte is”. Az 50-es években dobták ki őket. (Kezdeti és elterjedési időpont nincs.) (2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as évektől építenek sátortetős tömbházat. Még az 50-es években is épült egy-két egysoros ház egy vagy két szobával. (2)
A II. világháborúig épültek egysorosok. (5)
Az egyenes házakat meghajtották, így is sátortetős házhoz jutottak. (2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Szemes cserépkályha volt nagyon régen. Az ő idejükben már többnyire öntött vaskályhával fűtötték a szobát. (2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
„Volt egy kis fundamentuma.” 50-60 cm magasan kezdődött a kemence feneke. (2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Keresztben vagy hosszában voltak az egyenes pajták a telken. Egy vagy kétkapusak voltak. Sok épült szergényi kőből. Vagy a lába volt kőből és az oldalait bedeszkázták. Nem volt középrészen kiugró pajta. (2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak róla. (2,3,5)
60 cm hosszú volt, egyenes ágú, az egész vasból készült. Vagy a fülébe akasztották az edénynek vagy az ágai közé akasztották. (4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem emlékeznek arra, hogy kerékrépát savanyítottak volna.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát leszelték, birsalmát tettek közé. (2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években már volt gyári kenyér, akkor szűnt meg. (2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Nem használtak kenyértartót. (2,3,4)
Kenyérrácsnak mondták. Két póznát párhuzamosan felkötöttek, arra rakták a kenyeret. (2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Cserépből készült tejesfazékban köpültek. A nagygazdáknál volt dongás vajköpülő is. Volt fedője is. Két füle volt. (2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak törőt. (2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Egyikből sem készítettek emberi táplálékot. (2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek.
Kuglit.
„Megfonták, meghajlították kifli formába. Simán is, de jobban fonottan.” (4) (2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A 60-as évek óta télire is tesznek el.
A lecsót mindig szerették. Tojást ütnek rá. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették nyersen is a paprikát és a paradicsomot. (2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos- diós kalácsot.
Utóbb bejglit. (2,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-as évek végéig mindennapos viselet volt, de templomba már a legtöbben nem mentek el benne. (2,3,4,5)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 30-as években már egyberuhában jártak. Az öregasszonyok a 40-es évek legvégéig jártak ráncos szoknyában. (2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Volt takács a faluban.
5-6 takács volt egyidőben.
Háznál nem szőttek az asszonyok. (2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Mindig voltak kendő nélkül is. Az öregek most is kendősen járnak.
A háború után lett divat a rövidhaj. (2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es évekig egymás végében voltak az ágyak. Utána fordították egymás mellé őket.
„Amikor új házakat épültek”. (2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor. (4)
„Egypár fiatalság volt, az nem számottevő, egy évben ha 1-2 esküvő volt.” (1)
Őszre, szüret utánra tették. (2,3,4,5)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat

====b) 1930 körül: ====

Szombat (1,2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
„Legénynél, lánynál tartották, hogyan egyeztek (1,3,4). Jobban a legényesnél. (1) A lányosnál. (5)
A templomi esküvő után a lakodalmas házhoz mentek.
Régen bementek néha a kocsmába is. (4)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés. (1,2,3,4,5)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 60-as évek legvégétől már a falu kultúrházában tartották a lakodalmakat. Ez ugyanúgy zajlik, mintha otthon tartanák.
„Csak egy-két éve kapták föl, hogy vidékre mennek éttermekbe”.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma is tartanak itthon egy-egy lakodalmat. (1,2,3,4,5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vendéghívó hívott a lakodalom előtt egy héttel. Szalagos bot volt nála. Rendszerint egy idős férfi volt a rokonságból. De időszakonként volt szine „hivatásos vendéghívó” is.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hív, vagy meghívót küld. 3 héttel előtte hívnak. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4,5)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról (ma Celldömölk) és Pápáról hoztak cigánybandát.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
5-7 zenész volt egy bandában: kontrás, prímás, bőgős, cimbalmos, sipos.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5-7
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Kisebb lakodalmakban játszott tangóharmónikás egyedül. A hangszer nem került be a zenekarba. (1,2,3,4,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
13-ára virradóra
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Éjszaka a suhanc legények szalmáztak, főleg a lányos házaknál.
Gyerekek nem jártak köszönteni, viszont ennyi szöveg megmaradt: Luca-luca kitty-kotty, ha megrázom litty-lotty.
Később már a legények az utcaajtókat leszedték, a szekereket elhúzták.
Lucakor nem szabad varrni, mert bevarrják a tyúkok fenekét. (1,2,3,4,5)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4,5)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
5-7 öreglegény van a faluban. Mindig volt egy-kettő. A falu lakossága 1000 körül (?). Sok a nem benszülött a faluban. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Fehér csík volt a nyakán, X nem volt rajta. (1,2,3,4,5)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Az asszonyok családon belül beöltöztek a gyerekeknek. Egyéb szokás nem volt. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezést az iskolában tanultak.
A gyerekek csak énekeltek, köszöntöttek. (1,2,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban. (Evangélikus község.) (1,2,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Mikulás! (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskevágó/favágó embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vinár]]
[[Kategória:Külsővát]]
[[Kategória:Szergény]]
[[Kategória:Nemesszalók]]
[[Kategória:Kemenesmagasi]]
[[Kategória:Kemenesszentmárton]]
[[Kategória:Vecse]]
[[Kategória:Dabrony]]
[[Kategória:Cell]]
[[Kategória:Pápa]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Devecser]]
[[Kategória:Kapuvár]]
[[Kategória:Mihályháza]]
[[Kategória:Kemeneshőgyész]]
[[Kategória:Kemenesmagasi]]
[[Kategória:Pórszalók]]
[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
[[Kategória:Herend]]
[[Kategória:Ajka]]
[[Kategória:Somlóvásárhely]]
[[Kategória:Ugod]]

Maróc

2014-04-30T19:02:04Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Maróc, 1989. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Gombos György, 1906. Maróc, Petőfi sor 26.

2. Hermán Vincéné, 1914.

3. Orbán József, 1905. Maróc, Sugár u. 4.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Horváth Gyula
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falut a környező erdőkben randalírozó zsiványok alapították – innen kapta a nevét is. (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Gombos, Molnár, Varga, Orbán, Hermán. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Benősülés folyamatosasn volt a faluban, de nagyobb számban nem telepedtek le családok egyszerre. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az 1950-es években deportálás volt, akkor több családot elvittek. Lassú, folyamatos beköltözés volt Nagykanizsára is. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kiscsehi, Kányavár, Dömeföld, Lispeszentadorján hasonlított leginkább Maróchoz – fekvése és a gazdálkodása miatt. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Göcsejhez tartozik a falu. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Göcsej mellett hallották Hetés nevét is, de községeket nem tudtak megnevezni. Tudnak az Őrségről is – Őriszentpéter a központja. Göcsejhez a Nova környéki falvakat és a Novától délre eső falvakat sorolták: Kiscsehi, Kányavár, Dömeföld, Lispeszentadorján, Lasztonya, Kissziget, Ortaháza, Zebecke, Tormaföld stb. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Letenye vásáráról híres, Kiscsehi pedig lóállományáról. Híres város a vidéken Kissziget, aki annak nevét hallja jót nevt. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A murarátkaiakat macskásoknak csúfolták, de a magyarázatát már nem ismerik adatközlőim. A kisszigetieknek mondták:
„Híres város a vidéken Kissziget
Aki annak nevét hallja jót nevet
A kányaváriakat a következőképpen „bosszantották”:
Göcsejnek szive Kissziget
Ortaháza gyomra
Kányavári a legmaflább
Mert az ajtót nyomja
A maróciaknak mondták: „emegyünk Marucba mácsikot paszunyi”! Sok és jó minőségű búza termett, amiből sok mácsikot készítettek. Van szállás a trafónak! A villamosítás idején a tanácselnök feltette a kérdést a falu népének, hogy hova helyezzék el a faluban a trafót, erre egy bácsi fölállt és azt mondta – nála van hely bőven, csak küldjék. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Zebeckéről, Kányavárról, Kisszigetről és Lentikápolnáról házasodtak jelentősebb mértékben, de előfordult Lentiszombathely, Csömödér és Iklódbördöce is a házastárs cserék alkalmával. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Régebben Letenyére négyszer jártak egy évben vásárra (február 24. és karácsonykor – a többire nem emlékeznek) Alsólendvára jártak a legtöbbet, de elmentek még Csáktornyára is. Pákán április 14-én és október 6-án tartottak vásárokat, míg Bánokszentgyörgyön április 6-án. Lentibe októberben szoktak elmenni vásárra, de elmentek Kanizsára és Novára is.
====b) Piacra: ====
Nem szoktak rendszeresen piacra járni, de az előfordult alkalmanként, hogy Letenyére és Lentibe elmentek piacra.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Lispeszentadorjánba Kisasszonykor, Pákára Péter-Pálkor, Novára Nagyasszonykor jártak el régebben búcsúra.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Régebben Vasvárra, Mária napkor és Búcsúszentlászlóra jártak el búcsújáróhelyre. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Veszprém, Tolna, Baranya és Moson megyékbe jártak a faluból mintegy ötvenen summás munkára. Eljártak Eszterházy herceg erdejére fát vágni mintegy huszan. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jöttek a faluba dolgozni sem a közelebbi, sem a távolabbi vidékről. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Szemenyecsörnyeiek jártak a falu határába kosarat kötni és azt a faluban, illetve a környező falvakban adták el.
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
A helybeliek eladásra készítettek favillákat, de erre csak az 1. számú adatközlő emlékszik. Ezeket állítólag helyben és a környező vásárokon adták el.
====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
A kézbevaló szerszámokat maguk is elkészítették, de vásárokon is szoktak beszerezni használati eszközöket és boltban is vásárolták ezeket. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Péntekfaluban és Szentgyörgyvölcsön készített cserépedényeket használtak, ezeket szokták vásárokon is venni, de jártak a fazekasok a faluban is. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések, bordások, meszesek, bárisok. Járt egy Ócska Jancsi nevű késes ollós is. Az 1960-as évektől nem látni ezeket. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Licsések, bordások jöttek Vasból, meszesek Gutorföldéről.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Licsések, bordások, meszesek, bárisok
====d) Mit árultak? ====
A bárisok ruhaneműt árultak végben.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A kányavári hegyen volt 15-20 marócinak is; Dömeföldén három, Kiscsehiben 1-2 gazdánask volt szőlője. Volt Lispeszentadorjánban is egy-egy gazdának.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Kányaváriaknak van 5-6 gazdának Marócban szőleje és egy Lenti-i embernek is. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két régi és egy új temető van a faluban. A legrégibb már az 1930-as években betelt azóta nem használják. A másik régibe is csak egy-egy hozzátartozót temetnek. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Május 3-án a határ megóvása érdekében, szeptember 14-én a termés megóvása érdekében fogadott ünnepet a falu. Szentkereszt föltalálása és Szentkereszt fölmagasztalása tiszteletére misét tartanak. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között már használtak 2 levelű vasboronát a szántás elegyengetésére, de még sok egyes favázas vasfogú borona is használatban volt. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános ====
A közepes gazdaságokban a két világháború között általában kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: ritka.====
Két vetőgép volt összesen a faluban, de előfordult, hogy kölcsönadták a tulajdonosok másnak is. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) típusú takarófát használták a faluban – bibajkónak hívták, de két águt is szoktak fölkötni ebből. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak a faluban olyan kévekötőfát, amelyiknek a vastagabb végén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból egyaránt 21 kévét raktak 1 keresztbe. Négy kéve volt a kereszt alapja – ezeket talpkévének nevezték. A legfölső kéve takarta be a keresztet – ezt papnak hívták. A mezőn egyvégtében 5-7 keresztet raktak le – kepének hívták. Ha gazdag volt a termés rozsból, akkor csak 17 kévét tettek 1 keresztbe. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú keresztet jelentett – a termés menyiségének meghatározására nem használták ezt a kifejezést. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170 cm körül mozgott. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a csapatot. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül 2 db rudalón (petrencehordó rúd) vitték a kazalhoz. A kiömlő szalmát két villás petrencébe rakta, a szalma hordók aládugták a rudakat és a fölemelés után a lépésre vigyázva a kazalhoz vitték. Ott letették a petrencét és a rudakat kihúzták alóla, majd mentek a másik petrencéért. Ha a kazal közel volt, akkor csak villával húzták a kazalig az egy-egy villára való szalmát. Elevátor csak az 1940-es években jelent meg a faluban. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1950-es évek elején teljesen megszűnt a hajdina termelése. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1940-es évek tájékán lett általános a burgonya eke után való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált füvet renden szárították, de ha vastag volt a rend, akkor szét szokták rázni, hogy jobban száradjon. Száradás közben egyszer megforgatták és nagyobb petrencékbe összerakták, majd behordták. Ha megázott, akkor újra forgatni kellett. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi szálastakarmány köcölében – 140x160 cm-es vászon ruhával szokták az állatok elé vinni. Volt, aki villát használt. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonu
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
küllü (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha a szalma elfogyott, akkor hoztak „levelest” az erdőről és azt használták alomnak. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as évek környékén alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, de volt még nyakló is.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Az utóbbi volt a régebbi. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Ünnepre kocsit használtak, míg munkára szekeret. A kocsi kecsesebb és könnyebb volt. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszúszekér oldalának hossza 4 méter körüli volt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítására rudazókötelet használtak. Az egyik végén volt egy kampó, aminek a segítségével könnyebben húzták meg a kötelet. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Használtak a faluban vesszőből készült szekérkast. A szekérkasok az egyik végén nyitottak voltak. Előfordult a rajzok közül a rövidebb és a hosszabb is, ha kellett két rövidebbet egybefordítva tettek föl. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A fúrós lábú vonómarhát szokták talpaltatni. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
A „na” szóval indítják
====b) terelik jobbra ====
a „hik” szóval terleik jobbra a marhafogatot
====c) és balra====
a „hoknejde” szóval terelik balra

A becce nevet a kisborjúra használják. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Gyere cocám, cicikám ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pityim ne-ne, pityikém ne-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót és tilalót használtak a kender töréséhez. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A fekvő és a ferde típusú rokkát használták a faluban. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Egy cigány kunyhó volt a falu határában, de ezen kívül nem emlékeznek elkülönülőó házakra. A falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az 1940-es években lebontották az utolsó boronából készült házat is. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Félig a falba építették a kéményeket – kezdetben csak mászókémények készültek. Az 1920-as évektől kizárólag zárt kéményeket építettek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden helyiségnek egy-egy bejárata volt az udvar felől. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A házak keresztmestergerendásak voltak. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata az 1920-as években lett általános. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évek végén és az 1970-es években építettek ilyen házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobákban kályhával fűtöttek. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét kb. 70 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta a faluban, de a többségében négyzet alaprajzú pajták voltak. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön főzés esetén ruhával vették le a fazekat a tűzről. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Répát csak gyalulva savanyítottak
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát is elsősorban leszelve szoktak savanyítani, de előfordult, hogy egy-egy egésze fejet is beletettek. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) és b) típusú kenyértartót használtak a faluban. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt – két füle volt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az ábrák közül a b) és az f) típusú ütőt használták a hajdina- és kölestörőben. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinás-, köleskásá-, rizskásás dödöllét szoktak készíteni, amit főzés után kiszaggattak. A kásaféléket amennyire csak lehetett puhára főzték, majd a vizet leöntötték róla. A sparhelt szélére húzták a főtt kását és úgy forrón annyi lisztet kevertek hozzá, amennyit fölvett. Sűrű pépesre keverték, majd kiszaggatták. Forró vöröshagymás zsírral, vagy zsíros tejföllel leöntötték és úgy fogyasztották. Készítettek kukorica gánicát is. A kukorica lisztet híg pépesre főzték, majd kicsit hagyták szikkadni és kiszaggatták. Tejjel, vagy tejföllel leöntve fogyasztották. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima köralakú, fonott köralakú és kiflialakú töltetlen kalácsokat szoktak ünnepre sütni. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Már az 1920-as években készítettek lecsót, paprikából van benne a legtöbb, hagyma és paradicsom csak egy-egy db kerül bele. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot nyersen az 1940-es évek végétől fogyasztottak rendszeresen – a paprikát valamivel előbb kezdték. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós kalácsot, salakálival készített kiflit, levkárral töltve, hájaskráflit és vajaskráflit szoktak a karácsonyi asztalra tenni. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Ünnepre már nem viseltek széles gatyát, csak néhány öregember munkához vette fel.
====b) Hány szélből készült?====
1-1 szára két szélből volt. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Általánosan már az 1920-as években megszűnt a derékban rögzített szoknya viselése, de egy-egy öregasszony még ma is visel ilyet. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az 1920-as évekig szőttek az asszonyok vásznat, majd takácshoz vitték a fonalat. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az 1940-es évekig illet fejkendőt kötni, ha valaki kiment az utcára, majd utána fokozatosan elfelejtődött ez a szokás. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Egy-két helyen még ma is van párhuzamosan egymás mellé rakott ágy. Általánosan az 1950-es évektől oldódott ez a szokás. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben egyáltalán nem tartottak esküvőt. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a legtöbb esküvőt vasárnap tartották, de előfordult, hogy szombaton, hétfőn vagy csütörtökön tartottak esküvőt.
====b) 1930 körül: ====
1960 körül az esküvőket szombaton tartották. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Ha lehetőség volt rá, akkor mind a két helyen tartottak lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Mind a két helyen a vacsora volt a fő étkezés, de az előtte tartott ebédhez is gazdagon tálaltak.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lányos háznál volt a menyasszony és a vőlegény, valamint a lány rokonsága. A fiús háznál pedig a fiú rokonsága.
Vacsora után a fiú rokonai átmentek a lányos házhoz, majd az egész vendégsereg vissza a fiús házhoz. (1,2,3)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980-ban a lakodalmak már mind a kultúrotthonban zajlottak le.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ez mintegy 10-15 éve szokásban van már. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül két vőfény, vagy egy vendéghívó hívta meg a vendégeket, két héttel a lakodalom előtt.
====b) 1930 körül: ====
Az 1960-as években már meghívót küldtek postán mindenkinek, személyesen nem járta végig a rokonságot senki. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés a lakodalom során. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Volt a faluban is zenekar, de hívtak Pákáról és Dobriból is zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Prímás, kontrás, sipos, cimbalmos és bőgős alkotta a zenekart.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika kb. 20-30 éve lépett be a zenekarba. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án lucáztak a faluban.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Fiatal legények szalmát, botot, vágott fát vittek magukkal és úgy köszöntöttek.
„Luca, Luca kity-koty
Galagonya kettő
Mind a kettő meddő
Disznajoknak akkora szalonnája legyen
Mint egy ajtó
Refr. ....
A tyúkjaiknak annyi tojása legyen
Mint az égen a csillag
Refr. ....
A lányoknak akkora cicije legyen
Mint egy bugyoga korsó
Luca, Luca három
A pálinkát várom
Ha nem adnak szalonnát
Kibököm a gerendát.” (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Új év táján szoktak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Korábban a legények, majd iskolás fiúk regöltek a faluban, de már régen elfelejtődött ez a szokás. Végh István volt a legjobb regős, de már nem él. (1,2,3)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Ma három, régen 5-6 öreglegény van, illetve volt a faluban. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Használtak X-el ellátott tejesfazekat a faluban
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
három X volt rajta
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Állítólag Felsőszenterzsébetről került a faluba. (1,2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek ezekre a szokásokra. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napját csak az utóbbi időben szokták megünnepelni az iskolában. Korábban nem emlékeznek rá a faluban. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Öreg pásztor és a fiatal pásztorok szoktak betlehemezni. Négyen-öten jártak a betlehemmel. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kankassal szokták ijesztgetni a kisgyerekeket. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás a faluban. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Mintha egy ember lenne odafönt.” (2)
Nem hallottak erről. (1,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Nagykanizsa]]
[[Kategória:Kiscsehi]]
[[Kategória:Kányavár]]
[[Kategória:Dömeföld]]
[[Kategória:Lispeszentadorján]]
[[Kategória:Lasztonya]]
[[Kategória:Kissziget]]
[[Kategória:Ortaháza]]
[[Kategória:Zebecke]]
[[Kategória:Tormaföld]]
[[Kategória:Letenye]]
[[Kategória:Murarátka]]
[[Kategória:Lentikápolna]]
[[Kategória:Lentiszombathely]]
[[Kategória:Csömödér]]
[[Kategória:Iklódbördöce]]
[[Kategória:Alsólendva]]
[[Kategória:Csáktornya]]
[[Kategória:Páka]]
[[Kategória:Bánokszentgyörgy]]
[[Kategória:Kanizsa]]
[[Kategória:Nova]]
[[Kategória:Lenti]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Szemenyecsörnye]]
[[Kategória:Péntekfalu]]
[[Kategória:Szentgyörgyvölcs]]
[[Kategória:Gutorfölde]]
[[Kategória:Dobri]]
[[Kategória:Felsőszenterzsébet]]

Megyehíd

2014-04-30T19:01:09Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Megyehíd, 1991. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Süle János, 1909. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12.

2. Süle Jánosné Tóth Ilona, 1911. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12.

3. Süle Ferenc, 1917. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12.

4. Süle János, 1947. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12.

5. Dávid János, 1929. Megyehíd, Fő u. 14.

6. Dávid Jánosné Őri Ilona, 1936. Megyehíd, Fő u. 14.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község egy községek közti megyén folyó patakon átívelő hídról kapta a nevét. (1,2,3,4,5,6)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Dávid, Szemes, Cséri. (1,2,3,4,5,6)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számban betelepülőkről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nagyobb számban elköltözőkről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nem ismernek Megyehídhoz hasonló falut. (1,2,3,4,5,6)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik a falu tájegységbe. (1,2,3,4,5,6)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4,5,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Megyehíd: a jódolgos munkásairól, Pecöl a felületesen dolgozókról híres. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Cserebogaras Megyehíd. Tejfölös-malac pecöliek. Eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasságokat Pecöl és Csénye fiataljaival kötöttek, jelentősebb számban. (1,2,3,4,5,6)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rum, Benedek-napi vásár, Sárvár, Simon-Júdás napi vásár (hétfő)
====b) Piacra: ====
Sárvár, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Cell (1,2,3,4,5,6)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Fűztőre, a bajor királyi Nádasdi herceg birtokára, napszámba jártak. Az I. világháborútól jártak már a sárvári cukorgyárba idénymunkára 2-3 hónapra. A környező községekből is sokan dolgoztak ezeken a helyeken. (1,2,3,4,5,6)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A községben nem volt idegen munkaerőt vonzó munkahely. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====
Fonott cikkeket Ikerváron, Tábori nevezetű készítőnél vásároltak.
====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
A faszerszámokat a gazdák maguk készítették. (1,2,3)
====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket vásáron, fazekasoktól szerezték be. Sümegi fazekasmestertől. Nevet nem tudnak. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben drótosok, fazekasok, meszesek, tyukászok, késesek, órások jártak. Ezek értelemszerűen a nevüknek megfelelő árut kínáltak. (1,2,3,4,5,6)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A megyehídiaknak a sótonyi hegyben van szőlőjük. Mást nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nem tudnak a jelenlegi temetkezési helyen kívül más temetőről, sem emberi csontok előkerüléséről. (1,2,3,4,5,6)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A község fogadott búcsúja tűzesettel kapcsolatos, pontos eredetére nem emlékeznek. Szentháromság-vasárnapján tartják. (1,2,3,4,5,6)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Az egymáshoz erősített borona használata általános volt. (1,2,3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: ritka ====
Talajtól függően vetettek kézzel is. (1,2,3,5)
====b) a gépi vetés: általános.====
Általánosabb volt a gépi vetés.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót használtak, mindig. (1,2,3,4,5,6)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből 1 keresztet, 5-6 keresztből 1 kepét raktak. (1,2,3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó itt meghatározatlan számú keresztet jelent. (1,2,3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 160-170 cm hosszú volt. (1,2,3,4,5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Csépelni állandó csapat járt, amit a bandagazda állított össze. (1,2,3,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés a II. világháború után szűnt meg. (1,2,3,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése közvetlenül a II. világháború után szűnt meg. (1,2,3,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszáltak, renden száradt, az időjárásnak megfelelően forgattak (eső esetén többször, jó időben egyszer) szárítóállványt nem használtak. (1,2,3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Bakszekérrel hordták a takarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középső igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszegek (1,2,3,4,5,6)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A falevelet akkor használták almozásra, ha nem volt elég szalma. A közbirtokosság által liciten eladott falevelet gyűjthették össze. (1,2,3,4,5,6)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A 3. sz. rajz, szügykarikának hívták. (1,3,5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekéren takarmányt, szalmát hordtak. A kocsi kisebb, könnyebb, díszesebb, finoman vasalt, lakodalomra, búcsúra jártak vele. (1,2,3,4,5,6)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszúszekér 4,5 m hosszú volt. (1,3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Nem használtak segédeszközt a nyomórúd leszorításánál. (1,2,3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A rajzon látható saroglyákat használták. (1,2,3,4,5,6)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Két szekérkast használtak. (1,2,3,4,5,6)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Az ökrök, tehenek első két lábát szokták patkolni. Nem évszaktól függően, hanem a talajtól és az állat körmének erősségétől. (1,2,3,4,5,6)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
He, hó!
====b) terelik jobbra ====
Hik!
====c) és balra====
Hejsze!

Humeg
A becce szót nem kapcsolják hozzá. A kisgyermek számára mondják, általában szarvasmarhát jelöl. (1,2,3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca, koca. (1,2,3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Ne, pityém, ne, pityém. (1,2,3,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólították. (1,2,3,4,5,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és len töréséhez törővályut használtak. Itt az asszonyok nem szőttek, csak fontak. Szőtt: Dávid János. (1,2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Állórokkát használtak c), s csak rokkának nevezték. (1,2,3,4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Különálló házcsoportot alkotott a Major (Erdődi Sándor majorja).
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,5)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek az utolsó boronás- és favázas sövényházra sem. (1,2,3,4,5,6)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstvezetékeket a II. világháború vége körül alakították át, s ettől kezdve kizárólag zárt kéményt építenek. A kéményt a fal mellé építették. (1,2,3,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden ajtó a pitvarba nyílt, nem nyíltak egymásba a helyiségek. (1,2,3,4,5,6)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban voltak keresztmestergerendás házak, s alkalmazták ezt a földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5,6)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata az 1900-as évek után (1900-1910) lett általános. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házakat 1960-65 óta építik. Nem tudták, mikor szűnt meg az egysoros ház építése. (1,2,3,4,5,6)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Több konyhából fűtött kemencés ház is volt a faluban, amellyel szobát is fűtöttek. (1,2,3,4,5,6)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 30 cm magas padkára építették. (1,2,3,4,5,6)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem ismerik a torkos pajtát. A sajátjukat cséplő-pajtának hívják. (1,2,3,4,5,6)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Vaslábakra állították a fazekat, és a vaslába húzták ki egy ágasvillával. (1,2,3,4,5,6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem savanyítottak egészben tarlórépát. (1,2,3,4,5,6)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem savanyítottak egészben káposztát. (1,2,3,4,5,6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1970-72 körül szűnt meg. (1,2,3,4,5,6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) és a c) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4,5,6)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajköpülőnek nem volt füle, egyenes, sima volt a fogantyúja. (1,2,3,4,5,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Megyehídon házilag nem törtek hajdinát. (1,2,3,4,5,6)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából és kölesből nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4,5,6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepi asztalra fonott hosszúkás a) kalácsot szoktak sütni. (1,2,3,4,5,6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsót néhány fej hagymával kevés paradicsommal, sok paprikával, krumpli nélkül készítik, régebben zöld (még nem egészen érett) tökkel dúsítva is készítették. (1,2,3,4,5,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A legidősebb adatszolgáltató is gyerekkoruktól kezdve fogyasztják a paradicsomot és a paprikát nyersen, szalonnával, zsíros kenyérrel, sóval. (1,2,3,4,5,6)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalon régen diós- és mákos beigli, kukoricás kenyér és szalados került tésztaként. (1,2,3,4,5,6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A II. világháborúig viseltek a férfiak széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudják az anyagmennyiséget. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A derékban rögzített szoknyát (kapcsosszoknyának hívták) réklivel az idősebbek 1965 körül is viselték még. (1,2,3,4,5,6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok nem szőttek vásznat. (1,2,3,4,5,6)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az asszonyok számára nem volt kötelező a kendőviselés sehol. (1,2,3,4,5,6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebb családokban most is párhuzamosan egymás mellett van a két ágy. (1,2,3,4,5,6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt farsangkor és szüret végén tartották. (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szerda, szombat, vasárnap (1,2)
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4,5,6)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Lakodalmat a lányos háznál tartották. (1,2,3,4,5,6)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4,5,6)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalmat 1980 körül étteremben tartják, de akad még lányos háznál tartott lakodalom is. (1,2,3,4,5,6)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
szalagos vőfély (1,2,3)
====b) 1930 körül: ====
levél, meghívó, a legközelebbi rokonokat a jegyespár hívja (1,2,3,4,5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Ilyen szokásról nem hallottak. (1,2,3,4,5,6)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenét Ikervárról Bakos Jánosék, Balozsameggyesről Tiha Jenő bandája szolgáltatott. (1,2,3,4,5,6)
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Nem tudják a harmonika belépésének időpontját. (1,2,3,4,5,6)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A lucázók alakosan járták a házakat, szalmát vittek magukkal, és terítették a szobában.
„Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,
Tiktyok, lúdjok ülősek legyenek,
Fejszéjök álljon a nyelébe, mint szálfa az erdőbe,
Annyi pénzök legyen, mint a polyva,
Annyi tojások legyen, mint a kavicsgödörbena kavics,
Ollan hosszi szalonnájuk legyen, mint a falu hossza…” (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni újévkor jártak a legények.(1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A szokás 1955-60 körül szűnt meg.(1,2,3,4)
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Szövegre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Öreglegények a II. világháború után voltak többen, 8-10 fő a kb. 350-380 lelket számláló községben. (1,2,3,4,5,6)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismerték az X-el jelölt vagy díszített tejesfazekat, sem hozzáfűződő történetet. (1,2,3,4,5,6)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szentivánkor rozsseprűt gyújtottak. Ezt „szentiván-tüze”-nek hívták. (1,2,3,3,5)
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A 70-es évekig december 6-án este járt Mikulás, leginkább gyermekes házakhoz, s némi ajándékért cserébe a jóság ígéretét csalta ki a kisebbekből. Kellékek: virgács, kifordított bunda. (1,2,3,4,5,6)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játékot 3 pásztor adta elő. Egyiküket Öregnek szólították, több névre nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudnak arról, hogy az állatoknak is lenne védőszentje. (1,2,3,4,5,6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

A gyerekeket ördöggel, zsákosemberrel, kéményseprővel szokták ijesztegetni, de csak módjával. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálásról nem hallottak.(1,2,3,4,5,6)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban rőzsehordó embert láttak. (1,2,3,4)
A holdban favágót láttak. (5,6)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Pecöl]]
[[Kategória:Csénye]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Cell]]
[[Kategória:Fűztő]]
[[Kategória:Ikervár]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Sótony]]

Meggyeskovácsi

2014-04-30T19:00:14Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Meggyeskovácsi, 1989. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Horváth Elek, 1922. Meggyeskovácsi, Kossuth u. 60.

2. Kosztolánci József, 1911. Rábakovácsi

3. Lukács János, 1914. Rábakovácsi

4. Süle Józsefné, 1922. Balozsameggyes

5. Horváth Antalné, 1911. Rábakovácsi

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Major Judit, G. Bózsa Evelin, Gáspár György
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Rábafolyás volt itt, két részből állt: Egyházasszeg, Bodonszeg. A gazdálkodás hozta ide az embereket (Kiskovács: ott volt a kovácsműhely, az ulánusok ott vasalták a lovakat. A 48-as jobbágyfelszabadítás körül Batthyány-birtok volt. A nemesek ablaka nézhetett csak az utcára, a jobbágyoké nem. Comaháza volt itt egy nagy major, az I. világháború után osztották fel, de akkor már Stadler grófé volt.) Még tanító is volt a majorban. 32 gazda volt, 32 szesszió (kiosztott föld). Rábán túl erdő. (1)
Két falu volt itt: Rábakovácsi és Balozsameggyes, 5-6 év egyesítették. Egyházsközség volt, külön bíróval. (2)
Először Rábakovácsi volt, később Balozsával egyesült, így lett a falu Meggyeskovácsi. (5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Azok, akik szesszeiót kaptak: Pásti Elek, Kovács, Szabó, Horváth, Mátyás, Pipics, Takács, Fábrics. Az 1700-as évekre visszamenőleg megvan az itteni anyakönyvük. (1)
Süle József, Horváth Gyula. (2)
Cupi, Iszak, Pásti János. (5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Jöttek, 1945 után az iparosításkor. A fiatalok elmentek és városiak jöttek a sok üres lakása, pl. Szombathelyről. Régen Hegyhátról, Egervölgyről, Becóról jöttek ide a munkások. (1)
Nem jöttek. Majdnem mind itt lakott régen is, aki itt lakik. A falu zöme helyben született, talán 5-6 család van aki új. A falu 90 %-a kb. helybeli, Balozsa is ilyen (a falu másik fele). Aki jött, Rumról, Ikervárról jött. (2)
Nem jöttek, csak Balozsáról. (5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Régen nem áramoltak, mert ez gazdag hely volt. (1)
Nem nagyon mentek el a faluból, jó gazdák voltak, szerettek itt lakni. Inkább ide házasodtak máshonnan. Ahogy jött a demokrácia, Sárvárra, Szombathelyre mentek a fiatalok. (2)
Nem. (5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Társközségeket, fekvésükben, gazdálkodásukban hasonlókat az összes Rába-menti falvakat. (1)
Rumon alul Zsennyét. A rumi uradalmat, ott is volt gróf. Szunyokmajor volt, a Rábán túl. Ikerváron is volt gróf, a vépi gróf. Megyehíd is hasonló, Püspökmolnári már nem, az jobban a cselédséghez tartozott. (2)
A gazdálkodásban hasonló: Ikervár, Rum. (5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Rábamenti falvak. (1)
Gyertyán, Hegyhát tiszta magyar. (2)
Sárvár. (5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kemenesalja, Hegyháti falvak (Sárvárnál vége). (1)
Nincs. (2,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
A mezőkön keresztül volt egy domb. Ez római híd lehetett. A vámház is (római rom lehetett). (1)
Sárvár, Máriacell, odajártak búcsúba Mari nevenapján, szeptember 12-én, Kisasszonykor szeptember 8-án. A csempeszi templom híres. (2)
Nem. (5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Zséden: Ott a világ közepe.
„Ajtónyomó borgátiak” – egy színész összeszedte a pénzt és azt mondta: Nyomják bentről az ajtót! – ő meg bezárta és elszökött.
A rédiek keresztben vitték az erdőn a létrát.
Pácsony: „Fölhúzták a bikát a toronyházba” – mert füves volt a torony teteje. (1)
Nem emlékszik. (2,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Elég sokan: Pecöl, Bejcgyertyános, Egervölgy, Csipkerek. Rábamolnári itt nincs (de inkább véletlenül: kiesett a körzetből). (1)
Ikervárról, Pecölről, Rumból, Megyehídról. (2)
Petőből, Megyehídról, Rábakovácsi gazdag falu volt: szerettek idejönni. (5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rum: január 10., március 21., június 24., augusztus 25., október 15. (állatvásárok és kirakodó-, cipő-, ruha-, méteráru vásár, gerencsér, kalendárium, stb.) (1)
Rumba marhákat hajtottak országos vásárra. Tizedvásár január 10-én volt. Sárvárra disznókat, hízókat vittek. Jánosházára disznókat vittek szerdán és hétfőn. Benedekvásár március 21., őszi vásár októberben. (2)
Rum, Sárvár. (5)

====b) Piacra: ====
Sárvár hetivásárok hétfőnként. (1)
Nem jártak, csak Sárvárra. (2)
Sárvár. (5)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Ennek a helynek a búcsúja szeptember 28. Ikervári Szent-György búcsúra mennek innen. (1)
Rumban Szent László búcsú, tavasszal, Cellbe, Vasvárra, Nagymáriacellbe a módosabbak. (2)
Rábakovácsinak temploma, saját búcsúja szeptember utolsó vasárnapján, Kozma-Dömjén napján (védőszentjei a templomnak). (5)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár zarándokhely augusztus 25., Celldömölk Kisasszony napja (szeptember 8.). (1)
Püspökmolnáriba úrnapkor (május vagy június), Vátra Istvánkor (augusztus 20.), Ikervárra Szent Györgykor (április 24.). (2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen nem jártak át, gazdag hely volt. Inkább jöttek ide dolgozni. (1)
Volt egy-két ember, aki elment fát vágni. Pásti Gyuri 1910 körül. 1920 körül a grófnál csépeltek. (2)
40-50 szegény ember eljárt dolgozni a maguk majorjába, a grófhoz, Tubul Lajoshoz. (5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Hegyháti falvakból, mezei munkára (kaszálás, kapálás, cséplés). (1)
Szolgákat fogadtak (cselédeket) a módosabb gazdák a szomszéd községekből. Németfaluból, Egervölgyből jött át 6-7 ember. (2)
Ha sok volt a termés, sokan jöttek (15-20-an) Németfaluból is jöttek. 10-et kuláknak neveztek ki. (5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Vesszőből font kocsikasokat csináltak (nem volt oldalfala a szekérnek). Kosárfonók: Zsoldos Józsi, Klovánovics Gyula. Bognárok voltak, szekereket, kocsit is csináltak (Molnár Gyula). (5)
====b) vesszőkosarakat====
Itt nem csináltak, itt gazdák voltak, mind a vásáron szerezték. Ikerváron sok van. Tábori (már nem él) nagy kosaras. A kosárkötő szövetkezet elnöke: Bertók István. (1) Hivatásos kosárkötő volt, Ikerváron tanult: Zsoldos Józsi, Molnár Józsi. Zsomborokat kötöttek, de nem eladásra
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
A favillát-fagereblyét vették (Sárváron, Szombathelyen). Kast valamelyik szomszéd faluból hoztak eladásra. (2)
====f) fagereblyét====
A favillát-fagereblyét vették (Sárváron, Szombathelyen). Kast valamelyik szomszéd faluból hoztak eladásra. (2)
====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Gerencsérek az Őrségből jöttek. (1)
Vásárokon vették (heti vásár Sárváron). (2)
Szombatfai üzemben gyártottak, szekérrel hozták. (5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótostótok, föntről. Paprikások Szegedről (kucsmában voltak nyáron is). Olaszok kullóval hozták a vég vásznakat. Üvegesek jártak. (1)
Cigányok árultak mindenfélét (oroszok, foglyok dolgoztak itt, 1945 után). Olaszok, edényfoltozók, drótostótok jöttek. A harangláb előtt árultak. (2)
Cigányok árultak, mesterek nem jöttek. (5)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Kemenesalján, Hegyháton, 1000 négyszögöl körül gyümölcsös, kaszáló, szőlő (sokat nősültek is onnan). (1)
Gyertyánban, Sótonyban, Kánba, a káni hegyen, egyeseknek Zalában volt szőlője (kb. 800 négyszögöl). (2)
Meggyeskovácsinak nincs szőlőhatára, Bejcgyertyán. (5)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Balozsába cserépkoporsó-darabokat találtak. A temetővel szemben a Pap Gyula és a Csédei háza között kavicsgödörre leltek. Csont is előkerült (a háború előtt). (1)
A temető (pici) a templom mellett. A falu végén most is. Megyerben kettő is van. Balozsában is egy. Csontokról nem tud. (2)
Itteni, meg egy Balozsába. (3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Itt nem volt. Balozsameggyesen Vendel-szobor. Az összes állat elpusztult egy járványban, akkor állították fel. Nemrég ellopták a szobrot. (1)
Február 11-e a Szentségimádás. (2)
Nem volt. (5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
2-3 vasborona. A tehenesek egyes faboronát használtak (vasboronája a jobbmódúaknak volt). (1)
Az uradalmakban volt 2-3 borona. Voltak gazdagabb gazdák is (50-60 holdasok), de nem használták. (2)
Gyakran használtak boronát. (5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Hegyháton kézzel, mert ott homokos. (1)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Itt már nem ment kézzel a vetés, csak géppel. Volt, aki géppel. Gyerekkorában kisebb gazdák kézzel, de soknak volt gépe (kölcsönkérték és dolgoztak érte). (2)
A vetőgép volt gyakori. (5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Igen, volt: kajmók. A b) volt a legtöbb, de a) is volt. (1)
Az a)-t öregek használták. Erős ember, sokat: b)-vel. A c)-vel árpát, füvet kaszálták. Az aratók mind a hármat használták. (2)
Régtől használtak a faluban mind a hármat. (5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, volt jó sok. (1)
Sarlót nem lehetett bele. (2)
Használták. (5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Kepe: 14 kévés = 3 lába. 1 kereszt = 1 kéve. 1 láb = 10 kéve (csak két kévét tettek egymásra). (1)
Búzából 10 keresztet raktak. 20 kéve = 1 kereszt. Rozsból is 10-et raktak. 5-6 keresztet egybe-egybe, amilyen széles volt a föld. 10 láb volt, 5 kereszt egy kepe. (2)
1 kereszt = 10 kéve. 10-15 kévés „kivis”. (5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Kepe: hosszú sorok. 10 kereszt, 10 láb = 1 kepe. Hosszába rakták a keresztet. (1)
Kepe: nem kereszt. Bármennyi kereszt lehetett. Meghatározatlan számú: 2-5-6. (2)
Kepe: kereszt. (5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

150 cm körül. (1)
A csép kb. 80 cm. A nyele kb. 170-180 cm. (2)
150 cm. (5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Általában a csapat állandó volt. A géptulajdonos fogadta fel a munkásokat. 4-5 gép volt. (1)
Állandó csapat járt. Voltak felfogadott falubeliek, de jöttek a többi faluból is. Két embernek volt cséplőgépe, Balozsában egynek. (2)
Szomszéd segített egyik a másiknak. (5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (1)
Az a) volt mindenhol, az uradalmakban eleváter. (2)
Az a) volt az általános. (5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát itt nemigen termesztettek. Inkább Körmendnél. Itt híre sincs, 34-ben még volt, ették is, 36-ban is, a Bejci földben. (1)
Itt nem volt, csak egy-kettőnek. (2,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1930-as években kezdték. A háború előtt lett általános, 1936-40-ben. Lóeke hasítja a barázdát. (1)
1910 körül. (2)
1920-tól. (5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Szétterítették, forgatták. „Széjjelbörzögették” (szétrázták a favillával – csak a szénát lehetett). A lucernát csak forgatni lehetett, rázni nem, mert lement a levele. Állványt nem használtak. (1)
Rendet raktak, megforgatták, „baglák”-ba rakták (nagyobb) nem használtak állványt. (2)
Lekaszálták, megszárogatták, gyűjtötték, petrencébe rakták, hazahordták. Állványt nem használtak. (5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Talicska: bakszekér. (1)
Villával, bakszekérrek (gyakoribb), még ma is van. (2)
Villával. (5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonyófa
iga

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg (2)

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1)

igabiefa (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Itt nem használtak, sok szalma volt. (1,2,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Volt tartólánc. Itt főleg szügykarikába. Volt, aki nyakszíjat használt, főleg dombos helyen, mert a ló oldalra rángatta a fejét. (1)
Istráng. (2)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: mindent szállít. Kocsi: féderes, négykerekű. Kisszekér: olyan, mint a nagy, de ezen kocsikas volt. Vásárra, ünnepre használták. Ha régen ünnepelni ment a paraszt csézán ment. Itt ezt inkább kocsinak hívták. (1)
Szekér: deszkaoldalú terményszállító Kocsi: parádés, faragott (hintó), csak személyt szállított. (2)
Szekér: oldala van. Kocsi: deszkából, lótartó, két ló húzza. (5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

450 cm (50 sukk). A hosszú megvolt 500 cm is. Itt nem a vendégoldalas terjedt el. (1)
Hosszúszekér: 250 cm. Arra jött még rá a vendégoldal (jobb gazdáknál). (2)
Kb. két méter. (5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánc, hátul kötél. Rudazó kötél (hosszú, vastag), semmi más. (1)
Kizárólag kötéllel. Elől lánc, hátul kötél. (2)
Satuval (csavar). Elől lánccal, hátul kötéllel. (5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A hosszún nem volt sarogla. Itt suber volt. Deszka volt. A kisszekéren sarogla volt. Elől kicsi, hátul nagy, enyhén ívelt. (1)
Enyhén íves volt. (2)
Egyenes volt. (5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikas: a hátulja magas volt. (1)
Volt, aki kettőt, egyiket fordítva. (2)
Suber, szekéroldal. (5)

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Azt, amelyik fúrt a körmivel, vagy kecskés lába volt, mert a szélső körmit elvásította. Teheneket is patkoltak. (1)
Volt, aki megpatkoltatta a vonómarhát. Ritkábban ökröket is patkoltatták. Tehenet csak a szegény ember használt. (2)
Patkoltatták, akinek elvásott a sarka. (5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Szidi, Rózsa a tehenek nevei. Ne, ne, meg ostor, meg az állat neve.
Rea!
Hikk! Hakk!

====b) terelik jobbra ====
Hikk!
Hakk!

====c) és balra====
Hakk! Nejdi!
Hikk!
Nejde!

Hátra: Húmeg! (1)
Hátra: Curikk!
Becce: kisborjú. (2)
Állj: Hóhé!
Becc: borjú. (5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kese ne. (1)
Cöcö-ne. (2)
Coca gyere. (5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, ne-ne. (1,2)
Ne. Pitye. Pipi. (5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere + fütty. (1)
Csitri, le! (2)
Vilma, gyere! (5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó. (1)
Kendervágó, mángoló lábbal mozgatott. (2)
Kötyüs vágó. (5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) volt, fekvő. (1,5)
Nem nagyon használták. (2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Ilonkamajor, Szunyogmajor (a hivatalos neve Őrszeg major volt). (1)
Jánosmajor, Comaháza, Gyulamajor, Ilonka major.
Kisutca, Nagyutca. (5)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Mindig itt volt a helye. (2)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sövényházak. Az ajtón jutott ki a füst. 1935 körül bontották le. (1)
Nem volt. Favázas sövényház volt a 30-as években. (2,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Polgáréknál szabad konyha volt. Bolthajtás-szabadkonyha. Itt már nem található, a szabadkonyha megszűnt a háború után. Füstöskonyha egy volt. (1)
Szabadfüstös konyha már senkinek sincs. A harcok előtt még volt. Bepadlásozták. (2)
Nem tud róla. (5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Csak a tornácra nyíltak az ajtók (bolthajtásos). (1)
Minden az udvarra nyílt. A szobaajtó a konyháról nyílott. Vagy a tornácra nyíltak az ajtó. (2)
Az udvarra nyíltak az ajtók. (5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt sok, vályognál is. 1 sukknyi vastag is volt. (1)
Volt, a Vargáéknál. Inkább földfalú házaknál volt. (2)
Volt, főleg istállóknál. (5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1925-ben lett rakva ilyen Tátrai Istvánéknál, Horvátéknál is. (1)
1900 előtt lett rakott sparhelt. 1900-tól terjedt el. (2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A háború után (1), kb. 20-25 éve (2), kb. 15-20 éve (5) vannak kockaházak.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Már nincs meg. (1)
Nem volt. (2)
A régi házakban lehet, hogy volt. (5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magara (1,2), a földre 1913-ban (5).

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az f) volt általában. (1)
Sima, négyszögletes pajták voltak, de leeresztett pajta is volt. (2)
Az a) és a b) volt. (5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával. (1)
Nyílt tűzön nem főztek. (2,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem, egészben nem, reszelt káposztát hordókban tárolták. (1,2,5)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után, de a malom még sütött. (1,2,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Mind a hármat látta már. Teknőben volt. (1)
A b) volt + teknőben. (2)
A c). (5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem volt füle. (1,5)
Két felől. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyen nem volt. Csak csépelték a hajdinát. (1)
Nem volt. (2)
Igen, volt. (5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánica volt, és volt hajdina. (1)
Búzalisztből készítettek gánicát. (2)
Sütnivalót csináltak, gánicát nem. (5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kukoricakalács, jó édes, karácsonyra. Sima kalács és fonott kalács. (1)
Gömbölyű kalács, lyuk nélkül az a) volt, fonott kalács. (2)
Fonott kalács a), b), c) volt. A patkó alakú kalács neve: kanborjú. (5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paprika a legtöbb. (1)
Van régtől, paprika a legtöbb, de paradicsom is van. (2)
Paprika is van, paradicsom is. (5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát már a nagyapja is termesztett, paradicsomot csak ő. (1)
Kb. 1900 óta. (2)
Mióta bejöttek az oroszok, azóta. (5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos kalács, mákos bejgli. De sütöttek diósat is. (1)
Kalács, gömbölyű kalács, mákos kalács, diós bejgli. (2)
Kalácsot sütöttek. (5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
1930 körül hordták az öregek. Kék, vasalt gatya, csizma, kötény. Vasárnap hordtak a templomba. Rojtos aljú volt, bő. (1)
Gyerekkorában hordtak ilyet. (2)

====b) Hány szélből készült?====
Igen, volt gatya, nem tudja hány szélből. (5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az I. világháború alatt és utána. (1)
1850-60 körül. (2)
1940-ig. (5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A II. világháború előtt szoktak. 1930-ban volt szövő-tanfolyam. (1)
Volt egy-kettő, aki szőtt, kb. 25-30 éve. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

A II. világháború utánig. (1)
Még ma is. (2)
Kb. 18-20 éve. (5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokás volt. Néha még mindig. 1930 körül még a hosszú volt. Fölig toll, ágynemű a padlásig. (1)
Egyik háznál így, a másik háznál úgy. (2)
Nagycsaládnál egymás végibe. (5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang idején. A nagy munkákkor (június-július) nem. (2)
1910 körül és kb. 45-ig farsangkor. (4)
1960 körülig farsangkor. (3)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül és 60-ban is még szombaton. (2)
Szerda és szombat. (4)

====b) 1930 körül: ====
1910 és 1960-ig kb. szombat vagy vasárnap. (3)
Szerda és szombat. (4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindig a menyasszony házánál tartották az esküvőt. (Most már a vendéglőben.)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A menyasszonyos háznál volt a vacsora, cigányok húzták a nótákat. (2)
Leginkább a menyasszony házánál. (3)
Ebéd a menyasszony házánál volt. Kisebb vacsora (gulyás, sütemény) a vőlegényeknél. (4)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Van most is háznál. (2)
Presszókban vagy éttermekben. (3)
Presszóban vagy vendéglőben. (4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Kb. a 60-as évektől már nem háznál tartják a lagzit.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Egy ember volt a vendéghívó. Egy jó, szájas ember. Elmentek mindenhova a vőlegény apjával, anyjával. A vendéghívó mondott pár szót, verset, rigmusokat. (Vendéghívó: násznagy.)
====b) 1930 körül: ====
Ma a menyasszony és a vőlegény megy el vendégeket hívni. (2)
Ma a menyasszony és a vőlegény mennek vendégeket hívni. A messzibevalót levélben hívják. Egyszer hívnak, van, hogy egy hónappal előbb, van, hogy csak két héttel előbb. (3)
Lakodalomba a fiatal pár járt vendégeket hívni, így van ez most is, csak most már meghívóval. (4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt az esküvőn köszöntő, a plébános mondott egy imát ebéd előtt. (2)
Nem is hallottak róla errefelé. Koszorúslány is csak a 70-es évek előtt volt. (3)
Itt nem volt, de a harmadik faluban igen. A Hegyháton tüzet is raknak. (4)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Balozsából, Rumból jöttek cigányzenészek.
A kovácsiakat Balozsából hívott zenészek mulattatták.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
3-4 cselló, hegedű (muzsika), cimbalom volt.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 6-7 főből állt, de minimum 3-4 mindig voltak. (2)
Régebben a nagyobb lagzikben 5-en, 6-an is voltak. Most már csak 3-an. (3)
Régen cigányzenészek voltak. 3-4-en: hegedű, cimbalom volt. (4)
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Decemberben, karácsony előtt 13 nappal jártak a lucázó gyerekek.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A lucázásért pénzt kaptak (nem volt megkötve az összeg, ki mennyit adott). Szalmababa (marék szalma) volt a hónuk alatt. Kihúzogatták és szétszórták a földön, aztán letérdeltek. Csupi Jóska 1910 körül csinált magának Luca-széket, de nem állította fel (nem mert ráállni). Fából készítette, mindennap vert bele egy szeget, Luca napjától fogva (az éjféli misén szokták a Luca-széket felállítani). Volt korbácsolás is, karácsony után a harmadik napon. A korbács 70-80 cm volt, 8-9 szálból állt. Azzal verték a lányokat Aprószentekkor. Mindenkit megvertek egyébként, és a korbácsolásért szintén pénzt kaptak. Ezt mondták: „Egészséges legyen, az új esztendőbe, keléses ne legyen!” Luca-napi rigmus:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok (tyiktyok), tyuktyo meg a lugyok
Jó ülősek legyenek.
Annyi csibéjük legyen,
Mint égen a csillag.
Annyi pénzük legyen,
Mint Rábában a víz.
Kendtek asszonyának
Akkora csöcse legyen,
Mint a bugyogóskorsó
Olyan hosszú kolbászok legyen,
Mint a falu hossza.
Olyan vastag szalonnájuk legyen,
Mint a mestergerenda.
Luca, Luca, kitty-kotty.” (2)
Néhányszor még ma is van Lucázás, december 13-án. Kézben kis szalmával.
„Luca, Luca, kitty-kotty
Tojjanak a tittyok, luggyok,
Hogy ülőssek legyenek.
Legyen annyi (tojássuk) pénzük,
Mint égen a csillag/Rábában a gavica
Ollyan hosszú kolbászuk legyen,
Mint a falu hossza.
Ollyan vastag szalonnájuk legyen,
Mint a mestergerenda.
Kentek lányának akkora csöcse legyen,
Mint a bugyogó korsó.
Fogai mint a törek húzó grábla!” (3)
Szalmával lucáztak. Nem nagyon emlékezett, mint mondtak. (4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölésről nem tudnak a környéken. (2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Voltak, van most is. 6-7 vagy még több is. Kb. a falu 13 %-a. Ő maga is öreglegény volt, a felesége pedig öreglány. Ő 58, a felesége pedig 51 éves volt egybekelésükkor. (2)
Régen 10-nél is több volt, lehet, hogy ma is. (3)
Akadtak. 7 biztosan. (4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem volt itt X-elés. (2)
Ahol tehén volt, voltak köcsögök a köcsögfán. X-elésről nem tudnak. (3)
Sose volt, csak csíkos köcsögökre emlékszik. (4)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt. (2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Semmi. Nem éltek itt a régi hagyományok. (2)
Semmit. Más községekben voltak, de itt nem. Luca napján inkább. Mindent teleszórtak pelyvával: az ágy alatt, a Mária-képeket a falon, a szekrény tetején. (3)
A családból valaki felöltözött kifordított holmiba, láncot zörgetett. Diót adott. Ezt mondta: „Imádkoztatok? Szót fogadtatok? Tanultatok?” stb. (4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Idén is voltak, de nem emlékszik részletekre. (2)
Szokott lenni. 3-4-en jönnek, egy kis házat hoznak, benne a Jézuska, Szűz Mária, Szent József, bárány. „Csak úgy hömbörögtek be, egyik a másik után a láncos bottal. Fél óráig is mondták, énekelgettek a bibliából.” A gyerekek még ma is mennek, de már nincs kis ház. Pénzt szokás adni nekik. (3)
Csak pásztorok voltak, botot hoztak. Kifordított báránybőrre és kóc-szakállra emlékszik még. (4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel, az állatok védőszentje. (2)
Szent György, Szent Márk (április 25.) Márog (Márk) volt a templomból a plébános. A miniszterek (?) falut körmenettel megszentelték a búzatáblákat, a határt. (3)
Szent Vendelt választották, az állatok védőszentjét barmaik megtartásáért. (4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a kankus. (2)
Nem volt, de az éjjeli mise után, sőt este a fiúk megkorbácsolták a lányokat, asszonyokat hazafelé menet, december 24-én este. Húsvétkor, nagyszombat este föltámadás. Körmenet hajnalban. (3)
Gyün a krampusz, mókus, ördög! (4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt. Viszont volt szalados: búza, árpa, rozs csíráztatva, kukorica vizezve, meleg helyen szárítva. Utána darálva, gömbölyű cseréptálban megsütve. (2)
Húst, kalácsot, tormát meg kellett szentelni másnap reggel. (3)
Nincs. (4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Egy ember, aki vágja benne a fát. (2,4)
Nem emlékeznek. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Hegyhát]]
[[Kategória:Egervölgy]]
[[Kategória:Becó]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Ikervár]]
[[Kategória:Megyehíd]]
[[Kategória:Zsennye]]
[[Kategória:Püspökmolnári]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Kemenesalja]]
[[Kategória:Máriacell]]
[[Kategória:Csempesz]]
[[Kategória:Pácsony]]
[[Kategória:Zséde]]
[[Kategória:Pecöl]]
[[Kategória:Bejcgyertyános]]
[[Kategória:Egervölgy]]
[[Kategória:Csipkerek]]
[[Kategória:Rábamolnári]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Vát]]
[[Kategória:Németfalu]]
[[Kategória:Szombatfa]]
[[Kategória:Szeged]]
[[Kategória:Bejcgyertyán]]
[[Kategória:Sótony]]
[[Kategória:Kán]]
[[Kategória:Körmend]]

Mersevát

2014-04-30T18:59:01Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Mersevát, 1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
| Horváth Imréné (72), Mersevát, Bajcsy-Zsilinszky u. 11.

