Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Pusztacsó

2014-05-14T21:55:47Z

Széles Ágota:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Szabó Istvánné Perger Mária, 1911. Pusztacsó, katolikus, Pusztacsó, Béke u. 14.
|-
|
|(2.)Gáspár Gézáné Baranyai Anna, 1933. Pusztacsó, katolikus, Pusztacsó, Béke u. 13.
|-
|
|(3.)Rácz Ernő, 1927. Pusztacsó, római katolikus, Pusztacsó, Béke u. 30.
|-
|
|(4.)Tóth Károly, 1901. Möllersdorf, katolikus, Pusztacsó, Béke u. 22.
|-
|
|(5.)Poór István, 1920. Pusztacsó, római katolikus, Pusztacsó, Béke u. 5.
|-
|
|(6.)Flór Józsefné, 1918. Pusztacsó, római katolikus, Pusztacsó, Béke u. 5.
|-
|
|(7.)Nagy Anna, 1913. római katolikus, Pusztacsó, Petőfi S. u.
|-
|
|(8.)Márczli János, 1912. római katolikus, Pusztacsó, Petőfi S. u. 9.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bodor Tamás, Varga Éva, Rontó Róbert, Berkecz Pál
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Széles Ágota
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusztacs%C3%B3
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.koszegikisterseg.hu/Pusztacso/index.html
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcban ijesztgetik a gyerekeket. (7,8)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem szoktak betlehemezni. (7,8)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Baromai Szent Károly az ő születésnapján szűnt meg a dögvész a faluban. (8)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Mikulással és a krampusszal. (7,8)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokás. (7,8)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fát vágó embert, aki nagypénteken felszippantott a hold. (8)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kőszegpaty]]
[[Kategória:Kőszeghegyalja]]
[[Kategória:Nemescsó]]
[[Kategória:Kőszegfalva]]
[[Kategória:Vaskeresztes]]
[[Kategória:Mesteri]]
[[Kategória:Borgáta]]
[[Kategória:Bük]]
[[Kategória:Vasasszonyfa]]
[[Kategória:Lukácsháza]]
[[Kategória:Gyöngyösfalu]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Csepreg]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Csömöte]]
[[Kategória:Gencsapáti]]
[[Kategória:Söpte]]
[[Kategória:Salköveskút]]
[[Kategória:Léka]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Vasvár]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:46:51Z

Széles Ágota: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcban ijesztgetik a gyerekeket. (7,8)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem szoktak betlehemezni. (7,8)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Baromai Szent Károly az ő születésnapján szűnt meg a dögvész a faluban. (8)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Mikulással és a krampusszal. (7,8)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokás. (7,8)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fát vágó embert, aki nagypénteken felszippantott a hold. (8)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kőszegpaty]]
[[Kategória:Kőszeghegyalja]]
[[Kategória:Nemescsó]]
[[Kategória:Kőszegfalva]]
[[Kategória:Vaskeresztes]]
[[Kategória:Mesteri]]
[[Kategória:Borgáta]]
[[Kategória:Bük]]
[[Kategória:Vasasszonyfa]]
[[Kategória:Lukácsháza]]
[[Kategória:Gyöngyösfalu]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Csepreg]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Csömöte]]
[[Kategória:Gencsapáti]]
[[Kategória:Söpte]]
[[Kategória:Salköveskút]]
[[Kategória:Léka]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Vasvár]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:40:45Z

Széles Ágota: /* 4.17. Diódobálás */

Pusztacsó

2014-05-14T21:40:16Z

Széles Ágota: /* 4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcban ijesztgetik a gyerekeket. (7,8)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem szoktak betlehemezni. (7,8)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Baromai Szent Károly az ő születésnapján szűnt meg a dögvész a faluban. (8)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Mikulással és a krampusszal. (7,8)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:39:52Z