2. Dr. Kovács Jenő (74), Szombathely, Szabó M. u. 15.

3. Kovács Lajos (70), Mersevát, Dózsa Gy. u. 11.

4. Somogyi János (77), Mersevát, Dózsa Gy. u. 15.

5. Somogyi Jánosné (45), Mersevát, Dózsa Gy. u. 15.

6. Dr. Körmendy József, Felsőörs

7. Vörös István (89), Mersevát, Ady tér

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Dr. Kovács Jenő
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Úgy tudják, hogy a falu eredetileg nem a mai helyén volt, hanem a Himeskű dülőben. (Ez csak félig igaz, mert ott egy Himeskű, Himeske nevű falu volt, amely a török időkben pusztult el.) Temploma is volt, s a merseiek is odajártak istentiszteletre. (2) Maga Merse település távolabb volt a Marcal folyótól, csak amikor 1885-ben elkészült a Vas megyei mellékcsatorna (Malom árok) és a szabályozás következtében a vizek keskenyebb ártérre vonultak vissza, akkor építették közelebb a házakat. (2,3,4,7)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Okmányok alapján: Mesre 1252-1460 között. Vati (Wathy) a XV. században, Aczél (Achel) és Rohodi (Bokodi) a XV. sz-ban, Kalanda (Kalenda) a XVI. sz-ban, Káldy a XVII. sz-ban.
1750-1900 közt Armpruszter, Barcza, Babos, Balás, Blaskovits, Bölöndj, Burgyán, Csányi, Jankovits, Jánosi, Kállótzy, Körmendy, Laki, Majsai, Miley, Perneszi, Pozsgai, Szalóky.
1900-1940 között: Bakonyi, Boros, Csóka, Egry, Farkas, Fesler, Fodor, Horváth, Imre, Józsa, Kelemen, Kocsis, Kovács, Lendvay, Márkus, Molnár, Maráczi, Nagy, Németh, Orbán, Pálfy, Szalay, Szűcs, Tóth, Varga, Viola.
A század fordulón kerültek ide: Kisfaludy Imre 1888 Répcelakról, Nagy Péter 1890 Kemenespálfáról, Töreki János 1895 Kemenesszentpéterről, Farkas Károly 1900 körül Nagypiritről, Orbán József (Erdős) 1905 körül Martonfáról, Guigitzer János 1901 Kemeneshőgyészről, Kovács János 1909 Radó majorból (celldömölki határ), Mayer Miklós 1920-as évek Balatonudvariból. (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Arról senki sem tud, hogy valamikor nagyobb számban települtek volna idegenek a faluba. De Pesty Frigyes 1864. évi gyűjtésében olvashatjuk: „Merse 400 éve, Zala, Veszprém, Sopron és Vas megyékből népesítetett.” (Merse-Belső Vath 59-34-36, 5, 323-4)
Arról vannak adataink, hogy a török időkben időnkint elbújdosott a népesség, de ha elmúlt a veszély, akkor újból visszatért. (A 400 éves időadat azonban téves lehet, mert 1864-ben legfeljebb 200-300 évről beszélhetett volna Pesty a török időket illettőleg. (2)
Az viszont nincs kizárva, hogy veszélyeztetett területről menekülők helyet találtak itt, mint ahogy az elpusztult Himeskő falu lakóinak egy része is Mersén telepedett le. (2,4,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Arról nem tudnak, hogy nagyobb számban elköltöztek volna a faluból. Bár Amerikát többen megjárták, de kevés kivétellel hazajöttek.
A XX. század első harmadában a leányok egy része háztartási alkalmazottként, a férfiak pedig ipari munkásként Budapesten és Pápán találtak munkahelyet. Számuk 31 nő és 12 férfi. Amerikából 11-en tértek vissza és 4-en maradtak kint. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Fekvésnél és az egy plébániához való tartozás miatt Külsővat a hasonló. Alig másfél-két km-re van. 1871-ig a külsővati tanító tanította a Merse-Felsővati gyerekeket is. Az ünnepi istentiszteletekre a katolikusok és evangélikusok egyaránt Külsővatra jártak. Az iskolában és a templomokban összeismerkedtek és sógos-koma barátságban sokan éltek.
A többi falu közül Magasival volt még kapcsolat, mert a takácsokhoz odajártak szövetni. A magasi erdőkben vettek tüzifát és építésre követ. (2,3,4,7)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu kimondottan nem tartozik bele tájegységbe. Földrajzilag a Kemenesaljához sorolják. A kemenesi faluk vonulata távol van és a múltban csak Celldömölkön át lehetett azokhoz eljutni jó úton, Kemenessömjénbe, Szentmártonba, Vönöckre és Kemensmagasiba. A községtől délre levő falvakkal szinte semmi kapcsolata nem volt a lakosságnak, de annál több a járási székhellyel Celldömölkkel. Piac, vásár, búcsújáróhely és többeknek munkaalkalom is volt itt. (2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kemenesaljáról, Sághegyről, Somlóról tudnak legtöbbet. Kemenesaljához tartozónak sorolják: Mihályfa (Miháfa), Sömjén (Sömgyén), Szentmárton (Szemmárton), Vönöck, Magasi, Szergény (Szergin), Hőgyész, Magyargencs, Szentpéter, Pápóc. (3,4,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Híres községek: Celldömölk (Kis-Czell) járási székhely, piac és búcsújáróhely, Alsóság a Ságheggyel, ahol jó bor terem. Somlóhegy, ahol szintén jó bor terem. Pápa város (20 km-re) iskoláiról és vásárairól híres. (1,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Merseváton július 13-a utáni vasárnapon van a búcsú, amelyet a környékbeliek „tökös búcsúnak” mondanak. Régen ilyenkor tökös-mákos rétest szoktak sütni.
Beke Manó nyelvész gyűjtésében (1906) olvashatjuk, hogy a merseiek a Malomrétre kitették a szekcskavágót legelni. (Olyan nagy volt a szárazság, hogy nem volt mit szecskázni.) (2)
Kemenesmagasiról: Magasiba döglött zsiba, szádon follyon le a zsírja.
Mesteriről: Ég, mint Mesteriben a lúdkatróc.
Tokorcsról: A ködmönbü ecetet sajtoltak.
Valamelyik környékbeli faluról: Akkora vót a sár, hogy az ebet az ablakbu sütőlapáton tartották ki ugatni. (5) (2,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sokan házasodtak más falvakból. Szinte több, mint a felerész. Elsősorban a szomszédos Külsővátról és Vámoscsaládról. Kemenesszentmártonból, Kemeneshőgyészből, Kemenessömjénből, Kemenesmagasiból, Kemeneskápolnáról, Kemenesszentpéterről, Vásárosmiskéről, Iszkázról, Vicáról, Nickről, Nemesszalókról, Kőszegről, Pápócról, Celldömökről, Alsóságról. (2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Celldömölk, Pápa, Sárvár
Állatvásárra: Celldömölk, Pápa, Jánosháza, Miske, Tüskevár

====b) Piacra: ====
Celldömölk (csütörtökön és vasárnap és vásáros napokon)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Külsővatra (augusztus első vasárnapján), Magasiba (Szentháromság vasárnapján), Szentmártonba (november 11-e utáni vasárnap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Celldömölkre (Kis Máriacell) szeptember 8-án Kisasszonykor (3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Nem szoktak innen máshova munkába menni, csak néhányan dolgoztak a celldömölki vasútállomáson. (2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Az 1930-as években Zala megyéből a Radó uradalomban hoztak alkalmi munkásokat cukorrépa munkálataira. Egy major épületben (Nelli major – Succki) laktak. Számuk 20-25 között volt. (2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Előfordult, hogy vesszőből kosarat, szalmából zsombort, vékát készítettek eladásra, de ez nem volt általános. Ilyenekért nem kellett más faluba menni, mert vagy maga vagy ismerős megcsinálta.
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
A faáru készítők Városlődről valók voltak. Ezek árultak gereblyét, falapátot, favillát, szerszámnyeleket, lisztmerőlapátokat, stb. Egy mondás (rossz kívánat) is utal a városlődiekre: „Az Isten tenne bele a városlődi vellahajtóba!” (A megfőzött bükkfát a faragás után hajlítóba tették, hogy a villaág formáját felvegye.”) (2,3,4)

====f) fagereblyét====
Járamot, boronát, gereblyét szintén helyben megcsinálta faragnitudó ember. De a celldömölki piacon és vásározó árusoktól is meg lehetett venni.

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket nem készítettek a faluban. A celldömölki kirakodóvásárokon vették pápai, jáki, városlődi fazekasoktól. Időnkint vándorárusok is kirakodtak a faluban, vagy az utcákat végigjárva kínálták áruikat, de nem pénzért, hanem gabonáért, vagy babért adták. „Egyszer tele, kétszer tele” azaz amennyi gabona belefért az edénybe, egyszer, kétszer, háromszor. A kis edényekért kétszer-háromszor, a nagyobbakért egyszer, kétszer kérték tele. (3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Az I. világháború alatt és azt követő három-négy évig jártak a drótosok (a mai Szlovákiából) és kiabálták „Van-e valami drótozni, fótozni való?” De volt köztük ablakos tót is, akik a hátukon farekeszben hordták az üveget és ezzel javítottak.
A bosnyákok késféléket és ollót árultak, főleg Sarajevo helynévvel ellátott zsebkéseket kínáltak.
A meszesek (Ugodból, Veszprém m.), a faárusok (Városlődről és Szentgálról), a tűzhely javítók (a kolompárok Celldömölkről).
A borárusok (Zala megyéből) szekérre tett hordóból árulták a bort.
Az ugodi mészárus állítólag süket volt, mert ha kérdezték tőle, bácsi mit árul – Ugodba, hova valósi – meszet volt a válasz. A szalóki Lang Izidor más néven a Bizik zsidó zsibárus volt, nevét mondóka is őrzi:
„Lang Izidor meszet árul, megismerni a lováról
Lovának Linda neve, le van ütve a csipeje!”
Egy lovas szekéren járta a falukat és mészárusítás után áttért a rongy, bőr, toll vásárlásra, de nem pénzt fizetett értük, hanem gombot, tűt, gyüszüt, üveggolyót és egyéb csecsebecsét a gyerekeknek. Kiabálta: Nyúlbőr, tiktoll, vintoll, van-e eladó? Veszek rongyot, rossz kalapot adok érte gimbet, gombot.
Kemenesmagasiból pék is járt a faluba zsemlyét, kiflit árult. (2,3,4,7)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A mersei határban csak Horváth Ferenc tanítónak és Fodor János kisgazdának volt kis területen szőlője. A Somló hegyen Vidos Dánielnek, Kelemen Józsefnek, Czuppon Kálmánnak volt kisebb szőlő ültetvénye. A Ság hegyen Farkas Ignác malomtulajdonosnak volt kisebb szőlője. (2,4,5)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falu határában a mai Himeskő dülőben létezett árpádkori település, amelynek temploma is volt. Itt a templom körül temetkeztek, ezt bizonyítja onnan előkerült női koponya is. A templom romjait 1793-ban a szomszédos Külsőváti templom ujjáépítéséhez hordták el.
A falunak a jelenlegi egyetlen temetője emberemlékezet óta a mai helyén volt, csak az 1930-as években nagyobbították. (2,4,7)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepe nincs és nem is volt a falunak. (3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyeseknek volt csak 3 levelű boronájuk, de ez nem volt általános. (3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézivetés csak nagyon ritkán fordult elő, s főleg olyankor, ha nagyon puha volt a föld és az állatok s a gép mély csapát hagyott volna. (3,4,5)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A közepes gazdaságokban a gépi-vetés volt az általános.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Emberemlékezet óta kaszacsapóval aratták a gabonát. A mintával (b) ellentétben leginkább három foga volt a gereblyerésznek. (2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. (3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A kereszt két lábból állt és 20 kéve alkotta. Hosszú keskeny táblán két-három keresztet (hogy ne kelljen messze hordani a kévéket), szélesebb táblán négy-hat keresztet is raktak egy kepébe. A 20 kévés kereszt emberemlékezet óta használatos volt. A kévék száma nem változott. (2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szót használták és meghatározatlan számú keresztet jelentett. A termés mennyiségének meghatározásához értékmérőként használták a kereszt szót. Idős nagyapám mindig azt kérdezte, meg van-e a 200 kereszt gabona? Ha meg volt, akkor megnyugodott. Ez volt az átlagos termése 24 holdas (1000 öllel számolva) gazdaságában. Ha több volt, akkor jó vlt a termés, ha kevesebb, akkor meg rossz. 200 keresztet számolva á 50 kg 100 q. Ez volt az átlag, vagyis 1000 öl = 20 kereszt = 10 q. (2) (2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csépnyél hossza 144-155 cm között volt. (3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőgép munkásait a géptulajdonos (gépész) szervezte csapatba és ezzel végezték egész idényben a cséplést. A csapat három fő embere a gépész, az etető és a mázsáló volt. Ezek közül az első kettőnek étkezést is a gazdák adták. (2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Az 1920-as években volt olyan bércséplő, akinek nem volt elevátora. Akkor nyársalták a szalmát. Az 1930-as években minden cséplőgéphez tartozott elevátor is. Csak olyan helyeken hordták nyárssal a szalmát, ahol az elevátor nem fért el az udvaron. (2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1930-as években kezdődött, de nem lett általános az eke utáni burgonyavetés. Leginkább kapával (lukalás) ültettek. Ilyenkor többen összefogtak, rokonok, ismerősök, hogy egy helyen hamar végezzenek, aztán máskor visszasegítették. (2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendre vágták. Két-három nap után a rendeket megforgatták. A gyűjtés (gyöjtés) napján délelőtt megbörzögették, azaz villa (vella)-heggyel szétterítették, szellőssé tették. Ha esős idő volt, természetesen többször is forgatták és börzögették.
Gyűjtésre rokonok, ismerősök kisegítették egymást, hogy egy délután elvégezzenekm egy helyen. A rendeket egymásra dobálva (rendszerint négyet-négyet jobbról balról) hajtást képeztek. A hajtást ketten-hárman villával összetolták és petrencékbe rakták. 80-10 petrencét egy helyre hordtak. Két db petrencefát (kb. 3,4 m hosszú rúd) aládugva emelték fel a petrencéket. A petrencékből boglyát raktak, amelyet utána sodrott szénakötelekkel lekötötték. A boglya rendszerint egy hosszú szekér szénát jelentett, vagyis ahány boglya lett, annyi szekér széna termett.
Szárítóállványt szénánál nem használtak, csak lucerna és lóhere szárogatásnál. (2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Legtöbb helyen a takarmányt pajtában, vagy istállópadláson tárolták. Csak kevés helyen kazalba rakva az udvaron. A takarmányt a pajtából, vagy a kazalból bakszekéren vitték az istállóba, ahol kerékjászolba rakták. Kisebb gazdáknál kosárban hordták a takarmányt.
Ha istállópadláson volt az etetnivaló, akkor ledobálták és villával rakták be a kerékjászolba. (2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonyó, igaófa, igabéfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (igaszeg) (2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Almozáshoz nem használtak falevelet. (2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, régebben használták a nyaklót. (3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
szekér = ökör (tehén)-fogat
kocsi = lófogat
kiskocsi = lófogat, de nem volt oldala a szekérnek, alacsony volt (3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt hosszú szekéren szállították, vendégoldal nélkül. Vendégoldalt csak olyan egylovas gazda használt, aki rövid szekerén szállított gabonát, vagy szálas takarmányt, hogy nagyobb mennyiséget tudjon felrakni. A hosszú szekér hossza 4,5-5 m. (3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása elől rudazólánccal, hátul rudazókötéllel történt.
A) A kötelet a szekéroldal felső fáján húzták meg.
B) Az oldal végére kampót rögzítettek és ezen húzták meg a kötelet
C) Kötélcsigát erősítettek az oldal végére és ennek a forgó korongján húzták meg a kötelet. A kötélcsiga alakja „G”-hez hasonlított. (2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya legtöbb helyen enyhén ívelt volt, amelyet egyenes állásra állítottak akkor, ha burgonyát és répát hordtak. De ilyenkor leginkább subert használtak. A suber deszkából készült zárófal volt a szekér elején és hátulján. (2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A faluban az 1920/30-as évekbren hat kétlovas és négy egylovas fogat volt. Talán 2-3 gazdának volt kocsikasa. Ezek elől nyitottak, hátul zártak voltak. Ökrös és tehenes fogatokon nem volt kocsikas. (2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amióta az országutat kőzuzalékkal terítették, a jármas állatokat (ökör és tehén) patkolták. Az ökrök mindig a patán hordták a patkót. A tehenek csak nagy munkaidőben. (2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény neve: zséter. (1,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na Huszár...
====b) terelik jobbra ====
Csáli Huszár, csálide
====c) és balra====
Nejde Pompás, nejde
A bece nevet ismerik, de inkább fiatal állatnál használják. Indításhoz nem kapcsolják. (2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznó hivogatása: Coca ne, coca ne... és száj csücsörgetés cs (ö) cs (ö) cs (ö) de az ö nem hallik ki. (1,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkok hivogatása: tyutyu tyutyu ne (többször ismételve). (1,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya hivogatása: Nevét mondják Sajó le! (2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender törésére kendervágót (törőt) és tilalót (finomító) használtak. A kettő között az a különbség, hogy az előbbi erősebb és durvább kidolgozású. Szélesebb a nyílása, míg a tilóé keskenyebb és az oldalfalai szélesebbek. Ez utóbbi az apróbb pozdorja kitisztítására szolgál. (1,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő (a) típusú rokkát használtak. (1,2,5)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

A mai község határában három falu volt. Merse, Belsővat és Himeskő. Himeskő a török időkben pusztult el. Katolikus templom is volt, amelynek köveit 1793-ban a külsővati templom újjáépítéséhez hordták el. Himeskő lakói a környező falvakban, így Mersén is találtak menedéket. Mersét és Belsővatot 1907-ben egyesítették Mersevát néven. A falunak 1930-ban volt a legtöbb lakója (722). Jelenleg 550-600 között hullámzik a létszám.

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Merse község a XVIII. században kicsit távolabb volt a Marcal árterületétől, csak amikor (1880-85) megásták a Vas megyei mellék csatornát (Malomárkot), akkor húzódtak közelebb a vizekhez. Belsővat (ma falurész) Mersétől 250 méterre a csatornák között a völgyben fekszik. (2) (3,4,7)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronafalu házról nem tudnak. Favázas sövényház (tapasztott) egy volt a faluban Belsővaton, özvegy Baranyiné lakta. 1962-ben még meg volt, ma már nincs meg. (2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A Radó uraság zsöllérházai (négy házban nyolc lakás) szabadkéményesek voltak. Az 1920-as 30-as években a házhely akció kapcsán az itt lakó nyolc zsellér (arató) úhj házat épített. A zsöllérházakat lebontották.
Füstös kéményű házuk volt Orbán József (erdős), Vörös József és Fodor Jánosnak. Az előbbi kettőt az 1920-as években átalakították és a kémény a kemence fölé került. Közel a tető gerincéhez jött ki a tetőn.
Fodor Jánoséknál az 1970-es években bontották le a szobát és a füstös konyhát, míg a kamra és az istállórész ma is áll. A régi ház mellé egy modern lakóépületet építettek. (3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi és az 1930-as években épült három helyiséges házak legtöbbjének két bejárata volt a szabadba. A szoba a konyhára nyílott. A kamra pedig a szabadba. Volt olyan ház is, ahol a konyhából a kamrára is nyílt ajtó. A Vidos urasági cselédházak szoba-konyhás-kamrásak voltak palatetővel, de a konyha keskenyebb volt és előtte félig nyitott gang volt és ebből lehetett bemenni a szobába, a konyhába és a kamrába. A Radó urasági zsöllérházakban egy, körülbelül 1 m széles nyitott tornác volt, így erről lehetett bemenni a konyhára, amelyre a szoba nyílott és külön a kamrába. (2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Keresztmestergerendás ház több is volt a faluban és a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. A 30-as években is épült olyan ház, amelynek a kamrájában és az istállójában keresztmestergerenda volt. Ezt a házat 1985-ben lebontották és újjépítették. (3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Emberemlékezet szerint az 1900-1910-es években már volt téglából rakott sparherd, amelynek a szélén vasszegély volt, a közepén pedig platnik. (2,3,4,5,7)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Csak a II. világháború után építettek kockaházakat. De 1976 óta nem engedélyezik az ilyen házak építését. Azóta csak tűzfalas házakat engedélyeznek, így a falukép teljesen megbomlott. A régi L alakú és egysoros házak mellett vannak kockaházak, tetőtér beépítéses és egy emeletes modern házak. (2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak. (1,2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
B) Kovács Jánoséknál a padlószint felett 28 cm-re.
C) Horváth Imrééknél a padlószint felett 70 cm-re volt a kemence fenékszintje.
Egyébként a kemencéket a konyha egyik sarkába építették, rendszerint egybeépítve a rakott tűzhelyekkel és tűzhely sütőinek elhelyezése be volt építve a kemence falazatba. (1,2,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkospajta csak egy volt a faluban, de ez 1917-ben leégett, keresztpajta kettő volt (Kisfaludy Imréé és Pálfy Istváné), telek hosszában épített, de külön a háztól, négy volt (Egry Lajosé, Joó Miklósé, Kovács Jánosé, Orbán (erdős) Józsefé), a többi pajták a lakóházzal, istállóval egybeépíztve voltak, s ezek kisebbek is voltak. A különálló pajtákat a háború után mind lebontották, s csak a lakóházzal egybe épített pajták közül látható még egypár. (2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nemleges. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát (kerékrépát) nem termeltek, így nem is savanyíztottak
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztának egészben való savanyítása csak egyeseknél és ritkán fordult elő. Ilyenkor a felszeletelt káposzta közé tették. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A községben 1959-ben alakult meg a TSZ. Az 1960-as években fokozatosan hagyták el a házikenyér sütését és az 1970-es években már úgy vették a kenyeret az ÁFÉSZ boltban, vagy Celldömölkön. (1,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
1) A kamrában, rendszerint a hombár fölé tett két rúdra (stafnira) rakták a kenyereket.
2) Volt „b” mintájú kenyértartó is.
3) Nagyapáméknál olyan votl, mint a „b” mintájú, de fűzfavesszővel körül volt fonva és mindkét végén ajtó volt. (2) (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak füllel ellátott vajköpülőt is. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Sem kölest, sem hajdinát étkezésre nem termeltek. Ilyen törőket nem találtunk. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nemleges. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az ünnepekre sütött töltetlen kalácsok (pusztakalács)
1) Fonott, kemencében sütött tepsi nélküli és a tűzhely sütőjében tepsiben megsütött. Az előbbiek laposabbak voltak, az utóbbiaknak a tepsi oldalának magassága szerint változott a magasságuk.
2) Tepsiben sütött nem fonott rudalakú magas kalács. A tepsiben két rúd alakú tésztát helyeztek el és ízgy sütötték meg azokat.
3) Kuglóf, sütőben, vagy kemencében sütött köralakú sütőedényben sült magas kalács. (1,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1920 években csak kevés helyen termeltek paprikát, de paradicsomot igen. Az 1930-as évekre már elterjedt a paprika termelés is. Általános szabályt nem tudtunk megállapítani a lecsókészítésnél. Azt mondják, hogy amelyikből több volt otthon, abból tettek többet. De mégis az érződik ki az adatszolgáltatásból, hogy kb. fele-fele arányban tettek a lecsóba paradicsomot és paprikát. Ezt ették kenyérrel is burgonyával is. De készítettek lecsót paprikából egy-egy tojást ráütve, s ilyenkor egy-két paradicsomot tettek hozzá inkább csak ízesítőül. (1,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát (akinek volt) az 1920-as években, nyers paradicsomot az 1930-as években fogyasztottak általánosan. (1,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „karácsonyi asztalra” mákoskalácsot tettek. (1,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Ebben a században már nem viseltek a férfiak ünnepre széles (bő) gatyát. 1921-ben bérmáláskor Külsővatról és Mersevátról közösen állítottak ki tíz lovasból áll bandériumot és a Celldömölk-i vasútállomástól Külsővatig kísérték s Veszprém-i püspök hintóját. Ezek a lovasok bőgatyában voltak az idős asszonyok rakták „korcba” a gatyaderekat. (1,2,3,6)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1920-as években az idős (40 éven túl) asszonyoknál általános volt a derékban kötött szoknya. Ezek nagy része haláláig viselte. Ezek az asszonyok réklit viseltek a szoknyához. De az asszonyok egy részén már a két háború közt is lehetett egybevarrott ruhát látni. (1,2,3,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Ebben a században Merseváton nem szőttek vásznat, kenderből, lenből fonalat azt fontak és Kemenmagasiban szövették meg a takácsoknál, alsóruhának, abrosznak valót vett pamutfonállal keverve, zsáknak, ponyvának valót pedig tisztán. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nemleges. (1,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1940-es évekig az idősebb családokban nem volt szokás az ágyakat egymás mellé tenni, hiszen erre a szobákban nem is volt lehetőség. 1945 után épített új házakban már elterjedt az ágyaknak egymás mellé helyezése. (1,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Legtöbb esküvőt november, április és május hónapokban tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Decemberben és nagyböjtben nem igen volt esküvő, de nyáron is ritkán. (1,2,3,4,6)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap, szombaton
====b) 1930 körül: ====
Leginkább szombaton, de ha nem otthon tartották, hanem pl. Celldömölkön (vagy más nagyobb helyeken) vendéglátó helyeken, otthonokban, akkor igazodtak az időponthoz, hogy melyik napra kapták meg a termet. (1,2,3,4,7)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Csak egy helyen tartották a lakodalmat, rendszerint a lányos háznál, de több esetben a vőlegény szüleinél. Az esküvő (egyházi) a külsővati templomban volt. Ide lovaskocsikon ment át a násznép és visszafelé egyenest a lakodalmas házhoz mentek.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt 7-8 órai kezdettel, de természetesen a lakodalom tartama alatt mindig hordták az ételeket és a bort. (1,3,4,7)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalmat újabban a Celldömölk-i vendéglátó üzemekben tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A lakodalmat újabban a Celldömölk-i vendéglátó üzemekben tartják. Az 1970-es évek elején kezdődött ez a szokás. Ez szinte általánossá volt, alig van kivétel. Az viszont előfordult, hogy (ha máshonnan hozták a leányt) hogy a leány lakásához közellevő alkalmas vendéglátó helyen volt a lakodalmi étkezés. (1,3,4,5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vőfély vagy a tanu (az embere). Rendszerint megegyeznek a házasulandók szülei, hogy kit ki hív meg. Ha előre tudták a lakodalom idejét a meghívás két-három héttel előbb megtörtént.
====b) 1930 körül: ====
Leginkább a jegyespár hívja meg személyesen a vendégeket. A távollakókat írásban (meghívóval) de ha nyomtatnak meghívót, akkor mindenkinek küldenek, de ez esetben is a tanukat közeli rokonokat vagy a munkahelyi vezetőket személyesen is meghívják. (1,3,4,7)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nemleges. (1,3,4,7)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmi zenészeket Alsóságról hozták (ma Celldömölk II.). De előfordult az is, hogy nem fogadtak fel idegen zenészeket, hanem olyan falubelit kértek meg, akinek volt húzós harmónikája és az muzsikálta ki a lakodalmat (1920-1930-as években).
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar három-négy főből állt és hegedűn, nagybőgőn, cimbalmon játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmónika csak 1954 után került a faluba. (1,3,4,7)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án reggel rendszerint az iskolás gyerekek lucázták.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmacsutakot vittek magukkal és „Szabad-e lucázni”? kérdéssel léptek be a házakhoz és ha igenlő választ kaptak a folyosó vagy a konyhaajtó küszöbére letették a szalmát, ráültek, kezükkel úgy tettek, mintha szétszórnák a szaslmát, ahogy itt mondták „sikáltak a tenyerükkel”; s mondták a jó kívánalmakat:
„Luca-luca kitty-kotty, nénémasszony litty-lotty.
Akkora segge legyen, mint a kemence szája!
Akkora csöcse legyen, mint a bugyoga korsó!
Annyi gyerekük legyen, mint az égen a csillag!
Annyi csibéjük legyen, mint a réten a fűszál!
Annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz!
Olyan hosszú kolbászuk legyen, hogy kerítést lehessen fonni belőle!
És úgy álljon a fejszéjük a nyelibe, mint az én bilicem a helyibe!
Luca-luca kitty-kotty, nénémasszony litty-lotty!” (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regőlni a legények szoktak leginkább Karácsony este, vagy Karácsony másnapján.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A mostani adatszolgáltatók a regölési szövegből egy-két strófát tudnak leírni, de egy teljesebb szöveget közlők, amelyet 1935-ben jegyeztem le az akkor 47 éves özv. Kovács Józsefnétól:
„Amott elindulának egy sebes folyóvíz
Aztat körülfogja szép zöld pázsit
Azon legelteti csodaféle szarvast.

Csodaféle szarvasnak ezer ága-boga, ezer misegyertya
Gyulladván gyulladjék, altatván alugyék
Hej regü lejten, regülejtem.

Ne sírj, ne sírj Szent István király
Nem vagyok én csodaféle szarvas
Hanem vagyok Szentmiháli angyal
Hej regü lejtem, regülejtem.

Hogyan akarnának az angyalok
Magas menybe menni a Nagy Úristenhez
Hej regü lejtem, regülejtem.

Itt is mondanának egy szép leányt
Kicsoda volna szép leány
Keszei Ági volna szép leány.

Amott is mondanának egy szép legényt
Kicsoda volna szép legény
Tamási Tibor volna szép legény
Hej regü lejtem, regü regü lejtem, neked lejtem.

Regüljünk a gazdát a gazdaasszonynak
A gazdánask hajdin a köntöse
Fűzfa köpönyege, retek a bocskora
Répahéj a szijja, krumpli a sarka
Haj regü lejtem, regü regü lejtem, neked ejtem.

Szegen vagyon bársony erszény
Abba vagyon százforint
Fele a regősöké, fele a kocsmárosé
A gazdának úgysem kell
Haj regü lejtem, regülejtem.” (2)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Az 1930-as években volt öreglegények: Pálfy István, Horváth Ferenc (tanító), Farkas Ernő, Egry Lajos, Márkus János, Vörös József, Vörös József (Pofám), Tóth Sándor, Maráczi Ferenc, Takács József. Ezek közül csak Horváth Ferenc tanító nősült meg 53 éves korában, a többi nőtlenül halt meg. A falu lakóinak száma 1930-ban volt a legtöbb: 722. (1,2,3,4,7)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A tejesfazekakat a celldömölki vásárokon, vagy a faluzó vándorárusokról vették. Leginkább az egy x-es jelzésű fazekakra emlékezünk vissza. (1,4,5,2)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
A most meghallgatott adatközlők nem emlékeznek fáklya, vagy söprű gyújtására. Az 1973-ban 92 éves korában meghalt Horváth Ferenc tanítómtól hallottam (1935-ben), hogy a múlt században szokásban volt a „Szentiványozás” (VI. 24-én) Szentivánkor. Rossz kátrányos hordókat kátrányos söprűket meggyújtottak és az égő hordókat az utakon végighengergették. Az asszonyok arra kérték ilyenkor a legényeke, hogy a söprüjükből egy-egy szálat dobjanak a káposztás földjükre, mert akkor nem eszi meg a kukac a káposztát, sőt igen jó termés lesz. A Vas Megyei Lapok (újság) 1873 évi június 26-i számában olvashatunk a Szent Ivántűzrúl: „Tegnap este (VI. 25.) ugyancsak égtek ám a seprük a város végén...” Az újságíró hozzáteszi: Mikor hagyja már el népünk alsóbb osztálya ezt a ... (2) (2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Mikulás napján 15-18 éves fiatal legénykék (suttyók) bundába öltözve derekukra láncokat kötöttek, arcukat bekötve ruhával keresték fel a házakat (leginkább azokat, ahol iskolából már kimaradt leányok voltak). Bementek a konyhába, szobába és a leányokat lánccsörgetéssel ijesztegették és vesszőből font korbáccsal ütögették.
„Nagyapám feketeszőrös bundáját ilyenkor mindig elkérték a legények.” (3)
A legénykék ajándékokat nem igen kaptak. Szokásban volt Mikuláskor a cipők, csizmák kirakása az ajtók elé és a gyerekek ebbe várták a Mikulás ajándékait, leginkább almát és diót. (1,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játékok szereplői: Szűz Mária, Szent József, a jászol, benne a kis Jézussal és két-három pásztor. Ezek vallási szinezetű csoportok, egyházi énekeket énekelve járták a házakat. (1,2,3,6)
1935. december 24-én Győrvári Istvántól (30 éves) jegyeztem fel:
I. Hopp Isten jóestét! Gazdaasszony terítse meg az asztalkát fehér abroszával, rakja tele hússal, piros pogácsával. De ne ám krumpligánicával, mert nem tudja melyik éjszakán lepik meg a pásztorok a házát.
II. Adj Isten jóestét! Gazdaasszony itthon van-e a szitykes-szutykos szolgálólánya? Ha előbb nem jöttem volna a konyhában kurugla, pemet mind elégett volna. Te is itt vagy pajtás?
I. Itt ám pajtás!
II. Pajtás mit álmodtál?
I. Tudod pajtás azt álmodtam, hogy akkora szúnyogot láttam, hogy egyik lába Sághegyen volt, a másik lába pedig a Marcal parton és úgy ivott a vízből.
II. Nagy volt az pajtás.
I. De nagy ám pajtás! Hát Te pajtás mit álmodtál?
II. Tudod pajtás azt álmodtam, hogy a gazdaasszony három pár kolbászt meg egy oldal szalonnát dugott a tarisznyámba. A gazda pedig egy pint bort öntött a kulacsomba.
I. Jó dolog is az pajtás!
II. Hej, de iszen jó ám pajtás!
III. Hopp Isten jó estét! Gazdaasszony ezen a küszöbön akkorát zökkentem, még a száz éves lölköm is majdnem kiszakadott. Hát Ti is itt vagytok pajtás?
I-II. De itt ám pajtás!
III. Ki hatta nyitva az akó (akol) kapuját?
II. Öcsém, Vendel a kis bojtár.
III. Ellopták száz darab selyemszörő bárányomat, meg a kikurvanyázott bundámat. Megadom az írást és nem az alvást, fölfogom ezt a furkósbotot, hátatokból hasítok hat ujjnyi szalonnát, bocskoromnak szijjat.
I. Maga kend hány éves?
III. Ha a jövő áldott kukoricakapálást megérem, éppen háromszázhatvanhat.
I. Szép idő az kend!
III. Szép ám öcsém. No de Krisztus urunkról is szép verset mondhatnánk. (Lefeküsznek a küszöbre mind a hárman.)
I-II-III. Nosza Palkó, János, Vendel ihászok, bojtári kelljetek fel, vagy szépséggel zárjátok be az ajtót. A városon kívül nem messze van egy rongyos istálló. Abban fekszik a kis Jézus Máriával, Józseffel alle- alle- luja. Palkó, szép öcsém Jankó, Vedd a válladra, Görbe hátadra bundádat...
Hurka, kolbász, szalonna
Ha az asszony nyújtana
Pásztoroknak jó volna
Két üveg bor melléje
Ha a gazda töltene
Pásztoroknak köllene.
Jutka, Malinka
Sör, bor, pálinka
Elég van.
De ha egyet ihatnánk
Könnyen vigadozhatnánk
Nagy bátran.
Így köszöntött a három pásztor, akik bundába, ködmönbe öltözve, fejükön prémes sapkával, kezükben pedig bottal járták a házakat. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Györgyöt, a lovak védőszentjének, Szent Vendelt a juhok, állatok, pásztorok védőszentjének, Szent Mártont pedig a ludak védőszentjének, de inkább a szegényeket felruházó szentként ismerik (katonaköpenyének felét egy koldusra tette). Azt is ismerik, hogy Szent Antal a halaknak, Szent Ferenc pedig a madaraknak prédikált. (1,2,3,6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kisgyerek ijesztegető:
Elvisz a kankus,
Levágom a billédet.
Hátrakötöm a sarkadat.
Tüzet teszek a nyelved alá.
Kimetszlek. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálásról nincsen adat. (2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A Holdban tüskét vágó ember alakját vélték felismerni. (Egy ember valamikor régen Újhold vasárnapján kiment az erdőbe fát vágni és büntetésből a Hold felszívta.) (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Répcelak]]
[[Kategória:Kemenespálfa]]
[[Kategória:Kemenesszentpéter]]
[[Kategória:Nagypirit]]
[[Kategória:Martonfa]]
[[Kategória:Kemeneshőgyész]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Balatonudvari]]
[[Kategória:Himeskő]]
[[Kategória:Budapest]]
[[Kategória:Pápa]]
[[Kategória:Külsővat]]
[[Kategória:Felsővat]]
[[Kategória:Kemenesszentmárton]]
[[Kategória:Kemenessömjén]]
[[Kategória:Vönöck]]
[[Kategória:Kemensmagasi]]
[[Kategória:Sághegy]]
[[Kategória:Kemenesalja]]
[[Kategória:Somló]]
[[Kategória:Mihályfa]]
[[Kategória:Szergény]]
[[Kategória:Magyargencs]]
[[Kategória:Kemenesszentpéter]]
[[Kategória:Pápóc]]
[[Kategória:Tokorcs]]
[[Kategória:Malomrét]]
[[Kategória:Vámoscsalád]]
[[Kategória:Kemeneskápolna]]
[[Kategória:Vásárosmiske]]
[[Kategória:Iszkáz]]
[[Kategória:Vica]]
[[Kategória:Nick]]
[[Kategória:Nemesszalók]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Alsóság]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Miske]]
[[Kategória:Tüskevár]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Városlőd]]
[[Kategória:Ugod]]
[[Kategória:Szentgál]]

Mesterháza

2014-04-30T18:57:47Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Mesterháza, 1992. január
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Németh Antal, 1920. Mesterháza

2. Ments Sándor, 1917. Mesterháza

3. Mesterházi Lenke, 1913. Mesterháza

4. Mesterházi Samu, 1920. Mesterháza

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Valamikor a dombon volt a falu. Ezt a települést Pusztafalunak hívták, ma dülőnév őrzi nevét. Ezt a dombot a 40-es években elhordták. A falu az 1200-as évekig vezethető vissza, 1436-ban saját címere van, a falu ekkori neve Vesterháza. 1479-ben Mátyás király erre vadászott. Mivel nagyon barátságos volt a vendéglátó, ezt mondta neki: Mától fogva legyen a neved: Mesterházi. Innen a falu neve is. Erdélyben van egy Gödemesterháza nevű kis magyar falu, melynek címere ugyanaz, mint az itteni falunak. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A Mesterházy család ágakra szakadt. A faluban vannak parasztcsaládok is ilyen név alatt. Ez a legősibb család a faluban. Mesterházy Nagy Páltól – ki magas ember volt – származik a Nagy család. A Hetyési, Németh, Takács, Fehér, Szabó családot szintén régi famíliákként tartják számon. (1,2,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak beletepülésről. A cselédmozgást említik. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak kitelepülésről, szintén a cselédmozgást említik. (1,2,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Tompaládony, Chernelháza, Damonya, Bő, Mesterháza: csak mezőgazdaságból éltek. Ezek mind olyan egyformák. Egy jegyzőséghez tartoztak. (1,2,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Kisalföld határa. (1)
Nem tartozik a Kisalföldhöz, de közel esik. (2,4)
A határban folyik a Répce.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Kisalföld. Falvakat nem említenek hozzá. Kérdésemre, hogy Lócs odatartozik-e már (4) nemmel felel. (1,2,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Sárváron voltak a Nádasdyék. Mesterházán uradalom volt, Nagygeresden a kastély (Mesterházy). A temetőben 1848-as huszárezredes van eltemetve. (1,2,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Kanyarit, mint a kónyi bika. Felhúzták a kónyiak a bikát a templomtoronyba. Úgy mennek, mint a lédeciek (keresztül vitték a létrát az erdőn). Ajtónyomó zsédenyiek. Chernelháza, Damonya – belefér egy zsomborba. Berekalja, Tompaháza – belefér egy tarisznyába. (1,2,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A több eset, hogy vidékről. A legény hozott asszonyt, kevés férfi került el. Tompaládony (régen egy része Berektompaháza) neve fordul elő legtöbbet. Említik Vasegerszeget, Felsőpatyot, Nagygeresdet. A régi nagyparasztok Cákról, Kőszegről, Kocsmandról (ma Ausztria) is nősültek. (1,2,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sajtoskál és Hegyfaluban négyszer volt az évben országos kirakodó- és állatvásár. Ide és Vasegerszegre (háború előtt Ivánegerszeg) jártak leggyakrabban. Bőben is volt vásár, de ez gyenge volt. Kőszegre, Rumba, Zalaegerszegre állatot venni mentek. Sárváron a Simon-Júdási vásár volt a legnevezetesebb.
====b) Piacra: ====
A faluból nem jártak piacozni. Túl messze volt a város.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falukba. Az itteni augusztus 20-án van. Damonyán Vendelkor, Bőben Imre hercegkor, Sajtoskálban Péter-Pálkor volt. Tompaládony (régen Pórládony és Berektompaháza) búcsúja szeptember első vasárnapján, Nagygeresdé István királykor volt. Nemesládonynak három búcsúja volt: júliusban, októberben és Miklós körül.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Cellbe mentek „proseccióval”. (Említik, hogy Bő „szentes falu”). (1,2,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Summások nem voltak a faluban, „a családok több, mint fele máshol kereste a kenyerét”. Gyerekkorukban Nemesládonyba mentek a nagyparasztokhoz szolgagyereknek. Később Csepregre, Hegyfaluba, Zsirára, Acsádra mentek parasztcsaládokhoz dolgozni. A faluban uradalom volt. (Említik, hogy Bőből Sajtoskálra jártak mezőgazdasági munkára.) (1,2,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluban hat családnál voltak „alkalmazottak”. Szolgagyerekek voltak Sajtoskálból, Lőcsről: de még az Alföldről is (pl. Kunmadaras). Nagygeresdi Mesterházy Ernő uradalmába jöttek vidékről. (1,2,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
A maguk számára telente kötöttek söprűt, vékát, zsombort, de eladásra nem készítettek. A mostani öregek már nem vették át. Rábapatyon „űzik nagyban”. (1,2,4)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Nem tudják hova valósiak, „a környéken nincs is fazekas”. A vásárokon vették. (1,2,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos-tótok fótozta a lábasokat. A hátán hordta a felszerelését. Vándorköszörűsök. Maga előtt tolta a kocsiját. A felesége meg az esernyőket szedte össze javítani. Szeged környékéről paprikások. Erdélyiek ruhát, cserépedényt árultak. Meszesek. (1,2,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falunak nincs sem saját, sem más határban szőlője. (1,2,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy működő temetője van a falunak. Közvetlenül mellette van a régi, ahova az 1930-as évekig temetkeztek. (1,2,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs fogadott ünnepe. (1,2,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két- vagy háromlevelű vagy tagú boronát használtak. (1,2,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Előfordult még a kézi vetés is ritkán. Apró magot – lucerna, „luher” vetettek kézzel. (1,2,4)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Erre a korszakra már a gépi vetés a jellemző. A fogatos gazdáknak volt vetőgépe.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A leggyakoribb c), kampót tettek rá. Az a) is volt, kaszagráblának mondják. (1,2,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt lapos nyílás, a sarlót nem lehetett beledugni. Legfeljebb lyuk volt rajta, hogy madzaggal fel lehessen kötni. (1,2,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Minden gabonából 20 kévéből rakták a keresztet. Két láb egy kereszt. (1,2,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ami a keresztben együtt volt, az a kepe. 5-6-7 kereszt ment bele egy kepébe, ennek nincs meghatározott száma. Keresztben számoltak. Egy kereszt mennyi kilót adott. (1,2,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm, 160 cm felett. (1,2,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két háború között kalákában is csépeltek, meg részért is. A részes munkásokat is gazda fogadta. A nagygazda elvetette mások gabonáját is, ezért el kellett hozzá menni masinálni. Ha nem tudtak elég embert kiállítani, akkor fogadni kellett. 1945-48 között kalákában, 48 után részért csépeltek a faluban. (1,2,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (1,2,4)
Közben volt eleváter is, de ez ritka. (4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nagyon régen. A mostaniak már csak ritkán látták. A 30-as években még volt aki vetett. (1,2,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A II. világháború előtti időszakban, a 30-as évek végén már vetettek, de csak a háború után terjedt el. (1,2,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A levágott füvet renden hagyták. 3-4 nap múlva forgatták. Volt, aki utána még „börzögeti”. Ha nem volt eső, elég volt egyszer forgatni. Boglyába vagy petrencébe rakták. Mindkét kifejezés ugyanazt jelenti, nagyságrendi különbség nincs köztük. Az uradalomtól kapta a nyolc kaszás a zsöllér rétet. Ők nyolc boglyát raktak, vísszintes rudakon hordták egymás mellé a szénát, hogy egyforma nagy boglyát rakjanak. (1,2,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, bakszekérrel. A II. világháború előtt a töreket puttonkosárban hordták. (1,2,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Mikor kevés volt a szalma, az erdőre mentek csalitot húzni. Szekérrel hozták haza. Akármilyen fának jó volt a levele.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nem rendszeres, de általánosan elterjedt. (1,2,4)
====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
„Anélkül el sem tudom képzelni.” Az istráng láncból vagy kötélből volt. (1,2,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: négykerekű jármű, amit mindenre használtak. Deszkaoldalas.
Kocsi: ünnepen, alkalomkor használták. Fédere van, kétüléses. (1,2,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú oldalas szekér 4-5 m hosszú (1,2,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél 6-7 m hosszú, duplán húzták át a nyomórúdon. (1,2,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Elterjedt a saroglya használata. Van egyenes is, de az általános az enyhén ívelt. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikast már nagyon kevesen használtak a kérdezettek idejében. És főként a nagygazdáknál volt. A kocsikas eleje nyitott volt, hátilja zárt. (1,2,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ökröt, tehenet is patkoltak, amelyiknek elvásott a körme. Az első láb külső körmét patkolták. (1,2,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na! Nevén.
====b) terelik jobbra ====
Hiik!
====c) és balra====
Hejsz! (1,2,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Malacot: poci-poci. Disznót: coca-ne, coca-ne. (1,2,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipí-pipí. Ne-ne-ne. (1,2,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le. Nevén. (1,2,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tiló, kendervágó – kézzel mozgatott. (1,2,4)
Lábbal mozgatós törő is volt. (4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a)-t és a b)-t is említik. Válaszok bizonytalanok. (1,2,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Valamikor a dombon volt a falu, ezt a települést Pusztafalunak hívták (ld. I.1.). (1,2,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak boronafalu lakóházról. Egy sövényfalu pajtára emlékeznek. (1,2,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A mászókéményt a kemencére építették rá. A cilinderkéméményt a fal mellé rakták. Ebben a században már nem építettek nyitott konyhát. (1,2,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A cselédházaknál 2 család lakott egy fedél alatt. A közös konyháról nyílt az első és a hátsó szoba. Az egysoros zsuppos parasztházakhoz általában volt ternác, de előfordult, hogy az udvarról egyszerre a konyhába lehetett lépni. A konyháról nyílt a szoba és a kamra. „A módosabbaknál a ternácról kellett a kamrába menni.” A ternácot vastag gerenda tartotta és fából vagy téglából volt rakva a lába. „Kőlábnak mondjuk, pedig téglából van.” (1,2,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földháznál is volt keresztmestergerenda. (1,2,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A kérdezettek idejében már a rakott sparhelt „ment ki a divatból”. Kevés helyen volt bent, csikósparheltet használtak inkább. (1,2,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es években kezdték a tömbházakat építeni. 1928-ban épült az utolsó tömésház a faluban, utána kizárólag téglából építkeztek. A 30-as években épült az utolsó egysoros ház, téglából. (1,2,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobákat télen cserépkályhával, illetve csikósporhelttel fűtötték. (1,2,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét a padlószintre építették. Az ajtaja 70-80 cm magasan volt. (1,2,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egy sövénypajtára emlékeznek a faluban. A pajták deszkások voltak. Két kapujuk volt, így keresztül lehetett menni rajtuk. A pelyvakutyók, a kapu mellett voltak (előre nézett). (1,2,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Kerékrépát nem savanyítottak, nyersen ették.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát legyalulták. Birsalmaszeleteket tettek bele. Most már van, aki a hordó közepére tesz fejeskáposztát. (1,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években. (1,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) az általános, de előfordul b) is. (1,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Cserépből volt. (1)
Kerekes volt a vajköpülő. (3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát ők már nem termeltek. A kölest s csirkéknek adták. Nem törték. (1,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinakását, málét készítettek, ő már csak hírből ismeri. (4)
Nem tudnak róla. (1,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kettes, hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek. Lakodalomra kalinkót (négyes fonású körbe). (1,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Régen nem termeltek ennyi paprikát, ez csak a háború után lett így. Sok paprikához kevés paradicsomot tesznek és kell bele hagyma is. Valaki tojást üt rá, de nem mindenki. (1,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paradicsomot nem mindenki szereti. Aki szerette, ette régen is. (1,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Üres fehérkalácsot. (1,4)
Diós, mákos bejglit. (3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A kérdezettek apja még a 30-as években hordott gatyát. „Nemcsak aratáshoz, különben is, pantalló helyett. Templomba már nem mentek benne, oda csizmát húztak csizmanadrággal.” – A 40-es években még néhány öreg mondta. „Jön majd Simon-Júdás, Jaj lesz neked pőre gatyás!” (1,3,4)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A II. világháború után megváltozott a divat. A 30-as években még hosszú fodros szoknyát hordtak az asszonyok. Az idős asszonyok még a háború után is. (1,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek az asszonyok. Volt takács (Csupor). A 20-as évekig fontak. (1,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A II. világháború előtt már kezdték levágatni a hajukat. Előtte nem jártak kendő nélkül. A 30-as évektől jártak már hajadonfőtt. (1,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es évekig egymás végében voltak az ágyak. 1955-60 körül kezdték egymás mellé tenni az ágyakat, ma is így van. (1,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Megoszlott, volt aki télen, volt aki ősszel. Jobban májusban.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem tartottak. (1,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombaton (a papok ellenezték, mert másnap nem mentek templomba)
====b) 1930 körül: ====
b) szombaton (1,3,4)
===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál tartották. Este 5-6 óra körül volt a templomi esküvő. A templomi szertartás után hazamentek. A falubeli legények bejöttek és kikértek maguknak három táncot. Eltáncolták a menyasszonnyal, utána elmentek. A vendégek a lányos háztól mentek haza. (1,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 60-as évektől kizárólag éttermekben (Bük, Bő, Sárvár) tartják a lakodalmakat. Minden rendelésre készül, süteményt viszik magukkal. (1,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó hívott szalagos bottal. Ő hivatalos volt a lakodalomba is. A vendéghívó nem tartozott a rokonsághoz. Egy héttel hívott a lakodalom előtt. A II. világháború után már nincs.
====b) 1930 körül: ====
Menyasszony-vőlegény hív személyesen. Vidékre meghívót küldenek. A lakodalom előtt legalább két héttel hívnak. (1,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Legtöbbször Ivánról hoztak, de ritkábban Csepregről és Pósfáról is előfordult. Ivánban 2 cigánybanda volt.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6-7 ember játszotta egy bandában: prímás, 1-2 kontrás, bőgős, cimbalmos, sípos.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika „rendes” cigánybandába nem került be. A 60-as évektől kerültek a zenekarokba. (1,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A gyerekek Luca előtti este több szalmacsutakot csináltak. Kora hajnalban indultak, nyakukba tarisznyát akasztottak. Diót, almát, aprópénzt kaptak. „Szabad-e lucázni?”
„Luca, Luca kitty-kotty, (refr.)
Fejszéjek, furojok úgy megálljon a helibe,
Mint a fűzfa a tövibe!
Szalonnájuk olyan hosszú legyen,
Mint a falu hossza!
Zsírjok annyi legyen,
Mint kútban a víz!
Lányok segge akkora legyen,
Mint a kemence szája!
Lányok foga akkora legyen,
Mint a törekhúzó grábla foga!
Tojásuk annyi legyen,
Mint égen a csillag!
Csibéjek annyi legyen,
Mint réten a fűszál!
Ha kikelnek csipegjenek, csipp-csipp-csipp!
Tikjok, lúdjok tojjanak,
Divót, almát adjanak!”
Ha kevesellték az adományt, ezt kiabálták be: „Egy csibéjek legyen, az is kórságos legyen!” (1,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A falu legénysége egy csapatban regölt. 10-15 legény is összejött. Annyi pénz jött össze, hogy a kocsmában közösen itták meg. Regölni csak a lányos házakhoz mentek. Karácsony 2. napjának estelén regöltek. A szokás az 50-es évek végén halt ki. Egyiküknél szötyök (köcsögduda) volt. Az egyik legényt kinevezték „konferálónak”. Ő a küszöbig ment, és bekiálltott, hogy szabad-e regölni. A többi legény a ternácon állt
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttük, eljüttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint Önöket köszönteni – ezt kiabálta be a konferáló.
Amott keletkezik egy nagy sebes folyóvíz,
Azt körül fonja zöld selyem pázsit.
Azon legeltetnek csodaféle szarvast,
Csudaféle szarvasnak ezer ága-boga,
Ezermise gyertya gyulladván gyulladjék, altatván aludjék
Ej regö-rejtem, majd neked ejtem. (refr.)
Az új esztendőben mit is mondanának, egy eladó leány,
Vajon ki volna, ….. volna (a konferáló kiabálja a nevet)
Az új esztendőben mit is mondanának, egy eladó legény,
Vajon ki volna, ….. volna
(Minden leányt elregöltek, még az iskolásokat is.)
Refr.
Regöljük a gazdát vele az asszonyát
Refr.
Szegen vagy egy zacskó, tele van száz ezressel
Fele a gazdáé, fele a regősöké
Tovább is kell mennem,
Ej regö-rejtem, regö-regö-regö-rejtem.”
A konferáló ezt mondja a végén:
„Eljött a Karácsony bodros szakállával,
Ej édes kiscsizmám nem győzlek szalmával.
Megsült már a malac, érezzük a szagát,
Nyújtsák ki hát nekünk a hátulsó combját!
Zörgetik a zacskót, pénzt akarnak adni,
Száz forinton alul el sem fogjuk venni.
Adjanak hát eleget, csutoránkba feneket,
Szekerünkbe kereket, hadd ihassunk eleget!
Boldog ünnepeket!” (1,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
25 éven felüli legény 20 van a faluban, 40 éven felüli 3. Régen is volt 3-4 öreglegény. (1936-ban 365 lakos.) (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt olyan tejesfazék, amelyiken X volt. (1,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Este a legények álarcot tettek, a gyerekes házakhoz mentek ijesztgetni. Rongyos nadrágot, subát vettek, láncot zörgettek. Az álarcot keménypapírból csinálták. Volt olyan, hogy 6-7 Miklós is összejött. Letérdepeltették a gyerekeket, de almát, „divót” vittek nekik. (1,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A 20-30-as évekig volt betlehemezés a faluban. Nem emlékéznek rá. (1,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek védőszentet. Szent Mártonkor a falu kanásza végigjárta azokat a házakat, ahonnan disznót hajtottak ki. Rétest, pénzt, babot adtak neki. Ágasvesszőt vitt magával, abból hagyott ott egyet-egyet, hogy annyi malacot hajtsanak ki. (1,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög, Kankus, Mumus! (1,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem tudnak ilyen szokásról. (1,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. (1,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Tompaládony]]
[[Kategória:Chernelháza]]
[[Kategória:Damonya]]
[[Kategória:Bő]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Nagygeresd]]
[[Kategória:Berekalja]]
[[Kategória:Zsédeny]]
[[Kategória:Lédec]]
[[Kategória:Kóny]]
[[Kategória:Vasegerszeg]]
[[Kategória:Felsőpaty]]
[[Kategória:Cák]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Kocsmand]]
[[Kategória:Sajtoskál]]
[[Kategória:Hegyfalu]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Nemesládony]]
[[Kategória:Csepreg]]
[[Kategória:Zsira]]
[[Kategória:Acsád]]
[[Kategória:Lőcs]]
[[Kategória:Kunmadaras]]
[[Kategória:Rábapaty]]
[[Kategória:Szeged]]
[[Kategória:Pósfa]]
[[Kategória:Bük]]
[[Kategória:Iván]]

Mesteri

2014-04-30T18:56:40Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Mesteri, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Zseli Ferenc, 1919. Felsőmesteri

2. Zseli Ferencné

3. Németh Károly, 1903. Alsómesteri

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nagyon régi település, Árpád-kori. (1,2)
A Sághegyen Vak Béla király idején várat akartak építeni, ezért a király külföldi kőműveseket hozatott. Ezeknek voltak a nevei: Lik, Lők és Mester. Az ő leszármazottaikból lett a falu. A Mesterből a Mesteri-, Likből a Mike-, Lőkből a Lőke család. (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A legenda szerint a Mesteri, a Lőke és a Mike család a falu alapító családjai. Régi családok még: Karát, Horváth, Kiss, Kovács, Németh. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Semmiféle betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak kitelepülésről. (1,2,3)
A háború után 20-23 család költözött a városba. (2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
5 falu tarozott a TSZ-hez: Egyházashetye (központ), Borgáta, Kemeneskápolna, Köcsk és Mesteri. Vallásilag Vásárosmiskéhez tartoztak a falubeli katolikusok, Kemeneskápolnához az evangélikusok. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Kemenesalja. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Kemenesaljához kb. 20 falu tartozik. A volt celli járás, a Marcal határ, Kemeneskápolna, Tokorcs, Egyházashetye, Köcsk, Mersevát, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Alsóság, Izsákfa, stb. A felsorolás nem teljes. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Mesteriben ég a lúdkatróc. Nem ég az apja, csak bűzölög.
Simonyiba döglött zsiba (liba). Szádon folyik le a zsírja.
Nincs teteje, mint e hetyei gánicának: A birka leette a tűzhely szélén lévő gánica tetejét.
Nekidőlnek, mint piritiek a ködnek. Tokorcson préselik az ecetet. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. 1932-ben az uradalommal együtt 1200 lakosa volt a falunak. A II. világháború után, főleg a TSZ óta gyakori volt a házasság a következő falvakkal: Egyházashetye, Kemeneskápolna, Ostffyasszonyfa, Simonyi, Borgáta. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Cellbe jártak leggyakrabban. Az 50-es évekig Vásárosmiskén is volt vásár, ide is eljártak. Zalaszentgrótra, Jánosházára, Sümegre inkább csak az állatkereskedők jártak.
====b) Piacra: ====
Cellben minden csütörtökön volt hetipiac. Az asszonyok rendszeresen jártak. Majorságot (csirkét), tejhasznot, tojást, gyümölcsöt vittek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A faluban Szent Mihálykor van a búcsú. Köcskön 2 búcsú van, az egyik az itteni után egy héttel. Simonyiban és Tokorcson Szent Mártonkor, régen Simonyiban Szent Andráskor volt. Egyházashetyén Jézus Szíve búcsú, Vásárosmiskében van az év utolsó búcsúja Mindenszentekkor.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Cell. A régi öregek Vasvárra is jártak, szekérrel vagy gyalog. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A falubeliek nem jártak távolabb dolgozni. Az uradalmakba mentek néha napszámosnak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek munkások, csak az uradalmakba. 3 major volt a határban. Az Erdődy-uradalomba még Baranyából is hoztak. Nagyon szórványos. Gércéről szekérrel vitték a napszámosokat. A helyeliek is voltak napszámosok az uradalomban. A cselédek jöttek-mentek. Sitkéről, Bottyáról (major) voltak cselédek. Aratóbandák jöttek Simonyiból. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
A parasztember maga számára faragott kasza-, kapanyelet, kötött zsombort, kosarat. Horváth Sándor eladásra is készített (meghalt). Bognár mindig volt a faluban. (1,2,3)
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A vásáron vették Cellben. (1,2)
Vásárosmiskén volt gerencsér, Péter Vendelnek hívták. A lányát csak Edényes Bábinak nevezték. (3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Alsósági tyukász – ő is adott el cserepeket. Oláh cigányok, erdélyiek adtak el ruhát. Köszörűs, esernyőjavító járt, bádogoscigányok. 1931-ben a Cinca-patak partjára 32 cigánycsalád telepedett le. Ekkor vágták ki a patak menti nyárfákat. 3-4 évig itt dolgoztak a teknővájók, aztán továbbálltak. Edényt nagyon régen hoztak szekéren, nem házaltak vele, hanem egy helyen kirakodtak. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Az ittenieknek a Ságon vagy a vásárosmiskei határban van szőleje. A Ság egy része a Mesteri határhoz tartozik. A Ságon van szőleje cellieknek, izsákfaiaknak, kemeneskápolnaiaknak. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
4 temetője van a falunak, mindbe temetkeznek. Alsómesterit és Felsőmesterit 1932-ben egyesítették. Kettő van a két falu között, a 3. Felsőmesteri végén, a 4. Intaházán (major).
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az Árpád-kori templom északi részén kerültek elő csontok. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Mihálykor van a falu búcsúja. Fogadott ünnepe nincs. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak 2 és 3 levelű boronát. Tehenek után kéttagot, ökrök, lovak után hármat. A háromlevelűt magtakaráshoz használták. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A 30-as évek végén már nem lehetett látni kézi vetést. (1,2,3)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Túlnyomórészt géppel vetettek. A gazdák kölcsönadták egymásnak a vetőgépet.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) fajtát használták, melyet kaszagráblának hívtak. Ez az általánosan elterjedt forma. Valószínűleg csak később kezdték alkalmazni a c) fajtát, amit kaszaterelőnek mondanak. Ez utóbbi nem terjedt el. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kötőfán lapos nyílás. Olyan volt, amelyiket átfúrták, hogy föl lehessen kötözni. Ha sokat használták, még a madzagot is levágták róla, hogy az se legyen akadék. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet minden gabonából. (1,2,3)
Rossz időjárásnál 30-at is, hogy kevesebb csírásodjon. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepe: a lábak folyamatos összehordása. Nem meghatározott számú láb vagy kereszt. Függött a föld szélességétől is. A gabonát keresztben számolták. 7-8 kereszt is volt egy kepében. (3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
160 cm – olyasforma, mint a kaszanyél. (1,2)
Jó másfél méter. (3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó személyzet járt a cséplőgéppel. Ezek szerződött részesek voltak. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Itt nem termeltek hajdinát. (1,2)
Kis területeken termeltek, az I. világháború után megszűnt a termelése. (3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 30-as években már biztosan vetettek. (1,2)
Az I. világháború után kezdték. (3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Jó időben 4-5 nap alatt be lehetett takarítanyi. (1)
A lekaszált füvet renden hagyták, 3-4 (1), 4-5 nap (3) múlva forgatták. Forgatás után volt, aki még megbörzögette reggel, délután lehetett gyűjteni. Petrencébe rakták a szénát. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Bakszekérrel. Burittót is használtak, vagy nagy kosarat. (1,2)
Vellával a pajtából az istállóba. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó, vonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
vonószeg (1,2), nyakszeg (3)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Kevés mennyiségben használtak. Amit a kertben a gyümölcsfák alól összehúztak.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nem jellemző a falura. (1,2,3)
====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Csak azt használtak, kumet nem volt. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az, amire terheket raktak. Merev tengelye volt. Hosszú, rövid szekér. A kocsi féderes. Hintó. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 m-es hosszú szekeret használtak. Ismerték a vendégoldalt is, de ez jelentéktelen. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
7-8 m hosszú kötéllel. Egyik végén rögzítették, átdobták a nyomórúdon, a másik oldalon megszorították, megint áthúzták a nyomórúdon. Majd a rögzített oldalon keresztbe húzták, így egy háromszöget képezvén. (rajz) (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Az enyhén ívelt saroglya volt az általános. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Itt nem volt, csak az uradalomban. (1,2)
Használtak kocsikast, de csak parádéra. A féderes kocsikra raktak. (3)

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyikek kavicson jártak, azoknak elvásott a körme. Az első lábon a külső körmöt patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne! Ne-te!
====b) terelik jobbra ====
Hi! Csálide!
====c) és balra====
Hajsz! Nejde!
Tehénnek az elsőt, ökörnek a másodikat mondták. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Ne-ne. Coca-ne, Ne-cocám-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Nee-nee. Tyutyu-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le + a neve. Esz-le. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörőt, tilalót használtak. A kendertörő volt a durvább, általában egy fából volt, a farönkbe vájták a járatot. A tilalót már deszkákból készítették. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) fajtát használták, a tengely vízszintes. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig a mai helyén volt. A határban volt egy Piripócs nevű tanya – ott két család élt. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona, sem sövényházra nem emlékeznek. Sem pajta, sem pince nem épült így. Tömésből és kőből épültek a házak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A legrégebbi házak a füstöskonyhások voltak. 3-4 faoszlop tartotta a tornácot. Ezeknél a házaknál minden helyiségnek külön bejárata volt. A 10-es években még volt füstöskonyha. (3)
Később a szabadkéményes házaknál már a konyháról nyílt a szoba. A kamra nyílhatott a tornácra vagy a konyhába. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A füstöskonyhák padlását leszedték, újra deszkázták és mászókéményt építettek. A mászókémény a járószintről indult, a fal mellé rakták őket. A szabadkéményes házaknál ugyanígy járták el. Volt olyan, hogy a két szobát a padláson fekvőkéménnyel kötötték össze. Az ő életükben már nem épült szabadkémény. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A háború után elbontották őket. A régi házakkal együtt épültek a rakott sporheltek. A kezdetéről nem tudnak. (1,2)
Ebben a században rakott sporhelt nem épült. Már a 19-es években sem volt meg mindenütt. (3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as években. (1,2)
A II. világháború után. (3)
A 30-as években már nem épültek egysoros házak, inkább a régieket is kezdték átépíteni, meghajlítani.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Már a századelőre megfogytak a cserépkályhák. E században már vaskályhával fűtötték a szobákat. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence szája 50-70 cm magasan volt. A kemence belsejében szikratemető volt, ide húzták a parazsat kenyérsütéskor. Ha a kemence szája alacsonyabb volt, akkor elé lyukat vájtak. Patka nem volt a kemence előtt. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták téglalap alakúak voltak. Két fajtájuk volt. Az egyiket a ház folytatásaként építették magasabb tetővel. A másik keresztül volt a telken, különálló volt. Ezek kétajtósak voltak, át lehetett rajtuk menni szekérrel. A két vége tűzfalas volt, oldalait deszkából, lécből csinálták. Féltetővel az egyik oldalon pajtafia is volt. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak fazékkiszedő villáról. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A káposztát és a kerékrépát is leszelték. Régen a kerékrépát magában is rakták el, később már csak egy-egy sort a káposzta közé. A káposzta tetejére egész leveleket raktak. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek legelejéig. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Mind a három fajta ismeretes a faluban. A legtöbben az a)-t használták. Azért volt ez jó, mert nem értek össze a kenyerek és nem penészesedtek meg. A c)-t tartják a legrégibb fajtának. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Kétfülü vajköpülőt használtak. A tetejének az átmérője 17-18 cm lehetett. Kétrészes volt. Később az alja már cserépedényből volt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták emberi táplálékul, illetve nem termeltek. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek belőlük emberi táplálékot. A hajdinamálét és a pogácsát már csak hírből hallotta. (1)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármasan font hosszúkás kalácsot. Cserép kuglisütőkben sütöttek tésztákat. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Nem volt ennyire fölkapott régen, a cselédvilágban nem volt hol megtermelni. Télire sosem raktak el régen. (1,2)
Az I. világháború után már ment. (3)
Nagyrészt paprika, kevés paradicsom, hagyma. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paradicsomot ma sem szereti mindenki. Ők egyikük sem. A paprikát megeszik régóta (amióta termelik). (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, de a bejgli is már régóta megy. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A legutolsó ember az 50-es években hagyta el. A 30-as évek után már n em hordták. (1,2)
Az I. világháború előtt hordták, utána már nemigen. (3)

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A II. világháborút követő években egy-két öregasszony még hordta. (1,2)
Az I. világháború után jött be a divatba a „slabrok” (egyberuha). Ekkor hagyták el az asszonyok a hagyományos viseletet. (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Volt a faluban takácsmester, az asszonyok csak fontak. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Mindig voltak hajadonfőtt asszonyok. (1,2)
A 10-es években még kendőben jártak az asszonyok. (3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es években még egymás végében voltak az ágyak. Ahol ágy van még, ott egymás mellett vannak. Az öregeknél is vannak már heverők. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem tartottak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap (3)
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A polgári esküvőre nem volt szokás elmenni. A templomi esküvő után a vendégek a lányos házhoz mentek, itt tartották a lakodalmat. Télen a szobában, jobb időben sátorban tartották. A vacsoráig ment a tánc, beszélgetés. A vacsora 7-8 óra körül volt. A lakodalom másnap hajnalig, reggelig tartott. (1,2,3)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Éttermekben. Ki hogy tudja lekötni a helyet, úgy alakul.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es évek derekától nem tartják otthon a lakodalmat. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vendéghívó hívott a lakodalomba. Szalagos bottal járt. Általában nem családtag volt. Ez egyfajta tisztség volt, szinten hivatalos. Majdnem minden alkalommal ez az egy ember hívott. (3) A lakodalom előtt egy héttel hívott.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen vagy meghívóval. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. A menyasszony a vőlegény tányérját viszont gyakran ellopták, így kényszerítve rá őket, hogy egy tálból egyenek. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsósági és gércei cigánybandák játszottak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában: hegedűs, kontrás, bőgős, klarinétos és cimbalmos.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A 40-es évek utolján került be a tangóharmonika a zenekarba. (1,2)
A 20-as évek után már bekerült. (3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A gyerekek vittek magukkal egy csutak szalmát, erre letérdeltek, úgy mondták a verset. A mondóka végén a kezükben lévő szalmát földobták. A legények a Lucát előző éjszakán lucáztak. Végigmentek a falun, teleszórták szalmával, leszedték a kapukat. Ők nem mentek be házakhoz. A gyerekek pénzt, almát, diót kaptak a végén. Ha nem engedték be őket, ezt kiáltották: „Egy csibéjek legyn, az is vak legyen!”
„Luca-Luca kitty-kotty, Nénémasszony litty-lotty
Tétek/Kentek lányának akkora valaga legyen, mint a kemence szája,
Akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora disznót öljenek, mint a falu bikája!
Annyi kolbászuk legyen, hogy kertet lehessen vele fonni!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Annyi csibéjek/pénzek legyen, mint égen a csillag!
Akkora szalonnatáblák legyenek, hogy kertet lehessen vele támogatni.”
A gazdaasszony az otthagyott szalmát a tyúkok alá tette. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 30-as években megszűnőben volt a szokás.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények ünneplőben mentek, egy dudát vitt magával 2-3-4 legény járt együtt. A lányos és a legényes házhoz mentek. Szövege töredékes.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„…
Ej regő-rejtem,
Majd neked ejtem
Falu végén van egy ház, abban lakik egy kislány
Sej regö-rejtem, majd neked ejtem.
Az a nagy Úristen azt is megengedte, hogy ennek a gazdának
Egy hold földön száz kereszt búza
…” (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
28-30 évtől fölfelé tekintik öreglegénynek az embert. Jelenleg 26 öreglegény és 4 öreglány van a faluban. (300-350 fős falu.) Régebben is nagyon sok volt. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt ilyen tejesfazék. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt. (1,2)
A legények a szőrmebekecset kifordították, arcukra álarcot tettek. Elváltoztatták a hangjukat. Ajándékot vittek. Régi szokás ez is. (3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Karácsony hetiben pásztoroztak. 3-4 gyerek járt együtt. „Egyik-másik úgy esett be az ajtón.” Énekelték a Csordapárszorokat:
„Ej Karácsony, Karácsony, van-e kalács a rácson,
Ha a gazda nyújtana, pásztoroknak jó vóna.”
A háború után már nem betlehemeztek. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Kankus! Elvisz a fekete ember (kéményseprő)! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Inkább a csillagok állásából jósoltak. (1)
Ilyesmi nem volt. (2)
Tüskevágó embert. (3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Egyházashetye]]
[[Kategória:Borgáta]]
[[Kategória:Kemenesképolna]]
[[Kategória:Köcsk]]
[[Kategória:Mersevát]]
[[Kategória:Kemenesmagasi]]
[[Kategória:Kemenessömjén]]
[[Kategória:Alsóság]]
[[Kategória:Izsákfa]]
[[Kategória:Tokorcs]]
[[Kategória:Nagysimonyi]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Vásárosmiske]]
[[Kategória:Celldömölk]]

Mesteri

2014-04-30T18:56:03Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

Meszlen

2014-04-30T18:49:18Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Meszlen, 1988. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Hencsey József, 1901, Meszlen, nyugdíjas
|-
|
|(2.) Varga István, 1917, Meszlen, nyugdíjas
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Konálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kajtár, Károvics, Varga, György, Légrádi, Koczer. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt a faluba nagyobb számban betelepedés. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A 60-as évektől a fiatalok körében erős kiköltözés figyelhető meg (Szombathely, Kőszeg). (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Meszlent egyedi községnek tartják. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik semmilyen tájegységhez. Magyarok lakják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről, népcsoportról. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres falu Nemescsó, Nemesbőd, mert ezek nemesi rangúak voltak. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem volt a falunak csúfneve. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Az ide házasodás más falvakból ritka volt. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Kőszegre, Szombathelyre és Csepregre jártak
====b) Piacra: ====
Kőszegre, Szombathelyre és Csepregre jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csepregre
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
búcsújáró hely a szentkút volt Váton. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen nem jártak el munkára sehova. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide jöttek dolgozni Bükről, Peresznyéről, Ácsádról, Tömördről. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Eladásra nem készítettek kocsikasokat stb. Saját használatra igen. (1,2)
====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket Szombathelyen vásárolták. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Jártak vándorárusok: tótok, üvegesek, edényfoltozók. A 40-es évektők kezdtek elmaradni. Szlavóniából jöttek. (1,2)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

A környéken csak Meszlen határában volt szőlő, a környékbelieknek vannak itt szőlőik. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A határban egy temető van. Emberi csontokat itt nem találtak. (1,2)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepek: december 8. Szeplőtelen fogantatás. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt a gyakoribb.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi a ritkább. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás kaszacsapót. (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötő fát. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak keresztbe rakni. Az mindig változott, hogy hány keresztet raknak össze a mezőn. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe az összerakott keresztek száma. A termés mennyiségére nem használták. (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 2 m. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták a szalmát a kazalba. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát nem termeltek a faluban sohasem. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát az 1920-as évektől kezdték eke után vetni. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: szétterítik, többször átforgatják és baglyba rakják. Állványt nem használtak. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A száraztakarmányt bakszekéren hordták be az istállóba. (2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabélfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ritkán használták almozáshoz a fák leveleit. (1)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér teherhordó, a kocsi személyszállító eszköz volt. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m. (2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása csigával történt. (1,2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas formája. (ld. rajz) (1)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem szokták a marhát és az ökröt sem patkoltatni. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nee
====b) terelik jobbra ====
hejsz
====c) és balra====
hék
A becce szó a kisborjút jelenti. (1)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznó hivogatása: hucs-hucs... (2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúk hivogatása: pipipi... (2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívják magukhoz. (2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender és lent nem termeltek. (1)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Még valamikor nagyon régen használtak álló rokkát. (1,2)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt a határban elkülönülő házcsoport. A község helye mindig itt volt.(1,2)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat a 70-es években bontották le. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Lebontották a régi konyhát és átalakították. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon három kijárat volt a tornácra. (2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparheltek az 1900-as évek előtt is voltak már. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése az 50-es évek végétől terjedt el. (1,2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt olyan régi ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét a padlószintre építették. (1)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A „b” típusú és a téglalap alakú pajta volt itt divatos. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát, csak rongyot. (2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát nem savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
csak reszelve. (1,2)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A „c” típusú kenyértartót használták. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak. (1)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdina és kölestörőt nem használtak. (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek kását, a gancát nem ismerik. (1)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Általában fonott kalácsot és hosszúkás kalácsot szoktak sütni. (1,2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Nyers paprikát és paradicsomot az 1900-as évektől fogyasztanak. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az 1900-as évek elején már készítettek lecsót (paprika, hagyma, paradicsom). (1,2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kalácsot szoktak tenni. (1,2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Széles gatyát csak munkavégzésre használtak a férfiak. (1)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Derékban rögzített szoknyát réklivel a 60-as évekig viseltek az asszonyok. (1)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az 1900-as évek előtt szőttek. (1,2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, de ma is viselnek. (1,2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Még ma is szokásban van. (1,2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalom farsangkor, májusban és júniusban volt. (1)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor (1)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül szerdán. (1)
====b) 1930 körül: ====
1960 körül szombaton van a lakodalom. (1)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lánynál tartották régebben a lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés. (1,2)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as évektől már vendéglőkben (Kőszeg) tartják a lakodalmat. (1,2)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régebben és ma is a jegyespár hív meg, a lakodalom előtt 3 héttel. (1,2)
====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Bükről, Csepregről hoztak zenészeket. A hagyományos cigányhangszereken játszottak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika csak a 70-es évektől. (1)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt lucázás december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmával lucáztak, erre térdepeltek rá (csak kevés szalmával). Luca-luca kity-koty tojjanak a tiktyok, ludgyok... Zenekíséret, alakoskodás nem volt. (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés csak nagyritkán volt, akkor is gyerekek szoktak. (1)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem voltak nagyobb számban öreglegények. (1,2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az X-es tejesfazékról nem tudnak. (1,2)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak égő seprűt dobálni és tűzgyűjtás sem volt szokás karácsonykor. (1,2)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: a fiatalok este lánncal és botokkal járták az utcát és ijesztgették a gyerekeket. Álarcot is viseltek. (1)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A pásztorok az angyalok és Mária voltak a betlehemes játék szereplői. A betlehemezők idegen faluból jöttek ide. (1)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket a csendőrökkel és a krampusszal szokták ijesztgetni. (1,2)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokás. (1,2)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek nem láttak alakot a holdban. (1,2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Nemescsó]]
[[Kategória:Nemesbőd]]
[[Kategória:Csepreg]]
[[Kategória:Bük]]
[[Kategória:Peresznye]]
[[Kategória:Acsád]]
[[Kategória:Tömörd]]

Meszlen

2014-04-30T18:49:00Z

Szabó Gabriella: /* b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? */

Meszlen

2014-04-30T18:48:35Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Meszlen, 1988. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Hencsey József, 1901, Meszlen, nyugdíjas
|-
|
|(2.) Varga István, 1917, Meszlen, nyugdíjas
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Konálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kajtár, Károvics, Varga, György, Légrádi, Koczer. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt a faluba nagyobb számban betelepedés. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A 60-as évektől a fiatalok körében erős kiköltözés figyelhető meg (Szombathely, Kőszeg). (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Meszlent egyedi községnek tartják. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik semmilyen tájegységhez. Magyarok lakják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről, népcsoportról. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres falu Nemescsó, Nemesbőd, mert ezek nemesi rangúak voltak. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem volt a falunak csúfneve. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Az ide házasodás más falvakból ritka volt. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Kőszegre, Szombathelyre és Csepregre jártak
====b) Piacra: ====
Kőszegre, Szombathelyre és Csepregre jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csepregre
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
búcsújáró hely a szentkút volt Váton. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen nem jártak el munkára sehova. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide jöttek dolgozni Bükről, Peresznyéről, Ácsádról, Tömördről. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Eladásra nem készítettek kocsikasokat stb. Saját használatra igen. (1,2)
====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket Szombathelyen vásárolták. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Jártak vándorárusok: tótok, üvegesek, edényfoltozók. A 40-es évektők kezdtek elmaradni. Szlavóniából jöttek. (1,2)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

A környéken csak Meszlen határában volt szőlő, a környékbelieknek vannak itt szőlőik. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A határban egy temető van. Emberi csontokat itt nem találtak. (1,2)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepek: december 8. Szeplőtelen fogantatás. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt a gyakoribb.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi a ritkább. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás kaszacsapót. (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötő fát. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak keresztbe rakni. Az mindig változott, hogy hány keresztet raknak össze a mezőn. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe az összerakott keresztek száma. A termés mennyiségére nem használták. (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 2 m. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták a szalmát a kazalba. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát nem termeltek a faluban sohasem. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát az 1920-as évektől kezdték eke után vetni. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: szétterítik, többször átforgatják és baglyba rakják. Állványt nem használtak. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A száraztakarmányt bakszekéren hordták be az istállóba. (2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabélfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ritkán használták almozáshoz a fák leveleit. (1)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér teherhordó, a kocsi személyszállító eszköz volt. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m. (2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása csigával történt. (1,2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas formája. (ld. rajz) (1)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem szokták a marhát és az ökröt sem patkoltatni. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nee
====b) terelik jobbra ====
hejsz
====c) és balra====
hék
A becce szó a kisborjút jelenti. (1)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznó hivogatása: hucs-hucs... (2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúk hivogatása: pipipi... (2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívják magukhoz. (2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender és lent nem termeltek. (1)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Még valamikor nagyon régen használtak álló rokkát. (1,2)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt a határban elkülönülő házcsoport. A község helye mindig itt volt.(1,2)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat a 70-es években bontották le. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Lebontották a régi konyhát és átalakították. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon három kijárat volt a tornácra. (2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparheltek az 1900-as évek előtt is voltak már. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése az 50-es évek végétől terjedt el. (1,2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt olyan régi ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét a padlószintre építették. (1)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A „b” típusú és a téglalap alakú pajta volt itt divatos. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát, csak rongyot. (2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát nem savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
csak reszelve. (1,2)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A „c” típusú kenyértartót használták. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak. (1)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdina és kölestörőt nem használtak. (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek kását, a gancát nem ismerik. (1)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Általában fonott kalácsot és hosszúkás kalácsot szoktak sütni. (1,2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Nyers paprikát és paradicsomot az 1900-as évektől fogyasztanak. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az 1900-as évek elején már készítettek lecsót (paprika, hagyma, paradicsom). (1,2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kalácsot szoktak tenni. (1,2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Széles gatyát csak munkavégzésre használtak a férfiak. (1)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Derékban rögzített szoknyát réklivel a 60-as évekig viseltek az asszonyok. (1)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az 1900-as évek előtt szőttek. (1,2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, de ma is viselnek. (1,2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Még ma is szokásban van. (1,2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalom farsangkor, májusban és júniusban volt. (1)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor (1)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül szerdán. (1)
====b) 1930 körül: ====
1960 körül szombaton van a lakodalom. (1)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lánynál tartották régebben a lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés. (1,2)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as évektől már vendéglőkben (Kőszeg) tartják a lakodalmat. (1,2)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régebben és ma is a jegyespár hív meg, a lakodalom előtt 3 héttel. (1,2)
====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Bükről, Csepregről hoztak zenészeket. A hagyományos cigányhangszereken játszottak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika csak a 70-es évektől. (1)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt lucázás december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmával lucáztak, erre térdepeltek rá (csak kevés szalmával). Luca-luca kity-koty tojjanak a tiktyok, ludgyok... Zenekíséret, alakoskodás nem volt. (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés csak nagyritkán volt, akkor is gyerekek szoktak. (1)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem voltak nagyobb számban öreglegények. (1,2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az X-es tejesfazékról nem tudnak. (1,2)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak égő seprűt dobálni és tűzgyűjtás sem volt szokás karácsonykor. (1,2)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: a fiatalok este lánncal és botokkal járták az utcát és ijesztgették a gyerekeket. Álarcot is viseltek. (1)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A pásztorok az angyalok és Mária voltak a betlehemes játék szereplői. A betlehemezők idegen faluból jöttek ide. (1)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket a csendőrökkel és a krampusszal szokták ijesztgetni. (1,2)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokás. (1,2)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek nem láttak alakot a holdban. (1,2)

[[Kategória:Települések]]

Mezőlak

2014-04-30T18:44:42Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Mezőlak, 1992. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Sári Kálmán, 1918, Mezőlak

2. Tóth Kálmán, 1910, Mezőlak

3. Gasztos Sándor, 1902, Mezőlak

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Hagyomány nincs a falu keletkezéséről. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Tóth, Bolla, Baki – ők tették ki a falu nagyobb részét. Több család is volt ugyanazon név alatt, akik nem voltak rokonok. Régi családok még: Fejes, Sári, Simon, Ruzsás. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Mátyusházáról nagyon sok cseléd költözött be a faluba. Bozótnak mondják a falutól mintegy 7 km-re lévő részt, amely valamikor a „Nagyárok” (Marcal) ingoványa volt. Ide többször költöztek a törökidőben, majd a veszély elmúltával vissza a faluba.
Egy bányászati mérés megállapította, hogy 5 m mély a tőzeg és alatta cserépdarabok voltak és „bölényszarvak”.
A cselédeket az uradalom telepítette le, de ekkor még nem az Esterházyaké volt a birtok. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kitelepülés. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A válaszok eltérőek:
Mihályháza, Kemeneshőgyész, Magyargencs – ezeknek a faluknak a határában is volt uradalom. Cselédség is lakta ezeket a falvakat. (1)
Békés és Alsógörzsöny. (2)
Mihályháza, Nyárád, Alsó- és Felsőgörzsöny – nagyságban hasonlítanak. (3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Marcal-mente. Ide tartozik még: Nagyacsád, Nemesgörzsöny, Kemeneshőgyész (3), Vinár, Külsővát, Csögle, Adorjánháza. (2)
Nem sorolja tájegységbe magukat. (1,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Rábaköz: Malomsok, Szany. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szanynak a tánccsoportja, dalárdája már régen is híres volt. (1)
Kemeneshőgyészen sok céh volt, és a céhleveleket is ott őrízték. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A várkeszőiek nem szerették valami miatt, hogyha bodzaággal csúfolták őket, ezért a máshonnan származó kocsisok gyakran bodzaágat tűztek az ülésbe, így bosszantották a keszőieket. (Okát nem sikerült tisztázni.)
Kanyarít, mint a kónyi bika!
Ég, mint Mesteriben a lúdkatroc.
A lédeciek keresztül vitték az erdőn a létrát.
A mezőlakiak szénát hordtak haza, igen ám, de eltörött a nyomórúdja. Ezért egy ruhadarabban fogták össze, „bebugyolálták”. Azóta mondják a mezőlakiakra, hogy eret vágtak a nyomórúdon.
Kőgyész, Gencs – isten ments!
Szentpéter, Vág, Hódoska, mind a k.....k faluja. – Ezekből a falukból sok napszámost hoztak az uradalmakba. Amikor este hazavitte őket a kocsis, nem mindig jött haza, mert beöstétedett, gyakran aludt egy-egy asszonynál.
Gyulafirátóton belefingott a róka a kútba. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A „múlt rendszerben” gyakoribb volt a falu belüli házasság. A falu három vallású: katolikus, református és evangélikus. A vallások régen nem keveredtek.
Gyakori volt a házasság a következő falvakkal: Mihályháza (búcsúba, napszámba jártak ide), Nyárád, Borsosgyőr, Nemesgörzsöny, Kemeneshőgyész, Magyargencs. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára jártak leggyakrabban. Állatvásárra elmentek Zalaegerszegre, Körmendre, Devecserbe, Celldömölkre. Pápán sok iparos volt, akik távolra is mentek: Bécsbe, Sopronba. Ők a faluban fogadtak fuvarosokat, akik elvitték őket.
====b) Piacra: ====
Pápán kedden és pénteken volt piac, ide jártak az asszonyok. Tejet, baromfit rendszeresen hordtak, sőt még házakhoz is vittek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A következő falukba jártak leggyakrabban: Borsosgyőr (István király), Mihályháza (Pünkösd), Kemeneshőgyész (Úr nap), Békás (Kisasszony), Magyargencs (Pünkösd), Nyárád (István), Mátyusháza (major volt – Pünkösd másnapján).
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak a faluból, reformátusok voltak. Említik, hogy főleg a cselédség volt katolikus. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Pápára a húsgyárba, szövőgyárba jártak, de csak nagyon kevesen. Főként napszámba jártak a grófi birtokokra, Szél-mezőre, Mátyusházára, Asszonyfára, Cigány-majorba. A majorok között „Lóri-vasút” volt, közel 200 km hosszú volt. Ezzel jártak a távolabbi majorokba. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jártak vidékről munkára. Az uradalmakban féléves summások voltak Mezőkövesdről, Somogy, Zala, Vas megyéből. 3-400-ra tehető a számuk. A szomszédos falvakból is jártak napszámosok az uradalmi földekre. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Semmit nem készítettek eladásra, csak saját szükségletre.
Tevelről hoztak zsomborokat eladni. (2) (1,2,3)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Pápán vették a piacon. (1)
Szekérrel hozták. (2,3)
Göcseji fazekasok hozták szekérrel. (2)
(A tájegység valószínűleg nem pontos megnevezés, csak a nagy távolságot és talán az irányt jelöli.) (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bakonybélből, Bakonyjákóról jöttek és faszerszámokat árultak; ostornyelet, talicskát, szénkihúzó kuruglát, kendervágót, stb.
Kolompár cigányok, akik időnként letelepedtek a Sás-tónál, edényt foltoztak.
Horvát tyukászok.
Zalából bort, gyümölcsöt hoztak.
Ostffyasszonyfáról, Simonyiból, Nyárádról gyümölcsöt hoztak, „egy kocsi almát, körtét”. – Mennyiért adja? – Kétszer töltve.
Ugodi meszesek.
„Szerbiából” gyümölcsöt hoztak.
Fazekasok is jártak a faluban. (1,2,3)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A határban nem volt szőlőhegy. Beltelken egy-egy lugas. (1)
Valamikor nagyon régen volt egy-két embernek, de nem nagy területen, 2-300 négyszögölön. (2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Mátyusháza és Ihászi (mindkettő major) között volt egy régi templom a Bakonyér (patak) mellett. Arról a templomról azt tartották, hogy az úgy süllyedt el. Volt ott temető is. Most már „csak szinben tér el ott a föld, más nem látszik”. Valamikor félkörívben voltak ott fenyőfák. A református templom északi részénél is temetkezhettek nagyon régen. Ezek az Ihászi csata halottai lehettek. (2) (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt fogadott ünnepe. (Említik, hogy 1935-ben a falu 60 %-a leégett.) (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A 20-as évek végéig fafogas volt. A kérdezett időpontban 2 levelű nehézfogast használtak. Háromlevelűt magtakarónak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább a kézi vetés ment még, 30 % vethetett kézzel. (1,3)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Felesben már géppel vetettek. (2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A „c”-t mondják előbb mindig, takarónak hívják.
A „b”-t is használták, „akinek volt ereje” (1), „csak kevesen” (2).
Ez utóbbit tartják a régebbinek. Mondják, hogy csak két foga volt. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Volt lapos nyílás a kötőfán, bele lehetett dugni a sarlót. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 21 és 17 kévéből rakták a keresztet. A 17-es az elterjedtebb és valószínűleg a régebbi is. „Később rúdra kepéltek, ekkor 18 kévéből rakták.” A felső kévét papnak mondják. Árpából 13 kévéből rakták a keresztet. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott számú kereszt a kepe. A föls szélességétől függött. 3-tól 12-ig is mehetett bele a kereszt. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
170-180 cm. (1)
„Az mind attól múlott, hogy milyen magas az ember – az álláig ért.” (2)
Kb. 160 cm. (3)
(Az adatok becsültek.)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Két gép volt a faluban. Az egyiknél részes munkások voltak, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel, a másiknál kalákában dolgoztak. Ez utóbbi oda ment, ahol kevesebb volt a gabona. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátorral. Előtte villával. A nyársat sokáig nem ismerték, „máshonnan hozták be”. A faluban nem is nyársaltak. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1928-ban nagy jégeső volt a faluban, amely teljesen elverte a gabonát. Akkor hajdinát vetettek és még utána egy-két évig „próbálkoztak vele”. Egyébként nem termeltek hajdinát. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
„Aki akkora darabot ültetett, az mindig eke után rakta, amióta emlékszik”. (1)
1918-19 óta eke után. (2)
A 10-es években már eke után. (3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált fű renden száradt. 4-5, 5-6 nap múlva forgatták. Újabb két nap múlva gyűjteni. A „Bozótban” hosszú, szalag kaszálók voltak. 5 rend volt egy kaszáló. A rendeket hajtásba húzták. A hajtást petrencébe tolták. Petrencefával 6-7 petrencét összehordtak boglyába. A boglyát sodrott kötéllel átkötötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Burittóval. A tetjét még át is kötötték, hogy ne potyogjon el. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járomfa (1,2), igavonó (3)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg (1,3), járomszeg (2)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
járomszeg (1), nyakszeg (2,3

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták, nem is tartották jónak.
A szegény embernek is volt szalmája, mert az uradalmakban részt kapott az aratás után.
„Csak mikor a TSZ-ben összekényszerítettek és nem volt föld, akkor mentek ki a nyárfa erdőre levelet szedni”. (2) (1,2,3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyre erősítették a tartóláncot. A 30-as évekig még az uradalomban is így volt, de ekkor új bérlő jött, utána terjedt el a nyakló. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi – mereven áll a rúdja. Lovak húzzák.
Szekér – a rúdját leteszik a földre. Ökröt, tehenet fogtak elé. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalast kocsit használtak. Volt olyan, aki ehhez is tett vendégoldalt. A hosszú szekér 3-3,5 m hosszú. A rövid szerkéhez mindig tettek vendégoldalt és karfát a szálastakarmányhoz. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötelet. Kampót vagy csigát használtak az egyik oldalon. A kötelet duplán dobták át. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén hajtott volt a „srágla”. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikas eleje nyitott volt, hátulja zárt. Fonott ülést tettek az elejébe. A páliak kötötték. (2) (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ökröt, tehenet is patkoltak, amelyiknek vásott volt a körme, „furt”. Főként az első patkolták, de ha repedt volt, akkor a hátsót is. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne; a nevén
====b) terelik jobbra ====
Csáli/Csálé. Az uradalomban: Hü-mekk
====c) és balra====
Hajsz. Az uradalomban: Nejde (3) (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne
Koci-koci
Coca-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi...
Pipi-nee-nee,
Pitye-nee-nee-nee. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz-le
Gyere ide
Nevéről. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót.
A gerebenre mondják, hogy „tilalló”. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A kerék és az orsó képzelt tengelye egy magasságban van, vízszintesen. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Ld. I/1 és I/8.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak sem borona-, sem sövényházról. A sövényre mondják, hogy „homár volt ilyen”. Tömés és „föcskerakásos” ház volt régen a faluban. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A konyhát lepadlásozták, a mászókéményt a fal mellé rakták. „Ebben füstölték a húst”. Két ajtós volt a kémény, nóthel ajtónak mondták. Falba épített kémény is volt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Nyitott gádor volt a régi házaknál. A 20-as évektől téglaláb tartotta. A füstöskonyhás házaknál minden ajtó a gádorra nyílt. Később a konyha ajtó a gádorra, a szoba és a kamra a konyhára nyílt. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt mestergerenda. A nagyméretű tömésházakban is. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 20-as, 30-as években rakott sparhelteket (itt falis porheltnek mondják) már kidobálták javarészt. 1935-ben nagy tűz volt a faluban. Aki akkor leégett már nem rakatott újat, hanem csikósporheltet vett. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 2. világháború után közvetlenül divatja jött a sátortetős ház. (1)
A nagy tűz után (1935) már ilyeneket építettek. (2,3)
A 30-as évektől egysoros házat már nem építenek. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Cserépkályhával fűtötték a szobát. A konyháról tüzelték. Sütőt is tettek bele. „Bubosnak” mondták. (3) (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét a konyha szintjétől építették, de a szája 60-70 cm magasan kezdődött. Az aljában a hamunak külön ajtaja volt. Nem volt előtte padka. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta az istálló folytatásaként épült. Különálló pajták is voltak a „szürü” (szérű) végében. Torkos pajtáról nem tudnak. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Volt kiszedő villa, „az edényt belefogták”. (1)
Többiek nem emlékeznek rá. (2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Kerékrépát nem savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát leszelték, aztán eltiporták. A káposzta elrakást 4-5 asszony együtt végezte. A hordó peremét, szélét hagymával rakták körbe. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években szűnt meg a házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az „a” és a „b” fajtát ismerik. A „b” csak „egyszintes” volt. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő, de már nem minden háznál. Sok helyen üvegben köpültek. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem tudnak törőről. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek. Mohart, kölest igen, másodvetésként, de csak az állatokkal etették fel. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszú kalácsot. Említik a kuglit is, bár ez töltve volt. (Valószínűleg a formája miatt.) (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó „mostani divat”. A 30-as évek előtt lecsót csak kevesen és keveset készített, mert nem termeltek sok paprikát. Az 50-es évektől télire is tesznek el üvegben. Ekkor a paprika, paradicsom aránya 2:1. Ha frissen készül, még ennél is kevesebb benne a paradicsom és vöröshagymát tesznek bele. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették nyersen, „még az uborkát is”. (1)
A nyers paradicsomot csak a 30-as évektől. (2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós-, mákos kalácsot. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 40-es években már ritkaságszámba ment, de a 20-30-as években még „a fél falu abban járt”. Ekkor még a templomba is elmentek gatyában, de az új volt és rojtos volt az alja. (1,2,3)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 20-as évekig (2), a 30-as évekig (1) az asszonyok szoknyában és rékliben jártak. Az öregasszonyok még később is. A századforduló és előtte született asszonyok még szoknyában és rékliben jártak. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Asszonyok nem szőttek. 7-8 takács is volt a faluban. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A 20-as években kendő nélkül nem volt asszony az utcán. Akkor kezdődött a „frizura”. (1)
A II. világháború előtt nem jártak kendő nélkül az asszonyok. (2)
„Sárga cipő, nyirett haj,
a hasa meg tele van szeperával”.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as években fordították egymás mellé az ágyakat. Azóta is van így. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Tavasszal, Húsvét és Pünkösd között. (1,3)
Farsangon. (2,3)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem tartottak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombaton.
====b) 1930 körül: ====
szombaton. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál volt a lakodalom. (1)
A legényes háznál tartották a lakodalmat, ritka eset volt, ha a lánynál. (2,3)
A templomi esküvő után a lányos házhoz mentek, itt voltak vacsoráig, innen mentek át a legényes házhoz vacsorára. (2) (1,2,3)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Jobbára a kultúrházban tartották, de előfordult már ekkor is, hogy éttermekben. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfények hívtak. 3 héttel előtte. (1) 2 héttel előtte, és a lakodalom előtti nap, tehát kétszer hívtak. (2) Egy héttel előtte és az előtte való nap hívtak, tehát kétszer. (3) (Ez valószínűleg generációs eltérés.) Vőfénypálca volt náluk és a kalapjukban rozmaring.

====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen, ill. meghívóval. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tud róla, hogy lett volna. (3)
A tányért esküvőről hazajövet a földhöz vágták, a vőlegénynek kellett összeszedni, ezzel bizonyítva rátermettségét. (2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Valamikor volt a faluban is banda. Ezek parasztzenészek voltak. De jobbára Pápáról, ritkábban Cellből hoztak cigányzenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5-6-7 ember volt egy bandában, prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, ritkán sipos.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmónikás az 50-es évektől volt, de egyedül játszott. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázáskor nem volt köszöntés. A legények Luca előtti éjjel szalmáztak, főként a lányos házaknál. (1,2,3)
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés. (1,2,3)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
30-35 biztosan van. 1100 körül van a lélekszám. Régen kevesebb volt. 25-30 éves kortól számítják. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem volt X a tejesfazekon. A nyakánál és az alján fehér csík volt. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Semmilyen szokás nem volt. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés a 30-as évekig volt. „Kiskarácsony este”. Játszottak is, meg „hömbölögtek” a konyhában. A szereplők neveit nem tudják. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyün a Kankus! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Mátyusháza]]
[[Kategória:Mihályháza]]
[[Kategória:Kemeneshőgyész]]
[[Kategória:Magyargencs]]
[[Kategória:Békés]]
[[Kategória:Alsógörzsöny]]
[[Kategória:Nyárád]]
[[Kategória:Felsőgörzsöny]]
[[Kategória:Nagyacsád]]
[[Kategória:Nemesgörzsöny]]
[[Kategória:Vinár]]
[[Kategória:Külsővát]]
[[Kategória:Csögle]]
[[Kategória:Adorjánháza]]
[[Kategória:Malomsok]]
[[Kategória:Szany]]
[[Kategória:Magyargencs]]
[[Kategória:Borsosgyőr]]
[[Kategória:Gyulafirátót]]
[[Kategória:Lédec]]
[[Kategória:Kóny]]
[[Kategória:Magyari]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Pápa]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Devecser]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Bécs]]
[Kategória:Sopron]]
[[Kategória:Mihályháza]]
[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
[[Kategória:Bakonybél]]
[[Kategória:Ugod]]
[[Kategória:Nagysimonyi]]

Mezőlak

2014-04-30T18:44:09Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

Miklósfa

2014-04-30T18:33:00Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Miklósfa, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
| 1. Zájer János, 1907. római katolikus, Miklósfa

2. Szörcsök Jánosné, 1929. római katolikus, Miklósfa

3. Bébecz Józsefné, 1921. római katolikus, Miklósfa

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges hagyomány nem került elő. A falu nevének keletkezéséről azt tudták, hogy sok Mátés, azaz Miklós családnevű ember élt a faluban, ezért lett a neve Miklósfa. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Mátés (Miklós), Szollár (horvát területről költöztek ide), Kotnyek, Sajmi, Bunics, Petrekovics, Drávec (Dabosra magyarosították), Zajer (osztrák területről költöztek ide a múlt század közepén), Kucsebár. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluban sok horvát családnevű ember él, ezek Horvátországból költöztek ide, de hogy mikor azt nem tudták megmondani az adatközlők. Régen a faluban beszéltek horvátul is, ma már csak egy-két ember tud. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Bajcsa és Bagola hasonlítanak Miklósfára, ott még mindig beszélnek horvátul. Liszó is hasonlít, de ott nem beszélnek horvátul. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut a megkérdezettek bizonytalanul a Muraközhöz tartozónak mondták. „A falu neve régen Horvátszentmiklós volt, „ezért is gondolom, hogy a muramenti horvát községekhez tartozunk” (1). (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Göcsejről hallottak, de csak annyit tudtak, hogy északabbra van. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nemespátró, Nemesdéd és Nemesvid voltak nevezetes községek. Pátró arról volt nevezetes, hogy ott mind nemesek laktak. Nagyon zárkózottak voltak, nem engedtek idegent beköltözni a faluba, csak ha iparos volt és egy év alatt meggazdagodott. Nemesdéd és Nemesvid arról nevezetesek, hogy régi magyar települések. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A helybelieket répásoknak csúfolták, mert a kanizsai piacon savanyított tarlórépát árultak. A bajcsaiak még azzal is csúfolták a miklósfaiakat, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőben. A helybeliek azt mondták a bajcsaiakról, hogy „mentek haza a hegyről és megláttak egy tábla hajdinát, ami éppen virágzott és fehér volt. Aztán nekiálltak, levetkőztek, hogy ússzanak benne.” Hodi plavati (mennek úszni) mondták horvátul. (1,2,3)
„Bajcsa és Miklósfa határában van a Móricvári hegy, ott az emberek amikor összejöttek régen egymást szekálták.” (1)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Liszóból, Beleznáról, Bagoláról, Bajcsáról gyakran házasodtak, Szepetnekről ritkábban. Pátróról soha nem házasodtak, mert a pátróiak csak egymás között házasodtak, még az első unokatestvéreket is összeadták, korcs nép lett. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagykanizsa (Miklós nap volt a fővásár), Zákány, Csurgó (minden hónap első péntekén).
====b) Piacra: ====
Nagykanizsa
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Segesd (július 2.)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Segesd, Kotori, Sümeg, Vasvár, Homokkomárom (szeptember 8.), Kiskanizsa, Búcsúszentlászló (június 27.), Máriapócs. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen summáskodni jártak Németladra (ott gazdag svábok laktak), Biharba (Perjéspusztára) és Baranyába. Cselédnek ritkán mentek, esetleg a falu haátárba Bárczay Ferenc gróf birtokára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide két éven keresztül Vas megyéből jöttek mezőgazdasági munkára, Csongrádból 1922-ben kubikusok jöttek halastavat építeni a Mórichelyi pusztára. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Vesszőkosarat, teknőt a helybeli cigányok készítettek eladásra
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
a favillát, fagereblyét a kanizsai piacon szerezték be. (1,2,3)
====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Bagolán meg Miklósfán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótosok, üvegesek jártak Trencsénből, paprikások Kalocsáról, dinnyések az Alföldről, meg bádogosok és fazekasok a környékről. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Egy-két embernek (nősülés útján szerzett örökségként) Liszóban, Bagolán és Homokkomáromban is volt szőlője, de a többségnek a falu határában volt szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A helyi szőlőhegyen a kiskanizsaiaknak volt szőlője, kevesebb nagykanizsainak is. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A község határában mindig is egy temető volt.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A határban nem kerültek elő emberi csontok. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
1899-ben a fél falu leégett. A tűzeset után építettek egy kis kápolnát és a falu fogadott ünnepe Szent Flórián napja lett. Ezen a napon búcsút is tartottak. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között gyakran használtak két, esetleg három boronát egymáshoz erősítve. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Közepes gazdaságokban a két világháború között kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Csak egy gazdának volt gépe. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ritkán használtak kévekötőfát, de ismertek olyat, amelyiknek vastagabb végén lapos nyílás volt és a sarlót bele lehetett dugni. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 18, később 21 kéve volt egy kereszt. (1)
4-6-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőn, aminek kepe volt a neve. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent. Nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat. Kalákában jártak egymáshoz csépelni a szomszédok, rokonok. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt szalmát vasvillával hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1946-ban szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1914 után kezdődött és a TSZ szervezés után (1960) lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Jó időben egyszer forgatták meg a rendet, petrencébe, majd baglába gyűjtötték a szénát. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával hordták a napi száraztakarmányt a kazalból az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
járomszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Gyakran használtak almozáshoz falevelet.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel szedték és télen rakták az állatok alá. (1,2,3)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál 1930 körül kizárólag nyaklót használtak. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Esetleg az ökör vontatta, mezei munkában használatos járművet nevezték szekérnek, de a kocsi elnevezés volt általános: rövidkocsi, hosszúkocsi, lovaskocsi, ökröskocsi vagy ökrösszekér. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálástakarmányt szállító „kocsi” 3-4 m hosszú volt. Nyújtott szekeret használtak, a vendégoldalas szállítás újabb. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján kötelet és csigát használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája, amit „sráglá”-nak neveztek enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült kocsikas a szekér formáját követte, egyik rövid oldala ívesen záródott.
====b) Használtak-e kettőt is?====
A hosszúkocsiba kettőt egybetéve használták. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem szokták a vonómarhát patkoltatni. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Fejőke. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne + az állat neve!
====b) terelik jobbra ====
Csáli!
====c) és balra====
Hok!
A becce elnevezést borjúra, tehénre használják. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
C-c-c. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak. A durvábbat kendervágónak, a finomabbat tilolónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak. Álló rokka is volt. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A falu határában egykor egy csőszház állt, a vidékét Szaplányosnak hívták. Újfalunak hívják azt a falurészt, ami egykor urasági birtok volt, majd a falubeli nagycsaládosok kaptak ott telket. (1,2,3)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig ezen a helyen állt, csak valamikor Somogyhoz tartozott. 1945 után Miklósfa, Bagola, Belezna, Surd, Pátró, Liszó, Pat, Mihád, Sard községeket Zala megyéhez csatolták.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Kb. a 60-as években bontották le az utolsó boronaházat. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A megkérdezettek szerint nem alakították át, hanem lebontották a régi szabadkéményes házakat. A 20-as évektől építenek zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon minden helyiségnek külön bejárata nyílt a pitarra. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban nem volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 20-as években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes (sátoros) és L alaprajzú pajta is. A pajta középső részét szűrűnek nevezték, oldalsó részeit pajtafiának. Volt olyan pajta, amelyiknek csak egy pajtafiája volt, a másikat istállónak használták. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazék kiszedéséhez kétágú favillát használtak. Az egyik ágát a fazék fülébe dugták, a másikkal oldalt megtámasztották. Kampós vasvillát, ún. séroklit használtak. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát, káposztát is savanyítottak, de nem egészben. Volt, aki savanyított tarlórépát egészben. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban használtak csillagos a), vízszintes b), vesszőíves c) formájú kenyértartót is. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője leginkább az a) és a c) rajzokon látható ütőkre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, leszűrték és vöröshagymás zsírral leöntötték. Az így elkészült ételt hajdinakásának nevezték. A gánicát kukorica- vagy búzalisztből készítették, zsírba vagy tejbe szaggatták. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Vasárnapokra patkó alakú töltetlen kalácsot ún. „stángli”-t sütöttek. Lakodalomra fonott, kerek perecet sütöttek, amit a borosüveg nyakára helyeztek. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A megkérdezettek emlékezete szerint mindig is ettek lecsót. A lecsó alapanyagainak aránya: (befőzéshez) 5 kg paprika, 1 kg hagyma, 0,5 kg paradicsom. Rizzsel, tojással, krumplival sűrítve ették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek nem tudták megmondani mióta esznek nyers paradicsomot, csak annyit tudtak, hogy régóta. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztal sarkára cipót tettek. Ezen kívül volt még mákos, diós kalács és kuglóf. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Régen a férfiak 4 szélből készült gatyát viseltek ünnepre felsőruhaként. (1,2,3)
====b) Hány szélből készült?====
4

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok a mai napig derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nagyon régen kb. 80 éve szőttek vásznat az asszonyok is a faluban. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az időseknek most is kötelező az utcán a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 60-as évekig volt szokásban, hogy a szobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül februárban tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nyáron nem tartottak eskövőt és böjtben. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====

szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Mindkét helyen volt vacsora.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lány és a fiú vendégei külön voltak. (1,2,3)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül még mindig háznál volt a lakodalom, a két család együtt, egy háznál tartotta.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Három éve kezdték a lakodalmat a kultúrházban tartani. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A lakodalom előtt 2-3 héttel a gazdasszony járta sorra a házakat, majd a lakodalom előtti csütörtökön két vőfély hívta meg a vendégeket.