Széles Ágota: /* 4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcban ijesztgetik a gyerekeket. (7,8)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem szoktak betlehemezni. (7,8)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Baromai Szent Károly az ő születésnapján szűnt meg a dögvész a faluban. (8)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:39:24Z

Széles Ágota: /* 4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcban ijesztgetik a gyerekeket. (7,8)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem szoktak betlehemezni. (7,8)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:38:44Z

Széles Ágota: /* 4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcban ijesztgetik a gyerekeket. (7,8)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:38:20Z

Széles Ágota: /* 4.12 */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:35:28Z

Széles Ágota: /* 4.11. X-el díszített tejesfazék */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:34:55Z

Széles Ágota: /* 4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:34:33Z

Széles Ágota: /* 4.9. Regölés */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Újév után regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
40-50 éve megszűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények regöltek. (8)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:33:36Z

Széles Ágota: /* 4.8. Lucázás */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:32:46Z

Széles Ágota: /* 4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A környező falvakból hívtak zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:31:37Z

Széles Ágota: /* 4.6. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban. (7,8)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:31:09Z

Széles Ágota: /* 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:30:32Z

Széles Ágota: /* 4.4. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:29:26Z

Széles Ágota: /* 4.3. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:28:46Z

Széles Ágota: /* 4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)
====b) 1930 körül: ====
Általában szombaton tartották. (7,8)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:27:57Z

Széles Ágota: /* 4.1. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:27:19Z

Széles Ágota: /* 3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokásban van. (7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:26:59Z

Széles Ágota: /* 3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudják pontosan. (7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:26:38Z

Széles Ágota: /* 3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:26:13Z

Széles Ágota: /* 3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:25:08Z

Széles Ágota: /* 3.22. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:24:28Z

Széles Ágota: /* 3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:24:07Z

Széles Ágota: /* 3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:23:47Z

Széles Ágota: /* 3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:23:24Z

Széles Ágota: /* 3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla ra…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:23:03Z

Széles Ágota: /* 3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:22:16Z

Széles Ágota: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:21:54Z

Széles Ágota: /* 3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak. (7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:21:15Z

Széles Ágota: /* 3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:20:04Z

Széles Ágota: /* 3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:18:52Z

Széles Ágota: /* 3.12. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:18:25Z

Széles Ágota: /* 3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezekne…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:17:49Z

Széles Ágota: /* 3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének …

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:17:29Z

Széles Ágota: /* 3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:17:06Z

Széles Ágota: /* 3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:16:16Z

Széles Ágota: /* 3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:15:56Z

Széles Ágota: /* 3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudnak ilyenről. (7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:15:25Z

Széles Ágota: /* 3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:15:01Z

Széles Ágota: /* 3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:14:09Z

Széles Ágota: /* 3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kémén…

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:13:49Z

Széles Ágota: /* 3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T21:13:22Z

Széles Ágota: /* 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu egységes volt. (7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T20:29:32Z

Széles Ágota: /* 2.29. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (3)
Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T20:29:03Z

Széles Ágota: /* 2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót. (3)
Nem termeltek kendert. (4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T20:28:34Z

Széles Ágota: /* 2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya neve + le. (3,5)
Neve + gyere ide. (4,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T20:28:05Z

Széles Ágota: /* 2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6)
Tyu, tyu. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T20:27:42Z

Széles Ágota: /* 2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Pusztacsó

2014-05-14T20:27:18Z

Széles Ágota: /* 2.24. A befogott marhát milyen szavakkal */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Nagy család. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. Magyar népcsoport. (1)
Nem tud róla, Vas megye része. (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1)
Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1)
Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2)
Nemescsó: egeresek. (1)
Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Kőszeg, Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
====b) Honnan jöttek? ====
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak?====
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1)
Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Inkább kézzel vetettek
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (4)
Használtak. (3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4)
A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek. (6)
Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (3)
felsőfa(5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszög(3)
igaszeg(5)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszög (3)
igaszeg (5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5)
Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5)
Használtak vesszőből készített kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hassz!
A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]