====b) 1930 körül: ====
A szülők és a fiatal pár hívja meg a vendégeket, a távolabbi rokonoknak meghívót küldenek. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során volt szándékos cseréptörés.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
A vőfély behozta a levesestálat és a következőket mondta:
„Vegyétek el a kezemből ezt a forró tálat,
melyet a kezem tovább nem állhat.”
Ezzel a levesestál alatt lévő üres tányért leejtette. (1,2,3)

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Bocskából jöttek cigányzenészek, a faluban volt egy cimbalmos és Surdról is jöttek néha zenészek: prímás, segédprímás, kontrás, bőgős, sípos, cimbalmos.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika az 50-es, 60-as években lépett a zenekarba. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt lucázás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A legények szalmára térdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty, galagonya kettő, nekem is van kettő.
Adjon az Isten a kendtek lányának akkora csöcsöt,
Mint a bugyigós korsó.
Luca, Luca kity-koty, galagonya kettő, nekem is van kettő.
Adjon az Isten kendteknek két ólat, egy koszos malacot,
Az egyikből kifusson, a másikba befusson.
Luca, Luca…
Adjon az Isten kendteknek akkora szalonnát, mint a mestergerenda.”
A legények minden házba bevittek egy másik házból lopott tuskót. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Ádventben szoktak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Kb. 5-10 éve nem regölnek.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Utóbb csak gyerekek jártak regölni. (1,2,3)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Hej regő rajta, eljöttünk mi ma este, ma este regölni.
Hej regő rajta, azt is megadhatja,
A nagy úristen ennek a gazdának,
Két szép tehenet,
Tejet, földet eleget…”

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen is, ma is sok öreglegény él(t) a faluban. Ma kb. 23 öreglegény van (a falu lakossága kb. 2500 fő). (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudtak X-el díszített tejesfazékról. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szent György napján egy rossz seprűt meggyújtottak
=====b) miért, =====
a boszorkányok ellen. (1,2,3)
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós-nap a gyerekek édességet kaptak a cipőjükbe. Mikulásnak is beöltözött a faluból valaki, kifordított bundája, kucsmája, kócszakála, kampós botja, korbácsa volt. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Három király, három pásztor és Mária a betlehemes játék szereplői. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a kéményseprő, a cigány, a róka, a cserepes a kocsijába tesz! Elküldelek szolgálni! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokást. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberalakot, hegyet láttak a régiek a holdban. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Bajcsa]]
[[Kategória:Bagola]]
[[Kategória:Nemespátró]]
[[Kategória:Nemesdéd]]
[[Kategória:Nemesvid]]
[[Kategória:Nagykanizsa]]
[[Kategória:Liszó]]
[[Kategória:Zákány]]
[[Kategória:Csurgó]]
[[Kategória:Szepetnek]]
[[Kategória:Segesd]]
[[Kategória:Kotori]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Homokkomárom]]
[[Kategória:Kiskanizsa]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Máriapócs]]
[[Kategória:Trencsén]]
[[Kategória:Kalocs]]
[[Kategória:Surd]]
[[Kategória:Bocska]]

Miklósfa

2014-04-30T18:31:45Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

Mikosszéplak

2014-04-30T18:24:53Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Mikosszéplak, 1991. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Bognár József, 1900. Mikosszéplak

2. Gellén Lajos, 1920. Mikosszéplak

3. Takács Ferenc, 1913. Mikosszéplak

4. Bakler Mária, 1920. Mikosszéplak

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bedő Zoltánné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község eredeti neve Széplak. Mikos báró után kapta a mai elnevezését. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Salkovits, Berkovits, Borsits, Sicsek, Takács. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nem hasonlítják semmihez. Eldugott falunak „egykének” tartják. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Szajki tavak környékének mondják magukat. Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községekről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A csipkerekiekre mondták, hogy noha bor megzavarította őket. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodni szoktak mindszentiekkel, baltaváriakkal. Régen előfordult, hogy katolikusok nem házasodtak evangélikusokkal. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sárvár hétfő, Zalaszentgrót szerda, Jánosháza csütörtökön. Helyben vásár volt: január 22., március 22., augusztus 22., november 22. (az uraság szabályozta).
====b) Piacra: ====
Sárvár, Zalaszentgrót, Jánosháza
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Miklós napján Baltavárra, Antal napján Csehibe. Helyi búcsú: szeptember 12. Mária napján
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár augusztus 15., szeptember 12. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Munkára több helyre is jártak: Botkaháza, Endrédpuszta, Mikospuszta. Leginkább arattak és zsöllérek voltak. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Jöttek ide is munkára, leginkább Körmendről summásnak az uraságba. Számuk nem túl jelentős. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helyiek nem készítettek eladásra semmit.
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Cserépedényeket Vasváron készített egy Magyar Jóska nevű bácsi. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Vasváron készített cserépedényeket használtak. Magyar József készítette őket. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Erdélyből járt egy Kolompár nevű cigány, aki terítőket árult. Drótos-tótok Nyitra megyéből, meszesek, paprikások. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen jelentősebb számban volt szőlője falubelieknek a kisbéri, illetve Csehi-i hegyen.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Másnak nem volt ilyen szőlője a helyi szőlőhegyen. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt és egy temető van jelenleg is a faluban. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepek: búzaszentelés Pünkösdkor, Áldozócsütörtök Pünkösd előtti két héttel. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak 2-es és 3-as boronát is. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Nagyrészt kézzel vetették a gabonát.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Csak az uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b)-t és c)-t is használták. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták ezt a kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve = 1 kereszt. 4-5-7 keresztet raktak egy kepébe. Ez attól függött, hogy hogyan helyezkedett el a föld. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 155 cm fölött volt. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén a gazda állította össze a munkásokat. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Leginkább nyárssal hordták kazalba, de volt olyan hely, ahol eleváterrel is hordták. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1940 után szűnt meg teljesen. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 30-as években már sok helyen eke után vetették a burgonyát. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Szénaszárítás: lekaszálták, megforgatták, összegyűjtötték, boglyába, majd hazahordták. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával hordták. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
hám
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használták a fák leveleit ősszel és tavasszal, amikor nem volt elegendő alomnak valójuk. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősszel és tavasszal

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál alkalmaztak tartóláncot. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: mezőgazdasági munkákat végeztek vele
Kocsi: piacra, vásárra jártak vele, kis szekér volt. Keveseknek volt lovuk és leginkább ökör, illetve tehén húzta őket. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
3,5-4 m hosszú volt. A vendégoldalt nem használták. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötél segítségével történt. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A hátsó saroglya enyhén ívelt, az első saroglya egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Szekérkast nemigen használtak. (1,2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Szoktak patkoltatni a vonómarhát, a teheneket, ökröket is. Félpatkót alkalmaztak. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!
====b) terelik jobbra ====
Humek hí!
====c) és balra====
Nejde! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám hüccs ne! (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pipi pi pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Régen tilolót használtak. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A b) és c) típusút is használták. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Házcsoport nem volt különálló. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A községnek mindig itt volt a helye.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Valamikor az 1970-es években bontották le az utolsót. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba helyezték. Kizárólag zárt kéményt a II. világháború óta építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Szoba, konyha, szoba, kamra. (rajz) (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt ilyen ház, de már lebontották. Földfalunál is előfordult. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek már a századfordulón általánosak voltak. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kockaházakat a háború óta építenek kizárólag. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Csak cserépkályháról tudnak. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Téglalapalapú pajta. (rajz) (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak ilyet. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Mindkettőt csak gyalulva, hordóban. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években, amikor is megalakult a TSZ. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) és c) típusút használták leginkább. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Cserépből készült vajköpülőt használtak. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A hajdinát úgy csépelték. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából csak kását készítettek. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonyott kalács és perec került az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsót már a 30-as évektől fogyasztják. Több paprikát, kevesebb paradicsomot raktak bele és egy közepes nagyságú hagymát. Tojással és kolbásszal is fogyasztották. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát nagyon régóta, paradicsomot kb. húsz éve fogyasztanak nyersen. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos, diós, kakaós kuglóf került az ünnepi (karácsonyi) asztalra. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 10-20-as években az idősebbek még hordták, de csak hétköznapokon. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 20-as években még viseltek ilyet. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szoktak vásznat szőni kenderből a 40-es évekig. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt sosem kötelező a viselete. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokásban volt, az idősebbeknél ma is így van. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt farsang idején szokták tartani. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Ahova lakni mentek, az volt a 2. hely, mindenhol volt vacsora. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben tartják, a Szajki tavaknál lévő vendéglőben és a patyi kastélyban. (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két vőfély járt házról-házra bottal. Esküvő előtt 2-3 héttel.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen vagy meghívókkal. Esküvő előtt 1-1,5 hónappal. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zalabérről és Vasvárról cigányok.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Általában öt főből álltak: cimbalom, bőgő, hegedű, klarinét voltak a hangszerek. (1,2,3,4)
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
„Luca, Luca kity-koty
Tojjanak a tikjok,
Ha nem tojnak nagyokat,
Vágják le a nyakokat.
Annyi pénzük legyen,
Mint a posta úton a kavics…” (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony utáni nap a gyerekek beöltözve jártak házról-házra és köszöntőt mondtak. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
gyerekek
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluba 3-4 öreglegény volt régen, ma is kb. ilyen % van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Csak a gyerekek megajándékozása volt a szokás. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, ifjú pásztor és a betlehemes. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelhez imádkoztak a barmaik megtartása végett. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A „krampusszal” és a „boszorkával” ijesztgették őket. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert láttak a Holdban. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Csipkerek]]
[[Kategória:Baltavár]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Csehi]]
[[Kategória:Botkaháza]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Endrédpuszta]]
[[Kategória:Mikospuszta]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Paty]]
[[Kategória:Zalabér]]

Mikosszéplak

2014-04-30T18:23:48Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

Milejszeg

2014-04-30T18:15:56Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Milejszeg, 1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Salamon Kálmánné, 1903.

2. Végh Károly, 1904.

3. Salamon Béla, 1924.

4. Mácsek Imre, 1902.

5. Salamon Gáborné, 1901.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Nagy Károlyné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről konkrétat nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Salamon, Hollósi, Végh, Léránt. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1947-ben többen elköltöztek Somogyba, a kitelepített sváb lakosság helyére. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Pálfiszeget, Németfalut, Dobronhegyet tartják magukéhoz hasonlónak. A lakosság összetétele, a falvak nagysága, fekvése azonos. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejbe tartozik. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrségről: Velemér, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Kisrákos. Hetésről: lenti, Lovászi, Kerkabarabás, Kerkateskénd. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
n.a.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak Paisszegből, Boncodföldéről, Boldogfáról. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalaegerszegre, Nevára, Nagylengyelbe
====b) Piacra: ====
Zalaegerszegre
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szomszéd falvakba, pl. Nagylengyelbe a durungos búcsúra.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra szeptember 8., Búcsúszentlászlóra június 27. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Somogyba jártak nagyobb számban répakapálásra, kukorica kapálásra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jártak munkára. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Készítettek, de csak saját használatra. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Őrségi fazekasoktól vásárolták. Vagy vásáron, vagy a faluba árulóktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Fazekasok, meszesek, répamagosok, paprikások, drótosok. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Csonkahegyháton, Pálfiszegen, Németfaluban voltak szőlőik.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A szomszéd falusiaknak is volt Milejszegen kismértékben szőlőjük. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van a faluvégen, másról nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Csak a reformátusoknak, pünkösdöt megelőző két hétfő és pünkösd után két hétfő jégverés ellen. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak két és háromlevelűt is. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános ====
Kézzel vetettek, mindenki. (1,2,3,4)
====b) a gépi vetés:nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat és hajmókosat használtak. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 21 kévét raktak, árpából 17-et raktak keresztbe, 6-7-8 keresztet kepébe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepe: 5-6-7 kereszt összerakva. Csak ezt a kifejezést használják. A termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
2 m a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplésnél a munkások kölcsönösen elmentek egymáshoz. Állandó csapat nem volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával hordták a szalmát a kazalba. Mindenki. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
45 után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1950 után kezdtek eke után krumplit vetni. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet kaszálás után elterítették, megforgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem ismerik. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, kosárral és köcölével hordták a szénát. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszegek (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősszel

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak, csak 1932 után lett nyakló. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezik az egyszerűbb kivitelű, terhet hordót, kocsinak a szebb, személyszállítót nevezik. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m, a hosszúszekér, vendégoldalat nem használtak. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazó kötelet használtak, 7-8 m hosszú. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas két oldala a szekér oldalához igazodott, eleje volt, valamint alja.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak belőle. (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nyáron patkolták, az ökröket is. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Nejde hikk!
====c) és balra====
Nejde hokk! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne, ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pittyém ne, ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Kutyám, le. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Vágó, törövályú, tiloló. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Egy különálló házcsoport volt Kőkút. A Székedi család és leszármazottai lakták.
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Úgy tudják, hogy a falu mindig itt volt. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1957-be bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A fal mellé építettek zárt kéményt a 20-as évek végén kezdték átépíteni a füstös konyhákat, azóta csak zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Általában pitvarba nyíltak, de néhány tömésháznál előfordult nyitott tornác, ahonnan előtér nyílott, amiből a lakás többi helyisége nyílt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt mestergerenda, földfalu házakon nem volt. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelteket a füstöskonyhák átépítésekor a 20-as évek végén kezdték építeni. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak általánossá válását nem tudják, a négyzetalapúakat 1945 után kezdték építeni. Tömbház nincs. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen több is. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
60-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt torkos pajta, L alakú és lecsapott végű is. (rajz) (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Csípővassal fogták meg egyik fülét. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak. Törkölyt nem használtak. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg általánosan, de ma is sütnek több helyen. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A rajzon lévő a) és b) típusút használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, de már mutatni nem tudtak. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelűt használtak. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Készítettek hajdinagánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel feleresztették, és zsírba kiszaggatták. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú, fonott perecet és gömbölyű egybekalácsot. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót 1945 óta készítenek. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot 1945 után kezdtek enni, paprikát nyersen már a 20-as években is ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és rétest. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek.
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1945 után kezdték, időseknél ma is szokásban van. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
böjtben nem. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
vasárnap, néha már szombaton is. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Megegyezés szerint, tartották mindkét félnél, aki jobb módban volt. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ekkor már gyakori a kultúrházban tartott lakodalom, de még tartanak otthon is.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évek közepétől egyre többen nem otthon tartják. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vőfények kedden, szerdán, csütörtökön az esküvő hetében
====b) 1930 körül: ====
fiatal pár vagy meghívóval az esküvő előtt két héttel. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Parasztzenészek, bőgővel, cimbalommal, hegedűvel.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án lucáztak szalmával.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A szöveget nem tudják elmondani. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony utáni napon, Istvánkor.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Más falubeli legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szöveget nem tudják. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A lakosság kb. 1 %-a. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt két X-es tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
származási helyét nem tudják. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Csak a gyerekek megajándékozása volt szokásban. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem tudják a nevüket, a háború óta nem jártak. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a róka. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Karácsony este mogyoróval pároztak.
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
, a lányok egyik kezükbe egy, másikba két mogyorót fogtak, s aki eltalálta azt tartották párjának. (1,2,3,4)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fejszés embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Pálfiszeget]]
[[Kategória:Németfalu]]
[[Kategória:Dobronhegy]]
[[Kategória:Velemér]]
[[Kategória:Magyarszombatfa]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Lenti]]
[[Kategória:Kisrákos]]
[[Kategória:Lovászi]]
[[Kategória:Kerkabarabás]]
[[Kategória:Kerkateskénd]]
[[Kategória:Zalaegerszegre]]
[[Kategória:Néva]]
[[Kategória:Nagylengyel]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Csonkahegyháton]]
[[Kategória:Pálfiszeg]]

Milejszeg

2014-04-30T18:15:36Z

Szabó Gabriella: /* d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? */

Milejszeg

2014-04-30T18:15:21Z

Szabó Gabriella: /* b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? */

Milejszeg

2014-04-30T18:14:51Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

Milejszeg

2014-04-30T18:14:05Z

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Milejszeg, 1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Salamon Kálmánné, 1903.

2. Végh Károly, 1904.

3. Salamon Béla, 1924.

4. Mácsek Imre, 1902.

5. Salamon Gáborné, 1901.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Nagy Károlyné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről konkrétat nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Salamon, Hollósi, Végh, Léránt. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1947-ben többen elköltöztek Somogyba, a kitelepített sváb lakosság helyére. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Pálfiszeget, Németfalut, Dobronhegyet tartják magukéhoz hasonlónak. A lakosság összetétele, a falvak nagysága, fekvése azonos. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejbe tartozik. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrségről: Velemér, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Kisrákos. Hetésről: lenti, Lovászi, Kerkabarabás, Kerkateskénd. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
n.a.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak Paisszegből, Boncodföldéről, Boldogfáról. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalaegerszegre, Nevára, Nagylengyelbe
====b) Piacra: ====
Zalaegerszegre
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szomszéd falvakba, pl. Nagylengyelbe a durungos búcsúra.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra szeptember 8., Búcsúszentlászlóra június 27. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Somogyba jártak nagyobb számban répakapálásra, kukorica kapálásra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jártak munkára. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Készítettek, de csak saját használatra. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Őrségi fazekasoktól vásárolták. Vagy vásáron, vagy a faluba árulóktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Fazekasok, meszesek, répamagosok, paprikások, drótosok. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Csonkahegyháton, Pálfiszegen, Németfaluban voltak szőlőik.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A szomszéd falusiaknak is volt Milejszegen kismértékben szőlőjük. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van a faluvégen, másról nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Csak a reformátusoknak, pünkösdöt megelőző két hétfő és pünkösd után két hétfő jégverés ellen. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak két és háromlevelűt is. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Kézzel vetettek, mindenki. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános ====

====b) a gépi vetés:nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat és hajmókosat használtak. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 21 kévét raktak, árpából 17-et raktak keresztbe, 6-7-8 keresztet kepébe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepe: 5-6-7 kereszt összerakva. Csak ezt a kifejezést használják. A termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
2 m a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplésnél a munkások kölcsönösen elmentek egymáshoz. Állandó csapat nem volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával hordták a szalmát a kazalba. Mindenki. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
45 után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1950 után kezdtek eke után krumplit vetni. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet kaszálás után elterítették, megforgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem ismerik. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, kosárral és köcölével hordták a szénát. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszegek (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősszel

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak, csak 1932 után lett nyakló. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezik az egyszerűbb kivitelű, terhet hordót, kocsinak a szebb, személyszállítót nevezik. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m, a hosszúszekér, vendégoldalat nem használtak. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazó kötelet használtak, 7-8 m hosszú. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas két oldala a szekér oldalához igazodott, eleje volt, valamint alja.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak belőle. (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nyáron patkolták, az ökröket is. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Nejde hikk!
====c) és balra====
Nejde hokk! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne, ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pittyém ne, ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Kutyám, le. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Vágó, törövályú, tiloló. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Egy különálló házcsoport volt Kőkút. A Székedi család és leszármazottai lakták.
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Úgy tudják, hogy a falu mindig itt volt. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1957-be bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A fal mellé építettek zárt kéményt a 20-as évek végén kezdték átépíteni a füstös konyhákat, azóta csak zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Általában pitvarba nyíltak, de néhány tömésháznál előfordult nyitott tornác, ahonnan előtér nyílott, amiből a lakás többi helyisége nyílt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt mestergerenda, földfalu házakon nem volt. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelteket a füstöskonyhák átépítésekor a 20-as évek végén kezdték építeni. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak általánossá válását nem tudják, a négyzetalapúakat 1945 után kezdték építeni. Tömbház nincs. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen több is. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
60-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt torkos pajta, L alakú és lecsapott végű is. (rajz) (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Csípővassal fogták meg egyik fülét. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak. Törkölyt nem használtak. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg általánosan, de ma is sütnek több helyen. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A rajzon lévő a) és b) típusút használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, de már mutatni nem tudtak. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelűt használtak. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Készítettek hajdinagánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel feleresztették, és zsírba kiszaggatták. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú, fonott perecet és gömbölyű egybekalácsot. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót 1945 óta készítenek. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot 1945 után kezdtek enni, paprikát nyersen már a 20-as években is ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és rétest. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek.
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1945 után kezdték, időseknél ma is szokásban van. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
böjtben nem. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
vasárnap, néha már szombaton is. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Megegyezés szerint, tartották mindkét félnél, aki jobb módban volt. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ekkor már gyakori a kultúrházban tartott lakodalom, de még tartanak otthon is.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évek közepétől egyre többen nem otthon tartják. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vőfények kedden, szerdán, csütörtökön az esküvő hetében
====b) 1930 körül: ====
fiatal pár vagy meghívóval az esküvő előtt két héttel. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Parasztzenészek, bőgővel, cimbalommal, hegedűvel.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án lucáztak szalmával.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A szöveget nem tudják elmondani. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony utáni napon, Istvánkor.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Más falubeli legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szöveget nem tudják. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A lakosság kb. 1 %-a. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt két X-es tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
származási helyét nem tudják. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Csak a gyerekek megajándékozása volt szokásban. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem tudják a nevüket, a háború óta nem jártak. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a róka. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Karácsony este mogyoróval pároztak.
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
, a lányok egyik kezükbe egy, másikba két mogyorót fogtak, s aki eltalálta azt tartották párjának. (1,2,3,4)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fejszés embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Milejszeg

2014-04-30T18:12:56Z

Szabó Gabriella: /* 1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Milejszeg, 1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Salamon Kálmánné, 1903.

2. Végh Károly, 1904.

3. Salamon Béla, 1924.

4. Mácsek Imre, 1902.

5. Salamon Gáborné, 1901.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Nagy Károlyné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről konkrétat nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Salamon, Hollósi, Végh, Léránt. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1947-ben többen elköltöztek Somogyba, a kitelepített sváb lakosság helyére. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Pálfiszeget, Németfalut, Dobronhegyet tartják magukéhoz hasonlónak. A lakosság összetétele, a falvak nagysága, fekvése azonos. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejbe tartozik. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrségről: Velemér, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Kisrákos. Hetésről: lenti, Lovászi, Kerkabarabás, Kerkateskénd. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
n.a.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak Paisszegből, Boncodföldéről, Boldogfáról. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalaegerszegre, Nevára, Nagylengyelbe
====b) Piacra: ====
Zalaegerszegre
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szomszéd falvakba, pl. Nagylengyelbe a durungos búcsúra.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra szeptember 8., Búcsúszentlászlóra június 27. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Somogyba jártak nagyobb számban répakapálásra, kukorica kapálásra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jártak munkára. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek, de csak saját használatra. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Őrségi fazekasoktól vásárolták. Vagy vásáron, vagy a faluba árulóktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Fazekasok, meszesek, répamagosok, paprikások, drótosok. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Csonkahegyháton, Pálfiszegen, Németfaluban voltak szőlőik.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A szomszéd falusiaknak is volt Milejszegen kismértékben szőlőjük. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van a faluvégen, másról nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Csak a reformátusoknak, pünkösdöt megelőző két hétfő és pünkösd után két hétfő jégverés ellen. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak két és háromlevelűt is. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Kézzel vetettek, mindenki. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános ====

====b) a gépi vetés:nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat és hajmókosat használtak. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 21 kévét raktak, árpából 17-et raktak keresztbe, 6-7-8 keresztet kepébe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepe: 5-6-7 kereszt összerakva. Csak ezt a kifejezést használják. A termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
2 m a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplésnél a munkások kölcsönösen elmentek egymáshoz. Állandó csapat nem volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával hordták a szalmát a kazalba. Mindenki. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
45 után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1950 után kezdtek eke után krumplit vetni. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet kaszálás után elterítették, megforgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem ismerik. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, kosárral és köcölével hordták a szénát. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszegek (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősszel

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak, csak 1932 után lett nyakló. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezik az egyszerűbb kivitelű, terhet hordót, kocsinak a szebb, személyszállítót nevezik. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m, a hosszúszekér, vendégoldalat nem használtak. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazó kötelet használtak, 7-8 m hosszú. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas két oldala a szekér oldalához igazodott, eleje volt, valamint alja.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak belőle. (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nyáron patkolták, az ökröket is. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Nejde hikk!
====c) és balra====
Nejde hokk! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne, ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pittyém ne, ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Kutyám, le. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Vágó, törövályú, tiloló. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Egy különálló házcsoport volt Kőkút. A Székedi család és leszármazottai lakták.
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Úgy tudják, hogy a falu mindig itt volt. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1957-be bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A fal mellé építettek zárt kéményt a 20-as évek végén kezdték átépíteni a füstös konyhákat, azóta csak zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Általában pitvarba nyíltak, de néhány tömésháznál előfordult nyitott tornác, ahonnan előtér nyílott, amiből a lakás többi helyisége nyílt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt mestergerenda, földfalu házakon nem volt. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelteket a füstöskonyhák átépítésekor a 20-as évek végén kezdték építeni. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak általánossá válását nem tudják, a négyzetalapúakat 1945 után kezdték építeni. Tömbház nincs. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen több is. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
60-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt torkos pajta, L alakú és lecsapott végű is. (rajz) (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Csípővassal fogták meg egyik fülét. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak. Törkölyt nem használtak. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg általánosan, de ma is sütnek több helyen. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A rajzon lévő a) és b) típusút használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, de már mutatni nem tudtak. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelűt használtak. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Készítettek hajdinagánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel feleresztették, és zsírba kiszaggatták. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú, fonott perecet és gömbölyű egybekalácsot. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót 1945 óta készítenek. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot 1945 után kezdtek enni, paprikát nyersen már a 20-as években is ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és rétest. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek.
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1945 után kezdték, időseknél ma is szokásban van. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
böjtben nem. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
vasárnap, néha már szombaton is. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Megegyezés szerint, tartották mindkét félnél, aki jobb módban volt. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ekkor már gyakori a kultúrházban tartott lakodalom, de még tartanak otthon is.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évek közepétől egyre többen nem otthon tartják. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vőfények kedden, szerdán, csütörtökön az esküvő hetében
====b) 1930 körül: ====
fiatal pár vagy meghívóval az esküvő előtt két héttel. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Parasztzenészek, bőgővel, cimbalommal, hegedűvel.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án lucáztak szalmával.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A szöveget nem tudják elmondani. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony utáni napon, Istvánkor.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Más falubeli legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szöveget nem tudják. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A lakosság kb. 1 %-a. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt két X-es tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
származási helyét nem tudják. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Csak a gyerekek megajándékozása volt szokásban. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem tudják a nevüket, a háború óta nem jártak. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a róka. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Karácsony este mogyoróval pároztak.
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
, a lányok egyik kezükbe egy, másikba két mogyorót fogtak, s aki eltalálta azt tartották párjának. (1,2,3,4)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fejszés embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Molnaszecsőd

2014-04-30T18:09:23Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Molnaszecsőd, 1990. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Molnár József, 1924. Molnaszecsőd

2. Molnár Józsefné, 1929. Döröske

3. Kecskés Imre, 1915. Molnaszecsőd

4. Kecskés Imréné, 1919. Püspökmolnári

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Eredetileg csak 2-3 ház állt itt. A faluba az 1600-as években telepedtek be. (Talán a szomszédos faluból – azt tartják, Magyarszecsőd régebbi település). Cigányok a Rábán túl, a fölső erdőben mindig laktak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A családok eredetét az 1800-as évek közepéig tudják visszavezetni. Ez azt jelenti, hogy a nagyapákról még biztosan tudják, hogy itt születtek.
Kecskés József, Kecskés Imre, Horváth Lajos, Varga Gyula, Patkó Gyual, Buda Sándor, Buda Gyula, Bálint József, Végh Szidónia, Dobronis Lajos (ezek az emberek az 1910-es években születtek). (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Sosem telepedtek nagyobb számban a faluba. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem jellemző a faluból való kitelepülés. Csak nősülni vagy feleségnek mentek el. A TSZ óta a fiatalok városra költöztek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Molnaszecsőd, Magyarszecsőd és Egyházashollós egy fárába valók. Egyházashollóst azért is hasonlónak érzik, mert egymás határában voltak földjeik, így a gazdálkodás nagymértékben hasonlít. Magyarszecsődön nagyobb volt a társadalmi rétegződés. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Rába-melléki falunak tartják Molnaszecsődöt. Ide sorolják még: Nádalját, Magyarszecsődöt, Püspökmolnárit, Egyházashollóst, Rábahídvéget. (1,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Hegyhát: Döröske, Szarvaskend, Döbörhegy, Nagymizdó, Nádasd, Mákfa, Katafa. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak ilyen faluról. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Molnaszecsőd és Döröske szomszédos faluk. Lakóik gyakran kiabáltak át egymásnak:
– Molnaszecsőd lapban van,
minden bolond abban van.
– Döröske meg dombon van,
minden bolond (szamár) abban van.
Döröskén Déri István minden reggel ment áldozni, és hetente egyszer gyónni is elment, de esténként bizony kijárt a szőlőbe lopni. Szoknyásü ünnepekre járnak a pápisták.
Ősszel a falubeli férfiak lementek lent őrízni, mert a Vasvárra vonuló búcsújárók gyakran tettek kárt. Ilyenkor ezt kiabálták:
– Jaj, de szoros! (fiatalok)
– Majd kitágul! (férfiak)
– Úgy jár, mint a mienk! (öregek) (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Hegyhátról nőt keveset hoztak. Magyarszecsődről sem igen házasodtak. Egyházashollósról gyakori volt a házasság. Leginkább egymás között házasodtak a falubeliek. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend, Vasvár – minden hónapban egyszer, kivéve január. Régen Nádasdon is volt vásár (1930-as évek).
====b) Piacra: ====
Heti piac Körmenden hétfőn és csütörtökön, Vasváron szerdán volt.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a szomszédso falvakba jártak: Egyházashollós, Magyarszecsőd. Molnaszecsődön szeptember első vasárnapján van a búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáróhely Vasváron volt. Ide évente kétszer mentek, Nagyasszonykor és Mária napján. Cellbe (ma Celldömölk) is jártak, előbb gyalog, később már biciklivel. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Uraságokba Baranyába, Fejérbe, Somogyba jártak summásként. Hat hónapra, tavasztól őszig mentek. Két hónapra ősszel cukorrépát szedni szerződött 5-6 család. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Döbörhegyről sokan jöttek nyári munkára. Amíg uradalom volt, aratni Hegyhátról, az Őrségből 15-20-an is eljártak. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Télen, amikor (beszorultak a házba” készítettek a maguk számára kosarat, söprűt. (Molnár József ma is fon!) Falun belül cseréltek. (1,2,3,4)
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Eladásra nem készítettek semmit.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Körmenden a piacon vásároltak edényeket. A magyarszombatfai gerencsérek szekéren is árultak. Farkasfáról Sós Ferkó nevét ismerik. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A tyukászok szekéren jártak, tojást, csirkét vásároltak. A Sopron megyeiek malacot, disznót vettek. A drótos-tótok Trencsény megyéből jöttek. Járt a faluban még üvegező, meszes. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Döröskén. Majdnem a fél falunak volt valaha, 8-9 családnak még ma is van. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temető van a falu határában, az egyiket 1965-ben zárták le. A falu két vallású, a két felekezet ma is külön temetkezik. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem voltak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak 2-3 levelű boronát. A három levelűt magtakarónak. Valaki hengert is használt. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gazdák 3/4 része már géppel vetett. Így gabonából is kevesebb kellett. (1,2,3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak. Kajmó vagy kamóknak nevezeik. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Jóska bácsi öregapja még megkövetelte a kévekötőfát, ő azonban inkább övbe dugva (használta”. Később külön volt a sarló és a kötőfa (gömbölyű kötőfa). (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 kéve adott egy keresztet, de 20, 21 kévéből is raktak keresztet. Ilyenkor nagykeresztnek mondták. 14-es is volt, ezt hívták félkeresztnek. Ha magasan zsinoroztak, több belefért (20). A zsinorba 3-at rakták + 4 láb. A legfelső keresztláb volt a pap. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
7-8 kereszt egykepe. Volt, aki 10-12-ből rakta. Inkább keresztben számoltak (1 kereszt 30-35 kg gabonát adott). (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött. 170-180 cm hosszú volt. A haderója 70-80 cm hosszú. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó munkások jártak, akiket a géptulajdonos fogadott részesnek. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal (3-4 m hosszú). (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát 1945 előtt néhányan (4-5-en) termeltek. 40 éve már biztosan megszűnt a termelése. Régebben a malomból vitték a hajdinalisztet.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1940-45 között már vetettek néhányan eke után. 1950-es évek legelejétől általános az eke utáni vetés. Ökrök után a 2., tehenek után a 3. ekehajtásba tettek krumplit. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Öregapja, apja idejében kaszálás után a szénát elterítették, 2. nap megforgatták. Jó idő esetén harmadnap már gyűjtötték. Következő nap hazaszállították. (Nem rakták boglyába.) (1) 1945 után már boglyába gyűjtötték a réten. Kinek hogy volt módja, úgy hordták haza. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Buritóval, párfödéllel (lepedő alakú vászon), talicskával. Említik még a köcölét, hozzátéve, hogy ezt inkább a Hegyháton használják. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga fölső fája
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg vagy rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A háború előtt egy-egy kis csalitot még összeszedtek, de kevesen. Általában volt elég szalma. Jóska bácsi már nem ment, utána meg már nem is engedték. Ha mégis szedtek, akkor tölgyfa levelet szedtek össze egy-egy szekérrel. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. A szügykarikába akasztott lánc tönkre tette a szerszámot. Nyakszíj eleinte kevés embernek volt, főleg a fuvarosoknak. Későbben a nyakszíj is elterjedt. Körmenden lakott a szijgyártó, attól vették. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. Későbben a nyakszíj is elterjedt.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret gazdasági munkára használták. A kisszekérbe lovat fogtak és vásárra mentek vele. Takarószekérnek nevezik a (rendes parasztszekeret”. A kocsit ünnepi alkalmakkor használták, inkább hintónak hívják. Két hintó volt a faluban. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
400-500 cm hosszú a hosszú nyújtós oldal. Vendégoldalt csak a TSZ bejövetele óta használnak. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. Használtak még csigát is, hogy jobban meg lehessen húzni, de ezt nem használta mindenki. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát volt, aki használt, de kevesen. A cigányok elől és hátul is. A parasztember hátul használt egyenest vagy gyengén íveltet. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Használtak kast, de ezt mindig kocsikasnak nevezik. Vesszőből fonták, olyan hosszú volt, mint a szekér, 60-70 cm magas. Régen mindig ilyent használtak, most már nincs. Bedeszkázták az oldalakat, subert használnak. (1,2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
1. szerint csak ökröket, 3. szerint teheneket is szoktak. Az első két láb külső körmét patkolták. Tavasszal megkezdték a befogást, akkor még nem kellett, májusban már muszáj volt. Évente háromszor is patkoltak. 3. szerint nem általános, csak azt az állatot patkolták, amelyik fúrt a lábával. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. Volt fából is, később zománcos. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Neee... Na, menjetek. Nevén szólítják. Megállásnál: ho-he.
====b) terelik jobbra ====
hikk vagy hiik
====c) és balra====
nejde
A (beccét” nem kapcsolják az indításhoz. Így hívják a buta gyerekeket. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cuci-ne, poci-ne. Putyi.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi... Helyükre tereléskor: Hé-ba pittya. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilaló, kendervágó. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) típust használták. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Cigányszer vagy Rőköz – cigányok lakták túl a Rábán. Ma már nincs meg, csak a helye. Egyéb elkülönüklő házcsoport nem volt. A falut Ószeg, Főszeg részre taglalják, de ez egy utca volt mindig. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Alszer majdnem mind boronás, zsuppos volt. 59 után bontották le az utolsókat (a TSZ-ben kifizették a marhákat), akkor építkeztek nagyobb számban. A 60-as évek legelején még volt egy-kettő. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem alakították át, lebontották. Az 1900-as évektől már zárt kéményt építenek. Először mászókéményt a fal mellé. A 40-50-es években a kamrába tették a kemencét. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A ternácra vagy pitvarra nyílt az ajtó. A régebbi fajta házaknál minden helyiségnek volot külön bejárata. Később a konyhából nyílt a többi szoba ajtaja (40-es évek). (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt. Még ma is van egy (felújított állapotban, Kossuth u. 69.). A házat a 40-es években a tanács vette meg. A kovács és a kanász lakott benne. A 70-es években Bálint Mihály lakott benne. A 80-as években adták el újra. Most egy fiatal házaspár lakik ott, néhány éve eredeti formájában újították fel. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1910-es években kezdődött, s aztán hamarosan elterjedt. 1912-ben Molnár Józsefék házába már rakott sparheltet építettek. Módtól függött, mikor szűnt meg, ki hogy tudta átalakítani. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A (kockaházak” építése az 50-60-as években lett általános. A háború után (1945) már nem építenek egysoros házakat, bár elvétve utána is akadt egy-kettő. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékszenek. Talán egy volt a faluban. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhába, normál magasságú patkára. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkos pajta volt. A pelvakutyó a pajta elejéhez fiókként kapcsolódott vagy a pajta hátuljához ((e”, illetve (f”). Kecskés Imre pajtája zsuppos, falábakra van rakva. Már nem használja. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Valaki azt mondja, nem emlékszik, valaki azt mondja nem volt. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben sem kerékrépát, sem káposztát nem savanyítottak. Egész fejet homokba tettek le. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960-65 között. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
b) fajtát, (két tartós”: 8-9 kenyér elfért rajta. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak. Hogy volt-e füle, nem emlékeznek. Hőbér volt a tetején. 40 cm magas, 3 literes volt (más szerint 50 cm magas, 5-6 literes). (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem mindenki emlékszik. Az a) és b) az ismert. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hántolt kölest a malomból hoztak. Dödöllét, gálicát, málét készítettek belőle (disznóöléskor a kolbászba is tettek). Dödölle: a fele köles, fele daraliszt. a kölest megfőzik, majd megtörik. A lisztet megpiritják. Közben a köles kidagad. Kiszaggatják. A hagymát külön piritják hozzá. A málét töpörtyűvel ették. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A fonott kalácsot szálkás kalácsnak hívták. Hármasan fonták. Hosszúkás és körbe is fonták. Sima (nem fonott) kalácsot is készítettek, ezt szintén hosszúkásan és körbe. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Hogy mióta készítenek lecsót, arra nem tudják a választ. Összetétele: 1/2 kg paprika, 3 fej hagyma, 1-2 paradicsom ((hogy lecsó legyen a neve”). A paradicsomot csak a leve miatt teszik bele. Valaki tojást is üt rá a végén. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Amióta élnek. Régebben nem annyira ették. (1,2) 20 éve eszik. A paprikát régebb óta, mint a paradicsomot. (3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Töltetlen – diós, mákos – kalácsot, köt rétest, amíg kemencében sütöttek, addig perecet is. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 40-es évekig viseltek a férfiak rostos gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Ez 4 szélből + a lába köze készült. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 70-es években az öregasszonyok még viselték a derekés feketes szoknyát gombos réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Majdnem minden háznál fontak az asszonyok. A faluban volt egy takács, ő szőtte meg. A TSZ óta nem vetnek kendert. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt szigorú szokás, de kendő nélkül nem mentek ki. Az 50-es években kezdték levetni. Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-60-as évektől párhuzamosan teszik az ágyakat az ünneplős szobába. Manapság ágy már alig van, inkább sezon, rekamié. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbbet nyáron. Szabadban, sátor alatt tartották. Farsangon is szokás volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt böjtben sosem tartottak. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Kizárólag vasárnap tartottak esküvőt, vagy ünnepek másnapján.
====b) 1930 körül: ====
Szombaton. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lány házánál tartották a lakodalmat, ebéd nem volt. Délután 2-3 órakor kezdődött a fölvonulás.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt. Éjfélkor újra tálaltak, reggel megint. A lakodalom eltartott hétfő délelőttig. (1,2,3,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 70-es évek óta Körmenden tartják étterembn. A 70-es évek legelején még megtartották a falu kocsmájában. Az évtized közepe óta kizárólag Körmenden. (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es évek óta

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1930 előtt vendéghivogató járt (3). Utána már a vőlegény-menyasszony hívta a nászokat, a vőfényt, a koszorúslányokat. A szülők a többieket. Két héttel a lakodalom előtt.
====b) 1930 körül: ====
A vőlegény és a menyasszony hív mindenkit. Hívnak meghívóval is.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Körmendről hozták a zenészeket. (Ide rábadhídvégiek nem jártak.) Cigányok játszottak: Horváth Pali, Dezső, Rezső, Fercsák Ferenc.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 emberből állt a zenekar: hegedűs, kontrás, bőgős, sipos.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A síp a háború után jött be a zenekarba. Tangóharmónika a 70-es évektől van. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt lucázás a faluban.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel korán elindultak a 6-12 éves gyerekek. (1. szerint a legények, sőt a nős emberek is eljártak, őket borral kínálták.) Szalmát tettek a hónuk alá. Bekiáltottak a házba: Szabad-e Lucázni? Letérdepeltek és mondták a mondókát:
(Luca-Luca kitty-kotty
Tojjanak a tikjok, ludjok.
Üllősek legyenek,
Fejszéjek, furojok úgy megájjon a helyibe,
Mint a szálfa a tövibe.
Akkora disznót öjjenek, mint egy elefánt.
Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.
Annyi zsirjok legyen, mint a Rábábana víz.
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda.
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva.
Kentek lányának akkora valaga legyen, mint a kemence szája,
Akkora csöcse legyen, mint a bugyigakorsó.
Adjon Isten 100 malacot egy ólba.
Olyan hosszú kolbászok legyen,
mint ide Hosszúpereszteg.”
Aszalt gyümölcsöt, almát kaptak. Ahol semmit sem adta, oda bekiáltottak: (Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!” (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Senki sem emlékszik. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A háború előtt 7-8, más szerint 10 öreglegény is volt a faluban. (600-700-as lélekszám). Ezek a férfiak negyvenen túliak. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Magyarszombatfán készített tejesfazekakat vettek. Nem emlékszenek, hogy volt-e rajta X. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. Az adatközlők reformátusok. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt szokás. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Karácsony első hetében jöttek Körmendről. A faluban nem volt szokás. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Jön a Kankus! (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fürészelő bak, meg az ember. Fát vágó ember. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Magyarszecsőd]]
[[Kategória:Egyházashollós]]
[[Kategória:Nádalja]]
[[Kategória:Püspökmolnári]]
[[Kategória:Rábahídvég]]
[[Kategória:Döröske]]
[[Kategória:Szarvaskend]]
[[Kategória:Döbörhegy]]
[[Kategória:Nagymizdó]]
[[Kategória:Nádasd]]
[[Kategória:Nagymákfa]]
[[Kategória:Katafa]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Celldömölk]]

Molnaszecsőd

2014-04-30T18:08:22Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

Molnaszecsőd

2014-04-30T18:07:36Z

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Molnaszecsőd, 1990. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Molnár József, 1924. Molnaszecsőd

2. Molnár Józsefné, 1929. Döröske

3. Kecskés Imre, 1915. Molnaszecsőd

4. Kecskés Imréné, 1919. Püspökmolnári

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Eredetileg csak 2-3 ház állt itt. A faluba az 1600-as években telepedtek be. (Talán a szomszédos faluból – azt tartják, Magyarszecsőd régebbi település). Cigányok a Rábán túl, a fölső erdőben mindig laktak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A családok eredetét az 1800-as évek közepéig tudják visszavezetni. Ez azt jelenti, hogy a nagyapákról még biztosan tudják, hogy itt születtek.
Kecskés József, Kecskés Imre, Horváth Lajos, Varga Gyula, Patkó Gyual, Buda Sándor, Buda Gyula, Bálint József, Végh Szidónia, Dobronis Lajos (ezek az emberek az 1910-es években születtek). (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Sosem telepedtek nagyobb számban a faluba. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem jellemző a faluból való kitelepülés. Csak nősülni vagy feleségnek mentek el. A TSZ óta a fiatalok városra költöztek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Molnaszecsőd, Magyarszecsőd és Egyházashollós egy fárába valók. Egyházashollóst azért is hasonlónak érzik, mert egymás határában voltak földjeik, így a gazdálkodás nagymértékben hasonlít. Magyarszecsődön nagyobb volt a társadalmi rétegződés. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Rába-melléki falunak tartják Molnaszecsődöt. Ide sorolják még: Nádalját, Magyarszecsődöt, Püspökmolnárit, Egyházashollóst, Rábahídvéget. (1,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Hegyhát: Döröske, Szarvaskend, Döbörhegy, Nagymizdó, Nádasd, Mákfa, Katafa. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak ilyen faluról. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Molnaszecsőd és Döröske szomszédos faluk. Lakóik gyakran kiabáltak át egymásnak:
– Molnaszecsőd lapban van,
minden bolond abban van.
– Döröske meg dombon van,
minden bolond (szamár) abban van.
Döröskén Déri István minden reggel ment áldozni, és hetente egyszer gyónni is elment, de esténként bizony kijárt a szőlőbe lopni. Szoknyásü ünnepekre járnak a pápisták.
Ősszel a falubeli férfiak lementek lent őrízni, mert a Vasvárra vonuló búcsújárók gyakran tettek kárt. Ilyenkor ezt kiabálták:
– Jaj, de szoros! (fiatalok)
– Majd kitágul! (férfiak)
– Úgy jár, mint a mienk! (öregek) (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Hegyhátról nőt keveset hoztak. Magyarszecsődről sem igen házasodtak. Egyházashollósról gyakori volt a házasság. Leginkább egymás között házasodtak a falubeliek. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend, Vasvár – minden hónapban egyszer, kivéve január. Régen Nádasdon is volt vásár (1930-as évek).
====b) Piacra: ====
Heti piac Körmenden hétfőn és csütörtökön, Vasváron szerdán volt.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a szomszédso falvakba jártak: Egyházashollós, Magyarszecsőd. Molnaszecsődön szeptember első vasárnapján van a búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáróhely Vasváron volt. Ide évente kétszer mentek, Nagyasszonykor és Mária napján. Cellbe (ma Celldömölk) is jártak, előbb gyalog, később már biciklivel. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Uraságokba Baranyába, Fejérbe, Somogyba jártak summásként. Hat hónapra, tavasztól őszig mentek. Két hónapra ősszel cukorrépát szedni szerződött 5-6 család. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Döbörhegyről sokan jöttek nyári munkára. Amíg uradalom volt, aratni Hegyhátról, az Őrségből 15-20-an is eljártak. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Télen, amikor (beszorultak a házba” készítettek a maguk számára kosarat, söprűt. (Molnár József ma is fon!) Falun belül cseréltek. (1,2,3,4)
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Eladásra nem készítettek semmit.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Körmenden a piacon vásároltak edényeket. A magyarszombatfai gerencsérek szekéren is árultak. Farkasfáról Sós Ferkó nevét ismerik. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A tyukászok szekéren jártak, tojást, csirkét vásároltak. A Sopron megyeiek malacot, disznót vettek. A drótos-tótok Trencsény megyéből jöttek. Járt a faluban még üvegező, meszes. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Döröskén. Majdnem a fél falunak volt valaha, 8-9 családnak még ma is van. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temető van a falu határában, az egyiket 1965-ben zárták le. A falu két vallású, a két felekezet ma is külön temetkezik. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem voltak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak 2-3 levelű boronát. A három levelűt magtakarónak. Valaki hengert is használt. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A gazdák 3/4 része már géppel vetett. Így gabonából is kevesebb kellett. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak. Kajmó vagy kamóknak nevezeik. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Jóska bácsi öregapja még megkövetelte a kévekötőfát, ő azonban inkább övbe dugva (használta”. Később külön volt a sarló és a kötőfa (gömbölyű kötőfa). (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 kéve adott egy keresztet, de 20, 21 kévéből is raktak keresztet. Ilyenkor nagykeresztnek mondták. 14-es is volt, ezt hívták félkeresztnek. Ha magasan zsinoroztak, több belefért (20). A zsinorba 3-at rakták + 4 láb. A legfelső keresztláb volt a pap. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
7-8 kereszt egykepe. Volt, aki 10-12-ből rakta. Inkább keresztben számoltak (1 kereszt 30-35 kg gabonát adott). (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött. 170-180 cm hosszú volt. A haderója 70-80 cm hosszú. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó munkások jártak, akiket a géptulajdonos fogadott részesnek. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal (3-4 m hosszú). (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát 1945 előtt néhányan (4-5-en) termeltek. 40 éve már biztosan megszűnt a termelése. Régebben a malomból vitték a hajdinalisztet.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1940-45 között már vetettek néhányan eke után. 1950-es évek legelejétől általános az eke utáni vetés. Ökrök után a 2., tehenek után a 3. ekehajtásba tettek krumplit. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Öregapja, apja idejében kaszálás után a szénát elterítették, 2. nap megforgatták. Jó idő esetén harmadnap már gyűjtötték. Következő nap hazaszállították. (Nem rakták boglyába.) (1) 1945 után már boglyába gyűjtötték a réten. Kinek hogy volt módja, úgy hordták haza. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Buritóval, párfödéllel (lepedő alakú vászon), talicskával. Említik még a köcölét, hozzátéve, hogy ezt inkább a Hegyháton használják. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga fölső fája
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg vagy rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A háború előtt egy-egy kis csalitot még összeszedtek, de kevesen. Általában volt elég szalma. Jóska bácsi már nem ment, utána meg már nem is engedték. Ha mégis szedtek, akkor tölgyfa levelet szedtek össze egy-egy szekérrel. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. A szügykarikába akasztott lánc tönkre tette a szerszámot. Nyakszíj eleinte kevés embernek volt, főleg a fuvarosoknak. Későbben a nyakszíj is elterjedt. Körmenden lakott a szijgyártó, attól vették. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre akasztott tartólánc volt a régebbi. Későbben a nyakszíj is elterjedt.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret gazdasági munkára használták. A kisszekérbe lovat fogtak és vásárra mentek vele. Takarószekérnek nevezik a (rendes parasztszekeret”. A kocsit ünnepi alkalmakkor használták, inkább hintónak hívják. Két hintó volt a faluban. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
400-500 cm hosszú a hosszú nyújtós oldal. Vendégoldalt csak a TSZ bejövetele óta használnak. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. Használtak még csigát is, hogy jobban meg lehessen húzni, de ezt nem használta mindenki. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát volt, aki használt, de kevesen. A cigányok elől és hátul is. A parasztember hátul használt egyenest vagy gyengén íveltet. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Használtak kast, de ezt mindig kocsikasnak nevezik. Vesszőből fonták, olyan hosszú volt, mint a szekér, 60-70 cm magas. Régen mindig ilyent használtak, most már nincs. Bedeszkázták az oldalakat, subert használnak. (1,2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
1. szerint csak ökröket, 3. szerint teheneket is szoktak. Az első két láb külső körmét patkolták. Tavasszal megkezdték a befogást, akkor még nem kellett, májusban már muszáj volt. Évente háromszor is patkoltak. 3. szerint nem általános, csak azt az állatot patkolták, amelyik fúrt a lábával. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. Volt fából is, később zománcos. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Neee... Na, menjetek. Nevén szólítják. Megállásnál: ho-he.
====b) terelik jobbra ====
hikk vagy hiik
====c) és balra====
nejde
A (beccét” nem kapcsolják az indításhoz. Így hívják a buta gyerekeket. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cuci-ne, poci-ne. Putyi.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi... Helyükre tereléskor: Hé-ba pittya. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilaló, kendervágó. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) típust használták. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Cigányszer vagy Rőköz – cigányok lakták túl a Rábán. Ma már nincs meg, csak a helye. Egyéb elkülönüklő házcsoport nem volt. A falut Ószeg, Főszeg részre taglalják, de ez egy utca volt mindig. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Alszer majdnem mind boronás, zsuppos volt. 59 után bontották le az utolsókat (a TSZ-ben kifizették a marhákat), akkor építkeztek nagyobb számban. A 60-as évek legelején még volt egy-kettő. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem alakították át, lebontották. Az 1900-as évektől már zárt kéményt építenek. Először mászókéményt a fal mellé. A 40-50-es években a kamrába tették a kemencét. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A ternácra vagy pitvarra nyílt az ajtó. A régebbi fajta házaknál minden helyiségnek volot külön bejárata. Később a konyhából nyílt a többi szoba ajtaja (40-es évek). (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt. Még ma is van egy (felújított állapotban, Kossuth u. 69.). A házat a 40-es években a tanács vette meg. A kovács és a kanász lakott benne. A 70-es években Bálint Mihály lakott benne. A 80-as években adták el újra. Most egy fiatal házaspár lakik ott, néhány éve eredeti formájában újították fel. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1910-es években kezdődött, s aztán hamarosan elterjedt. 1912-ben Molnár Józsefék házába már rakott sparheltet építettek. Módtól függött, mikor szűnt meg, ki hogy tudta átalakítani. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A (kockaházak” építése az 50-60-as években lett általános. A háború után (1945) már nem építenek egysoros házakat, bár elvétve utána is akadt egy-kettő. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékszenek. Talán egy volt a faluban. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhába, normál magasságú patkára. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkos pajta volt. A pelvakutyó a pajta elejéhez fiókként kapcsolódott vagy a pajta hátuljához ((e”, illetve (f”). Kecskés Imre pajtája zsuppos, falábakra van rakva. Már nem használja. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Valaki azt mondja, nem emlékszik, valaki azt mondja nem volt. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben sem kerékrépát, sem káposztát nem savanyítottak. Egész fejet homokba tettek le. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960-65 között. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
b) fajtát, (két tartós”: 8-9 kenyér elfért rajta. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak. Hogy volt-e füle, nem emlékeznek. Hőbér volt a tetején. 40 cm magas, 3 literes volt (más szerint 50 cm magas, 5-6 literes). (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem mindenki emlékszik. Az a) és b) az ismert. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hántolt kölest a malomból hoztak. Dödöllét, gálicát, málét készítettek belőle (disznóöléskor a kolbászba is tettek). Dödölle: a fele köles, fele daraliszt. a kölest megfőzik, majd megtörik. A lisztet megpiritják. Közben a köles kidagad. Kiszaggatják. A hagymát külön piritják hozzá. A málét töpörtyűvel ették. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A fonott kalácsot szálkás kalácsnak hívták. Hármasan fonták. Hosszúkás és körbe is fonták. Sima (nem fonott) kalácsot is készítettek, ezt szintén hosszúkásan és körbe. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Hogy mióta készítenek lecsót, arra nem tudják a választ. Összetétele: 1/2 kg paprika, 3 fej hagyma, 1-2 paradicsom ((hogy lecsó legyen a neve”). A paradicsomot csak a leve miatt teszik bele. Valaki tojást is üt rá a végén. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Amióta élnek. Régebben nem annyira ették. (1,2) 20 éve eszik. A paprikát régebb óta, mint a paradicsomot. (3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Töltetlen – diós, mákos – kalácsot, köt rétest, amíg kemencében sütöttek, addig perecet is. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 40-es évekig viseltek a férfiak rostos gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Ez 4 szélből + a lába köze készült. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 70-es években az öregasszonyok még viselték a derekés feketes szoknyát gombos réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Majdnem minden háznál fontak az asszonyok. A faluban volt egy takács, ő szőtte meg. A TSZ óta nem vetnek kendert. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt szigorú szokás, de kendő nélkül nem mentek ki. Az 50-es években kezdték levetni. Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-60-as évektől párhuzamosan teszik az ágyakat az ünneplős szobába. Manapság ágy már alig van, inkább sezon, rekamié. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbbet nyáron. Szabadban, sátor alatt tartották. Farsangon is szokás volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Esküvőt böjtben sosem tartottak. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Kizárólag vasárnap tartottak esküvőt, vagy ünnepek másnapján.
====b) 1930 körül: ====
Szombaton. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lány házánál tartották a lakodalmat, ebéd nem volt. Délután 2-3 órakor kezdődött a fölvonulás.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt. Éjfélkor újra tálaltak, reggel megint. A lakodalom eltartott hétfő délelőttig. (1,2,3,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 70-es évek óta Körmenden tartják étterembn. A 70-es évek legelején még megtartották a falu kocsmájában. Az évtized közepe óta kizárólag Körmenden. (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es évek óta

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1930 előtt vendéghivogató járt (3). Utána már a vőlegény-menyasszony hívta a nászokat, a vőfényt, a koszorúslányokat. A szülők a többieket. Két héttel a lakodalom előtt.
====b) 1930 körül: ====
A vőlegény és a menyasszony hív mindenkit. Hívnak meghívóval is.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Körmendről hozták a zenészeket. (Ide rábadhídvégiek nem jártak.) Cigányok játszottak: Horváth Pali, Dezső, Rezső, Fercsák Ferenc.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 emberből állt a zenekar: hegedűs, kontrás, bőgős, sipos.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A síp a háború után jött be a zenekarba. Tangóharmónika a 70-es évektől van. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt lucázás a faluban.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel korán elindultak a 6-12 éves gyerekek. (1. szerint a legények, sőt a nős emberek is eljártak, őket borral kínálták.) Szalmát tettek a hónuk alá. Bekiáltottak a házba: Szabad-e Lucázni? Letérdepeltek és mondták a mondókát:
(Luca-Luca kitty-kotty
Tojjanak a tikjok, ludjok.
Üllősek legyenek,
Fejszéjek, furojok úgy megájjon a helyibe,
Mint a szálfa a tövibe.
Akkora disznót öjjenek, mint egy elefánt.
Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.
Annyi zsirjok legyen, mint a Rábábana víz.
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda.
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva.
Kentek lányának akkora valaga legyen, mint a kemence szája,
Akkora csöcse legyen, mint a bugyigakorsó.
Adjon Isten 100 malacot egy ólba.
Olyan hosszú kolbászok legyen,
mint ide Hosszúpereszteg.”
Aszalt gyümölcsöt, almát kaptak. Ahol semmit sem adta, oda bekiáltottak: (Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!” (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Senki sem emlékszik. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A háború előtt 7-8, más szerint 10 öreglegény is volt a faluban. (600-700-as lélekszám). Ezek a férfiak negyvenen túliak. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Magyarszombatfán készített tejesfazekakat vettek. Nem emlékszenek, hogy volt-e rajta X. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. Az adatközlők reformátusok. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt szokás. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Karácsony első hetében jöttek Körmendről. A faluban nem volt szokás. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Jön a Kankus! (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fürészelő bak, meg az ember. Fát vágó ember. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Nádasd

2014-04-30T18:00:06Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nadasd, 1987. július
|-
|'''Adatközlők:'''
| 1. Koch János, 1908. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28.

2. Koch Jánosné Németh Anna, 1911. Halogy, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28.

3. Hátz Sándor, 1901. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 73.

4. Kalamár Szidi, 1922. Nádasd, evangélikus, Nádas, Petőfi S. u. 79.

5. Kalamár Eszter, 1919. Nádasd, evangélikus, Petőfi S. u. 79.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Vajda Zsuzsa
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu melletti nádasokról kapta a nevét. Batthyány birtok volt. A Batthyány család áttért evangélikussá és aztán visszatért, aki nem tért vissza, a Fölszegi rész, az evangélikus maradt. (2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Sipos, Csapó, Tóth, Pap, Szabó, Jóna. (3,4,5) A Hatz család Kőhalomról 1871-ben jött, a Martfranci és a Leilifranci is valahonnan németföldről jöttek, elmagyarosodtak. (3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
„Én akkor születtem, amikor elmentek Amerikába, de a háború után visszajöttek és lehetett őket buzerálni.” (1)
Elmentek, de vissza is jöttek, 1920-ban már visszajöttek. A falu negyedrésze elment, de visszajött. (3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Ezek mind egyformák: Katafa, Mizdó, Sál. Sárkánydoroszló már más. Őrimagyarosd már az Őrség. (1,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Rába mente. (1)
Nem tudják. (3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Hegyhát. (1,2,3,4,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Őriszentpéter – vannak ott szrek.
Velemér – ősi templom.
Szalafő, Kondorfa, Ják, Nagyszombatfa. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem. Az embereket inkább. (1)
Mizdó, hol a pina mindig izzó.
Katafa lapba van, minden bolond abba van.
Jó ökör nevelő Nádasd, kurva nevelő Halogy. (3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Halogy – majdnem a fele falu. (1)
Hegyháthodász – jó dogosok. A Rábán túl lusták. (3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend havonta. Zalalövő: január 10., április 1., augusztus. Nádasdon is volt álaltvásár március 2-án és szeptember 1-én.
====b) Piacra: ====
Körmend hétfőn.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csatár, Vasvár Mária napkor. Búcsúszentlászló nyáron.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Máriacel, Felsőcsatár. (1,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50 % elment Somogyba báró Biderman birtokaira, az Esterházy herceg majorjaiba, Szombathely mellett a püspökség majorjaiba, Tihanyba a papságnak is voltak majorjai. Volt akir kapálástól répa szedésig, volt aki csak aratásra, cséplésre. (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Kondorfáról jöttek, azok szegények voltak, hozták a kézicsépet és csépölték mérőszám a gabonát. (3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Kötöttek egy kosarat, amit silingonak hívtak. Mindenki tudta csinálni. Krumplit, füvet hordtak benne.
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
Szecskát, pelvát is. (4,5) Seprűt, vágott fát, gabonát, gyümölcsöt, tejhasznot, tojást adtak el. (1,2,3)
A piacon vásároltak. (1,2,3,4,5)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Velemérről hozták a faluba, de a piacon is volt – Körmenden a magyarszombatfai gelencsérektől. (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszet sümegiek hoztak. Cserepet Velemérről. Szegény zsidók cipőfüzőt, harisnyagumit hoztak, csereberéltek. Olájok a majmot táncoltatták – a rostát verte és táncolt a majom. A drótosok Trencsénből jöttek: a verébre tud-e patkót csinálni? Vendek, tótok voltak az ablakosok – Antalbácsi a miapámnál szokott megaludni. Erdélyi faélcigányok hordták a batyut a hátukon. Bosnyákok voltak a Jancsik: buksza, kés, itt az olcsó Jancsi – bosnyáknak hívták. (1,2,3,4,5)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falu határában van a szőlő: Rigó hegy, Almásdi hegy, Cserhegy, Cseresznyés hegy, Várhegy, Háromhegy. (1,3,4,5)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A régi temetőbe nem temetkezne csak az újba, 1974-ben kezdték az új temetőt. A templom helyén is temető volt. Ott ahol a kovácsműhely van, ott is temető volt. Több mint 100 éve már kovácsműhely volt ott, most pálinkafőzde.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A sározógödörben találtak csontot, az öregek azt mondják, hogy török had árok volt. (1,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Templombúcsú május 3-át követő vasárnap. (1,3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ritkán, nagyobb gazdáknak volt kétlevelű. (1,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A II. világháború előtt a jobbmóduaknak volt vetőgépje, kb. 20 %. (1,3,4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A villás volt az általános, akinek nem volt vellája az mogyoróvesszőt kötött a kaszára. (1,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen. (1,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve búza egy kereszt, 20 + a pap.
18 kéve rozs egy kereszt
5 kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Öt kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött.
Kb. 2 m. (1)
Kb. 150 cm. (3)
Kb. 160 cm. (4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A géptulajdonos fogadta. (1,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárson, a cséplőgéppel vált ismerté. (1,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kb. az 50-es évektől nincs. (1,3,4,5)
1955-ben a hajdina árából vettek kabátot. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1940-50-től általános, de már előtte ismert. (1,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálják, elterítik ha vastag, másfél nap után megfordítják, 2-3 nap után kész. Bogla 2 q, petrence 25-30 kg. (1,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Köcöle, hordó ruha. (1,3,4,5)
Egy köcöle elég este és reggel. A kerek jászolt telehordták. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Nyakfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg. (1,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A közbirtokosság eladta az erdejét, ott vettek egy parcellát onnan hoztak csarit, a szalmát sokszor meg kellett etetni. (3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal, ősszel hordták, sokan. (1,4,5)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A fuvarosoknak régóta van nyaklója, másnak jó volt a tartólánc is. Most már használnak nyaklót is. Szombathely vidékén kumet van. (3)
Voltak tyukászok, azoknak volt kumet és nyakló. Régóta a 30-as években volt. (1)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekérrel dolgoztak, a kocsi volt a hintó. (1)
Van, aki a szekeret is kocsinak hívja. A kocsi régen féderes volt. (3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A rövid szekeret elbontottuk lett a hosszú szekér, 4-5 m. Van akinek van vendégoldala, de ritka. (3)
Kb. 4 m-es a hosszúszekér. A polgár ember lovakra használt vendégoldalt, ritka. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hosszúlánc. A rudat lenyomtuk, lekötöttük. (1,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt. (1,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Megpatkolták az első lábát, ha elvásott vagy eltörött a körme. (1,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
ne
====b) terelik jobbra ====
Hiik
====c) és balra====
Nejde (1,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Poca ne. (1,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pi-pi. (1,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevet adtak neki. (1)
Emberi nyelven beszéltek. (3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Sulokkal törtek, tilót csak harmaton szárítás után használtak. (3)
Este, reggel tiloltak. (4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő típusú rokkát használtak. (1,3,4,5)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Mindig itt volt a falu. (1,3,4,5)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Gyerekkorában még voltak boronaházak. Talán 1940-ben bontották le az utolsót. (3)
Az istállók azok voltak. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A fal mellé mászókéményt. Már régóta megvan 20-30-as évek körül már volt mászókéményt, csak a régi házaknál volt. (3)
Az I. világháború után a füstöskonyhás házakat kezdték felgyújtani, be voltak biztosítva, és kedztek újakat építeni. (4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Pitvarra nyílt. (1,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földházakban is volt. (3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1907-ben már volt. (1)
A 30-as években nagyon divatos volt. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Már a háború előtt is volt, már a 30-as években volt 1-2. A zsuppos házzal kiment a divatból (a hosszú ház). Fokozatosan tűnt el. 1914-18 után építették a Buja utcát a szegény embereknek, itt építették az utolsó házakat zsuppal. Mindenki adott zsuppot a szegényeknek. (3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Kályha volt. (1,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 50 cm-re van a tüzelő szája. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egysoros a pajta: pajta, pajta fia, pelvakutyó vagy pelvaház. (1,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Rongyot használtak. (1,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Gyalult káposztát savanyítottak, esetleg 1-2 fejet káposztának. (1,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években. (1,2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Gerendára erősített, egyszerű tartó. (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak: egy fülüt. (1), két fülüt (3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
b), f) típusú törők. (1,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdina gánica: a hajdina liszt le lett forrázva, aztán kanállal kirakták egy ruhára, aztán ha kihűlt késsel összevágták apróra, aztán vöröshagymás töpörtő zsírba megpirították. (4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Legtöbbet egyesbe. (1)
Perecet. A kemence feneként sült perec volt a legfinomabb. (3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paprikát sütöttek tojással a 40-es években. (1,2,3,4,5)
A paradicsom később jött bele, nem olyan régen. Előbb csak paprika volt és vöröshagyma. (4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A 20-as évektől paprika már volt, paradicsom korábban is. (1,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kelt kalács. (1,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Mikor eljön Simon, Judás didereg fázik a gatyás. (3)

====b) Hány szélből készült?====
„13 szélből van az én gatyám” – 13 csak a nótában van. Egy szár egy szélből. Ünnepélyes nem volt, csak az a nyári viselet. (1,3,4,5) 1913-ban rojtos gatya még volt. (1)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1940 óta van már más is. (1)
Gyerekkorában megszólták, akinek melles szoknyája volt, abból bolondot csináltak. (3)
Háború után már kevés volt az anyag, akkortól készítettek egyberuhát. (4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Takácsok szőttek. (1,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Azt mondták flancol, aki hajadonfőtt járt. A hosszú hajjal, konttyal kiment a kendőviselet. (1,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Egymás végiben volt. Egymás mellé 34-től, akkor már a modernség jele volt. (1,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangban vagy szüret után.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Csak amikor nem volt böjt. Böjtön nem muzsikáltak. (1,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton (1,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Az elmenőnél kezdik és éjféltől oda mennek, ahol laknak a későbbiekben. Éjfél után is esznek hurkát és husokat. Leves már nincs. (3) Jobban a lányos háznál szokták tartani. A legény vendégeit megetették a leányosháznál és ha a leányt elvitték a legényesháznál mulattak reggelig. (3)
Itt is, ott is ettek és azon voltak, hogy túltegyenek az elsőn. (4,5)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
10-15 éve a kocsmában tartják, néha nyáron még tartanak otthon, szombaton. (1,3,4,5)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két héttel előtte hívogattak már, szombaton már nem illett hívni, azt mondta: azért hívtak, hogy ne menjek el. A közelebbiekhez: keresztanya, öregszülők, elment a menyasszony és a vőlegény i. (3)
Volt, amikor 4 vőfény is volt. Mindenki szalagot kötött a kalapjukra. Régen volt egy férfi, az hivogatott. (1)

====b) 1930 körül: ====
Most már postán küldik a meghívót. (1,3,4,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,3,4,5)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Berki cigányok jöttek: hegedű, bőgő, cimbalom, sípos.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Volt, aki 6-7-et összehívott, még avval is tüntetett.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika a zenekarban nincs. Itt nincs svábos zene. (1,3,4,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Gyerekek jártak Lucázni december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vittek, letették a földre, rátérdeltek:
„Luca, Luca kitty-kotty
Üljön meg a tyúkjok, a lugyjok
Kietek lányának akkora csöcsei legyenek, mint az arató bugyiga
Kietek lányának akkora valaga legyen, mint a kemence szája.
Luca, Luca kitty-kotty
Olyan vastag szalonnája legyen a disznajuknak, mint a mestergerenda
Annyi zsírja legyen, mint a kútban a víz.”
Adtak egy kis szalmát, az öregasszonyok fogták a szoknyájukban, adtak egy pár krajcárt, szárított gyümölcsöt, almát. A szalmát oda szórták a tyúkok alá. Ha nem mentek el lucázni az asszonyok, nem is szerették. Ha pedig nő ment Luca napkor házhoz először – baj volt, akkor mert elvitte a szerencsét. Ha nő ment először, akkor lepisáltatták a seprűt. (1)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nincs. (1,2,3,4,5)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 legény összesen 1800-2000 lélek. (1,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
2-3 kereszt.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Szombatfaiaktól, őrségiektől vették. Hozták vagy Körmenden vették, annyi gabonáért, amekkora az edény volt. (1,3,4,5)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nincs. (1,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nincs. (1,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3-4 gyerek volt, nem tudják a nevüket. (1,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudják. (1,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Odavágtak. Volt egy zsákos ember avval ijesztgettek. (1,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokás. (1,3,4,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak alakot. (1,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Katafa]]
[[Kategória:Nagymizdó]]
[[Kategória:Sárkánydoroszló]]
[[Kategória:Őrimagyarosd]]
[[Kategória:Sál]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Velemér]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Kondorfa]]
[[Kategória:Ják]]
[[Kategória:Nagyszombatfa]]
[[Kategória:Halogy]]
[[Kategória:Hegyháthodász]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Zalalövő]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Máriacell]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Tihany]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Velemér]]

Nádasd

2014-04-30T17:59:43Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nadasd, 1987. július
|-
|'''Adatközlők:'''
| 1. Koch János, 1908. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28.

2. Koch Jánosné Németh Anna, 1911. Halogy, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28.

3. Hátz Sándor, 1901. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 73.

4. Kalamár Szidi, 1922. Nádasd, evangélikus, Nádas, Petőfi S. u. 79.

5. Kalamár Eszter, 1919. Nádasd, evangélikus, Petőfi S. u. 79.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Vajda Zsuzsa
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu melletti nádasokról kapta a nevét. Batthyány birtok volt. A Batthyány család áttért evangélikussá és aztán visszatért, aki nem tért vissza, a Fölszegi rész, az evangélikus maradt. (2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Sipos, Csapó, Tóth, Pap, Szabó, Jóna. (3,4,5) A Hatz család Kőhalomról 1871-ben jött, a Martfranci és a Leilifranci is valahonnan németföldről jöttek, elmagyarosodtak. (3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
„Én akkor születtem, amikor elmentek Amerikába, de a háború után visszajöttek és lehetett őket buzerálni.” (1)
Elmentek, de vissza is jöttek, 1920-ban már visszajöttek. A falu negyedrésze elment, de visszajött. (3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Ezek mind egyformák: Katafa, Mizdó, Sál. Sárkánydoroszló már más. Őrimagyarosd már az Őrség. (1,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Rába mente. (1)
Nem tudják. (3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Hegyhát. (1,2,3,4,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Őriszentpéter – vannak ott szrek.
Velemér – ősi templom.
Szalafő, Kondorfa, Ják, Nagyszombatfa. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem. Az embereket inkább. (1)
Mizdó, hol a pina mindig izzó.
Katafa lapba van, minden bolond abba van.
Jó ökör nevelő Nádasd, kurva nevelő Halogy. (3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Halogy – majdnem a fele falu. (1)
Hegyháthodász – jó dogosok. A Rábán túl lusták. (3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend havonta. Zalalövő: január 10., április 1., augusztus. Nádasdon is volt álaltvásár március 2-án és szeptember 1-én.
====b) Piacra: ====
Körmend hétfőn.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csatár, Vasvár Mária napkor. Búcsúszentlászló nyáron.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Máriacel, Felsőcsatár. (1,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50 % elment Somogyba báró Biderman birtokaira, az Esterházy herceg majorjaiba, Szombathely mellett a püspökség majorjaiba, Tihanyba a papságnak is voltak majorjai. Volt akir kapálástól répa szedésig, volt aki csak aratásra, cséplésre. (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Kondorfáról jöttek, azok szegények voltak, hozták a kézicsépet és csépölték mérőszám a gabonát. (3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Kötöttek egy kosarat, amit silingonak hívtak. Mindenki tudta csinálni. Krumplit, füvet hordtak benne.
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
Szecskát, pelvát is. (4,5) Seprűt, vágott fát, gabonát, gyümölcsöt, tejhasznot, tojást adtak el. (1,2,3)
A piacon vásároltak. (1,2,3,4,5)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Velemérről hozták a faluba, de a piacon is volt – Körmenden a magyarszombatfai gelencsérektől. (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszet sümegiek hoztak. Cserepet Velemérről. Szegény zsidók cipőfüzőt, harisnyagumit hoztak, csereberéltek. Olájok a majmot táncoltatták – a rostát verte és táncolt a majom. A drótosok Trencsénből jöttek: a verébre tud-e patkót csinálni? Vendek, tótok voltak az ablakosok – Antalbácsi a miapámnál szokott megaludni. Erdélyi faélcigányok hordták a batyut a hátukon. Bosnyákok voltak a Jancsik: buksza, kés, itt az olcsó Jancsi – bosnyáknak hívták. (1,2,3,4,5)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falu határában van a szőlő: Rigó hegy, Almásdi hegy, Cserhegy, Cseresznyés hegy, Várhegy, Háromhegy. (1,3,4,5)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A régi temetőbe nem temetkezne csak az újba, 1974-ben kezdték az új temetőt. A templom helyén is temető volt. Ott ahol a kovácsműhely van, ott is temető volt. Több mint 100 éve már kovácsműhely volt ott, most pálinkafőzde.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A sározógödörben találtak csontot, az öregek azt mondják, hogy török had árok volt. (1,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Templombúcsú május 3-át követő vasárnap. (1,3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ritkán, nagyobb gazdáknak volt kétlevelű. (1,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A II. világháború előtt a jobbmóduaknak volt vetőgépje, kb. 20 %. (1,3,4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A villás volt az általános, akinek nem volt vellája az mogyoróvesszőt kötött a kaszára. (1,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen. (1,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve búza egy kereszt, 20 + a pap.
18 kéve rozs egy kereszt
5 kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Öt kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött.
Kb. 2 m. (1)
Kb. 150 cm. (3)
Kb. 160 cm. (4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A géptulajdonos fogadta. (1,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárson, a cséplőgéppel vált ismerté. (1,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kb. az 50-es évektől nincs. (1,3,4,5)
1955-ben a hajdina árából vettek kabátot. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1940-50-től általános, de már előtte ismert. (1,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálják, elterítik ha vastag, másfél nap után megfordítják, 2-3 nap után kész. Bogla 2 q, petrence 25-30 kg. (1,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Köcöle, hordó ruha. (1,3,4,5)
Egy köcöle elég este és reggel. A kerek jászolt telehordták. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Nyakfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg. (1,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A közbirtokosság eladta az erdejét, ott vettek egy parcellát onnan hoztak csarit, a szalmát sokszor meg kellett etetni. (3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal, ősszel hordták, sokan. (1,4,5)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A fuvarosoknak régóta van nyaklója, másnak jó volt a tartólánc is. Most már használnak nyaklót is. Szombathely vidékén kumet van. (3)
Voltak tyukászok, azoknak volt kumet és nyakló. Régóta a 30-as években volt. (1)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekérrel dolgoztak, a kocsi volt a hintó. (1)
Van, aki a szekeret is kocsinak hívja. A kocsi régen féderes volt. (3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A rövid szekeret elbontottuk lett a hosszú szekér, 4-5 m. Van akinek van vendégoldala, de ritka. (3)
Kb. 4 m-es a hosszúszekér. A polgár ember lovakra használt vendégoldalt, ritka. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hosszúlánc. A rudat lenyomtuk, lekötöttük. (1,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt. (1,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Megpatkolták az első lábát, ha elvásott vagy eltörött a körme. (1,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
ne
====b) terelik jobbra ====
Hiik
====c) és balra====
Nejde (1,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Poca ne. (1,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pi-pi. (1,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevet adtak neki. (1)
Emberi nyelven beszéltek. (3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Sulokkal törtek, tilót csak harmaton szárítás után használtak. (3)
Este, reggel tiloltak. (4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő típusú rokkát használtak. (1,3,4,5)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Mindig itt volt a falu. (1,3,4,5)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Gyerekkorában még voltak boronaházak. Talán 1940-ben bontották le az utolsót. (3)
Az istállók azok voltak. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A fal mellé mászókéményt. Már régóta megvan 20-30-as évek körül már volt mászókéményt, csak a régi házaknál volt. (3)
Az I. világháború után a füstöskonyhás házakat kezdték felgyújtani, be voltak biztosítva, és kedztek újakat építeni. (4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Pitvarra nyílt. (1,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földházakban is volt. (3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1907-ben már volt. (1)
A 30-as években nagyon divatos volt. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Már a háború előtt is volt, már a 30-as években volt 1-2. A zsuppos házzal kiment a divatból (a hosszú ház). Fokozatosan tűnt el. 1914-18 után építették a Buja utcát a szegény embereknek, itt építették az utolsó házakat zsuppal. Mindenki adott zsuppot a szegényeknek. (3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Kályha volt. (1,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 50 cm-re van a tüzelő szája. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egysoros a pajta: pajta, pajta fia, pelvakutyó vagy pelvaház. (1,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Rongyot használtak. (1,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Gyalult káposztát savanyítottak, esetleg 1-2 fejet káposztának. (1,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években. (1,2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Gerendára erősített, egyszerű tartó. (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak: egy fülüt. (1), két fülüt (3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
b), f) típusú törők. (1,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdina gánica: a hajdina liszt le lett forrázva, aztán kanállal kirakták egy ruhára, aztán ha kihűlt késsel összevágták apróra, aztán vöröshagymás töpörtő zsírba megpirították. (4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Legtöbbet egyesbe. (1)
Perecet. A kemence feneként sült perec volt a legfinomabb. (3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paprikát sütöttek tojással a 40-es években. (1,2,3,4,5)
A paradicsom később jött bele, nem olyan régen. Előbb csak paprika volt és vöröshagyma. (4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A 20-as évektől paprika már volt, paradicsom korábban is. (1,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kelt kalács. (1,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Mikor eljön Simon, Judás didereg fázik a gatyás. (3)

====b) Hány szélből készült?====
„13 szélből van az én gatyám” – 13 csak a nótában van. Egy szár egy szélből. Ünnepélyes nem volt, csak az a nyári viselet. (1,3,4,5) 1913-ban rojtos gatya még volt. (1)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1940 óta van már más is. (1)
Gyerekkorában megszólták, akinek melles szoknyája volt, abból bolondot csináltak. (3)
Háború után már kevés volt az anyag, akkortól készítettek egyberuhát. (4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Takácsok szőttek. (1,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Azt mondták flancol, aki hajadonfőtt járt. A hosszú hajjal, konttyal kiment a kendőviselet. (1,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Egymás végiben volt. Egymás mellé 34-től, akkor már a modernség jele volt. (1,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangban vagy szüret után.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Csak amikor nem volt böjt. Böjtön nem muzsikáltak. (1,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton (1,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Az elmenőnél kezdik és éjféltől oda mennek, ahol laknak a későbbiekben. Éjfél után is esznek hurkát és husokat. Leves már nincs. (3) Jobban a lányos háznál szokták tartani. A legény vendégeit megetették a leányosháznál és ha a leányt elvitték a legényesháznál mulattak reggelig. (3)
Itt is, ott is ettek és azon voltak, hogy túltegyenek az elsőn. (4,5)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
10-15 éve a kocsmában tartják, néha nyáron még tartanak otthon, szombaton. (1,3,4,5)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két héttel előtte hívogattak már, szombaton már nem illett hívni, azt mondta: azért hívtak, hogy ne menjek el. A közelebbiekhez: keresztanya, öregszülők, elment a menyasszony és a vőlegény i. (3)
Volt, amikor 4 vőfény is volt. Mindenki szalagot kötött a kalapjukra. Régen volt egy férfi, az hivogatott. (1)

====b) 1930 körül: ====
Most már postán küldik a meghívót. (1,3,4,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,3,4,5)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Berki cigányok jöttek: hegedű, bőgő, cimbalom, sípos.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Volt, aki 6-7-et összehívott, még avval is tüntetett.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika a zenekarban nincs. Itt nincs svábos zene. (1,3,4,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Gyerekek jártak Lucázni december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vittek, letették a földre, rátérdeltek:
„Luca, Luca kitty-kotty
Üljön meg a tyúkjok, a lugyjok
Kietek lányának akkora csöcsei legyenek, mint az arató bugyiga
Kietek lányának akkora valaga legyen, mint a kemence szája.
Luca, Luca kitty-kotty
Olyan vastag szalonnája legyen a disznajuknak, mint a mestergerenda
Annyi zsírja legyen, mint a kútban a víz.”
Adtak egy kis szalmát, az öregasszonyok fogták a szoknyájukban, adtak egy pár krajcárt, szárított gyümölcsöt, almát. A szalmát oda szórták a tyúkok alá. Ha nem mentek el lucázni az asszonyok, nem is szerették. Ha pedig nő ment Luca napkor házhoz először – baj volt, akkor mert elvitte a szerencsét. Ha nő ment először, akkor lepisáltatták a seprűt. (1)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nincs. (1,2,3,4,5)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 legény összesen 1800-2000 lélek. (1,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
2-3 kereszt.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Szombatfaiaktól, őrségiektől vették. Hozták vagy Körmenden vették, annyi gabonáért, amekkora az edény volt. (1,3,4,5)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nincs. (1,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nincs. (1,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3-4 gyerek volt, nem tudják a nevüket. (1,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudják. (1,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Odavágtak. Volt egy zsákos ember avval ijesztgettek. (1,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokás. (1,3,4,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak alakot. (1,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Katafa]]
[[Kategória:Nagymizdó]]
[[Kategória:Sárkánydoroszló]]
[[Kategória:Őrimagyarosd]]
[[Kategória:Sál]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Velemér]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Kondorfa]]
[[Kategória:Ják]]
[[Kategória:Nagyszombatfa]]
[[Kategória:Halogy]]
[[Kategória:Hegyháthodász]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Zalalövő]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Máriacell]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Tihany]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Velemér]]

Nádasd

2014-04-30T17:58:33Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

Nádasd

2014-04-30T17:57:07Z

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nadasd, 1987. július
|-
|'''Adatközlők:'''
| 1. Koch János, 1908. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28.

2. Koch Jánosné Németh Anna, 1911. Halogy, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28.

3. Hátz Sándor, 1901. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 73.

4. Kalamár Szidi, 1922. Nádasd, evangélikus, Nádas, Petőfi S. u. 79.

5. Kalamár Eszter, 1919. Nádasd, evangélikus, Petőfi S. u. 79.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Vajda Zsuzsa
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu melletti nádasokról kapta a nevét. Batthyány birtok volt. A Batthyány család áttért evangélikussá és aztán visszatért, aki nem tért vissza, a Fölszegi rész, az evangélikus maradt. (2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Sipos, Csapó, Tóth, Pap, Szabó, Jóna. (3,4,5) A Hatz család Kőhalomról 1871-ben jött, a Martfranci és a Leilifranci is valahonnan németföldről jöttek, elmagyarosodtak. (3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2,3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
„Én akkor születtem, amikor elmentek Amerikába, de a háború után visszajöttek és lehetett őket buzerálni.” (1)
Elmentek, de vissza is jöttek, 1920-ban már visszajöttek. A falu negyedrésze elment, de visszajött. (3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Ezek mind egyformák: Katafa, Mizdó, Sál. Sárkánydoroszló már más. Őrimagyarosd már az Őrség. (1,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Rába mente. (1)
Nem tudják. (3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Hegyhát. (1,2,3,4,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Őriszentpéter – vannak ott szrek.
Velemér – ősi templom.
Szalafő, Kondorfa, Ják, Nagyszombatfa. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem. Az embereket inkább. (1)
Mizdó, hol a pina mindig izzó.
Katafa lapba van, minden bolond abba van.
Jó ökör nevelő Nádasd, kurva nevelő Halogy. (3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Halogy – majdnem a fele falu. (1)
Hegyháthodász – jó dogosok. A Rábán túl lusták. (3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend havonta. Zalalövő: január 10., április 1., augusztus. Nádasdon is volt álaltvásár március 2-án és szeptember 1-én.
====b) Piacra: ====
Körmend hétfőn.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csatár, Vasvár Mária napkor. Búcsúszentlászló nyáron.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Máriacel, Felsőcsatár. (1,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50 % elment Somogyba báró Biderman birtokaira, az Esterházy herceg majorjaiba, Szombathely mellett a püspökség majorjaiba, Tihanyba a papságnak is voltak majorjai. Volt akir kapálástól répa szedésig, volt aki csak aratásra, cséplésre. (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Kondorfáról jöttek, azok szegények voltak, hozták a kézicsépet és csépölték mérőszám a gabonát. (3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Kötöttek egy kosarat, amit silingonak hívtak. Mindenki tudta csinálni. Krumplit, füvet hordtak benne.
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
Szecskát, pelvát is. (4,5) Seprűt, vágott fát, gabonát, gyümölcsöt, tejhasznot, tojást adtak el. (1,2,3)
A piacon vásároltak. (1,2,3,4,5)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Velemérről hozták a faluba, de a piacon is volt – Körmenden a magyarszombatfai gelencsérektől. (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszet sümegiek hoztak. Cserepet Velemérről. Szegény zsidók cipőfüzőt, harisnyagumit hoztak, csereberéltek. Olájok a majmot táncoltatták – a rostát verte és táncolt a majom. A drótosok Trencsénből jöttek: a verébre tud-e patkót csinálni? Vendek, tótok voltak az ablakosok – Antalbácsi a miapámnál szokott megaludni. Erdélyi faélcigányok hordták a batyut a hátukon. Bosnyákok voltak a Jancsik: buksza, kés, itt az olcsó Jancsi – bosnyáknak hívták. (1,2,3,4,5)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falu határában van a szőlő: Rigó hegy, Almásdi hegy, Cserhegy, Cseresznyés hegy, Várhegy, Háromhegy. (1,3,4,5)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A régi temetőbe nem temetkezne csak az újba, 1974-ben kezdték az új temetőt. A templom helyén is temető volt. Ott ahol a kovácsműhely van, ott is temető volt. Több mint 100 éve már kovácsműhely volt ott, most pálinkafőzde.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A sározógödörben találtak csontot, az öregek azt mondják, hogy török had árok volt. (1,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Templombúcsú május 3-át követő vasárnap. (1,3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ritkán, nagyobb gazdáknak volt kétlevelű. (1,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A II. világháború előtt a jobbmóduaknak volt vetőgépje, kb. 20 %. (1,3,4,5)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A villás volt az általános, akinek nem volt vellája az mogyoróvesszőt kötött a kaszára. (1,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen. (1,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve búza egy kereszt, 20 + a pap.
18 kéve rozs egy kereszt
5 kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Öt kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött.
Kb. 2 m. (1)
Kb. 150 cm. (3)
Kb. 160 cm. (4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A géptulajdonos fogadta. (1,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárson, a cséplőgéppel vált ismerté. (1,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kb. az 50-es évektől nincs. (1,3,4,5)
1955-ben a hajdina árából vettek kabátot. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1940-50-től általános, de már előtte ismert. (1,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálják, elterítik ha vastag, másfél nap után megfordítják, 2-3 nap után kész. Bogla 2 q, petrence 25-30 kg. (1,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Köcöle, hordó ruha. (1,3,4,5)
Egy köcöle elég este és reggel. A kerek jászolt telehordták. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Nyakfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg. (1,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A közbirtokosság eladta az erdejét, ott vettek egy parcellát onnan hoztak csarit, a szalmát sokszor meg kellett etetni. (3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal, ősszel hordták, sokan. (1,4,5)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A fuvarosoknak régóta van nyaklója, másnak jó volt a tartólánc is. Most már használnak nyaklót is. Szombathely vidékén kumet van. (3)
Voltak tyukászok, azoknak volt kumet és nyakló. Régóta a 30-as években volt. (1)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekérrel dolgoztak, a kocsi volt a hintó. (1)
Van, aki a szekeret is kocsinak hívja. A kocsi régen féderes volt. (3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A rövid szekeret elbontottuk lett a hosszú szekér, 4-5 m. Van akinek van vendégoldala, de ritka. (3)
Kb. 4 m-es a hosszúszekér. A polgár ember lovakra használt vendégoldalt, ritka. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hosszúlánc. A rudat lenyomtuk, lekötöttük. (1,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt. (1,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Megpatkolták az első lábát, ha elvásott vagy eltörött a körme. (1,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
ne
====b) terelik jobbra ====
Hiik
====c) és balra====
Nejde (1,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Poca ne. (1,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pi-pi. (1,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevet adtak neki. (1)
Emberi nyelven beszéltek. (3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Sulokkal törtek, tilót csak harmaton szárítás után használtak. (3)
Este, reggel tiloltak. (4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő típusú rokkát használtak. (1,3,4,5)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Mindig itt volt a falu. (1,3,4,5)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Gyerekkorában még voltak boronaházak. Talán 1940-ben bontották le az utolsót. (3)
Az istállók azok voltak. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A fal mellé mászókéményt. Már régóta megvan 20-30-as évek körül már volt mászókéményt, csak a régi házaknál volt. (3)
Az I. világháború után a füstöskonyhás házakat kezdték felgyújtani, be voltak biztosítva, és kedztek újakat építeni. (4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Pitvarra nyílt. (1,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földházakban is volt. (3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1907-ben már volt. (1)
A 30-as években nagyon divatos volt. (3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Már a háború előtt is volt, már a 30-as években volt 1-2. A zsuppos házzal kiment a divatból (a hosszú ház). Fokozatosan tűnt el. 1914-18 után építették a Buja utcát a szegény embereknek, itt építették az utolsó házakat zsuppal. Mindenki adott zsuppot a szegényeknek. (3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Kályha volt. (1,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 50 cm-re van a tüzelő szája. (1,2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egysoros a pajta: pajta, pajta fia, pelvakutyó vagy pelvaház. (1,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Rongyot használtak. (1,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Gyalult káposztát savanyítottak, esetleg 1-2 fejet káposztának. (1,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években. (1,2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Gerendára erősített, egyszerű tartó. (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak: egy fülüt. (1), két fülüt (3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
b), f) típusú törők. (1,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdina gánica: a hajdina liszt le lett forrázva, aztán kanállal kirakták egy ruhára, aztán ha kihűlt késsel összevágták apróra, aztán vöröshagymás töpörtő zsírba megpirították. (4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Legtöbbet egyesbe. (1)
Perecet. A kemence feneként sült perec volt a legfinomabb. (3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paprikát sütöttek tojással a 40-es években. (1,2,3,4,5)
A paradicsom később jött bele, nem olyan régen. Előbb csak paprika volt és vöröshagyma. (4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A 20-as évektől paprika már volt, paradicsom korábban is. (1,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kelt kalács. (1,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Mikor eljön Simon, Judás didereg fázik a gatyás. (3)

====b) Hány szélből készült?====
„13 szélből van az én gatyám” – 13 csak a nótában van. Egy szár egy szélből. Ünnepélyes nem volt, csak az a nyári viselet. (1,3,4,5) 1913-ban rojtos gatya még volt. (1)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1940 óta van már más is. (1)
Gyerekkorában megszólták, akinek melles szoknyája volt, abból bolondot csináltak. (3)
Háború után már kevés volt az anyag, akkortól készítettek egyberuhát. (4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Takácsok szőttek. (1,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Azt mondták flancol, aki hajadonfőtt járt. A hosszú hajjal, konttyal kiment a kendőviselet. (1,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Egymás végiben volt. Egymás mellé 34-től, akkor már a modernség jele volt. (1,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangban vagy szüret után.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Csak amikor nem volt böjt. Böjtön nem muzsikáltak. (1,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton (1,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Az elmenőnél kezdik és éjféltől oda mennek, ahol laknak a későbbiekben. Éjfél után is esznek hurkát és husokat. Leves már nincs. (3) Jobban a lányos háznál szokták tartani. A legény vendégeit megetették a leányosháznál és ha a leányt elvitték a legényesháznál mulattak reggelig. (3)
Itt is, ott is ettek és azon voltak, hogy túltegyenek az elsőn. (4,5)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
10-15 éve a kocsmában tartják, néha nyáron még tartanak otthon, szombaton. (1,3,4,5)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Két héttel előtte hívogattak már, szombaton már nem illett hívni, azt mondta: azért hívtak, hogy ne menjek el. A közelebbiekhez: keresztanya, öregszülők, elment a menyasszony és a vőlegény i. (3)
Volt, amikor 4 vőfény is volt. Mindenki szalagot kötött a kalapjukra. Régen volt egy férfi, az hivogatott. (1)

====b) 1930 körül: ====
Most már postán küldik a meghívót. (1,3,4,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,3,4,5)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Berki cigányok jöttek: hegedű, bőgő, cimbalom, sípos.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Volt, aki 6-7-et összehívott, még avval is tüntetett.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika a zenekarban nincs. Itt nincs svábos zene. (1,3,4,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Gyerekek jártak Lucázni december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vittek, letették a földre, rátérdeltek:
„Luca, Luca kitty-kotty
Üljön meg a tyúkjok, a lugyjok
Kietek lányának akkora csöcsei legyenek, mint az arató bugyiga
Kietek lányának akkora valaga legyen, mint a kemence szája.
Luca, Luca kitty-kotty
Olyan vastag szalonnája legyen a disznajuknak, mint a mestergerenda
Annyi zsírja legyen, mint a kútban a víz.”
Adtak egy kis szalmát, az öregasszonyok fogták a szoknyájukban, adtak egy pár krajcárt, szárított gyümölcsöt, almát. A szalmát oda szórták a tyúkok alá. Ha nem mentek el lucázni az asszonyok, nem is szerették. Ha pedig nő ment Luca napkor házhoz először – baj volt, akkor mert elvitte a szerencsét. Ha nő ment először, akkor lepisáltatták a seprűt. (1)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nincs. (1,2,3,4,5)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 legény összesen 1800-2000 lélek. (1,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
2-3 kereszt.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Szombatfaiaktól, őrségiektől vették. Hozták vagy Körmenden vették, annyi gabonáért, amekkora az edény volt. (1,3,4,5)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nincs. (1,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nincs. (1,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3-4 gyerek volt, nem tudják a nevüket. (1,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudják. (1,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Odavágtak. Volt egy zsákos ember avval ijesztgettek. (1,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokás. (1,3,4,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak alakot. (1,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]

Nagyacsád

2014-04-30T17:48:44Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagyacsád, 1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) -
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A török időben az egész terület nádas volt. 3-4 család lakott csak itt. Acsádi Bálinté volt a terület, az ő neve után kapta a nevét a falu. (1,2,3,4)
Hárman voltak testvérek. Bálint, Ignác és egy lány. A lánytestvéré lett Kisacsád. (4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Az ősi családok: Zámbó, Doktorics, Katona, Nagy, Magasi – ezeknek a családoknak a dülőkben volt tagja is. Régi család még: Gyenge, Győrffy, Buti, Dóczi. A Csepeli család 3-4 generációja is itt élt, de ők betelepültek voltak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Más nemzetiségű betelepülés nem volt. Az 1945-ös földosztásnál sok cseléd letelepült a faluban. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1894-ben Esterházy gróf (aki református volt) Nagysármáson (volt Kolozs m.) falubeli református családoknak földet osztott. Nem volt nagyarányú az áttelepülés, és sokan vissza is jöttek közülük. Sok férfi ment ki Amerikába a század legelején. Ők dolgozni mentek el, legtöbbjük vissza is jött és utána földet vásárolt itthon. 1950-60-ig sok fiatal ment ki a faluból. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nemesgörzsönyt (egykor Alsógörzsöny és Felsőgörzsöny) nevezik meg egyértelműen. „Erre jártak Pápára.” Ezek is ősi református falvak.
„A Görzsönyökön túl már másfajta emberek laknak.”
Régi refomrátus falvak még Egeralja, Adorjánháza, Mezőlak. (3)
Takácsi is ide tartozik, mert ilyen a nyelvjárása. (4) (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„A Kisalföld széle valahol itt van, de ez még nem tartozik oda.” (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kisalföld. „Csaknem az egész pápai járás az” (1)
„Szanyon túl már az.” (4) (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kisacsádon 500 holdnál nagyobb birtoka volt a Vargyasoknak. Egy idő után bérlője volt, majd a cukorgyáré lett. Mátyusháza (uradalom) az Esterházy-családé volt. Vaszaron élt egyszer egy országgyűlési képviselő. A közelben sok major volt, ezek: Mátyusháza, Ihászi, Pálháza, Sóspuszta, Szél-mező, Kisacsád. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. A magyargencsiek, kemeneshőgyésziek ide jártak „őlni” (őröltetni). Nagy volt a sor, sokáig kellett várni, így kiszőrösödtek. – Hát maguk hogy kiszőrösödtek? Hát acsádon lehet! Azt is mondják, hogy „Már leberetválták”.
– Hány ulla van a gencsi (Magyargencs) kabátnak?
– Hát két ulla, meg a hátulla. A beszédjüket csúfolták, mert vasiasan beszéltek.
A lédeciek keresztbe vitték a létrát az erdőn. Minden útjukba kerülő fát kivágtak. Mondják is: „Ne úgy vidd, mint a lédeciek.”
Acsád nem bolondság,
Két Görzsöny a bizonság.
Hőgyész, Gencs – Isten ments!
Rátóton odébb akarták tolni a templomot. Valaki letette a kabátját, hogy odáig kell tolni. Csakhogy a kabátot ellopták. Erre azt mondták, hogy nem kell tovább tolni, mert már rátolták.
– Húzd komám szaporán, kónyi bika kanyar ám. Kónyban felhúzták a község bikáját a templomtoronyra. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Azt mondták, hogy „régen a föld házasodott”, ezért a módosan, ha nem találtak a falun belül vidékre mentek lányért. Különösen gyakori a házasság Alsó- és Felsőgörzsönnyel. Szalók és Csögle gazdag református faluk voltak, így innen szívesen hoztak lányt. A falu három vallású, kb. egyenlő számban lakják katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A katolikusok főleg cselédek voltak. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
„Minél messzebbre nézünk, annál nagyobb volt a körzet.” A régi öregek még Szlavóniába, Böhönyére, Vukovárra is eljártak. Pápára jártak leggyakrabban. Itt minden héten kedden és pénteken állatfelhajtás volt. Az országos vásárok közül a Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő- és Miklós napi vásár volt nevezetes. Eljártak Zalaegerszegre, Sümegre, Devecserbe, Szanyba, Marcaltőre. Ide főleg állatot hajtottak ill. vettek.
====b) Piacra: ====
Pénteken és kedden volt piac Pápán. Ide tejhasznot, csirkét, tojsát, kövér libát, kacsát vittek az asszonyok.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Görzsönyben két búcsú volt. Alsógörzsönyben Lajos napi, Felsőgörzsönyben utánavaló vasárnap. Takácsiban Péter-Pálkor, Mezőlakon szeptember 15. körül.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak „szentes búcsúkba”. A régi családok reformátusok. A katolikusság főleg a cselédséggel szaporodott el. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból leggyakrabban Mátyusházára jártak napszámba, de a többi uradalomba is eljrátak. 18-20 aratóember is járt az uradalmakba. Kisacsád, Pálháza. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni, de az uradalmakban mindig voltak féléves summások. Zala megyei falukból, Mezőkövesd környékéről voltak nagyobb számban. A Győr melletti Nyúlról is voltak. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
Bognár és kovács volt a faluban. Eladásra nem, de saját szükségletre „somport” (zsombor) majd minden ember kötött. Az idős férfiak ma is tudnak. (Győrffy Károly) (1,2,3,4)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket Pápán vették a piacon. Valószínűleg tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Akinek kellett valami az Pápán vette meg, ezért nem él mélyen a vádorárusok emlékezete. A Bakonyból jöttek faszerszám készítők. Ugodról meszesek. Köszörűsök. Drótos-tótok a Felvidékről. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falunak sosem volt szőlője sem saját határban, sem más falu határában. A kertekben lugasok vannak. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Séd melletti homokbányánál kerültek elő csontok a 30-as években. Néhány éve régészek voltak kint a helyszínen. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs fogadott ünnepe a falunak. (Református) (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Kétlevelű fogast szántás után használtak. Három levelű „lepkefogast” gabona, lucerna, lóhere betakarásához. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
60 %-ban kézzel vetettek. (3,4)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
„Meg lehetne felezni.” Az 5-6 holdas gazdáknak nem volt gépük. Többen vettek egy vetőgépet. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A „c” fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt nyilás a kötőfa vastagabb végén. A nadrágba dugták a kötözőfát, úgy vitték. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 vagy 18 kévéből rakták a keresztet búzából és rozsból. A 18 kévésnél egyet lefektettek, így csak egy kévének volt a feje a földön, erre rakták a többit. A 18 kévét mondják papnak, amit gyakran le is kötöttek. Árpából 13, ill. 14 kévét raktak egy keresztbe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott számú kereszt ment bele a kepébe. 2-3, de akár 8-10 kévéből is lehetett. „Ki mennyit akart.” Főként a föld szélességétől függött. A termést keresztben számolták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm. (1,2)
150 cm – az ember nyakáig ért. (3)
150-160 cm. (4)
(Az adatok becsültek.)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két háború között még összesegítettek egymásnak, kalákában csépeltek. A nagygazdák napszámost fogadtak. 1945 után részesek csépeltek, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Eleváterrel. A 10-20-as években még hordták nyárssal. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát a faluban. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 10-es évekbne már biztosan eke után vetették a krumplit. Minden 2. vagy 3. barázdába tettek. Akinek kevés volt, az mindig kapával vetette. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
„Üdő is hordozta.” A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 nap múlva lehetett gyűjteni. Petrencébe gyűjtötték, majd petrencefával boglákba hordták. 7-8 petrence adott egy boglyát. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával. Burittóval (ld. fénykép). Tragaccsal (ld. fénykép). Nagykosárral, szénahordó kosárral (ld. fénykép). (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igaföle, járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középsőszeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igazseg, járomszeg
(A válaszok bizonytalanok, többszöri rákérdezés után.) (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem voltak erdők a környéken. Az udvaron lévő levelet behordták az állatok alá vagy a trágyadombra dobták. Nem jellemző a falura. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Nyaklót használtak, abba akasztották a tartóláncot. (1)
Szügyesszerszám volt. (3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
1930-ban még volt szügyelőlánc, később felváltotta a nyakló. (4)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret ökör vagy tehéz húzta – ökörfogat. A kocsit ló húzta – lófogat. A kocsinak volt fölhénce és fenn állt a rúdja. (1,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldala a nagygazdáknak volt, de ez ritka volt. A szekeret karfával nyújtották meg és vendégoldalat használtak. A szekér 9 sukkos volt, vendégoldallal még két métert lehetett nyújtani. (1,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél egyik végét rögzítették, a másik oldalon csigán gördült. (1,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Elől-hátul használtak saroglyát. Enyhén hajtott volt. (1,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikast egyben fel lehetett tenni, mert feneke is volt. Oldalai olyan magasak voltak, mint a szekér oldala, a háta magasabbra volt fonva. Eleje nyitott volt. Külön fonott ülést is kötöttek, melnyek háttámlája volt és két fiókja. Egyházaskeszőiek kötöttek eladásra. (1,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik ökör fúrt a lábával, azt meg kellett patkolni. Első láb külső körmére tettek vasat. Tehenet csak nagyon ritkán patkoltak, mert „nemnagyon hajtották őket”. (1,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, Mehetünk, Nee
====b) terelik jobbra ====
Hossz, Hajsz, Nejde – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette
====c) és balra====
Csálé, Vissza – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám-ne-ne.
Coci-coci-ne-ne-ne.
Koca-ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pitye-ne.
Pityém-ne-ne-ne.
Pipipipi.
Tyutyu-ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le + a neve.
Gyere ide. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót vagy kendertörőt (ugyanaz) használtak. Kézzel mozgatós volt. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő tengelye volt a rokkának. Seggen ülő rokka. A másik fajtájához rokkaszár tartozott, erre kötötték fel a babát. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig a mostani helyén volt, csak növekedett. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek a faluban. Egy volt sövényfalu ház, azt a 20-as években bontották el. (1) Tömés és vályogfalu házat említenek. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Füstös konyák még voltak a 20-as években (kémény nélkül). Ezeket a házakat általában elbontották. A szabadkémények elbontása után új kemencét raktak. A kemence összeszűkülését Nóthernak mondják. Erre építették a nagy kéményeket. Később a kéményt rakták a fal mellé vagy a falba süllyesztve (félig vagy egészen) attól függően, hogy milyen anyagból volt a fal. Az utolsó nyitott konyhákat 40 éve bontották el. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A konyha és általában a kamra a gádorról nyílt. A szoba a konyháról. A gádort kő- vagy téglaláb tartotta. Volt bolthajtásos is és nyitott is. Még ma is sok udvarban megfigyelhető, hogy a lakóépülettel szemben nyári- vagy mosókonyha van. A II. világháború után a kemencét is ide építették.
Látott még olyan házat, amelynek szelemenjét a ház előtt leásott ágasfa tartotta. (1) (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földfalu háznál is volt mestergerenda. Említik, hogy ez alá tették a könyvet, iratot. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A falas sparhelteket a 20-30-as években már kezdték kidobálni, így elterjedésének időpontját nem tudják. A legutolsót 1950 körül dobták ki. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Tömházakat az 50-es években kezdték építeni, rohamosan elterjedt. A II. világháború előtt is márhajtották a házat (két szoba elől). Egyenes ház a II. világháború után nem épült. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi házakban a szobát kívül fűtős cserépkályhával fűtötték. Kemencéről nem tudnak. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
30-40 cm magas patkára építették. Előtte is volt patka, ami segített abban, hogy sütőlapátot könnyebben bevehessék. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A legtöbb pajta a házhoz hozzá volt épülve. Voltak keresztpajták is, ezeknek általában két kapuja volt (elől-hátul), egy vagy két fiókkal. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát nem savanyítottak. (1,2)
Savanyították „tarósrépát”, de nem nagy mennyiségben. Csak egy-két fazékra valót. (4)
A hordó aljába egy-egy egész fej káposztát is tettek. Ezt használták fel a töltött káposzta gombócainak „csomagolásához”. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az „a” típust nevezik meg. Először a kamrában volt, később felkerült a padlásra. Használtak még kenyértárolásra két rudat, ami össze volt fogva zápokkal. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Tejesfazékban küpültek. Egyáltalán nem ismerik a dongás köpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták emberi tápláléknak sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem használták táplálékul sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
3 vagy 4-es fonású hosszúkás kalácsot. Pusztakalácsnak is mondják. Kuglit is sütöttek kemencében. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Régen is készítettek lecsót, de divatja csak a háború (II. világháború) után lett. A paprika több benne, mint a paradicsom. Általában egy fej hagymát tesznek bele. Ezt megdinsztelik mielőtt a többit beletennék. Tojást ütnek rá. Ha hosszú levet hagynak, rizst tesznek bele. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Nem is tudtuk, hogy nyersen meg kell ennyi.” (1)
A paradicsomot nagyon sokáig nem ették nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem. A mostani öregek sem eszik meg mind. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós-, mákos kalácsot. Kőtt rétest. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 10-es évekig az idősek még templomba is elmentek gatyában és csizmában. A 30-as években már csak nyáron vették fel. Az utolsó emberek a 40-es években hordták. Van egy mondóka: Előjött már Simon-Judás, Jaj lesz neked pőregatyás! (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Halcsontos blúzt hordtak az asszonyok. Már nem emlékeznek. Az ő szüleik fiatal korukban még hordták. (1,2)
A 30-as évekig jártak így az idős asszonyok. Hosszú szoknyában. „Még talán bugyijuk sem volt.” (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Pápára vitték szövetni. A 40-es évekig szakajtót, zsákot még szövettek. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt ilyen szokás. (1,2)
A mostani 80 évesek között már sok van, aki nem viselt kendőt. Kérdezettek szülei még kendősen jártak. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es években fordították egymás mellé az ágyakat. Most is egymás mellett vannak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel tartották a legtöbb lakodalmat. Volt új kenyér, új bor. „Szüret után jár az idő.” – mondták. Szokás volt Farsangon is. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat vagy vasárnap. Hétköznap is volt – kedden és csütörtökön. Hétfőn, szerdán és pénteken sosem tartottak. (1,2)
====b) 1930 körül: ====
Szombat. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legény házánál tartották. Vacsora volt a főétkezés, sötétedéskor terítettek. Általában az egyik szobát kiürítették, ott tartották. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as években kezdtek bemenni Pápára éttermekbe. Otthon sátorban tartották, de már nem számított, hogy melyik fél házánál. „Ahol nagyobb volt a hely.” (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vőfények hívtak. A két vőfény ki volt pántlikázva, mellükön bokréta volt, a botjukon szalagok. 1-2 héttel hívtak a lakodalom előtt. Nem feltétlenül voltak rokonok.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hív, „jó előre”. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Tányértörés nem volt. Az ételek előtt mondókákat mondott a vőfény. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Nagyon régen falubeliek zenéltek. Cimbalom, bőgő, síp, hegedű és kontra volt a zenekarban. Nemesgörzsönyből is hoztak zenészeket, ezek nem cigányok voltak. Alsóságon a Nyári család 2 generációját ismerték, őket is elhívták. (1,2,3,4)
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A gyerekek és a legények egyaránt Luca előtti éjszaka, ill. este lucáztak.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Nem mentek be a házakhoz, csak szalmáztak. Betömködték az ablakokat, teleszórták az utcát. Később elvadult a szokás. Emlékeznek még szövegre, de erre már csak hallomásból: Luca-luca kitty-kotty, ha nem adnak litty-lotty! Ha nem adnak szalonnát, Lebököm a gerendát! (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Most sok öreglegény van – 10-12. A faluban kb. 800-an laknak. Régente is volt 3-4. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A tejesafzék nyakán fehér csík volt. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós-napkor nem volt semmilyen szokás. Húshag kedden a fiúk és a lányok beöltöztek és fánkot szedtek. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (Reformátusok a régi családok.) (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyün a zsidó!
kéményseprő!
Krampusz!
ördög!
csöndérek! (csendőrök) (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó, nádvágó embert. (Boszorkányságról beszéltek. A boszorkányok kutya, macska, kotlós képében jelentek meg.) (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Nagysármás]]
[[Kategória:Nemesgörzsöny]]
[[Kategória:Egeralja]]
[[Kategória:Adorjánháza]]
[[Kategória:Mezőlak]]
[[Kategória:Takácsi]]
[[Kategória:Kisacsád]]
[[Kategória:Vaszar]]
[[Kategória:Magyargencs]]
[[Kategória:Hőgyész]]
[[Kategória:Szalók]]
[[Kategória:Csögle]]
[[Kategória:Zalaegerszegre]]
[[Kategória:Pápa]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Devecser]]
[[Kategória:Szany]]
[[Kategória:Marcaltőr]]
[[Kategória:Nyúl]]
[[Kategória:Tüskevár]]
[[Kategória:Alsóság]]

Nagyacsád

2014-04-30T17:47:49Z

Szabó Gabriella: /* 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? */

Nagyacsád

2014-04-30T17:47:17Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagyacsád, 1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) -
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A török időben az egész terület nádas volt. 3-4 család lakott csak itt. Acsádi Bálinté volt a terület, az ő neve után kapta a nevét a falu. (1,2,3,4)
Hárman voltak testvérek. Bálint, Ignác és egy lány. A lánytestvéré lett Kisacsád. (4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Az ősi családok: Zámbó, Doktorics, Katona, Nagy, Magasi – ezeknek a családoknak a dülőkben volt tagja is. Régi család még: Gyenge, Győrffy, Buti, Dóczi. A Csepeli család 3-4 generációja is itt élt, de ők betelepültek voltak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Más nemzetiségű betelepülés nem volt. Az 1945-ös földosztásnál sok cseléd letelepült a faluban. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1894-ben Esterházy gróf (aki református volt) Nagysármáson (volt Kolozs m.) falubeli református családoknak földet osztott. Nem volt nagyarányú az áttelepülés, és sokan vissza is jöttek közülük. Sok férfi ment ki Amerikába a század legelején. Ők dolgozni mentek el, legtöbbjük vissza is jött és utána földet vásárolt itthon. 1950-60-ig sok fiatal ment ki a faluból. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nemesgörzsönyt (egykor Alsógörzsöny és Felsőgörzsöny) nevezik meg egyértelműen. „Erre jártak Pápára.” Ezek is ősi református falvak.
„A Görzsönyökön túl már másfajta emberek laknak.”
Régi refomrátus falvak még Egeralja, Adorjánháza, Mezőlak. (3)
Takácsi is ide tartozik, mert ilyen a nyelvjárása. (4) (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„A Kisalföld széle valahol itt van, de ez még nem tartozik oda.” (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kisalföld. „Csaknem az egész pápai járás az” (1)
„Szanyon túl már az.” (4) (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kisacsádon 500 holdnál nagyobb birtoka volt a Vargyasoknak. Egy idő után bérlője volt, majd a cukorgyáré lett. Mátyusháza (uradalom) az Esterházy-családé volt. Vaszaron élt egyszer egy országgyűlési képviselő. A közelben sok major volt, ezek: Mátyusháza, Ihászi, Pálháza, Sóspuszta, Szél-mező, Kisacsád. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. A magyargencsiek, kemeneshőgyésziek ide jártak „őlni” (őröltetni). Nagy volt a sor, sokáig kellett várni, így kiszőrösödtek. – Hát maguk hogy kiszőrösödtek? Hát acsádon lehet! Azt is mondják, hogy „Már leberetválták”.
– Hány ulla van a gencsi (Magyargencs) kabátnak?
– Hát két ulla, meg a hátulla. A beszédjüket csúfolták, mert vasiasan beszéltek.
A lédeciek keresztbe vitték a létrát az erdőn. Minden útjukba kerülő fát kivágtak. Mondják is: „Ne úgy vidd, mint a lédeciek.”
Acsád nem bolondság,
Két Görzsöny a bizonság.
Hőgyész, Gencs – Isten ments!
Rátóton odébb akarták tolni a templomot. Valaki letette a kabátját, hogy odáig kell tolni. Csakhogy a kabátot ellopták. Erre azt mondták, hogy nem kell tovább tolni, mert már rátolták.
– Húzd komám szaporán, kónyi bika kanyar ám. Kónyban felhúzták a község bikáját a templomtoronyra. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Azt mondták, hogy „régen a föld házasodott”, ezért a módosan, ha nem találtak a falun belül vidékre mentek lányért. Különösen gyakori a házasság Alsó- és Felsőgörzsönnyel. Szalók és Csögle gazdag református faluk voltak, így innen szívesen hoztak lányt. A falu három vallású, kb. egyenlő számban lakják katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A katolikusok főleg cselédek voltak. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
„Minél messzebbre nézünk, annál nagyobb volt a körzet.” A régi öregek még Szlavóniába, Böhönyére, Vukovárra is eljártak. Pápára jártak leggyakrabban. Itt minden héten kedden és pénteken állatfelhajtás volt. Az országos vásárok közül a Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő- és Miklós napi vásár volt nevezetes. Eljártak Zalaegerszegre, Sümegre, Devecserbe, Szanyba, Marcaltőre. Ide főleg állatot hajtottak ill. vettek.
====b) Piacra: ====
Pénteken és kedden volt piac Pápán. Ide tejhasznot, csirkét, tojsát, kövér libát, kacsát vittek az asszonyok.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Görzsönyben két búcsú volt. Alsógörzsönyben Lajos napi, Felsőgörzsönyben utánavaló vasárnap. Takácsiban Péter-Pálkor, Mezőlakon szeptember 15. körül.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak „szentes búcsúkba”. A régi családok reformátusok. A katolikusság főleg a cselédséggel szaporodott el. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból leggyakrabban Mátyusházára jártak napszámba, de a többi uradalomba is eljrátak. 18-20 aratóember is járt az uradalmakba. Kisacsád, Pálháza. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni, de az uradalmakban mindig voltak féléves summások. Zala megyei falukból, Mezőkövesd környékéről voltak nagyobb számban. A Győr melletti Nyúlról is voltak. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
Bognár és kovács volt a faluban. Eladásra nem, de saját szükségletre „somport” (zsombor) majd minden ember kötött. Az idős férfiak ma is tudnak. (Győrffy Károly) (1,2,3,4)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket Pápán vették a piacon. Valószínűleg tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Akinek kellett valami az Pápán vette meg, ezért nem él mélyen a vádorárusok emlékezete. A Bakonyból jöttek faszerszám készítők. Ugodról meszesek. Köszörűsök. Drótos-tótok a Felvidékről. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falunak sosem volt szőlője sem saját határban, sem más falu határában. A kertekben lugasok vannak. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Séd melletti homokbányánál kerültek elő csontok a 30-as években. Néhány éve régészek voltak kint a helyszínen. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs fogadott ünnepe a falunak. (Református) (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Kétlevelű fogast szántás után használtak. Három levelű „lepkefogast” gabona, lucerna, lóhere betakarásához. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
60 %-ban kézzel vetettek. (3,4)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
„Meg lehetne felezni.” Az 5-6 holdas gazdáknak nem volt gépük. Többen vettek egy vetőgépet. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A „c” fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt nyilás a kötőfa vastagabb végén. A nadrágba dugták a kötözőfát, úgy vitték. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 vagy 18 kévéből rakták a keresztet búzából és rozsból. A 18 kévésnél egyet lefektettek, így csak egy kévének volt a feje a földön, erre rakták a többit. A 18 kévét mondják papnak, amit gyakran le is kötöttek. Árpából 13, ill. 14 kévét raktak egy keresztbe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott számú kereszt ment bele a kepébe. 2-3, de akár 8-10 kévéből is lehetett. „Ki mennyit akart.” Főként a föld szélességétől függött. A termést keresztben számolták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm. (1,2)
150 cm – az ember nyakáig ért. (3)
150-160 cm. (4)
(Az adatok becsültek.)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két háború között még összesegítettek egymásnak, kalákában csépeltek. A nagygazdák napszámost fogadtak. 1945 után részesek csépeltek, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Eleváterrel. A 10-20-as években még hordták nyárssal. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát a faluban. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 10-es évekbne már biztosan eke után vetették a krumplit. Minden 2. vagy 3. barázdába tettek. Akinek kevés volt, az mindig kapával vetette. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
„Üdő is hordozta.” A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 nap múlva lehetett gyűjteni. Petrencébe gyűjtötték, majd petrencefával boglákba hordták. 7-8 petrence adott egy boglyát. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával. Burittóval (ld. fénykép). Tragaccsal (ld. fénykép). Nagykosárral, szénahordó kosárral (ld. fénykép). (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igaföle, járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középsőszeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igazseg, járomszeg
(A válaszok bizonytalanok, többszöri rákérdezés után.) (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem voltak erdők a környéken. Az udvaron lévő levelet behordták az állatok alá vagy a trágyadombra dobták. Nem jellemző a falura. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Nyaklót használtak, abba akasztották a tartóláncot. (1)
Szügyesszerszám volt. (3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
1930-ban még volt szügyelőlánc, később felváltotta a nyakló. (4)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret ökör vagy tehéz húzta – ökörfogat. A kocsit ló húzta – lófogat. A kocsinak volt fölhénce és fenn állt a rúdja. (1,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldala a nagygazdáknak volt, de ez ritka volt. A szekeret karfával nyújtották meg és vendégoldalat használtak. A szekér 9 sukkos volt, vendégoldallal még két métert lehetett nyújtani. (1,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél egyik végét rögzítették, a másik oldalon csigán gördült. (1,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Elől-hátul használtak saroglyát. Enyhén hajtott volt. (1,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikast egyben fel lehetett tenni, mert feneke is volt. Oldalai olyan magasak voltak, mint a szekér oldala, a háta magasabbra volt fonva. Eleje nyitott volt. Külön fonott ülést is kötöttek, melnyek háttámlája volt és két fiókja. Egyházaskeszőiek kötöttek eladásra. (1,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik ökör fúrt a lábával, azt meg kellett patkolni. Első láb külső körmére tettek vasat. Tehenet csak nagyon ritkán patkoltak, mert „nemnagyon hajtották őket”. (1,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, Mehetünk, Nee
====b) terelik jobbra ====
Hossz, Hajsz, Nejde – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette
====c) és balra====
Csálé, Vissza – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám-ne-ne.
Coci-coci-ne-ne-ne.
Koca-ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pitye-ne.
Pityém-ne-ne-ne.
Pipipipi.
Tyutyu-ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le + a neve.
Gyere ide. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót vagy kendertörőt (ugyanaz) használtak. Kézzel mozgatós volt. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő tengelye volt a rokkának. Seggen ülő rokka. A másik fajtájához rokkaszár tartozott, erre kötötték fel a babát. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig a mostani helyén volt, csak növekedett. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek a faluban. Egy volt sövényfalu ház, azt a 20-as években bontották el. (1) Tömés és vályogfalu házat említenek. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Füstös konyák még voltak a 20-as években (kémény nélkül). Ezeket a házakat általában elbontották. A szabadkémények elbontása után új kemencét raktak. A kemence összeszűkülését Nóthernak mondják. Erre építették a nagy kéményeket. Később a kéményt rakták a fal mellé vagy a falba süllyesztve (félig vagy egészen) attól függően, hogy milyen anyagból volt a fal. Az utolsó nyitott konyhákat 40 éve bontották el. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A konyha és általában a kamra a gádorról nyílt. A szoba a konyháról. A gádort kő- vagy téglaláb tartotta. Volt bolthajtásos is és nyitott is. Még ma is sok udvarban megfigyelhető, hogy a lakóépülettel szemben nyári- vagy mosókonyha van. A II. világháború után a kemencét is ide építették.
Látott még olyan házat, amelynek szelemenjét a ház előtt leásott ágasfa tartotta. (1) (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földfalu háznál is volt mestergerenda. Említik, hogy ez alá tették a könyvet, iratot. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A falas sparhelteket a 20-30-as években már kezdték kidobálni, így elterjedésének időpontját nem tudják. A legutolsót 1950 körül dobták ki. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Tömházakat az 50-es években kezdték építeni, rohamosan elterjedt. A II. világháború előtt is márhajtották a házat (két szoba elől). Egyenes ház a II. világháború után nem épült. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi házakban a szobát kívül fűtős cserépkályhával fűtötték. Kemencéről nem tudnak. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
30-40 cm magas patkára építették. Előtte is volt patka, ami segített abban, hogy sütőlapátot könnyebben bevehessék. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A legtöbb pajta a házhoz hozzá volt épülve. Voltak keresztpajták is, ezeknek általában két kapuja volt (elől-hátul), egy vagy két fiókkal. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát nem savanyítottak. (1,2)
Savanyították „tarósrépát”, de nem nagy mennyiségben. Csak egy-két fazékra valót. (4)
A hordó aljába egy-egy egész fej káposztát is tettek. Ezt használták fel a töltött káposzta gombócainak „csomagolásához”. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az „a” típust nevezik meg. Először a kamrában volt, később felkerült a padlásra. Használtak még kenyértárolásra két rudat, ami össze volt fogva zápokkal. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Tejesfazékban küpültek. Egyáltalán nem ismerik a dongás köpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták emberi tápláléknak sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem használták táplálékul sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
3 vagy 4-es fonású hosszúkás kalácsot. Pusztakalácsnak is mondják. Kuglit is sütöttek kemencében. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Régen is készítettek lecsót, de divatja csak a háború (II. világháború) után lett. A paprika több benne, mint a paradicsom. Általában egy fej hagymát tesznek bele. Ezt megdinsztelik mielőtt a többit beletennék. Tojást ütnek rá. Ha hosszú levet hagynak, rizst tesznek bele. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Nem is tudtuk, hogy nyersen meg kell ennyi.” (1)
A paradicsomot nagyon sokáig nem ették nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem. A mostani öregek sem eszik meg mind. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós-, mákos kalácsot. Kőtt rétest. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 10-es évekig az idősek még templomba is elmentek gatyában és csizmában. A 30-as években már csak nyáron vették fel. Az utolsó emberek a 40-es években hordták. Van egy mondóka: Előjött már Simon-Judás, Jaj lesz neked pőregatyás! (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Halcsontos blúzt hordtak az asszonyok. Már nem emlékeznek. Az ő szüleik fiatal korukban még hordták. (1,2)
A 30-as évekig jártak így az idős asszonyok. Hosszú szoknyában. „Még talán bugyijuk sem volt.” (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Pápára vitték szövetni. A 40-es évekig szakajtót, zsákot még szövettek. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt ilyen szokás. (1,2)
A mostani 80 évesek között már sok van, aki nem viselt kendőt. Kérdezettek szülei még kendősen jártak. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es években fordították egymás mellé az ágyakat. Most is egymás mellett vannak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel tartották a legtöbb lakodalmat. Volt új kenyér, új bor. „Szüret után jár az idő.” – mondták. Szokás volt Farsangon is. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat vagy vasárnap. Hétköznap is volt – kedden és csütörtökön. Hétfőn, szerdán és pénteken sosem tartottak. (1,2)
====b) 1930 körül: ====
Szombat. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legény házánál tartották. Vacsora volt a főétkezés, sötétedéskor terítettek. Általában az egyik szobát kiürítették, ott tartották. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as években kezdtek bemenni Pápára éttermekbe. Otthon sátorban tartották, de már nem számított, hogy melyik fél házánál. „Ahol nagyobb volt a hely.” (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vőfények hívtak. A két vőfény ki volt pántlikázva, mellükön bokréta volt, a botjukon szalagok. 1-2 héttel hívtak a lakodalom előtt. Nem feltétlenül voltak rokonok.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hív, „jó előre”. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Tányértörés nem volt. Az ételek előtt mondókákat mondott a vőfény. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Nagyon régen falubeliek zenéltek. Cimbalom, bőgő, síp, hegedű és kontra volt a zenekarban. Nemesgörzsönyből is hoztak zenészeket, ezek nem cigányok voltak. Alsóságon a Nyári család 2 generációját ismerték, őket is elhívták. (1,2,3,4)
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A gyerekek és a legények egyaránt Luca előtti éjszaka, ill. este lucáztak.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Nem mentek be a házakhoz, csak szalmáztak. Betömködték az ablakokat, teleszórták az utcát. Később elvadult a szokás. Emlékeznek még szövegre, de erre már csak hallomásból: Luca-luca kitty-kotty, ha nem adnak litty-lotty! Ha nem adnak szalonnát, Lebököm a gerendát! (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Most sok öreglegény van – 10-12. A faluban kb. 800-an laknak. Régente is volt 3-4. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A tejesafzék nyakán fehér csík volt. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós-napkor nem volt semmilyen szokás. Húshag kedden a fiúk és a lányok beöltöztek és fánkot szedtek. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (Reformátusok a régi családok.) (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyün a zsidó!
kéményseprő!
Krampusz!
ördög!
csöndérek! (csendőrök) (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó, nádvágó embert. (Boszorkányságról beszéltek. A boszorkányok kutya, macska, kotlós képében jelentek meg.) (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Nagyacsád

2014-04-30T17:46:21Z

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagyacsád, 1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) -
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A török időben az egész terület nádas volt. 3-4 család lakott csak itt. Acsádi Bálinté volt a terület, az ő neve után kapta a nevét a falu. (1,2,3,4)
Hárman voltak testvérek. Bálint, Ignác és egy lány. A lánytestvéré lett Kisacsád. (4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Az ősi családok: Zámbó, Doktorics, Katona, Nagy, Magasi – ezeknek a családoknak a dülőkben volt tagja is. Régi család még: Gyenge, Győrffy, Buti, Dóczi. A Csepeli család 3-4 generációja is itt élt, de ők betelepültek voltak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Más nemzetiségű betelepülés nem volt. Az 1945-ös földosztásnál sok cseléd letelepült a faluban. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1894-ben Esterházy gróf (aki református volt) Nagysármáson (volt Kolozs m.) falubeli református családoknak földet osztott. Nem volt nagyarányú az áttelepülés, és sokan vissza is jöttek közülük. Sok férfi ment ki Amerikába a század legelején. Ők dolgozni mentek el, legtöbbjük vissza is jött és utána földet vásárolt itthon. 1950-60-ig sok fiatal ment ki a faluból. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nemesgörzsönyt (egykor Alsógörzsöny és Felsőgörzsöny) nevezik meg egyértelműen. „Erre jártak Pápára.” Ezek is ősi református falvak.
„A Görzsönyökön túl már másfajta emberek laknak.”
Régi refomrátus falvak még Egeralja, Adorjánháza, Mezőlak. (3)
Takácsi is ide tartozik, mert ilyen a nyelvjárása. (4) (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„A Kisalföld széle valahol itt van, de ez még nem tartozik oda.” (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kisalföld. „Csaknem az egész pápai járás az” (1)
„Szanyon túl már az.” (4) (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kisacsádon 500 holdnál nagyobb birtoka volt a Vargyasoknak. Egy idő után bérlője volt, majd a cukorgyáré lett. Mátyusháza (uradalom) az Esterházy-családé volt. Vaszaron élt egyszer egy országgyűlési képviselő. A közelben sok major volt, ezek: Mátyusháza, Ihászi, Pálháza, Sóspuszta, Szél-mező, Kisacsád. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. A magyargencsiek, kemeneshőgyésziek ide jártak „őlni” (őröltetni). Nagy volt a sor, sokáig kellett várni, így kiszőrösödtek. – Hát maguk hogy kiszőrösödtek? Hát acsádon lehet! Azt is mondják, hogy „Már leberetválták”.
– Hány ulla van a gencsi (Magyargencs) kabátnak?
– Hát két ulla, meg a hátulla. A beszédjüket csúfolták, mert vasiasan beszéltek.
A lédeciek keresztbe vitték a létrát az erdőn. Minden útjukba kerülő fát kivágtak. Mondják is: „Ne úgy vidd, mint a lédeciek.”
Acsád nem bolondság,
Két Görzsöny a bizonság.
Hőgyész, Gencs – Isten ments!
Rátóton odébb akarták tolni a templomot. Valaki letette a kabátját, hogy odáig kell tolni. Csakhogy a kabátot ellopták. Erre azt mondták, hogy nem kell tovább tolni, mert már rátolták.
– Húzd komám szaporán, kónyi bika kanyar ám. Kónyban felhúzták a község bikáját a templomtoronyra. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Azt mondták, hogy „régen a föld házasodott”, ezért a módosan, ha nem találtak a falun belül vidékre mentek lányért. Különösen gyakori a házasság Alsó- és Felsőgörzsönnyel. Szalók és Csögle gazdag református faluk voltak, így innen szívesen hoztak lányt. A falu három vallású, kb. egyenlő számban lakják katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A katolikusok főleg cselédek voltak. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
„Minél messzebbre nézünk, annál nagyobb volt a körzet.” A régi öregek még Szlavóniába, Böhönyére, Vukovárra is eljártak. Pápára jártak leggyakrabban. Itt minden héten kedden és pénteken állatfelhajtás volt. Az országos vásárok közül a Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő- és Miklós napi vásár volt nevezetes. Eljártak Zalaegerszegre, Sümegre, Devecserbe, Szanyba, Marcaltőre. Ide főleg állatot hajtottak ill. vettek.
====b) Piacra: ====
Pénteken és kedden volt piac Pápán. Ide tejhasznot, csirkét, tojsát, kövér libát, kacsát vittek az asszonyok.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Görzsönyben két búcsú volt. Alsógörzsönyben Lajos napi, Felsőgörzsönyben utánavaló vasárnap. Takácsiban Péter-Pálkor, Mezőlakon szeptember 15. körül.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak „szentes búcsúkba”. A régi családok reformátusok. A katolikusság főleg a cselédséggel szaporodott el. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból leggyakrabban Mátyusházára jártak napszámba, de a többi uradalomba is eljrátak. 18-20 aratóember is járt az uradalmakba. Kisacsád, Pálháza. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek vidékről dolgozni, de az uradalmakban mindig voltak féléves summások. Zala megyei falukból, Mezőkövesd környékéről voltak nagyobb számban. A Győr melletti Nyúlról is voltak. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
Bognár és kovács volt a faluban. Eladásra nem, de saját szükségletre „somport” (zsombor) majd minden ember kötött. Az idős férfiak ma is tudnak. (Győrffy Károly) (1,2,3,4)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket Pápán vették a piacon. Valószínűleg tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Akinek kellett valami az Pápán vette meg, ezért nem él mélyen a vádorárusok emlékezete. A Bakonyból jöttek faszerszám készítők. Ugodról meszesek. Köszörűsök. Drótos-tótok a Felvidékről. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falunak sosem volt szőlője sem saját határban, sem más falu határában. A kertekben lugasok vannak. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Séd melletti homokbányánál kerültek elő csontok a 30-as években. Néhány éve régészek voltak kint a helyszínen. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs fogadott ünnepe a falunak. (Református) (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Kétlevelű fogast szántás után használtak. Három levelű „lepkefogast” gabona, lucerna, lóhere betakarásához. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
„Meg lehetne felezni.” Az 5-6 holdas gazdáknak nem volt gépük. Többen vettek egy vetőgépet. (1,2)
60 %-ban kézzel vetettek. (3,4)

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A „c” fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt nyilás a kötőfa vastagabb végén. A nadrágba dugták a kötözőfát, úgy vitték. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 vagy 18 kévéből rakták a keresztet búzából és rozsból. A 18 kévésnél egyet lefektettek, így csak egy kévének volt a feje a földön, erre rakták a többit. A 18 kévét mondják papnak, amit gyakran le is kötöttek. Árpából 13, ill. 14 kévét raktak egy keresztbe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott számú kereszt ment bele a kepébe. 2-3, de akár 8-10 kévéből is lehetett. „Ki mennyit akart.” Főként a föld szélességétől függött. A termést keresztben számolták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm. (1,2)
150 cm – az ember nyakáig ért. (3)
150-160 cm. (4)
(Az adatok becsültek.)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két háború között még összesegítettek egymásnak, kalákában csépeltek. A nagygazdák napszámost fogadtak. 1945 után részesek csépeltek, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Eleváterrel. A 10-20-as években még hordták nyárssal. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát a faluban. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 10-es évekbne már biztosan eke után vetették a krumplit. Minden 2. vagy 3. barázdába tettek. Akinek kevés volt, az mindig kapával vetette. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
„Üdő is hordozta.” A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 nap múlva lehetett gyűjteni. Petrencébe gyűjtötték, majd petrencefával boglákba hordták. 7-8 petrence adott egy boglyát. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával. Burittóval (ld. fénykép). Tragaccsal (ld. fénykép). Nagykosárral, szénahordó kosárral (ld. fénykép). (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igaföle, járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középsőszeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igazseg, járomszeg
(A válaszok bizonytalanok, többszöri rákérdezés után.) (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem voltak erdők a környéken. Az udvaron lévő levelet behordták az állatok alá vagy a trágyadombra dobták. Nem jellemző a falura. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Nyaklót használtak, abba akasztották a tartóláncot. (1)
Szügyesszerszám volt. (3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
1930-ban még volt szügyelőlánc, később felváltotta a nyakló. (4)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret ökör vagy tehéz húzta – ökörfogat. A kocsit ló húzta – lófogat. A kocsinak volt fölhénce és fenn állt a rúdja. (1,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldala a nagygazdáknak volt, de ez ritka volt. A szekeret karfával nyújtották meg és vendégoldalat használtak. A szekér 9 sukkos volt, vendégoldallal még két métert lehetett nyújtani. (1,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél egyik végét rögzítették, a másik oldalon csigán gördült. (1,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Elől-hátul használtak saroglyát. Enyhén hajtott volt. (1,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikast egyben fel lehetett tenni, mert feneke is volt. Oldalai olyan magasak voltak, mint a szekér oldala, a háta magasabbra volt fonva. Eleje nyitott volt. Külön fonott ülést is kötöttek, melnyek háttámlája volt és két fiókja. Egyházaskeszőiek kötöttek eladásra. (1,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik ökör fúrt a lábával, azt meg kellett patkolni. Első láb külső körmére tettek vasat. Tehenet csak nagyon ritkán patkoltak, mert „nemnagyon hajtották őket”. (1,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek, Mehetünk, Nee
====b) terelik jobbra ====
Hossz, Hajsz, Nejde – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette
====c) és balra====
Csálé, Vissza – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám-ne-ne.
Coci-coci-ne-ne-ne.
Koca-ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pitye-ne.
Pityém-ne-ne-ne.
Pipipipi.
Tyutyu-ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le + a neve.
Gyere ide. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót vagy kendertörőt (ugyanaz) használtak. Kézzel mozgatós volt. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő tengelye volt a rokkának. Seggen ülő rokka. A másik fajtájához rokkaszár tartozott, erre kötötték fel a babát. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig a mostani helyén volt, csak növekedett. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Borona- és sövényházra nem emlékeznek a faluban. Egy volt sövényfalu ház, azt a 20-as években bontották el. (1) Tömés és vályogfalu házat említenek. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Füstös konyák még voltak a 20-as években (kémény nélkül). Ezeket a házakat általában elbontották. A szabadkémények elbontása után új kemencét raktak. A kemence összeszűkülését Nóthernak mondják. Erre építették a nagy kéményeket. Később a kéményt rakták a fal mellé vagy a falba süllyesztve (félig vagy egészen) attól függően, hogy milyen anyagból volt a fal. Az utolsó nyitott konyhákat 40 éve bontották el. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A konyha és általában a kamra a gádorról nyílt. A szoba a konyháról. A gádort kő- vagy téglaláb tartotta. Volt bolthajtásos is és nyitott is. Még ma is sok udvarban megfigyelhető, hogy a lakóépülettel szemben nyári- vagy mosókonyha van. A II. világháború után a kemencét is ide építették.
Látott még olyan házat, amelynek szelemenjét a ház előtt leásott ágasfa tartotta. (1) (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földfalu háznál is volt mestergerenda. Említik, hogy ez alá tették a könyvet, iratot. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A falas sparhelteket a 20-30-as években már kezdték kidobálni, így elterjedésének időpontját nem tudják. A legutolsót 1950 körül dobták ki. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Tömházakat az 50-es években kezdték építeni, rohamosan elterjedt. A II. világháború előtt is márhajtották a házat (két szoba elől). Egyenes ház a II. világháború után nem épült. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi házakban a szobát kívül fűtős cserépkályhával fűtötték. Kemencéről nem tudnak. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
30-40 cm magas patkára építették. Előtte is volt patka, ami segített abban, hogy sütőlapátot könnyebben bevehessék. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A legtöbb pajta a házhoz hozzá volt épülve. Voltak keresztpajták is, ezeknek általában két kapuja volt (elől-hátul), egy vagy két fiókkal. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát nem savanyítottak. (1,2)
Savanyították „tarósrépát”, de nem nagy mennyiségben. Csak egy-két fazékra valót. (4)
A hordó aljába egy-egy egész fej káposztát is tettek. Ezt használták fel a töltött káposzta gombócainak „csomagolásához”. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az „a” típust nevezik meg. Először a kamrában volt, később felkerült a padlásra. Használtak még kenyértárolásra két rudat, ami össze volt fogva zápokkal. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Tejesfazékban küpültek. Egyáltalán nem ismerik a dongás köpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták emberi tápláléknak sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem használták táplálékul sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
3 vagy 4-es fonású hosszúkás kalácsot. Pusztakalácsnak is mondják. Kuglit is sütöttek kemencében. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Régen is készítettek lecsót, de divatja csak a háború (II. világháború) után lett. A paprika több benne, mint a paradicsom. Általában egy fej hagymát tesznek bele. Ezt megdinsztelik mielőtt a többit beletennék. Tojást ütnek rá. Ha hosszú levet hagynak, rizst tesznek bele. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Nem is tudtuk, hogy nyersen meg kell ennyi.” (1)
A paradicsomot nagyon sokáig nem ették nyersen. A kérdezettek szülei még egyáltalán nem. A mostani öregek sem eszik meg mind. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós-, mákos kalácsot. Kőtt rétest. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 10-es évekig az idősek még templomba is elmentek gatyában és csizmában. A 30-as években már csak nyáron vették fel. Az utolsó emberek a 40-es években hordták. Van egy mondóka: Előjött már Simon-Judás, Jaj lesz neked pőregatyás! (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Halcsontos blúzt hordtak az asszonyok. Már nem emlékeznek. Az ő szüleik fiatal korukban még hordták. (1,2)
A 30-as évekig jártak így az idős asszonyok. Hosszú szoknyában. „Még talán bugyijuk sem volt.” (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Pápára vitték szövetni. A 40-es évekig szakajtót, zsákot még szövettek. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt ilyen szokás. (1,2)
A mostani 80 évesek között már sok van, aki nem viselt kendőt. Kérdezettek szülei még kendősen jártak. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es években fordították egymás mellé az ágyakat. Most is egymás mellett vannak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel tartották a legtöbb lakodalmat. Volt új kenyér, új bor. „Szüret után jár az idő.” – mondták. Szokás volt Farsangon is. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat vagy vasárnap. Hétköznap is volt – kedden és csütörtökön. Hétfőn, szerdán és pénteken sosem tartottak. (1,2)
====b) 1930 körül: ====
Szombat. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a legény házánál tartották. Vacsora volt a főétkezés, sötétedéskor terítettek. Általában az egyik szobát kiürítették, ott tartották. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as években kezdtek bemenni Pápára éttermekbe. Otthon sátorban tartották, de már nem számított, hogy melyik fél házánál. „Ahol nagyobb volt a hely.” (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vőfények hívtak. A két vőfény ki volt pántlikázva, mellükön bokréta volt, a botjukon szalagok. 1-2 héttel hívtak a lakodalom előtt. Nem feltétlenül voltak rokonok.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hív, „jó előre”. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Tányértörés nem volt. Az ételek előtt mondókákat mondott a vőfény. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Nagyon régen falubeliek zenéltek. Cimbalom, bőgő, síp, hegedű és kontra volt a zenekarban. Nemesgörzsönyből is hoztak zenészeket, ezek nem cigányok voltak. Alsóságon a Nyári család 2 generációját ismerték, őket is elhívták. (1,2,3,4)
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A gyerekek és a legények egyaránt Luca előtti éjszaka, ill. este lucáztak.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Nem mentek be a házakhoz, csak szalmáztak. Betömködték az ablakokat, teleszórták az utcát. Később elvadult a szokás. Emlékeznek még szövegre, de erre már csak hallomásból: Luca-luca kitty-kotty, ha nem adnak litty-lotty! Ha nem adnak szalonnát, Lebököm a gerendát! (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Most sok öreglegény van – 10-12. A faluban kb. 800-an laknak. Régente is volt 3-4. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A tejesafzék nyakán fehér csík volt. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós-napkor nem volt semmilyen szokás. Húshag kedden a fiúk és a lányok beöltöztek és fánkot szedtek. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (Reformátusok a régi családok.) (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyün a zsidó!
kéményseprő!
Krampusz!
ördög!
csöndérek! (csendőrök) (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó, nádvágó embert. (Boszorkányságról beszéltek. A boszorkányok kutya, macska, kotlós képében jelentek meg.) (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Nagybajom

2014-04-30T17:39:16Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagybajom, 1986. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Majláth Sándor, 1913. december 13., Nagybajom, Fő u. 137.

2. Bíró János, 1914. január 26. Nagybajom, Fő u. 107.

3. Ács Busa János, 1917. augusztus 8. Nagybajom, Fő u. 84.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Horváth Gyula
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezésével kapcsolatban a „Nagybajom története” című könyvre hivatkoznak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Ács, Bíró, Majláth, Fekete, Horváth, Major, Mikei, Kónyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kutas, Csököly, Kisbajom, Rinyakovácsi, Mezőcsoknya hasonló leginkább. Egyformán gazdálkodnak, s a kulturális vonásaik is hasonlítanak. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Ormányságról, Zselicségről, Göcsejről hallottak. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Csököly háziiparáról, Szenna falumúzeumáról híres. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nagybajomaiknak szokták mondani, „Nagybajom nagy a bajom”. Szennáról kadari bee. A szennai templom szalmája kizöldült (teteje) le kellene kaszálni. Az „okosok” kitalálták, hogy húzzák föl a bikát – majd az lelegeli. Közben a bika megfulladt. Lógó nyelvére mondták – „már kadari”. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Böhönyéről, Csökölyről, Kutasról, Véséről, Mezőcsoknyáról szoktak házastársat hozni jelentős mértékben. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagybajom március 18., május 8., augusztus 18., október 15.; Kutas április 5.; Csököly november 25.; Vése április 5.; Kaposmérő február 10., április 1.;
====b) Piacra: ====
Kaposvár kedd, péntek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kutas július 26.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Segesd augusztus 15., szeptember 8. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nem szoktak munkába járni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Zalából és Vasból szoktak sommások jönni az uradalmakba. Hat hónapig dolgoztak a faluban. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Az eszközeiket vásáron szerezték be. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Magyarszombatfán és Gödörházán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok apróságokat. Favillások Zalából favillát. Meszesek Vasból meszet. Fazekasok Vasból és Zalából cserépedényeket. Edényfoltozók, drótosok, üvegesek Felvidékről. A II. világháború után fokozatosan maradtak el ezek az árusok. Edényfoltozó még ma is jár. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Egy-két gazdának volt Böhönyén szőlőbirtoka.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A helyi területeken csak Nagybajomról kijárók termeltek bort. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A Böhönye felé vezető út mellett az erdőben egy régi zsidó temető. A keresztény temető a falu szélén a Böhönyére vezető út mellett van. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általános volt. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
60-70 %-ban kézzel vetettek. (1,2,3)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b-t aratásnál használták, a c-t általánosan, amit „pikának” neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 6-8 keresztet szoktak összekapcsolva rakni, aminek kepesor a neve. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a kepe szót, meghatározott számú összerakott keresztet hívnak így. A kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározásához is. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm körüli. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Vízszintes rudakon (b) hordták a kicsépelt szalmát kazalba. Petrencényi szalma alá dugták a rudakat, közéálltak, s egyszerre emelték föl, majd vigyázva a lépésre a kazalhoz vitték. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1920-as, 1930-as években. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Csak a késői vetéseket végezték eke után, de az is ritka volt. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet szétterítették, majd megforgatták – ha esőt kapott, akkor többször is – és petrencékbe gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Általában kézzel, de használták a villát is. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
béfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
tézslaszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
járomszög (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha kevés volt a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használták a szügyre erősített tartóláncot, s ez a régebbi. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Lovasfogat a kocsi, marhásfogat a szekér. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér nem volt egészen négy méter hosszú. A nyíjtott szekérrel való szállítás az elterjedtebb és régibb. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítására a kötélen kívül csigát és kampót használták. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem használtak vesszőből készített szekérkast. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Sééfő, fejőke. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
A faluban alig fordult elő marhásfogat, ezért csak az irányító szavakat ismerik, de értelmét pontosan nem tudják. „Hij, ha, hó.” A becce nevet a fiatal borjúra használják. (1,2,3)
====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kuc-, kuc-, kuc. Coca-, coca. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-, pipi. Tyu-, tyu. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén szólítják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és len töréséhez tilótípusú eszközt használtak, aminek „tiló” a neve. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde (b). (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Puszták és majorok voltak a község határában. Kak, Felsőkak, Alsókak, Pálmajor, Imremajor, Balaskó, Madársára, Sötétkerék, Fődhid.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község helye mindig itt volt. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1966-ban. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Előfordult, hogy beépítették a falba a kéményt, de általában a falon kívül húzták fel. A szabad kéményes változatokra már nem emlékeznek. Vizsgálni nem tudtam, mert a régi házakat már lebontották. 1920-1930 körüli időktől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden helyiségnek külön bejárata volt, ami a pitarból nyílt. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A keresztmestergerenda általános volt. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1920-as években. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évtizedben. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Konyhából fűtött kemence nem volt. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú padkára (c). (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használták a fazékkiszedő villát. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát. A gyalult káposzta közé tettek egy-két fejet. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Még ma is sütnek egy-két helyen, de az 1960-as években megszűnt az általánossága. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csillagos a) formájú kenyértartót használtak. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Ezen a vidéken nem köpültek vajat. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
n.a.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak kukoricából készítettek, aminek gánica a neve. A kukoricalisztet leforrázták, majd egy tálra kiszaggatták, amit tejfölös vagy hagymás zsírral öntöttek le. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott köralakú kalácsot szoktak sütni ünnepre. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. 20 éve készítenek lecsót rendszeresen. Krumpli vagy rizs, paprika, hagyma, paradicsom volt az összetétel, a sorrend az arányokat is tükrözi. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mióta emlékeznek mindig fogyasztottak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kuglófot és „hosszú kőttet” (kelt rétes) tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen
====b) Hány szélből készült?====
8-10 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1930-as években még általános volt, azóta fokozatosan tűnt el. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező nem volt soha, de illett föltenni. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1920-as évektől kezdődően fordult elő. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Decembertől márciusig tartották az esküvőket. (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
kedden.
====b) 1930 körül: ====
szombaton. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mind a két fél házánál tartottak lakodalmat, amely három napig tartott. A saját rokonságot vendégelték meg.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A leggazdagabb étkezés első este volt, amit a többi meg sem közelített. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma már többen tartják vendéglőben, mint otthon. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
poszovics hívott a feleségével együtt, a lakodalom előtt egy héttel.
====b) 1930 körül: ====
a szülők hívják meg a vendégeket, a lakodalom előtt egy-két nappal. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeliek zenéltek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar öttagú: prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős, kisbőgős. (1,2,3)
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án kotyoltak
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vittek magukkal. A leírt szövegek nem szalonképesek. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Ezen a vidéken nem regöltek. (1,2,3)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Húsz, harminc körül volt az öreglegények száma. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
három X volt rajtuk. (1,2,3)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Magyaraszombatfáról szerezték be

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nincs jelentős hagyománya a szokásnak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Kettő angyal, egy-egy király, első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg dodó. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek szenteket. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Ördöggel, Bakurásszal, Tüzesemberrel. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tudnak erről. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kutas]]
[[Kategória:Csököly]]
[[Kategória:Kisbajom]]
[[Kategória:Rinyakovácsi]]
[[Kategória:Mezőcsoknya]]
[[Kategória:Szenna]]
[[Kategória:Böhönye]]
[[Kategória:Vése]]
[[Kategória:Kaposmérő]]
[[Kategória:Kaposvár]]
[[Kategória:Segesd]]

Nagybajom

2014-04-30T17:38:41Z

Szabó Gabriella: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

Nagybajom

2014-04-30T17:37:58Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagybajom, 1986. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Majláth Sándor, 1913. december 13., Nagybajom, Fő u. 137.

2. Bíró János, 1914. január 26. Nagybajom, Fő u. 107.

3. Ács Busa János, 1917. augusztus 8. Nagybajom, Fő u. 84.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Horváth Gyula
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezésével kapcsolatban a „Nagybajom története” című könyvre hivatkoznak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Ács, Bíró, Majláth, Fekete, Horváth, Major, Mikei, Kónyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kutas, Csököly, Kisbajom, Rinyakovácsi, Mezőcsoknya hasonló leginkább. Egyformán gazdálkodnak, s a kulturális vonásaik is hasonlítanak. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Ormányságról, Zselicségről, Göcsejről hallottak. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Csököly háziiparáról, Szenna falumúzeumáról híres. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nagybajomaiknak szokták mondani, „Nagybajom nagy a bajom”. Szennáról kadari bee. A szennai templom szalmája kizöldült (teteje) le kellene kaszálni. Az „okosok” kitalálták, hogy húzzák föl a bikát – majd az lelegeli. Közben a bika megfulladt. Lógó nyelvére mondták – „már kadari”. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Böhönyéről, Csökölyről, Kutasról, Véséről, Mezőcsoknyáról szoktak házastársat hozni jelentős mértékben. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagybajom március 18., május 8., augusztus 18., október 15.; Kutas április 5.; Csököly november 25.; Vése április 5.; Kaposmérő február 10., április 1.;
====b) Piacra: ====
Kaposvár kedd, péntek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kutas július 26.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Segesd augusztus 15., szeptember 8. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nem szoktak munkába járni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Zalából és Vasból szoktak sommások jönni az uradalmakba. Hat hónapig dolgoztak a faluban. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Az eszközeiket vásáron szerezték be. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Magyarszombatfán és Gödörházán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok apróságokat. Favillások Zalából favillát. Meszesek Vasból meszet. Fazekasok Vasból és Zalából cserépedényeket. Edényfoltozók, drótosok, üvegesek Felvidékről. A II. világháború után fokozatosan maradtak el ezek az árusok. Edényfoltozó még ma is jár. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Egy-két gazdának volt Böhönyén szőlőbirtoka.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A helyi területeken csak Nagybajomról kijárók termeltek bort. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A Böhönye felé vezető út mellett az erdőben egy régi zsidó temető. A keresztény temető a falu szélén a Böhönyére vezető út mellett van. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általános volt. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
60-70 %-ban kézzel vetettek. (1,2,3)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b-t aratásnál használták, a c-t általánosan, amit „pikának” neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 6-8 keresztet szoktak összekapcsolva rakni, aminek kepesor a neve. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a kepe szót, meghatározott számú összerakott keresztet hívnak így. A kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározásához is. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm körüli. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Vízszintes rudakon (b) hordták a kicsépelt szalmát kazalba. Petrencényi szalma alá dugták a rudakat, közéálltak, s egyszerre emelték föl, majd vigyázva a lépésre a kazalhoz vitték. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1920-as, 1930-as években. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Csak a késői vetéseket végezték eke után, de az is ritka volt. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet szétterítették, majd megforgatták – ha esőt kapott, akkor többször is – és petrencékbe gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Általában kézzel, de használták a villát is. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
béfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
tézslaszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
járomszög (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha kevés volt a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használták a szügyre erősített tartóláncot, s ez a régebbi. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Lovasfogat a kocsi, marhásfogat a szekér. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér nem volt egészen négy méter hosszú. A nyíjtott szekérrel való szállítás az elterjedtebb és régibb. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítására a kötélen kívül csigát és kampót használták. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem használtak vesszőből készített szekérkast. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Sééfő, fejőke. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
A faluban alig fordult elő marhásfogat, ezért csak az irányító szavakat ismerik, de értelmét pontosan nem tudják. „Hij, ha, hó.” A becce nevet a fiatal borjúra használják. (1,2,3)
====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kuc-, kuc-, kuc. Coca-, coca. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-, pipi. Tyu-, tyu. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén szólítják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és len töréséhez tilótípusú eszközt használtak, aminek „tiló” a neve. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde (b). (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Puszták és majorok voltak a község határában. Kak, Felsőkak, Alsókak, Pálmajor, Imremajor, Balaskó, Madársára, Sötétkerék, Fődhid.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község helye mindig itt volt. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1966-ban. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Előfordult, hogy beépítették a falba a kéményt, de általában a falon kívül húzták fel. A szabad kéményes változatokra már nem emlékeznek. Vizsgálni nem tudtam, mert a régi házakat már lebontották. 1920-1930 körüli időktől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden helyiségnek külön bejárata volt, ami a pitarból nyílt. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A keresztmestergerenda általános volt. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1920-as években. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évtizedben. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Konyhából fűtött kemence nem volt. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú padkára (c). (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használták a fazékkiszedő villát. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát. A gyalult káposzta közé tettek egy-két fejet. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Még ma is sütnek egy-két helyen, de az 1960-as években megszűnt az általánossága. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csillagos a) formájú kenyértartót használtak. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Ezen a vidéken nem köpültek vajat. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
-

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak kukoricából készítettek, aminek gánica a neve. A kukoricalisztet leforrázták, majd egy tálra kiszaggatták, amit tejfölös vagy hagymás zsírral öntöttek le. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott köralakú kalácsot szoktak sütni ünnepre. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. 20 éve készítenek lecsót rendszeresen. Krumpli vagy rizs, paprika, hagyma, paradicsom volt az összetétel, a sorrend az arányokat is tükrözi. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mióta emlékeznek mindig fogyasztottak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kuglófot és „hosszú kőttet” (kelt rétes) tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen
====b) Hány szélből készült?====
8-10 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1930-as években még általános volt, azóta fokozatosan tűnt el. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező nem volt soha, de illett föltenni. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1920-as évektől kezdődően fordult elő. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Decembertől márciusig tartották az esküvőket. (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
kedden.
====b) 1930 körül: ====
szombaton. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mind a két fél házánál tartottak lakodalmat, amely három napig tartott. A saját rokonságot vendégelték meg.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A leggazdagabb étkezés első este volt, amit a többi meg sem közelített. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma már többen tartják vendéglőben, mint otthon. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
poszovics hívott a feleségével együtt, a lakodalom előtt egy héttel.
====b) 1930 körül: ====
a szülők hívják meg a vendégeket, a lakodalom előtt egy-két nappal. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeliek zenéltek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar öttagú: prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős, kisbőgős. (1,2,3)
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án kotyoltak
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vittek magukkal. A leírt szövegek nem szalonképesek. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Ezen a vidéken nem regöltek. (1,2,3)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Húsz, harminc körül volt az öreglegények száma. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
három X volt rajtuk. (1,2,3)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Magyaraszombatfáról szerezték be

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nincs jelentős hagyománya a szokásnak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Kettő angyal, egy-egy király, első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg dodó. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek szenteket. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Ördöggel, Bakurásszal, Tüzesemberrel. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tudnak erről. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Nagybajom

2014-04-30T17:37:28Z

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagybajom, 1986. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Majláth Sándor, 1913. december 13., Nagybajom, Fő u. 137.

2. Bíró János, 1914. január 26. Nagybajom, Fő u. 107.

3. Ács Busa János, 1917. augusztus 8. Nagybajom, Fő u. 84.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Horváth Gyula
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezésével kapcsolatban a „Nagybajom története” című könyvre hivatkoznak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Ács, Bíró, Majláth, Fekete, Horváth, Major, Mikei, Kónyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kutas, Csököly, Kisbajom, Rinyakovácsi, Mezőcsoknya hasonló leginkább. Egyformán gazdálkodnak, s a kulturális vonásaik is hasonlítanak. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Ormányságról, Zselicségről, Göcsejről hallottak. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Csököly háziiparáról, Szenna falumúzeumáról híres. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nagybajomaiknak szokták mondani, „Nagybajom nagy a bajom”. Szennáról kadari bee. A szennai templom szalmája kizöldült (teteje) le kellene kaszálni. Az „okosok” kitalálták, hogy húzzák föl a bikát – majd az lelegeli. Közben a bika megfulladt. Lógó nyelvére mondták – „már kadari”. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Böhönyéről, Csökölyről, Kutasról, Véséről, Mezőcsoknyáról szoktak házastársat hozni jelentős mértékben. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagybajom március 18., május 8., augusztus 18., október 15.; Kutas április 5.; Csököly november 25.; Vése április 5.; Kaposmérő február 10., április 1.;
====b) Piacra: ====
Kaposvár kedd, péntek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kutas július 26.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Segesd augusztus 15., szeptember 8. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nem szoktak munkába járni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Zalából és Vasból szoktak sommások jönni az uradalmakba. Hat hónapig dolgoztak a faluban. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Az eszközeiket vásáron szerezték be. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Magyarszombatfán és Gödörházán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok apróságokat. Favillások Zalából favillát. Meszesek Vasból meszet. Fazekasok Vasból és Zalából cserépedényeket. Edényfoltozók, drótosok, üvegesek Felvidékről. A II. világháború után fokozatosan maradtak el ezek az árusok. Edényfoltozó még ma is jár. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Egy-két gazdának volt Böhönyén szőlőbirtoka.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A helyi területeken csak Nagybajomról kijárók termeltek bort. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A Böhönye felé vezető út mellett az erdőben egy régi zsidó temető. A keresztény temető a falu szélén a Böhönyére vezető út mellett van. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általános volt. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
60-70 %-ban kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b-t aratásnál használták, a c-t általánosan, amit „pikának” neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 6-8 keresztet szoktak összekapcsolva rakni, aminek kepesor a neve. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a kepe szót, meghatározott számú összerakott keresztet hívnak így. A kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározásához is. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm körüli. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Vízszintes rudakon (b) hordták a kicsépelt szalmát kazalba. Petrencényi szalma alá dugták a rudakat, közéálltak, s egyszerre emelték föl, majd vigyázva a lépésre a kazalhoz vitték. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1920-as, 1930-as években. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Csak a késői vetéseket végezték eke után, de az is ritka volt. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet szétterítették, majd megforgatták – ha esőt kapott, akkor többször is – és petrencékbe gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Általában kézzel, de használták a villát is. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
béfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
tézslaszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
járomszög (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha kevés volt a szalma. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használták a szügyre erősített tartóláncot, s ez a régebbi. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Lovasfogat a kocsi, marhásfogat a szekér. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér nem volt egészen négy méter hosszú. A nyíjtott szekérrel való szállítás az elterjedtebb és régibb. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítására a kötélen kívül csigát és kampót használták. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem használtak vesszőből készített szekérkast. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Sééfő, fejőke. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
A faluban alig fordult elő marhásfogat, ezért csak az irányító szavakat ismerik, de értelmét pontosan nem tudják. „Hij, ha, hó.” A becce nevet a fiatal borjúra használják. (1,2,3)
====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kuc-, kuc-, kuc. Coca-, coca. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-, pipi. Tyu-, tyu. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén szólítják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és len töréséhez tilótípusú eszközt használtak, aminek „tiló” a neve. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde (b). (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Puszták és majorok voltak a község határában. Kak, Felsőkak, Alsókak, Pálmajor, Imremajor, Balaskó, Madársára, Sötétkerék, Fődhid.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község helye mindig itt volt. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1966-ban. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Előfordult, hogy beépítették a falba a kéményt, de általában a falon kívül húzták fel. A szabad kéményes változatokra már nem emlékeznek. Vizsgálni nem tudtam, mert a régi házakat már lebontották. 1920-1930 körüli időktől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden helyiségnek külön bejárata volt, ami a pitarból nyílt. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A keresztmestergerenda általános volt. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1920-as években. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évtizedben. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Konyhából fűtött kemence nem volt. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú padkára (c). (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használták a fazékkiszedő villát. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát. A gyalult káposzta közé tettek egy-két fejet. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Még ma is sütnek egy-két helyen, de az 1960-as években megszűnt az általánossága. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csillagos a) formájú kenyértartót használtak. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Ezen a vidéken nem köpültek vajat. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
-

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak kukoricából készítettek, aminek gánica a neve. A kukoricalisztet leforrázták, majd egy tálra kiszaggatták, amit tejfölös vagy hagymás zsírral öntöttek le. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott köralakú kalácsot szoktak sütni ünnepre. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. 20 éve készítenek lecsót rendszeresen. Krumpli vagy rizs, paprika, hagyma, paradicsom volt az összetétel, a sorrend az arányokat is tükrözi. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mióta emlékeznek mindig fogyasztottak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kuglófot és „hosszú kőttet” (kelt rétes) tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen
====b) Hány szélből készült?====
8-10 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1930-as években még általános volt, azóta fokozatosan tűnt el. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező nem volt soha, de illett föltenni. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1920-as évektől kezdődően fordult elő. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Decembertől márciusig tartották az esküvőket. (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
kedden.
====b) 1930 körül: ====
szombaton. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mind a két fél házánál tartottak lakodalmat, amely három napig tartott. A saját rokonságot vendégelték meg.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A leggazdagabb étkezés első este volt, amit a többi meg sem közelített. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma már többen tartják vendéglőben, mint otthon. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
poszovics hívott a feleségével együtt, a lakodalom előtt egy héttel.
====b) 1930 körül: ====
a szülők hívják meg a vendégeket, a lakodalom előtt egy-két nappal. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeliek zenéltek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar öttagú: prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős, kisbőgős. (1,2,3)
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án kotyoltak
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vittek magukkal. A leírt szövegek nem szalonképesek. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Ezen a vidéken nem regöltek. (1,2,3)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Húsz, harminc körül volt az öreglegények száma. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
három X volt rajtuk. (1,2,3)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Magyaraszombatfáról szerezték be

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nincs jelentős hagyománya a szokásnak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Kettő angyal, egy-egy király, első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg dodó. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek szenteket. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Ördöggel, Bakurásszal, Tüzesemberrel. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem. (1,2,3)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tudnak erről. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Nagygeresd

2014-04-30T17:29:28Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagygeresd, 1986. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Pomogyi József, 1922. Magyaróvár, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 64.

2. Mesterházi László, 1895. Nemeskér, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

3. Horváth Istvánné Mesterházi Ida, 1933. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

4. Horváth István, 1926. Felsőpaty, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

5. Bokor László, 1919. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 94.

6. Németh Istvánné Horváth Mária, 1928. Répcejánosfa, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

7. Németh István, 1920. katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A megkérdezettek nem tudnak érdemleges, szájhagyományban élő történetet a falu keletkezéséről. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu legrégebbi családjai a Németh, Horváth, Varga, Béres, Istenes, Bencsik és Sárosi családok. Hogy honnan kerültek Nagygeresdre, arra már nem emlékeznek az informátorok. (1,2,3,4,5,6,7)
Az egyik adatközlő Pomogyi József tanár egyéni kutatásokat végzett, mely szerint a XVIII. század elejéig létezett egy Geresd nevű család a faluban. (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem, a faluba egyszerre nagyobb számban soha nem költöztek be. (1,2,3,7)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem, a faluból nagyszámú elköltözés soha nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Az adatközlők szerint nem hasonlít Nagygeresdre más falu. (2,3,4,6)
Egy informátor, Pomogyi József énektanár szerint Zsédeny regölése (szövegben és énekben egyaránt) szinte teljesen megegyezik Nagygeresdével. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Néha azt mondják, hogy Répce-menti falu Nagygeresd, de nem tartozik bele semmilyen tájegységbe a megkérdezettek szerint. (1,2,3,5,7)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek nem tudnak semmilyen közeli tájegységet, csoportot, stb. mondani. (2,3,5,6,7)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Érdemben nem vizsgálható kitérő válaszokat kaptam erre a kérdésre. Általában azt emlegették, hogy milyen irigyek Simaságra, mert 1969 óta ott van „minden”, a tanács, stb. (2,3,5,7)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A vasegerszegiek így csúfolták a nagygeresdieket: „Árvíz leső Geresdiek”, vagy „Répce leső Geresdiek!”. A visszavágás pedig így hangzott: „Utcán ülő Egerszegiek!” (1,2,3,4,5,6,7)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen, szokás volt más falvakból házasodni, ez a jelenség nagyon gyakori volt, de kitüntetetten egy bizonyos faluból nem volt jellemző a házasodás. Majdnem minden közeli faluból volt pár házasodás. (2,3,5,6,7)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Hogy pontosan melyik napon, arra már nem emlékeztek az adatközlők, de negyedévenként volt nagy állatvásár Vasegerszegen, Ivánon, Sajtoskálon és Hegyfalun, ezekre a vásárokra eljártak a faluból az 1950-es évek elejéig.
====b) Piacra: ====
Mivel csak messze (Sopronban) volt piac, ezért nem jártak piacra Nagygeresdről.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Mária-napkor nagyon kevesen, de el-elmentek Celldömölkre búcsúba. Augusztus 20-án István király ünnepén Nagygeresden „emberemlékezet óta” búcsú van mind a katolikus, mind az evangélikus templomban. A faluban fele-fele arányban élnek e két vallású emberek. (1,2,3,4,5,6,7)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nagygeresdről soha nem jártak el máshova dolgozni. (2,3,5,7)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nagygeresdre soha nem jöttek más falvakból dolgozni. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sárváron készített cserépedényeket használtak, melyeket vagy vándorárusoktól vettek, vagy a vasegerszegi vásáron szereztek be. (2,3,5,6,7)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
1945 előtt jöttek fazekasok Sárváron készült cserepekkel, gyümölcsösök Nagysimonyból, meszesek Sümegről, kb. 1950-ig Jákfáról rendszertelenül drótso tótok. Az 1940-es évekig, hogy honnan nem tudták, de jöttek cigány kovácsok is. A Felvidékről az 1920-as években üveges tótok jártak a faluba. (2,3,5,7)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A nagygeresdieknek nincs más falvak határában szőlőjük
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Mivel Nagygeresden nincs szőlő ezért más falubelieknek sincs Nagygeresden szőlője. (2,3,5,7)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Ma két működő temető van a faluban: a régi nagygeresdi és a kisgeresdi. (A két falu Nagygeresd és Kisgeresd 1928-ban egyesült.) Egy harmadik temető, amely a XVIII. században működött a katolikus templom körül helyezkedett el. Innen sok csont került a felszínre. (1,2,3,5,7)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A megkérdezettek szerint a falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4,5,6,7)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között csak ritkán, a gazdagok használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 egymáshoz erősített vasboronát. Akkor még az egy faborona használata volt az általános. (2,3,5,6,7)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés ritka volt.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A közepes gazdaságokban a két világháború között már általános volt a gépi vetés. A gépet egymástól kérték kölcsönbe. (2,3,5,7)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Nagygeresden általános volt a hajmók c), és a kétfogú gereblyés kaszacsapó (b-hez hasonló) használata. Mindkét eljárás olyan régi eredetű, hogy nem tudja egy adatközlő sem, hogy mióta használják Nagygeresden. (2,3,5,7)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, majd mindenki olyan kéve kötő fát használt, aminek a vastagabb felén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (2,3,5,7)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve jelentett 1 kepét és 10 kéve 1 lábat. A kévék száma nem változott az emlékezettel elérhető időkben. 3-8 összekapcsolt keresztet kepének hívták. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót, ami 3-8 összekapcsolt keresztet jelentett. Nem használták ezt a kifejezést a termény mennyiségének meghatározásához. (2,3,5,7)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Nagygeresden nem találtam sajnos már egyetlen csépet sem, de a megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a csép nyelének 17 maroknak kellett lennie, ami kb. 144-155 cm közötti hosszúság lehet. (2,3,4,5,6,7)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből a gépi cséplés esetén. Kölcsönbe jártak dolgozni. (2,3,5,7)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, de a nyárs használatának kezdeti időpontját a megkérdezettek egyáltalán nem tudták. A 3,5-4 m hosszú rudat valaki átdöfte egy nagy adag szalmán, a rudat vizszintesen tartva úgy, hogy a rúd hegyénél két földbe vert karó „ellentartotta” a szalmát. Aztán a szalmát a nyárssal magasan a fejfölé emelve a kazalhoz ment a nyársas és rádobta terhét a kazalra. (2,3,5,6,7)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A megkérdezettek közül senki sem emlékszik, még megközelítő pontossággal sem arra, hogy mikor szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után, barázdába való vetése az I. világháború után kezdődött, de csak az 1940-es évek második felében vált általánossá. (2,3,5,7)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát a renden szárították 2-3 napig, aztán favillával megforgatták. A forgatás után megint hagyták 1-2 napig száradni, utána pedig boglyába hordták. (2,3,5,7)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Ha az istállóhoz közel volt a kazal, akkor villával, vagy kosárban hordták a takarmányt a jószágnak, ha pedig messze volt, akkor meg bakszekérrel. Ez a két módozat volt ismert a faluban, de a bakszekérrel történő volt az elterjedtebb. Hogy melyik eljárást honnan ismerték meg, azt egyik adatközlő sem tudta megmondani. (2,3,5,7)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2,3,4,5,6,7)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használtak régen almozáshoz falevelet.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
csak kevesen és ritkán
====c) Melyik évszakban?====
Főként aszályos és után ősszel a szegények. (2,5,7)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930 körül a ló befogásához az a) típusú szerszámot használták Nagygeresden. (2,3,5,7)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherszállításra használták, a kocsit pedig személyszállításra. A kocsi elé mindig lovat kötöttek, a szekér elé pedig általában marhát, de előfordult, hogy módosabb gazdák lovat kötöttek a szekér elé is. (1,2,3,5,6,7)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m. A hosszú, nyújtott szekér az elterjedtebb és a régibb, a vendégoldallal való szállítást csak egy-két gazda csinálta és csak az utóbbi kb. 50 évben. (2,3,5,7)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Általános volt a csak kötéllel való leszorítása a nyomórúdnak, de előfordult, hogy „csigát” használtak a nagyobb hatékonyság érdekében, ami egy farúdra erősített fakarika volt. A fakarikán egy mélyedés vezette a kötelet. (2,3,5,6,7)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt saroglyát használtak. (2,3,5,7)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A faluban mindenki b) típusú szekérkast használt.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Nem használt senki sem két szekérkast. (2,3,5,7)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évszaktól függetlenül megtalpaltatták azt az ökröt és azt a tehenet is, amelyik „fúrt” a lábával és ezért kisebesedetta lába. (2,5,7)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: „zsééter/zséjter”. (1,2,3,5,6,7)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne
====b) terelik jobbra ====
Hik!
====c) és balra====
Hajsz!
A becce szót ismerik, de nem kapcsolják össze egyetlen indító szóval sem. A kis borjút hívták így. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót így hivogatták: „Coca-ne!”. (2,3,4,5,6,7)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot „Tyu-tyu-ne!” szavakkal hivogatják. (2,3,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát vagy neve szerint hívják, vagy „Ne!” kiáltással. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótipusú törőt használtak: „Kendervágót”. (2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban mindenki a) tipusú rokkát használt. Egyszerűen csak: „rokka” névvel illették. (1,2,3,4,5,6,7)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Kisgeresd és Nagygeresd 1928-ban egyesült. A két, valaha önálló falut összekötő út északi oldalán már 1930-ban „összeépült”, összeért a két falu, a déli oldalán az 1960-as évek elején történt meg az összeérése a két falu házainak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A megkérdezettek tudomása szerint Nagygeresd és Kisgeresd is mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázat sövényház az 1960-as évek legeléjén leégett. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
1945 után már csak zárt kéményeket építettek a faluban. A szabadkéményes és füstöskéményes házak régi füstvezetékét lebontották teljesen és az új zárt kéményt a fal mellé építették. A legtovább fennmaradt szabadkéményt 1984-ben alakították át a fent leírt módon. E régi ház Bokor Lászlóé, címe: Petőfi u. 94. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakból a szabadba csak egy ajtó nyílt a konyhából a „ternácra”, vagy az udvarba. (1,2,5,7)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház (földfalu is). Régi ház: Petőfi u. 128.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az adatközlők szerint már a múlt század végén megjelenhettek a rakott sparheltek, és az első világháború után váltak általánossá. (1,2,5,7)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A „kockaházak” építése kb: 1960-tól kezdve kizárólagosak lettek. Egysoros házat az 1940-es évektől kezdve nem építenek. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Olyan házról nem is hallottak amelyiknek a szobájában egykor konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3,5,7)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha kemencét normál magasságú (c) kb: 50-70 cm magas padkára építik. (1,2,3,5,7)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az adatközlők szerint leeresztett oldaltoldású pajta valaha elég sok volt a faluban, ma is van még egy-kettő. (2,3,5,7)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek, hogy valaha is használtak volna fazékkiszedő villát. (1,3,4,5,6,7)
a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe a fazékkiszedő villának. (1)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak Nagygeresden. (3,6,7)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
nem

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960-ban általánosan megszűnt a kenyér házi sütése. (1,2,3,4,6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban a csillagos (a) és a vesszőíves (c) kenyértartók voltak elterjedve. (2,3,6,7)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak egy füllel ellátott dongás fából készült vajköpülőt. (1,2,3,4,5,6,7) (Sajnos már nincs a faluban vajköpülő.)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Mivel az adatközlők már a hajdina termesztés tényére is alig emlékeznek, ezért sajnos a hajdinatörőkről nem tudtak semmit sem mondani. (Eszköz sem maradt fenn.) (2,5,6,7)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem emlékszik senki sem arra, hogy készítettek volna valaha is kását hajdinából. (2,3,5,6,7)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre hosszúkás fonott kalácsot sütöttek mindig. A neve puszta kalács volt (a) ábra). (2,3,6,7)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. az 1930-as évektől esznek az emberek gyakrabban lecsót Nagygeresden. Paradicsom volt a legtöbb benne, kicsit kevesebb paprika és pár fej hagyma. (1,2,3,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kb. az 1930-as évektől esznek rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2,3,5,6,7)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „karácsonyi asztalra” mindig vagy diós, vagy mákos, vagy lekváros kalács került, olykor kuglóf. (1,3,4,5,6,7)
A legidősebb adatközlő emlékszik egy sifli nevű sült tésztára, amit az édesanyja készített mindig karácsonykor, hogy készült és miből, arra már ő sem emlékezett, csak annyit tud, hogy formával kiszaggatott, cukorral beszórt sütemény volt. Állítása szerint az 1930-as években, amikor ő Nagygeresdre került, akkor más asszonyok is csináltak ilyet a faluban, nem csak az ő édesanyja. A többi informátor viszont sajnos már nem emlékszik a siflire. (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, főleg a templomba viseltek széles gatyát a férfiak.
====b) Hány szélből készült?====
4 szélből készültet. (2,5,6,7)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. 1940-ig a nők még derékban rögzített szoknyát hordtak. (1,2,3,5,6,7)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok soha nem szőttek a faluban, csak fonalat fontak. (2,5,6,7)
Egy adatközlő, Pomogyi József tanár saját kutatására hivatkozva állította, hogy a XIX. század derekán 30 db! takács működött a faluban. (1) (Asszonyok szövéséről ő sem tudott semmit.)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nagygeresden nem szólták meg azt az asszonyt aki az udvaron kívül födetlen fővel mutatkozott. (3,5,6,7)
A legidősebb adatközlő szerint szülőfalujában Nemeskéren az édesanyja idejében még megszólták ezért az asszonyokat, de amióta Nagygeresden él (1933) ilyet nem tapasztalt. (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. 1960-ig volt általános szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobákban. Bár ez az elhelyezés egyre ritkább, azért még mindig van, akinek még így vana szobájában a két ágy. (1,2,3,4,5,6,7)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangkor és tavasszal tartották. Néha késő ősszel.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjti időszakban soha. (1,2,5,7)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4,5,6,7)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
egy főétkezés volt: a vacsora. (2,3,5,6,7)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kb. 10 éve kizárólag vendéglőkben tartják a lakodalmakat, pl: Sárváron, Répcelakon, Bükön stb. Ilyenkor is egy fő étkezés van a vacsora. (1,3,4,6)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a vendéghivogató egyszer, a lakodalom előtt 1 héttel meghívta a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====
a falubelieket és a rokonokat a jegyespár személyesen hívja meg, a falun kívüli ismerősöket pedig postai meghívóval, kb. 3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5,6,7)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt cseréptörés. (1,2,3,5,7)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A cigányzenészeket Ivánból hívták, néha Csepregről, vagy Bükről.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 főből állt a zenekar: 2 hegedűsből, 1 bőgősből, 1 siposból, 1 cimbalmosból.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Valamikor az 1940-es években lépett a zenekarba a tangóharmónika, a gombos harmónika pedig valamivel még előbb. A zene napjainkig általában cigányzene, de újabban egyre többször modern pop zenét szolgáltatnak a zenekarok. (2,3,4,5,6,7)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Zene nélküli nem alakos szokás volt. Szalmát, töreket vittek magukkal a legények és bekérezkedtek a házakba. Ha nem engedték be őket azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen”. Ha beengedték őket, akkor szavaltak és szétszórták a szalmát, hogy legyen min tojnia a tyúkoknak. A kötött szöveg így hangzott:
„Luca, Luca kity-koty
Néném asszony lity-loty
Tik-tyuk, ludjuk tojjanak
Diót, almát adjanak
Ha nem adnak diót, almát
Leverem a vasgerendát
Annyi pénzük legyen
Mint égen a csillag
Annyi zsírjuk legyen
Mint kútban a víz
Olyan hosszú kolbászuk legyen
Mint a falu hossza
Olyan vastag szalonnájuk legyen
Mint a fagerenda
Fejszéjük, furajok
Úgy álljon a hegyibe
Mint a pöcsöm a helibe.” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor, december 25-én volt a regölés.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Máig él a szokás, bár régen minden házba mentek regölők, ma meg már csak a lányos házakhoz mennek
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szövegre még mindenki (akikhez már nem járnak regölni azok is) emlékszik:
„Megjöttünk, megjöttünk Szent István szolgái
A régis szokás szerint őket köszönteni.
Megölték a disznót, érezzük a szagát
Hogyha nekünk adnák a hátulsó sonkát
Amoda keletkezett egy nagy folyó patak
Abban legeltetnek csudaféle szarvast
Csudaféle szarvasnak ezer ága-boga, ezer mise gyertya
Gyulladván gyulladjék, altatván aludjék
Hej regürejtem
Az új esztendőben majd neked ejtem
Az újesztendőben mit is mondanának
Egy szép leányt, kinek neve volna, XY volna.
Mit is mondanának
Egy szép legényt, kinek neve volna, XY volna.
Hej regürejtem, majd neked ejtem
Regülik a gazdát, vele az asszonyát
Szegen van egy zacskó, tele van százassal
Fele a gazdáé, fele a regősöké
Hej regürejtem, regü-regü-regürejtem.”
Búcsúzás: „Adja Isten, hogy több szent István estét megélhessünk, erővel egészséggel eltölthessünk, ne búval, bánattal, több örvendetes napokkal. Adjon Isten bort, búzát, baracot, tarka farkú malacot, csutorának feneket had ihassunk eleget! Boldog új évet kívnunk!” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem voltak soha nagyobb számban öreglegények a faluban. 1 néha 2 volt. (1,2,5,7)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Csak egy adatközlő ismeri az X-el díszített tejesfazekakat. Szerinte a faluban 1-2 ilyen tejesfazék volt csak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Állítása, emlékezete szerint ezeket Városlődön készítették. (2)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem dobtak soha égő tárgyakat soha a levegőbe. (1,2,5,7)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A szülők Miklós-napon a gyerekek ablakba tett cipőjébe tettek ajándékokat. Egy legény viszont régen Mikulásnak beöltözve végigjárta a falut. Lisztezte az arcát, kender szakállat ragasztott, kifordított sapkát, kabátot húzott, kezében láncos botot tartott és a gyerekeket kikérdezte, hogy tudnak-e már imádkozni. Aki szépen imádkozott, az kapott egy kis almát, diót vagy egyéb kis ajándékot, finomságot. (1,2,3,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A pásztorjáték szereplői a betlehemezéskor a következők: 1 öregpásztor és 2 bojtár. (2,3,5,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték a barmok patrónusaként. (1,2,3,7)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprővel, Krampusszal, iskolával (?) ijesztgették a gyerekeket. (1,4)
Semmivel sem. (2,3,5,6,7)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt a diódobálás sohasem szokás. (1,2,3,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét vágó embert láttak a régiek a Holdban, akit azért szívott fel a Hold, mert vasárnap dolgozott. (2,5,7)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Zsédeny]]
[[Kategória:Simaság]]
[[Kategória:Vasegerszeg]]
[[Kategória:Ivánon]]
[[Kategória:Sajtoskál]]
[[Kategória:Hegyfalu]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Nagysimony]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Répcelak]]
[[Kategória:Bük]]
[[Kategória:Csepreg]]

Nagygeresd

2014-04-30T17:29:08Z

Szabó Gabriella: /* b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le. */

Nagygeresd

2014-04-30T17:28:12Z

Szabó Gabriella: /* b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagygeresd, 1986. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Pomogyi József, 1922. Magyaróvár, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 64.

2. Mesterházi László, 1895. Nemeskér, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

3. Horváth Istvánné Mesterházi Ida, 1933. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

4. Horváth István, 1926. Felsőpaty, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

5. Bokor László, 1919. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 94.

6. Németh Istvánné Horváth Mária, 1928. Répcejánosfa, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

7. Németh István, 1920. katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A megkérdezettek nem tudnak érdemleges, szájhagyományban élő történetet a falu keletkezéséről. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu legrégebbi családjai a Németh, Horváth, Varga, Béres, Istenes, Bencsik és Sárosi családok. Hogy honnan kerültek Nagygeresdre, arra már nem emlékeznek az informátorok. (1,2,3,4,5,6,7)
Az egyik adatközlő Pomogyi József tanár egyéni kutatásokat végzett, mely szerint a XVIII. század elejéig létezett egy Geresd nevű család a faluban. (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem, a faluba egyszerre nagyobb számban soha nem költöztek be. (1,2,3,7)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem, a faluból nagyszámú elköltözés soha nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Az adatközlők szerint nem hasonlít Nagygeresdre más falu. (2,3,4,6)
Egy informátor, Pomogyi József énektanár szerint Zsédeny regölése (szövegben és énekben egyaránt) szinte teljesen megegyezik Nagygeresdével. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Néha azt mondják, hogy Répce-menti falu Nagygeresd, de nem tartozik bele semmilyen tájegységbe a megkérdezettek szerint. (1,2,3,5,7)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek nem tudnak semmilyen közeli tájegységet, csoportot, stb. mondani. (2,3,5,6,7)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Érdemben nem vizsgálható kitérő válaszokat kaptam erre a kérdésre. Általában azt emlegették, hogy milyen irigyek Simaságra, mert 1969 óta ott van „minden”, a tanács, stb. (2,3,5,7)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A vasegerszegiek így csúfolták a nagygeresdieket: „Árvíz leső Geresdiek”, vagy „Répce leső Geresdiek!”. A visszavágás pedig így hangzott: „Utcán ülő Egerszegiek!” (1,2,3,4,5,6,7)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen, szokás volt más falvakból házasodni, ez a jelenség nagyon gyakori volt, de kitüntetetten egy bizonyos faluból nem volt jellemző a házasodás. Majdnem minden közeli faluból volt pár házasodás. (2,3,5,6,7)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Hogy pontosan melyik napon, arra már nem emlékeztek az adatközlők, de negyedévenként volt nagy állatvásár Vasegerszegen, Ivánon, Sajtoskálon és Hegyfalun, ezekre a vásárokra eljártak a faluból az 1950-es évek elejéig.
====b) Piacra: ====
Mivel csak messze (Sopronban) volt piac, ezért nem jártak piacra Nagygeresdről.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Mária-napkor nagyon kevesen, de el-elmentek Celldömölkre búcsúba. Augusztus 20-án István király ünnepén Nagygeresden „emberemlékezet óta” búcsú van mind a katolikus, mind az evangélikus templomban. A faluban fele-fele arányban élnek e két vallású emberek. (1,2,3,4,5,6,7)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nagygeresdről soha nem jártak el máshova dolgozni. (2,3,5,7)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nagygeresdre soha nem jöttek más falvakból dolgozni. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sárváron készített cserépedényeket használtak, melyeket vagy vándorárusoktól vettek, vagy a vasegerszegi vásáron szereztek be. (2,3,5,6,7)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
1945 előtt jöttek fazekasok Sárváron készült cserepekkel, gyümölcsösök Nagysimonyból, meszesek Sümegről, kb. 1950-ig Jákfáról rendszertelenül drótso tótok. Az 1940-es évekig, hogy honnan nem tudták, de jöttek cigány kovácsok is. A Felvidékről az 1920-as években üveges tótok jártak a faluba. (2,3,5,7)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A nagygeresdieknek nincs más falvak határában szőlőjük
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Mivel Nagygeresden nincs szőlő ezért más falubelieknek sincs Nagygeresden szőlője. (2,3,5,7)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Ma két működő temető van a faluban: a régi nagygeresdi és a kisgeresdi. (A két falu Nagygeresd és Kisgeresd 1928-ban egyesült.) Egy harmadik temető, amely a XVIII. században működött a katolikus templom körül helyezkedett el. Innen sok csont került a felszínre. (1,2,3,5,7)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A megkérdezettek szerint a falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4,5,6,7)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között csak ritkán, a gazdagok használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 egymáshoz erősített vasboronát. Akkor még az egy faborona használata volt az általános. (2,3,5,6,7)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés ritka volt.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A közepes gazdaságokban a két világháború között már általános volt a gépi vetés. A gépet egymástól kérték kölcsönbe. (2,3,5,7)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Nagygeresden általános volt a hajmók c), és a kétfogú gereblyés kaszacsapó (b-hez hasonló) használata. Mindkét eljárás olyan régi eredetű, hogy nem tudja egy adatközlő sem, hogy mióta használják Nagygeresden. (2,3,5,7)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, majd mindenki olyan kéve kötő fát használt, aminek a vastagabb felén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (2,3,5,7)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve jelentett 1 kepét és 10 kéve 1 lábat. A kévék száma nem változott az emlékezettel elérhető időkben. 3-8 összekapcsolt keresztet kepének hívták. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót, ami 3-8 összekapcsolt keresztet jelentett. Nem használták ezt a kifejezést a termény mennyiségének meghatározásához. (2,3,5,7)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Nagygeresden nem találtam sajnos már egyetlen csépet sem, de a megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a csép nyelének 17 maroknak kellett lennie, ami kb. 144-155 cm közötti hosszúság lehet. (2,3,4,5,6,7)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből a gépi cséplés esetén. Kölcsönbe jártak dolgozni. (2,3,5,7)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, de a nyárs használatának kezdeti időpontját a megkérdezettek egyáltalán nem tudták. A 3,5-4 m hosszú rudat valaki átdöfte egy nagy adag szalmán, a rudat vizszintesen tartva úgy, hogy a rúd hegyénél két földbe vert karó „ellentartotta” a szalmát. Aztán a szalmát a nyárssal magasan a fejfölé emelve a kazalhoz ment a nyársas és rádobta terhét a kazalra. (2,3,5,6,7)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A megkérdezettek közül senki sem emlékszik, még megközelítő pontossággal sem arra, hogy mikor szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után, barázdába való vetése az I. világháború után kezdődött, de csak az 1940-es évek második felében vált általánossá. (2,3,5,7)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát a renden szárították 2-3 napig, aztán favillával megforgatták. A forgatás után megint hagyták 1-2 napig száradni, utána pedig boglyába hordták. (2,3,5,7)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Ha az istállóhoz közel volt a kazal, akkor villával, vagy kosárban hordták a takarmányt a jószágnak, ha pedig messze volt, akkor meg bakszekérrel. Ez a két módozat volt ismert a faluban, de a bakszekérrel történő volt az elterjedtebb. Hogy melyik eljárást honnan ismerték meg, azt egyik adatközlő sem tudta megmondani. (2,3,5,7)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2,3,4,5,6,7)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használtak régen almozáshoz falevelet.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
csak kevesen és ritkán
====c) Melyik évszakban?====
Főként aszályos és után ősszel a szegények. (2,5,7)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930 körül a ló befogásához az a) típusú szerszámot használták Nagygeresden. (2,3,5,7)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherszállításra használták, a kocsit pedig személyszállításra. A kocsi elé mindig lovat kötöttek, a szekér elé pedig általában marhát, de előfordult, hogy módosabb gazdák lovat kötöttek a szekér elé is. (1,2,3,5,6,7)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m. A hosszú, nyújtott szekér az elterjedtebb és a régibb, a vendégoldallal való szállítást csak egy-két gazda csinálta és csak az utóbbi kb. 50 évben. (2,3,5,7)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Általános volt a csak kötéllel való leszorítása a nyomórúdnak, de előfordult, hogy „csigát” használtak a nagyobb hatékonyság érdekében, ami egy farúdra erősített fakarika volt. A fakarikán egy mélyedés vezette a kötelet. (2,3,5,6,7)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt saroglyát használtak. (2,3,5,7)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A faluban mindenki b) típusú szekérkast használt.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Nem használt senki sem két szekérkast. (2,3,5,7)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évszaktól függetlenül megtalpaltatták azt az ökröt és azt a tehenet is, amelyik „fúrt” a lábával és ezért kisebesedetta lába. (2,5,7)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: „zsééter/zséjter”. (1,2,3,5,6,7)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne
====b) terelik jobbra ====
Hik!
====c) és balra====
Hajsz!
A becce szót ismerik, de nem kapcsolják össze egyetlen indító szóval sem. A kis borjút hívták így. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót így hivogatták: „Coca-ne!”. (2,3,4,5,6,7)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot „Tyu-tyu-ne!” szavakkal hivogatják. (2,3,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát vagy neve szerint hívják, vagy „Ne!” kiáltással. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótipusú törőt használtak: „Kendervágót”. (2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban mindenki a) tipusú rokkát használt. Egyszerűen csak: „rokka” névvel illették. (1,2,3,4,5,6,7)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Kisgeresd és Nagygeresd 1928-ban egyesült. A két, valaha önálló falut összekötő út északi oldalán már 1930-ban „összeépült”, összeért a két falu, a déli oldalán az 1960-as évek elején történt meg az összeérése a két falu házainak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A megkérdezettek tudomása szerint Nagygeresd és Kisgeresd is mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázat sövényház az 1960-as évek legeléjén leégett. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
1945 után már csak zárt kéményeket építettek a faluban. A szabadkéményes és füstöskéményes házak régi füstvezetékét lebontották teljesen és az új zárt kéményt a fal mellé építették. A legtovább fennmaradt szabadkéményt 1984-ben alakították át a fent leírt módon. E régi ház Bokor Lászlóé, címe: Petőfi u. 94. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakból a szabadba csak egy ajtó nyílt a konyhából a „ternácra”, vagy az udvarba. (1,2,5,7)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház (földfalu is). Régi ház: Petőfi u. 128.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az adatközlők szerint már a múlt század végén megjelenhettek a rakott sparheltek, és az első világháború után váltak általánossá. (1,2,5,7)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A „kockaházak” építése kb: 1960-tól kezdve kizárólagosak lettek. Egysoros házat az 1940-es évektől kezdve nem építenek. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Olyan házról nem is hallottak amelyiknek a szobájában egykor konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3,5,7)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha kemencét normál magasságú (c) kb: 50-70 cm magas padkára építik. (1,2,3,5,7)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az adatközlők szerint leeresztett oldaltoldású pajta valaha elég sok volt a faluban, ma is van még egy-kettő. (2,3,5,7)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek, hogy valaha is használtak volna fazékkiszedő villát. (1,3,4,5,6,7)
a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe a fazékkiszedő villának. (1)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak Nagygeresden. (3,6,7)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
nem

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960-ban általánosan megszűnt a kenyér házi sütése. (1,2,3,4,6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban a csillagos (a) és a vesszőíves (c) kenyértartók voltak elterjedve. (2,3,6,7)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak egy füllel ellátott dongás fából készült vajköpülőt. (1,2,3,4,5,6,7) (Sajnos már nincs a faluban vajköpülő.)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Mivel az adatközlők már a hajdina termesztés tényére is alig emlékeznek, ezért sajnos a hajdinatörőkről nem tudtak semmit sem mondani. (Eszköz sem maradt fenn.) (2,5,6,7)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem emlékszik senki sem arra, hogy készítettek volna valaha is kását hajdinából. (2,3,5,6,7)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre hosszúkás fonott kalácsot sütöttek mindig. A neve puszta kalács volt (a) ábra). (2,3,6,7)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. az 1930-as évektől esznek az emberek gyakrabban lecsót Nagygeresden. Paradicsom volt a legtöbb benne, kicsit kevesebb paprika és pár fej hagyma. (1,2,3,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kb. az 1930-as évektől esznek rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2,3,5,6,7)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „karácsonyi asztalra” mindig vagy diós, vagy mákos, vagy lekváros kalács került, olykor kuglóf. (1,3,4,5,6,7)
A legidősebb adatközlő emlékszik egy sifli nevű sült tésztára, amit az édesanyja készített mindig karácsonykor, hogy készült és miből, arra már ő sem emlékezett, csak annyit tud, hogy formával kiszaggatott, cukorral beszórt sütemény volt. Állítása szerint az 1930-as években, amikor ő Nagygeresdre került, akkor más asszonyok is csináltak ilyet a faluban, nem csak az ő édesanyja. A többi informátor viszont sajnos már nem emlékszik a siflire. (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, főleg a templomba viseltek széles gatyát a férfiak.
====b) Hány szélből készült?====
4 szélből készültet. (2,5,6,7)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. 1940-ig a nők még derékban rögzített szoknyát hordtak. (1,2,3,5,6,7)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok soha nem szőttek a faluban, csak fonalat fontak. (2,5,6,7)
Egy adatközlő, Pomogyi József tanár saját kutatására hivatkozva állította, hogy a XIX. század derekán 30 db! takács működött a faluban. (1) (Asszonyok szövéséről ő sem tudott semmit.)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nagygeresden nem szólták meg azt az asszonyt aki az udvaron kívül födetlen fővel mutatkozott. (3,5,6,7)
A legidősebb adatközlő szerint szülőfalujában Nemeskéren az édesanyja idejében még megszólták ezért az asszonyokat, de amióta Nagygeresden él (1933) ilyet nem tapasztalt. (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. 1960-ig volt általános szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobákban. Bár ez az elhelyezés egyre ritkább, azért még mindig van, akinek még így vana szobájában a két ágy. (1,2,3,4,5,6,7)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangkor és tavasszal tartották. Néha késő ősszel.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjti időszakban soha. (1,2,5,7)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4,5,6,7)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
egy főétkezés volt: a vacsora. (2,3,5,6,7)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kb. 10 éve kizárólag vendéglőkben tartják a lakodalmakat, pl: Sárváron, Répcelakon, Bükön stb. Ilyenkor is egy fő étkezés van a vacsora. (1,3,4,6)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a vendéghivogató egyszer, a lakodalom előtt 1 héttel meghívta a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====
a falubelieket és a rokonokat a jegyespár személyesen hívja meg, a falun kívüli ismerősöket pedig postai meghívóval, kb. 3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5,6,7)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt cseréptörés. (1,2,3,5,7)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A cigányzenészeket Ivánból hívták, néha Csepregről, vagy Bükről.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 főből állt a zenekar: 2 hegedűsből, 1 bőgősből, 1 siposból, 1 cimbalmosból.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Valamikor az 1940-es években lépett a zenekarba a tangóharmónika, a gombos harmónika pedig valamivel még előbb. A zene napjainkig általában cigányzene, de újabban egyre többször modern pop zenét szolgáltatnak a zenekarok. (2,3,4,5,6,7)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
. Zene nélküli nem alakos szokás volt. Szalmát, töreket vittek magukkal a legények és bekérezkedtek a házakba. Ha nem engedték be őket azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen”. Ha beengedték őket, akkor szavaltak és szétszórták a szalmát, hogy legyen min tojnia a tyúkoknak. A kötött szöveg így hangzott:
„Luca, Luca kity-koty
Néném asszony lity-loty
Tik-tyuk, ludjuk tojjanak
Diót, almát adjanak
Ha nem adnak diót, almát
Leverem a vasgerendát
Annyi pénzük legyen
Mint égen a csillag
Annyi zsírjuk legyen
Mint kútban a víz
Olyan hosszú kolbászuk legyen
Mint a falu hossza
Olyan vastag szalonnájuk legyen
Mint a fagerenda
Fejszéjük, furajok
Úgy álljon a hegyibe
Mint a pöcsöm a helibe.” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor, december 25-én volt a regölés.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Máig él a szokás, bár régen minden házba mentek regölők, ma meg már csak a lányos házakhoz mennek
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szövegre még mindenki (akikhez már nem járnak regölni azok is) emlékszik:
„Megjöttünk, megjöttünk Szent István szolgái
A régis szokás szerint őket köszönteni.
Megölték a disznót, érezzük a szagát
Hogyha nekünk adnák a hátulsó sonkát
Amoda keletkezett egy nagy folyó patak
Abban legeltetnek csudaféle szarvast
Csudaféle szarvasnak ezer ága-boga, ezer mise gyertya
Gyulladván gyulladjék, altatván aludjék
Hej regürejtem
Az új esztendőben majd neked ejtem
Az újesztendőben mit is mondanának
Egy szép leányt, kinek neve volna, XY volna.
Mit is mondanának
Egy szép legényt, kinek neve volna, XY volna.
Hej regürejtem, majd neked ejtem
Regülik a gazdát, vele az asszonyát
Szegen van egy zacskó, tele van százassal
Fele a gazdáé, fele a regősöké
Hej regürejtem, regü-regü-regürejtem.”
Búcsúzás: „Adja Isten, hogy több szent István estét megélhessünk, erővel egészséggel eltölthessünk, ne búval, bánattal, több örvendetes napokkal. Adjon Isten bort, búzát, baracot, tarka farkú malacot, csutorának feneket had ihassunk eleget! Boldog új évet kívnunk!” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem voltak soha nagyobb számban öreglegények a faluban. 1 néha 2 volt. (1,2,5,7)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Csak egy adatközlő ismeri az X-el díszített tejesfazekakat. Szerinte a faluban 1-2 ilyen tejesfazék volt csak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Állítása, emlékezete szerint ezeket Városlődön készítették. (2)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem dobtak soha égő tárgyakat soha a levegőbe. (1,2,5,7)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A szülők Miklós-napon a gyerekek ablakba tett cipőjébe tettek ajándékokat. Egy legény viszont régen Mikulásnak beöltözve végigjárta a falut. Lisztezte az arcát, kender szakállat ragasztott, kifordított sapkát, kabátot húzott, kezében láncos botot tartott és a gyerekeket kikérdezte, hogy tudnak-e már imádkozni. Aki szépen imádkozott, az kapott egy kis almát, diót vagy egyéb kis ajándékot, finomságot. (1,2,3,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A pásztorjáték szereplői a betlehemezéskor a következők: 1 öregpásztor és 2 bojtár. (2,3,5,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték a barmok patrónusaként. (1,2,3,7)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprővel, Krampusszal, iskolával (?) ijesztgették a gyerekeket. (1,4)
Semmivel sem. (2,3,5,6,7)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt a diódobálás sohasem szokás. (1,2,3,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét vágó embert láttak a régiek a Holdban, akit azért szívott fel a Hold, mert vasárnap dolgozott. (2,5,7)

[[Kategória:Települések]]

Nagygeresd

2014-04-30T17:27:29Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagygeresd, 1986. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Pomogyi József, 1922. Magyaróvár, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 64.

2. Mesterházi László, 1895. Nemeskér, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

3. Horváth Istvánné Mesterházi Ida, 1933. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

4. Horváth István, 1926. Felsőpaty, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

5. Bokor László, 1919. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 94.

6. Németh Istvánné Horváth Mária, 1928. Répcejánosfa, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

7. Németh István, 1920. katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A megkérdezettek nem tudnak érdemleges, szájhagyományban élő történetet a falu keletkezéséről. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu legrégebbi családjai a Németh, Horváth, Varga, Béres, Istenes, Bencsik és Sárosi családok. Hogy honnan kerültek Nagygeresdre, arra már nem emlékeznek az informátorok. (1,2,3,4,5,6,7)
Az egyik adatközlő Pomogyi József tanár egyéni kutatásokat végzett, mely szerint a XVIII. század elejéig létezett egy Geresd nevű család a faluban. (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem, a faluba egyszerre nagyobb számban soha nem költöztek be. (1,2,3,7)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem, a faluból nagyszámú elköltözés soha nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Az adatközlők szerint nem hasonlít Nagygeresdre más falu. (2,3,4,6)
Egy informátor, Pomogyi József énektanár szerint Zsédeny regölése (szövegben és énekben egyaránt) szinte teljesen megegyezik Nagygeresdével. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Néha azt mondják, hogy Répce-menti falu Nagygeresd, de nem tartozik bele semmilyen tájegységbe a megkérdezettek szerint. (1,2,3,5,7)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek nem tudnak semmilyen közeli tájegységet, csoportot, stb. mondani. (2,3,5,6,7)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Érdemben nem vizsgálható kitérő válaszokat kaptam erre a kérdésre. Általában azt emlegették, hogy milyen irigyek Simaságra, mert 1969 óta ott van „minden”, a tanács, stb. (2,3,5,7)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A vasegerszegiek így csúfolták a nagygeresdieket: „Árvíz leső Geresdiek”, vagy „Répce leső Geresdiek!”. A visszavágás pedig így hangzott: „Utcán ülő Egerszegiek!” (1,2,3,4,5,6,7)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen, szokás volt más falvakból házasodni, ez a jelenség nagyon gyakori volt, de kitüntetetten egy bizonyos faluból nem volt jellemző a házasodás. Majdnem minden közeli faluból volt pár házasodás. (2,3,5,6,7)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Hogy pontosan melyik napon, arra már nem emlékeztek az adatközlők, de negyedévenként volt nagy állatvásár Vasegerszegen, Ivánon, Sajtoskálon és Hegyfalun, ezekre a vásárokra eljártak a faluból az 1950-es évek elejéig.
====b) Piacra: ====
Mivel csak messze (Sopronban) volt piac, ezért nem jártak piacra Nagygeresdről.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Mária-napkor nagyon kevesen, de el-elmentek Celldömölkre búcsúba. Augusztus 20-án István király ünnepén Nagygeresden „emberemlékezet óta” búcsú van mind a katolikus, mind az evangélikus templomban. A faluban fele-fele arányban élnek e két vallású emberek. (1,2,3,4,5,6,7)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nagygeresdről soha nem jártak el máshova dolgozni. (2,3,5,7)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nagygeresdre soha nem jöttek más falvakból dolgozni. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sárváron készített cserépedényeket használtak, melyeket vagy vándorárusoktól vettek, vagy a vasegerszegi vásáron szereztek be. (2,3,5,6,7)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
1945 előtt jöttek fazekasok Sárváron készült cserepekkel, gyümölcsösök Nagysimonyból, meszesek Sümegről, kb. 1950-ig Jákfáról rendszertelenül drótso tótok. Az 1940-es évekig, hogy honnan nem tudták, de jöttek cigány kovácsok is. A Felvidékről az 1920-as években üveges tótok jártak a faluba. (2,3,5,7)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A nagygeresdieknek nincs más falvak határában szőlőjük
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Mivel Nagygeresden nincs szőlő ezért más falubelieknek sincs Nagygeresden szőlője. (2,3,5,7)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Ma két működő temető van a faluban: a régi nagygeresdi és a kisgeresdi. (A két falu Nagygeresd és Kisgeresd 1928-ban egyesült.) Egy harmadik temető, amely a XVIII. században működött a katolikus templom körül helyezkedett el. Innen sok csont került a felszínre. (1,2,3,5,7)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A megkérdezettek szerint a falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4,5,6,7)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között csak ritkán, a gazdagok használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 egymáshoz erősített vasboronát. Akkor még az egy faborona használata volt az általános. (2,3,5,6,7)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés ritka volt.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A közepes gazdaságokban a két világháború között már általános volt a gépi vetés. A gépet egymástól kérték kölcsönbe. (2,3,5,7)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Nagygeresden általános volt a hajmók c), és a kétfogú gereblyés kaszacsapó (b-hez hasonló) használata. Mindkét eljárás olyan régi eredetű, hogy nem tudja egy adatközlő sem, hogy mióta használják Nagygeresden. (2,3,5,7)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, majd mindenki olyan kéve kötő fát használt, aminek a vastagabb felén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (2,3,5,7)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve jelentett 1 kepét és 10 kéve 1 lábat. A kévék száma nem változott az emlékezettel elérhető időkben. 3-8 összekapcsolt keresztet kepének hívták. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót, ami 3-8 összekapcsolt keresztet jelentett. Nem használták ezt a kifejezést a termény mennyiségének meghatározásához. (2,3,5,7)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Nagygeresden nem találtam sajnos már egyetlen csépet sem, de a megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a csép nyelének 17 maroknak kellett lennie, ami kb. 144-155 cm közötti hosszúság lehet. (2,3,4,5,6,7)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből a gépi cséplés esetén. Kölcsönbe jártak dolgozni. (2,3,5,7)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, de a nyárs használatának kezdeti időpontját a megkérdezettek egyáltalán nem tudták. A 3,5-4 m hosszú rudat valaki átdöfte egy nagy adag szalmán, a rudat vizszintesen tartva úgy, hogy a rúd hegyénél két földbe vert karó „ellentartotta” a szalmát. Aztán a szalmát a nyárssal magasan a fejfölé emelve a kazalhoz ment a nyársas és rádobta terhét a kazalra. (2,3,5,6,7)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A megkérdezettek közül senki sem emlékszik, még megközelítő pontossággal sem arra, hogy mikor szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után, barázdába való vetése az I. világháború után kezdődött, de csak az 1940-es évek második felében vált általánossá. (2,3,5,7)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát a renden szárították 2-3 napig, aztán favillával megforgatták. A forgatás után megint hagyták 1-2 napig száradni, utána pedig boglyába hordták. (2,3,5,7)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Ha az istállóhoz közel volt a kazal, akkor villával, vagy kosárban hordták a takarmányt a jószágnak, ha pedig messze volt, akkor meg bakszekérrel. Ez a két módozat volt ismert a faluban, de a bakszekérrel történő volt az elterjedtebb. Hogy melyik eljárást honnan ismerték meg, azt egyik adatközlő sem tudta megmondani. (2,3,5,7)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2,3,4,5,6,7)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használtak régen almozáshoz falevelet.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
csak kevesen és ritkán
====c) Melyik évszakban?====
Főként aszályos és után ősszel a szegények. (2,5,7)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930 körül a ló befogásához az a) típusú szerszámot használták Nagygeresden. (2,3,5,7)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherszállításra használták, a kocsit pedig személyszállításra. A kocsi elé mindig lovat kötöttek, a szekér elé pedig általában marhát, de előfordult, hogy módosabb gazdák lovat kötöttek a szekér elé is. (1,2,3,5,6,7)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m. A hosszú, nyújtott szekér az elterjedtebb és a régibb, a vendégoldallal való szállítást csak egy-két gazda csinálta és csak az utóbbi kb. 50 évben. (2,3,5,7)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Általános volt a csak kötéllel való leszorítása a nyomórúdnak, de előfordult, hogy „csigát” használtak a nagyobb hatékonyság érdekében, ami egy farúdra erősített fakarika volt. A fakarikán egy mélyedés vezette a kötelet. (2,3,5,6,7)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt saroglyát használtak. (2,3,5,7)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A faluban mindenki b) típusú szekérkast használt.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Nem használt senki sem két szekérkast. (2,3,5,7)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évszaktól függetlenül megtalpaltatták azt az ökröt és azt a tehenet is, amelyik „fúrt” a lábával és ezért kisebesedetta lába. (2,5,7)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: „zsééter/zséjter”. (1,2,3,5,6,7)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne
====b) terelik jobbra ====
Hik!
====c) és balra====
Hajsz!
A becce szót ismerik, de nem kapcsolják össze egyetlen indító szóval sem. A kis borjút hívták így. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót így hivogatták: „Coca-ne!”. (2,3,4,5,6,7)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot „Tyu-tyu-ne!” szavakkal hivogatják. (2,3,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát vagy neve szerint hívják, vagy „Ne!” kiáltással. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótipusú törőt használtak: „Kendervágót”. (2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban mindenki a) tipusú rokkát használt. Egyszerűen csak: „rokka” névvel illették. (1,2,3,4,5,6,7)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Kisgeresd és Nagygeresd 1928-ban egyesült. A két, valaha önálló falut összekötő út északi oldalán már 1930-ban „összeépült”, összeért a két falu, a déli oldalán az 1960-as évek elején történt meg az összeérése a két falu házainak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A megkérdezettek tudomása szerint Nagygeresd és Kisgeresd is mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázat sövényház az 1960-as évek legeléjén leégett. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
1945 után már csak zárt kéményeket építettek a faluban. A szabadkéményes és füstöskéményes házak régi füstvezetékét lebontották teljesen és az új zárt kéményt a fal mellé építették. A legtovább fennmaradt szabadkéményt 1984-ben alakították át a fent leírt módon. E régi ház Bokor Lászlóé, címe: Petőfi u. 94. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakból a szabadba csak egy ajtó nyílt a konyhából a „ternácra”, vagy az udvarba. (1,2,5,7)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház (földfalu is). Régi ház: Petőfi u. 128.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az adatközlők szerint már a múlt század végén megjelenhettek a rakott sparheltek, és az első világháború után váltak általánossá. (1,2,5,7)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A „kockaházak” építése kb: 1960-tól kezdve kizárólagosak lettek. Egysoros házat az 1940-es évektől kezdve nem építenek. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Olyan házról nem is hallottak amelyiknek a szobájában egykor konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3,5,7)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha kemencét normál magasságú (c) kb: 50-70 cm magas padkára építik. (1,2,3,5,7)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az adatközlők szerint leeresztett oldaltoldású pajta valaha elég sok volt a faluban, ma is van még egy-kettő. (2,3,5,7)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek, hogy valaha is használtak volna fazékkiszedő villát. (1,3,4,5,6,7)
a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe a fazékkiszedő villának. (1)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak Nagygeresden. (3,6,7)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960-ban általánosan megszűnt a kenyér házi sütése. (1,2,3,4,6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban a csillagos (a) és a vesszőíves (c) kenyértartók voltak elterjedve. (2,3,6,7)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak egy füllel ellátott dongás fából készült vajköpülőt. (1,2,3,4,5,6,7) (Sajnos már nincs a faluban vajköpülő.)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Mivel az adatközlők már a hajdina termesztés tényére is alig emlékeznek, ezért sajnos a hajdinatörőkről nem tudtak semmit sem mondani. (Eszköz sem maradt fenn.) (2,5,6,7)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem emlékszik senki sem arra, hogy készítettek volna valaha is kását hajdinából. (2,3,5,6,7)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre hosszúkás fonott kalácsot sütöttek mindig. A neve puszta kalács volt (a) ábra). (2,3,6,7)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. az 1930-as évektől esznek az emberek gyakrabban lecsót Nagygeresden. Paradicsom volt a legtöbb benne, kicsit kevesebb paprika és pár fej hagyma. (1,2,3,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kb. az 1930-as évektől esznek rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2,3,5,6,7)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „karácsonyi asztalra” mindig vagy diós, vagy mákos, vagy lekváros kalács került, olykor kuglóf. (1,3,4,5,6,7)
A legidősebb adatközlő emlékszik egy sifli nevű sült tésztára, amit az édesanyja készített mindig karácsonykor, hogy készült és miből, arra már ő sem emlékezett, csak annyit tud, hogy formával kiszaggatott, cukorral beszórt sütemény volt. Állítása szerint az 1930-as években, amikor ő Nagygeresdre került, akkor más asszonyok is csináltak ilyet a faluban, nem csak az ő édesanyja. A többi informátor viszont sajnos már nem emlékszik a siflire. (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, főleg a templomba viseltek széles gatyát a férfiak.
====b) Hány szélből készült?====
4 szélből készültet. (2,5,6,7)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. 1940-ig a nők még derékban rögzített szoknyát hordtak. (1,2,3,5,6,7)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok soha nem szőttek a faluban, csak fonalat fontak. (2,5,6,7)
Egy adatközlő, Pomogyi József tanár saját kutatására hivatkozva állította, hogy a XIX. század derekán 30 db! takács működött a faluban. (1) (Asszonyok szövéséről ő sem tudott semmit.)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nagygeresden nem szólták meg azt az asszonyt aki az udvaron kívül födetlen fővel mutatkozott. (3,5,6,7)
A legidősebb adatközlő szerint szülőfalujában Nemeskéren az édesanyja idejében még megszólták ezért az asszonyokat, de amióta Nagygeresden él (1933) ilyet nem tapasztalt. (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. 1960-ig volt általános szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobákban. Bár ez az elhelyezés egyre ritkább, azért még mindig van, akinek még így vana szobájában a két ágy. (1,2,3,4,5,6,7)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangkor és tavasszal tartották. Néha késő ősszel.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjti időszakban soha. (1,2,5,7)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4,5,6,7)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
egy főétkezés volt: a vacsora. (2,3,5,6,7)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kb. 10 éve kizárólag vendéglőkben tartják a lakodalmakat, pl: Sárváron, Répcelakon, Bükön stb. Ilyenkor is egy fő étkezés van a vacsora. (1,3,4,6)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a vendéghivogató egyszer, a lakodalom előtt 1 héttel meghívta a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====
a falubelieket és a rokonokat a jegyespár személyesen hívja meg, a falun kívüli ismerősöket pedig postai meghívóval, kb. 3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5,6,7)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt cseréptörés. (1,2,3,5,7)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A cigányzenészeket Ivánból hívták, néha Csepregről, vagy Bükről.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 főből állt a zenekar: 2 hegedűsből, 1 bőgősből, 1 siposból, 1 cimbalmosból.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Valamikor az 1940-es években lépett a zenekarba a tangóharmónika, a gombos harmónika pedig valamivel még előbb. A zene napjainkig általában cigányzene, de újabban egyre többször modern pop zenét szolgáltatnak a zenekarok. (2,3,4,5,6,7)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
. Zene nélküli nem alakos szokás volt. Szalmát, töreket vittek magukkal a legények és bekérezkedtek a házakba. Ha nem engedték be őket azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen”. Ha beengedték őket, akkor szavaltak és szétszórták a szalmát, hogy legyen min tojnia a tyúkoknak. A kötött szöveg így hangzott:
„Luca, Luca kity-koty
Néném asszony lity-loty
Tik-tyuk, ludjuk tojjanak
Diót, almát adjanak
Ha nem adnak diót, almát
Leverem a vasgerendát
Annyi pénzük legyen
Mint égen a csillag
Annyi zsírjuk legyen
Mint kútban a víz
Olyan hosszú kolbászuk legyen
Mint a falu hossza
Olyan vastag szalonnájuk legyen
Mint a fagerenda
Fejszéjük, furajok
Úgy álljon a hegyibe
Mint a pöcsöm a helibe.” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor, december 25-én volt a regölés.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Máig él a szokás, bár régen minden házba mentek regölők, ma meg már csak a lányos házakhoz mennek
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szövegre még mindenki (akikhez már nem járnak regölni azok is) emlékszik:
„Megjöttünk, megjöttünk Szent István szolgái
A régis szokás szerint őket köszönteni.
Megölték a disznót, érezzük a szagát
Hogyha nekünk adnák a hátulsó sonkát
Amoda keletkezett egy nagy folyó patak
Abban legeltetnek csudaféle szarvast
Csudaféle szarvasnak ezer ága-boga, ezer mise gyertya
Gyulladván gyulladjék, altatván aludjék
Hej regürejtem
Az új esztendőben majd neked ejtem
Az újesztendőben mit is mondanának
Egy szép leányt, kinek neve volna, XY volna.
Mit is mondanának
Egy szép legényt, kinek neve volna, XY volna.
Hej regürejtem, majd neked ejtem
Regülik a gazdát, vele az asszonyát
Szegen van egy zacskó, tele van százassal
Fele a gazdáé, fele a regősöké
Hej regürejtem, regü-regü-regürejtem.”
Búcsúzás: „Adja Isten, hogy több szent István estét megélhessünk, erővel egészséggel eltölthessünk, ne búval, bánattal, több örvendetes napokkal. Adjon Isten bort, búzát, baracot, tarka farkú malacot, csutorának feneket had ihassunk eleget! Boldog új évet kívnunk!” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem voltak soha nagyobb számban öreglegények a faluban. 1 néha 2 volt. (1,2,5,7)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Csak egy adatközlő ismeri az X-el díszített tejesfazekakat. Szerinte a faluban 1-2 ilyen tejesfazék volt csak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Állítása, emlékezete szerint ezeket Városlődön készítették. (2)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem dobtak soha égő tárgyakat soha a levegőbe. (1,2,5,7)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A szülők Miklós-napon a gyerekek ablakba tett cipőjébe tettek ajándékokat. Egy legény viszont régen Mikulásnak beöltözve végigjárta a falut. Lisztezte az arcát, kender szakállat ragasztott, kifordított sapkát, kabátot húzott, kezében láncos botot tartott és a gyerekeket kikérdezte, hogy tudnak-e már imádkozni. Aki szépen imádkozott, az kapott egy kis almát, diót vagy egyéb kis ajándékot, finomságot. (1,2,3,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A pásztorjáték szereplői a betlehemezéskor a következők: 1 öregpásztor és 2 bojtár. (2,3,5,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték a barmok patrónusaként. (1,2,3,7)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprővel, Krampusszal, iskolával (?) ijesztgették a gyerekeket. (1,4)
Semmivel sem. (2,3,5,6,7)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt a diódobálás sohasem szokás. (1,2,3,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét vágó embert láttak a régiek a Holdban, akit azért szívott fel a Hold, mert vasárnap dolgozott. (2,5,7)

[[Kategória:Települések]]

Nagygeresd

2014-04-30T17:26:02Z

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagygeresd, 1986. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Pomogyi József, 1922. Magyaróvár, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 64.

2. Mesterházi László, 1895. Nemeskér, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

3. Horváth Istvánné Mesterházi Ida, 1933. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

4. Horváth István, 1926. Felsőpaty, evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 90.

5. Bokor László, 1919. evangélikus, Nagygeresd, Petőfi u. 94.

6. Németh Istvánné Horváth Mária, 1928. Répcejánosfa, katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

7. Németh István, 1920. katolikus, Nagygeresd, Petőfi u. 128.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A megkérdezettek nem tudnak érdemleges, szájhagyományban élő történetet a falu keletkezéséről. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu legrégebbi családjai a Németh, Horváth, Varga, Béres, Istenes, Bencsik és Sárosi családok. Hogy honnan kerültek Nagygeresdre, arra már nem emlékeznek az informátorok. (1,2,3,4,5,6,7)
Az egyik adatközlő Pomogyi József tanár egyéni kutatásokat végzett, mely szerint a XVIII. század elejéig létezett egy Geresd nevű család a faluban. (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem, a faluba egyszerre nagyobb számban soha nem költöztek be. (1,2,3,7)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem, a faluból nagyszámú elköltözés soha nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Az adatközlők szerint nem hasonlít Nagygeresdre más falu. (2,3,4,6)
Egy informátor, Pomogyi József énektanár szerint Zsédeny regölése (szövegben és énekben egyaránt) szinte teljesen megegyezik Nagygeresdével. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Néha azt mondják, hogy Répce-menti falu Nagygeresd, de nem tartozik bele semmilyen tájegységbe a megkérdezettek szerint. (1,2,3,5,7)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek nem tudnak semmilyen közeli tájegységet, csoportot, stb. mondani. (2,3,5,6,7)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Érdemben nem vizsgálható kitérő válaszokat kaptam erre a kérdésre. Általában azt emlegették, hogy milyen irigyek Simaságra, mert 1969 óta ott van „minden”, a tanács, stb. (2,3,5,7)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A vasegerszegiek így csúfolták a nagygeresdieket: „Árvíz leső Geresdiek”, vagy „Répce leső Geresdiek!”. A visszavágás pedig így hangzott: „Utcán ülő Egerszegiek!” (1,2,3,4,5,6,7)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen, szokás volt más falvakból házasodni, ez a jelenség nagyon gyakori volt, de kitüntetetten egy bizonyos faluból nem volt jellemző a házasodás. Majdnem minden közeli faluból volt pár házasodás. (2,3,5,6,7)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Hogy pontosan melyik napon, arra már nem emlékeztek az adatközlők, de negyedévenként volt nagy állatvásár Vasegerszegen, Ivánon, Sajtoskálon és Hegyfalun, ezekre a vásárokra eljártak a faluból az 1950-es évek elejéig.
====b) Piacra: ====
Mivel csak messze (Sopronban) volt piac, ezért nem jártak piacra Nagygeresdről.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Mária-napkor nagyon kevesen, de el-elmentek Celldömölkre búcsúba. Augusztus 20-án István király ünnepén Nagygeresden „emberemlékezet óta” búcsú van mind a katolikus, mind az evangélikus templomban. A faluban fele-fele arányban élnek e két vallású emberek. (1,2,3,4,5,6,7)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nagygeresdről soha nem jártak el máshova dolgozni. (2,3,5,7)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nagygeresdre soha nem jöttek más falvakból dolgozni. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sárváron készített cserépedényeket használtak, melyeket vagy vándorárusoktól vettek, vagy a vasegerszegi vásáron szereztek be. (2,3,5,6,7)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
1945 előtt jöttek fazekasok Sárváron készült cserepekkel, gyümölcsösök Nagysimonyból, meszesek Sümegről, kb. 1950-ig Jákfáról rendszertelenül drótso tótok. Az 1940-es évekig, hogy honnan nem tudták, de jöttek cigány kovácsok is. A Felvidékről az 1920-as években üveges tótok jártak a faluba. (2,3,5,7)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A nagygeresdieknek nincs más falvak határában szőlőjük
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Mivel Nagygeresden nincs szőlő ezért más falubelieknek sincs Nagygeresden szőlője. (2,3,5,7)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Ma két működő temető van a faluban: a régi nagygeresdi és a kisgeresdi. (A két falu Nagygeresd és Kisgeresd 1928-ban egyesült.) Egy harmadik temető, amely a XVIII. században működött a katolikus templom körül helyezkedett el. Innen sok csont került a felszínre. (1,2,3,5,7)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A megkérdezettek szerint a falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4,5,6,7)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között csak ritkán, a gazdagok használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 egymáshoz erősített vasboronát. Akkor még az egy faborona használata volt az általános. (2,3,5,6,7)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A közepes gazdaságokban a két világháború között már általános volt a gépi vetés, a kézi vetés ritka volt. A gépet egymástól kérték kölcsönbe. (2,3,5,7)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Nagygeresden általános volt a hajmók c), és a kétfogú gereblyés kaszacsapó (b-hez hasonló) használata. Mindkét eljárás olyan régi eredetű, hogy nem tudja egy adatközlő sem, hogy mióta használják Nagygeresden. (2,3,5,7)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, majd mindenki olyan kéve kötő fát használt, aminek a vastagabb felén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (2,3,5,7)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve jelentett 1 kepét és 10 kéve 1 lábat. A kévék száma nem változott az emlékezettel elérhető időkben. 3-8 összekapcsolt keresztet kepének hívták. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót, ami 3-8 összekapcsolt keresztet jelentett. Nem használták ezt a kifejezést a termény mennyiségének meghatározásához. (2,3,5,7)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Nagygeresden nem találtam sajnos már egyetlen csépet sem, de a megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a csép nyelének 17 maroknak kellett lennie, ami kb. 144-155 cm közötti hosszúság lehet. (2,3,4,5,6,7)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből a gépi cséplés esetén. Kölcsönbe jártak dolgozni. (2,3,5,7)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, de a nyárs használatának kezdeti időpontját a megkérdezettek egyáltalán nem tudták. A 3,5-4 m hosszú rudat valaki átdöfte egy nagy adag szalmán, a rudat vizszintesen tartva úgy, hogy a rúd hegyénél két földbe vert karó „ellentartotta” a szalmát. Aztán a szalmát a nyárssal magasan a fejfölé emelve a kazalhoz ment a nyársas és rádobta terhét a kazalra. (2,3,5,6,7)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A megkérdezettek közül senki sem emlékszik, még megközelítő pontossággal sem arra, hogy mikor szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után, barázdába való vetése az I. világháború után kezdődött, de csak az 1940-es évek második felében vált általánossá. (2,3,5,7)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát a renden szárították 2-3 napig, aztán favillával megforgatták. A forgatás után megint hagyták 1-2 napig száradni, utána pedig boglyába hordták. (2,3,5,7)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Ha az istállóhoz közel volt a kazal, akkor villával, vagy kosárban hordták a takarmányt a jószágnak, ha pedig messze volt, akkor meg bakszekérrel. Ez a két módozat volt ismert a faluban, de a bakszekérrel történő volt az elterjedtebb. Hogy melyik eljárást honnan ismerték meg, azt egyik adatközlő sem tudta megmondani. (2,3,5,7)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2,3,4,5,6,7)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használtak régen almozáshoz falevelet.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
csak kevesen és ritkán
====c) Melyik évszakban?====
Főként aszályos és után ősszel a szegények. (2,5,7)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930 körül a ló befogásához az a) típusú szerszámot használták Nagygeresden. (2,3,5,7)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherszállításra használták, a kocsit pedig személyszállításra. A kocsi elé mindig lovat kötöttek, a szekér elé pedig általában marhát, de előfordult, hogy módosabb gazdák lovat kötöttek a szekér elé is. (1,2,3,5,6,7)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m. A hosszú, nyújtott szekér az elterjedtebb és a régibb, a vendégoldallal való szállítást csak egy-két gazda csinálta és csak az utóbbi kb. 50 évben. (2,3,5,7)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Általános volt a csak kötéllel való leszorítása a nyomórúdnak, de előfordult, hogy „csigát” használtak a nagyobb hatékonyság érdekében, ami egy farúdra erősített fakarika volt. A fakarikán egy mélyedés vezette a kötelet. (2,3,5,6,7)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt saroglyát használtak. (2,3,5,7)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A faluban mindenki b) típusú szekérkast használt.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Nem használt senki sem két szekérkast. (2,3,5,7)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évszaktól függetlenül megtalpaltatták azt az ökröt és azt a tehenet is, amelyik „fúrt” a lábával és ezért kisebesedetta lába. (2,5,7)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: „zsééter/zséjter”. (1,2,3,5,6,7)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne
====b) terelik jobbra ====
Hik!
====c) és balra====
Hajsz!
A becce szót ismerik, de nem kapcsolják össze egyetlen indító szóval sem. A kis borjút hívták így. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót így hivogatták: „Coca-ne!”. (2,3,4,5,6,7)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot „Tyu-tyu-ne!” szavakkal hivogatják. (2,3,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát vagy neve szerint hívják, vagy „Ne!” kiáltással. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótipusú törőt használtak: „Kendervágót”. (2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban mindenki a) tipusú rokkát használt. Egyszerűen csak: „rokka” névvel illették. (1,2,3,4,5,6,7)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Kisgeresd és Nagygeresd 1928-ban egyesült. A két, valaha önálló falut összekötő út északi oldalán már 1930-ban „összeépült”, összeért a két falu, a déli oldalán az 1960-as évek elején történt meg az összeérése a két falu házainak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A megkérdezettek tudomása szerint Nagygeresd és Kisgeresd is mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázat sövényház az 1960-as évek legeléjén leégett. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
1945 után már csak zárt kéményeket építettek a faluban. A szabadkéményes és füstöskéményes házak régi füstvezetékét lebontották teljesen és az új zárt kéményt a fal mellé építették. A legtovább fennmaradt szabadkéményt 1984-ben alakították át a fent leírt módon. E régi ház Bokor Lászlóé, címe: Petőfi u. 94. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakból a szabadba csak egy ajtó nyílt a konyhából a „ternácra”, vagy az udvarba. (1,2,5,7)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház (földfalu is). Régi ház: Petőfi u. 128.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az adatközlők szerint már a múlt század végén megjelenhettek a rakott sparheltek, és az első világháború után váltak általánossá. (1,2,5,7)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A „kockaházak” építése kb: 1960-tól kezdve kizárólagosak lettek. Egysoros házat az 1940-es évektől kezdve nem építenek. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Olyan házról nem is hallottak amelyiknek a szobájában egykor konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3,5,7)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha kemencét normál magasságú (c) kb: 50-70 cm magas padkára építik. (1,2,3,5,7)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az adatközlők szerint leeresztett oldaltoldású pajta valaha elég sok volt a faluban, ma is van még egy-kettő. (2,3,5,7)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek, hogy valaha is használtak volna fazékkiszedő villát. (1,3,4,5,6,7)
a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe a fazékkiszedő villának. (1)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak Nagygeresden. (3,6,7)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960-ban általánosan megszűnt a kenyér házi sütése. (1,2,3,4,6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban a csillagos (a) és a vesszőíves (c) kenyértartók voltak elterjedve. (2,3,6,7)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak egy füllel ellátott dongás fából készült vajköpülőt. (1,2,3,4,5,6,7) (Sajnos már nincs a faluban vajköpülő.)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Mivel az adatközlők már a hajdina termesztés tényére is alig emlékeznek, ezért sajnos a hajdinatörőkről nem tudtak semmit sem mondani. (Eszköz sem maradt fenn.) (2,5,6,7)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem emlékszik senki sem arra, hogy készítettek volna valaha is kását hajdinából. (2,3,5,6,7)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre hosszúkás fonott kalácsot sütöttek mindig. A neve puszta kalács volt (a) ábra). (2,3,6,7)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Kb. az 1930-as évektől esznek az emberek gyakrabban lecsót Nagygeresden. Paradicsom volt a legtöbb benne, kicsit kevesebb paprika és pár fej hagyma. (1,2,3,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kb. az 1930-as évektől esznek rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2,3,5,6,7)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „karácsonyi asztalra” mindig vagy diós, vagy mákos, vagy lekváros kalács került, olykor kuglóf. (1,3,4,5,6,7)
A legidősebb adatközlő emlékszik egy sifli nevű sült tésztára, amit az édesanyja készített mindig karácsonykor, hogy készült és miből, arra már ő sem emlékezett, csak annyit tud, hogy formával kiszaggatott, cukorral beszórt sütemény volt. Állítása szerint az 1930-as években, amikor ő Nagygeresdre került, akkor más asszonyok is csináltak ilyet a faluban, nem csak az ő édesanyja. A többi informátor viszont sajnos már nem emlékszik a siflire. (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, főleg a templomba viseltek széles gatyát a férfiak.
====b) Hány szélből készült?====
4 szélből készültet. (2,5,6,7)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. 1940-ig a nők még derékban rögzített szoknyát hordtak. (1,2,3,5,6,7)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok soha nem szőttek a faluban, csak fonalat fontak. (2,5,6,7)
Egy adatközlő, Pomogyi József tanár saját kutatására hivatkozva állította, hogy a XIX. század derekán 30 db! takács működött a faluban. (1) (Asszonyok szövéséről ő sem tudott semmit.)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nagygeresden nem szólták meg azt az asszonyt aki az udvaron kívül födetlen fővel mutatkozott. (3,5,6,7)
A legidősebb adatközlő szerint szülőfalujában Nemeskéren az édesanyja idejében még megszólták ezért az asszonyokat, de amióta Nagygeresden él (1933) ilyet nem tapasztalt. (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. 1960-ig volt általános szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobákban. Bár ez az elhelyezés egyre ritkább, azért még mindig van, akinek még így vana szobájában a két ágy. (1,2,3,4,5,6,7)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangkor és tavasszal tartották. Néha késő ősszel.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjti időszakban soha. (1,2,5,7)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4,5,6,7)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
egy főétkezés volt: a vacsora. (2,3,5,6,7)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kb. 10 éve kizárólag vendéglőkben tartják a lakodalmakat, pl: Sárváron, Répcelakon, Bükön stb. Ilyenkor is egy fő étkezés van a vacsora. (1,3,4,6)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a vendéghivogató egyszer, a lakodalom előtt 1 héttel meghívta a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====
a falubelieket és a rokonokat a jegyespár személyesen hívja meg, a falun kívüli ismerősöket pedig postai meghívóval, kb. 3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5,6,7)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt cseréptörés. (1,2,3,5,7)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A cigányzenészeket Ivánból hívták, néha Csepregről, vagy Bükről.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 főből állt a zenekar: 2 hegedűsből, 1 bőgősből, 1 siposból, 1 cimbalmosból.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Valamikor az 1940-es években lépett a zenekarba a tangóharmónika, a gombos harmónika pedig valamivel még előbb. A zene napjainkig általában cigányzene, de újabban egyre többször modern pop zenét szolgáltatnak a zenekarok. (2,3,4,5,6,7)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
. Zene nélküli nem alakos szokás volt. Szalmát, töreket vittek magukkal a legények és bekérezkedtek a házakba. Ha nem engedték be őket azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen”. Ha beengedték őket, akkor szavaltak és szétszórták a szalmát, hogy legyen min tojnia a tyúkoknak. A kötött szöveg így hangzott:
„Luca, Luca kity-koty
Néném asszony lity-loty
Tik-tyuk, ludjuk tojjanak
Diót, almát adjanak
Ha nem adnak diót, almát
Leverem a vasgerendát
Annyi pénzük legyen
Mint égen a csillag
Annyi zsírjuk legyen
Mint kútban a víz
Olyan hosszú kolbászuk legyen
Mint a falu hossza
Olyan vastag szalonnájuk legyen
Mint a fagerenda
Fejszéjük, furajok
Úgy álljon a hegyibe
Mint a pöcsöm a helibe.” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor, december 25-én volt a regölés.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Máig él a szokás, bár régen minden házba mentek regölők, ma meg már csak a lányos házakhoz mennek
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szövegre még mindenki (akikhez már nem járnak regölni azok is) emlékszik:
„Megjöttünk, megjöttünk Szent István szolgái
A régis szokás szerint őket köszönteni.
Megölték a disznót, érezzük a szagát
Hogyha nekünk adnák a hátulsó sonkát
Amoda keletkezett egy nagy folyó patak
Abban legeltetnek csudaféle szarvast
Csudaféle szarvasnak ezer ága-boga, ezer mise gyertya
Gyulladván gyulladjék, altatván aludjék
Hej regürejtem
Az új esztendőben majd neked ejtem
Az újesztendőben mit is mondanának
Egy szép leányt, kinek neve volna, XY volna.
Mit is mondanának
Egy szép legényt, kinek neve volna, XY volna.
Hej regürejtem, majd neked ejtem
Regülik a gazdát, vele az asszonyát
Szegen van egy zacskó, tele van százassal
Fele a gazdáé, fele a regősöké
Hej regürejtem, regü-regü-regürejtem.”
Búcsúzás: „Adja Isten, hogy több szent István estét megélhessünk, erővel egészséggel eltölthessünk, ne búval, bánattal, több örvendetes napokkal. Adjon Isten bort, búzát, baracot, tarka farkú malacot, csutorának feneket had ihassunk eleget! Boldog új évet kívnunk!” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem voltak soha nagyobb számban öreglegények a faluban. 1 néha 2 volt. (1,2,5,7)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Csak egy adatközlő ismeri az X-el díszített tejesfazekakat. Szerinte a faluban 1-2 ilyen tejesfazék volt csak.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Állítása, emlékezete szerint ezeket Városlődön készítették. (2)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem dobtak soha égő tárgyakat soha a levegőbe. (1,2,5,7)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A szülők Miklós-napon a gyerekek ablakba tett cipőjébe tettek ajándékokat. Egy legény viszont régen Mikulásnak beöltözve végigjárta a falut. Lisztezte az arcát, kender szakállat ragasztott, kifordított sapkát, kabátot húzott, kezében láncos botot tartott és a gyerekeket kikérdezte, hogy tudnak-e már imádkozni. Aki szépen imádkozott, az kapott egy kis almát, diót vagy egyéb kis ajándékot, finomságot. (1,2,3,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A pásztorjáték szereplői a betlehemezéskor a következők: 1 öregpásztor és 2 bojtár. (2,3,5,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték a barmok patrónusaként. (1,2,3,7)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprővel, Krampusszal, iskolával (?) ijesztgették a gyerekeket. (1,4)
Semmivel sem. (2,3,5,6,7)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt a diódobálás sohasem szokás. (1,2,3,5)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét vágó embert láttak a régiek a Holdban, akit azért szívott fel a Hold, mert vasárnap dolgozott. (2,5,7)

[[Kategória:Települések]]

Nagygörbő

2014-04-30T17:22:49Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagygörbő, 1989. November
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Sutyera Istvánné, 1919.

2. Horváth Jánosné, 1932.

3. Dóber Nándorné, 1945.

4. Dóber Nándor, 1941.

5. Jakab Dezső, 1921. Döbröce

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A Kovácsi hegységben lévő Várhegyen volt vára Gurbó uraságnak és amikor a várat elhagyták a kisebbik fia kapta terület Kis Gurbó illetve Kisgörbő nevet kapta, a nagyobbik fia területe a Nagygörbő település nevet kapta. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Judi, Verebélyi, Ferenci, Dóber, Bödör. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számban nem telepedtek a községbe. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt elköltözés. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kisgörbő. Egyforma település végett. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Kovácsi hegy körüli falvak csoportjába. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csáford, Huszonya, Aranyadi hegyek szőlő termesztés végett. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Sümegi fazekasokról, zalaszentgróti szőlő oltókról, akik a fás raffiás oltást végezték és 50-60 évig teremtek az általok így oltott szőlőtőkék. Az úgynevezett melegített oltás rövidebb életű. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Girbe görbe Nagygörbő.
Girbe görbe Nagygörbő.” (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sümegcsehiből gyakrabban, más falvakból szórványos volt. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Türje, Szent Mihályi vásár, szeptember 29. Zalaszentgrót, Húsvét előtti, Gergely napi május 9-én. Szent Iváni június 24. Egyed napi szeptember 1 és Karácsony előtti sümegi vásárok közül az októberi Dömötör napi és a novemberben az Erzsébeti vásár volt látogatottabb. Zalaszántó – Pünkösd utáni kedden, Illés utáni kedden, és búcsú utáni kedden.
====b) Piacra: ====
Sümeg hétfőn és pénteken. Zalaszentgrót csütörtöki napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Szent Kozma és Dömjén napi, Sümegcsehi Szent Mihályi szeptember utolsó vasárnap. Mihályfa kisasszonyi szeptember 8. Szalapa Mária neve napi szeptember 12. Kisgörbő Károly hercegi november 4. Nagygörbő Szent Margiti június 10. Zalaszentgrót Szent Imre napi november 5. Döbröce Krisztus Királyi október utolsó vasárnapján. Türje Szent István napi búcsú augusztus 20. Tekenye Szent Anna napi búcsú július 26. Óhíd Szent Imre napi november 5.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg Mária neve napi szeptember 12.
Vasvár augusztus 15. Nagyboldogasszonyi. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Küngösi uradalomba 6 hónapra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide szoktak jönni a Tolnay Kornél urasághoz aratási munkára. Kevesen. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)
====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegen a vásárokon vásárolták. Vagy a faluban árulták lovaskocsiról, a cserépedények szalma közé voltak rakva, amikor szállították. A sümegi cserepes neve „Patonai”. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Földön áruló erdélyiek 1944-ig, tojás vásárlók 1950-ig, hal árusok ma is, sümegi meszesek ma is, cigánykovácsok 1940-ig, tót üvegesek 1944-ig, szitajavítók 1960-ig, sümegi fazekasok 1956-ig, borkővágó 1944-ig, bádogosok 1960-ig. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem volt számottevő. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Volt a templom körül és most a jelenlegi helyén a falu végén. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A hegy ünnepe József napján volt március 19-én. Egész nap ünnepeltek. A hegykapuban minden alkalommal „Dícsérni” kellett. Szent Vendel napján szintén egész napos ünnepet tartottak október 20. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel általában.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés ritkábban volt. (1,2,3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat nem használtak. Gereblyéset és kaszacsapós kaszát aratáskor mindig használtak. Dőlt gabona esetén nem használták. A kaszacsapó a régebbi a kasza gereblye későbbi időpontban vált használatossá. (1,2,34)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 keresztbe 18 kévét raktak egybe. Zabból és tavaszi árpából. Először 6-ba rakták, ahol megszáradt, illetve utóérést kapott. Ezután 14 kévét raktak egybe, több összerakott kereszt neve kepe volt. A gabonakeresztek hordásakor a kazalszerűen összerakott kévék neve asztag volt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen, ismerik. Egyvégtében összerakott meghatározatlan számú kereszt. A termés meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A kézi csép nyele 144-155 cm között volt. A nyél általában mogyorófából volt, a hadaró somfából készült. A kettőt kengyelszerűen rákötözött bőr ebben átkötött szíj fogta egybe. A nyélen lévő börözés forgott. A hadaró hossza 80-90 cm. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Ahol részes aratók voltak, ott a gabona cséplésnél is azok vettek részt (részesaratók bére 8-1, keresztből 1 kereszt, cséplő munkásrészt 4,5 %). Volt úgy is, hogy állandó csapat járt a géppel, volt, hogy kalákában is csépeltek a háborús években. A gépész és etető viszont állandó volt a géppel. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
a) Századelőn volt a nyárs divatba, de általánossá nem vált.
b) 3-4 m hosszú rudakon, amelyet petrencerúdnak hívank.
c) Tolnay uraságnál elevátorral.
d) Fa- vagy vasvillával ún. 1 kereszt szalmát felszúrtak a villára és fej felett vitték, adogatták egymásnak a kaszalétrán tovább. A nyárssal szintén így vitték a szalmát. Az elterjedtebb módszer a villázás volt. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1960-ban. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1920-ban kezdődött 1970-ig. Ez időszakban egyfelé szántó ekével. 1970-től kétfelé hántó ekével, amelyet csörlő vontat. Nem általános. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítik, ha vastag a rend, forgatják, ha megázik, akkor többször, ágylásba szedik vagy villahegyekbe, ezt kis baglyába szedik és petrence rúddal összehordják nagyobb baglyába. Pár napos, ún. „fórás” után szekéren vagy kocsin behordják a pajtába, illetve szérűskertbe. Ahol kazalba rakják. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárnak hívták. Vagy zsákvászonból készült 1,5 mx1,5 m-es ún. párfödélben. Másféle eszközt nem ismertek. A szénát, szalmát vonyogóval húzkodták ki a kazalból. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg vagy járomszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
iga szegek
d) igabéfa
f) iga ó fa (1,2,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használták kevesen. Ősszel és tavasszal. Az erdőben a fa levelét összegereblyézték és juta zsákba vagy párfödélbe kötve fejen, vállon hazavitték. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. 1930-as években ez volt elterjedve. Az 1950-es években a nagyüzemek elterjedésével vált gyakorlattá a tartólánc nyaklóhoz való kötése.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre kötött tartólánc a régibb. (1,2,3,4)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amelyet tehenek igásökrök húznak, annak neve szekér. Amelyet lovak, öszvérek, szamarak húznak, annak neve kocsi. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
2,2 m-es, 3 m-es, 3,5 m-es, 4 m-es. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekér hátulján lévő csigával, amely 160-180 cm hosszú 10x10 cm négyzet alapú két végén hengeresre kialakított fa négyzetes oldalain 2-2 db téglalap alapú lyuk a lapockafák részére. A nyomórúdon átvetett kötelet a csiga két végébe akasszák és a lapockafák segítségével forgatják míg jó szoros lesz. Vagy a nyomórúd és a kocsioldal két végére a kötelet x alakban felteszik és a kötél egyik végét erősen meghúzzák, majd megkötik. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az üléskas a kocsi oldalához volt igazítva trapéz alakú és fűzfavesszőből fonták. Háttámlája is fonott volt. Az ülés alatti része üres volt, ahova az utipoggyászt is tehették. Alkalmanként 2, 3, 4 is felkerült a kocsira, szekérre. (1,2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen, szokták. Tavasszal, nyáron és ősszel. Télen nem, mert akkor csúsztak volna. Az igásökröket sokan, a teheneket kevesen patkoltatták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Gyopár, Betyár induljunk!
====b) terelik jobbra ====
hajtsz!
====c) és balra====
Hii! Hii!
A becce név borjút jelöl meg. A megállás: Haa-He! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca nee! (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi! Pi! Ne! (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne! Kiskutyám! (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A fekvő típusút. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Fölső major és Tetüvár.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község helye mindig itt volt. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az 1910 és az 1920-as években. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Az 1920-tól épített házakba már zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ha nem volt gang, akkor az ajtó a konyhából nyílott az udvarra. Ha gang volt, akkor a konyhaajtó és a kamra ajtó is külön nyílott a gangra, illetve pitvarba. A szoba bejárata mindkét esetben a konyhából volt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen volt. Jelenleg a TSZ lóistállója is keresztmestergerendás. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A visszaemlékezők szerint 1888-ban már volt. Rakott spalhert. A Tolnay uraságnál. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es években. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen volt. A Tolnay uraság udvarházában. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50 cm magas padkára. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták egysorosak voltak, előfordult a lábaspajta is. Istállóval kombinálva is voltak építve. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fütő villával, amelynek 2 ága volt és fazék alá csúsztatták, úgy emelték ki. „A fák ágait, vesszőit tüzifa hosszára aprították, ezt kis csomóba pusliba kötötték iszalaggal vagy sáskötéllel. Árnyékos, illetve eső ellen védett helyre tették, ott megszáradt. És így pusliba kötve a fütő villával a kemencébe tűzre tették.” (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen, savanyítottak, amelyet a tél folyamán töltött káposzta készítéséhez használtak el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1966-ban. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) típusú csillagos formájút. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak. Nem sikerült találni. Az elmondások szerint 50-80 cm magas volt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott és hosszúkás kalácsok készültek karácsonyra és az ünepekre. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1950-es évek óta, azelőtt a sült paprika volt az általános. A lecsó összetételi arányát nem tartják be recept szerint a családok ízlése szerint készítik. A közlők az alábbi alapanyagokat használják fel. Paradicsom, paprika, hagyma, kolbász, olaj, só és tejfel. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, használtak.
====b) Hány szélből készült?====
És 12 szélből készült. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1930-as évekig általánosan utána az egyberuha szorítja ki. Még a 80-as évtizedben is időseken látható volt. „A rékli ZÁMEDLI berakással készült.” (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen, 1930-as években szűnt meg. Általában az Óhidon működő takács mesterhez vitték a szövésre valót. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
1930-as évekig. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1960-as évekig. A régi egysoros házakba még most is így van, de ez már ritkán fordul elő. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Őszi évszakban. Általánosan. Szórványosan az év többi szakában is tartottak esküvőt. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nem tartottak esküvőt Húsvét előtti 7 héten át, a nagyböjtben. Nem tartottak esküvőt a Karácsony előtti 4 héten át az Adventben.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek és szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Ha egyik fél házánál tartották a lakodalmat, akkor ahova az ifjú pár került. Annál a háznál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Ha két helyen volt a lakodalom, akkor utoljára annál a háznál volt, amelyikhez az ifjú pár került. Az étkezés mindkét háznál egyenrangú volt. A vendégek megoszlása két helyre ahogyan a rokonság tartozott, oda volt hivatalos. (1,2,3,4)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Lakóháznál ritkán. Ahova kerül az ifjú ár, azon lakásnál az udvaron készült sátorban. Községi kultúrházban. Vagy étteremben. „Polgári esküvő a Helikon Kastély Tükörtermében, utána egházi esküvő a Karmelita templomban.” (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfény hívott egy héttel előbb, egyszer hívtak. A köznépet. A násznépet előtte 3-4 héttel meghívták. A vőfények az esküvő napján újra hívták a köznépet. Ha a vőfények nem hívtak, akkor a hívást a család rábízta egy emberre, aki ilyen esetekben jártas volt. Nem feltétlen rokonnak kellett lennie. A neve nem vőfény volt, hanem kuszóri.
====b) 1930 körül: ====
Jegyespár hív személyesen 1-2 héttel előtte, vagy levél meghívóval 2-4 héttel előbb. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zalaszántóról és Kisgörbőről. Más falusiakat.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Játszottak hegedű, síp, nagybögő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 4-6 főből állott.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika 1940-es évektől lép a zenekarba. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 13-án reggel Luca napján.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vagy fatuskót vittek magukkal. Beszóltak a házba: „Szaad-e Lucázni! Szabad!” – felelték a háziak. Beléptek a házba és leültek a magukkal hozott szalmára és elkezdték:
„Luca, Luca kitty-kotty
tojjanak a tiktyok, üljön meg a tiktyok
a másé csatázzon, maguké meg tojjon,
kendtek asszony lányának akkora csöcsei legyenek,
mint egy bugyogóskorsó,
kendtekasszony fenekén úgy gyűjjön a fing,
mint a kéményen a füst.
Ha nem adnak szalonnt kifúrom a gerendát.
Luca, Luca kitty-kotty, tojanak a tiktyok, ludgyok!”
Karácsony este a templomba luca széket vittek, amely luca napjától készült karácsonyig. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony napján reggel
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények szokták magukat ajánlani vele lányos házaknál.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A szöveg a zalaszántóihoz hasonló. Nem lehetett szöveget lejegyezni. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A réginél több van 50 %-al. A számuk emelkedését az életmód változás is emelte. Üzemi étkezés, Patyolat ruhatisztító is közre játszik. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Kettő X volt rajtuk.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
A sümegi vásáron, vagy a faluba hozták lovas szekéren a sümegi cserepesek. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt. A kitisztított cipőket kitették az ajtóba és a szülők reggelre beletették a Mikulás hozta ajándékot. A gyerekeknek. A menyasszonynak a Mikulás hozta ajándékba kukoricatusát is tett a vőlegény. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg Dadó (öreg pásztor), angyal. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög! Elvisz a cigány! (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. Viszont Karácsony napján Pároztak. Kézbe fogták és ha eltalálták, hogy pár vagy páratlan, akkor nyert vagy vesztett. Diót vagy mogyorót fogtak a kezükbe. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kisgörbő]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Csáford]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]]
[[Kategória:Sümegcsehi]]
[[Kategória:Türje]]
[[Kategória:Zalaszántó]]
[[Kategória:Mihályfa]]
[[Kategória:Tekenye]]
[[Kategória:Óhid]]

Nagygörbő

2014-04-30T17:21:36Z

Szabó Gabriella: /* b) Melyik mód régibb, újabb? */

Nagygörbő

2014-04-30T17:21:21Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagygörbő, 1989. November
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Sutyera Istvánné, 1919.

2. Horváth Jánosné, 1932.

3. Dóber Nándorné, 1945.

4. Dóber Nándor, 1941.

5. Jakab Dezső, 1921. Döbröce

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A Kovácsi hegységben lévő Várhegyen volt vára Gurbó uraságnak és amikor a várat elhagyták a kisebbik fia kapta terület Kis Gurbó illetve Kisgörbő nevet kapta, a nagyobbik fia területe a Nagygörbő település nevet kapta. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Judi, Verebélyi, Ferenci, Dóber, Bödör. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számban nem telepedtek a községbe. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt elköltözés. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kisgörbő. Egyforma település végett. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Kovácsi hegy körüli falvak csoportjába. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csáford, Huszonya, Aranyadi hegyek szőlő termesztés végett. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Sümegi fazekasokról, zalaszentgróti szőlő oltókról, akik a fás raffiás oltást végezték és 50-60 évig teremtek az általok így oltott szőlőtőkék. Az úgynevezett melegített oltás rövidebb életű. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Girbe görbe Nagygörbő.
Girbe görbe Nagygörbő.” (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sümegcsehiből gyakrabban, más falvakból szórványos volt. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Türje, Szent Mihályi vásár, szeptember 29. Zalaszentgrót, Húsvét előtti, Gergely napi május 9-én. Szent Iváni június 24. Egyed napi szeptember 1 és Karácsony előtti sümegi vásárok közül az októberi Dömötör napi és a novemberben az Erzsébeti vásár volt látogatottabb. Zalaszántó – Pünkösd utáni kedden, Illés utáni kedden, és búcsú utáni kedden.
====b) Piacra: ====
Sümeg hétfőn és pénteken. Zalaszentgrót csütörtöki napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Szent Kozma és Dömjén napi, Sümegcsehi Szent Mihályi szeptember utolsó vasárnap. Mihályfa kisasszonyi szeptember 8. Szalapa Mária neve napi szeptember 12. Kisgörbő Károly hercegi november 4. Nagygörbő Szent Margiti június 10. Zalaszentgrót Szent Imre napi november 5. Döbröce Krisztus Királyi október utolsó vasárnapján. Türje Szent István napi búcsú augusztus 20. Tekenye Szent Anna napi búcsú július 26. Óhíd Szent Imre napi november 5.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg Mária neve napi szeptember 12.
Vasvár augusztus 15. Nagyboldogasszonyi. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Küngösi uradalomba 6 hónapra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide szoktak jönni a Tolnay Kornél urasághoz aratási munkára. Kevesen. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)
====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegen a vásárokon vásárolták. Vagy a faluban árulták lovaskocsiról, a cserépedények szalma közé voltak rakva, amikor szállították. A sümegi cserepes neve „Patonai”. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Földön áruló erdélyiek 1944-ig, tojás vásárlók 1950-ig, hal árusok ma is, sümegi meszesek ma is, cigánykovácsok 1940-ig, tót üvegesek 1944-ig, szitajavítók 1960-ig, sümegi fazekasok 1956-ig, borkővágó 1944-ig, bádogosok 1960-ig. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem volt számottevő. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Volt a templom körül és most a jelenlegi helyén a falu végén. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A hegy ünnepe József napján volt március 19-én. Egész nap ünnepeltek. A hegykapuban minden alkalommal „Dícsérni” kellett. Szent Vendel napján szintén egész napos ünnepet tartottak október 20. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel általában.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Gépi vetés ritkábban volt. (1,2,3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat nem használtak. Gereblyéset és kaszacsapós kaszát aratáskor mindig használtak. Dőlt gabona esetén nem használták. A kaszacsapó a régebbi a kasza gereblye későbbi időpontban vált használatossá. (1,2,34)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 keresztbe 18 kévét raktak egybe. Zabból és tavaszi árpából. Először 6-ba rakták, ahol megszáradt, illetve utóérést kapott. Ezután 14 kévét raktak egybe, több összerakott kereszt neve kepe volt. A gabonakeresztek hordásakor a kazalszerűen összerakott kévék neve asztag volt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen, ismerik. Egyvégtében összerakott meghatározatlan számú kereszt. A termés meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A kézi csép nyele 144-155 cm között volt. A nyél általában mogyorófából volt, a hadaró somfából készült. A kettőt kengyelszerűen rákötözött bőr ebben átkötött szíj fogta egybe. A nyélen lévő börözés forgott. A hadaró hossza 80-90 cm. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Ahol részes aratók voltak, ott a gabona cséplésnél is azok vettek részt (részesaratók bére 8-1, keresztből 1 kereszt, cséplő munkásrészt 4,5 %). Volt úgy is, hogy állandó csapat járt a géppel, volt, hogy kalákában is csépeltek a háborús években. A gépész és etető viszont állandó volt a géppel. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
a) Századelőn volt a nyárs divatba, de általánossá nem vált.
b) 3-4 m hosszú rudakon, amelyet petrencerúdnak hívank.
c) Tolnay uraságnál elevátorral.
d) Fa- vagy vasvillával ún. 1 kereszt szalmát felszúrtak a villára és fej felett vitték, adogatták egymásnak a kaszalétrán tovább. A nyárssal szintén így vitték a szalmát. Az elterjedtebb módszer a villázás volt. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1960-ban. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1920-ban kezdődött 1970-ig. Ez időszakban egyfelé szántó ekével. 1970-től kétfelé hántó ekével, amelyet csörlő vontat. Nem általános. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítik, ha vastag a rend, forgatják, ha megázik, akkor többször, ágylásba szedik vagy villahegyekbe, ezt kis baglyába szedik és petrence rúddal összehordják nagyobb baglyába. Pár napos, ún. „fórás” után szekéren vagy kocsin behordják a pajtába, illetve szérűskertbe. Ahol kazalba rakják. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárnak hívták. Vagy zsákvászonból készült 1,5 mx1,5 m-es ún. párfödélben. Másféle eszközt nem ismertek. A szénát, szalmát vonyogóval húzkodták ki a kazalból. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg vagy járomszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
iga szegek
d) igabéfa
f) iga ó fa (1,2,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használták kevesen. Ősszel és tavasszal. Az erdőben a fa levelét összegereblyézték és juta zsákba vagy párfödélbe kötve fejen, vállon hazavitték. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. 1930-as években ez volt elterjedve. Az 1950-es években a nagyüzemek elterjedésével vált gyakorlattá a tartólánc nyaklóhoz való kötése.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre kötött tartólánc a régibb. (1,2,3,4)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amelyet tehenek igásökrök húznak, annak neve szekér. Amelyet lovak, öszvérek, szamarak húznak, annak neve kocsi. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
2,2 m-es, 3 m-es, 3,5 m-es, 4 m-es. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekér hátulján lévő csigával, amely 160-180 cm hosszú 10x10 cm négyzet alapú két végén hengeresre kialakított fa négyzetes oldalain 2-2 db téglalap alapú lyuk a lapockafák részére. A nyomórúdon átvetett kötelet a csiga két végébe akasszák és a lapockafák segítségével forgatják míg jó szoros lesz. Vagy a nyomórúd és a kocsioldal két végére a kötelet x alakban felteszik és a kötél egyik végét erősen meghúzzák, majd megkötik. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az üléskas a kocsi oldalához volt igazítva trapéz alakú és fűzfavesszőből fonták. Háttámlája is fonott volt. Az ülés alatti része üres volt, ahova az utipoggyászt is tehették. Alkalmanként 2, 3, 4 is felkerült a kocsira, szekérre. (1,2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen, szokták. Tavasszal, nyáron és ősszel. Télen nem, mert akkor csúsztak volna. Az igásökröket sokan, a teheneket kevesen patkoltatták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Gyopár, Betyár induljunk!
====b) terelik jobbra ====
hajtsz!
====c) és balra====
Hii! Hii!
A becce név borjút jelöl meg. A megállás: Haa-He! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca nee! (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi! Pi! Ne! (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne! Kiskutyám! (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A fekvő típusút. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Fölső major és Tetüvár.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község helye mindig itt volt. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az 1910 és az 1920-as években. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Az 1920-tól épített házakba már zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ha nem volt gang, akkor az ajtó a konyhából nyílott az udvarra. Ha gang volt, akkor a konyhaajtó és a kamra ajtó is külön nyílott a gangra, illetve pitvarba. A szoba bejárata mindkét esetben a konyhából volt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen volt. Jelenleg a TSZ lóistállója is keresztmestergerendás. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A visszaemlékezők szerint 1888-ban már volt. Rakott spalhert. A Tolnay uraságnál. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es években. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen volt. A Tolnay uraság udvarházában. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50 cm magas padkára. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták egysorosak voltak, előfordult a lábaspajta is. Istállóval kombinálva is voltak építve. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fütő villával, amelynek 2 ága volt és fazék alá csúsztatták, úgy emelték ki. „A fák ágait, vesszőit tüzifa hosszára aprították, ezt kis csomóba pusliba kötötték iszalaggal vagy sáskötéllel. Árnyékos, illetve eső ellen védett helyre tették, ott megszáradt. És így pusliba kötve a fütő villával a kemencébe tűzre tették.” (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen, savanyítottak, amelyet a tél folyamán töltött káposzta készítéséhez használtak el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1966-ban. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) típusú csillagos formájút. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak. Nem sikerült találni. Az elmondások szerint 50-80 cm magas volt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott és hosszúkás kalácsok készültek karácsonyra és az ünepekre. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1950-es évek óta, azelőtt a sült paprika volt az általános. A lecsó összetételi arányát nem tartják be recept szerint a családok ízlése szerint készítik. A közlők az alábbi alapanyagokat használják fel. Paradicsom, paprika, hagyma, kolbász, olaj, só és tejfel. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, használtak.
====b) Hány szélből készült?====
És 12 szélből készült. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1930-as évekig általánosan utána az egyberuha szorítja ki. Még a 80-as évtizedben is időseken látható volt. „A rékli ZÁMEDLI berakással készült.” (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen, 1930-as években szűnt meg. Általában az Óhidon működő takács mesterhez vitték a szövésre valót. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
1930-as évekig. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1960-as évekig. A régi egysoros házakba még most is így van, de ez már ritkán fordul elő. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Őszi évszakban. Általánosan. Szórványosan az év többi szakában is tartottak esküvőt. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nem tartottak esküvőt Húsvét előtti 7 héten át, a nagyböjtben. Nem tartottak esküvőt a Karácsony előtti 4 héten át az Adventben.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek és szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Ha egyik fél házánál tartották a lakodalmat, akkor ahova az ifjú pár került. Annál a háznál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Ha két helyen volt a lakodalom, akkor utoljára annál a háznál volt, amelyikhez az ifjú pár került. Az étkezés mindkét háznál egyenrangú volt. A vendégek megoszlása két helyre ahogyan a rokonság tartozott, oda volt hivatalos. (1,2,3,4)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Lakóháznál ritkán. Ahova kerül az ifjú ár, azon lakásnál az udvaron készült sátorban. Községi kultúrházban. Vagy étteremben. „Polgári esküvő a Helikon Kastély Tükörtermében, utána egházi esküvő a Karmelita templomban.” (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfény hívott egy héttel előbb, egyszer hívtak. A köznépet. A násznépet előtte 3-4 héttel meghívták. A vőfények az esküvő napján újra hívták a köznépet. Ha a vőfények nem hívtak, akkor a hívást a család rábízta egy emberre, aki ilyen esetekben jártas volt. Nem feltétlen rokonnak kellett lennie. A neve nem vőfény volt, hanem kuszóri.
====b) 1930 körül: ====
Jegyespár hív személyesen 1-2 héttel előtte, vagy levél meghívóval 2-4 héttel előbb. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zalaszántóról és Kisgörbőről. Más falusiakat.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Játszottak hegedű, síp, nagybögő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 4-6 főből állott.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika 1940-es évektől lép a zenekarba. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 13-án reggel Luca napján.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vagy fatuskót vittek magukkal. Beszóltak a házba: „Szaad-e Lucázni! Szabad!” – felelték a háziak. Beléptek a házba és leültek a magukkal hozott szalmára és elkezdték:
„Luca, Luca kitty-kotty
tojjanak a tiktyok, üljön meg a tiktyok
a másé csatázzon, maguké meg tojjon,
kendtek asszony lányának akkora csöcsei legyenek,
mint egy bugyogóskorsó,
kendtekasszony fenekén úgy gyűjjön a fing,
mint a kéményen a füst.
Ha nem adnak szalonnt kifúrom a gerendát.
Luca, Luca kitty-kotty, tojanak a tiktyok, ludgyok!”
Karácsony este a templomba luca széket vittek, amely luca napjától készült karácsonyig. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony napján reggel
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények szokták magukat ajánlani vele lányos házaknál.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A szöveg a zalaszántóihoz hasonló. Nem lehetett szöveget lejegyezni. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A réginél több van 50 %-al. A számuk emelkedését az életmód változás is emelte. Üzemi étkezés, Patyolat ruhatisztító is közre játszik. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Kettő X volt rajtuk.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
A sümegi vásáron, vagy a faluba hozták lovas szekéren a sümegi cserepesek. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt. A kitisztított cipőket kitették az ajtóba és a szülők reggelre beletették a Mikulás hozta ajándékot. A gyerekeknek. A menyasszonynak a Mikulás hozta ajándékba kukoricatusát is tett a vőlegény. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg Dadó (öreg pásztor), angyal. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög! Elvisz a cigány! (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. Viszont Karácsony napján Pároztak. Kézbe fogták és ha eltalálták, hogy pár vagy páratlan, akkor nyert vagy vesztett. Diót vagy mogyorót fogtak a kezükbe. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Nagygörbő

2014-04-30T17:20:40Z

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagygörbő, 1989. November
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Sutyera Istvánné, 1919.

2. Horváth Jánosné, 1932.

3. Dóber Nándorné, 1945.

4. Dóber Nándor, 1941.

5. Jakab Dezső, 1921. Döbröce

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bálint Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A Kovácsi hegységben lévő Várhegyen volt vára Gurbó uraságnak és amikor a várat elhagyták a kisebbik fia kapta terület Kis Gurbó illetve Kisgörbő nevet kapta, a nagyobbik fia területe a Nagygörbő település nevet kapta. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Judi, Verebélyi, Ferenci, Dóber, Bödör. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számban nem telepedtek a községbe. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt elköltözés. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kisgörbő. Egyforma település végett. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Kovácsi hegy körüli falvak csoportjába. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csáford, Huszonya, Aranyadi hegyek szőlő termesztés végett. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Sümegi fazekasokról, zalaszentgróti szőlő oltókról, akik a fás raffiás oltást végezték és 50-60 évig teremtek az általok így oltott szőlőtőkék. Az úgynevezett melegített oltás rövidebb életű. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Girbe görbe Nagygörbő.
Girbe görbe Nagygörbő.” (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sümegcsehiből gyakrabban, más falvakból szórványos volt. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Türje, Szent Mihályi vásár, szeptember 29. Zalaszentgrót, Húsvét előtti, Gergely napi május 9-én. Szent Iváni június 24. Egyed napi szeptember 1 és Karácsony előtti sümegi vásárok közül az októberi Dömötör napi és a novemberben az Erzsébeti vásár volt látogatottabb. Zalaszántó – Pünkösd utáni kedden, Illés utáni kedden, és búcsú utáni kedden.
====b) Piacra: ====
Sümeg hétfőn és pénteken. Zalaszentgrót csütörtöki napokon.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Szent Kozma és Dömjén napi, Sümegcsehi Szent Mihályi szeptember utolsó vasárnap. Mihályfa kisasszonyi szeptember 8. Szalapa Mária neve napi szeptember 12. Kisgörbő Károly hercegi november 4. Nagygörbő Szent Margiti június 10. Zalaszentgrót Szent Imre napi november 5. Döbröce Krisztus Királyi október utolsó vasárnapján. Türje Szent István napi búcsú augusztus 20. Tekenye Szent Anna napi búcsú július 26. Óhíd Szent Imre napi november 5.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg Mária neve napi szeptember 12.
Vasvár augusztus 15. Nagyboldogasszonyi. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Küngösi uradalomba 6 hónapra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide szoktak jönni a Tolnay Kornél urasághoz aratási munkára. Kevesen. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====
Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)
====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegen a vásárokon vásárolták. Vagy a faluban árulták lovaskocsiról, a cserépedények szalma közé voltak rakva, amikor szállították. A sümegi cserepes neve „Patonai”. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Földön áruló erdélyiek 1944-ig, tojás vásárlók 1950-ig, hal árusok ma is, sümegi meszesek ma is, cigánykovácsok 1940-ig, tót üvegesek 1944-ig, szitajavítók 1960-ig, sümegi fazekasok 1956-ig, borkővágó 1944-ig, bádogosok 1960-ig. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem volt számottevő. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Volt a templom körül és most a jelenlegi helyén a falu végén. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A hegy ünnepe József napján volt március 19-én. Egész nap ünnepeltek. A hegykapuban minden alkalommal „Dícsérni” kellett. Szent Vendel napján szintén egész napos ünnepet tartottak október 20. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Kézzel általában. Gépi vetés ritkábban volt. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat nem használtak. Gereblyéset és kaszacsapós kaszát aratáskor mindig használtak. Dőlt gabona esetén nem használták. A kaszacsapó a régebbi a kasza gereblye későbbi időpontban vált használatossá. (1,2,34)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 1 keresztbe 18 kévét raktak egybe. Zabból és tavaszi árpából. Először 6-ba rakták, ahol megszáradt, illetve utóérést kapott. Ezután 14 kévét raktak egybe, több összerakott kereszt neve kepe volt. A gabonakeresztek hordásakor a kazalszerűen összerakott kévék neve asztag volt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen, ismerik. Egyvégtében összerakott meghatározatlan számú kereszt. A termés meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A kézi csép nyele 144-155 cm között volt. A nyél általában mogyorófából volt, a hadaró somfából készült. A kettőt kengyelszerűen rákötözött bőr ebben átkötött szíj fogta egybe. A nyélen lévő börözés forgott. A hadaró hossza 80-90 cm. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Ahol részes aratók voltak, ott a gabona cséplésnél is azok vettek részt (részesaratók bére 8-1, keresztből 1 kereszt, cséplő munkásrészt 4,5 %). Volt úgy is, hogy állandó csapat járt a géppel, volt, hogy kalákában is csépeltek a háborús években. A gépész és etető viszont állandó volt a géppel. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
a) Századelőn volt a nyárs divatba, de általánossá nem vált.
b) 3-4 m hosszú rudakon, amelyet petrencerúdnak hívank.
c) Tolnay uraságnál elevátorral.
d) Fa- vagy vasvillával ún. 1 kereszt szalmát felszúrtak a villára és fej felett vitték, adogatták egymásnak a kaszalétrán tovább. A nyárssal szintén így vitték a szalmát. Az elterjedtebb módszer a villázás volt. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1960-ban. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1920-ban kezdődött 1970-ig. Ez időszakban egyfelé szántó ekével. 1970-től kétfelé hántó ekével, amelyet csörlő vontat. Nem általános. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítik, ha vastag a rend, forgatják, ha megázik, akkor többször, ágylásba szedik vagy villahegyekbe, ezt kis baglyába szedik és petrence rúddal összehordják nagyobb baglyába. Pár napos, ún. „fórás” után szekéren vagy kocsin behordják a pajtába, illetve szérűskertbe. Ahol kazalba rakják. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárnak hívták. Vagy zsákvászonból készült 1,5 mx1,5 m-es ún. párfödélben. Másféle eszközt nem ismertek. A szénát, szalmát vonyogóval húzkodták ki a kazalból. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg vagy járomszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
iga szegek
d) igabéfa
f) iga ó fa (1,2,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használták kevesen. Ősszel és tavasszal. Az erdőben a fa levelét összegereblyézték és juta zsákba vagy párfödélbe kötve fejen, vállon hazavitték. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. 1930-as években ez volt elterjedve. Az 1950-es években a nagyüzemek elterjedésével vált gyakorlattá a tartólánc nyaklóhoz való kötése.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre kötött tartólánc a régibb. (1,2,3,4)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amelyet tehenek igásökrök húznak, annak neve szekér. Amelyet lovak, öszvérek, szamarak húznak, annak neve kocsi. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
2,2 m-es, 3 m-es, 3,5 m-es, 4 m-es. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekér hátulján lévő csigával, amely 160-180 cm hosszú 10x10 cm négyzet alapú két végén hengeresre kialakított fa négyzetes oldalain 2-2 db téglalap alapú lyuk a lapockafák részére. A nyomórúdon átvetett kötelet a csiga két végébe akasszák és a lapockafák segítségével forgatják míg jó szoros lesz. Vagy a nyomórúd és a kocsioldal két végére a kötelet x alakban felteszik és a kötél egyik végét erősen meghúzzák, majd megkötik. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az üléskas a kocsi oldalához volt igazítva trapéz alakú és fűzfavesszőből fonták. Háttámlája is fonott volt. Az ülés alatti része üres volt, ahova az utipoggyászt is tehették. Alkalmanként 2, 3, 4 is felkerült a kocsira, szekérre. (1,2,3,4)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen, szokták. Tavasszal, nyáron és ősszel. Télen nem, mert akkor csúsztak volna. Az igásökröket sokan, a teheneket kevesen patkoltatták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Gyopár, Betyár induljunk!
====b) terelik jobbra ====
hajtsz!
====c) és balra====
Hii! Hii!
A becce név borjút jelöl meg. A megállás: Haa-He! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca nee! (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi! Pi! Ne! (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Esz ne! Kiskutyám! (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A fekvő típusút. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Fölső major és Tetüvár.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község helye mindig itt volt. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az 1910 és az 1920-as években. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé építették. Az 1920-tól épített házakba már zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ha nem volt gang, akkor az ajtó a konyhából nyílott az udvarra. Ha gang volt, akkor a konyhaajtó és a kamra ajtó is külön nyílott a gangra, illetve pitvarba. A szoba bejárata mindkét esetben a konyhából volt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen volt. Jelenleg a TSZ lóistállója is keresztmestergerendás. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A visszaemlékezők szerint 1888-ban már volt. Rakott spalhert. A Tolnay uraságnál. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es években. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen volt. A Tolnay uraság udvarházában. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50 cm magas padkára. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták egysorosak voltak, előfordult a lábaspajta is. Istállóval kombinálva is voltak építve. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fütő villával, amelynek 2 ága volt és fazék alá csúsztatták, úgy emelték ki. „A fák ágait, vesszőit tüzifa hosszára aprították, ezt kis csomóba pusliba kötötték iszalaggal vagy sáskötéllel. Árnyékos, illetve eső ellen védett helyre tették, ott megszáradt. És így pusliba kötve a fütő villával a kemencébe tűzre tették.” (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen, savanyítottak, amelyet a tél folyamán töltött káposzta készítéséhez használtak el. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1966-ban. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) típusú csillagos formájút. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak. Nem sikerült találni. Az elmondások szerint 50-80 cm magas volt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott és hosszúkás kalácsok készültek karácsonyra és az ünepekre. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1950-es évek óta, azelőtt a sült paprika volt az általános. A lecsó összetételi arányát nem tartják be recept szerint a családok ízlése szerint készítik. A közlők az alábbi alapanyagokat használják fel. Paradicsom, paprika, hagyma, kolbász, olaj, só és tejfel. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910 óta. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, használtak.
====b) Hány szélből készült?====
És 12 szélből készült. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1930-as évekig általánosan utána az egyberuha szorítja ki. Még a 80-as évtizedben is időseken látható volt. „A rékli ZÁMEDLI berakással készült.” (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen, 1930-as években szűnt meg. Általában az Óhidon működő takács mesterhez vitték a szövésre valót. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
1930-as évekig. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1960-as évekig. A régi egysoros házakba még most is így van, de ez már ritkán fordul elő. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Őszi évszakban. Általánosan. Szórványosan az év többi szakában is tartottak esküvőt. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nem tartottak esküvőt Húsvét előtti 7 héten át, a nagyböjtben. Nem tartottak esküvőt a Karácsony előtti 4 héten át az Adventben.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
péntek és szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Ha egyik fél házánál tartották a lakodalmat, akkor ahova az ifjú pár került. Annál a háznál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Ha két helyen volt a lakodalom, akkor utoljára annál a háznál volt, amelyikhez az ifjú pár került. Az étkezés mindkét háznál egyenrangú volt. A vendégek megoszlása két helyre ahogyan a rokonság tartozott, oda volt hivatalos. (1,2,3,4)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Lakóháznál ritkán. Ahova kerül az ifjú ár, azon lakásnál az udvaron készült sátorban. Községi kultúrházban. Vagy étteremben. „Polgári esküvő a Helikon Kastély Tükörtermében, utána egházi esküvő a Karmelita templomban.” (1,2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfény hívott egy héttel előbb, egyszer hívtak. A köznépet. A násznépet előtte 3-4 héttel meghívták. A vőfények az esküvő napján újra hívták a köznépet. Ha a vőfények nem hívtak, akkor a hívást a család rábízta egy emberre, aki ilyen esetekben jártas volt. Nem feltétlen rokonnak kellett lennie. A neve nem vőfény volt, hanem kuszóri.
====b) 1930 körül: ====
Jegyespár hív személyesen 1-2 héttel előtte, vagy levél meghívóval 2-4 héttel előbb. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zalaszántóról és Kisgörbőről. Más falusiakat.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Játszottak hegedű, síp, nagybögő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 4-6 főből állott.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika 1940-es évektől lép a zenekarba. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt december 13-án reggel Luca napján.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmát vagy fatuskót vittek magukkal. Beszóltak a házba: „Szaad-e Lucázni! Szabad!” – felelték a háziak. Beléptek a házba és leültek a magukkal hozott szalmára és elkezdték:
„Luca, Luca kitty-kotty
tojjanak a tiktyok, üljön meg a tiktyok
a másé csatázzon, maguké meg tojjon,
kendtek asszony lányának akkora csöcsei legyenek,
mint egy bugyogóskorsó,
kendtekasszony fenekén úgy gyűjjön a fing,
mint a kéményen a füst.
Ha nem adnak szalonnt kifúrom a gerendát.
Luca, Luca kitty-kotty, tojanak a tiktyok, ludgyok!”
Karácsony este a templomba luca széket vittek, amely luca napjától készült karácsonyig. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony napján reggel
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények szokták magukat ajánlani vele lányos házaknál.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A szöveg a zalaszántóihoz hasonló. Nem lehetett szöveget lejegyezni. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A réginél több van 50 %-al. A számuk emelkedését az életmód változás is emelte. Üzemi étkezés, Patyolat ruhatisztító is közre játszik. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Kettő X volt rajtuk.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
A sümegi vásáron, vagy a faluba hozták lovas szekéren a sümegi cserepesek. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt. A kitisztított cipőket kitették az ajtóba és a szülők reggelre beletették a Mikulás hozta ajándékot. A gyerekeknek. A menyasszonynak a Mikulás hozta ajándékba kukoricatusát is tett a vőlegény. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg Dadó (öreg pásztor), angyal. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög! Elvisz a cigány! (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. Viszont Karácsony napján Pároztak. Kézbe fogták és ha eltalálták, hogy pár vagy páratlan, akkor nyert vagy vesztett. Diót vagy mogyorót fogtak a kezükbe. (1,2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Nagykapornak

2014-04-30T17:15:29Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagykapornak, 1987. december
|-
|'''Adatközlők:'''
| 1. Vajdai Károly, 1909.

2. Csillag Irma, 1909.

3. Horváth Kálmán, 1914.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Szendrői Éva
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kapornak nevezetű uraságról kapta nevét Nagykapornak. A török időkben már biztosan lakott település volt. Korábbi időkről nincs információ. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Zanati, Tóth, Horváth, Vajdai, Halász. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Betelepültekről nem tudnak. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nemesrádó, Kehida, Zalaistvánd, Pókaszepetnek. Életmód, szokások alapján e falvak hasonlóak Kapornakhoz. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Tájegységbe tartozásról nem tudnak. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységekről, vidékekről. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községeket nem ismernek. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut nem csúfolták, s a helybeliek sem csúfoltak más falvakat. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak más falvakból régebben: Padár, Almás, Pacsa, Misefa, Zalaistvánd, Újhegy. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Szentgrót, Pacsa, Keszthely és helyben is volt vásár.
====b) Piacra: ====
Zalaegerszeg
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúszentlászló, Vasvár. Búcsú szeptember 12-én, Mária nevenapján volt.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászló. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Somogyba hat hónapos aratómunára mentek. Apátiba, Orbányosfára, Besenyőbe, Forintosházára jártak cselédeskedni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nagykapornakra is szoktak jönni cselédeskedni más helyekről. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Eladásra nem dolgoznak, csak maguk számára készítettek eszközöket, szerszámokat. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Egerszegi vásáron vett cserépedényeket használtak. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Kapornakon járt vándorárusok: paprikások, tollasok, edényfoltozók, meszesek, faszerszám-készítők. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek volt szőlőjük a misefai határban, Tilajban, Orbányosfán, Apátiban. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mai templom helyén valamikor temető volt. Misefa felé a Városhegyen van a zsidó temető. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepe a falunak: Nagyasszonykor Jézus szíves búcsú (augusztus 16-án). (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak a két világháború között egymáshoz erősített 2-3 boronát a szántás elgyengetéséhez. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A paraszt kézzel vetette a gabonát.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót használtak. A többi fajtát nem ismerték. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak olyan kévekötő fát, aminek a végébe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
a) Búzából 17 kévét raktak keresztbe, rozsból 21-et.
b) 4-5, sőt 8-10 keresztet raktak összekapcsolva, melynek kepe volt a neve. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott keresztet jelentett. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-145 cm között volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Nem állandó csapat járt csépelni. Összeálltak rokonok, szomszédok. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A szalmát korábban (1930) rudakon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés a 40-50-es években szűnt meg. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát eke után a felszabadulást követő években vetették. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Jó időben renden forgatták a szárat. Esős időben szétterítették és forgatták. Állványt csak uradalmakban használtak. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával vagy kötéllel összekötve hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igaszeg
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igabőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igabőfa (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha elfogyott a szalma, almoztak falevéllel is. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Marhák vontatták a szekeret, lovak a kocsit. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Volt hosszú szekér, ami 3,5-4 méter hosszú volt, és volt rövid, ami kb. 2,5 méteres. Gyakoribb a hosszabb volt. Vendégoldallal is szállítottak. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Egyenes oldalú volt a szekérkas.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt is. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát szokták patkolni, ha baleset érte a lábát. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter vagy köpü. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne-e!
====b) terelik jobbra ====
Hi! vagy Hahó vissza!
====c) és balra====
Nejde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne-ne és kucu-kucu szavakkal. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi ne, puty-puty szavakkal. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender, len törésére tilótípusú törőt használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Általában álló rokkát használtak. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Egymástól elkülönülő házcsoportok nem voltak a faluban. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronaház nem volt a faluban. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé helyezték átalakításkor. Zárt kéményt 1945 után kezdtek építeni. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Szobának, konyhának, kamrának egy-egy kijárata volt, mely általában a pitvarra nyílott. Módosabbaknál a tornácra. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház, sőt a földfalu házaknál is. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a 30-40-es években lett használatos. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az úgynevezett „kockaházak” építése az 50-60-as években lett általános. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Voltak olyan régi házak, melynek szobájában a konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét építették járószintre, de építették 50-70 cm magas padkára is. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták általában hosszúkás alaprajzúak voltak. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villát nem használtak. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyítottak egészben tarlórépát, csak nem törköly között. Gyalult káposzta között savanyítottak egész fejeket is. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése kb. az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csillagos és a b)-vel jelölt kenyértartót használtak. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem hasznáőltak fa kölestörőt, mert kövek között törtek. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak a kukorica gánicát ismerték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Karácsonykor fonott kerek vagy fonott hosszúkás kalács készült. Húsvétra hosszú, fonatlan kalácsot sütöttek. Mindenszentekre rétest. Lakodalomkor sokféle kalács és sütemény készült. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót mindig fogyasztottak. Arány: kevés hagyma, egy-két paradicsom és sok paprika. Általában tejföllel ették, mellé krumplit főztek. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát emlékezetük szerint mindig ettek. Paradicsomot nyersen később kezdték fogyasztani. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot, szalakális tésztát, pogácsát tettek valamikor a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Széles gatyát felsőruhaként a század elején viseltek a férfiak ünnepre. (1,2,3)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az „egyberuha” az 1920-1930-as években jött divatba. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok nem szoktak vásznat szőni. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Sosem volt kötelező az udvaron kívüli fejkendő viselet. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokás volt, hogy a két ágyat egymás mellé helyezték párhuzamosan. Ez kb. az 50-60-as évekig volt szokás. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangban tartották, mert ilyenkor volt a legkevesebb munka. (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül mindig vasárnap esküdtek.
====b) 1930 körül: ====
1960 körül szombaton is, és vasárnap is. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Valamikor a lakodalmat mindkét háznál megtartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Mindkét helyen volt főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A menyasszonynál a menyasszony vendégei voltak, a vőlegénynél a vőlegényéé. (1,2,3)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Házaknál is, vendéglőben is tartanak ma lakodalmat. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régen a vőfény hívott lakodalomba 2-3-szor is.
====b) 1930 körül: ====
Ma a jegyespár. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányér- illetve cseréptörés nem volt. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában úgy hívták más falvakból a zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszerek: cimbalom, bőgő, hegedűk, síp (pikula).
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenakar 5-6 tagból állt.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A gombos és tangóharmónika kb. a 30-as évektől lép a zenekarba. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
„Luca-Luca, kity-koty
Gelegenye három,
A pálinkát várom.”
„Luca-Luca, kity-koty
Tojjanak a tyúkok.
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.”
A lucázás alkalmával kikenték magukat, vittek szalmát, melyre térdepelve mondták a mondókát. Azután szétszórták a szalmát, amit a gazda a tyúkjai alá tett. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni a karácsony előtti napokon szoktak.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
S ez a szokás kb. az 50-es évekig tartott.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Beöltözés nem volt.
„Ej regő, rejtem
Adjon a házigazdának
Egy hold földön száz merő búzát.” (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegény csak elvétve volt egy-egy. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A kereszttel diszített tejesfazekat nem ismerték. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Április utolsó éjszakáján tüzet gyújtottak a legmagasabb ponton. Abban az esetben állították a májusfát is. (1,2,3)
=====b) miért, =====
ezzel köszöntötték a tavaszt
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokások az ajándékozáson kívül nem voltak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemes játék szereplői: koredom (pásztor ember), pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje: Szent Vendel volt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyerekeket mumussal, zsákos emberrel, kankassal ijesztgették régen. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás szenteste nem volt szokás, de játszottak a dióval.
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Belemarkoltak a dióba, páros vagy páratlan, ha eltalálta nyert valamit. (1,2,3)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek tüskét vágó embert és favágót láttak a holdban. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Nemesrádó]]
[[Kategória:Kehida]]
[[Kategória:Zalaistvánd]]
[[Kategória:Pókaszepetnek]]
[[Kategória:Padár]]
[[Kategória:Almás]]
[[Kategória:Pacsa]]
[[Kategória:Misefa]]
[[Kategória:Újhegy]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Szentgrót]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Apáti]]
[[Kategória:Orbányosfa]]
[[Kategória:Besenyő]]
[[Kategória:Forintosháza]]
[[Kategória:Városhegy]]

Nagykapornak

2014-04-30T17:14:45Z

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */