Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Kustány

2014-05-04T10:24:58Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1987. július |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Horvát Józ…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Horvát József, 1928. római katolikus
|-
|
|(2.) Tomics Kálmán, 1909. római katolikus
|-
|
|(3.) Tomics Kálmánné Gáspár Mária, 1912. Kehida, római katolikus
|-
|
|(4.) Gondos Jenőné Benkő Mária, 1925. római katolikus
|-
|
|(5.) Tót József, 1925. római katolikus
|-
|
|(6.) Tót Józsefné Farkas Gizella, 1929. római katolikus
|-
|
|(7.) Tót Jánosné Tót Anna, 1935. római katolikus
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Somi Anna
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Kehidakust%C3%A1ny
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.kehidakustany.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falunak nem ez volt az eredeti helye. Az eredeti falu délnyugat felé egy szigeten volt. A törökfutás idején költöztek el onnan. (1,2,5,7)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Szántó, Tomics. (4,5,6,7)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb mértékű belepülésről nem tudnak, csak lengyel menekülteket említenek a II. világháborúból, akik aztán a háború után hazamentek. (1,2,4,6,7)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Csak mostanában költöznek el a fiatalok nagyobb számban a környező városokba. (1,4,6,7)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nincs olyan falu, melyet egyértelműen magukhoz hasonlónak tartanának. A kérdésre csak hosszú gondolkodás után felelnek és válaszukat általában nem tudják megindokolni. (1,2,4,6)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Falujukat nem tudják tájegységbe sorolni. (1,2,3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyen tájegységeket mondani. (1,2,3,5,7)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Hévíz: fürdőhely, Kehida: Deák kúria. (1,2,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A gyülevésziekre azt mondták, hagymások, az udvarnokiakra pedig, hogy fokhagymások, mivel ezen falvakban ezeket a növényeket termesztették nagy mennyiségben. (1,2,4,5,7)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A környező falvakból (Kehida, Kallósd, Gyülevész, stb.) is házasodtak. Nem volt olyan falu, amelyre tilalmat mondtak volna ki. (4,5,6,7)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentlászló (állattenyésztési vásár) havonta 2x, Kapornak, Szentgrót, Kehida (március 26.), Keszthely.

====b) Piacra: ====
Keszthely minden szerdán, Szentgrót minden csütörtök.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A faluban húsvét másnapján. Kehida: március 25.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg Mária neve napja, Nemesbük, Máriazell. (1,2,4,6,7)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jártak el nagyobb számban munkára. Cselédnek legfeljebb a környékbeli uradalmakba szegődtek. (1,2,3,6,7)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A helybeli uradalmakba jöttek cselédnek. A kérdésre a következő falvakat említették: Koppány, Bük, Rezi. (4,5,6,7)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Ezeket az eszközöket aki tudta, megcsinálta magának. A többiek a falun belül szerezték be. Ilyesmit eladásra (piacra, vásárra) nem készítettek. (1,2,3,5)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az edények Sümegről származtak és jobbára vándorárusok közvetítésével kerültek a faluba, csak kisebb részüket vették a vásárokon. (3,4,6,7)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényárusok, meszesek Sümegről, edényfoltozók (tótok, erdélyiek), dinnyeárusok. Dinnyések még ma is járnak, a többinél nem emlékszenek rá, hogy mióta nem jönnek, de a választóvonalat általában a II. világháború után húzzák meg. (1,2,4,5,6)

====b) Honnan jöttek? ====
Sümegről.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Edényárusok, meszesek, edényfoltozók, dinnyeárusok.

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A környező falvak határában volt azoknak, akik azt ott házasságuk révén szerezték.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Igen, a házasságuk révén szerezték és így került a falu határában lévő szőlő más falubeli tulajdonába. (1,2,5,7)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A régi temető ott, ahol a falu régen volt és a mai temető.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Kehida és Kustány között a határban került elő egy avar kori temető. (2,4,5,6)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Szent Antal napja volt egy régi nagy jégverés emlékére. (3,4,6,7)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Faboronából csak egyet használtak. Vasboronából, ún. leveles boronából kötöttek össze kettőt, de többet nem. (1,2,5,7)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általános volt.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Általános volt. Vetőgépe ugyancsak a módosabbaknak volt, de általános volt, hogy ezeket kölcsönadták. (1,2,3,5,6,7)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Csak a gereblyés kaszacsapót ismerik. Ennek használata általános volt. (1,2,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Az ilyen típusú kévekötőfa használatára nem emlékszik senki. (1,2,4,5,7)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból egyaránt 18 kéve tett ki egy keresztet. A mezőn a gabona mennyiségétől függően rakták össze a kereszteket, meghatározható mennyiségű keresztet nem raktak össze. (1,2,4,5,7)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a szót és a kereszt szó szinonimájaként használják (1 kepe = 1 kereszt). (1,2,4,5,7)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Általában 155 cm és 200 cm között váltakozott. (1,4,5,7)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplést kalákában végezték. A gépészen és az etetőn kívül a többi munkás a rokonok, szomszédok közül került ki. (1,2,4,5,7)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Vízszintes rudakon hordták a szalmát kazalba (petrence). Csak egészen későn terjedt el, az uradalmakból, az elevátor (gólya) használata. Használata azonban nem lett általános. (1,2,4,5,7)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A TSZ megalakulása után, az 50-es években szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,4,5,7)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A TSZ megalakulása után vált általánossá a burgonya barázdába vetése, de sokan még ma is inkább lukba ültetik. A barázdába vetés és a luggalás aránya fele-fele lehet. (1,2,4,5,7)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden szárították. Ha jó volt az idő csak egyszer, egyébként annyiszor forgatták, ahányszor megázott. A rendet csak akkor terítették szét, ha túl vastag volt. Száradás után szekérrel behordták a pajtafiába. (1,2,4,5,7)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A pajtafiából a takarmányt ölben vagy villával hordták be az állatoknak. Más eszközt nem használtak. (1,2,4,5,7)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonyófa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg vagy nyakszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (2,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Általában csak akkor használtak levelet almozáshoz, ha kevés volt a szalma, de volt olyan is, aki a szalma mennyiségétől függetlenül használta, szénával keverve. (1,2,4,5)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.

====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyet, a mellékletben szereplő rajzok közül csak a harmadiknak a használatára emlékeznek. (1,2,4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér és a kocsi között úgy tesznek különbséget, hogy a szekérbe nem lehetett lovat befogni, csak vonómarhát. A kocsiba pedig csak lovat fogtak. (1,2,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállító szekér 4 m hosszú volt. Általános a vendégoldal használata. Más módon, mint vendégoldallal nem is igen használták a hosszú szekeret. A sukkot, mint mértékegységet nem ismerik. (2,4,5,7)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat elől lánccal, hátul pedig kötéllel, csigával és lapickával szorították le. A kötél egyik vége a szekér, egyik oldalához volt kötve, a másikat áthurkolták a nyomórúdon, befűzték a szekér másik oldalához erősített csigába és a lapickával megfeszítették. (1,2,4,5,7)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A kocsi saroglyája enyhén íves volt. A rács pálcái vasból voltak. (2,4,5,7)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas használatára emlékeznek, de ilyet mutatni már nem tudtak.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Két szekérkast (kocsikast) akkor használtak, ha lakodalomba vagy vásárba mentek. (1,4,5,7)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Vonómarhát általában csak akkor patkolták meg, ha a körme betörött vagy más okból lesántult. Egyébként csak a körmé vágták le. (1,2,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,3,4,6,7)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!

====b) terelik jobbra ====
Haj-te!

====c) és balra====
Hi!
(Hi, hajsz, menj, amerre akarsz!) (5)
Ismerik a becce szót, a kisborjút hívják így. (2,4,5,7)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne! (1,4,5,6,7)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-ne! (1,2,4,6,7)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát általában a nevén szólították. (2,4,5,7)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak, ennek neve tilaló volt. (2,3,4,5,7)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Rokkának hívták.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymáshoz viszonyítva ferdén helyezkedett el. (3,4,6,7)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu határában volt egy kisebb házcsoport. Azelőtt 20-30-an laktak itt, ma már csak ketten.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Ezt Kustányhegynek hívták.

====b) Miért volt így? ====
Hogy miért volt így, nem tudtak magyarázatot adni rá. (1,2,5,7)

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu régen nem itt volt, hanem a mai településtől délnyugatra és csak a törökfutás után költöztek ide.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A faluban inkább tömésfalu házak voltak, Kustányhegyen volt néhány boronaház, de hogy mikor bontották le ezeket, azt pontosan nem tudták megmondani. Csak annyit mondtak biztosra, hogy ez a II. világháború után történt. (1,2,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Ezeket a házakat általában lebontották, vagy ha a szabadkéményt átalakították, akkor a zárt kéményt (mászókémény) a fal mellé építették. Pontosan nem emlékeznek arra, hogy mióta építenek kizárólag zárt kéményeket. (1,2,4,5,7)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Általában egy bejáratuk volt. Ez a konyhába nyílott. Kívül pedig a pitvarba. (2,4,5,7)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak ilyen házak. A tömés (gombóc) falu házaknál is előfordult, ha szélességben nagy távot kellett áthidalni. (2,4,5,7)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Úgy emlékeznek, hogy a rakott sparheltek használata 70-80 éve lett általános. (1,2,3,7)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az ilyen házak építése az 50-es években lett általános. Nagyjából ezzel egyidőben szűnt meg teljesen a hosszú házak építése. (1,2,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem volt ilyen ház a faluban. A szobát kályhával fűtötték. (1,2,4,5,7)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál magasságú, 50-70 cm magas padkára építették. (4,5,6,7)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak egybefüggő, hosszú pajtákat építettek. Ennek részei: pajta, pajtafia, istálló. (1,2,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Senki sem emlékezik fazékkiszedő villára. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát csak valamilyen módon felaprítva (reszelve, felvágva, gyalulva) savanyítottak. (1,3,4,6,7)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is csak valamilyen módon felaprítva savanyítottak. (1,3,4,6,7)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1959-60 körül szűnt meg a kenyér házi sütése. (4,5,6,7)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban az a) és b) típusú kenyértartó volt használatos. (2,3,4,7)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajat cserépfazékban, vagy üvegben (rázással) köpülték. Dongás vajköpülő nem volt. (1,2,3,4,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A hajdinát a közeli malomban koptatták. Kölestörőt sem használtak. (1,2,4,5,7)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek hajdinából kását a következő módon: kis zsíradékon megpirították a lisztet, majd felöntötték vízzel és végül forró zsírral megöntözték. A kész ételt sósan is és édesen is fogyasztották. (1,3,4,6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sütöttek kuglófot (kugli) kuglófsütőben, különféle kalácsokat: hossúkás (fonott és fonatlan) és kör alakú fonott. Ezek sima, édes kalácstésztából készültek. Kenyérsütéskor a maradék tésztából sütöttek még perecet is. (1,3,4,6,7)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Nem emlékszenek rá, mióta készítenek lecsót. A paprika a több benne és tesznek bele rizst is, de krumplit is. (1,2,3,4,6,7)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Azóta eszik a paprikát és paradicsomot, „mióta van”. (1,2,4,5,7)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra töltött és töltetlen kalácsok kerültek. Ezek tésztája édes kalácstészta, tölteléke dió, mák volt és sütöttek perecet és fánkot is. (1,2,3,4,7)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek bő gatyát.

====b) Hány szélből készült?====
Nem tudták megmondani. (1,2,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1945-50-es évekre teszik ennek a viseletnek a elmaradását. (1,3,4,6,7)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek otthon az asszonyok. (1,2,4,5,7)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A fejkendő viseletének kötelező volta mikor szűnt meg, nem tudják megmondani. Most is általános az udvaron kívül a fejkendő viselete, csak nem kötelező. (3,4,6,7)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Van, ahol még most is így vannak az ágyak, de régen sem volt így mindenhol. Pl. a cselédeknél általában nem így volt. (1,2,4,6,7)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Az esküvőket leginkább tavasszal és ősszel tartották. A legritkább nyáron volt lakodalom. (1,2,4,5,7)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A böjtben természetesen nem tartottak esküvőt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (2,4,5,7)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a menyasszony szüleinek házában zajlott.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az ebéd és a vacsora is a menyasszony szüleinél volt. (1,2,4,5,7)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Most is előfordul, hogy a lakodalmat háznál (sátorban) tartják, de gyakoribb a kultúrházban, étteremben való megtartása.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Kb. 10-20 éve kezdődött ez a szokás. (1,2,4,5,7)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régen is a fiatal pár személyesen hívja meg a vendégeket. Nincs vendéghívogató. (1,2,4,5,6)

====b) 1930 körül: ====
Ma is a fiatal pár személyesen hívja meg a vendégeket. Nincs vendéghívogató. (1,2,4,5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Senki se emlékszik arra, hogy lett volna ilyen szokás. (1,2,4,5,7)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Voltak zenészek a faluban is. Vagy őket szerződtették, vagy Szentgrótról hoztak bandát.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Ezek cimbalmon, hegedűn és bőgő játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A banda három tagból állt.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Csak kb. 30-40 éve lépett be a zenekarba a harmonika. Ma már egészen más hangszereken játszanak (gitár, dob). (1,2,4,5,7)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt a lucázás (kotyolás).

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Régen legények csinálták, ma a gyerekek. Szalmát és tuskókat vittek magukkal. A szalmát a tyúkok alá szórták és tuskókra ülve mondókákat mondtak. Ezért szárított gyümölcsöt, pálinkát kaptak. Gyakran előfordult az is, hogy megtréfálták a háziakat, pl. fölvitték a szekeret a ház tetejére. Gyakran a dolog úgy eldurvult, hogy a csendőrségnek kellett beavatkoznia. A mondókákból csak töredékekre, a jókívánságokra emlékeznek:
„A gazdaasszonynak akkora feneke legyen,
Mint a kemence szája.
Úgy jöjjön rajta a fing, mint kéményen a füst.”
„A kendtek lányának akkora csöcsei legyenek,
Mint a bugyigás korsó.”
„… a pálinka nem köll,
Száraz körte sok köll,
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.” (1,2,4,5,7)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Már csak a két legidősebb adatközlő emlékezett rá, hogy nagyon régen regöltek, de ők is csak annyit tudtak mondani, hogy a regölés valamikor karácsony táján történt. (1,2,3,4,5,7)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem volt nagy az öreglegények száma. 5-6-nál több nemigen akadt. (1,2,4,5,7)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt ilyen tejesfazék. Fehér X-ek voltak rajta körbe.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Az X-ek számát nem tudták megmondani.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Ezeket a többi cserépedénnyel együtt a Sümegről jött vándorárusoktól vették. (1,2,4,6,7)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek ilyen szokásra. (1,2,4,5,7)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Csak a gyerekeket ajándékozták meg. Más nem volt szokásban. (1,2,3,4,5,7)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Csak férfiak játszották. Volt 4-5 angyal, pásztorok, Szűz Mária. Többre nem emlékeznek. (1,2,4,5,7)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,3,4,5,6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány, Krampusz ördög! (3,4,5,7)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálásról nem tudnak. Dióval csak karácsonykor játszottak egy páros-páratlan nevű játékot. (4,5,6,7)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfejet látnak a holdban, de tiszta időben a kezeit is látni lehet. (1,2,4,5,7)

[[Kategória:Települések]]

Kustánszeg

2014-05-04T10:24:40Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1985. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Simon Gábo…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Simon Gáborné, 1902.
|-
|
|(2.) Kustán Istvánné, 1914.
|-
|
|(3.) Srágli Józsefné, 1922.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Nagy Károlyné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kust%C3%A1nszeg
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kustanszeg.hu
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A törökdúlás után létesült a falu. A kb. 1 km-re lévő Rácokparagáró. Nevét a Kustánoktól kapta. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kustánok, Gerátok, Hajmások a régi családok. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A falu keletkezésekor csak, később nem. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Németfalut, Milejszeget, Csonkahegyhátat. Nagyságuk kb. azonos, fekvésük is (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejbe tartozik. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Hetésről: Kerkán túli terület, Lenti, Lovászi, Rédics, Kutas.
Őrség: Magyarszombatfa, Velemér, Őriszentpéter, Pankasz, Viszák. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolódásról. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak Milejszegről, Bocsvölgyéről, Nagy- és Kislengyelből, Pálfiszegről. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Novára, Zalalövőre, Zalaegerszegre.

====b) Piacra: ====
Zalaegerszegre.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nem szoktak eljárni, csak a katolikusok a szomszéd falvakba.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak el. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Vas megyébe, Veszprém megyébe nagyobb számban, répakapálásra, répaszedésre, aratásra. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jöttek ide summások. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Veleméri árusoktól vették. Szekéren árulták, vagy a vásáron Nován és Zalalövőn. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszesek, fazekasok, paprikások, drótosok, teknősök. (1,2,3)

====b) Honnan jöttek? ====
n.a.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Meszesek, fazekasok, paprikások, drótosok, teknősök. (1,2,3)

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Németfaluban voltak szőlőik, kisebb területek.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Kustánszegen nem volt idegeneknek. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mai temetőn kívül volt a régi „Szentiváni” temető, amelyben adatközlők emlékezete óta már nem volt temetés. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Pünkösd előtti és utáni két hétfő. Jégverés ellen. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két levelű boronát használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Csak kézzel vetettek. (1,2,3)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Nincs.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat és gereblyéset használtak. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyet. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kévét raktak egy keresztbe, 3-4 keresztet kepébe. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik, 3-4 kereszt összerakva a kepe. Termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm-es a csép nyele. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Nem volt állandó csapat, kölcsönösen jártak el. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárson vitték kazalba a szalmát. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1945 körül szűnt meg. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1960 után kezdték eke után ültetni a burgonyát. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált füvet a rendről szétterítették, az időtől függően forgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Köcölével és terhelővel (két meghajlított mogyoróbot egymáshoz erősítve). (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszegek (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használtak.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel. (1,2,3)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot, 1935 után nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A tartólánc a régebbi.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a terményt hordó, trágyahordó szekeret, kocsinak a díszesebb, személyszállítót. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-4,5 m hosszú, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötelet használtak. 7-8 m hosszú. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt a saroglya, kettőt használtak. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Két oldala kifelé ívelt a szekér oldalához igazodva, eleje és alja is volt.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Terményhordásakor kettőt használtak. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem patkolták a marhákat. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Káforka is, zséter is. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, ne!

====b) terelik jobbra ====
Nejde hikk!

====c) és balra====
Nejda hakk! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca, ne, ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi ne, ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén szólítják és hozzáteszik: le. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Vágót, tilolót, törövályut használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Volt.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Csóbor tanya, Pulkatanya, Kertalla, egy-egy család és leszármazottai laktak itt.

====b) Miért volt így? ====
n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község a török dúlás után települt ide Ráczokparagáról. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Ma is van boronaház. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A konyha és a szoba közti falra helyezték a kéményt. A füstöskonyhák átalakítása után csk zárt kéményt építettek. A 10-es években már így épültek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Pitarba nyílt minden helyiség. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt mestergerenda. Földfalu házon nem. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1926-27 körül kezdték rakni az átalakítások után. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kontyolt tetejű házak építésének idejére nem emlékeznek, a kockaházakat az 50-es évek elején építették, tömbház nincs. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt több helyen is. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
60-70 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Hosszú, téglalap alapúakat építettek. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Csípővassal fogták meg az edény fülét. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem savanyítottak egészben a répát. Törkölyt nem használtak. (1,2,3)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem savanyítottak egészben a káposztát.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960 óta általában nem sütnek kenyeret, de ünnepkor ma is több háznál sütnek. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a) és b) típusút is. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongásat is (mutatni már nem tudtak) és cserépedényt is. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelű volt. (rajz) (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek gánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel felengedték, zsírba szaggatták. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú fonott, 3 ágút és fonatlan perecet sütöttek. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
1945 után kezdtek lecsót készíteni. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát 20-as évek végétől eszik nyersen, paradicsomot 1945 óta. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós és mákos kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek.

====b) Hány szélből készült?====
Két-három szélből készültet használtak. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idősek ma is viselik. Általánosan az 1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok és lányok. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1935 óta szokás, több helyen ma is így van. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben nem. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap.

====b) 1930 körül: ====
Vasárnap, de már szombaton is. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét helyen tartottak.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés is volt mindkét helyen.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A vendégek mindkét rokonságból mindkét helyen voltak. (1,2,3)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ritkán még a háznál, de már gyakran a kultúrházban. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfények és vendéghívók az esküvő előtti hét keddjén és szerdáján.

====b) 1930 körül: ====
Ifjú pár és meghívóval az esküvő előtt 2-3 héttel. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Parasztzenészek voltak.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Bőgőn, cimbalmon, hegedűn.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucáztak december 13-án.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmával, a szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony másnapján regöltek.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A szöveget nem tudják. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Számottevő öreglegény nincs a faluban. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt 2 X-es tejesfazék.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
2

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Származási helyét nem tudják. (1,2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Mikuláskor a gyermekek cipőjébe raktak almát, diót, aszaltgyümölcsöt. Néha felöltöztek Mikulásnak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Egy angyal és három pásztor járt, szalonnás, töpörtyűs és koredom. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a róka, a farkas! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Gyepűvágó embert. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kőszegszerdahely

2014-05-04T10:24:19Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Takács D…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Takács Dezső, 1907.
|-
|
|(2.) Abért Viktor, 1909. Cák
|-
|
|(3.) Néeth Józsené 1899.
|-
|
|(4.) Fekete Lászlóné, 1914.
|-
|
|(5.) Fekete László, 1910.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegszerdahely
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.koszegszerdahely.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Néphagyomány nincs arról, hogy keletkezett a falu. Okának azt tartják, hogy Rohonctól Kőszegig gyakran voltak vásárok. A falu az átvonulási területre esik. Valamikor nomád népek lakták. A település a Gergácz-okból szaporodott el. (1,2,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kovács, Takács, Németh, Neisz, Szigeti, Gergácz, Rostonics, Molnár, Fekete, Francsics, Ávár. A faluban a házak az első tulajdonosukról vannak elnevezve. Ezek lehetnek a legősibb famíliák: Jancsár, Gyurkó, Kecskés, Ágoston, Jagorics, Baris, Gergácz, Jákó, Banga (az újonnan beköltözött családok e neveket tovább vitték házi névként). (1,2,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről. (1,2,3,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak kitelepülésről. (1,2,3,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Cák, Velem és Bozsok egy jegyzőséghez tartozott. Leginkább Velemet és Cákot tartják hasonlónak, innen gyakoriak a házasságok is. A bozsokiak kilógtak: maguknak való emberek lakják. (1,2,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem sorolják magukat tájegységbe. Kőszeghegyalját említik, mint természetvédelmi körzetet, ehhez Cák, Velem, Kőszegszerdahely és Kőszegdoroszló tartozik szerintük. (1,2,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegszerdahelyen uraságok voltak. Cákon műemlékpincék vannak, Velemben a Szent Vid kápolna. (1,2,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A bozsokiak fogadott napjaikon magukkal vittek szentképeket, keresztet, de mert a kereszt nehéz volt, betették a búzatáblába. Nagy meleg lévén a tábla meggyulladt, megégett a kereszt is. Azóta csúfolják a bozsokiakat így: „Kádé Jézus a búzába, leégett a jobbik lába.” (A kádé horvát szó.)
A kőszegdoroszlóiakat bugyogásoknak nevezték. Bugyogáskorsóval jártak a mezőre. Egyszer mintha magától megmozdult volna a korsó, erre aztán az egész falu kivonult megnézni bíróstól.
Kőszegszerdahelyen az egyik utcarészt Hókus-nak nevezik, mert 1919 körül itt laktak a kommunisták. Később ezek az emberek nem szólhattak bele a falu vezetésébe, vagy ha megkísérelték ezt, így kiabáltak rájuk: Hoó-kuss!
A faluban a Bognárokat hívták Szívósnak. Amikor kisgyerekek voltak, beleestek a patakba, mert féltek a veréstől, azt mondták otthon: Nem vizes a ruhájuk, csak egy kicsit szívós.
A családokat gyakran nevezik a ház szerint a faluban: Ágoston (a Szigetieket nevezik így), Kecskés (Bognár), Baris (Szigeti), Bálit (Jancsár), Gyurkó (Ávár), Jákó (Rostonics), Gergácz (Horváth), Banga (Kovács). Ezek e háznevek megkülönböztetésül szolgáltak. (1,2,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Mindig házasodtak a szomszéd falvakból, leginkább Cákról és Velemből. Újabban gyakoriak, hogy a határon szolgáló katonák a faluból nősülnek, illetve a falubeli katonák hoznak távolabbról asszonyt. Az iparosoknál is előfordult, hogy távolabbról nősültek. (1,2,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
A leggyakrabban Kőszegre, Szombathelyre és Sárvárra jártak. Zalaegerszegre állatot adni, venni jártak. Gyakran jártak Rohoncra a 20-as évek előtt. Ősszel voltak nevezetes, nagy vásárok.

====b) Piacra: ====
Kőszegre és Szombathelyre jártak piacozni. Míg az előzőn tejtermékeket, baromfit adtak el, az utóbbin gyümölcsöt. Sokan éltek a réteken, erdőkben található gombából, bariszőlőből (áfonya).

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Velembe, Cákra jártak. Cákon két búcsú van, Péter-Pálkor és Erzsébetkor, Velemben június 15-t követő vasárnap.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Velemben Szent Vid, Máriacell, Vasvár, Rőt és Léka. Utóbbi kettő fogadott nap. Előző oka állathullás volt, utóbbié feketehimlő. A gencsi búcsúba is eljártak, ez a nap a szent kereszt feltalálásának a napja. (1,2,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A lányok szolgálni elmentek Pestre. Egyébként nemigen jártak dolgozni a falun kívül. Aratni, fát vágni eljártak az uradalomba, falun belül néha fogadtak napszámost. A legszegényebbeket eltartotta az erdő, gombát, áfonyát szedtek eladásra. 4-5 leány Németországban dolgozott patrongyárban. (1,2,3,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluban 25-30 holdnál nagyobb gazdaság nem volt, így a családok el tudták látni azt (valaha nagycsaládok voltak sok gyerekkel). Legfeljebb őrzőgyereket tartottak. (1,2,3,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Bognár, kovács volt a faluban. A parasztemberek maguk számára készítettek eszközöket. Fekete László most is foglalkozik vesszőfonással. Szalmahordó kosarat, bevásárlókosarat köt. Néhány éve csinált kocsikast is. (1,2,5)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A szombathelyi vásáron vették sümegi, sárvári fazekasoktól. (1,2,3,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Leginkább a vásárokon szerezték be azt, amire szükségük volt. Borostyánkő vidékéről csizmát hordtak a vásárra. Trencsényből jártak drótos-tótok. Ezek egész évben a falvak között tanyáztak. Üveges, paprikaárus Nyitra megyéből járt. Tyukász, akinek származási helyéről nem tudnak. A 20-as években telepítették újra a szőlőket, mert az 1890-es években kipusztult. Ebben az időben borosok jártak Zalából (Zalakoppányt konkrétan említik). (1,2,3,5)

====b) Honnan jöttek? ====
Borostyánkő vidékéről, Trencsényből, Nyitra megyéből, Zalából (Zalakoppányt konkrétan említik).

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Drótos-tótok, üveges, paprikaárus, tyukász, borosok.

====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem volt a falubelieknek más határban szőlőjük, legfeljebb örökség lévén.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A velemieknek volt a szerdahelyi határban. (1,2,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy működő temető van a faluban. A templomkertből kerültek elő csontok.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Ezek állítólag a török korból származnak. (1,2,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Két fogadott ünnepe van a falunak. Rőtre István királykor, Lékára Mária nevenapjakor zarándokolnak el. (Előzőnek oka állatpusztulás, utóbbié himlő.) (1,2,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Kettes boronát használtak, mert az állatok nem bírták el a hármast, lévén a talaj dombos és kötött. (1,2,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kizárólag kézzel vetettek.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A korszak végén, a 40-es években vett 2-3 nagygazda vetőgépet. (1,2,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) fajtát használták, melyet gráblás kaszának vagy figlejsznek neveznek. (1,2,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak, 35-40 cm hosszú volt. (1,2,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet minden gabonából. (1,2,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
4-5-6-7 keresztből rakták a kepét. Megszakították, nehogy leégjen vagy a szél belékapjon. (1,2,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm között volt a csép nyele. (1,2,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A szomszédok besegítettek egymásnak, napszámost nem fogadtak. 17-18 ember dolgozott a gépnél. (1,2,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A 3,5 m hosszú nyárssal hordták. Elevátort nem használtak, mert szűkek voltak az udvarok. (1,2,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as évek legelején. Volt még utána egy év, hogy az államnak hajdinát kellett beszolgáltatni („puskaport csináltak belőle”) (2). (1,2,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 20-as, 30-as években már vetették eke után a burgonyát. Egyesek szerint ezután hamarosan elterjedt, mások szerint csak az 50-es években. A kisgazdaságokban mindig kapával lyuggatták. (1,2,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Medárdtól Péter-Pálig kaszáltak. Kaszáláskor renden hagyták a füvet. 2 nap múlva megforgatták. Jó idő esetén 3-4 nap alatt beszáradt, akkor boglyába rakták. (1,2,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával vagy „rázodik hordóval”. Ez utóbbi vesszőből készült. Hordták még abrakos kosárral is. (1,2,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonyó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középső szeg, igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
szélső szeg, igaszeg (1,2,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A gesztenye és a tölgy levelét használták almozáshoz.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.

====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal gyűjtötték leginkább, de a gesztenye levelét ősszel szedték össze. (1,2,5)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. A kumetos szerszám gyakoribb, mint a magyaros, előbbit tartják jobbnak. A kétfajta fogatolás egymás mellett élt. (1,2,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A kocsi kisebb, emberszállításra használják, gyakran nevezik hintónak. A szekér erősebb, gazdasági munkára használják. (1,2,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú nyújtós oldal 4-5 m hosszú volt. Fuvarosok használtak 5-6 métereset is. (1,2,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul rudazókötelet használtak. Duplán fogták. Az egyik végén rögzítették, a másikon lehetett szorítani. (1,2,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát kevés alkalomhoz használtak. Leginkább levélszállításhoz, pelyva-, törek hordáshoz. Az egyenes fajták ismerik. (1,2,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikast az 50-es évek végéig használtak. Almát hordtak vele gyakran. Az eleje 65 cm magas, íves, hátul 50-60 cm magas. Fekete László még tud kötni kocsikast. Régebben többen is kötöttek. (1,2,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
Tehenes fogatokhoz egyet, lovakhoz kettőt használtak.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhának az első két lábát patkolták, de szükség esetén a hátsókat is. (1,2,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek hívták. (1,2,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naa! Nee! Na, Isten nevibe!

====b) terelik jobbra ====
Hi! Ejsz! (Tehénnél); Hi! (Ökörnél)

====c) és balra====
Hejsz! Hikk! (Tehénnél); Hokk! (Ökörnél) (1,2,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coci, Coc-co. (1,2,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-pipi. Csibi-csibi. Csip-csip. (1,2,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén szólították. (1,2,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót, kendervágót, gerebent használtak. (1,2,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A b) típust használták. (1,2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
E kérdéscsoportra nem tudnak felelni. (1,2,3,5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A 20-as évekig volt boronafalu lakóház a faluban. Vályogból a század elején építkeztek. Később elterjedt a kőépítkezés, mivel a falu határában kőbánya volt. Téglából már a század legelején is építkeztek, de ez szórványos volt. (1,2,3,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi házakat lebontották, újak épültek. Az 1910-es években már zárt kémények épültek. Szabadkémények az 1950-es évekig voltak. Előfordult cserepes zárt nyitott tűzhellyel. (1,2,3,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A konyhából nyílt a két szoba, a kamrának külön bejárata volt. Majdnem mindenütt volt nyitott folyosó is. (1,2,3,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A régi házak mind keresztmestergerendásak voltak, a tömésfalúak is. (1,2,3,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott spalhelteket az 1800-as évek legvégén kezdték építeni. A 10-es, 20-as évekre általánossá vált a faluban. (1,2,3,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Tömbházakat az 50-es, 60-as évektől fogva építenek. Egyesek szerint már a két háború között nem épültek egysoros házak, mások szerint a 40-es évek óta nem. Gyakori válasz: „Amióta nem gazdálkodnak és nincs rá szükség.” (1,2,3,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Ilyen kemencéről nem tudnak. Kupás kálha volt. (1,2,3,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas patkára építették a kemencét. (1,2,3,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A zsuppos pajták még sövényfalúak voltak. A falakat befonták vesszővel, majd kívül-belül besározták. Ezek középtorkos pajták voltak, általában egy pajtafiával. Később az oldalakat bedeszkázták. Leggyakoribb a téglalap alapú pajta, amely kőből épült tégla tűzfallal. Ezek e pajták a házra merőlegesek voltak hátul az udvarban. (1,2,3,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villára csak a legöregebbek (90 évesek) emlékeznek. Ez a szerszám kb. 40 cm hosszú volt (30 cm-es nyele volt). Ágai befelé hajlóak voltak. Később ruhával húzták le az edényeket. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát lereszelve savanyították. Utóbb kerékrépát már nem savanyítottak, mert nem szerették. Azt mondták: „megnyő attól az ember szőre”. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelve savanyították.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-60-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. A nagycsaládokban utána még néhány évig sütöttek házilag, mert nem tudták megvenni, liszthez így-úgy hozzájutottak. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) típus az általánosan elterjedt. A legöregebb asszony a b)-t tartja a legrégibbnek, erről azonban a többiek nem tesznek említést. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Egy és kétfülü vajköpülőt is használtak. Két részből állt, alsó része mintegy 60 cm volt, a felső 20 cm. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A hajdinát és a kölest a helybeli malomban koptatták, házilag nem őrölték. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Kölesből kását készítettek. A hajdina felhasználása sokféle. Használták kolbász töltelékének, pogácsát, málét, gáncát készítettek belőle. Gánca: a lisztet megpirítják, föleresztik vízzel, zsírral összekeverik. Hívják „munci mácsiknak” is. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kettes, hármas fonású hosszúkás és kerekes kalácsot is sütöttek. Simán (fonás nélkül) is készült. Lakodalomra kalinkót sütöttek. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Emlékezésben visszamehető ideig ismerték a lecsót. Van, aki a paprikát nem ismerte gyerekkorában. A lecsó összetétele: kevés (egy fej) vöröshagyma, paprika, kevesebb paradicsom. Nem mindenki szereti a lecsót. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen nem mindenki szereti a paprikát és főleg a paradicsomot, de a faluban ették mindig. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós és mákos kalácsot. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Rojtos gatyát a kérdezettek szülei még ünnepnap is hordtak, templomba is elmentek benne a 10-es, 20-as évekig. A 30-40-es években aratáshoz még felhúzták az öregek. (1,2,3,4)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A háború előtti (1940) időkben az asszonyok még röppencset (blúz) hordtak ráncos szoknyával, elől bő köténnyel. Az idős asszonyok még a 60-as években felhúzták. A 10-es, 20-as években már ismerték az egyberuhát is. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Házilag nem szőttek, csak fontak az asszonyok. A fonalat Egyházasrádócra vagy Sopron megyébe vitték megszőni. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Régente mindenki fejkendőt hordott, de kötelező nem volt. Az öregasszonyok most is kendősek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es évekig az ágyak egymás végiben voltak. Még most is egymás mellett vannak a szoba közepe felé. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották leggyakrabban az esküvőt.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Pénteki napon és böjtben nem tartottak. (2,3,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szerda és szombat.

====b) 1930 körül: ====
Szombat. (2,3,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál tartották. Délután 5-6 óra körül volt a templomi esküvő. Innen a kocsmába mentek, 9-10 óráig itt ittak, aztán lementek a lányos házhoz vacsorázni. A további események itt zajlottak. Leggyakrabban másnap délelőttig tartottak a lakodalmak. (2,3,5)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A lányos háznál volt a vacsora.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Először a TSZ étkezőjében tartották, ekkor még házilag főztek. Később a 70-es évek körül Kőszegen, Szombathelyen, Velemben tartották.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 50-es évek óta nem tartják otthon a lakodalmakat. (2,3,5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Nem tudnak visszamenni emlékezetben a 10-es évekig. A 30-40-es évekig valószínű volt vendéghívó, mert emlékeznek szalagos botjára, de azt állítják, hogy már ekkor is a menyasszony és a vőlegény hívott, a lakodalom előtt 3 héttel.

====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív. (1,2,3,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Volt.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Az első tál ételnél a szakácsnő összetört egy tányért.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Volt hozzá mondóka is, de erre már nem emlékeznek, csupán ennyire: „Annyit imádkoztam, hogy el ne dobjam…” – erre elejti.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
E szokás a 30-40-es évekig volt meg. (2,3,5)

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészeket Ondódról és Csömötéről (ma Lukácsháza része) hozták. Ondódon a Sárköziek, Csömötén a Ruklók voltak híres zenészek.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekarban cimbalom, bőgő, hegedű, kontra és síp volt.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5-6 emberből állt a banda.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonika az 50-es évek után volt, de akkor már nem ezek a zenekarok játszottak, mert részben kihaltak, részben bementek a városokba zenélni. (2,3,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án reggel a gyerekek lucáztak, éjszaka a legények.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A gyerekek szalmát vittek magukkal mindennapos viseletben voltak. Az általuk vitt szalmát a gazdaasszony a tyúkok alá tette. A gyerekek rigmusokat mondtak. A legények szokása durvább volt. A lányos házak udvarát beszórták szalmával, hogy napokig sem tudták kitakarítani. Betámasztották az ajtókat, szétszedték a kocsikast és felvitték a tetőre, ott aztán újból összerakták. A szöveg hiányos.
„Luca, Luca kitty-kotty
Tikjok, lúdjok jó üllősek legyenek
Fejszéjek, furojok élesek legyenek!
Úgy ájjon a helibe, mint pöcsöm a tövibe!
Pénzek annyi legyen, mint égen a csillag – hogy nekem is jusson
Szalonnájok olyan vastag legyen, mint a mestergerenda
Annyi töpöltyüjök legyen, mint patakban a föheny
(Akkora tábla szalonnájuk legyen, mint a hidas ajtaja)
Lányuknak akkora csöcse legyen, mint az arató bugyoga.”
Közben a refrént állandóan mondták. (2,3,5)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt a faluban. (2,3,5)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Mindig sok volt az öreglegény a faluban, most is van 8-10. 450-460 lélek a faluban. (2,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Előfordult keresztes tejesfazék is, de gyakoribb az, amelynek a nyakán két párhuzamos csík fut.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Ezeket a kőszegi vásáron vették. (2,3,4,5)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás, de karácsony éjfélkor megfüstölték az istállót. (2,3,5)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Előbb a legények is jártak, utóbb csak a suhanc legénykék. Ábrát tettek az arcukra (vagy maguk készítették kemény papírból vagy vették), kenderkócot ragasztottak rá. Kifordított kabátot húztak, rossz sapkát a fejükbe. Botjuk volt vagy lánc a derekukon. A lányos házakhoz mentek. Később megszelídült a szokás, a legénykék almát, diót adtak a gyerekeknek. (2,3,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés volt a faluban, a szereplőkre azonban nem emlékezhetnek, mert nem volt pásztorjáték (legalábbis az utóbbi években). A gyerekek csak énekeltek (Mennyből az angyal…, Csordapásztorok). (2,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek védőszentet. (2,3,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Cigányasszonnyal. Jön a Kankus! (2,3,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (2,3,5)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a holdban. (2,3,5)

[[Kategória:Települések]]

Kőszegpaty

2014-05-04T10:23:58Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1988. augusztus |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Nagy Gyula…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1988. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Nagy Gyula, 1920. Kőszegpaty
|-
|
|(2.) Nagy Gyuláné, 1923. Kőszegpaty
|-
|
|(3.) Kiss József, 1917. Kőszegpaty
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Komálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegpaty
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.koszegikisterseg.hu/Koszegpaty/index.html
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
n.a.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kőszegpaty régi családjai: Farkas, Horváth, Markó, Miklós, Baráth, Török, Torma. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számú belepülésről nem tudnak. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A 60-as években Kőszegre és Szombathelyre települt be a fiatalság. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonló falu: Vasasszonyfa, Meszlen, Nemescsó. Innen is nagy a kitelepülés a 60-as években. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik semmilyen tájegységhez, a lakosság tiszta magyar. (2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A kőszegfalvi svábokról tudnak mint más népcsoport. Közeli tájegységről nem tudnak. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak a környéken híres faluról. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A környékbeliek „pocsai bicskásoknak” csúfolták a kőszegpatyiakat. (1)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak házasodni más falvakból, leginkább Vasasszonyfáról és Gencsapátiból. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Régen vásárra Kőszegre jártak.

====b) Piacra: ====
Régen piacra is Kőszegre jártak.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a szomszédos falvakba.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáróhely Máriacel volt. (1,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen nem jártak el az emberek más falvakba házasodni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide jártak summások többnyire Alsószölnökről. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek nem készítettek eladásra kocsikasokat stb. Ezeket vásáron szerezték be. (1,2)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket a muraszombati szekeresektől szerezték be. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Jártak vándorárusok. Meszesek, üvegesek, edényfoltozók. 1945-től kezdtek elmaradozni.

====b) Honnan jöttek? ====
Nem tudják honnan jöttek. (1,2,3)

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Meszesek, üvegesek, edényfoltozók

====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek Kőszeg és Gyöngyösfalu határában vannak szőlőik. Itt a határon nem igen van szőlő. (1)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van, de az régi.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontokat a templom javításánál találtak nagyobb számban. Ott is temetkezési hely lehetett. (1,2)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepei: Szent Miklós, Boldogasszony. Nem tudják, miért. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak két-három boronát egymáshoz erősítve. (1,2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt a gyakoribb.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi ritka volt. (1)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót. (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötő fát. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Húsz kévét szoktak keresztbe rakni. A területtől függött, mennyit kapcsoltak össze a mezőn. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó az összerakott keresztek számát jelenti. A termés mennyiségére nem használták. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 2 m. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor a szomszédok és ismerősök álltak össze. (1,2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták a szalmát kazalba. (1,2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése sohasem volt jellemző. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után vetése a 30-as években kezdődött. (1,2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: szétterítik, forgatják, boglyába hordják össze. Állványt nem használtak. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt hátaskosárban hordták az istállóba. (1,2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabélfa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
vonószeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal gyakran.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásához használtak tartóláncot. (1)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a teherhordásra szolgálót, kocsinak a személyszállítót. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása csigával és kötéllel történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak saroglyát. (1)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült kocsikas formája (rajz). (1)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A marhát és az ökröt sem szokták patkoltatni. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Noo...

====b) terelik jobbra ====
Héék!

====c) és balra====
Hajsz!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Csii nee... (2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi... (2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén hivogatják a kutyát. (2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Sem kendert sem lent nem vetettek. (1,2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Rokkát kb. 1910-ig használtak, azóta már nem. (2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A mai község határán volt egymástól elkülönülő házcsoport.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Cserhát-major, Benkeháza

====b) Miért volt így? ====
Nem tudják miért, így hívták őket.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A község határa mindig itt volt. (1)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronált lakóházat az 1920-as években bontották le. (1,2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi konyhát megszüntették és átépítették. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Nincs válasz.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Keresztmestergerendás ház volt. Az utolsó a Vargáéké volt. (2)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltet 1940 körül kezdték használni. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése 1945 után kezdődött. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt olyan ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét padlószintre és emelt padkára is építették. (2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A b) típusú pajták voltak használatosak és a téglalap alakú. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villát nem használtak, csak rongyot. (2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
1945-ig savanyítottak tarlórépát.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztafejet csak gyalulva savanyítottak. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 50-es évek végén szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) típusú kenyértartót használták. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajköpülő rajza. (1)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Kölestörőt nem használtak. (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem csináltak kását. A gánica nem ismert. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszúkás alakú fonott töltetlen kalácsot szoktak sütni. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót a múlt században is főztek paprikából volt a legtöbb és még hagyma is. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát és paradicsomot a század elejétől fogyasztanak. (1,2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kalácsot szoktak tenni. (1,2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Széles gatyát a férfiak csak dolgozni viseltek. (1)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. 1945-ig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Kb. 1900-ig szoktak a faluban az asszonyok is vásznat szőni. (1)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, de ma is viselik. (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Még ma is szokásban van. (1,2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalom farsangkor és tavasszal volt.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor sohasem volt lakodalom. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap.

====b) 1930 körül: ====
1930 körül szombat a lakodalom tartásának a napja. (1,2)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában zajlik a lakodalom. (1,2)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es évektől.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régen is a jegyespár hív meg. A lakodalom előtt kb. 3 héttel. (1,2)

====b) 1930 körül: ====
Ma is a jegyespár hív meg. A lakodalom előtt kb. 3 héttel. (1,2)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés sohasem volt. (1)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenészeket Bükről, Csepregről hoztak.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon, sípon játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A harmónika a 60-as évektől terjedt el. (1,2)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szalmával lucáztak, erre térdepeltek rá. Zenekíséret nem volt. „Luca-Luca kity-koty, tojjanak a tiktok” (ezután jókívánságok). (1)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés csak ritkán volt, a szomszéd faluból jártak ide.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Szöveget nem tudnak. (1)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nincs és nem is volt nagyobb számban öreglegény. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az X-el díszített tejesfazék nem ismert. (2,3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Az égő söprűdobálás nem volt szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
A tűzgyújtás sem volt szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: a fiatalok ijesztő álarcba öltözve, láncos bottal csörömpölve szokták a gyerekeket ijesztegetni. (1)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemezés szereplői: angyalok, Mária, József, pásztorok. (1)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Lénárd volt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Régebben a gyerekeket a krampusszal és a kéményseprővel szokták ijesztgetni. (2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokás. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A Holdban a régiek nem láttak semmit. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kőszegfalva

2014-05-04T10:23:30Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | Kőszegfalva, 1986. március – 1988. április |- |'''A…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| Kőszegfalva, 1986. március – 1988. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Tangl József, 1906. római katolikus Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 83.
|-
|
|(2.) Rege Mária, 1911. római katolikus, Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 18.
|-
|
|(3.) Wurst Miklósné, 1915. római katolikus, Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 86.
|-
|
|(4.) Özv. Witzmann Ferencné, 1912. Kőszeg, Kőszegfalvi u. 28.
|-
|
|(5.) Schatzl Józsefné, Kőszeg, Kőszegfalvi u. 22.
|-
|
|(6.) Vadász Józsefné (62), római katolikus, Kőszegfalva, Kőszegfalvi u. 46.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Seper Józsefné, Kovács Zoltán, Kellát Judit, Lenkefi Éva
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegfalva
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
„Würtembergi telepesek vagyunk onnan messziről Németországból.” Először három család telepedett le ide a Gyöngyös patak mellé, aztán még négyen jöttek. Így lett hét. A hagyomány hét svábról beszél. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Wurst, Schatzl, Kohl, Kogler, Tangl. Később kerültek a községbe: RandWeg, Slibecker. De ma már majdnem mindenki magyarosított. (3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Kb. 10-15 óta vannak horvátok és magyarok itt. Ezek házasodás útján kerültek ide. Korábban csak svábok voltak. (2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Költöztek is, de sokan itt is maradnak. Néhányan a fiatalok közül beköltöznek Kőszegre, de sokan itthon maradnak. Mát két új utca is épült, ott mind fiatalok építkeznek. (1)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Pornóapáti, Pilisvörösvár, Vaskeresztes, mert ott is svábok laknak. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„Kőszeghez tartoztunk mindig ott is élnek még német ajkúak. Milyen népcsoporthoz tartozunk, hát a svábokhoz.” (2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Itt van Kőszegnél az Alpok vége, ott Szerdahelynél Cáknál, Velemnél van a Hegyalja. Horvátzsidányban és Peresznyén horvátok vannak, úgy mondják nekik krobótok. (3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Az Őrségben van Viszá, ott szokták tartani a rönkhúzást. Mohácson meg van a 3 napos búcsú. A török miatt. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A szomszédos doroszlóiakkal együtt szoktuk őrízni az állatokat csak ők a Gyöngyös túlsó partján. Onnan szokták átkiabálni nekünk „Sobalok”. (1)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben csak egymás között volt házasság falubeli csak falubelit vett el. Most már előfordul a fiatalok mennek minden felé. (3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmendre, Szombathelyre még régebben Obervartba is elmentek ökrökért A vásárra főleg az állatok miatt jártak. Lóért még Kanizsára is elmnetek. Csepregen főleg malacokat vettek.

====b) Piacra: ====
Kőszegre leginkább tejet, tejterméket adtak el.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszéd falvakba Nemescső, Lukácsháza. (3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokat dolgoztak itt a megye területén, de ha nem volt munka, messzebbre is el kellett menni. „Sokan dolgoztak Ausztriában, de én nem mentem. Köműves voltam, dolgoztam Sopronban, Sárváron, Körmenden, de még Pannonhalmán is.” (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kérdésre nincs válasz.

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Régen főleg cserépedényeket használtak. Korsókat, köcsögöket, stb. Ezeket egy falubeli hozta, aki mindig kiment értük Burgenlandba. (2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A csehektől jöttek bádogosok, ezeket úgy hívták, hogy drótosok, mert mindenfélét foltoztak. Aztán jöttek még köszörűsök, meg edényesek, akik cserépedényeket próbáltak eladni. Hoztak még fűszereket, paprikát Szegedről és voltak olyanok is, akik ruhaneműt árultak. Mindez 20-30 éve megszűnt. (3)

====b) Honnan jöttek? ====
Csehektől, Szegedről.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Bádogosok, drótosok, köszörűsök, edényesek.

====d) Mit árultak? ====
Cserépedényeket, fűszereket, paprikát, ruhaneműt árultak.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Itt a faluban nincs sok szőlő, csak 19-20 gazdának. Régen noha szőlő volt, de ma már nemesített is van.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Itt másnak nincs szőlője, csak a falubelieknek. (1)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
n.a.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A falu határában emberi csontok nem kerültek elő. (1)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Lénárd a templom védőszentje, ezt hozták magukkal az első telepesek. Lénárd napja november 13-a utáni vasárnapra kisbúcsú napja. Az 1864-es nagy tűz után pedig a község védőszentje Flórián lett. Flórián napján május 4-én tartják a nagybúcsút. Flórián ugyanis a tűz védőszentje. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egymás mellé erősítve egy hosszú rúdon helyezkedett el a három tartozék. (4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés az általános a két világháború között.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
5 embernek volt a faluban vetőgépe. (4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
n.a.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen. (4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egy keresztet 20 kéve tett ki. 4 kereszt adott egy kepét. (4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik, 4 kereszt egy kepe volt, de azt is állították, hogy 6 kereszt is volt egy kepe. Használták a termés meghatározásánál, ugyanis a végén összeszámolták a kereszteket. (4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm felett. (4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között a rokonság, szomszédság segítségével folyt a cséplés, a háború után pedig ún. részes cséplés volt. (4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
3 ágú villával történt a szalma kazalba hordása. Egy ember is elég volt. (4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése 1950 körül szűnt meg. (4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1910-12-ben kezdődött és most is így csinálják, ez örökségnek mondható. (4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált szénát rendre hagyták, nem terítették. Szénaszárító állványt nem használtak. (4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Alakja miatt hátasnak nevezett kosárral hordták a szénát. (4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, ha nem volt szalma. Csalit volt a neve.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ha nem volt szalma, akkor sokan használták.

====c) Melyik évszakban?====
Késő ősszel és tavasszal volt használatos. (4,5)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak tartóláncot, örökség volt. (4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérrel mindent hordtak, két fajtája volt, ismert hosszú és rövid szekér. Kocsi: fonott vesszővel volt kibélelve, ez védte. (4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szekér kb. 5 méter hosszú volt. A hosszú szekér volt az elterjedtebb és a régibb. (4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Az ún. rudazókötél segítségével, amely kb. 8 méter hosszú volt. (4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt volt. (4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Fűzfa anyagból készült. Elől nyitott volt. (4,5)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát patkolták, főleg az első lábát. Az ökröket szintén patkolták. (4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
n.a.

====b) terelik jobbra ====
Hajsz!

====c) és balra====
Higra!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Puci ne. (4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi. (4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevével. (4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde rokkát. (4)
Állót is. (5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
n.a.

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Hét család települt a mai Kőszegfalva területére az osztrák Würtenbergből. Vadászék ősei Schwabendorfból érkeztek. (6)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Vadászék nem ismerik a boronából készült lakóházakat. Vályogházakra emlékeznek gyermekkorukból. (6)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
„Régen nyitott kémények voltak.” A 30-as, 40-es évektől építenek zárt kéményeket. (6)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házaknak egy bejárata volt a szabadba, és ez rendszerint az udvarra nyílt, de voltak nyitott gangos házak is. Voltak olyan lakóépületek is, amelyekben a kamrának külön bejárata volt. (6)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, voltak ilyen (keresztgerendás) házak. A padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. (6)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 20-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata. (6)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Nem ismerik a kontyolt tetejű házakat. (6)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen, voltak olyan házak, amelyek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (6)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (6)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
L alaprajzú pajták voltak. (6)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa két ága közé fogták a forró edényt, így emelték le a tűzről. Nem volt külön neve az eszköznek. Egyszerűen villának hívták. (6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
n.a.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egészben nem savanyítottak káposztát, hanem legyalulták a káposztát, fűszerezték, majd lábbal megtaposták. Hordós káposztának nevezték. (6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években már nem sütöttek a faluban házikenyeret. (6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen fából készült, vesszőíves kenyértartót használtak. (6)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak dongás vajköpülőt. (6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Régen használtak ilyet a faluban, de nem emlékeznek a kölestörők ütőjére. (6)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek és hajdinás gránicának hívták. (6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Körbekalácsot, fonottkalácsot és kuglófot szoktak készíteni, ezekre az ünnepekre. (6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsót régen nem ismerték, kb. a 20-as évektől készítik ezt az ételt (2/3 paprika, 1/3 paradicsom). (6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1926-27-től fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot. (6)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „karácsonyi asztalra” beiglit és fonottkalácsot tettek. (6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Fehér, hosszúszárú nadrágot viseltek. (6)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 40-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát, réklivel. (6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A 20-as évekig szőttek az asszonyok vásznat. (6)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A fejkendő viselése még ma is „kötelező”. (6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, mindig így rakták az ágyakat. (6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Az esküvőket nyáron tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Télen nagyon ritkán. (6)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap.

====b) 1930 körül: ====
1980 körül szombaton, 60-as évektől. (6)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a menyasszony házában tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
4 órakor volt az esküvő, 5-6 órakor kezdődött a lakodalom. (6)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalmat a menyasszony házában tartották. 4 órakor volt az esküvő, 5-6 órakor kezdődött a lakodalom. (6)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vőfény, akit négyen kísértek a családhoz, összehívták a vendégeket.

====b) 1930 körül: ====
Meghívókat a jegyespár viszi vagy küldi el. (6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokás a szándékolt cseréptörés. (6)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Soha nem helybeliek zenéltek, hanem mindig más faluból hívtak cigányokat.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűből, cimbalomból, nagybőgőből állt a zenekar.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Régen nem volt tangóharmónika. (6)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Kőszegfalván nem volt szokás a lucázás. (6)

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem szoktak regölni. (6)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Mindig voltak, vannak öreglegények a faluban (3-4). (6)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismertek ilyen edényt. (6)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (6)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Krampuszoknak öltöztek. Álarcosan, láncosbottal jártak a házakat. (6)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játékoknak 2 angyal és 4 pásztor szereplője volt. (6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Lénárd (ősszel van a búcsúnapja), a falu védőszentje Szent Flórián. (6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Mumussal, krampusszal szokták ijesztegetni a kisgyermekeket. (6)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (6)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem volt ilyen szokás. (6)

[[Kategória:Települések]]

Kőszegdoroszló

2014-05-04T10:23:10Z

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Nagy János, 1929. Kőszegdoroszló
|-
|
|(2.) Nagy Imréné Torda Erzsébet, 1906. Kőszegdoroszló
|-
|
|(3.) Boros Kálmán, 1912. Kőszegdoroszló
|-
|
|(4.) Horváth Józsefné Pongrácz Ilona, 1914. Kőszegdoroszló
|-
|
|(5.) Torda István, 1911. Kőszegdoroszló
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegdoroszl%C3%B3
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.koszegikisterseg.hu/Koszegdoroszlo/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Azt tartják, hogy a falu nagyon régi, a törökök után települt be, a patak két oldalán (most is itt van). 1915-ben nagyarányú építkezés folyt. A népi etimológia a „rossz ló”-ból származtatja a Doroszló nevet. A patakon túl, a falu alatt jöttek elő téglák, amelyek egy Szombat nevű falu házaiból valók állítólag. Erre a falura már a kérdezettek nagyszülei sem emlékeznek. Van, aki innen eredezteti a falut. (1,2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pongrácz (ők voltak a legtöbben, Kőszegszerdahelyen azt tartják, hogy az ő falujuk ebből a családból szaporodott el), Horváth, Nagy, Torda, Haramia, Bende, Schnápor, Uitz, Bögödi. A házakat névvel jelölik, valószínű eredeti tulajdonosukról, így ezek lehetnek az ősi családok: Mecseri, Kantó, Csicsó. (1,2,3,4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről. (1,2,3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak kitelepülésről. Az 50-60-as években e fiatalok mentek be városba lakni. (1,2,3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A Hegyalját tartják leginkább hasonlónak. Ide sorolják Cákot, Velemet, Kőszegszerdahelyt. Cákot külön kiemelik vegyes vallása miatt. Kőszegdoroszló is vegyes vallású. Hasonlóságukat abban látják, hogy „ezek is jó, régi községek”. (1,2,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Kőszeghegyalját emlegetik, de nem mindenki. Valaki szerint újabb keletű az elnevezés. Ide tartozik még Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Bozsok. (1,2,3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kőszegfalván mindig sok iparos volt, ács, asztalos. Ezek az iparos emberek sokfelé megfordultak. Bozsokon régi kastély van. Cákon kőbánya, Kőszegszerdahelyen homokkövet bányásznak. (1,2,3,4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falubelieket bugyogásoknak vagy bugyogabaszóknak csúfolták. A velemieket nyulicásoknak hívták (gombáról). Valaha a jegyző mondta azt, hogy az ittenieket és a kőszegszerdahelyieket szereti, mert ezek öreg pénzben fizetik az adót. A velemiek és a cákiak addig számolják a piacból összejött aprópénzt, amíg meglesz, de már a bozsokiak nem jó adófizetők. Kőszegfalvát nem szerették az itteniek, sobak falunak (sváb) csúfolták. A Haramiákat Mecserinek, a Pongráczokat Kantónak, a Tordákat Csicsónak hívták a faluban. Ezek nem csúfnevek, hanem házinevek. (1,2,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A szomszédos falvakból mindig házasodtak, leggyakrabban Cákról, Lukácsházáról, Kőszegszerdahelyről. Régebben gyakoribb volt a falun belüli házasság. (1,2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Kőszegre, Szombathelyre jártak rendszeresen, de elmentek Vasvárra, Körmendre is.

====b) Piacra: ====
Kőszegre és Szombathelyre jártak. Míg az előzőre baromfit, tejterméket vittek, az utóbbira gyümölcsöt. Az asszonyok batyuban vitték a fejükön, de az is előfordult, hogy szekéren vitték a cseresznyét, annyi volt.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falvakba jártak. Cákon két búcsú van, Erzsébetkor és Péter-Pálkor, Velemben július 15-én, Pösén Szent Mártonkor, Nagycsömötén Rókuskor, Bozsokon Anna napján. A falu búcsúja Szent Mártonkor van.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra, Lékára és Máriacellbe jártak. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nem nagyon jártak ki a faluból dolgozni, mert sok nagy gazdaság volt. Azért elmentek az állami erdőkbe fát vágni, előtte a lukácsházi uradalomba aratni, cukorrépát kapálni, Kőszegre masinázni. A háború után 4-5 férfi nyárra Burgenlandba ment dolgozni. A háború előtt mentek Németországba is, előfordult, hogy kicserélték a gyerekeket, hogy azok megtanulják a nyelvet. (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Legalább 15 gazdag paraszt volt a faluban, így a szomszédos falvakból jártak ide aratni, csépelni. Távolabbról is jöttek: Olmódról, Kiszsidányból, Peresznyéről, Tömördről, Csepregről, Kőszegről. A faluban 4-5 gazda egész évben tartott cselédet. (1,2,3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Favillát, vesszőkosarat, söprűt készítettek, ezt vagy a falun belül, vagy a piacon adták el. Tislér volt a faluban, aki mellette gazdálkodott is. Bognár is volt. (1,2,3,4,5)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Kőszegen vagy Szombathelyen vették jáki fazekasoktól (vásáron). (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cserepesek nagyon régen jártak a faluba. Drótos-tótok, üveges, rongyász fordult még meg. Rossz vasat szedtek és meszet is árultak. (1,2,3,4,5)

====b) Honnan jöttek? ====
n.a.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek más határban nincs szőlője. Pogány-hegynek hívják a szőlőhegyet. (1,2,3,4,5)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Itt cákiaknak és kőszegieknek van régóta. (1,2,3,4,5)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Valaha három temetője volt a falunak, jelenleg egy van.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A katolikus templom előtt kerültek elő embercsontok, és a patak is mosott ki, a falu közepe táján. Beszéltek a régi öregek Szombat faluról (I.1.). Ennek megtalálták a temetőjét, régészek ástak ott. (1,2,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Valaha Bertók-búcsú volt a faluban. Egy gazdag katolikus ember vett szentséget. A két háború között eltörölték. Azt tartják azért, mert az ember összeveszett a pappal. (3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A kettes borona volt az elterjedt. Hármast csak ritkán használtak, ha nagyon erős volt a marha. Egyébként is kímélték az állatot. (1,2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A falu 80 %-a kézzel vetett.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
3-4 vetőgép volt a faluban. (1,2,3,4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) fajtát használták, gereblés kaszának vagy firiglejsznek hívták. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Húsz kévéből rakták a keresztet minden gabonából. (1,2,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott számú kereszt a kepe. 2-5-10 keresztből rakták. (1,2,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 140-160 cm. (1,2,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két háború között még kalákában folyt a cséplés. Később a gép tulajdonosa fogadta az embereket. (1,2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták. A nyárs hossza 3-4 m. (1,2,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1940 után szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A nagygazdák előbb kezdték, ők már a 20-as években így vetették a burgonyát. Elterjedtté a két háború közötti időben lett. A kisebb gazdák a II. világháború után kezdték vagy nem is így vetettek. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált füvet renden hagyták (volt, aki elhintette vastag rend esetén). 2-3 nap alatt megszáradt, akkor megforgatták. Újabb 1-2 nap eltelte után lehetett boglyába rakni. 1-2 napig még kint volt, de lehetett boglyázás után rögtön hazaszállítani. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Tolószekérrel (talicska). Vonogóval kinyűtték vagy kivágták a kazalból, 2-3 napravalót vittek be az istállóba. (1,2,3,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafőfa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg, derékszög

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,3,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A szalmát megetették az állatokkal. A tölgyfa levelét használták, bükköt is, de ez kevés volt a környéken.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Csaritot gyűjtöttek még a nagyobb gazdák is – általánosan elterjedt szokás volt. (1,2,3,4,5)

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. Volt kumetos és magyaros fogatolás is, ez utóbbit akkor használták, ha könnyű szerszámra volt szükség. (1,2,3,4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A kocsit „parádénak” használták. Hívták könnyű szekérnek is. A szekeret gazdasági célra használták. (1,2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5-6 méter hosszú volt a „hosszi szekér”, „ódalas szekér”. (1,2,3,4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. A kötél 6-7, mások szerint 10-15 m hosszú volt. Duplán átdobták a nyomórúdon. Az egyik végén rögzítették, a másikon lehetett szorítani. (1,2,3,4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát nem használtak, legfeljebb csarit szállításához, de így is csak kevesen. A szekerek suberosak voltak. (1,2,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Egy ideig egymás mellett használták a subert és a kocsikast. Leginkább almaszállításhoz. A 40-es évekig elterjedt volt, de még 1942-ben is fontak a faluban. Az eleje kb. 80 cm magas volt.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kocsikasból egyet és kettőt is használtak. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Minden befogott állatot patkoltak, az első két láb külső körmét. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
ostorral: Indulj! Ne, hi-ne!

====b) terelik jobbra ====
Szinte mindenki mást választ ad. Megkülönböztetik néhányan a szarvasmarha és az ökör terelőszavát is.
Jobbra: Hi! Hejsz!

====c) és balra====
Balra: Hejsz! Hokk! (1,2,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-coc. Cocám-cocám. Nyelv csettegtetésével. (1,2,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyu-tyu. Pi-pi. (1,2,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívták. (1,2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót és fésűt használtak. (1,2,3,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A b) fajtát ismerik. (1,2,3,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A patakon túl, a falu alatt jöttek elő téglák, amelyek egy Szombat nevű falu házaiból valók állítólag. Erre a falura már a kérdezettek nagyszülei sem emlékeznek. Van aki innen eredezteti a falut. Ennek a Szombat nevű falunak megtalálták a temetőjét néhány éve, ásatás folyt ott. A helyet meg tudják mutatni. (4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Szombat.

====b) Miért volt így? ====
n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A válaszok nagyon eltérőek. Az utolsó boronafalú házak lebontásának idejét teszik a 20-as évekre, a két háború közötti időszakra, de az 50-es évekre is. Valószínű, hogy a legutolsókat tényleg az 50-es években bontották le. A faluban volt sövényfalu és tömésház is. A 20-as évek óta házilag is égettek téglát. (2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Füstöskonyhás házra nem emlékeznek a faluban. A szabadkéményes házakat elbontották, aztán raktak kéményt. A 40-es években még volt szabadkémény. Az 1910-20-as évekből már emlékeznek zárt kéményekre. (2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A II. világháborúig egysoros házakat építettek. A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt az elülső és hátulsó szoba. A kamrának külön bejárata volt. A legtöbb háznál nyitott folyosóról nyílik az ajtó. (2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Keresztmestergerenda jobban a boronaházaknál volt, de előfordult tömésházaknál is. (2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek kezdeti időpontját az 1900-as évek elejére teszik, de említettek 1880-as évekből valót. Az 1950-60-as években a legtöbbjét elbontották. (2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1960 után építettek ilyen házakat. Ebből a típusból ma is kevés van a faluban. A házak többsége az I. és a II. világháború előtt épült. Az egysoros házakhoz hozzáépítettek, bővítették őket. 1914 után kb. 15 ház épült. (2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem volt ilyen kemence. A szobát kályhával fűtötték. (2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
60-80 cm-es patkára építették. (2,3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az említett pajták nem voltak. Téglalap alapúak voltak. A régebbi pajták négy sarka kőből épült, a sarkokra gerendákat tettek, az oldalakat bedeszkázták. Pajták készültek kőből és téglából is. (2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Volt fazékkiszedő villa. 50 cm körüli volt, egyenes ágakkal, fanyéllel. (2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Fejben sem a tarlórépát, sem a káposztát nem tették el. Mindkettőt lereszelték. Savanyítás nélkül, zölden elállt egy ideig.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem, lereszelték. (2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-60-as években még sütöttek néhány évig kenyeret, amíg hozzájutottak a liszthez. Előtte Lukácsházán őröltek. (2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Mindhárom fajta kenyértartót ismerik a faluban. A c) a leggyakoribb, valószínű az újabb típus ez. Az a)-t tejesfazék szárogatóként is emlegetik. Ez talán már újabb funkciója lehet? (2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajköpülő 50 cm magas volt, 7-8 literes, egyfülü. Két részből állt, tetejét „kobak”-nak hívták. Szája felé szűkülő. (2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Kölest nem használtak emberi tápláléknak. A hajdinát malomba vitték, házilag nem törték. (2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából változatos ételeket készítettek. Gyakori volt, hogy kalácsot, hajdinakőttest sütöttek belőle. Kolbász töltelékének is használták. Hajdinagombócot főztek belőle. Leggyakrabban mégis a gánica (sterc) és a málé volt. Gánica: a lisztet megpirították. Krumplit főztek, azzal összekeverték. Bő zsírral megöntötték. A régi öregek cukros tejjel meglocsolták. Málé: kovászt kevertek édes, langyos tejjel, ha megkelt liszttel, tejjel megdagasztották. (2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A kalácsot általában megfonták. Kerekes és hosszúkás formájú is volt, hármas fonással. Lakodalomra kalinkót sütöttek. Ezt nyolcasan fonták, cseréptepsiben sütötték. Egy lakodalomra 25-30 darabot készítettek. (2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó készítésének kezdeti időpontja nagyon eltérő. Valaki az I. világháború idejére teszi, más a 20-as évekre, ismét más csak a 60-as évektől fogyasztja. Az öregek mind szeretik. A lecsóban legtöbb a paprika, néhány szem paradicsom, fej vöröshagyma. Tesznek bele kolbászt, ütnek rá tojást. Ez utóbbi nem kötelező. (2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Szombathelyen a püspöki kertészek bolgárok voltak. Ők termeltek először paprikát, paradicsomot. A 20-as évektől fogyasztanak nyersen paradicsomot, paprikát. Más „emberemlékezet óta” eszi. (2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós-, mákos-, lekváros kalácsot, fánkot készítettek. Karácsonykor kalácsot, Húsvétkor húst, Pünkösdkor kenyeret, ha lehet. (2,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A ma élő legidősebb asszonyok még varrtak ilyen gatyát édesapjuknak, férjüknek. 1910-12-ig a férfiak még felhúzták ünnepnapra is (nem mindenki). A II. világháború után az öregek még hordták nyáron, a 60-as években két öregember még járt rojtos gatyában. Később a férfiak ünnepre „kanger”-t hordtak – ez fekete szövetnadrág. A rojtos gatya széle 80 cm. (2,3,4,5)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Általános viselet az I. világháború végéig volt. A kérdezettek lánykorában volt már egyberuha. Az 50-es években végleg elhagyták. Van ilyen vélemény is: „az öregek talán még mindig hordják”. (2,3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Háznál nem szőttek az asszonyok sosem, csupán fontak. A fonalat Egyházasrádócra, Kisújfaluba (régen Rádócújfalu) vitték takácshoz. (2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
„Nem volt erős szokás” a fejkendő viselete. A fiatal asszonyok 60 óta nem hordanak fejkendőt (az elhatárolás ilyen pontos). Valaha főkötőt viseltek, melyet három darabból varrtak össze, és amelynek elejét becsipkézték. (2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es évekig az ágyak egymás végében voltak. Azóta a szobában „keresztben”, egymás mellett. Inkább a fiatalok változtattak. (2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Télen, farsangkor tartották a legtöbb lakodalmat. A lakodalmas időszak böjtig tartott. Előfordult lakodalom ősszel, szüret után is. A téli lakodalmak 2-3 napig is eltarthattak. (2,3,4,5)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat.

====b) 1930 körül: ====
Szombat. (2,3,4,5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál tartották. 60-100, 100-120 fős lakodalmak kis gyakran előfordultak. Délelőtt a menyasszony, vőlegény és a tanúk átmentek Kőszegszerdahelyre, itt tartották a polgári esküvőt. Két óra felé gyülekeztek a koszorúslányok a lányos háznál. A templomi esküvő után a kocsmába mentek. 10 óra tájban mentek a lányos házhoz vacsorázni, itt mulattak. Másnap az új asszonyt elkísérték a férfi házához. Itt is terített asztal várta a vendégeket, itt folytatódott a mulatság, ha a vendégek hajlamosak voltak erre. Három napos vendégek is előfordultak egy-egy lakodalomba. (2,3,4,5)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
10 óra tájban mentek a lányos házhoz vacsorázni, itt mulattak.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Éttermekben, szállodában tartják a lakodalmakat. „Adnak egy vacsorát, aztán mehetnek haza.”

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 60-as évek közepétől, a 70-es évek óta tartják így a lakodalmat. (2,3,4,5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A válaszok eltérőek. A menyasszony és az első koszorúslány együtt hívta a női vendégeket, a vőlegény és az első vőfény a férfi vendégeket hívta. A lakodalom előtt két héttel, egy hónappal hívtak, hogy a koszorúslányok fel tudjanak készülni. „A vendéghívót parádénak tartották, ő hívta a másodrendű vendégeket.” A vendéghívó a tágabb rokoni körből vagy baráti körből került. Szalagos bottal járt. (2)
A menyasszony és a vőlegény együtt hívott. Ők a közeli rokonokat hívták. Vendéghívó is volt. Ő hívta a „köznépi vendégeket”.
Valószínű, hogy az első variáció a régebbi szokás.

====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív. A vendégek busszal, autóval érkeznek a színhelyre. Süteményt, italt visznek magukkal. Gyakran előfordul, hogy „papírral” hívnak esküvőre. (2,3,4,5)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
n.a.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigánybandák játszottak a lakodalmakban. Ezeket először Ondódról, később Nagycsömötéről hozták.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A következő zenészek voltak: prímás, cimbalmos, bőgős, pikulás. Kéttagú banda esetében prímás és cimbalmos szerepelt.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A banda leggyakrabban hat tagú volt, de előfordult 4, sőt 2 tagú zenekar is.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonika sosem volt. (2,3,4,5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A faluban kétfajta banda volt. A gyerekek reggel jártak, a legények éjszaka. Ez utóbbiak rigmusokat nem mondtak, a szalmát szekéren vitték és szétszórták a faluban. A gyerekek egy kis köteg szalmát vittek magukkal, erre ráültek, mocorogtak rajta („megkotyultak”), közben mondták a versikéket. A szöveg nagyon hiányos. Szinte csak a refrénszerű részek jönnek elő:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Tojjanak a tikjok, ludjok!
Üllősek legyenek/jó tojók legyenek!
Annyi tojások legyen, mint égen a csillag!
…” (2,3,4,5)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem emlékeznek arra, hogy valaha is volt a faluban regölés. (2,3,4,5)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kevés öreglegény volt a faluban. Egyidőben 2-3-nál több nem fordult elő. (2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt olyan is, meg szép virágosak. (2)
Gyakoribb volt az olyan tejesfazék, amelynek nyakán párhuzamos csíkok futottak. (2,3,4,5)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szent este éjféli misére menet gyújtottak söprűt. Az udvaron felejtett seprűket összeszedték, szalmát dugtak bele és meggyújtották. (2,3,4,5)

=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
A katolikusok, akik Kőszegszerdahelyre mentek templomba.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Mikuláskor a lányokat ijesztgették. Keménypapírból álarcot készítettek, rossz kabátot, sapkát húztak kifordítva. Láncot kötöttek a derekukra. A lányokat kihúzták az utcára, a gyerekeknek diót adtak. (2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A falu nagyobb része evangélikus, ezért a betlehemes játékra kevésbé emlékeznek. A gyerekek vidékről jöttek. 3-4-5 gyerek volt egy csapatban, 2 pásztor. (2,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudnak erről. (2,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprővel (2), orvossal, csendőrrel (3), ludvéccel (4).

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (2,3,4,5)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Hegy van benne. (2)
Nem hallottak erről. (3,4,5)

[[Kategória:Települések]]

Magyarlak

2014-05-02T21:23:50Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. április |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Kóczain J…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Kóczain Józsefné, 1927. április 9. Magyarlak, római katolikus, Magyarlak Kossuth Lajos u. 163. nyugdíjas
|-
|
|(2.) Mezei Ferencné, 1904. február 24. Magyarlak, római katolikus, Magyarlak, Kossuth Lajos u. 205. nyugdíjas
|-
|
|(3.) Mesics Györgyné, 1912. január 1. Szakonyfalu, római katolikus, Magyarlak, Kossuth Lajos u. 156. nyugdíjas
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Nagy Hedvig
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarlak
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.magyarlak.hu
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Már a török időkben álltak itt házak, bár ezek nyomát még nem találták meg. Magyarlak két településből Háromházából és Magyarlakból egyesült. Ez a terület a szentgotthárdi apátsághoz tartozott. (1)
Úgy tudja, hogy már a török időben állt itt település Sipos Ferenc háza helyén állt az első ház. (2)
A szomszéd falut Háromházának hívták valószínű, mert sokáig három házból állt, később egybeépültek és így lett Magyarlak. (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai a Horváthok, Mesicsek, Mezeiek, Háklárok, Dancsicsok. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Szerinte Magyarlakot tiszta magyarok lakják, még cigányok sem települtek le itt. Újabban más nemzetiségűek beházasodtak, de ezek száma sem olyan sok. Ezek általában szlovének. (1,2)
Szerinte a faluban csak magyarok élnek. (3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nagyobb számban 1956-ban költöztek el, ill. majd minden családból disszidáltak Ausztriába az ausztriai határ közelsége miatt. Néhányan a háború előtt Amerikába is kivándoroltak. (1,2,3)
1945 előtt többen elköltöztek Budapestre a nagyobb munkalehetőségek miatt. (3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csörötneket, Máriaújfalut tartja a magukéhoz hasonlónak a hasonló életvitel miatt. Rábakethelyt azért tartották hasonlónak, mert oda jártak templomba. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu nem tartozik semmilyen tájegységbe. (2,3)
Talán a Rába mentébe, de ez nem hivatalos tájegységmegnevezés. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység az Őrség. (1,2,3)
Vendvidék ezekbe a vend nemzetiségű falvak tartoznak. Pl. Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Kétvölgy. (1,3)
Telepesek vidéke – svábvidék Rönök Jakabháza, Füzes községek. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Jakabháza – kastélyáról
Kethely – templomáról
Magyarszombatfa – fazekasságáról
Vasszentmihály – templomáról (1)

Rönök – Szent Imre templomáról, búcsújáróhelyéről
Csákánydoroszló – kastélyáról
Rátót – kastélyáról
Szentgotthárd – templomáról (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tud. (2)
Magyarlakot a környékbeliek így csúfolták. Lakiak vagytok, híd alatt laktok.
Rábagyarmatról azt mondták, hogy alulról a szél sem fúj jól.
Kisfaludot, Máriaújfalu letyefetyének hívták, mert gyorsan beszéltek ott az emberek.
Farkasfán meg a létrát is keresztbe viszik. (1)
Csörötnekieket így csúfolták: Csörötnök zsebkendőbe bekötlek. (3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Máriaújfaluból, Rábakethelyről gyakrabban, Csörötnekről ritkábban házasodtak. A csörötnekieknek nem volt pénzük, nem volt munkalehetőségük, mert messze laktak Szentgotthárdtól.
Csak az megy más faluba, aki nem talált magának feleséget saját falujában – tartották. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmendre, Szentgotthárdra, Őrisztenpéterre jártak

====b) Piacra: ====
Szentgotthárdra hétfőnte
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szentimrére, Rönök, Pünkösd hétfő; Vasvárra, Felsőcsatárra Mária napkor

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra, Máriacellbe Mária napokon (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Szentgotthárdra szoktak munkába járni. Selyemgyárba, dohánygyárba, kaszagyárba, szalaggyárba. (1,3)
Szombathelyre szoktak munkába járni a vasútra. Körmendre és Szentgotthárdra. (2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Idegeneknek itt nem volt munkalehetőség. (1,3)
Kondorfáról szoktak ide járni aratni. (2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
n.a.
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Magyarszombatfán készült cserépedényeket használtak. (1,3)
Magyarszombatfán, Farkasfán és Szalafőn készült cserépedényeket használtak. (2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cserépedényeket és söprüket árultak.

====b) Honnan jöttek? ====
Magyarszombatfáról jöttek és Farkasfáról is. 1945 óta már nem járnak. (1,2,3)
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek csak itt van szőlőjük. (1)
Csörötneken van néhány embernek szőlője.(2)
Néhány helybelinek Csörötneken van szőlője. (3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem volt itt másoknak szőlőjük. (1)
Máriaújfalusiaknak van itt szőlőjük. (2)
Más falubelinek nincs itt szőlője. (3)
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban három temető van a régi az új és a háromházi. A régi temetőbe már nem temetkeznek.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Régi csontokat nem találtak. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepei: Péter Pál – aratási ünnep
Búzaszentelés – ekkor nem dolgoztak
Szentségimádás – csak egy község ünnepe a templom ünnepe volt ez. (1)
A falu fogadott ünnepe volt a fagyosnapok. (2)
A falu fogadott ünnepe a búzaszentelés – ezen a napon nem dolgoztak. (3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen, használtak. (1,2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindkettővel kézzel és vetőgéppel is vetettek. (1,2)

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Mindegyiket használták. (1,2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak. (1,2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 vagy 24, amilyen nagy a terület, attól függött. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték keresztbe rakott gabona használták mennyiség jelölésben is. (1)
Kepe a kereszt, igen. (2)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm körül. (1,2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kezdetben a tulajdonos, később a gazda is állított ki. (1)
A község a gazdák is állítottak ki. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárson vitték. (1,2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1945 után. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háború után fogattól függően. (1)
A 40-es évektől. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Hintve, de renden is szárították. Az álványt nem ismerték. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával és kosárral. (1,2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Nem volt külön neve igaszeg volt mindegyik. (1,2)

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha kevés volt a szalma, akkor igen. (1,2)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. (1,2)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi utazásra, vásárra (lovas).
Szekér terményhordásra (ökrös, tehenes). (1)
Szekér – munkaeszköz.
Kocsi (hintó) – vásár, lakodalom. (2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
3,5 – 4 m. (1,2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötél. (1,2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya ívelt volt. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Használatos volt mindkettő, vesszőből fonták. (1,2)

====b) Használtak-e kettőt is?====
Használatos volt mindkettő, vesszőből fonták. (1,2)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták a melső lábait, ha a köröm elvásott. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zsiternek nevezik. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
ne és a tehén neve
====b) terelik jobbra ====
hik
====c) és balra====
hajsz (1,2)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, ne. (1,2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi. (1,2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevéről. (1,2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilolót és sulykot. (1,2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A ferde rokkát. (1,2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem sok, de egy volt az erdő alatt.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Úgy hívták, hogy szérű.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Ez a falu mindig itt volt és egy vallás volt. (1)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Három ilyen ház volt a 40-es években bontották le őket. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Lebontották azokat régen, nem volt kémény, az ajtón jött ki a füst. A kéményt a falba építették be, már régóta építenek ilyen zárt kéményt. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Régen szoba, konyha meg kamra volt. Mindegyiknek külön bejárata volt. Ezek A pitvarba nyíltak. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Magyarlakon nem volt ilyen ház. Hogy földes házaknál volt-e ilyen, arról nem tudok. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparheltek már a 30-as években is voltak, amikor már rendes házakat kezdtek építeni. De ezeket ma már kirakják csak itt ott van. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Még a falu szélén van ilyen ház, régen szinte mindenkié ilyen volt. Úgy a 30-as évektől nem építenek már egysoros házakat. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen ház, de régen még a gyermekkoromban. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencének két sütője volt, jó magasra fel volt csempézve, talán még fél méterre is. (1)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Pajta régen is volt. Egybeépült az egész házzal. Más különös nem volt rajta, kocka alapja volt. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Hússzedő villa volt. Jó vastag cserépedényben főztek, a fülét rongydarabbal fogták meg. (1)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Répát azt nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak káposztát savanyítottunk, amit vasárnapra főztünk meg.A káposztát sem egészben savanyítottuk. (1)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 óta nem sütnek házaknál kenyeret. (1)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A „c” jelű kenyértartót használták. (1)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajköpülőnek nem volt füle. (1)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A hajdinát Csörötneken a malomban őrölték, házaknál nem csépelték. (1)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánicát szoktak enni, úgy készül, mint a dödölle. (1)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Jó kalácsot sütöttek perec volt a neve, formája: c. Karácsonykor rétest, mákos kalácsot is tettek az asztalra. Hétköznapokon és máskor perecet. (1)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Csak jóval 1945 után ettünk először lecsót. Több paprikát teszünk bele, mint paradicsomot, tojást is szoktunk tenni rá. (1)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1945 után. (1)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
24-én böjtöltünk, 25-én jól elnyújtott rétest ettünk. Sütemény édes, porhanyós tészta nem volt. (1)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak ilyet, még a 30-as évek előtt is.

====b) Hány szélből készült?====
Nem tudom, hány szélből készült, de igen bő volt. (1)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Még most is járnak ilyenben az idősebbek. 1932-ben húztak a faluban először ilyen ruhát. Két testvér volt, ez csúfolták őket a ruhájuk miatt. (1)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Vászonszövés volt régen, fontak aztán megszötték. Saját használatra szőttek anyagot, lepedőt, vásznakat. (1)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Régen az asszonyok kendőbe járta, sokan az öregebbek közül még most sem igen mennek ki az utcára kendő nélkül. (1)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az ágyakat egymás mellé szokták tenni, hogy több legyen a hely. (1)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor volt a legtöbb lakodalom.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nyáron a munka miatt nemigen tartottak. (1)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
1960 körül szombaton. (1)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Otthon szokták tartani a lakodalmat általában mindkét helyen

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az egyik háznál volt az ebéd, a másiknál a vacsora.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Az egyik helyen a menyasszony vendégei voltak, a másik helyen a vőlegényé, de keveredtek is. (1)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Általában most már a vendéglőben tartják.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Úgy 5-10 éve. (1)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül Magyarlakon csak egyszerűen a szülők hívták meg a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====
1980 körül most az ifjú pár hívja meg a vendégeket. (1)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Volt cseréptörés.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Ha a kútról a menyasszony ügyesen vitte be a vizet, akkor eltörhette a cserépedényt.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
Ez 1940-ig volt szokásban. (1)

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányok zenéltek a szomszéd faluból.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, síp és hegedű, harmónika csak 1945 után. (1)

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar tagjainak a száma függött a házasulandók módjától is. Általában 3 tagú volt.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika csak 1945 után. (1)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt lucázás december 13-án, de nem volt igen gyakori. (1)

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
n.a.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt. (1)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Voltak is és vannak is elég sokan kb. 2 %. (1)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nagyon szép edények tejesfazekak voltak.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Gotthárdon a vásáron vették. De szekérárus is járta a falut. Virágcserepeket, tejesfazekakat, kuglófsütőt stb. árult. (1)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Semmi ilyesmi nem volt. (1)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Semmilyen Miklós napi szokás nem volt. Itt 1945 előtt meg sem tartották. (1)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt ilyen játék, csak cigánygyerekek járták a házakat. (1)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel az összes állat védőszentje. (1)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket semmivel sem szabad ijesztgetni. (1)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás, nem is igen volt diófa. (1)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Cigánygyereket hátán a bugyor abba lopja a szénát. (1)

[[Kategória:Települések]]

Magyargencs

2014-05-02T21:23:33Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. március |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Mógor Józ…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. március
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Mógor József, 1911.
|-
|
|(2.) Mógor Józsefné, 1911. Kemeneshőgyész
|-
|
|(3.) Gulyás Gyula, 1925.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyargencs
|-
| '''weboldal:'''
| http://magyargencs.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tudják. (1,2)
„Valamikor egy birtok volt Kemeneshőgyésszel. Az lett a Hölgyrész, ez még a fiúé lett.” (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A Vida, Mógor és Süle család volt a legrégibb a faluban. Régi családok még: Szabó, Mező, Molnár, Borbély. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt betelepülés. A cselédmozgást említik. Volt olyan, hogy egy-egy család letelepedett közülük. 1921-ben eladták a Hászky-birtokot. Akkor néhányan tudtak földet venni. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kitelepülés. Az I. világháború előtt voltak amerikások. Ők dolgozni mentek ki, aztán haza is jöttek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Magyargencs és Kemeneshőgyész között legszorosabb a kapcsolat. Gencs, Hőgyész, mind rokon. Említik még Szergényt és Kemenesmagasit. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Kemenesaljához tartozik a falu. Nincs a nevében, de oda tartozik. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Kisalföld itt kezdődik a Marcalnál. A Rába menti faluk tartoznak oda, fővárosuk Győr. Rábaköz: Vág, Szany. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Hászky-kastély van a faluban. Kemeneshőgyészen és a faluban is van Radó-kastély. A falu temetőjébn van eltemetve Vitéz Hertelendy Béla 1848-as huszárezredes. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A lédeciek keresztül vitték a létrát az erdőn. A kónyiak felhúzták a bikát legelni a templomtoronyba.
Hőgyész, Gencs – Isten ments! Gencs, Hőgyész –Isten őrizz! Azért mondták ezt, mert a legények könnyen bicskáztak. A búcsúk általában verekedéssel értek véget.
Ahol Szentpéter Vág, ott Sebes. Nekidőlnek, mint páliak a ködnek. (1,2,3)
Valamikor az egész járás versbe volt szedve.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Inkább a faluból házasodtak, de ha nem jutott lány Kemeneshőgyészre mentek. Szórványosan hoztak még lányt Szergényből, Kemenesmagasiból, Alsóságról. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápára és Cellbe jártak leggyakrabban. Pápán hetivásár volt pénteken. Szanyban, Marcaltőn és Szilben negyedévente volt vásár. Pápocon kétszer egy évben. Beleden havivásár volt, malacokért gyakran mentek ide. Jártak még Devecserbe is.

====b) Piacra: ====
Pápán kedden volt piac, Cellben csütörtökön. A faluból csak kevesen jártak piacozni, mert mindkét város messze esett.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kemeneshőgyészben Istvánkor, Kemenesmagasiban Szent Háromságkor, Szergényben Pünkösdkor, Nemesgörzsönyben István utáni vasárnap volt búcsú. A falunak Pünkösdkor volt.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A katolikusok Cellbe jártak prosseccióval Szent Háromságkor. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A Szél-mezőre (uradalom) jártak napszámba a faluból. Répát egyeltek vag a szárítóüzemben dolgoztak. A Marcal szabályozásánál is dolgoztak férfiak a 20-as években. Az uradalomnak voltak kaszálóemberei a faluban. Nekik „róbotra” kellett menniük. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jöttek, nem volt itt olyan munka. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Kosarat, burittót, vékát, zsombort régen csaknem mindenki kötött saját részre. Eladásra nem kötöttek. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Pápán vették vásáron, de a faluba is hoztak szekéren. (1,2)
Tüskevári fazekasok. (3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tyukász járt Sopronból. A Bakonyból jöttek favillát, gereblyét, sütőlapátot árultak. Tüskevári fazekasok cserepet árultak. Szeged környékéről paprikások jöttek – verdunk: az a kis pohár, amivel a paprikát mérték. Drótos-tótok jártak a Fölvidékről. Lófogattal meszesek jöttek Ugodról (Sós bácsi). Vándorköszörűsök, teknőscigányok jártak a faluban. (1,2,3)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen volt sok szőlő. Először elvitte a filoxéra, aztán a TSZ vette át a területet, akkor aztán végleg kipusztult. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Az új temetőt 1970 körül nyitották meg, előtte a régi temető a volt szőlő felé vezető út mellett volt.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Csontok a templom körül kerültek elő. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Kettős vasboronát használtak. A hármast magtakarónak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés csak a háború után szűnt meg teljesen. (1,2,3)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Majdnem mindenki vetőgéppel vetett, a falu 50 %-a. Kölcsön is adták egymásnak a gépet.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Három-, négyfogú kaszagráblát b) használt mindenki. A c)-t is használták, főleg lucernához. Terelőfának vagy csapófának mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt olyan kötőfa, amelyikbe be lehetett dugni a sarlót. A vastagabb fele át volt futva, hogy madzaggal fel lehessen kötni. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve volt egy kereszt minden gabonából. Kepe volt a neve, amit raktak belőle. Búzából, rozsból 14 kéve volt egy láb, árpából, zabból 10. Keresztben számolták a termést. Masináláskor kijött, hogy hány kilót adott a kereszt. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepébe lábakat raktak vagy keresztet. 5-6 lábnál kevesebbet és 7-8 lábnál többet nem raktak kepébe. Az mindig attól függött, milyen szapora volt a termés. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm. 2 m körül. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Eleinte volt úgy is, hogy kalákában dolgoztak, később már a gép tulajdonosa fogadta fel a részes munkásokat. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Volt már eleváter a gépekhez, de ahol nem lehetett használni, ott nyárssal hordták. A kérdezett időpontban még gyakoribb a nyársalás. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A falu nem volt hagyományosan hajdinatermelő vidék. A 30-as évekig előfordult, hogy egy-egy alkalommal vetettek. (1,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 20-30-as években már eke után vetették a krumplit. (1,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Egy hét kellett a rendes szénának. A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 nap múlva lehetett gyűjteni. A hajtásból petrencére rakták. A petrencéket petrencefával boglyákba hordták. 5-6 petrence egy boglya. Olyan is volt, hogy sodrásból egyből szekérre rakták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénahordó kosárban, nagykosárban, talicskán. Petrencefán is behordták a nagyobb mennyiséget. Ekkor előtte szénametszővel kivágtak a kazalból egy nagyobb darabot. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
külön neve nincs, igafőfa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, járomszeg, vonószg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Az ő idejükben már nem használták a fák leveleit. Régen, ha nem volt elég szalma, cserfa levelet hoztak egy-egy kocsival. Ezt egyébként fűtéshez is használták. Izéknek mondják azt a kukoricaszárat, amit már nem eszik meg a tehén. Ezt is használták fűtéshez. (1,2,3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Régen, ha nem volt elég szalma, cserfa levelet hoztak egy-egy kocsival.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyelőláncot és nyaklót is használtak a faluban.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyelőláncot tartják a régebbinek. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Azok a járművek, amiket teherhordásra használtak, azok a szekerek. Tehenet és lovat is fogtak utána. A kocsi az már könnyebb, parádéra használták. (1)
Kocsit mondtak, ha ló húzta, szekeret, ha tehén vagy ökör. (2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú oldalas szekér 5 m hosszú lehetett. Használtak azonban rövid szekeret is vendégoldallal takarodni. A vendégoldalnak két fajtája is ismert: a karfa szélesítette is a szekeret, a valódi vendégoldal csak nyújtotta. A két szállítási mód egymás mellett élt, időbeliséget nem tudnak felállítani. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul kötelet használtak. Az oldal egyik végéhez kampót erősítettek, ezen húzták át a kötelet. Később a kampót felváltotta a csiga, mert a kampó jobban vásította a kötelet. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát elől-hátul használtak. Enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikasokat Egyházaskeszőn készítettek eladásra. Külön fonott kocsiüléseket is kötöttek. A kocsikas végigérte a szekeret. Olyan magas volt, mint a szekér oldala, a hátulja oválisan emelkedett. Az eleje nyitott volt, de lehetett bele ülést tenni. (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik állatnak elvásott a körme, így sodor a lábával, azt meg kellett patkolni. Tehenet és ökröt egyaránt. Az első lábakat patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Nevét mondták. Na, menjünk!

====b) terelik jobbra ====
Csálé!
====c) és balra====
Nejde! Hajsz!

A kisborjúnak mondták, hogy becce, de lehet a nagyobbnak is mondani, olyan becézés. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koci-koci-koci. Coci-coci-coci. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyutyum-ne, tyutyum-ne. Tyuty-ne-ne. Pitye-pitye. Pipipipi. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevéről szólították. Ismerik a le hívószót is, de ritkán használják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót és tilalót használtak. Mindkettő kézzel mozgatós. A tilaló a pajderját jobban leszedi, mert szűkebb a járata. Gerebent is használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) fajta rokkát használták. A 40-es években még fontak a faluban. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
„Mindig ezen a helyen volt a falu, csak folyton nőtt.” A falu határában volt két major, az Új-maor és a Sándor-major. Ma már mindkettőnek szántás a helye. „Őrhelyek, csőszházak maradványai kerültek elő. A falu védelmére 3 őrhely volt, valamikor nagyon régen.” (1,2,3)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A falu határában volt két major, az Új-maor és a Sándor-major.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
ezen a helyen volt a falu, csak folyton nőtt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sövényházról sem tudnak a faluban. Az ő idejükben márcsak tömésházak voltak. Kőből is régóta építkeznek. A falu határában volt kőfejtő. Téglából a II. világháború után kezdtek épülni. Pajtafia volt sövényből. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A 20-30-as években még voltak füstöskonyhák (kémény nélkül). Ezeknél a házaknál mindig a gádorra nyílt az összes helyiség ajtaja. A szabadkonyhák átalakításánál először leszedték a kéményt, lepadlásozták a konyhát. A kéményt félig a falba süllyesztették, ha lehetett egészen a falba rakták. A mászókéményeket a szoba és a konyha közfalának a közepére tették a kemence mellé. A kemencét sok helyen a plafonig felrakták. A század elején már biztosan nem épült szabadkémény. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A 20-30-as években még voltak füstöskonyhák (kémény nélkül). Ezeknél a házaknál mindig a gádorra nyílt az összes helyiség ajtaja. Szabadkonyhás házaknál is előfordult, hogy a szoba, konyha, kamra egyaránt a gádorra nyílt. Gyakoribb azonban, hogy a szoba a konyhából nyílt. A gádorokat a kérdezettek idején téglalábak tartották. Voltak bolthajtásos nyitott folyosók (ezt is nevezik gádornak a faluban). Gyakori volt, hogy több ház volt egy telken, 3-4 család lakott egy udvarban. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 20-30-as években dobálták ki a falsparhelteket. A legutolsót a 60-as években. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 30-as években már épültek sátortetős tömbházak. A II. világháború után a 60-70-es években vált építésük elterjedtté. A 30-as években még épültek egysoros házak is. Ilyenek voltak a faxházak is. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A legrégebbi tüzelőberendezés a szobákban a kívülfűtős szemes cserépkályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence feneke 50-70 (1), 70-90 (3) cm magasan volt. Addig feltöltötték kövecsekkel.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Régen különálló pajták voltak. Egykapusak. Fa- és téglalábasak is voltak, az oldalukat bedeszkázták. A kocsisziny a pajtához volt hozzáépülve vagy különállt. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villáról nem tudnak. Említik a kuruglát. Volt úgy, hogy a tepsi szélébe beakasztották, úgy húzták ki. Rendesen csak a hamu kiszedésére használták. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Ha nem volt káposzta, tettek el kerékrépát. Mindkettőt leszelték és a savanyítás módja is ugyanaz. A friss kerékrépából gyakran csináltak főzeléket paradicsommal. (1,2,3)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es évekig. (1)
A 60-as évekig sütöttek háznál kenyeret. (2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) fajta volt az általánosan használt kenyértartó, de volt az a) is a faluban. Mind a kettő régi fajta. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő a faluban. Egy, vagy két füle volt. Két részből tevődött össze. Felső része is fából volt. Később már cserépedényben köpültek. Olyan volt, mint a lekváros bödön, egyenes falu. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak törőt. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Egyikből sem készítettek emberi táplálékot. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kerekes fonottkalácsot sütöttek a kemence fenekén. 2, 3 ágra fonták. A gyerekeknek madarat sütöttek. Kuglisütőben is sütöttek. Az üres kalácsot mondják pusztakalácsnak is. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A gyerekek már szeretik a lecsót. A 40-es évektől termelnek nagyobb mennyiségben paprikát. Azóta készítenek gyakrabban lecsót. Most már sokan megeszik, de nem mindenki szereti most sem. Ha tojást ütnek rá, akkor kihagyják belőle a paradicsomot. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A régi öregek még nem ették nyersen a paradicsomot. Ők már mindig megették nyersen is a paradicsomot és a paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsony reggelén üres, fonott kalácsot ettek kávéval. Utóbb már diós, mákos bejglit sütöttek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-as években még a gyerekek is gatyában jártak. Kék és fehér gatyájuk volt. A 30-as években hagyták el a legtöbben. Utána már csak néhány öreg hordta. (1,2,3)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok jó sokáig. A 60-as évekig ráncos szoknyában jártak. A 20-30-as években a fiatalok már egyberuhában jártak. Loknis szoknyát azért ők is hordtak. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Háznál nem szőttek az asszonyok. Régen a faluban is volt 3-4 takács. Kemeneshőgyészre és Kemenesmihályfára vitték megszövetni a fonalat. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Amikor még lány volt, még nyáron sem vetették le a kendőt. (2)
A 20-30-as években még a fiatalok is kendősen jártak. A 40-50-es években vágatták le a hajukat a lányok, asszonyok. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 30-as években forgatták egymás mellé az ágyakat. Előtte egymás végében voltak, az ágyakhoz „tolik” tartoztak. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották az esküvőket.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem tartottak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A legényes háznál tartották a lakodalmat.. A vacsoráig itt tartózkodtak.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A templomi esküvő után a lányos házhoz mentek, ott volt uzsonna. Vacsorára átmentek a legényes házhoz. A vacsora volt a főétkezés. Itt zajlott a lakodalom is.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Nem kizárólagosan volt így, előfordult fordítva is. (1,2,3)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 70-es években kezdődött az, hogy a lakodalmat vidéken, éttermekben tartják. Ez elég általános, de nem kizárólagos. Előfordult most is, hogy otthon tartják. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es években kezdődött az, hogy a lakodalmat vidéken, éttermekben tartják.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Legrégebben vendéghívó volt. Márton bácsinak hívták és csősz volt. Később már a vőfények hívtak a vőlegénnyel. A lakodalom előtti vasárnap hívtak. A nyoszolyólányokat a menyasszony hívta a lakodalom hetének csütörtökén, mégegyszer.

====b) 1930 körül: ====
a) Az 50-es évektől hív a menyasszony és a vőlegény közösen vagy meghívóval. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A 30-as években egyházaskeszői és magyargencsi közös zenekar volt. Ők magyarok voltak. Sípos nem volt a bandában. Gyakoribb azonban, hogy Alsóságról hoztak cigánybandát. Ebben a bandában volt prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos és sípos. (1,2,3)

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucára virradóra a legények szalmáztak.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Köszöntő nem volt, nem mentek be a gyerekek a házakhoz. Luca napján nem szabad varrni, mert akkor bevarrják a tyúkok fenekét. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Sok öreglegény van a faluban. 25 éven felül 30-an lehetnek (1000 lakos (1), 800-900 lakos (3)). Rége nem voltak ennyien. A háború után sok legény 30 éves korában nősült. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Volt a nyakán csík és X is. (1,2)
Szalag futott körül a nyakán. (3)

====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklós-napi alakoskodás. Az ablakba tették a csizmát. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nemigen volt betlehemezés. Talán nagyon régen lehetett. (1)
Nem volt hagyománya. (3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Egyik szentet sem. A falu ¾ része evangélikus. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyün a Krampusz! (Nem is tudták mi az.) (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (1,3)
A 30-as évek előtt a férfiak szenteste dióban kártyáztak. (3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó ember vágja a tuskót. (1)
Fát fűrészelő embert. (3)

[[Kategória:Települések]]

Köcsk

2014-05-02T21:21:52Z

Sáfár Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Torma József, 1922. június 13., római katolikus, gazdálkodó. Kossuth u. 25.
|-
|
|(2.) Torma Józsefné 1924. május 29., római katolikus, varrónő. Kossuth u. 25.
|-
|
|(3.) Tóth Jenő 1921. augusztus 29., római katolikus, gazdálkodó. Kossuth u. 12.
|-
|
|(4.) Tóth Jenőné 1928. április. 15., római katolikus. Kossuth u. 12.
|-
|
|(5.) Molnár Csongor 1955. július. 11. Celldömölk, Árpád u. 16. (vő)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Horváth Gyula
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6csk
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Régi település, már Róbert Károly idejében is létetezett. Köcski Sándor pallosjoggal rendelkező főúr birtoka volt. Három Köcsk is volt korábban, Kis-, Közép-, és Nagyköcsk. Kis- és Nagyköcsk 1936-ban egyesült. Az uradalom Kisköcskön volt. A határban a török időig állt egy kolostor is, amit a törökök leromboltak. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A Vargák, Vajdák, Czirokok, Tóthok, Tormák, Sebestyények, Ballák, Elekesek, voltak a régi családok. Még ma is él az emlékezetben, hogy a földterületek valamikor családnevekkel jelzett tagokban voltak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A Stolc féle família Morvaországból került a faluba „tag”-juk is volt a faluban.(1) Somogy megyéből jött egy Rácz nevezetű család.(1) Vendeket telepítettek Kisköcskre, amikor megalakult az uradalom. Kb. 10 család érkezett. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A Tsz szervezése óta a fiatalok elköltöztek folyamatosan Celldömölkre. 40 év alatt összesen 2 új ház épült Köcskön. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Mesteri is két község összevonásával keletkezett. Borgáta, Kemeneskápolna lélekszáma miatt Vásárosmiske gazdálkodása miatt hasonlított Köcskre. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu Kemenesaljához tartozik. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Hegyhátról halottak. Sótony, Nyőgér, Csehimindszent, Bejegyertyános, nevű falvakat sorolják ide. Halották az Őrség nevét is, a 3-as számú adatközlő Őriszentpéter, Csákánydoroszló, Gasztony, Csörötnek, Nádasd nevű falvakat említette. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Egyházashetye Berzsenyi Dánielről, Duka Dukai Takács Judit költőről, Csönge Weöres Sándorról, Alsóság szőlőterületeiről, Celldömölk búcsújáról híres. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Köcskiek karéba – körbeálltak és úgy beszélgettek. Káldiak falhosszat – ők egyvonalban álltak beszélgetés közben. A Gérceiktől szokták kérdezni, Hol laksz? Válasz: Gércén a jobbik szerén. A magyarázatát mar nem ismerik. Gánicás hetyeiek. Egyházashetyén a földre hűlni letett gánica tetejét leette állítólag egy kutya. Réteses hetyiek. Állítólag minden búcsú alkalmával rétessel látták vendégül a rokonokat. Kemeneskápolnaiak – bozotiak, a vizenyős, lápos területek buja növényzetéről kapta a nevét. Mesteriben égetett a lúdkatroc és a nagy riadalomra kihívták a tűzoltókat is, de az eloltáshoz néhány vödör vízre volt csak szükség. Bosszantották is ezért őket rendszeresen. Egy másik változatban szintén kihívták a tűzoltókat, de csak a trágya büzőlgött. A torocsiak még a ködmönből is ecetet préseltek. A magyarázatra már nem emlékeznek. A lédéciek keresztbe vitték át a létrát az erdőn, mert a szomszéd faluban tűzoltásban akartak segíteni. Előbb ki kellett vágni az erdőt, de mire odaértek már nem volt mit oltani. Nyomás Borgáta: egy mutatványos a falu legerősebb emberével fogadott, hogy akkor is bemegy a kocsma ajtaján, ha valamenyien nyomják belülről azt, amig a legényekerőlködtek a mutatványos már messze járt a beszedett pénzzel. Kónyi bika kanyarit. A kónyi templom teteje kizöldült, amit nem nézhettek jó szemmel a falu előljárói. Csak azt nem tudták eldönteni, hogy kié legyen a fű. Elhatározták, hogy a község bikáját húzzák fel a toronyba, mert az a községé – így a lelegelt fű is a községé marad. A bika nyelve a felhúzástól kilógott – már kanyarit, kiáltották a falubeliek. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Borgátáról, Káldról, Vásárosmiskéről, Gércéről, Mesteriből, Egyházashetyéről, Kemeneskápolnáról, Ostffyasszonyfáról, Nyőgérről, Rábakovácsiból szoktak házasodni. Az összeházasodás szórványosnak tekinthető. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra régebben Vásárosmiskére (évente 8 vásár volt itt); Sárvárra (Simon Júdás); Celldömölkre (minden hónap első csütörtökön, negyedévenként országos vásárt is tartottak); Zalaegerszegre (minden hónap második keddjén); Jánosházára és Rumba szoktak eljárni.

====b) Piacra: ====
Piacra régebben Celldömölkre (csütörtökön); Jánosházára (szerdán); Sárvárra (hétfőn) szoktak eljárni.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra régebben Köcskre (augusztus 20.); Kisköcskre (október 1. vasárnap); Miskére (november 1. vasárnap); Nyőgérre (Imre napkor); Egyházashetyére (Jakab napján); Káldra (Péter-Pálkor) jártak.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre régebben Celldömölkre (szeptember 12.) és Vasvárra (augusztus 15.) jártak. Az utóbbira csak néhány személy. Celldömölkre prosekcióval mentek a Káldhoz (anyaegyház) tartozó négy község búcsújárói. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A sághegyi bazaltbányába járt 4-5 ember kőfejtésre, valamint a káldi erdőre két banda favágó járt erdei munkára. (Egy bandában 6-10 ember dolgozott). (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Kisköcskre hoztak az állami gazdaság megalakulásakor Mura-melléki vendeket éves mezőgazdasági munkára. Egyes gazdák is fogadtak arató és masináló munkaerőt. Gércéről jöttek mintegy 8-15 ember. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem készített a falu használati eszközöket. Kasokat Bogyoszlón és Ikerváron kötöttek, vagy itt vagy a celldömölki vásáron szerezték be a fonott árut. A faluban volt kovács, Hetyére jártak bognárhoz, Celldömölkre szíjgyártókhoz. Amit ezek sem tudtak elkészíteni azt a vásárokon szerezték be. (1,2,3,4)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Tüskevári fazekasok jártak a faluban is, de a celldömölki vásáron is vettek edényeket. Ide az őrségi fazekasok is eljöttek, de volt egy zsidó kereskedő is, aki ezzel foglalkozott. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a Ság hegyen és a miskei hegyen voltak jelentős számban szőlői. 1-2 gazdának újabban van a Somló hegyen is.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Köcsknek nem volt szőlőhegye. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A két Köcsk között van egy temető, ez jelenleg is használatban van. Egy temető volt régebben is, de azt mára már bezárták. (1,2,3,4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak egymásho erősítve két vasboronát a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
ritka

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A közepes gazdaságokban a két világháború között már 90 %-ban géppel vetettek. Kölcsön kérte a vetőgépet, akinek nem volt. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókos kaszacsapót használtak, itt gólya volt a neve. Előfordult a gereblyés kaszacsapó is, de csak 2-3 ággal. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak olyan kévekötőfát, amelyiknek a vastagabb végén egy lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A gabonaféléket 20 kévés keresztekbe szokták rakni. A kereszt két lábból épült fel, egy-egy lábban 10 kéve volt. Újabb keletű volt, a 28 kévés kereszt. A tábla szélességétől függően 4-6 keresztet raktak összefüggően le a mezőn, ennek kepe volt a neve. A nagy kévére szokták mondani, hogy ebben van a marokszedő is. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó az összekapcsolt keresztek neve. A termés mennyiségét keresztben szokták meghatározni. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 160 cm között mozgott. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát a két világháború között nyárssal hordták a kazalba. A szalmarázóhoz erősített két rúdon csúszott le a szalma a földre, ahol két lány egy előre levert cöveknek verte. Ezután a nyársaló beleszúrta nyársát az állogató segítségével, aki a ráhúzásnál segített, majd az állogató segítségével a feje fölé emelte és a kazalhoz vitte. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Adatközlőim már nem emlékeznek arra, hogy valaha hajdinát termelt volna a falu. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1930-as évek közepén már mindenki eke után vetette a burgonyát. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A fű termésétől függött, hogy renden szárították a füvet, vagy a kaszálás után azonnal széjjelbörzögették. Ha nem ázott meg, akkor csak egyszer-, ha megázott, akkor annyiszor forgatták meg, ahányszor nedvességet kapott. Száradás után petrencékbe rakták, majd behordták. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénát ritkán etették magában, általában a tavaszi szalmával keverve adták az állatoknak. Kosárban, vagy ruhában összekötve bakszekéren hordták be az istállóba. Előfordult, ha nagyobb mennyiségre volt szükség, akkor egy rövid szekérnyit is bevittek egyszerre. Volt olyan is, hogy csak villát használtak. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
„vonyó”, „vonófa”

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
„nyakszeg”

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
„igaszeg”

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha nem volt elég szalma, akkor az erdőre jártak csalitért. (1,2,3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.

====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Tartóláncot használtak 1930 körül a ló befogásánál, de hamarosan elkezdődött a nyakló használata is. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A tartólánc a régibb, az újabb pedig nyakló.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekeret csak munkára használtak, kocsit pedig csak ünnepre. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszúszekér 450-500 cm hosszú volt. 3-4 gazda szállított vendégoldallal, de ezeknek nem volt hosszúszekere. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján csak rudazókötelet használtak. Előfordult, hogy az egyik szekéroldalra egy favillát szereltek, amiben csúszott a kötél. Ezzel a módszerrel jobban meg lehetett húzni a kötelet. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája a szekér hátulján enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Az egyik végén nyitott szekérkast használtak. (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A furó lábú vonómarhát szokták patkoltatni. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
A nee és a na szavakal indítják.

====b) terelik jobbra ====
A hik szóval jobbra terelik.

====c) és balra====
A hajsz szóval balra terelik a marha fogatot. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A coca-ne, cocám ne szavakkal hívogatják a disznót. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A ne-ne, a pipi-pipi és a tyu-tyu-ne szavakkal hívogatják a tyúkot. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják és ehhez hozzáteszik a le szócskát. Pl. Bodri le. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló tipusú törőt használtak. A finomításhoz pedig tilalót. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A fekvő típusú rokkát használták a faluban. (1,2,3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a

====b) Miért volt így? ====
n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A káldi határban volt egy major, a Cserdombon állt néhány ház, a két Köcsk között volt egy ház, a Babrét dombon is voltak házak. Ezekről a helyekről beköltöztek az idő folyamán a faluba. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Kb. 30 éve nincs már tisztán tömésfalu ház. Ma még 3-4 áll, de ezek mindegyikében jelentős terjedelemben van kő, vagy tégla. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes házakat lepadlásolták, a mászókéményt pedig a fal mellé építették. Adatközlőim emlékezete óta mindig zárt kéményt építettek. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Az ajtók régen a ternácra nyíltak, ma a hosszúépítésű házak ternácát teljesen beépítették. Ezt a részt ma folyósónak hívják. A bejárati változatokazt a rajzok mutatják. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban nem volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1918-as esztendőben még építettek rakott sparhelteket, de hamarosan elbontották ezeket és gyári tűzhelyekre cserélték fel őket. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kisköcskön az 1950-es években építettek ilyen házakat. Nagyköcskön hosszú, vagy L alaprajzút találunk csak. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Belülfűtős cserépkályhák és belülfűtős fémkályhák voltak az adatközlőim által ismert időszakban. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencéket normál magasságú padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Leeresztett (oldal) tetejű téglalap alaprajzú pajták voltak, két-három osztatúak. A háromosztatú esetében a két szélső részt fióknak nevezték. A leeresztés alatt volt a pelvakutyó. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem láttak már kemencében, vagy nyílt tűzön való főzést adatközlőim. A sparheltekről ruha segítségével szokták levenni a meleg fazekakat. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Répát és káposztát csak gyalulva, vagy leszelve savanyítottak. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem, reszelték.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évek elején szűnt meg a kenyér házilagos sütése. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A rajzok közül a b) típusú kenyértartót használták a faluban. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Fülnélküli dongás vajköpülőt használtak a faluban. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyen eszközt nem használtak a faluban az adatközlőim emlékezetében. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A kérdésben szereplő ételeket nem készítettek Köcskön. Gánicát szoktak főzni, de csak pirítva, és nem szaggatták ki. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A fonott hosszúkás és sima hosszúkás töltetlen kalácsokat szoktak sütni ünnepre. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Már az 1930-as években is készítettek lecsót. Paprika, vöröshagyma, paradicsom fölhasználásával készítették. A második adatközlő zsírban megsüti a paprikát és a vöröshagymát, majd egy paradicsomot főz bele az elkészült lecsóra végezetül tojást is üt. A harmadik adatközlőnél több hagymát, valamivel kevesebb paprikát zsírban megsütnek, majd egy paradicsomot is tesznek bele. Szokták tojással is készíteni, de akkor nem tesznek bele paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mióta emlékznek adatközlőim, azóta egyaránt fogyasztották a paradicsomot és a paprikát is. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, mert azt is csak úgy, ha lehet. Üres kalácsot szoktak még fiatal korukban is a karácsonyi asztalra tenni adatközlőim. Az 1930-as években már elkezdődött diós-, mákos beigli és kalács készítése is. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A legöregebb emberek közül egy-kettő még viselt ünnepre széles gatyát.

====b) Hány szélből készült?====
Egy-egy szára 2 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idősebb asszonyok az 1950-es évekig hordtak derékban rögzített szoknyát. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok Miskére hordták takácshoz a fonalat, s a takács szőtte meg. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező az asszonyok számára a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Általánosan az 1960-as években szűnt meg az ágyak párhuzamosan egymás mellé rakása, de egy-egy helyen még ma is előfordul. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor szokták tartani. Sok volt májusban is.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A legnagyobb munkák idején és böjtben nem szoktak esküvőt tartani. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat. (1,2,3,4)

====b) 1930 körül: ====
Szombat. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál szokták tartani a lakodalmakat. A vőlegény a borral és a hússal járult hozzá a kiadásokhoz.(1)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés volt, de azért éjfélkor is bőségesen tálaltak. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmakat a celldömölki éttermekben tartották. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1-2 héttel a lakodalom előtt a fiatalok hívták és hívják meg a vendégeket. Ma már előfordul, hogy meghívót is küldenek. Régen, ha vacsoráig nem érkezett meg valaki, akkor újra elmentek hozzá. (1,2,3,4)

====b) 1930 körül: ====
1-2 héttel a lakodalom előtt a fiatalok hívták és hívják meg a vendégeket. Ma már előfordul, hogy meghívót is küldenek. Régen, ha vacsoráig nem érkezett meg valaki, akkor újra elmentek hozzá. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról és Gércéről szokták hozni a zenészeket, de egy időben volt Köcskön is.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, brácsán, bőgőn, cimbalmon, furulyán.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
1-2 prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, pikulás alkotta a zenekart.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmónikán a II. világháború óta zenélnek lakodalmakban, de csak külön, a zenekarokban nem szerepelt soha. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 12-én.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Éjjel a legények a lányos házakat beterítettélk törekkel és pelyvával. December 13-án reggel a fiatalabb legények és a gyerekek szalmacsutakkal járták a házakat és köszöntöttek. Ezt a szalmát kellett a lányoknak a tyúkok alá tenni, hogy jobban tojjanak.
„Luca, luca kity-koty
Tojjanak a tyuktyok, ludgyok
Akkotra disznót öjljenek
Mint a falu bikája
Akkora sonkája legyen
Hogy kerítést lehessen vele támogatni
Akkora kolbászuk legyen
Hogy kerítést lehessen vele fonni
Annyi zsírjuk legyen
Mint kútban a víz
Annyi csibéjük legyen
Mint égen a csillag
Annyi tojásuk legyen
Mint a sótonyban a kövécs
A kétek lányának akkora csöcsei legyenek
Mint a bugyoga korsó
A kétek lányának akkora fogai legyenek
Mint a törek grábla
A kétek lányának akkora segge legyen
Mint a kemence szája
Fejszéjük úgy meg állon a nyelibe
Mint az én pöcsöm a helibe
Fejszéjük úgy meg járja a fát
Mint az én pöcsöm a lányt
Luca, luca kity-koty...” (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
December 28-án szoktak regölni

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Mai napig él.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Korábban a legények jártak, de napjainkban csak egy-egy gyerek fordul elő.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
. „Hej regö rejtem
Neked ejtem
Amott mondanának egy szép leányt
Kinek neve volna
Varga Jutka volna
Hej...
Amott mondanának egy szép legényt
Kinek neve volna
Torma Pista volna
Hej...
Kamarába menjenek
Össze pöndörödjenek
Mind a macska farka
Még annál is jobban
Mint a malac farka. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Ma kb. hat öreglegény van, régen kevesebb volt, talán kettő. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A faluban nem láttak x-el díszített tejesfazekat. (1,2,3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szent Iván napján szokták a söprüket meggyújtva a levegőbe dobni. Az egyes adatközlő szerint a francia forradalom emlékére. A többiek is hallottak erről, de látni nem látták. (1)

=====b) miért, =====
Az egyes adatközlő szerint a francia forradalom emlékére. A többiek is hallottak erről, de látni nem látták. (1)

=====c) kik végezték? =====
n.a.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Álarcot, szakállat, kifordított kabátot és kucsmát viselt a mikulás. Láncot is vittek magukkal. Két embert még be szoktak fonni szalmával és együtt mentek. Aszalt szilvát, fonnyadt almát vittek magukkal és azt osztogatták. Előfordult, hogy egyesek vénasszonynak öltöztek be, és a retiküljükből osztogatták a szilvát. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Két angyal vitte a betlehemet, három-négy pásztor kísérte őket. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kankussal, boszorkánnyal, bagollyal szokták ijesztgetni a gyermekeket. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás a faluban. (1,2,3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fejszés favágót láttak a régiek a Holdban. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Lukácsháza

2014-05-02T21:20:26Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1991. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Koltai Gyul…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Koltai Gyula, 1920. Lukácsháza
|-
|
|(2.) Koltai Gyuláné Schrainer Rozália, 1922. Lukácsháza
|-
|
|(3.) Molnár Istvánné Iliás Valéria, 1930. Pöse
|-
|
|(4.) Fidbiz Erzsébet, 1907. Lukácsháza
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bedő Zoltánné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Luk%C3%A1csh%C3%A1za
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.lukacshaza.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község eredetileg két helységből állott. Nagycsömötéből és Kiscsömötéből. Valamikor 11 házból állt az egész. Katolikus község. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Iliás (Zalából), Palsovics, Koltai, Varga, Sántha, Albert, Barabás. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el nagyobb számban sehová. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A környező falvakat tartják magukéhoz leginkább hasonlónak: Gyöngyösfalu, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudják, hogy beletartozik-e valamilyen tájegységbe. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegységről, a Hegyaljáról tudnak, ide tartozik Velem, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Bozsok. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A pöseiekről tudnak ilyen mondást. Azt mondták róluk, hogy „sárkányosok”, mert beittak és sárkányt láttak. Van is erre egy nóta:
„1867-ben történt Nagy és Kispösében.
Kispösei domboldalban sárkány lakott az oduban,
Kispöséből jöttek sokan, Nagypöséből csoportosan,
Ánizslagot hoztak vélük, hogy a sárkányt kifüstöljék,
De a sárkány meg se mozdult, minden ember nagyon gondolt
Elröpült a levegőbe, jeget hullajt majd a földre.” (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodni a szomszéd falvakból szoktak. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathelyre kedden és pénteken, Kőszegen szerdán és szombaton volt. Állatvásárra minden hónap második keddjén jártak.

====b) Piacra: ====
Szombathely, Kőszeg

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A faluban Szent Istvánkor volt, de eljártak még Gyöngyösfalura, Pösére Szent Mártonkor, Ludadra Szent Mihálykor.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Velembe mentek a Szent Vid templomba, azonkívül jártak még Máriazellbe, Lékára. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A benkeházi majorba és a szolnoki uradalomba jártak cselédeskedni. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jártak ide máshonnan munkára. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Itt nem készítettek a helybéliek eladásra, csak maguknak.

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Ami kellett a piacokon és vásárokon szerezték be. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az Őrségben készített cserépedényeket használtak. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Jártak a faluba: köszörűs, edényfoltozók, meszes.

====b) Honnan jöttek? ====
Nevekre illetve arra, hogy honnan jöttek nem emlékeznek, illetve nem tudják. (1,2,3,4)
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Nevekre illetve arra, hogy honnan jöttek nem emlékeznek, illetve nem tudják. (1,2,3,4)

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek csak kis számban volt a környéken szőleje.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A pösei hegyen. Gencsieknek volt még kevés szőleje a helyi határban. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen három temető volt: Kiscsömötén, Nagycsömötén és Lukácsházán. Ma egy központi temető van.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Régészek voltak is már a Seperdombon, ahol több illetve jelentősebb számú csontot találtak. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepei: Szent Vendel (a valamikori disznóvész miatt), ezenkívül Szent Flórián a tűzoltók ünnepe. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak ilyet a két világháború között, de ritkán. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
80 %-ban vetettek kézzel
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
20 %-ban vetettek géppel. (1,2,3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A legelterjedtebb a gereblyés kaszacsapó használata volt. „Figrájszos kaszának” nevezték. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, volt olyan is, amelyikbe két sarlót dugtak. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve volt 1 kereszt, a kepesor a birtok szélességétől függött. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a kepe szót, de a termés mennyiségének meghatározását keresztekben végezték, illetve használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele általában 155 cm fölött volt. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén kalákában jártak. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 3-4 m-es nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1950-es években szűnt meg a hajdina termelése. Volt egy Molnár János nevű gazda, aki egyedül termelt még hajdinát kb. 1960-ig. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1920-30-as években már eke után vetették a burgonyát. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás munkamenete: rendre lekaszálták, megforgatták, boglyába rakták. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból a napi száraztakarmányt villával, és hátikosárral hordták be az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
főszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Almozáshoz használták a fák leveleit.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
Csaritnak nevezték és az őszi időszakban használták. (1,2,3,4)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak ilyen tartóláncot.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A duplaláncos változatot. (1,2,3,4)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekérnek azt nevezték, amivel a mezőgazdasági munkákat végezték, terményeket szállítottak rajta. Kocsinak azt nevezték, amit személyszállításera használtak, ennek finom rugózása volt. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú volt. A vendégoldallal szállítást nem ismerték. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján rudazókötél segítségével történt. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak belőle kettőt is. (rajz) (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Patkoltatták a vonómarhát, azt amelyiknek a patája elvásott, illetve gyenge volt. Volt, aki havonta, volt, aki legalább félévente patkoltatott. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!

====b) terelik jobbra ====
Hikk!
====c) és balra====
Hajsz!

A becce nevet a kis borjúra használták. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca, coc-coc. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, pipi, píp. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Cuki le, le! (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A községben két típusú rokkát is használtak. A fekvő és a ferde típusú rokkát. (1,2,3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A mai község határán más nem volt, mint a Cigányzenekar.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A községről úgy tudják, hogy mindig ezen a helyen állt. Nem tudnak arról, hogy települtek volna át a határ valamelyik részéről. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronás ház még ma is van, nem lakik ott senki, de nem is engedték lebontani a falusi örökség miatt. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes házak füstvezetékét a falba építették. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon külön bejárata volt a konyhának, a szobá(k)nak. Ezek az ajtók a tornácra nyíltak. A konyhából volt a bejárat a kamrába, de volt olyan ház, ahol a tornácról is külön bejárat nyílott a kamrába. A konyhából még ajtó nyílt a szobára. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt és van is a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4)
Az ő háza is ilyen, csak be van építve funér lemezzel (még a kemencéjük is megvan, egy konyhaszekrény van eléje állítva). (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelytek használata már a századforduló előtt elég gyakori volt. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es években lett általános a kockaházak építése. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nemigen volt torkos pajta, leginkább téglalap alaprajzú pajták voltak. (rajz) (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem használtak fazékkiszedő villát „kuruglát” használtak a fazék kihúzásához. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben nem savanyítottak, és nem is törköly között, hanem felgyalulva.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát is csak felszelve savanyítottak. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése már az 1940-es évek végétől megszűnőben volt. Már csak néhány helyen készítettek, de a beszolgáltatás idején ők is rákényszerültek a bolti kenyérre. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Leginkább a c) formájú kenyértartót használták. 6 db kenyér fért rá, meg a vakarcs és a lángos. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak ilyet. Két félét: egyiknek a tetején volt a füle, a másik fajtának az oldalán volt két fül. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Forgórésznél keskenyített hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából készítettek gánicát. A készítés lényeges mozzanatai: a lisztet megfőzik vízben, kiszaggatják és rádobják forró hagymás zsírra. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az alábbi töltetlen kalácsokat szokták készíteni: hosszúkás, fonott is meg sima is, köralakú (kalinkó) sima és fonott. Ezt csak az ügyesebbek tudták jól megcsinálni. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót már régóta készítenek. Nem emlékeznek pontosan mióta. Kevesebb paradicsommal készítik, de ez leginkább ízlés dolga volt. Fogyasztották: kalbásszal, tojással, rizzsel. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kb. az 1935-40-es évektől fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonykor diós és mákos kalácsot, töltetlen kalácsokat és pogácsát tettek az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek ilyet régen. (1,2,3,4)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. 1970-ig hordtak ilyet. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szoktak, kb. az 1940-es években szűnt meg a gyakorlata. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező nem volt, de így viselték. Még ma is előfordul, idősebb asszonyoknál. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A lakószobában egymás mellett, a tisztaszobában egymás után. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon. (1,2,3,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A menyasszonynál.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ott volt a főétkezés is, a vacsora. (1,2,3,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Főképp vendéglőben, városon. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vendéghívó, 2-3 héttel előtte

====b) 1930 körül: ====
a) a fiatal pár személyesen, 2-3 héttel előtte (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokás. (1,2,3,4)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helyi cigányok muzsikáltak.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Prímás, cimbalmos, bőgős, hegedűs. (1,2,3,4)

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Még ma is lucáznak a lányos házaknál. Régen minden háznál.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
„Luca, Luca, kity-koty
Tojjanak a tikjo-ludgyok,
Jó ülősek legyenek,
A lányok csöcse akkora legyen,
Mint a bugyoga korsó
A lányok segge akkora legyen,
Mint a kemence szája…” (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt szokás. (1,2,3,4)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Ma nem jellemző, régebben nagy számban, kb. 20-30 ember. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes. (1,2,3,4)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt szokás égetni semmit sem. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Rongyos ruha, álarc, furkós bot. Jártak a fiatal fiúk és legények házról-házra és köszöntőt mondtak. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék főszereplői a három pásztor, a napkeleti bölcsek és a betlehemes volt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. Elsősorban a sertések védőszentje volt. A falu védőszentje Szent Rókus volt. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Éjféli misekor a templomban.

====b) Mikor, hol, miért? ====
Azt nem tudják, hogy miért dobálták. (1,2,3,4)
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Éjféli misekor a templomban az oltárra dobálták a diót. Egyszer még a papot is eltalálták.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Azt szokták mondani a gyerekeknek, hogy egy köpenyes bácsi van a holdban. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Lócs

2014-05-02T21:20:01Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1990. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bódi Józs…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Bódi József, 1923.
|-
|
|(2.) Nagy István, 1922.
|-
|
|(3.) Kiss Lajos, 1918.
|-
|
|(4.) Harasztovics Ferenc, 1911.
|-
|
|(5.) Kovács József, 1933.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bedő Zoltánné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3cs
|-
| '''weboldal:'''
|http://locs.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Valamikor Sajtoskál felé, kijjebb helyezkedett el a falu. Az 1800-as évek végén keletkezett a mostani település. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A település legrégibb családjai: Németh, Csikor, Börönyi, Őri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak és nem is hallottak betelepülésről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt, de sokan elmentek városba, Szombathelyre, Sopronba, Budapestre. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A közeli falvakat tartják leginkább hasonlónak falujukhoz. Alapvetően mezőgazdasági jellegük azonossága miatt. (1,2,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudnak arról, hogy beletartoznak-e valamilye tájegységbe. A csepregi Török-dombot említik, mint jellegzetességet. Állítólag itt nagyon sok török elesett annak idején. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. Azt mondják régen Sopron megyéhez tartoztak, a Répce volt a választóvonal. (1,2,3,4,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
A sajtoskáli sajtgyárt említik nevezetességéről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A lócsiakra azt mondták: „Nemeslócs, de csak aratás után.” Mert aratás után voltak „nemesek”, ha eladták a gabonát és volt belőle pénzük. Voltak mondások is: „Hetye, Bő és Simaháza belefér egy tarisznyába.” „Lócs, Ság, Kál nem ér annyit, mint egy pipaszár.” (1,2,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen, szoktak más falvakból házasodni, leggyakrabban Bőből. Ide jártak búcsúba és bálba is. Volt olyan, hogy katolikus evangélikussal nem házasodott, a valláskülönbség miatt. (1,2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sajtoskálra szoktak járni minden hónapban.

====b) Piacra: ====
Az 1930-40-es években Kőszegre jártak szerdán és pénteken. Szombathelyre kedden és pénteken, Csepregre csütörtökön.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Több helyre is jártak. Bőbe, Imre napján. Simaságra Magdolna napján, Sajtoskálra Péter-Pálkor. (1,3,4,5)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Munkába elvétve jártak máshová, akkor is csak inkább cselédeskedni. (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Munkára jönni Bőből szoktak napszámosnak, kb. 30 vagy 40 ember. (1,3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem készítettek semmit sem.

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Ami kellett, ahhoz a piacokon hozzájutottak. (1,2,3,4,5)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Nem tudják hol készítették a cserépedényeket, amelyeket használtak. (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Az alábbi vándorárusok járta a faluba: kosarasok Rábapatyról, szitások, edényfoltozók, „drótos tótok”, cigányok: köszörűsök. (1,2,3,4,5)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük nemigen volt. Igen ritkán valakinek, az is max. 200 öles. (1,2,3,4,5)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temetőt ismernek az egyik a katolikus, a másik az evangélikus.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Csontokat nem találtak nagyobb számban sehol. (1,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepeik:
Búcsú szeptember 8-án Mária (a falu védőszentje), október 20. Szent Vendel (az állatok védőszentje). Valamikor e napon agy állatpusztulás volt. Szentségimádás ünnepén kitették a szentséget reggel 6-tól este 6-ig. Nem fogtak be és nem mehettek más községbe. (1,2,3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
2-es, 3-as, sőt 4-es boronát is használtak. A 2-est inkább csak tehenek után, a 3-ast és 4-est ökrök és lovak után. Használtak még egyes faboronát is. (1,2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
1934-35-ig inkább kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
1936 után pedig inkább már a gépi vetés lett általánosabb. 11 és 13 csőrös gépeket használtak. (1,3,4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
a) típusút aratáskor, b) típusút árpához, c) típusút pedig lucerna kaszáláshoz használták. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve = 1 kereszt
3-4 vagy 5-6 kereszt volt = 1 kepe, attól függően, hogy hogyan helyezkedett el a föld. (1,2,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót. A termés mennyiségének meghatározásához nem használták. (2,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 160 cm volt. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Gépi cséplés esetén az volt a szokás, hogy ha az egyik gazdánál meg volt a cséplés, akkor másnak segítettek. Úgy nevezték, hogy: „kölcsöncséplés”. (1,2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 előtt nyárssal hordták, de kb. 1930-tól már eleváterrel. (1,2,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése az 1930-as évek végén szűnt meg teljesen. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 30-as években már mindenki eke után vetette a burgonyát. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás munkamenete: lekaszálták rendre, megforgatták, összehajtották (két oldalról középre, amit úgy neveztek, hogy „szénakalbász”, a szénakalbászt pedig baglába, vagy petrencébe rakták. A kicsi kazal volt a „baglas” a nagy a „petrence”. 1200 öles réten általában 15 petrence volt. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A nagyobb parasztok, ahol messzebb volt az istálló talicsával, a kisebb parasztok, ahol nem volt messze a pajta ott inkább villával hordták ki. (1,2,3,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabéfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Almozáshoz nem használták a fák leveleit. Mégpedig azért nem, mert féltek attól a hiedelemtől, hogy ha: „dögcsont került az alomba, akkor az illetőnek minden évben egy marhája megdöglik.” Viszont diófalevelet használtak, akkor ha marhatetű volt az állatokban. (1,2,3,4,5)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, alkalmaztak „nyaklónak” hívták. Alkalmaztak még ezen kívül ún. hájfer-t. Ez tulajdonképpen egy fékezőszerkezet volt a két hátsó keréken. Ha ezt behúzták, lejtőn segített visszafogni a szekeret. (1,3,4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az volt, amit mezőgazdasági munkákra használtak, ló és tehén is húzhatta. A kocsit személyszállításra használták és csak ló húzhatta. (1,2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 400-500 cm hosszú volt. A vendégoldalt ismerték, de nem alkalmazták. (1,3,4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötelet használtak, hátul, elől pedig egy ún. rudazóláncot. (1,2,3,4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a.
====b) Használtak-e kettőt is?====

Szekérkasból ún. félkasokat használtak, ebből kettő tett ki egyet. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták patkoltatni a nyári évszakban, a külső körmöket. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek nevezték. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
n.a.
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hik!
====c) és balra====
balra: Hajsz!

A becce szót a borjúra szokták mondani. (1,2,3,4,5)
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznónak azt mondják: „Csú ne.” (1,2,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúknak azt mondták, hogy: „Ne pi, pi, ne.” (1,2,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyának azt mondják: „Szuki le!” (1,2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Még valamikor a 40-es években használtak tilótípusú törőt. (1,2,3,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló típusú rokkát használtak. (1,2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A falutól nem messze csak egy ház volt, amit kunyhónak neveztek, más házcsoportról nincs tudomásuk. (1,2,3,4,5)

====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó tömésházat, ami a Harasztovicséké volt 1968-ban elvitték Szombathelyre a múzeumba. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Fal mellé vagy pedig a kemencébe építették. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi ilyen ház még ma is meg van: Fő út 36. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Sok ilyen ház volt elsősorban földfalu házaknál fordult elő. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek az 1800-as évek végén már általánosak voltak. (1,2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1945 óta már nem építenek egysoros házakat. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen ház, az utolsót a 60-as években bontották le, mert életveszélyes volt. (1,2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemence a 40-50 cm-es padkára épült. Az utolsót a 60-as években bontották le. (1,3,4,5)
Szokott még ő is ilyen padkán üldögélni. (2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Rajz. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Erre a célra a „kampós vas” szolgált. Használták még a „tepsiszedő vas” elnevezést is. „Kuruglának” azt nevezték, amivel a tüzet szedték ki. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Törköly között répacsirét savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát lereszelve káposztát hordóban savanyítottak, sót, babérlevelet és birsalmát tettek a káposzta rétegek közé, ún. szitában mérték azt, hogy mennyi a káposzta mennyisége. 1 szita = 151. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A TSZ megalakulása óta szűnt meg általánosan, vagyis az 50-es években. (1,2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) fajta kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem volt füle a vajköpülőnek (rajz). (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Rajz. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem ismerik, hanem kölesből készítettek a lisztből ún. kölesnudlit, amit sajttal fogyasztottak. A megkoptatott kölesből pedig a véres hurka töltelékébe raktak. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Volt hosszúkás és köralakú fonott kalács is, valamint sima köralakú is. Gyakran mazsolát tettek bele. (1,2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
1 fő részére: 1 kanár zsír, 1-2 szem paradicsom, 10-12 paprika, 1 nagy fej hagyma. Kolbásszal, tojással és sonkával tálalták. Az 1920-as évektől már rendszeres. (1,2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1945 után már rendszeresen fogyasztanak nyersen is. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Patkó alakú cukros kiflit. Sós tánglit, lekváros, diós, mákos buktát, diós, mákos kalácsot, zserbót és fánkot. (1,2,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nemcsak ünnepnapkor, hanem kaszáláshoz is viseltek a férfiak gatyát a 30-as évekig. Kenderből vagy lenből készült, alsó szára rojtos volt. Fehér inget és fekete mellényt viseltek hozzá, valamint csizmát.
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A II. világháború után már az egyberuha volt általános, már csak ünnepnapra vett fel egy-két öregasszony szoknyát. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt a faluban vászonszövés, hanem Sopronban volt köteles és vászonszövő, itteni vásznat használtak. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kimondottan kötelező, de még ma is megszólják azt, aki nem visel kendőt. Mindez az asszonyokra vonatkozik. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idős emberek körében még ma is szokás, tehát az egész faluban ez az elterjedt, hiszen mindössze 4 fiatal lakik itt. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Májustól szeptemberig tartották a legtöbb esküvőt, farsangon pedig az eljegyzéseket.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nagyböjtön és Adventkor soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
Régen szombaton és mostanában is szombaton tartják az esküvőket. (1,2,3,4,5)

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A menyasszony házánál tartották, ahol vacsorát szolgáltak fel. Másnap reggel reggeli is volt a vendégeknek. Ma inkább vendéglőkben van a lakodalom, Bükön. (1,2,3,4,5)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A menyasszony házánál tartották, ahol vacsorát szolgáltak fel. Másnap reggel reggeli is volt a vendégeknek. Ma inkább vendéglőkben van a lakodalom, Bükön. (1,2,3,4,5)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma vendéglőkben tartják a lakodalmakat, általában Bükön. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
Régen vendéghívó járta a házakat, egy nádostort vitt magával, minek a végére nemzetiszínű szalag volt kötve. Megkérdezte van-e a háznak ura, van-e menyasszonya és van-e vőlegénye, mindez az első háznál történt. Ezután mondták: „nem kívánunk egyebet, mint 3 táncot, 3 pink bort, 3 kalinkót.” Ezután járta a házakat a vendéghívó az esküvő előtt 2 héttel. Ma a menyasszony és vőlegény hívja meg a rokonságot, kb. 1 hónappal előtte. (1,2,3,4,5)

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A vacsora megkezdése előtt üvegpoharat törtek, hogy akkor menjenek széjjel a fiatalok, amikor ez a pohár újra összeáll. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A vacsora megkezdése előtt.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zene cigányzene volt. Csepregről és Nagyivánról hívtak zenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon és nagybőgőn játszottak. (1,2,3,4,5)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Ez általában 3 tagú volt.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Minden évben december 13-án volt ez a szokás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A lányos házakhoz jártak, egy szalmacsutakot letette a földre, rátérdeltek és úgy kérdezték, szabad-e lucázni. (1,2,3,4,5)
„Luca, Luca kity-koty,
ikjok, ludjok jó ülősek legyenek,
a szomszédba át nem menjenek,
tojások annyi legyen, mint amennyi csillag van az égen,
pénzök annyi legyen, mint pelvakutyuba a pelva,
a lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája,
a lányok csöcse akkora legyen, mint az aratóbugyogó korsó
szalonnájok akkora legyen, mint a mestergerendájok,
disznójok akkora legyen, mint a község bikája,
kalbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
fejszéjek, furójok úgy megállon a helibe, mint a szálfa a tövibe.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés minden évben István napkor volt.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái
régi szokás szerint szabad megtartani.” (1,2,3,4,5)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A falu lakossága ma 150 fő körül mozog, amiből pontosan 14 fő öreglegény. Tehát mintegy 10 %-át tesz az öreglegények száma. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes az ilyen díszítésű tejesfazék. (1,2,3,4,5)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás a faluban. (1,2,3,4,5)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
December 6-án a legények jártak a lányos házhoz, beöltözve Mikulásnak. Különböző ajándékokat vittek magukkal ahhoz a házhoz, ahova komolyabban udvaroltak. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A szereplők: 2 pásztor és a betlehemes, aki vitte a betlehemet. Valamint a 3 király. A következeket mondták:
„Fényes csillag fényeskedjék,
Jézus neve dícsértessék,
Szabad-e bevinni a betlehemet?” (1,2,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje általánosan Szent Vendel volt, mert ezen a napon nagy állatpusztulás volt valamikor. (1,2,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a krampusz! Elvisz a Mikulás! (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokásban. (1,2,3,4,5)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek fát vágó embert láttak a holdban. (1,2,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]

Letenye

2014-05-02T21:19:38Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bíró István, szü…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986.
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Bíró István, szül. 1912. március 6. Bázakerettye; Letenye, Ságvári u. 32.
|-
|
|(2.) Bíró Istvánné, szül. Boronyák Margit 1917. május 12. Lendvaújfalu; Letenye, Ságvári u. 32.
|-
|
|(3.) Hóbor Istvánné, szül. Nagy Katalin 1909. augusztus 9. Béc¬; Letenye, Tátra u. 5.
|-
|
|(4.) Halmi Béláné, szül. Gyergyák Erzsébet, 1926. Letenye; Letenye, Bajcsy Zs. u. 43.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Keszei Sándorné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Letenye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.letenye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Letenye keletkezéséről nem tudnak. Béc, Bóbica, Egyeduta régen külön település volt. A századforduló után közös néven Letenye lett. Egyeduta 1938-ban csatlakozott Letenyéhez. A település legrégibb része Béc. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Andor, Gyergyák, Hóbor, Mikó, Kurucz, Pataki, Somogyi. Olyan régi családok, hogy betelepedésük idejéről nem is tudnak. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számú betelepülés nem volt. Muraközből néhány leányt hoztak feleségül. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Néhány család Somogy megyébe költözött a két világháború között. (1,2)
Az I. világháború után Amerikába költöztek a családtagok. Ezek egy része nyugdíjas korára visszajött. (4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Leginkább hasonlónak a szomszédos Pola és Becsehely községeket tartják. Viseletükben, szokásaikban, munkamódszerükben, földművelési eszközök használatában. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Mura-menti magyar községek csoportjába tartozónak vallják magukat. (1,2,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység a délszláv települések csoportja: Tótszerdahely, Tótszentmárton, Molnári, Petrivente, Semjénháza, Murakersztúr. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Tótszentmárton híres Márton-napi vásárról. Murarátka a Teréz-napi búcsújáról, Felsőszemenye Bertalan búcsújáról. (2,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A becsehelyiek így csúfolták a letenyeiket: „Letenyeiek vagytok, béka-likba laktok!”
Ok: Becsehely földrajzilag magasabb helyen épült, mint Letenye.
A letenyeiek a polaiakat így csúfolták: „Polai zsirka, ollan, mint a birka!” (3)
A távoli Dedes csikólopási históriájából maradt fenn ez a mondóka: „Ereszd neki Gosztolának had mönnyön Dedesnek.”! (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Már régebben is jelentős számban házasodtak Becsehelyről, Poláról, ritkábban Felsőszemenyéről. A délszláv falvakból nem házasodtak Letenyére. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Letenyén négy nagy vásár volt évente, de azért igencsak eljrátak a tótszentmártoni lóvásárra és a kanizsai nagy vásárokra gyalog vagy szekéren.
====b) Piacra: ====
Piac helyben volt.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra Tornyiszentmiklósra, Felsőszemenyére, Murarátkára és Becsehelyre jártak. (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre szeptember 8-án Búcsúszentlászlóra. (2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A helybeli Andrássy uradalom cselédei és summásai voltak, de sok családból eljártak summás-munkára Somogy és Baranya megyékbe áprilistól novemberig. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Letenyére nem jártak más vidékről summások. Az itteni uradalom cselédséget tartott, ezenkívül a helyi lakosokból 36 arató dolgozott, de ezek más mezőgazdasági munkákba is bekapcsolódtak. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Kocsikast, vesszőkosarat, szalmafonatú edényeket, fagereblyét, faboronát minden család maga készített a szomszédok, rokonok segítségével. A szövőbordát Hetésből a vándorárusok hozták. A favillát a vásárokon vették. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserép edényeket Hetésben (Göntérházán) és Velemérben készítették a fazekasok. Szekereken hrodták a falvakba és búzával, kukoricával, árpával töltve vásárolták, tehát a fazekas gabonáért adta áruját. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Székelyek jártak, hátukon hozott batyukból ruhát árultak. Tolnából „licsések” jöttek és paprikások. Az edényfoltozók a környéken tanyázó kolompár cigányokból kerültek ki. ezek a dolgok a II. világháború után megszűntek. Szekérről árusító fazekassal Gödörházáról (Göntérházáról?) még 1960-ban találkoztak. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek Becsehely határában voltak jelentősebb számban szőlőik, körülbelül a lakosság egynegyed részének

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
. A helyi szőlőhegyen a szomszédos Jugoszlávia lakóinak sok szőlője volt (kettősbirtokosok) körülbelül a szőlők fele. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A község mai, temetője a falu belterületén a Bajcsy Zs. utcában van. A régi temető a béci-dombon volt, ahol valamikor a templom is állt. A csitári erdő szélén volt az izraelita temető.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nagyobb tömegben emberi csontok a Szabadság-téren és a Kossuth Lajos utcában kerültek elő útépítés alkalmával. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falunak voltak fogadott ünnepei: május 4-én Szent Flórián ünnepe, amikor nagy körmenettel vonultak a templomtól a Petőfi utcai Szent Flórián szoborhoz, annak emlékére, hogy a Petőfi útfát egykor tűzvész pusztította el. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között egymáshoz erősítve csak ritkán használtak kettő-három boronát a szántás elegyengetéséhez. Az egyes borona használata volt az általános. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Közepes gazdaságokban általános volt a kézzel való vetés.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép csak egy-két módos gazdánál volt. (1,2,3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Aratáskor a kaszán hajmókot használtak (c) ez általános volt, csak egyszerűen hajlított fának nevezték. Neve: takarítófa, kaszatakarító. Használatának kezdeti idejét nem tudják. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötőfát nem használtak. Nem is ismerték. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából is, rozsból is huszonegy kévét raktak össze, ennek kereszt volt a neve. Részes-aratásnál 11 keresztet kapcsoltak össze, egyébként tetszőleges volt az összekapcsolt keresztek száma. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó keresztet jelentet, azaz 21 kévét. Nem használták a termés mennyiségének a meghatározására. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyelének hosszúsága 155 cm fölött volt. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gépi csépléshez a gépészen és etetőn kívül a gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. Ezek egymásnak segítettek. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két darab négy méter hosszú vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3,4) Kevés gabonánál a szalmát villával dobálták a kazalhoz. (4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina vetése 1940-ben kezdett megszűnni. A férfiak katonák voltak és az asszonyok nem bírtak a másodvetéssel. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A harmincas években kezdődött és gyorsan általánossá vált a burgonya barázdába való vetése: házilag készített, négyágas ekeszerű sorhuzóval csinálták. Ugyanígy vetették a kukoricát is, de a burgonyánál tuskót kötöttek a sorhuzóra, hogy mélyebb legyen a sor. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Széna szárításnál a lekaszált rendeket rázogatva szétterítették, forgatták, állványt nem használtak. Kétszeri forgatás után boglyába gyűjtötték. Eső esetén többször is kellett forgatni. Ha nagy volt a meleg egyszeri forgatás is elegendő volt. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból a napi száraz takarmányt villával rakták a „köcölébe”. Ennek négy sarkát összefogva hordták az istállóba. A köcöle durva kendervászon, otthon szövött textilből készült, középen összevarrva. Nagysága kb. 140x140 cm volt. A négy sarkára két arasznyi erős kötőt varrtak, hogy így jobban össze lehessen kötni. A rajzon ábrázoltat nem ismerik. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Az iga felső fájának neve: „igavonyó”; a rudat rögzítő szög neve: „rúdfejszeg”; a külső szögek neve: „igaszeg”; az iga alsó fája az „iga-alfa”. Az állatok fejét elválasztó két görbe fát „igabefá”-nak nevezték. (1,2,4)

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

Almozáshoz a szegényebb családok használták a fák leveleit össze. Így takarékoskodtak a szalmával. (1,2,3,4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Ez a régibb mód, újabban szíjat használtak, ami bőrből készült. (1,2,3)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A tehenes és lovas-szekeret teherbehordásra használták. Mindkettőnek volt hosszú változata is. A kocsi személyszállításra szolgált, könnyű szerkezetű volt és lovakat fogtak bele. Ez volt a „kis szekér”. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A teherszállító szekér két és fél méter hosszú. Ezt alakítják át hosszú szekérré, rudak és vendég oldal felszerelésével négy méter hosszúra szálas takarmány szállításához. Ez a hosszú oldal létraszerű, míg a rövid szekér oldal deszkázott, „szuperos”. Adatközlőim szerint már gyerekkorukban is így volt. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján hosszú kötéllel történt. Ez a vendég oldal végétől a nyomórúdon átvetve a másik vendégoldal végéhez rögzítették, más eszközt nem használtak, kézzel végezték a műveletet. Ezt a kötelet hosszú kötélnek vagy rudazó kötélnek hívják. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája megegyezett a szekér formájával, de hátul félköríves volt, elől pedig teljesen nyitott.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Ha például csépeletlen babot szállítottak, akkor két kocsikast helyeztek el úgy, hogy a nyitott végeket fordították egymás felé, így a szekér eleje és hátulja is zárt lett. Az őszi falevelet is ilyen két-kocsikasos szekérrel hordták. (1,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhát csak kevesen patkoltatták tavasszal az első lábon a pata belső felét az ún. félpatkóval. Ezek általában rossz lábú tehenek voltak. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejő edény régi nevet: „zséter” (1,2,4). Fejőke (3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
„Ne, te, Füge, Citrom! Na te Zsömla, Bimbó!”
====b) terelik jobbra ====
„Hokk, te, ne!”
====c) és balra====
„Csáli, ne!”
A becce nevet indításkor nem alkalmazták. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót így hivogatják: „Cocám, ne! Göbe, ne!” (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot így hívogatják: „Pipi, pipi, ná, ná, pipikém!” (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatják: pl. így „Esz, ne, Bodri!” (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és len töréséhez tiló (tiloló) típusú törőt használtak. A durváját a kendervágóval ütötték, aminek nagyobb volt a vájata és az ütője is. Másodszor tilolóval törték, ez kisebb volt és finomabb munkát végeztek vele. (2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A fonáshoz fekvő (A) típusú rokkát használtak. Egyesek „magyar rokká”-nak mondják. (2,3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Korábban a mai község határán négy önálló falu volt: Béc, Letenye, Bóbica, Egyeduta.

====b) Miért volt így? ====
Eredetileg a legnagyobb falu Béc volt. Letenye kereskedők és iparosokból állt. Bóbicán földművesek éltek. Egyedután földművelők, pásztorok, halászok laktak. Letenyén lakott az Andrássy uradalomhoz tartozó cselédség is. Különálló rész volt Bónya. Ez az uradalomhoz tartozott. Itt állatgondozó cselédség lakott (a majorban). (1,2,3,4)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Adatközlőim boronából készült lakóházakra már nem emlékeznek. Ilyenek csak a hegyi hajlékok (pincék) voltak a szőlőbirtokokon.
Földből tömött házak még ma is akadnak a Komját Aladár, az Ady Endre és nagyobb számban a Csány utcában. Ezeket deszka közé tömték. (1,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes házakat átalakították. A konyha is padlást kapott. A kéményt a fal mellé helyezték el. Kizárólag zárt kémény az I. világháború utáni időtől készítettek. Az utolsót 1950 körül alakították át. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házakon a szoba a konyhából nyílott. A konyha ajtaja a pitarba nyílott. A kamra ajtaja is a pitarra nyílt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. A földfalu házak többnyire ilyenek voltak. Ma már ezeket nádpadlással eltüntették. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az I. világháború után kezdték a rakott tűzhelyek használatát. 1930-ban a legtöbb háznál ilyenek voltak. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A négyzet alaprajzú kontyolt tetejű kocka-házak az 50-es évek után terjedt el a faluban. Ettől kezdve már nem építettek egysoros ún. hosszú házakat. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Olyan régi házról nem tudnak, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt. Csak konyhából fűtött szemes kályhákra emlékeznek. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét normál-magasságúra (50-60 cm magas) padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta leeresztett oldal-toldású volt. Közép része a szérű, ahol a szekerek álltak. Jobbról-balról a széna, illetve a szalmás fiók volt. Ez a szalma inkább etetésre szolgált (árpa, szalma, zab). A leeresztést „szinny”-nek hívták. Ez a polyva és törek tárolására szolgált. (1,2,3) Nekünk csak egy fiókos, leeresztékes pajtánk volt. (4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön főzés esetén az edény kihúzására hosszúnyelű hajlított végű, vasból készült tűzpiszkálót használtak. „Sérkoli”-nak mondták. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Arra egyik adatközlőm sem emlékezik, hogy valaha egészben savanyítottak volna tarlórépát, káposztafejet. A répát gyalulva, a káposztát szelve rakták savanyítóba. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960-ban szűnt meg teljesen. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen a kamrában négy rúdból álló kenyértartót használtak, mint amilyen a b) ábrán van. Ahol nem volt kamra, ott a „tiszta-szobában” padon tartották a kenyeret ruhával letakarva. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Füllel ellátott, hosszúkás, kb. 60 cm magas dongás vajköpülőt használtak. (1,2,3) Nagy méretű tejesfazékban köpülték a vajat. A fazék tetejét ruhával lekötötték és középen kilyukasztották a ruhát, hogy azon a köpülő nyele mozoghasson le-föl. (4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdina- és kölestörőt nem használtak. A helybeli malom látta el ezt a feladatot. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A kölest nem használták emberi táplálékul. A hajdinából kását főztek és hurkát töltöttek vele. A kását úgy készítették, hogy megfőzték sós vízben a hajdinát. A levét leszűrték és forró hagymás zsírral, vagy töpörtyűvel meghintették. Kanállal sohasem szaggatták, gánvát sem készítettek belőle. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Karácsonyra, húsvétra, mindszentekre, lakodalomra, gépcsépeléskor, szüretre csavart köralakú kalácsot készítettek „hőkkönperecet”, amit kemencében sütöttek és nem volt tölteléke. Ezen kívül húsvétra hosszú fonott kalácsot készítette, ami töltetlen volt és pontosan akkora, mint a tepsi, amiben sült. A) és B) rajzhoz hasonlók. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás után készítenek gyakrabban lecsót, melynek összetétele a következő: egy rész hagyma, két rész paradicsom és legtöbb benne a paprika. Krumplit nem tesznek bele, de kevéske kolbászt, csipetnyi füstölt szalonnát, esetleg egy-két tojást. Nagyon szeretik az olyan lecsót is, ami csak hagymából és paprikából áll, ezt sült paprikának mondják és ez előbb volt, mint a paradicsomos lecsó. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát és paradicsomot rendszeresen 1940. óta fogyasztanak. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra szent este hosszúkás mákos és dióskalácsot tettek. Karácsony napján túrós, káposztás rétes volt az ünnepi asztalon. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az I. világháborúig viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felső ruhaként.

====b) Hány szélből készült?====
Ez hat szélből állt. Utána még néhány öreg ember viselt csak hétköznapokon ilyent kb. 1930-ig. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1960-ig a mezőgazdasági munkával foglalkozó asszonyok derékban rögzített bő szoknyát viseltek, réklival. Ettől kezdve megszűnt a fiataloknak ez a viselete. Ma már csak néhány idős asszonyon találunk ilyen viseletet. (1,2,3,4) Második és negyedik adatközlőm ma is derékban rögzített szoknyát és réklit visel.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban az asszonyok 1950-ig szőttek vásznat. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A II. világháború után már nem volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A lakószobában a két ágy párhuzamosan egymás mellé helyezése a negyvenes években kezdődött és ma is található ilyen berendezés. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt januárban tartották. Tartottak esküvőt novemberben is.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nyári esküvőre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap tartották az esküvőt délelőtt, de főként délután litánia után. Lakodalom rendszerint hétfőn is tartott még.

====b) 1930 körül: ====
1960 körül kezdték a szombati esküvőt, általában szombat délután és még vasárnap is tartott a lakodalom. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mindkét fél házánál megtartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora és a másnapi ebéd volt mindkét helyen.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A vendégek a fiús háznál a fiú rokonai és barátaiból, a leányos háznál a leány rokonai és barátnőiből tevődtek össze. (1,2,3,4)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül – de már azelőtt is néhány évvel – nem otthon, hanem a Művelődési Házban, ritkábban a vendéglőben tartják a lakodalmat. Ilyenkor mindkét család vendégei egy helyen vannak, és a vőlegény menyasszony közösen tartják a lakodalmat. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül „pozsovics” hívta a vendégeket lakodalomba

====b) 1930 körül: ====
. Ez a szokás még 1950-ben is élt. Kétszer ment: két héttel az esküvő előtt és ha nem jött a meghívott időben, akkor a lakodalom napján is. Egy sétapálca-szerű botot vitt magával, amire a meghívott vendégek színes szalagot kötöttek, ami azt jelentette, hogy a meghívást elfogadták. 1980 körül postán küldött meghívót használnak már. Ezt is két héttel előbb küldik el. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során volt szándékos tejes-fazék törés. A vőfély köszöntő szövegénél: „Mint kocsiknak zörgése”. Ez a szokás szórványosan ma is előfordul. (1,2,4)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
A vőfély köszöntő szövegénél: „Mint kocsiknak zörgése”.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészek mindig helybeliek voltak.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, hegedű, nagybőgő, később tangóharmónika is kapcsolódott.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Ez utóbbi 1960-tól (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás volt december 13-án reggel.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Nem öltöztek jelmezbe, szalmaköteget vittek magukkal, azt szórták a házban, hogy a gazdaasszony azt tehesse a tojáson ülő tyúk alá: azért, hogy a csibéket össze tudja fogni. A következő szöveget mondták:
„Lucs, Lucs kitty-kotty,
Galagonya kettő,
Mind a kettő meddő.
Annyi pénzük legyen, mint égen a csillag,
Akkor szalonnájuk legyen, mint a szoba-ajtó,
Kendtök lányának akkora csöcse legyen,
Mint a bugyogás korsó!” (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölésre nem emlékeznek adatközlőim. (1,2,3,4)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A lakosságnak kb. egy százaléka volt „öreglegény”. Ma már ennél kevesebb. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X-el díszített tejesfazék volt, de nem emlékeznek az x-ek számára

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
. Ezt is – úgy mint a többi cserépedényt – vándor, szekeres cserepesektől vásárolták. (2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Tűzdobálásról, tűzgyújtásról nem tudnak. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napján alakoskodás nem volt. Ötödikén este a gyermekek kitisztított cipőjüket az ablakba rakták. Éjszaka a szülők almát, kockacukrot, aszalt gyümölcsöt, diót és kis virgácsot tettek a cipőkbe. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: betlehem-vivő, gyertyagyújtó, 1-2 angyal, öreg pásztor, bojtár. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjeként Szent Györgyöt, Szent Mártont és Szent Vendelt tisztelték. Szent György a lovak, Szent Vendel a sertések, szarvasmarhák, juhok, Szent Márton a szárnyasok védője. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyermekeket régen így ijesztgették: „Elvisz a kankus!” „Elvisz a bákász!” „Elvisz a mumus!” (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálási szokásokról nem tudnak. (1,2,3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a Holdban „tüskét vágó ember alakot láttak. Történetet is tudnak hozzá: „Egy ember virágvasárnapján elment fát vágni az erdőre. Mivel megcsúfolta az ünnepet, büntetésül a Holdra került és ott tüskét kell vágnia.” (1,2) A másik két adatközlőm nem tudott erről. (3,4)

[[Kategória:Települések]]

Lendvajakabfa

2014-05-02T21:19:21Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. július |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Németh Gyul…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Németh Gyula, 1909. Jakabfa, római katolikus, Lendvajakabfa, Kossuth u. 33.
|-
|
|(2.) Németh Gyuláné Zsuppány Katalin, 1930. Jakabfa, római katolikus
|-
|
|(3.) Babolcsai Pálné, 1916. Jakabfa, Lendvajakabfa, Kossuth u. 34.
|-
|
|(4.) Zsupán Gyula, 1927. Jakabfa, római katolikus, Lendvajakabfa, Kossuth u. 45.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Tarnay Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Lendvajakabfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A Faggyas és Fürke felé lévő egykori Férigy falut tartja Lendvajakabfa elődjének. Férigyen templomrom és egy régi temető is található. Férigyből keletkezett Lendvajakabfa és Kebele (Kobilje). A kebeleiek a lendvajakabfaiakat ma is kiskebeleieknek nevezik. Lendvajakabfa a II. világháború előtt Alsólendvához tartozott és neve Jakabfa volt. (1)
A település történetére, keletkezésére vonatkozóan érdemi választ nem kaptam. (3)
Kezdetben zsuppos faházak álltak a faluban, melyek közül néhány még látható. Viszonylag korán kezdik építeni az égetett téglából készült házakat, közülük többet városias módon, az utcával párhuzamosan. Kódisállásos téglaháza 100 éve épült. (4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Németh (nemesek voltak), Szabó, Kovács, Zsupán, Babolcsai (Bagladról jöttek), Szép, Balajc (származásukat Beltinciből feltételezi, mivel Beltinciben a Balazsic név gyakori volt). (1,2)
Kovács, Gergely, Varga, Tompa, Zsupán, Szabó, Németh. (3)
Zsupán, Németh, Vajda, Tompa, Szép. (4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számú betelepülésről nem tudnak, a reszneki uradalomból Goricáról telepedett le egy család 1945 után. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nagyobb számban nem költöztek el. 1950 után a fiatalok a környező nagyobb településekre költöztek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Az összes környező falu hasonló volt szokásaiban és külső megjelenését tekintve egyaránt. Jakabfán valamivel vagyonosabbak voltak az emberek, a régebben általánosan jellemző boronafalu épületek mellett a múlt század végén megjelennek az égetett téglából készült, gerincvonalával az utcával párhuzamos elrendezésű, 4-5 tengelyes lakóházak. Az első égetett téglából készült házat Szép György építette 18675 körül. (1,2,4)
Baglad, Resznek szokásait, gazdálkodását tekintve hasonlóak Jakabfához. (3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Jakabfa nem tartozik sehová sem, a Kerka patak nem határa Hetésnek. (1,2,3)
Nemenéphez, Bagladhoz, Resznekhez hasonló hagyományait, gazdálkodását tekintve. (4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Hetés: Zalaszombatfa, Szíjártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Hetés nagyobb része Jugoszláviában található.
Őrség: Őriszentpéter, Nemesnép, Szentgyörgyvölgy, Kercaszomor, Gödörháza, Velemér, Magyarföld, Magyarszombatfa
Göcsej: Nova és környéke
Csesztreg, Pórszombat, Jakabfa nem tartozik sehová. (1,2)

Göcsej: Kustánszeg környéke
Hetés: Zalaszombatfa, Szíjártóháza (3)

Göcsej: a Jakabfától északra fekvő területet nevezi így
Hetés: Bödeháza, Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Zsitkuc (Jugoszlávia) (4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nemesnép és Márokföld között fekszik a Göde-temető. Nemesnépen élt egykor Göde József, akit minden ünnepre meg kellett hívnia a falu népének. Ha nem kapott meghívást, cserében felgyújtotta az illető házát vagy pajtáját. A nemesnépiek megelégelték Göde József viselkedését, elfogták, Szentgyörgyvölgyre vitték a paphoz, meggyóntatták, majd ők maguk elégették. Az önkényes intézkedésért a fél falu 6 hónapig börtönben ült. Gödét a fenyőerdőben temették el, a mai határ közelében. (1)
Lenti, Lendva vásárairól voltak híresek. (3)
Szécsisziget – búcsújáró hely, ahová évente kétszer gyalog mentek el. A szécsiszigeti templomot Gróf Szapáry Pál építette a török elől történő megmenekülése emlékére. A malterhoz piros bort kevertetett.
Alsólendva – Hadik Mihály kápolnájához, mint búcsújáró helyre járnak sokan a környékről, Szentháromság vasárnapján, május végén. Hadik Mihály a török elől menekülve fogadta meg a kápolna építését, ha sikerül felfutnia a hegyre. A kápolnában bebalzsamozva fekszik Hadik Mihály. (4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A kebeleiek (Kobilje) a jakabfaiakat kiskebeleieknek hívják.
„Az a lány, akit nem bántanak,
Újfaluban nem csúfolnak,
Csesztregen nem dobálják meg,
az az egész világon átmehet.” (1)
Nem emlékezett csúfoló mondásokra. (3)
A kebeleiek a lendvajakabaiakat ksikebeleieknek hívják. (4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leggyakrabban Nemesnépről, Csesztregről, Resznekről, Zalabaksáról házasodtak. (1,2)
Főként Jakabfáról házasodtak, de hoztak a házhoz a környező falvakból is asszonyt. (3)
Hetésből, Resznekről, Bagladról, Rédicsről házasodtak. (4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Csáktornyára, Turnicsra, Bántornyára, Szentgyörgyvölgyre április 24-én, Csesztregre Farkas napjárn október 31-én, Zalaegerszegre minden hónap második keddjén, Szentilonára augusztusban, Zalabaksára, Körmendre (csikót venni) (1,2)
Csesztregre Farkas napján október 31-én, Szentgyörgyvölgyre Szent György napján április 24-én, Lendva, Dobronak (Dobrovnik) (3)
Szentgyörgyvölgy Gyula napján április 12-én, Csesztreg József napi cseresznye vásár, októberben gyertyavásár, Resznek Farkas napján október 31-én, Zalabaksa Katalin napján, Rédics Erzsébet napján november 19-én (4)

====b) Piacra: ====
Nem jártak piacra csak igen ritkán, akkor Alsólendvára csütörtökön (1,2)
Lenti, hetente csütörtökönként, de nem nagyon jártak (3)
Szentgyörgyvölgy Gyula napján április 12-én, Csesztreg József napi cseresznye vásár, októberben gyertyavásár, Resznek Farkas napján október 31-én, Zalabaksa Katalin napján, Rédics Erzsébet napján november 19-én (4)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Resznekre József napkor (március 19-én) és Kisasszony napján (szeptember 8-án), Kebelére Kisasszony napján, Márton napján (november 11-én), Szentháromság vasárnapján, Gáborjánházára Nagyasszony napján (augusztus 15-én), Velemérre Szentháromság vasárnapján, Csesztregre Péter Pálkor (Cseresnye búcsúnak hívták, Göcsejből kádszámra hozták a cseresznyét), Szentgyörgyvölgyre Szent György napján április 24-én. (1,2)
Lendvajakabfa Pünkösd utáni vasárnap, Resznek Húsvét, Baglad a jakabfai búcsú utáni vasárnap (3)
Resznek Húsvét hétfő, szeptember 8, Kisasszony nap, Belsősárg július eleje, Baglad jakabfai búcsú utáni vasárnap, Kerkakutas augusztus 20, Velemér, Jakabfa Szentháromság vasárnapja (4)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra, Búcsúszentlászlóra Mária napkor szeptember 12-én (1,2)
Búcsúszentlászló, Vasvár (3)
Alsólendva, Szécsisziget (4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Summásnak jártak Somogy megyébe 6 hónapra, valamint halászni Adonyba és Pusztaszabolcsra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Rédicsről jöttek ácsok, asztalosok, kőművesek. Kondorfáról Vas megyéből részes aratók érkeztek. (1,2,4)
Kebeléről jöttek aratni. (3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Eladásra nem, csak saját használatra készítettek kocsikasokat, vesszőkosarat, kópicokat, faboronát stb. Favillát 1921-ig a Muramellékről hoztak, azóta Jakabfán is készítenek. Németh Gyula készít a faluban egyedül favillát. Licsit, szövőbordát nem csináltak, azokat vándorárusoktól szerezték be. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Szentgyörgyvölgy, Velemér, Magyarszombatfa, Gödörháza, Kebele (fekete korsó). Vásárokon illetve vándorárusoktól vették. A vándorárusok saroglyás szekerekkel jártak. (1,2)
Szentgyörgyvölgyről hozta a vándorárus gerencsér. (3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok:
Licsisek, bordakészítők Péntek faluból; fazekasok Velemérről, Magyarszombatfáról, Gödörházáról egészen Somogy megyéig elmentek; rongyos zsidó: szentjánoskenyeret, cukrot adott rongyért; meszes Csesztregről (most is jár); bosnyákok: piros sapkában, tarka hímzett ingbne, nyakukban tálcával: „Vegyinek üveget, poharat, késeket, kanalakat, borotvát, csészéket, fésűket...” – énekelte;
Kőrisfából készült favillát a Muramellékről hoztak. A paprikát Kalocsáról hozta egy apró öreg ember. Üvegesek jártak, hátukon hozták az üvegtáblákat. Drótostótok: Felső Magyarországról jöttek (Hont megye, Árva megye, Zólyomból). (1)

Licsések, meszesek, drótostótok jöttek. (3)

Licsések jártak, fűszerpaprikát Somogy felől hoztak, a meszes Csesztregről jött, drótos, vándorfazekas járt. (4)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Lendvadedes, Gosztola. Jakabfa közelében Faggyason 1920 körül „Nohát” telepítettek. (1,2,3,4)
Dedes-hegy, Gosztola-hegy, Jakabfán nincsen szőlő. (3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más településnek itt nincsen szőlője. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A szentgyörgyvölgyi patak lékfai hídjánál áll a lékfai templomrom, körülötte kripták, pincék, égetett kerámai csövek találhatók. Kebele (Kobilje) és Nemesnép közötti terület a török temető. A XVI. sz. végén, a szentgotthárdi csatában Montecuccoli terve szerint a törököket a hetési lápba kergették. A lekaszabolt törököket temették el a Kebele és a Nemesnép közötti területen. Faggyas és Fürke felé az egykori Férigy falu helyén van egy régi temető és egy templomrom. A mai jakabfai temetőt 1883-ban szentelték. (1)
A régi temető a Fürke erdő területén van, 20 percre a falutól. (3)
A régi temető a határnál található, az 1883-ban felszentelt új temető a kocsma mögött húzódik. (4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnep: Vörös hétfő, tavasszal egy régi fagykár emlékére Szentgyörgyvölgyre vagy Resznekre mennek templomba. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában két borona levelet kapcsoltak össze, de előfordult, hogy hármat is. Korábban két faboronát kötöttek össze (1939-ig). (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
1940-ben vették Némethék az első vetőgépet a faluban, ezt követően kb. 4 család birtokában volt vetőgép a 200-250 lélekből álló településen. (1,2,3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az a) és c) típust használták, c) volt a gyakoribb. A b) típus is előfordult, de ezt Vas megyéből, Kondorfáról hozták magukkal a részes aratók. (1,2,3)
Az a) és c) típust hasznáták: aratóvilla. (4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kévéből állt a kereszt, a felsőt papnak hívták. A kévék kalászos végükkel befelé néztek, az alsó két kéve kalászát felhajtották. 5-10 kereszt adott ki egy kepét. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet használták mértékegységül. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
156 cm (mért eredmény). (1,2)
144-155 cm között becsülte. (3)
144-155 cm között (bemondás). (4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A rokonság, illetve a szomszédok kölcsönösen kisegítették egymást. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Vízszintes rudakon hordták. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1950-1960 között szűnt meg, a TSZ megjelenése után. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1960 körül szlovén hatásra. (1,2,3)
1945-46 körül kezdődött. (4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendre vágták, széthintették, petrencébe rakták, másnap újra széthintették, megforgatták, boglyába rakták, pajtába szállították. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénás ruhával illetve lepedővel hordták. (Reszneken használtak hajdivánt.) (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

a) föle, vonó
b) nyakszeg
c) küllő
d) befa, bafa
e) iga alja (1,2,3)

a) vonyó
b) küllő
c) nyakszög
d) bafa
e) iga alla (4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
A tölgyfa, gyertyánfa valamint a gyümölcsfák levelét ősszel összegereblyézték és szükség esetén ezt tették az állatok alá alomként. (1,2,3,4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. (1,2,4)
Nem tudott felvilágosítást adni. (3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teher hordására alkalmazták, a kocsiszekér rövidebb, a hosszúszekeret nyújtóval hosszabbították meg, tehénnel húzták. A kocsi inkább személyszállításra használatos, elegánsabb, mint a szekér. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 m hosszú, nem használnak vendégoldalt. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánccal, hátul 6 m hosszú ún. rudaló kötéllel szorították le a nyomórudat. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglya nem volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A félig nyitott szekérkast használták, szükség esetén kettőt egymásba fordítottak. (1,2,3,4)

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Félkörömre patkolták ha a meleg nyár folyamán felsült a talpa. (1,2,3)
Patkolják, akkor ha „küllőre húz” vagy nyakszöghöz, ilyenkor fél talpát megvasalták tavasszal és nyáron. (4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter, fejke. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
na Sári!
====b) terelik jobbra ====
hikk!
====c) és balra====
hokk!

állj: hó hoá hó!
hátra: hejts! hume!
Böcce: borjú (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! Pici Cocám! Ne! (1,2,4)
Coca coca gyere, cocikám gyere! (3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi pipi! (1,2,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Név szerint hívják. (1,2,4)
Kuszi, kuszika! (3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kendert kendervágóval törik, a lent lentörő sukkal, tuskón, utána tilóval. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) típust használták (1,2)
c) típust használták (3)
a) és c) típust használták, c)-t gyapjúfonáshoz (4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Házcsoport nincsen, de van egy boronából épült kocsma, melynek bevételén a falu közösen osztozott. Az ivóból, a kocsmáros szobájából és egy bolt helyiségből álló fatornácos, részben alápincézett épület a temető mellett, elhagyottan áll. (1,4)
A reszneki uradalomhoz tartozó Gorica puszta 1945 előtt szűnt meg. „Ott szakadtam életbe...” (3)
A falu szélén boronafalú kocsma áll, jelenleg üreg. (4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A Faggyas és Fürke felé lévő egykori Férigy falut tartja Jakabfa elődjének, amelyből Jakabfa és Kebele keletkezett. (1,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Ma is áll a faluban 4-5 boronafalú épület lelakatolva, leromlott állapotban. (Pl. Kossuth u. 41., 46. sz.) 1930-ban bontottak el egy sövényfonatos épületet. A megmaradt borona épületek oromfalasak, udvari homlokzatukon „kódisállás” figyelhető meg. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A múlt század végétől építenek zárt kéményt, kezdetben mászókéményt, majd cilinder kéményt. A 19. század második felében a szobában méregzöld, kupolás szemeskályha volt. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Pitvarra nyíltak, illetve a „sátorallá”-ra. (1,2,4)
A folyosóra nyílnak mind. (3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Keresztmestergerendás házakra emlékezett A5 és A7 is, de a meglévő épületek nem erre utalnak. A kérdés eldöntésére további vizsgálat szükséges (a kutatandó épületek zárva voltak). (1,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1890-1900 között már megjelent, a század elején általánossá vált. (1,2,3,4)
Nem tud erről felvilágosítást adni. (4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1945-50 között, illetve 1950 után. (1,2,4)
1930-tól az ő házukat 1926-ban bővítették „tömbszerűvé”. (3)
1930-50 között, illetve után. (4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak szobai kemencéről. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
c) 50-70 cm magas a padka. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A téglalap alaprajzú, boronafalu, zsúfedésű, konyolt tetejű pajták voltak ismertek, de előfordult az eresztett tető is (polyvaház). A Göcseji Falumúzeumba a Kossuth u. 18. sz. alól szállítottak el egy fonott nagykapuval ellátott pajtát Zalaegerszegre. Jelenleg a zömében bádog, illetve cserép fedésű lábaspajták használatosak, a lábak többnyire égetett téglából készültek. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
b) két ága közé fogták a fazekat a pocakja alatt, neve: „kurugli” (1,2,4)
b) két ága közé fogták az edényt (3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Szeletelve, illetve gyalulva savanyították, törköly között soha. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1950 körül. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) és b) típust ismerik, csak a rokka néven. (1,2,4)
b) típust, rokka a neve. (3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, a fülét az egyik dongából faragták ki. (2-3 l tejfölből készítették a vajat.) (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
1. Kölestörő: lábbal mozgatott lükü (Babolcsaiéknál, Vajdáéknál, Szép Jánoséknál most is látható, 1. fényképen!). Famozsár, törője a b) típushoz sorolható.
2. Hajdinatörő (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát hurka töltéséhez használták. A gányica kukoricából készült. Kásamálé: lükün tört, tejben főtt köles, tepsiben tálalva, cukrozva. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A b) típust sütötték. A perec sütése a leggyakoribb, „hőükün sütt” a neve. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsó a 30-as években már általános. 1 nagy fej vöröshagyma, 4-5 paradicsom, 3-4 paprika, kolbász, kevés krumplit. (1,2,4)
A lecsó készítése már 1945 előtt általános volt. 4 paradicsom, 6 paprika, 2 krumpli, 1 fej hagyma. (3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1910-15 között vonul be a paprika az étkezésbe. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
1. „Kubleob” cifra sütőben (kuglóf).
2. „Szalakádi” sütemény. Gyönszalakádival készült (szénsavas ammónia, sütőpor alapanyag) (1,2)
Fánk, diós kalács. (3)
Kubliuppoz (kuglóf), melybe szentjánoskenyeret reszeltek bele. 1945 előtt fügét. (4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek.

====b) Hány szélből készült?====
1 szél kb. 70 cm. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
10 éve még általánosan viselték, ma is sokan hordják. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szoktak és csak az asszonyok szőnek. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Most is kendőben járnak. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1960-ig volt szokásban, most is akad ilyen elrendezés. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Január, február farsangkor tartják.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtidőben, dologidőben nem tartanak. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét félnél. (1,2,3,4)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés az első napi vacsora, amely annál a háznál zajlik, ahonnan elmegy a fiatal.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kultúrházban, étteremben.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
5-6 éve. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Szalagos kalapban 1 héttel az esküvő előtt vendéghívók jártak
====b) 1930 körül: ====
Meghívóval, 1 héttel előtte. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Tálaláskor a vőfély bevitt egy rossz edényt és azt mondta:

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
„Vegyék el már tőlem ezt a forró tálat, amelyet a kezem alig-alig állhat!” Ekkor a vőfély földhöz csapta a tálat, a vendégek „megijedtek”, nevettek. (1,2,4)

====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Horváth Lajos balkezes brácsás, Nemesnép felé a Szentgyörgyvölgyi patak partján élt az Egresi réten. Muzsikusok Bagladról, Belsősárdról, Zalabaksáról, Lentiből jöttek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar 5 tagú: prímás (hegedűs), kontrás (brácsás), cimbalmos, nagybőgős, klarinétos, 1945 után harmónikás.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 5 tagú.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
1945 után harmónikás.
A lakodalmas rocktól a hideg leli őket, a fiataloknak tetszik. (1,2,3,4)
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A Lucázás december 13-a hajnalától a délelőtti órákig tartott. Fiatal fiúk vágott fát vittek be a szobába, ráültek és ezt énekelték:

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
„Luca Luca kity-koty,
Luca Luca kity-koty,
Luca Luca három, a pálinkát várom!”
„Kieteknek tyúkjuk lúdjuk úgy megüljön mind az én két monyom”
Ezután a gyerekek gyümölcsöt kaptak. December 13-án kölcsön kérni nem szabadott, éles szerszámot más házához vinni tiltott volt. A fejsze nyelét az asszonynak le kellett pisilnie, különben a nyél kiszáradt volna. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Az Őrségben szoktak regölni. (1,2)
Nem ismeri a regölést. (3)
Regölni nem szoktak (nem emlékeznek rá). (4)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A jelenlegi 62 főből 4 öreglegény van. (0,5 %). Pl. László Béla, Jakab Béla. Régebben is voltak öreglegények, hasonló arányban. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismerik. (1,2,3,4)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt ekkor alakoskodás. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemet Hetésből hoztak a gyerekek. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. Vendel napon a marhákat nem fogták be. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Nem ijesztgették a gyerekeket semmivel sem. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. (1,2,3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert, ökrökkel szántó embert. (1,2,4)
A holdban emberalakot látott. (3)

[[Kategória:Települések]]

Lendvadedes

2014-05-02T21:18:58Z

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Kancsal Simonné Bedő Margit, 1924. Római katolikus, Lendvadedes, Kossuth u.
|-
|
|(2.) Stifter Gergely, 1914. Római katolikus, Lendvadedes, Kossuth u.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Verestói Nárcisz
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Lendvadedes
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kovács. Ivánics volt az első lakó, Lapat a második, majd Kovácsok is jöttek. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Gosztola, Csentevölgy, Völgyifalu, Rédics, Alsólendva. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejhez tartozik. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Göcsej: Nova fölött, Zalaegerszeg körül. Hetés: Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa, Bödeháza, Szentistvánlak (Jósec), Göntérháza, Hídvég, Bánuta. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Lovászi az ottani fúrásról. Szepetneken rokkát csináltak. Szenterzsébeten, Kerkaújfalun fazekasok. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Így csúfolták őket: „dedesiek dideregnek, vasfazékban melegednek”. „Dedes, Gosztola, Isten ostora.”
Van egy mondás: „Ne bocsi Dedesnek, tereld Gosztolának!” Ez onnan ered, hogy egyszer nagyon meleg volt, valakik borral itatták a lovakat. Azok berúgtak, erre, hogy legalább a bőrét tudják használni, elkezdték megnyúzni. A ló (vagy lovak) elkezdett futni, akkor mondták ezt, hogy ne hozzon a falujukra szégyent. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Helyben házasodtak. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rédics március 26., november 19. Alsólendva, Tornyiszentmiklós, Nova, Lenti (december 6).

====b) Piacra: ====
Lentiben volt csütörtökön, vittek cseresznyét, bort, túrót, tejfölt.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Gosztola július Magdolna-nap, Rédics. Búcsúszentlászló Mária búcsú, augusztus első felében Fogoly Kiszabadító Boldogasszony búcsú. Szécsisziget május 8., szeptember.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászló (ott Szent László vizet fakasztott), Vasvár. Búcsúszentlászlón egyszer egy török basa megvakult, egy tudós ember odaküldte és visszanyerte szeme világát. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Tolnába, Baranyába. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem szoktak ide jönni dolgozni. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Csak bordát, licsit vettek: ezeket Velemérben, Gödörházán, Magyarszombatfán csinálták. (1,2)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsisek, cserépedény-árusok jöttek. (1,2)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybélieknek Tenkén volt és a környező hegyeken

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
. Ide jöttek Nemesnépről, Szentgyörgyvölgyről a gazdag kálomisták. (1,2)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy van, amit ma is használnak. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Áldozócsütörtök előtti csütörtök, elfagyott termés emlékére. A II. világháború óta nem tartják meg. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen. Vasborona 3-4 leveles, fa+vas borona 2 leveles. (1,2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általános a kézi vetés. (1,2)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
n.a.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, de nem ismerik ilyen néven, takarítófának hívják. Régen bibajku volt a neve. Volt néhány villás is. (1,2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (1,2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve egy kereszt. A terméstől függött, hogy hány kereszt egy kepe, átlagosan 4-5. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Meghatározatlan számú kereszt egy kepe. A termést keresztben mondták. (1,2)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda hívott munkásokat a rokonok, ismerősök közül. A rozsot kézzel, a búzát géppel csépelték. (1,2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
2 hosszú rúdon vitték a kazalhoz, villával fölrakták. (1,2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború óta. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Kézzel szokták. A háború után vetették eke után, a TSZ óta nem. (1,2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, az időtől függött, hogy hányszor, baglyákba rakták. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénásruha. (1,2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
a) járomfa
b) nyakszeg
c) külü
d) befa
e) alfa (1)

a) vonó
b) igaszeg
c) külü
d) befa
e) alfa (2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Tavasszal, mikor szalma elfogyott, sokan. (1)
Ősszel, ha kevés volt a szalma. (2)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősítettet alkalmaztak. (1,2)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret tehén vagy ló húzta, a kocsit ló. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hossziszekér volt, kinyújtva 4-4,6 méter. Vendégoldalt nem használtak. (1,2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánc, hátul kötél. (1,2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Olyant használtak, mint a 2. rajzon.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt akkor illesztettek össze, mikor burgonyát, kukoricát vittek. (1,2)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséjter. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!

====b) terelik jobbra ====
Csáli!
====c) és balra====
Hokk! (1,2)
Ismer olyan szót, hogy kisböcce, de nem kapcsolta egyik indítószóhoz sem. (1)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocacoca, cocanene. (1,2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipinene. (1,2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. (1,2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Először vágó, utána tilu. (1,2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (1,2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Régen a környező dombon volt a település. A Sárirendi-hegyen is település volt. A mai falu helyén a Bükki-árok volt. A századforduló táján költözött le a falu. Az I. világháború idején még volt egy kerített ház az egyik hegyen. (1)
Azt mondja, hogy mindig itt volt a falu, de ő is tud róla, hogy régen a környező dombokon is volt település. (2)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még van. Göncz Kálmán, Tüske Ferencné háza, Stifter Gergely házának egy része. (1,2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem alakították át, lebontották a régi házakat. 1903-ban az ő házuk mászókéménnyel és rakott sparhelttel épült. (1)
A fal mellé tettek kéményt. 1920 körül még volt 5-6 füstöskonyhás ház a faluban. Kb. a század eleje óta építenek csak zárt kéményt. (2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ahány szoba, annyi bejárat, a gangra nyíltak. (1,2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Tömésfalú háznál látott keresztirányú födémdeszkákat, de keresztmestergerendáról nem tud. (1)
Csak keresztbe födémdeszkákat látott. (2)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nekik 1903-ban már rakott sparheltjük volt. Lehet, hogy az első volt a faluban. (1)
1918-20-tól általános. (2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
40-es évektől (1), 15-20 éve (2) általános.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50 cm (1), 70 cm (2) magas padkára.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Téglalap alakú volt az általános. Részei: széna, szürü, gabona. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékot séroklival szedték ki, csak szalonnakiszedő villa volt. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem. (4,5)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A TSZ-esítés óta. (1,2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) vagy polc. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Van, aki igen, van, aki nem. (1)
Nem. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az f)-hez hasonlót látott, de általános a „tönkösütő” volt. (1)
Már nincs meg, nem tudják, milyen volt. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánica: kölest megőzi, lisztet ad hozzá, kiszaggatja. Rá zsír, hagyma. (1)
Gánica csak krumpligánica és kukoricagánica volt. Vöröshagymás zsírral fogyasztották. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hőkőn sült perec. Fonott, hosszúkás és sima köralakú. (1)
Fonott köralakú kelt perec. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Eleinte sok paprika, sült hagyma, paradicsom, 40-es évektől paprika, paradicsom, kolbász, zsírban sült hús, rizs, krumpli. Mindig csináltak, amikorra emlékszik. (1)
1914-től biztos, hogy főznek. Több paprika, mint paradicsom, krumpli nincs benne. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1903-ban jött be Rédicsről a paprika. (1)
Régóta. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Amoniás (szalakáris) sütemény, rétes. Az asztalra gombát, tönköt tettek, alá szerszámokat, szénát. (1)
Fánk, forgácsfánk, barátfüle, kalács (bejgli). (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Rédicsi dédapja még abban járt, 2-2 szél volt. (1)
Nagyapja korosztálya még abban járt, 4 szél volt. (2)

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930 körül már nem. (1)
1940-es években még abban jártak. (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A II. világháború után szűnt meg. (1,2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az 1950-es évekig. (1,2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A két háború közt volt szokás, hogy párhuzamos a két ágy és köztük az asztal. (1)
Néhány helyen volt az, hogy egymás mellett a két ágy. (2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Legtöbb: november, december, január, farsang.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor nem volt szabad. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Otthon tartották. Egyidőben volt a két helyen, éjfélkor vitték át a menyasszonyt a vőlegényékhez.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyenrangú a két helyen, de a menyasszonyéknál volt a nászebéd. (1,2)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Mindkét helyen volt, de egymás után, éjfélkor mentek át. (2)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kb. 40-től a kultúrban tartják, egyszerre. (1,2)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kb. 10 nappal, két héttel előtte két vendéghívó elindult.
Az esküvő előtti csütörtökre be kellett fejezniük.

====b) 1930 körül: ====
Meghívó. (1,2)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A falujukban nem volt ilyen. A szomszéd Gosztolán volt valami olyan, hogy azért törték el tányérokat, hogy boldogok legyenek. (1,2)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
4-5 cigány Belsősárdról vagy Zalabaksáról, vagy „parasztmuzsikusok”.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszerek: hegedűs (kontrás), prímás, cimbalmos, bőgős.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 cigány.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika csak 10-20 éve van. (1,2)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Vágott fára az ajtón kívül ültek le. Tarisznyájuk volt, abba kaptak almát, diót, szárított gyümölcsöt. Az állatok növéséért volt. (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem szoktak. (1,2)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
1 fő a 64 fős faluból. (1,2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem emlékezett rá, hogy volt, de a padláson találtunk egyet. 3 kereszt van rajta. (1)
Nem ismerik. (2)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
3 kereszt van rajta. (1)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem. (1,2)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmi. (1,2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Lentiből jöttek legények egyszer, 1939-ben másra nem emlékszik. (1)
7 fő: de több szereplőt mondott: József, Mária, Napkeleti Bölcsek, pásztorok, 2 angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel a barmok patrónusa. (1,2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprő, róka. (1)
Ellop a Patkó Pista! (2)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem. (1,2)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Mikor kifli alakú Isten kalácsa. (1)
Jézus képe. (2)

[[Kategória:Települések]]

Külsővat

2014-05-02T21:18:37Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Vida Istv…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Vida István, 1925.
|-
|
|(2.) Nagy Gyula, 1912.
|-
|
|(3.) Nagy Gyuláné, 1920. Gérce
|-
|
|(4.) Kovács Ferenc, 1923.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCls%C5%91vat
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.kulsovat.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Hagyomány nem maradt fenn a falu keletkezéséről. A határban volt római kori település. Az 1200-as években már lakott volt a falu. A török időben égett le a templom. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu 70 %-a földbirtokosoké volt. (1)
Régi birtokosok: Emerencz, Kemény, Koltai. Régi családok: Körmendy, Nagy, Kovács, Torma, Pethő, Szabó, Gálos, Hajba, Horváth, Szűcs, Szalai, Székely, Takács, Kamondi, Kiss, Vida. Említik, hogy a régi családok már mind kihaltak a faluból. (1,2,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kitelepülés. Viszont említik, hogy az I. világháború előtt nagyon sok férfi dolgozott kint Amerikában. Az egyik utcát most is Dollár utcának mondják, mert a falunak ezt a részét a kint szerzett pénzből építették. (1,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Marcalgergelyit nevezik meg egyértelműen, mert „fárásan ise tartoztak”. Viszont egyikhez sem hasonlít, mert ilyen birtokmegoszlás nem volt a közelben. „Külsővat Veszprém megye kalapja meg bokrétája.” (Széle és ékessége.) Marcalgergelyi, Nemesszalók, Mersevát: ezekben a falukban jól ismerték egymást (bizonyítja ezt a búcsúkba való járás és a házasságok gyakori száma is.) (1,2,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Itt van a Kisalföld széle, mert északra megszűnnek a dombok, de a falu még nem tartozik hozzá. Nem tartozik tájegységhez. (1,2,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Itt van a Marcal vonulata. Minden falu idetartozik, amelyik mellette van. Kemenesalja, közeleső falvak Kemenessömjén, Kemenesmihályfa, Kemenesmagasi. (1,2,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nemesszalókon sok iparos ember lakott, kupeckedéssel is foglalkoztak. Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér) itt tartott szemlét a csapatai felett Külsővaton Külsővaton most egy nagyon híres szociális otthon van. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Adorjánházát Bozótnak mondták. A búcsúját meg Sipkás-búcsúnak csúfolták, mert nem volt igazi búcsú, lévén a falu lakossága református. Ég, mint Mesteriben a lúdkatróc! Kónyban a bikát felhúzták a templomtoronyba. Tokorcson a ködmönből ecetet préseltek. Marcalgergelyiben minden görbe (utalás arra, hogy az utcáik kanyargósak).
Helybeli emberekre mondják:
Kovács Mihály jó pipás, Gyula fia heptikás. Fürészki, ki mindig az ablakban fütyörész. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A vidéki házasságok is nagyon gyakoriak voltak, különösen Nemesszalókkal, Marcalgergelyivel és Meresváttal gyakoriak. A faluból kevés férfi ment el, inkább lányok kerültek be és ki. A falu 67 %-a katolikus, 33 %-a evangélikus. A katonaság révén nagyon távoli faluból is került be lány. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Cellbe rendszeresen eljártak vásárra. Már ritkábban Pápára, Türjére, Süm egre állatvásárokba mentek.

====b) Piacra: ====
Cellbe jártak szórványosan, mert „nem volt mit vinni”. Nem jellemző a piacozás a falura.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Leggyakrabban eljártak: Mersevát (Margit-nap), Marcalgergelyi (nincs védőszentes búcsú, május első vasárnapja), Nemesszalók (Pünkösd), Vinár (Sarlós Boldogasszony), Kemenesmagasi (Szent Háromság).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Cell. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Távolabb nem mentek a faluból, mert „az uradalmak felszívták a munkaerőt”. Ilyen majorok voltak: Bánhalma, Fűztó-puszta, Sallai major. Schmid uraságnál 15 arató volt a faluból. A nagyobb gazdáknál is volt 1-2 cseléd. A legények eljártak cselédeskedni Szergénybe, Adorjánházára, Mersevátra. A lányok Budapestre, Pápára jártak szolgálni. A vasútnál is dolgoztak pályamunkásként. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jártak munkára. Az uradalmakban konvenciós cselédek voltak. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem készítettek semmit. (1,2,4)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Szekérrel hozták, celli piacon vették, tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Tüskevári fazekasok jártak szekérrel, burgenlandi tikászok, edényfoltozók, régen gyümölcsöt is árultak, a Ságról hoztak szilvát, zalaiak bort árultak, a bakonyiak faszerszámot, talicskát stb. árultak, Ugodról meszesek. Pirospaprikát árultak. Egyszer a következő párbeszéd hangzott el: – Honnan lakik kend? – Mérgesen. – És a neve? – Erős. – Ej, kend csupa erősségből áll! (1,2,4)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Valamikor régen volt, a filoxéra vitte el. A század közepén még volt ott egy-két régi gyümölcsfa. (1)
Most lugasok vannak a háznál.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem tud a szőlőhegyről, nemlegesen válaszolnak. (2,4)
Marcalgergelyiben néhány itteninek volt. (2)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Kelta csontokat találtak néhány éve. Ekkor kint voltak a pápai múzeumtól. A régi falu a mostani déli részén volt, itt cserépedényeket, kályhaszemeket is találtak. (1,2,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt fogadott ünnepe a falunak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egy tagú/levelű fogas és hengert használtak. Kétlevelű és háromlevelű fogas is volt. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A 10-15 holdas gazdák általában közösen vettek gépet. Általános a gépi vetés volt. (1,2,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) az általánosan ismert fajta, rozsnál és búzánál használták, aratókaszának/takarónak mondják. Az a) is ismert, árpánál használták, neve: takaró. (1,2,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem volt a kötőfán nyílás. Olyan volt, amelyik át volt fúrva, hogy madzagot lehessen bele tenni, de még ez sem általános. (1,2,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A 13 kévés és a 17 kévés kereszt egyaránt ismert. Nem tesznek benne különbséget gabonától függően. Azt mondják, attól függött, hogy hány ment bele, hogy milyen vastag és magas volt a gabona. Említik a 14 és 18 kévéset is, de ennek nem volt nagy divatja. (1,2,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe a föld szélességétől függött, nem meghatározott számú kereszt. (1,2,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-150 cm, mint egy kaszanyél, de függött az ember magasságától is. (1)
2 m. (2)
150 cm, hosszabb a villa nyelénél. (4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes munkások dolgoztak, akiket a géptulajdonos fogadott fel. (1,2,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Elevátorral. Ha Adorjánházáról hoztak gépet, akkor nyársaltak, de azzal a géppel brigád is jött. A faluban nem nyársaltak. (1,2,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A faluban nem termeltek hajdinát. Csak az uradalmakban. (2,4)
Valamikor régen, hallomásból tudja. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két háború között már eke után rakták, de lehet, hogy már előtte is, erre nem emlékezhetnek. (1,4)
Kis területen sokáig lyuggatták. A kezdeti időpont nem tudható. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A széna renden száradt. Egy hét kellett neki, hogy megszáradjon. (1,2)
4-5 (1), 3-4 (2) nap múlva forgatták. Ha vastag volt a rend, gyűjtés előtt megbörzögették. Villával összehordták petrencébe. Utána nagygereblyével összehúzták a maradékot. 4-5, 6-7 petrencét petrencefával összehordtak egy helyre, ebből rakták a baglyát. A boglyát kötéllel átkötötték. (1,2,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Bakszekérrel, petrencefával, vellával. (1,2,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
járomszeg (1), igaszeg (2,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták, volt elég szalma, erdő nem volt. (1,2,4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyellőbe tették a tartóláncot. Nyakló csak a II. világháború után volt. (1)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A kocsit ló húzta, a szekeret ökör vagy tehén. A kettő a rúdjában különbözik. (1,2,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalt használtak. 4-5 m hosszú volt. (1,2,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötelet használtak. Az egyik oldalon általában csiga volt, de használtak egy másfajta csigát is. Ez utóbbit talán az uradalmaktól vették át, mert ezt mondják: „az uradalmakban pláne volt”. (rajz) (1,2,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén hajtott a saroglya. (1,2,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kocsikas már kevés volt a kérdezettek idejében. Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt. Nem helyben készítették, hanem vették őket. (1,2,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ha az állat tekerte a lábát, megpatkolták, főként az első lábát. Ökröt, tehenet egyaránt patkoltak, ha szükség volt rá. (1,2,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne! Nee!

====b) terelik jobbra ====
Csáli!

====c) és balra====
Nejde! (1,2,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca, koca. Coca-ne. Koci-koci-ne koci. (1,2,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipii-nee-nee. Pipii-ne. Tyutyu-ne, tyutyu-ne. (1,2,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. Gyere ide! (1,2,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörő/vágót. Kézzel mozgatós volt. Tilolónak mondják a gerebent. (1,2,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A rokkát már csak nehezen idézik fel. (1,2,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A két kerék egymáshoz képest vízszintesen volt.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A régi falu a mostaniak a déli részén volt. A templom körül épült a falu. A Marcal ingoványába bújtak, illetve települtek minden ellenség elől. (1,2,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Csak tömés és vályogházra emlékeznek. (2,4)
Volt három régi zsellérház a régi faluvégen, amelyik sövényből volt. A legutolsót 1968-ban bontották el, a másik kettőt már jóval előtte. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A 30-as években a nyitott konyhák java részét már elbontották. A konyhát lepadlásozták és új kéményt raktak a falba süllyesztve. Voltak mászókémények és szűk kémények is. Említik, hogy a padláson fekvőkémény volt. (1,2,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A gádorról lehetett bejutni az épületbe, de az is előfordult, hogy az udvarról egyszerre a konyhába lehetett belépni. Ez utóbbi főként cselédházaknál fordult elő. Cselédházaknál a közös konyáról nyílt a két szoba ajtaja, vagy minden ajtó a gádorról. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Tömésháznál is volt mestergerenda. (1,2,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A falas sporhelteket a 30-as években kidobálták. Cellben vásároltak helyette csikósporheltet. (1,2,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Sátortetős kockaházakat az 50-es évektől építenek a faluba. Egysoros házak a két világháború között (1925-től) épültek még ugyan, de ezek „faxos” házak voltak. (1,2,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobát cserépkályhával vagy öntött vaskályhával fűtötték. Kemencéről nem tudnak. (1,2,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence szája 50-60 cm magasan volt, de a padlószintről építették. A kemence szája előtt nem volt padka. (1,2,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták az istálló végén, a házzal egybeépülve, vagy a telken keresztbe épülve, különállva találhatók. Keresztpajták csak a nagygazdáknál voltak. (1,2,4)
Kiugró középrészes pajtáról csak ő tud, mivel ez az ő szüleié volt. (2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak fazékkiszedő villáról. A kuruglát említik, melynek funckiója nem ez volt, hanem a hamu kihúzása. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Fazékban savanyítottak főzeléknek kerékrépát, de ezt csak mindig egyszeri felhasználásra tették el.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát leszelték. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek elejéig sütöttek háznál kenyeret. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) és a b) fajta ismeretes a faluban. A b) a gyakoribb és a régebbinek tartott. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő. Két füle volt. (2)
Később tejesfazékban köpültek, ez maradt meg jobban az emlékezetben. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak törőt. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Egyiket sem használták emberi táplálékul. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Háromágra font hosszúkás kalácsot – pusztakalácsnak mondják. Lakodalomra vert perecet. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Már gyerekkorukban is ettek lecsót. (1,2)
Paprikát keveset termeltek, így csak a II. világháború után lett divatja. Egy fej vöröshagymát tesznek bele. A paprika, paradicsom aránya kb. 2:1. A végén tojást ütnek rá. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették nyersen is. A paprikát ették inkább nyersen. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kuglófot. Diós-, mákos kalácsot. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az ő gyerekkorukban már nem jártak bő gatyában. (1,4)
A 30-as évekig néhány öregember, ők még templomba is elmentek így. (2)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A két háború között az öregasszonyok még szoknyában, rékliben jártak. Ezek az asszonyok a halálukig így jártak. Már a múlt században született asszonyoknak is volt egyberuhája. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Háznál nem szőttek. Marcalgergelyiben, Nemesszalókon, Csöglén volt takács, oda vitték a fonalat szövetni. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt olyan szabály. A mai öregasszonyok már kendő nélkül is járnak. Még a II. világháború előtt sokan levágatták a hajukat, azóta. (1,2,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A II. világháború után forgatták be az ágyakat egymás mellé. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon. (1,4)
„Meg kellett a bornak forrni.” – késő ősszel. (2,4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A legényes háznál tartották a lakodalmast. A két háznál külön gyülekeztek, a lány kikérése után együtt mentek a templomi esküvőre, majd innen a legényes házhoz.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés. (1,2,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A legtöbbször vendéglőben tartják a lakodalmat. Előfordult a kultúrházban is, és csak nagyon elvétve otthon sátorban. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hívott, a lakodalom előtt 2-3 héttel.

====b) 1930 körül: ====
Menyasszony-vőlegény személyesen vagy meghívóval. (1,2,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt tányértörés. (1,2,3,4)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról, Cellből hoztak cigányzenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűs, kontrás, bőgős, cimbalmos.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt egy bandában.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika nem került be a zenekarba. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A legények Luca előtti éjjelen szalmáztak, főként a lányos házaknál. A gyerekek Luca reggelén jártak, házakhoz mentek köszönteni.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Csutak szalmát vittek magukkal, azt szórták széjjel a konyhában. A szöveg nem teljes:
„Luca-Luca kitty-kotty, Nénémasszony litty-lotty!
Tikkjai-lúdjai százakat tojjanak, ezereket költsenek!
Olyan vastag legyen a disznó szalonnája, mint a háznak a mestergerendája! (1,2,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1,2,4)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen is volt olyan, hogy egy gyerek sem nősült meg a családból. Több családnál is előfordult ez. Azelőtt több öreglegény volt, főleg a két háború között és a II. világháború után. A falu most 800-900 lakos között van. 4-5 (1), 15 (2,3) öreglegény is van a faluban. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt X-es tejesfazék.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Cellben vették a piacon. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmilyen szokás ezen a napon. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A II. világháború után lett csak betlehemezés, amikor a helyi pap a gyerekekkel betanította. Ebben a csapatban bemondó, két pásztor, kisfiú és angyal volt. Egyházi énekek, népi énekek keveredtek, sőt Ady-vers is előfordult. (1)
Betlehemezés a II. világháborúig volt. (2,4)
Nem tudnak róla semmit, csak a meglétéről.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban. De ha megdöglött az állat, azt mondták rá: Elvitte a Vendel. (1,2,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Cigányokkal, Krampusszal, Ördöggel. (1,2,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (1,2,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. Holdtöltekor vasárnap szippantotta fel. (1,2,4)

[[Kategória:Települések]]

Köcsk

2014-05-02T21:16:11Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Torma Józs…”

Kót

2014-05-02T21:15:48Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1990. július |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Kotter Józs…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Kotter József, 1923. római katolikus, Kót, 15.
|-
|
|(2.) Gerics Géza, 1925. római katolikus, Kót, 1/c.
|-
|
|(3.) Vörös Istvánné Varga Margit, 1927. Kapca, római katolikus, Kót, 34.
|-
|
|(4.) Vörös Mihály, 1918. római katolikus, Kót, 42.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Szövényi Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3t
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kót neve: Kót szlovénul sarkot jelent, lehet, hogy Mura sarok. Régen nem volt errefelé sok falu. Kebele és Kót szomszéd községek voltak. Kót igen régi, az árvíztől védett, viszonylag magas helyen épült, földje a folyó miatt agyagos. (1)
A Mura valamikor vad folyó volt, állandóan változtatta a medrét, itt kört csinált, sarok keletkezett. A sarok szlovénul kot. Így maradt fönn ez a név. Állandóan változott a lakosság az árvízveszélyek miatt, meg nem lehetett olyan jól gazdálkodni, mentek jobb földek után. (2)
Kót neve a szlovén „kot” szóból származik. Jelentése: sarok. (3)
Hogy a település neve a szlovén „kot” szóból származik, képzelődés, mert a faluban a hivatalos nyelv végig a magyar volt, bár a lakosság vegyes volt.
A Mura össze-vissza kanyargott, a földet alaposan megforgatta, jó néhány terület elmocsarasodott. Kót nem mocsaras területre épült, mint Kapca. Kót története, amit tudós embektől tud:
1410 körül Ribicelakost említik – talán azonos Kótta.
2. említés: Halászok háza.
3. említés: Köcskis halászfalu.
1500-ig nincs adat. Legelőszőr Kót neve a Zágrábi püspökség feljegyzéseiben található meg. Lakosság: ¼ és ½ telkes jobbágyok. (4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A kérdésre könyvet vettek elő: Pivar Ella – Varga Sándor, Dobronak, Göntérháza, Kót helytörténete, Lendva, 1979. A választ mégsem könyvből olvasták. Itteniek: Bedük, Vörösök, Krizsnicsok, Tomsicsok, Markulyák, Vidák. Bevándorlók: Kelön, Józsik, Mátyások, Györgyök, Pepik (igazi nevük Király, a XIX. sz. elején jöttek ide Stájerországból. Nevük eredete: Pepi.). (1)
Vörösök, Nagyok, Vida. (2)
Vörösök, Bedők, Krizsnicsok. (3)
Vörös 300 éve Hosszúfaluból jöttek, 3 gyerek volt. Bedő, Krizsanics. Bevándorlók: Kocsisok Gyertyánosból, Tót, Szarjas 1900 körül, Kelönc Bisztricáról. (4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számban nem, mivel a földek nem annyira jók és az árvízveszéllyel is kellett számolni. Mégis mindig voltak, akik más vidékekről jöttek, hiszen néhányan házaikat, birtokaikat eladva indultak könnyebb megélhetést biztosító vidékek felé. (1,4)
Jöttek Horvátországból, szlovények, szomszéd falvakból pl. Kapcából. Főleg a még Kótnál is szegényebb vidékek lakói voltak ők. (2)
Nem tud róla. (3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Egyszerre többen nem vándoroltak el. Baranyába a Márton család 1890 körül, voltak kik Horvátországba mentek. Kapcáról jobban vándoroltak, Kót nem volt gazdag falu, de mindenük megvolt, mindenkinek éppen annyi volt, amennyi kellett, nem nagyon akartak elvándorolni. Munkára mentek, ott maradtak a könnyű művelésű birtokokon. (1)
Árvízveszély, a gyenge föld miatt, volt ki elment. A 60-as években, sőt még mostanában is Kanadába, Franciaországba, Németországba, Ausztriába többen mentek dolgozni, néhányan kint is maradtak. (2)
Nem tud róla. (3)
Nagyobb számban véglegesen nem költöztek el, de sokféle vidékre mentek dolgozni, és esetleg ott is maradtak. (4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A kérdéssel általában nem tudtak mit kezdeni, a válaszokból mégis úgy tűnik, hogy Kapcát tartják leginkább magukhoz hasonlónak.
Kapcáról beszéltek, hozzátéve, hogy nem hasonlít annyira, de oda jártak iskolába, ez ma is így van. (1)
Kapca, Gyertyános, Kót egyforma öszetételűek, lakosságuk hasonló. Kapcsa és Gyertyános gazdaságilag sem erősebb Kótnál. (2)
Ezek a falvak itt mind hasonlóak, esetleg csak beszédben különböznek. (Ti. Kapca, Kót, Gyertyános, Alsólakos, Felsőlakos, Petesháza.) (3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Lehet, nem tudnak róla. Ők csak kótaiak. (1)
Muravidék ez, a Mura mentén egész föl. Magyar és szlovén falvak vannak itt. (2)
Ők magyarok, kótaiak. (3)
Ők magyarok, Muratőnek nevezik a hetésiek ezt a vidéket, de ezt az itteniek közül kevesen tudják. (4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Hetés: a háza végűek. Göntérháza, Kámaháza… Hotizáig vendek, onnan magyarok élnek. A Murán túl van Horvátország. (1)
Által túl a Múrán van Muraköz, Horvátország területe. Hetés: 8-10 falu, Göntérháza, Radamos. (2)
Murán innen Hotizáig Muravidék, a Murán túl Horvátország. Hetés: Dobronakhoz tartozó falvak – Radamos, Hídvég, Göntérháza és a többi – háza végű falu. (3)
Horvátország: Murán túl. Föntebb Hetés – ők mások, mint mi. (4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
A közelben híres községet nem ismernek. (1,2,3,4)
Tornyiscsa – nagyon sok a cipész. Filóc – sok fazekas, gerencsér élt ott, Zsiske – erősen iparosodott. (2)
Lendva híres, de az város. (3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A kótiakra a kapcaiak a szlovén keveredés miatt azt mondták: kóti domasok. A kótiak a kapcaiakat így csúfolták. Kapcaiak vagytok, híde alatt laktok – azért mondták ezt, mert az ottaniak a sok víz miatt hidakat építettek. (1)
Elsősorban az iskolások csúfolták egymást: Kapcárul vagytok, híd alatt laktok. A kótiakat kóti domasoknak nevezték, mert mindig otthon voltak, sehová nem akartak menni. A kapcaiak szegények voltak, nem volt földjük, ezért mentek el otthonról gyakrabban dolgozni, mint a kótiak. (2)
A kótiakat domasoknak csúfolták, mert otthon ültek. (3)
A gyertyánosiak nem kedvelték a kótiakat, csúfolták is őket, de csúfolóra már nem emlékszik. A lendvaiak horvátoknak is mondták őket, de a kóti ember volt az, aki a vásárokon tolmácsolt. (4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Már régebben is házasodtak más falvakból. Elsősorban a szomszédos településekből, a lendvai fára falvaiból: Kapcából, Gyertyánosból, Petesházából, Palinhából, Hosszúfaluból, Hármasmalomból. Régebben az iskolában búcsúkon ismerkedtek meg a fiatalok, ma pedig a gyárakban, ahová több faluból mennek. Ma 4-5 szlovén én a faluban, de mindegyikük beszél magyarul. (1,2,3,4)
Régen nem voltak kevert házasságok, de az I. világháború alatt már volt, aki horvát asszonyt hozott a Murán túlról. (1)
Régen ritkábban mentek el az emberek saját falujukból, gyár csak Lendván volt, mindenki a saját földjén dolgozott. (2)
Néhol még szlovén is beházasodott. (4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Csáktornya – Balázs napi (február 3.), juh, szarvasmarha. Böjtközepi (április), Filip napi (május), Porcingulai (augusztus 2.), 2 napos búcsú van ilyenkor, előtte, s utána vásár. Katalin (november 25.), Luca (december 13.). (1)
Lendva – valamikor minden hónapban megszabott napokon, Csáktornya – első szerda, Muratin, Tornyiscsa – Nagyasszony napján, Beltinc – évente 3x. (2)
Lendva, Csáktornyas – minden hónap első szerdáján, Katalinkor (nov. 25.) (3)
Lendva – Szent Pál (január 25), június 6., Simony, Karácsony. Muraszerdahely – Dömötör (1950-ig), Fülöp (március). Az ő idejében nyáron is volt. Csáktornya – a hónap első szerdáján, Porcingula (augusztus 1.) búcsú is van ekkor. Szent Katalin (november 25.), Fehér Hétfő (Húsvét utáni 1. Hétfő), Kálmány nap. Dobronak – innen nem mentek oda, mert ott lóvásár nem volt. Hercegi vásár a Mura híd mellett. (4)

====b) Piacra: ====
Fő napi piac szerda. Lendva: kedd, szombat. (1)
Lendva – majdnem naponta, most szombaton. Csáktornya – minden nap. (2)
Csáktornya, Lendva – szerdánként, most szombatonként. (3)
„Piacra nem nagyon jártunk, ami köllött, vót.” (4)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kót – Antal (június 13.), 1870 k. építették a kápolnát, Páduai Szent Antal az állatok védőszentje; Miklós (december) – molnárok védőszentje, addig tartották, míg malmok voltak a Murán, az utolsó kb. 15-20 éve. Kapca – Jakab napi körte búcsú. Gyertyános (július 16.), Petesháza – Rozália (szeptember 4.), Csente – Kisasszony (szeptember 8.), Lakos, Hotiza. (1)
Kót – Szent Antal (június 13.), Kapca – Jakab, kis és nagy búcsú, Gyertyános – „Szent Köröszt”. (2)
Kót – Szt. Antal, Kapca – Jakab, Csáktornya – Ferenc, Petesháza – Rozália. (3)
Kót – Szent Antal, Gyertyános – Szent Kereszt, Kapca – Jakab, Petesháza – szeptember 4., Lakos. (4)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Csáktornya, Tornyiscse – Nagyasszony (augusztus 15.), Lendva Szent Háromság – szeptember első vasárnapja, angyalok vasárnapja, Szent Katalin fára féle. Homokkomárom – havonta 13-án, buszokkal mennek. Máriabisztrice. (1)
Tornyiscsa, Szentmárton – Nagyasszony (augusztus 15.), Máriabisztrice – augusztus 15., Kisasszony nsapja (szeptember 8.). (2)
Máriabisztrice, Tornyiscse (augusztus 15.). (3)
Homokkomárom – minden hónap 13-án, Máriabisztrice, Csáktornya, Vasvár (mostanában is mennek). Lordes (Mária), Medzsigorje (újabban), Tornyiscse, Lendva. (4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A II. világháború között Franciaországba, Németországba, Amerikába, Ausztriába mentek 6 hónapra – tavasztól télig – répamunkára, parasztmunkára, állatokhoz, fejni, szolgáló félének. Horváth Feri Németországba, Kocet család Ausztriába, Szabó család Ausztriába, Magyarék Kanadába, Tót Józsi Kanadába. Van, aki kint van most is, esetleg visszajönnek, hiszen házuk van itt. (1)
„Régi jugoszlávok alatt” Franciaországba mentek dolgozni, de nem szezonmunkára, hanem 3-4-5 évre. Mikor szedtek egy kis pénzt, visszajöttek. Szezonmunkára Magyarországra, Veszprém megyébe, Zala megyébe, Baranyába. A férfi kaszált, aratott a nők grófi birtokon segítettek. 6 hónap múlva, ősszel tértek vissza. Cselédlány 1-2 volt. 1 Csáktornyán egy zsidónál, 1 pedig Zágrábban egy grófnál szolgált. (2)
Szezonmunkára Franciaországba, Németországba, Amerikába, Magyarországra: Baranyába, Zalába, Veszprém megyébe. Cselédeskedni az uradalmakba, aratni, állatokhoz nagyobb gazdákhoz mentek. (3)
A munkát a muraszombati munkáskamara közvetítette. Külföldre 4-6 hónapra mentek (mezőgazdaságba, állatokhoz). Németországba: Elzász-Lotaringia, Franciaországba, Amerikába. Magyarországra 1924-ig: Somogy, Baranya, Sopron megyében, Imre puszta. Nyári munkára: Mirkovác, Szentlászló. (4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem szoktak jönni munkára, mert nagy birtoka senkinek sem volt, csak éppen annyi, amennyit maga meg tudott művelni. (1,2,3,4)
Esetleg a szomszéd Eszterházy birtokra, ez azonban nem Kótban volt. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Favillát, gráblát, kaszanyelet Palináról, bordát Lendvahegyről, licsét a férfiak maguk készítették. A faluban mindenki értett a vesszőfonáshoz, így kosaraikat maguk, elsősorban a férfiak közötték. Markolya József (86 éves) rendelésre is kötött kosarak, kocsikast. (1)
Náluk nem volt ipar. Kocsikast, kosarakat, ami kellett, mindenki maga készíti. Eladásra: Józsi a falu végén. Favillát Palináról (kőrisfából készütl 3 ágú csapolt villa, az egész országban híres). Szövőbordát lendvahegyi vincellértől, szalmafonatú edényeket, cekkert rogozból (gyékény) is mindenki maga készítette. (2)
Iparosok itt úgy tudja, nem voltak, akik eladásra készítettek volna bármit is, azonban az itteniek halat vittek Lendvára is, Horvátországba is. Kosarakat, cekkereket, hálókat maguk készítették. Szövőbordát Lendvahegyről, faárut, favillát Palináról. (3)
Villát, gráblát Palináról, bordát Lendvahegyről, licsét a férfiak maguk készítették, néha licsésektől vették. Vesszőkosarat mindenki tudott kötni, de eladni nem vitték, a Murán fogott halakat szokták Lendvára, Horvátországba vinni piacokra, vásárokra. (4)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az általuk használt cserépedényeket Filócon, Kebelén (1,2,3,4), szlovén (1) gerencsérek készítették. Tőlük vették a kótiak vásárokon (1,2,3,4) a tejesfazekakat, korsókat, tányérokat (4). Gyakran vándorárusok hozták a faluba ezeket az edényeket (1,2,3). Horvátországi cserepet is használtak (2), pontosabban a készítés helyét nem tudta meghatározni. Edények színe: mázas, barna (1,2,3,4), zöld (2,4), fehér (1), a korsó fekete, mázatlan (1,2,4).

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótosok a 30-as években még jártak, egészen addig, míg cserépedényeket használtak. Gerencsér kebeleiek, filóciak, tejesfazekakat, korsókat hoztak búcsúkor. Rokkás búcsúkor jött (arra már nem emlékszik, hogy honnan jöttek). Bosnyák Olcsó Jancsi szerbek, horvátok, akik apróságokat, fésűt, tükröt árultak. Káposztások Boszniából (mostanában paradicsomot, paprikát, dinnyét, barackot hoznak autóval). Cigányok bádogos Lendváról, köszörűsök (Murskában még van a piacon), puszta vasakat szedők. (1)
Bosnyákok Olcsó Jancsi bizsutériát árultak, kést, varrótűt, gyűrűt. Edényfoltozó cigányok Muraszombat felől. Köszörűs cigányok. Üveget városból. Szlovének jöttek túrót, tejet, zöldséget árulni. Szlovéniából rostát, szitát, répaszijut, káposztaszijut. (2)
Olcsó Jancsi kis tükröket, fésűt, bicskát. Murán túlról káposztát, zöldséget. Gerencsér Kebele felől, Filócból. Köszörűs cigányok. Tyukászok vendek voltak, minden reggel jöttek, egyszerre akár többen is. Lovi, lovi csibe! – ezt kiabálták. Hátus katrocot cipeltek magukkal, abba tették a tyúkokat, hiszen jó pénzt kaptak érte. Sokszor mondogatták: akkor eszünk mi csirkehúst, ha ők betegek vagy mink. (3)
Olcsó Jancsi bosnyákok, tükröt, gyűrűt, bicskát árultak. Köszörűs cigányok, edényfoltozó szlovének, cigányok, tyukász vendek, gerencsérek Filócból. (4)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőhegye szinte mindenkinek van még ma is. Lendvahegyen, Csentehegyen, völgyifalusi, hosszúfalusi hegyen. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A temető kb. 200 éves, régebben Lendván temetkeztek. (1)
A temető 300 éves lehet, mindig ide temetkeztek. (2)
Nem tud róla. (3)
Az 1867-es telekkönyvi feljegyzésben még temető nem szerepel, akkor még Lendvára temetkeztek (mivel a kótiak oda fárások). A mai temető Martonék telkén áll (ez a család Horvátországba ment), illetve 1924-ben temető nagyobbításkor Lipicstől vették a telket. (4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A fogadott ünnepeket még most is tartják, a templomban ilyenkor mise van.
Június 7. Jégeső ellen, 1907 k. pusztító jégeső volt. Július 7. Fagy ellen, pár éve erős fagy volt ekkor. (1)
Júniusban vagy júliusban nem tudja, a jég miatt. (2)
Június 7. Jég ellen. Július 7. Fagy ellen (3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Volt, kinek kettes, volt, kinek szűkebb volt a boronyája, de a többinek egyes volt. 2 leveles boronyát inkább a magyarok alatt használtak, 1943-44-ben. (1)
Hetisben 2 kisborona volt egymás mellé kapcsolva, itt egyből állt, egészen addig, míg traktort nem kezdtek használni (traktor után 2-3 boronát kapcsoltak). A borona fából van, farészét a bognár, vas részét a kovács készítette. A vasfogak négyszögletesre voltak kihegyezve. (2)
Egy boronát használtak, melynek fogai voltak csak vasból. (3)
Egyes faboronát használtak Kótban. Kettőst csak Hetésben, de azok kisebbek voltak. (4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A közepes gazdaság kifejezés kis értetlenséget szült. Kótban kisebb gazdaságok voltak – 6 hold körüliek (1,2). Kotter József öregapjának 15 hold földje volt, ez elég soknak számított. (1)
Mindegyik gazdasági közepes volt, se túl kicsi, se túl nagy. Éppen, ami kellett. De voltak kis gazdaságok is, 5-6 hold (4).

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel vetettek köcöléből. (1,2,3,4) Köcöle: négyszögletes ruha, melynek 2 oldala hosszabb. Nyakukba bekötötték, kézzel szórták. (1)
Van, aki még ma is kézzel vet: Kelencek (1), 1989-ben Vörös Mihályék a hajdinát (4).

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Kukorica vetőgépet már 1914 körül használtak (2,3,4), mert az idevalósi nép meg tudta csinálni (2). Az első vetőgépet 1948-50 körül kapták Amerikából (1,2,4), de nem nagyon tudták használni, mert a tehén nehezen húzta. Így főleg azok használták, kiknek lovuk volt, ő esetleg kölcsönadták az állatokat másoknak (2), pedig a gépet az egész falu kapta. Kapcán, Gyertyánosban ár 1943-1944-ben volt vetőgép. (1,4) Manapság szinte mindenkinek van vetőgépe.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A kaszára csak aratáskor takarufát erősítettek dróttal, kötéllel. (1,2,3,4)
Ezt a pálcát locni-nak is mondják. (2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát, de egyik végén sem volt olyan nyílás, melybe sarlót tehettek volna. (1,2,3,4)
A kévekötőfával sokkal erősebben, szorosaban meg lehetett kötni a kévét, gyerekek is könnyen bántak ezzel. (4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Rozsból is, búzából is 21 kévét raknak 1 keresztbe. (1,2,3,4)
21. kéve a pap, mert valamikor ezt a pap kapta. (2,4).
Ezt a kévét az 5. sorra rakták középre, hogy takarja a többit. A kereszteket kevesebb helyre gyűjtötték, hogy a szekérrel ritkábban kelljen megállni. (1,4)
Talán 4-5 keresztet raktak közelebb egymáshoz. (1)
A többi kérdezett nem tudott erről ld. amennyi hosszában elfér, annyi keresztet kapcsoltak össze a földeken.
Volt, hogy 5-6 kévét főleg nagy, erős zabot, egymásnak támogatva állították. Ezt a szokást azok terjesztették el, akik Németországban dolgoztak. De a nép nem akarta itt, mert így a fejet nem védi semmi, mind kint van. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepe: 18 kéve (1)
Kepe: 21 kéve, ugyanannyi, amennyi a keresztben van, főleg Hetésben ismerik. (2)
Kepe: 17 kéve, főleg Hetésben ismerik. (3,4)
Termésmennyiség meghatározásához használták a kereszt kifejezést, 1 kereszt: 20-25 q gabona, inkább q-t használták. (2)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Csép nyele: 130-140 cm (1), 120-130 cm (2), 140 cm (3), 110 cm (4).
Csép botja: 80-90 cm (1).
Csép hadarója: 75-80 cm (2), 80 cm (3), 70 cm (4).
Csépkarika: szíjból (1).
Sok kézicsép volt, amivel rozsszalmát csépeltek. Gyakrabban Palináról jöttek csépelni olyanok, kiknek ez volt a foglalkozásuk. (2)
Állandó cséplőtársaságok is voltak. A horvátok jöttek, s kérdezték, hogy hol lehet csépelni. (4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Géppel csak az I. világháború után kezdtek el csépelni, korábban mindenféle gabonát kézzel csépeltek. (1,2,3,4)
A géptulajdonos 1-2 emberrel (2,3) a gépésszel, aki a kazánnál volt és az etetővel (1,4) mindenkinek a házához ment csépelni. A cséplést általában a falu egyik végén kezdték, s folyamatosan, udvarról-udvarra haladtak a másik vége felé. A cséplésért fizetségül néhány q gabonát kellett adni – ezt vámnak nevezték. (4)
Volt, hogy a géptulajdonosnak embereivel a szomszéd falvakba, Kapcára, Gyertyánosba is el kellett menniük csépelni. (1)
A munkásokat az etetőn és a gépészen kívül az a gazda állította, akinél csépelni kellett. Ők 15-20-an voltak. A munkások 15-20 fő rokonok, szomszédok voltak, akik kölcsönbe mentek dolgozni. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Kupaccal, favillával húzták a kazalba. A kazalrakáshoz nem mindenki értett. A kazal ha már magas volt, a szekérről, vagy állványról rakták tovább a vasvillával. Fontos volt, hogy a kazal elég stabil legyen, ezért a 4 sarkán jól kellett megrakni. Elevátor csak a II. világháború után kezdett használatossá válni, előbb csak az Esterházy birtokon. (1)
A kazalig földön húzták favillával. (2,3)
Favillával vagy vasvillával. (4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kb. 15 éve szűnt meg a hajdina termelése, amióta a földet műtrágyázták, mert így „túl lett a föld a hajdinának”. A hajdinát régebben rozsföldbe vetették, mert annak „gyönge volt a földje”. De lehet, hogy még az idén is idább-odább vetették. (1)
A II. világháború után már alig vetettek, amióta gépicséplés van. Mostanában már behozatalra szorulnak. (2)
Néhol még mindig vetnek hajdinát, de 15-20 éve egyre ritkábban. (3)
A hajdina termesztésének megszűnése kb. 15-20 éve. (4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
5-6 éve lett általános a burgonya eke után vetése. (Valószínűleg a burgonya a gépi vetésre gondolt.) Régebben ekével árkot húztak, kézzel, kapával vagy lóval, ekével betúratták. (1)
Már talán az I. világháború előtt is így vetették a burgonyát. Barázdát húz az eke, abba szórják a burgonyát. (2)
A II. világháború előtt már így vetették a burgonyát. (3)
Régóta így vetik. (4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Szénakaszálás ideje.
Vénfű – Antaltól (június 13.), László napig (június 27.), május vége, június eleje. (3)
Sari – Nagyasszony napjától (augusztus 15) István királyig. Legtöbb helyen csak 2 kaszálás volt, de néhol 3-szor kaszáltak.
Fattyisari (1)
A májusi széna a legértékesebb ti. nehéz, a júliusi szalmaértékű. (1)
Hajnalban a még harmatos füvet rendre kaszálták a férfiak. 3-4 parcella tulajdonosai összefogtak, egyszer az egyik, máskor a másik rétjét kaszálták le. (4)
Reggel 8-9 órára már el is készültek. (1,2,4)
Az asszonyok elrázzák, még aznap délután megforgatják, huzatokba húzzák, másnap harmat után szétrázzák, 4-5 óránként forgatják, ha jó idő van, hamar megszárad a kaszálás másnapján már baglába rakhatják. Ha az idő rosszabb, a szénát kisebb halmokba petrencébe rakják, s ezeket rázzák szét. Szlovéniában állványon szárítják a szénát. (1)
A levágott füvet az asszonyok elrázták, este összerakták kúpba vagy petrencébe, másnap újra szétrázták, ha kellett, rossz időben kétszer, háromszor is megforgatták, estére baglyába rakták, majd innen rakták a szekerekre a szénát. (2)
A levágott füvet elrázták, az 1. napon többször meg is forgatták, estére petrencébe (kisebb), vagy baglába (nagyobb) rakták. Baglát akkor raktak, ha a széna tovább kint maradt. A szekérre ezekből az egységekből rakták a szénát fel favillával. (3)
A kaszálás délutánján már forgatták a szénát az asszonyok, de férfiak is. Estére huzatba húzták (egy réten 3-4 huzat volt). Másnap ezt rázták újra szét. Estére baglába rakták, változékony idő esetén petrencébe rakták a szénát. (4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szénát a pajta padlásáról favillával a farjászun keresztül engedik az istállóba. (1,2,3,4)
Favillával, (1,2), köcölében (1,2,3,4), szénahordó locnival (2).

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Kettes iga (1):
igaszeg

Tehenes iga (2):
rúdszeg

Iga (3,4):
iga

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Kettes iga (1):
igaszeg

Tehenes iga (2):
igaszeg

Iga (3,4):
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Kettes iga (1):
buhafa
Egyes igát porháláshoz használtak. (1)

Tehenes iga (2):
kazla

Iga (3,4):
c) igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használtak falevelet almozáshoz, mikor már kevés szalma volt, aratás előtt. (1,2,3,4)
Használtak, de nem olyan gyakran. Nyárfa, berökfa, fűzfa levelét, hogy több legyen a trágya. (2)
Kótban ritkábban, Kapcán gyakrabban használták. Berökfa, tölgyfa levelét kellett az erdőben gráblonyi, majd köcölében az istállóba hordani. (3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.

====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A rajzokon szerinte fékszárak láthatók. Monyas eregetésre használtak ilyeneket. (1)
A rajzokon szerinte nyaklók láthatók. (2)
A rajzokat nyaklóként azonosította. Egyebet nem tett hozzá. (3)
Használtak ilyeneket. Mást nem mondott. (4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Az a) régebbi típusú. (1)
Leggyakoribb a legegyszerűbb a) volt, de ez nem a legrégibb fajta. (2)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: könnyebb, ünnepibb vásárokra, búcsúkba, hegyre mentek ezzel. (1)
6-7 fő is elfért benne, vásárba, búcsúba, Toplicába, fürdőbe mentek vele. (2)
Féderös kocsi vásárba, Toplicába, jobb helyekre használták. (3)
Emberszállításra használták, ünnepibb. Kiskocsi: fiáker. A kocsikasra ülés volt ráfonva. (4)
Szekér: strapaszekér krumplit, szénát, földet szállítottak vele. Az utolsó fakerekű szekeret 10 éve még használták. (1)
Durvább, szénát, trágyát, kavicsot szállítanak vele. (2)
Superes szekér kukoricát, krumplit szállítottak vele, rétuhás szekér búzát, szénát szállítottak vele. (3)
Amin követ, szénát, gabonát, krumplit szállítottak. (4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Főleg nyújtott hosszú szekeret használtak (1), vendégoldalt alig, esetleg szálastakarmány szállításakor (4).
A kb. 3 m hosszú szekeret kb. 5 m-esre (1), 4-5 m-esre (2,3,4) nyújtották. Neve: hosszi szekér.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A hosszi rúd: 5 m-es (1,3), a nyomórúd 6 m-es (2). Rögzítése előtt: lánccal (2), rudaló lánccal (1,3,4), hátul rudaló kötéllel (1,2,3,4).

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát itt nem használnak, esetleg a horvátoknál. (1)
Saroglyát itt nem használnak, csak Hetésben. (2,4)
Saroglyát itt nem használnak. (3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas 2 részből állt.
Krumpli, kukorica, kavics szállításakor fél kocsikast használtak. Ilyenkor csak a szekér elejébe tettek kast. (4)
A kocsira ülést fontak. (1,3,4)
Szekérkast itt nem használtak, csak kocsikast. (Kocsikast azonosítja a szekérkassal). (3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
Vagy mindkettőt, vagy csak az egyiket tették a szekérre. (1,2,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Marhát (3,4), tehenet (1,2) is, lovat is patkoltak. A lovat évente többször is (1,3,4) patkolták, míg a tehenet főleg csak tavasszal és nyáron (1,4), nyáron (2,3), mert az éles, köves út fölsérti a lábát. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Föjke. (1,3,4)
Föjike. (2)
Zománcozott pléh edény (1,2,3,4), régebben fából volt (1), 6-7 l-es (1), 5-6 l-es (3).

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naó! (1) Na! (2,4) Haj, Rózsa! (3)

====b) terelik jobbra ====
Csálé! (1,2,4) Hokk! (3)

====c) és balra====
Hokk! (1,2) Csálé! (3) Tüled! Hokk! (4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Pojca ne. (1,4)
Pojci ne, pojci da. (2)
Pujca ne. (3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi-pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. (1,2,3,4)
Kiskutyának: kusz-kusz (3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Vágu és tilu. (1,2,3,4)
A váguval törték először a kendert- ez durvább, nagyobb mint a tilu, s csak eztán a tiluval. A vágu és a tilu neve mellett említették mindig a gerebent is.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Csak az a-t használták Kótban. (1,4)
Gyakoribb volt az a), de b)-t is látott. (2)
A-t is, b-t is használták. (3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község mindig a mai helyén állt. (1,2,3,4)
A Mukai határban volt egy csárda, ami a grófé volt. Azt nem mondták melyik grófé, s mikor. A Füzesben állt egy lakóház. Molnár-félék éltek ott, még 10 éve ott laktak, azóta azonban már eladták. (1)
A Füzesben állt 1-2 ház. (2)
A falu határában semmilyen különálló házcsoportról nem tud. Murai malmokról beszélt. (3)
Füzesben állt 2 ház. (Egyebet nem tud róla.) Murán lévő malmokról beszélt. (4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A 30-as években még volt 1-2 faház. (1)
A legrégibb épület Kót/7. Ez Magyar Pista háza, kb. 120 éves. Fala fából van, sár tapasztással, néhol kilátszanak a függőleges és vízszintes boronyák. A háznak már csak maximum a konyhája van boronyából. A ház lakói Németországban élnek, a ház gondozója Gerics Géza. 1930-ban még 2 ház épült sárból. Tomisicséké és Gerenc Palié. 10 éve bontották le őket. (2)
Magyar Pistákék házának konyhája – már csak az van boronából. (3)
Régen sok boronyából épült faház volt. Kb. 15 éve bontották le az utolsót. Az utolsó vályogház 1933 körül épült. Ez mestergerendás volt. (4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Füstöskonyha luk volt a paldáson. Mikor rakott sparheltot készítettek, akkor építettek mászukéményt. A 30-as években már sok háznál volt cilinder kémény, a kémény a falban lévő üreg volt. Zárt kéményt már régóta építenek. 1911-ben is volt már. 20 éve még 2 füstöskonyha volt a faluban, egyik a Mátyásoké volt. (1)
Füstöskonyhák megszűnése kb. a II. világháború után. Kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt nem tudta pontosan, mikor kezdtek el építeni, mikor ki, jóval előbb, esetleg a 10-es években már. (2)
1966-ban bontották le a kálhát, addig füstöskonyhájuk volt. A bolthajtásos konyha közepén levő nyíláson át szállt föl a füst a padlásra. 1960-ig kémény sem volt. A kéményeket a falba építették. Zárt kéményeket nagyon régóta építenek. (3)
A rakott sparhelthez rendszerint mászukéményt, de volt, hol cilinderkéményt építettek. Zárt kémény a 10-es évek óta van Kótban. (4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A bejáratok külön-külön a gangra vagy a pitvarba nyíltak. (1)
Ezen a vidéken jellegzetes kulcs forma épületek vannak, ajtajaik a verandára nyílnak külön-külön. (2)
Régebben a pitvarra nyíltak az ajtók. Szobáé, konyhé, kamráé külön. (3)
Szobának is, konyhának is, kamrának is külön bejárata volt a gangból. (4)
Rajz.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Ők keresztmestergerendás házat nem láttak, gerendásat igen. Szerintük a földfalú házak is gerendásak voltak. (1)
Szerintük már nincsen keresztmestergerendás ház Kótban. Valamikor régen a szalmatetős házak idejében voltak. A földfalú házaknál is kellett hogy legyenek, mert „azok igen szélesek voltak”. (2)
Nem tud róla, de a faházakban biztosan azok voltak. (3)
Keresztmestergerendás házat nagyon régen építettek Kótban, 1900 körül tűnik el a faluban. (4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Számukra a kérdés eléggé érthetetlen volt. Válaszuk: rakott sparhelt régóta van. (1,4)
A füstös konyhák megszűnése után a II. világháború után vált általánossá az, hogy az emberek berakott sparhelteket csináltattak. Talán már senkinél sincs. (2)
Régóta. Már a 20-as, 30-as években általános volt a berakott sparhelt. (2)
Még van a faluban berakott sparhelt, Horváth Ferencéknél. Egy 1884-ben épült téglaházban, amit pusztaságok és gyümölcs tárolására használnak, de még jó ideig nem fogják lebontani, pedig ott áll mellette az új lakóházuk, mert olyan régi, hogy fáj a szívük lebontani.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1941-ben a Józsik építettek ilyen házat először. Azóta már több ilyen ház is épült, de nem nagyon kedvelik, mert a padlást ezeknél nem lehet olyan jól használni. (1)
Az első új ház Kotteréké, 1948-ban épült. (Az említett ház még nagyjából sem négyzet alaprajzú. Újfajta házakat csak mostanában építenek kb. 20 éve. (2)
A 60-as évektől építenek ilyen házakat. (3)
Új házak 15-20 éve épülnek. (4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak. Konyhából a kályhát fűtötték. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Konyhai kemence a berakott sparhelt alatt volt. (1,2,3,4)
Régen nem berakott sparhelt volt, hanem külön álló konyhai kemence. Kemence most is van, náluk, 3 éve építették egy különálló épületbe. (3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Háztól külön álló pajták kevés van Kótban. Szinte mindegyik pajtának van leeresztése, több is. Középső részük vagy azonos szintben van a többi részükkel, vagy nem. Torkos pajta nem jellemző, 1-2 ilyen akad. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A guruglán gördülő büröglit az edény hasa alá illesztették, úgy tették be a kálhába. (1)
A büröglét az öreganyjánál guruglán húzták, az edény hasa alá illesztették, vgy a fazék közepinél fogták meg. (2)
Használtak büröglét, kerekeset is, a nagyobb fazék alá tették be. (3)
A büröglét az edény fülébe akasztották, vagy a hasa alá illesztették. (4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanytottak tarlórépát is, káposztát is. (1,2,3,4)
A répát répaszíjun vagy káposztaszíjun meg kell színyi, majd kádba tették, megsózták, deszkával, kővel, nyomuval leszorítják, egész télen állt. A káposztát ugyanígy savanyították. Törköllyel való savanyítást nem ismerik. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése kb. 20 éve szűnt meg, de még van, mikor otthon sütik. Néha ők is, pl. disznóöléskor. (1)
Kb. 10 éve veszik a kenyeret. (2)
Nem olyan régóta, úgy 15 éve, de a néni télen még maga süti a kenyeret. (3)
Kb. 15 éve veszik boltban a kenyeret. (4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
c). (1,4)
Nekik c) volt, de a)-t is, b)-t is látott fiatalon. A kenyértartót a kamarában tartották, 4 kenyér fért rá. (2)
C-t látott már, de náluk a kamarában a polcon tartották a kenyeret. (3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajrázu főleg fából készült, de cserépből is csináltak. A cserép könnyebb volt, mozgatása is egyszerűbb, és azzal egyszerre kevesebbet is rázhattak. Hátránya, hogy törékeny. (1)
Főleg 2 kengyeles dongás vajrázut használtak, de volt 1 kengyelű is, cserépből készült is. (2)
A tejrázu fából készült. A tejfölt megrázták, s vaj lett belőle. Mostanában vajat nem készítenek, csak túrót. (3)
1 vagy 2 kengyelű fából készült dongás vajrázut használtak. (4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A rajzokat felismerték, törü. (1,2,3,4)
A rajzok hetésiek. (2)
A hajdinát és a kölest főleg makuterrel törték. (3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából málét készítettek. Tej, zsír, 1 tiojás, szódapor vagy élesztő. A tésztának olyannak kell lennie, mint a palacsintatészta. A tepszit zsírral kikenni, a tésztát beleönteni, megsütni, ha készen van, lekvárral megkenni. Gánicát is készítettek hajdinából, de sokkal gyakrabban kukoricalisztből. (1)
Hajdinából is, de inkább kukoricalisztből készítik a gánicát. Forró vízbe lisztet dagasztani, kalánnyal kiszaggatni, hagymás zsírba forgatni. Tejföllel vagy tejfölös vágott zsírral leönteni. (2,3,4)
Régebben nagyon gyakran ették, ma kevésbé. (4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kalácsnak általában a töltött, kelt tésztákat nevezik. (1,3,4)
Csak perecet készítenek, mostanában nádas perecet, régebbi a kerek perec. (1)
A perec kerek, csak mostanában készítenek nádas perecet, mert ebből egyszerre több belefér a redlibe. Bármikor süthetik, régen lakodalmakban ezzel várták a vendégeket, s a lakodalom alatt végig kint volt az asztalon. Lakodalmakkor kuglihuppokat, töltöttet is, töltetlent is sütöttek. (2)
A töltött hupp gömbölyű, tölteléke lehet mák, dió, lekvár. (4)
Perec: 1,5 kg finom liszt, 6 dkg élesztőt langyos tejben megfuttatni + 1 kanál cukor, 7 dkg margarint langyos tejben felolvasztani. Az élesztőt + 1,5 kanál sót a lisztbe tenni, állni hagyni. Ha feljön a lisztes élesztő, összedolgozni a tejjel, majd 1,5 dl olajat belegyúrni, liszttel leszórni, ½ órát keleszteni. Lisztes ruhára tenni, darabonként feldolgozni. Rudakat formálni, összetekerni. (4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Nagyon régóta esznek errefelé lecsót. Ki-ki úgy készíti, ahogyan szereti. Ők nem szeretik, s nem is egészséges, mert zsíros, erős. (1)
Paprikából, paradicsomból készül, rizst is tehetnek bele. Nem gyakori étel, talán a II. világháború óta eszik. (2)
Már régóta ismerik – mikor gyerek volt, már akkor is ették, édös paprikából készítik, rizst, tojást, paradicsomot is tesznek bele, sőt van, ahol krumplit is. Őszi étel a lecsó. Édös paprikából ájvárt is készítene (szósz jellegű). Zöld és piros paradicsomból, hagymából, borsból készül. (3)
A század eleje óta esznek lecsót itt. (4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mióta az eszét tudja. (1)
Kb. a 10-es évektől eszik nyersen a paradicsomot, s a paprikát. (2)
Gyerekkorában már így is ették. Régebben föstü paprikát termesztettek inkább. Mikor megérett, leszedték, fűzérbe fűzték, majd miután megszáradt, meghasogatták, a redliben tovább szárították, végül ha teljesen megszáradt, megtörték a mozsárban. (3)
A század eleje óta. (4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Püspökkenyér. Rétesek – káposztás, túrós, mákos, almás, darás perec (de ez mindig van, vasárnap is, hétköznap is) (1)
Kalács – diós, mákos. Rétes – túrós, almás, káposztás, tökös-mákos. (2)
Kalács, hosszú kalács – diós, lekváros, mákos, tölteten. Rétes – túrós, káposztás, „dorás” (búzadara cukorral, fahéjjal együtt piritva). Palacsinta: diós, lekváros, kakaós, cukros, ebédre, de vacsorára is megmelegítik. Hupp sütőben rakott palacsinta. (3)
Rétes, tökös, mákos, túrós, almás. Kalács, diós, mákos, darás, perec. (4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Régen sokan hordtak széles gatyát. Még a 30-as években volt, ki minden nap széles gatyát viselt. Mostanában ilyen széles gatyát adnak a kisgyerekeknek, akik maskurába öltöznek, tarisznya lóg a nyakukban.

====b) Hány szélből készült?====
Fehér volt, 3-4 szél. (4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1946-ban még sok ilyen ruha volt. A 30-as évekig hordták is néhányan. Pl. Cifra Kata. Szoknya: fehér, széles, 2-3 rakás volt benne. Kötény: fekete, hosszabb, piros pamuttal körülhorgolt, alul kerekes a szegélye, füzüjét elől kötötték meg. Pergál blúz: fehér, kemény, ujja könyékig érő, bukrosan állt. Kabát: piros, virágos, bársonyból. Rékle: hosszú újjú ing, a derekán meg volt szedve, a szoknyán kitűrve hordták, rásimogatták (1 sukknyi szélességben sukk). (1)
Még most is szoknyát és blúzt viselnek az asszonyok. (2)
Egyrészes ruhát kb. az 1950-es évektől kezdtek viselni többen. Régen bóti szoknya: fehér, pirossal vagy feketével karikásra ki volt varrva töltött varrással. Ing: fehér, ¾-es összehúzott újjú, a legtöbb piros cérnával kivarrva. Ma már inkább csak Kapcán találni ilyent. Rékli: könyékig érő újjú, fehér, Kapcán karikás díszítésű betűrve hordták. Még mikor a néni fiatal volt, akkor is hordtak néhányan ilyent. Pacsa: akkor még, mikor a néni kislány volt, sokan hordták. Fára csavarták a hajukat (konty), erre a kontyra tették a boltban vett, kerekes mintákkal kivarrt hosszú szalagot. A fejüket kendővel kötötték be. Kabát: piros bársony. (3)
Most is derékban rögzített szoknyát hordanak. Régen a szoknya fehér vászonból, nagyon széles, rakott. Kötény: piros és fekete. Bukros inget viseltek. Hajukat falapra tekerték (konty), piros pántlikát kötöttek bele, valami pacsának mondták. (4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok itt is. Kb. 10-15 éve hagyták abba. (1)
Tudtak az asszonyok szőni. Akkor maradt abba, mikor megszűnt a kender és a len termesztése. (2)
Szőttek elég sokáig. A néninek még vannak szövőbordái, licséje, szővőfájának 1-2 darabja. (3)
Minden asszony tudott szőni, majdnem minden háznál volt szövőfa. A kóti asszonyok csak az egyszerű szövési technikát ismerik, a föszödött mintát nem tudják. Ebben egy kapcai asszony szokott nekik segíteni. Régen Kótban is élt egy asszony – Rozi néni, aki értett ehhez. Kb. 20 éve nem szőnek. (4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A szobában általában 3 ágy volt. 2 egymás után téve a fal mellé, a 3. leggyakrabban velük párhuzamosan a szemközti fal mellé állítva. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Leggyakrabban télen. (1,2,3,4)
Mert akkor értek rá leginkább az emberek. Ilyenkor az ennivaló is jobban elállt, hiszen akkor még hűtő nem volt. (1,2,3)
Farsangkor. (3)
Farsangkor, februárban, „ződ farsangkor”. Mindenszentektől Katalinig, mikor a borok már kiforrottak. (4)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Legritkábban nyáron, mert sok munka volt. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombaton (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A fiú, s a leány otthonában. (1,2,3,4)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az étkezések egyenrangúak voltak. (1,2,3,4)
Esetleg ki lehet emelni azt az étkezést, ami éjfél körül van, mivel az ifjú párnak ekkorra együtt kell lennie a fiú vagy a lány házánál. Ezt a megkülönböztetést azonban a kérdezettek nem tették. Volt, hogy csak vacsorára hívták a vendégeket, volt, hogy másnap ebédre is.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Külön-külön a fiú és a lány rokonainak, ismerőseinek. (1,2,3,4)
1-2 esetben, ha valahol nagy volt a szoba, együtt tartották. (2)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Mostanában főleg faluotthonokban, iskolákban. (1,2,3,4)
Amióta faluotthonok vannak. (1,4)
A kapcai iskolában kb. 300 ember fél el. (2)
Gyakran mennek Kapcára, de most épül a faluotthon Kótban is. (4)
Még mindig leggyakrabban külön a fiú, külön a lány rokonsága. Az étkezések egyenrangúak. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A II. világháború után egyre ritkábban tartják otthon a lakodalmat. (3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívóval. Ő a legközelebbi rokon. Mindenkihez egyszer meg. Előbb a távolabb élőket hívja, később a közelebb élőket. A lakodalom előtt egy héttel indul. Hétfőn, kedden csak a horvátok hívnak. Régebben gyalog járt, szekérrel, kerékpárral, ma távolabbra autóval megy. (1)
A vendéghívó fiatal férfi-rokon, állandó szövegű köszöntőt mond. Manapság levélben is szokták küldeni a meghívást. „Tisztölt családi kör! Megbízva ezen eljárásomban, teljesítem szolgálatomat és meghívom …. (nevét) Varga Jóska esküvőjére, vasárnap délre, korán való ebédre. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Köszöntés:
„E házhoz belépni merészlettem, ezen eljárásomban, hogy Varga Jóska esküvőjére, korán való ebédre meghívjam!”(2)
A házigazda kijelöli a vendéghívót. A vendéghívó az a legközelebbi rokon, aki jól mondja a verset, s tudja hova kell menni. A gazda megbízásából indul 1 héttel a lakodalom előtt. Most is a közelbe vendéghívó megy, távolabbra levelet küldenek. (3)
Lsd. Előzőek. Öltözéke régen: szalagokkal díszített sapka, botján rózsa (esetleg papírból), síp; vendeknél csizmáján csörgők, botján „tüskeborz” (sündisznó). „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Bocsánatot kérek, hogy e tisztes házba bejönni merészlek. Jövetelem okát elmondom én röviden, hogy egy nagy ünnepély van készülőben. Mert hogy általam a mi vőlegényünk és a tisztességes atyja és anyja fölszólíttatja, mint … vasárnap délre korán való ebédre, egy tál husocskára, egy tál kocsonyára, egy pint borocskára, azután majd jó az Isten ád többet is…” Folytatódik még, de nem emlékezett rá pontosan hogyan. (4)

====b) 1930 körül: ====
n.a.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Ha nem tört össze semmi a lakodalomban, akkor a végén törtek el 1-2 edényt. (1)
Nem tud róla, hogy lett volna ilyen szokás. (2,3)
Volt ilyen szokás. A szakácsnők is törtek tányért, közben mondtak is valamit. (4)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A lakodalom végén szándékosan törtek el 1-2 edényt, hogy ne legyen köztük soha semmi baj. (1)
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészek több faluból voltak. Kótban cimbalmos volt. A bőgős lakosi volt. Zenekar: 3 hegedűs, bőgős, cimbalmos, harmonyikás kb. 20 éve. Mostanában dobosok is vannak, hangosak, hogy szavát sem érti tőlük az ember, nem lehet tőlük a lakodalomban beszélgetni. (1)
Kótban nem volt zenekar, a zenészek több faluból jöttek.
Zenészek: ha volt, akkor helybelit hívtak, ha nem, akkor más faluból. Valamikor bőgős, cimbalmos, 4 hegedűs (kontorás + 3 másik), „hermonyikás” – már régóta van a zenekarokban. (3)

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, bőgőn, cimbalmon, harmonikán. (1,2,3,4)

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Zenekar: 3 hegedűs, bőgős, cimbalmos, harmonyikás kb. 20 éve. Mostanában dobosok is vannak, hangosak, hogy szavát sem érti tőlük az ember, nem lehet tőlük a lakodalomban beszélgetni. (1)
Zenekar 3 hegedűs, bőgős, cimbalmos, harmonikás kb. 30 éve. Mostanában már más zenére táncolnak, az utóbbi időben a zenészek közt dobos és billentyűs is van. (2,4)
Valamikor bőgős, cimbalmos, 4 hegedűs (kontorás + 3 másik), „hermonyikás” – már régóta van a zenekarokban. (3)

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonyikás kb. 20 éve. (1)
Harmonikás kb. 30 éve. (2,4)
„Hermonyikás” – már régóta van a zenekarokban. (3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Gyerekkorában jártak gyerekek lucázni. Nem voltak maszkák, azok csak farsangkor vannak.
„Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.”
Kaptak valamit, pl. almát. (1)
Mikor nagyon kicsi volt, iskolás lányok és fiúk jöttek köszönteni. Kalácsot szoktak adni nekik. Jelmezre nem emlékszik. (2)
Valamikor jártak Lucát köszönteni, de jó pár éve nem jöttek már. Iskolás gyerekek voltak, ezt mondták:
„Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.”
Almát, szalonnát, pénzt adtak nekik. (3)
Mikor fiatalok voltak, iskolás korú gyerekek jártak körbe, s köszöntöttek. (4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés Vízkeresztkor, január 6-án. (1,4)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Már nagyon régóta nem jönnek. (1,4)

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
.Gyerekek jöttek jelmez nélkül. Három királyokat köszönteni. (1,4)

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Három királyok napján,
Országunk egy istápján.
Dícsérjünk énekekkel.
Vigadozó versekkel.
Szép jelen, szép csillag
Szép napunk támad.

Hol vagy zsiduk királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehembe találjuk,
Kis Jézust körül álljuk.
Szép jelen, szép csillag
Szép napunk támad.

A zsidukat üldözik,
A Messiás születik,
Mert megjelent csillaga,
…”
Sajnos az ének többi része nem jutott az eszébe.
Errefelé nem szoktak regölni. (2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Mindig voltak öreglegények, most is van néhány. (1,3)
3-4 öreglegény is van. (Vö. lakosság: 130 fő). Lali 50 év körüli, Laci 42 éves. Nem csúfolják őket, bár szokták mondogatni nekik. Muravidéken sok öreglegény van. (2)
3-4 öreglegény van Kótban. (4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A kérdést általában mindenki furcsállotta.
Virággal is, X-el is díszítették az edényeket, de jobban virággal. (1,2,4)
Nem tud róla, hogy bármit is így díszítették volna. (3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szent Iványkor este, 4-5 éve még raktak tüzet. (1)
Szent Ivánkor este, nagyon régen, 50-60 éve is már, hogy utoljára tüzeket gyújtottak. (2)
Szent Ivánkor az azt megelőző este a falu végén a temető széliben, tüzeket raktak. Az utolsó ilyen tűzgyújtás 4-5 éve lehetett. Mindenszentekkor nagy tüzet raktak a temetőnél. Pár éve még volt.
Szent Ivánkor balhászták a lányokat. (lsd. 3.). Mindenszentekkor a temetőnél. (4)
=====b) miért, =====
Ilyenkor „buhásztak”. „Farkas ómát” a tűz fölé tartották, aztán egymás lábát csapkodták meg vele, hogy egészségesek legyenek. Azt tartották, ha ekkor esik az eső, a keresztek kicsire sikerülnek. Valamikor 4-5 helyen is raktak tüzet, az út közepire, falu szélére. (1)
„Buhásztak” farkas almával – „valamit tartottak erről”. Mindenszentekkor a kápolna előtt egész reggelig égett a tűz. Nagyszombaton Júdást égettek. (2)
Farkas almát pörköltek, egymás lábszárát csapkodták vele, ti. elhajtja a bolhákat. Nagyszombat este júdást égetnek. Júdást elégetik, ki az Istent elárulta. (3)

=====c) kik végezték? =====
Főleg a gyerekek. (2)
Lányok. (3)

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régebben december 5-én este jött a Mikulás. Fehér lepedő, fehér kucsma volt rajta. Kenderszakállat is ragasztottak neki. Néha Krampusz is jött vele, öltözéke: fekete ruha, piros nyelv. A Mikulás megkérdezte a gyereket, hogy jó lesz-e. Ha megígérte, akkor ajándékot kapott tőle. Most csak idább-odább öltöznek fel Mikulásnask. Ahol gyerek van, ott az ajándék a cipőbe kerül december 6. reggelére. (1)
Alakoskodásra nem emlékeztek. Az ajándékot főleg régebben (2) a cipőbe tették. (2,4)
December 5-én jött a Mikulás. Öltözéke: fehér bunda, félig kifordítva, púpos sapka, kampós bot. Krampusz kísérte – lánca is volt. Megkérdezte a Mikulás: Tudsz-e imádkozni? Erre a gyereknek imádkoznia kellett. Ha szépen mondta, cukrot, csokoládét, almát kapott, ha nem, akkor botot. (3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezni itt nem szoktak. (1,4)
Valamikor a II. világháború között jöttek gyerekfélék Kapcáról Kis Jézust köszönteni. Be szoktak kiabálni:
„–Köszönthetünk-e Kis Jézust?
– Csak hozzátok!” – válaszoltak. 3-4 gyerek volt pásztornak öltözve – kifordított bundákban, kalapban, bottal. Énekeltek (Dicsőség…, Csorda pásztorok…, Mennyből az angyal…), szárított gyümölcsöt, pénzt kaptak érte. (2)
Még 3-4 éve is jöttek „külső faluból Kis Jézust köszönteni” 4-en, 5-en voltak, betlehemet hoztak, de beöltözni nem szoktak régebben talán jobban. Énekeltek (lsd. 2). (3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Vendel. Szent György napján a lovakat nem fogják be. (1,3)
A teheneket nem fogják be. (2,3,4)
Antal napján búcsú van. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Ha rossz volt a gyerek, idegen jött a házhoz, az megfenyítette, elfutott. Gyön a báu! (Jön a baj – baj lesz.) Kéményseprővel. (1)
Nem nagyon ijesztegették a gyereket, mert félt volna akkor. (2,3)
Jön a kéményseprő/cigány, s elvisz! (4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Szerintük nincs semmi a holdban. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Kondorfa

2014-05-02T21:15:26Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. augusztus |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Laczó Gé…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Laczó Géza, 1907. római katolikus, Kondorfa, Fő u. 7.
|-
|
|(2.) Laczó Gézáné Sáfár Irma, 1912. római katolikus, Kondorfa, Fő u. 7.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kondorfa
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kondorfa.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tudnak semmit a falu keletkezéséről, csak azt, hogy pár száz éve már biztosan létezik. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Laczó, Herceg, Sinka, Klujber. Régebben beköltözött, itt gyökeret vert családok: Hauserok, Plauerok, Stampfok – német nyelvterületről kerültek ide. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Németek települtek be nagyobb számban: Hauser, Stampf, Plauer. Ők a II. világháborút követően jöttek ide. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A 60-as években sokan költöztek el Keszthelyre, Szentgotthárdra, Szombathelyre, Mosonmagyaróvárra, Sárvárra. Az elköltözés oka a TSZ alakulása. Sokan a városban kerestek inkább munkát. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Egy TSZ-hez tartozó falvak Kondorfa, Ispánk, Rákos, Őriszentpéter, Szalafő, ezért is tartják ezeket magukhoz hasonlónak. (2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik semmilyen tájegységbe, az Őrség és a Vend-vidék határán található. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység az Őrség és a Vend-vidék (Szentgotthárdtól nyugatra). Vend falvak: Kétvölgy, Orfalu, Apátistvánfalva, Rábatótfalu, Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök. Őrségi települések: Őriszentpéter, Szalafő, Velemér, Pankasz, Ispánk, Őrimogyorosd, Bajánsenye, Kisrákos, Nagyrákos. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nevezetes község Őriszentpéter, ez az Őrség fővárosa, továbbá Velemér templomáról. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Sokat csúfolták, lenézték Kondorfát, elmaradott községnek tartották. Csúfolkodómondást nem ismernek. Azt viszont tudják, hogy a szentpéterfaiakat Krobótoknak nevezik. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sokan házasodtak a környékbeli falvakból (Rábagyarmat, Szalafő, Őriszentpéter), de házasság révén csak férfiak hagyták el a falut. A nők férjeikkel együtt Kondorfán települtek le. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Őriszentpéter, Körmend (állatokat: ló, disznó), Szentgotthárd (szombat, hétfő).

====b) Piacra: ====
Szentgotthárd szombatonként.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Környező falvakba, községekbe (Őriszentpéter, Szalafő, Farkasfa).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Szentimre. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Csöngére jártak dolgozni, Szentgotthárdra a papokhoz cselédeskedni. Csöngére a férfiak napszámban pár hónapra is elszegődtek. Sokan. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jöttek máshonnak dolgozni. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek a faluban kocsikasokat, kosarakat, faeszközöket. Neveket nem mondtak. (1,2)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Pankaszról szerezték be a cserépedényeket. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Nem jártak vándorárusok, csak oláh cigányok. Szedték össze a falu lim-lomját. (1,2)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Néhány falusinak Csörötneken volt/van szőlője. (2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temetője van a falunak. Ezeknek nincs külön nevük.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontok nem kerültek elő itt. (1,2)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu ünnepei: augusztus 15., szeptember 8. (Mária napok), augusztus 20. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan 2 boronát használtak. (2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A szegényebbek itt is kézzel vetettek.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés volt gyakoribb. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót sokan, hajmókot kevesen használtak. (1,2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak ilyen kévekötőfát, volt rajta lapos nyílás is. (1,2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18 kévét raktak egy keresztbe, kb. 30 keresztet egy kepébe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe kb. 30 összerakott kereszt. A termés mennyiségének meghatározására is használták. (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor a munkások a rokonság köréből kerültek ki. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, ez volt az általános. Emlékezetük óta ezt használják. (1,2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termesztése a 60-as években szűnt meg, a talaj romlása miatt. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háború után kezdődött és a 60-as években lett általános. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát rendekben szárították, addig forgatták, amíg ki nem száradt. Kosárban, szekérrel hordták haza. (2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kosárral (német kosárnak hívták) hordták be a takarmányt az istállóba. Ez, ill. az ölben való hordás volt a gyakori. (1,2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Az egészet igának nevezték. Az egyes részek differenciált elnevezéséről nem tudnak. (1,2)

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem használták a fák levelit, mert volt elég szalma. (1,2)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot a ló befogásánál.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A II.16. ábránál az első a régebbi mód. (1,2)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret vonómarha húzta, terményszállításra használták, a kocsit ló-, személy szállításra szolgált. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 3, 3,5 m hosszú. A nyújtott hosszúszekér 4 m. A nyújtott hosszúszekérrel való szállítás a gyakoribb és a régibb. (1,2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel más eszközt nem használtak. (1,2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem volt saroglyája. A lovaskocsinak, a lovas szekéré pedig egyenes. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő kocsikast is használtak. (2)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak teheneket patkoltak, télen és nyáron. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nevén.

====b) terelik jobbra ====
Hik, na!

====c) és balra====
Hopp! (1,2)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne-ne. (2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-ne. (2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatják. Pl. Bodri le. (1,2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt és törővályút használtak a len és kender töréséhez. (2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak. Ennek külön neve nem volt. (1,2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu helye mindig itt volt. Különálló házcsoportról nem tudnak, de a falu 3 külön részből áll: Alvég, Középszer, Fővég, ezek azonban egybeérnek. (1,2)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Ma is van még boronából készült lakóház a faluban. (2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes házak füstjét az ajtón engedték ki. Zárt kémény építése a felszabadulás óta általános. (1,2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mind a háromnak külön bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem tudnak ilyen házról. (1,2)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a század 10-es éveitől lett általános. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A tömbházak építése az 50-es évektől általános. A felszabadulás után már nem építettek egysoros házakat. (1,2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen, volt ilyen ház. Azt, hogy kié, viszont már nem tudják. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Az a) konyha padlószintjére építették a konyhai kemencét. (2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt torkos pajta, L alaprajzú pajta. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A c) kerekes kiszedővillát használtak, külön nevük ennek nem volt. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben nem, csak lereszelve savanyítottak tarlórépát.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem savanyították egészben. (1,2)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése. (1,2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) csillagos formájú kenyértartót használták. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. Egy füle volt. (1,2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) és c). (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából gánicát készítettek. A hajdinalisztet kevés főzés után forró vízzel felengedték, megtörték, majd zsírral összefőzték. (1,2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Töltetlen kalácsot a maguk számára nem sütöttek, csak lakodalomba – fonott hosszúkást, fonott kör alakút perecnek nevezik. (1,2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A 60-70-es évektől készítenek gyakrabban lecsót. Paradicsom, paprika egyenlő arányban került bele, pár fej vöröshagyma, tojást is szoktak rásütni, vagy kolbásszal ízesítik. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát, paradicsomot rendszeresen a 60-70-es évektől fogyasztanak. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, kuglófot, perecet, fánkot, rétest készítettek karácsonyra. (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, viseltek a férfiak széles gatyát.

====b) Hány szélből készült?====
2 szélből állt, fehér vászonból készült. (1,2)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 70-es évekig viseltek az asszonyok szoknyát réklivel. (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Egy asszony kivételével (Lugasi Szidi) férfiak szőttek vásznat. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt szokásban, fedetlen fővel is nyugodtan kimehettek az udvarra. (1,2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Majdnem mindig tartottak esküvőket. A legtöbbet májusban.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nagyböjtben és a decemberi böjti időszakban (november végétől advent végéig) nem. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (2)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat otthon tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Vasárnap a lányos háznál, hétfőn a legénynél folyt a mulatság. (1)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben tartják, Kondorfán, Őriszentpéteren, Szentgotthárdon. (2)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
2 vendéghívogató járta végig a falut szalagos kalapban, verset mondva egy héttel a lakodalom előtt.

====b) 1930 körül: ====
Meghívókat küldenek. (1,2)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt cseréptörés. (1)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Rövid ideig a faluban is voltak zenészek, de Rönökről, Csörötnekről is hoztak zenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon játszottak. Néha harmonikás is jött, ő egyedül játszott.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A harmonika a 70-es években jelent meg. (1,2)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt lucázás.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Fiatalok szalmával járták a házakat, ezt terítették szét, térdeltek rá és verset mondtak. Utána megvendégelték őket. Szövegre nem emlékeznek. (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt a faluban. (1)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen több öreglegény volt, mint ma. Kb. 10 volt az 50-es években, ma 2-3 van. (1,2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem használtak X-el díszített tejesfazekat. (1)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Gyerekek szoktak mikulásozni, bundában, láncos bottal. Ők járták a házakat, de sokszor az utcán is ráijesztettek a járókelőkre. (1,2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3 király, pásztorok, jászól a kis Jézussal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány!-al ijesztgették régen a kisgyerekeket. (2)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (2)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Rőzsét szállító embert láttak a holdban. (1,2)

[[Kategória:Települések]]

Kiszsidány

2014-05-02T21:14:51Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1987. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Paár Jáno…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Paár János, 1913. Kiszsidány, Fő u. 21.
|-
|
|(2.) Paár Jánosné, 1920. Kiszsidány, Fő u. 21.
|-
|
|(3.) Barasics Ferencné, 1895. Kiszsidány, Fő u. 13.
|-
|
|(4.) Barasics Ilona, 1942. Kiszsidány, Fő u. 13.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Horváth Gyula
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiszsid%C3%A1ny
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.koszegikisterseg.hu/Kiszsidany/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Korábban többségében német falu volt, Rockendorfnak hívták, majd a Németzsidány nevet kapta. A közelmúltban vette föl a Kiszsidány nevet. Régen az iskola is kétnyelvű volt. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Paár, Istenics, Schrót, Bander, Lágler, Hódosi. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluban valaha nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Egy-két család az 1956-os események ideje alatt hagyta el a települést. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A környező falvakat tartották a magukéhoz leginkább hasonlónak. „Annak ellenére, hogy ez a falu egyedül volt német a környékben, – gazdálkodásában semmi különbség sem mutatkozott.” (Peresznye, Horvátzsidány, Olmód.) (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu nem tartozik tájegységbe, vagy népcsoportba, az itteniek szerint. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Az Őrségről és a Göcsejről hallottak, de településeket nem tudtak megnevezni. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Csepreget tartják híres falunak, búcsújáról nevezetes. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Arról nem tudnak, hogy a környékbeliek csúfolták volna valamivel a falut. Az itteniek a környékbeli horvátokat krabótoknak csúfolják. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak régebben más falvakból házasodni. Meszlen, Nemescsó, Doroszló és Horvátzsidány nevét említették. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Régebben Kőszegre szoktak elmenni vásárra, amit Orsolya napján tartottak. Egy évben négyszer volt vásár Kőszegen. Csepregen szeptember 29-én tartottak vásárt, ahová szintén elmentek.

====b) Piacra: ====
Piacra Kőszegre jártak (szerdán és szombaton) és Csepregre (csütörtökön).

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra Horvátzsidányra (június 24-én), Peresznyére (szeptember 1-én) jártak. Kiszsidányon a katolikusok tartottak búcsút a Mária naphoz legközelebb eső vasárnapon.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A katolikusok jártak búcsújáró helyre. Csepregre Nagyboldogasszony napján, valamint Máriacellre, – az időpontra már nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Ausztriába – egészen Bácsig – szoktak eljárni aratni, és répát kapálni. Kb. 5-10 család szokott elmenni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem szoktak munkára jönni más településekről. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Általában saját maguk elkészítették a használati eszközeiket. Ami nagyobb szakértelmet igényelt azt a helybéli bognárral készítették, vagy a kőszegi vásárban szerezték be. Előfordultak vándorkovácsok is a faluban. Eladásra nem készítettek eszközöket. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Csávai német fazekasoktól vették a cserépedényeiket a kőszegi és a csepregi vásáron. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Köszörűsök, cserepesek, tojásszedők, meszesek jártak a faluban. A II. világháború után fokozatosan elmaradoztak. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
Csáváról.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Köszörűsök, cserepesek, tojásszedők.

====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A külső mezőn volt mindenkinek szőlője. Egy-egy gazdának volt szőlője Csepregen és Peresznyén. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van, fele a katolikusoké, fele az evangélikusoké. Hallották, hogy a falutól déli irányban volt még egy temető, de már nincsenek nyomai. (1,2,3,4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Flórián napja fogadott ünnep volt. Valamikor leégett a falu és ezen a napon minden évben misézett a pap. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Csak egy boronát szoktak használni a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között még majdnem mindenki kézzel vetett.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Egy-két nagyobb gazdának volt vetőgépe, akik a rokonoknak is kölcsönadták. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás és gerebjés kaszacsapót használtak. Amióta emlékeznek mindig ezekkel dolgoztak. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak olyan kévekötő fát, aminek a végén nyílás volt. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak egy keresztbe tenni. A kereszteket nem szokták egyvégtében a tarlón lerakni. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet hívták kepének. Használták a termény mennyiségének megjelölésére. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150-180 cm között mozgott. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gépészen és az etetőn kívül a gazda állította a munkásokat. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal és villával hordták a kazalba a szalmát. Az 1930-as évek körül megjelent az első elevátor. Ettől kezdve csak a zsupnak való szalmához nyúltak kézzel. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1930-as évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1930-as évtizedben kezdődött és 1945 után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Az időjárástól függően 1-3-szor forgatták a rendeket, majd boglyákba rakták. Kb. 10-15 boglyát raktak egy szekérre. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Hátikosárral, szénáskosárral, villával hordták a napi szálastakarmányt az állatok elé. A sorrend az elterjedtséget is tükrözi. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
az iga felső fájának a nevét már elfelejtették

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha kevés volt a szalma. Csalitnak hívták az ilyen almot.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel használták a fák leveleit alomnak. (1,2,3,4)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot az 1930-as években.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A nyakló a régibb. (1,2,3)

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a teherszállításra használatos eszközt. Kocsinak nevezték a személyszállításra használatos eszközt. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Ismerik a vendégoldallal való szállítást, de általánosan a hosszúszekér használatos. A hosszúszekér hossza 4-5 m között mozgott. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Csak kötelet használtak a nyomórúd leszorítására. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi sarogjája majdnem teljesen egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az egyik végén nyitott és a mindkét végén zárt szekérkast is használtak a faluban.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Egy embernek csak egy volt. (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A puhakörmű vonómarhákat szokták patkoltatni. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter a fejőedény régi neve. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Hajsz-nea!

====b) terelik jobbra ====
Hik!

====c) és balra====
Hajsz! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Pujc-pujci, coca-ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyának a nevét mondják, amihez hozzáteszik a ta-ta szavakat. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez tiloló típusú törőt használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A két kerék egymáshoz viszonyított elhelyezkedése szerint ferde típusú rokkát használtak.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Ferde. (1,2,3,4)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A községnek mindig itt volt a helye. Nem tudnak arról, hogy a község határában lett volna egymástól elkülönülő házcsoport. (1,2,3,4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A Fő u. 13-as, 27-es, 43-as számú ház még ma is épségben van. Ezek az itteniek elnevezése szerint tömés házak. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes házak füstvezetőjének átalakítása során a kéményt a falba építették. Kb. az 1930-as évtizedtől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A szobákba a konyhából lehetett bemenni. A konyha a tornácra nyílt, a kamrával együtt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A régebbi házak mind keresztmestergerendásak voltak. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Már az 1910-es években nagyon sok rakott sparhelt volt. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es évtizedtől kezdődően építettek kontyolt tetejű házakat. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobákban konyhából fűtött kályhák voltak. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakú pajták voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát egészben nem savanyítottak törköly között, de az előfordult, hogy a gyalult káposzta közé tettek egészben tarlórépát.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát egészben nem savanyítottak. (1,2,3,4)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az ábrák közül elsősorban a c)-t használták, de előfordult a b) is (kenyértartó formák). (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt a faluban füllel ellátott vajköpülő, de többen használtak fül nélkülit. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről nem tudtam vázlatrajzot készíteni, mert a faluban nem emlékeznek rá, hogy használtak volna ilyen eszközt. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak kukoricából készült kását fogyasztottak. A kukorica liszttel kevert kukorica kását leforrázták, s kanállal kiszaggatták, majd vöröshagymás zsírral leöntötték. Az 1. adatközlő emlékszik arra, hogy a hajdinából készült gombócokat levesben megfőzve fogyasztottak. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú fonott, és köralakú fonott töltetlen kalácsokat szoktak sütni ünnepre. Lakodalomra általában föl is szalagozták ezeket. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború óta készítenek rendszeresen lecsót. Paprika, hagyma, paradicsom a mennyiségi sorrend. Állítólag kolbász és tojás nélkül nem szívesen ették. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kb. 1940-től fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kakaós kuglóf és diós, mákos kalács került a karácsonyi asztalra. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát, egy-egy szára kb. 80 cm volt. (1,2,3,4)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az öregebbek még most is derékban rögzített szoknyát viselnek. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak a szükséges fonalat fonták meg, amit Csepregen takáccsal szövettek meg. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az öregebb asszonyok még ma sem mennek ki kendő nélkül az utcára. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1950-es évekig volt szokás az ágyakat párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nyáron egyáltalán nem tartottak lakodalmat. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A katolikusok 1910 körül szerdán, az evangélikusok vasárnap tartották a lakodalmakat.

====b) 1930 körül: ====
Ma mindenki szombaton tartja a lakodalmat. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos és a fiús háznál is tartottak lakodalmat a saját rokonoknak, s a másik fél közvetlen hozzátartozóinak.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egy-egy főétkezést tartottak. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalmakat néhány kivétellel vendéglőben tartják. Legtöbben a horvátzsidányi vendéglőben szokták tartani. (1,2,3,4)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a vendéghívó hívta össze a rokonságot egy-két héttel a lakodalom előtt.

====b) 1930 körül: ====
Ma a fiatalok hívnak, szintén egy-két héttel előbb. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során az első leveses tálat el kellett törni.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A kásapénz szedésekor ez volt az egyik indok. (1)

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában Horvátzsidányból hívtak zenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Prímás, kontrás, bőgős, klarinétos, cimbalmos, de kb. az 1940-es évektől előfordult, hogy csak tangóharmonikával játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Általában öttagú zenekarok játszottak.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Kb. az 1940-es évektől lépett be a felsorolt zenészek közé a gombos- és a tangóharmonika. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szoktak lucázni.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Tíz év körüli gyermekek jártak szalmát vittek magukkal. A szövegre már nem nagyon emlékeznek, mert régóta nem gyakorolják a szokást. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Hallották az idősektől, hogy valamikor regöltek itt, de erre nem emlékeznek. (1,2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Ma hét, régen 4-5 öreglegény mindig volt. (1,5 %, illetve 2 %) (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X-el díszített tejesfazékra nem emlékeznek. (1,2,3,4)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
A kérdésben felsorolt szokásokról nem tudnak a faluban. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napján itt Krampusznak öltöztek a fiatalabb legények. Álarc, kifordított kabát volt rajtuk és bot volt a kezükben. Krumplit, almát, vesszőt vittek magukkal. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Horvátzsidányból járt néhány cigánygyerek a kis betlehemmel, karácsonyi énekeket énekeltek, de a szereplők nevét nem tudták megmondani. Állítólag öten voltak. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a „Kunkus”. A németek azt mondták a rossz kisgyermeknek, hogy „ba-bau”. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Erről a szokásról nem hallottak. (1,2,3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Rőzsét szállító embert és karácsonyfát láttak a régiek a holdban. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Kisunyom

2014-05-02T21:14:25Z

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Horváth Jánosné, 1910. Kisunyom
|-
|
|(2.) Léránt Lajos, 1909. Kisunyom
|-
|
|(3.) Pék Lajos, 1921. Kisunyom
|-
|
|(4.) Pék Lajosné Németh Margit, 1928. Nárai
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisunyom
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kisunyom.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu keletkezéséről nem maradt fenn érdemleges hagyomány. Úgy tartják, hogy régen a cselédek telepedtek itt le. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Szatmári, Kampics, Tiborc, Pék, Pulai, Markó, Kertész, Menyhárt, Pucz, Horváth, Léránt, Dugmanics. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt bevándorlás. Az uradalmi cselédek „jöttek-mentek” csupán. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kivándorlás a faluból. A fiatalok jártak és járnak be dolgozni városba. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kisunyom, Nagyunyom és Sorokpolány tartozott egy körjegyzőségbe és egy fárába. E két falut egyébként is hasonlónak tartják, mert „ott is csak illyenyek vannak”. Uradalmi cselédek lakták a falvak jelentős részét. A közeli Balogunyomot „ravasz paraszt” falunak tartják, nem hasonlítva ezekhez. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem vallják magukat tájegységhez tartozónak. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Körmend „alatt” kezdődik a Hegyhát, de ezt már messzeesőnek mondják. A Hegyhát falvainak megnevezése is hiányos: Győrvár, Egervár, Oszkó, Hegyhátsál… (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
„Ják temploma a régi török időkből való.” (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Erre a falura mondták, hogy „a tukász elejbe harangoztak”. (Várták a püspökööt és éppen akkor jött elő a tyukász.) A jákiakról azt tartották, hogy „megették a muri máját”. Nárai lakóit „dobzósoknak” hívták. (Sok ilyen fa volt az udvaron.) 1919-ben kezdtek el építeni egy utcát, amelyet „nix prót”-nak (nincs kenyér) csúfoltak. A faluban a lakosokat is hívták melléknevükön. Horváth: Finánc, Németh János: Csalmás, Tiborc János: Csunya (szép gyerek volt). (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Be- és ki is házasodtak a faluból. Leginkább a szomszédos falvakból. Jákról, Sorokpolányból gyakrabban, Egyházasrádócból kevesebben. Régen gyakoribb volt a falun belüli házasság. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Leginkább Szombathelyre és Körmendre jártak, de lovat venni elmentek Zalaegerszegre is. Előbbi kettőre maguk is hajtottak tehenet, disznót.

====b) Piacra: ====
Leginkább azóta járnak, amióta kiosztották a bárói birtokot. Szombathelyen kedden és pénteken, Körmenden csütörtökön tartottak piacot. A helybeliek tojást, zöldséget vittek.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszéd községekbe jártak. Sorokpolányban Nagyasszonykor, Balogunyomban áldozó csütörtökön (mostanában az utána következő vasárnap) van búcsú. Kisunyomban Szent Mihálykor. Jákon is nevezetes búcsúk vannak, ide is eljártak.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra jártak nagyon régóta. Újabban Mariazellbe mennek, de ezek már buszos utazások. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A sorokpolányi bárónak volt a határban földje. Ide jártak aratni, répát kapálni, ősszel „betakarodnyi”, csépelni, télen gabonát forgatni. 12 kaszás és 30 ember járt a faluból. (1,2)
A két szomszéd faluval együtt a cselédek és zsellérek száma elérte a 200-at (3)
Szórványosan előfordult, hogy a lányok elmentek szolgálni Budapestre, Szombathelyre, a férfiak Burgenlandba vasutat építeni, postaúthoz segédkezni,. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jártak dolgozni. Az uradalmakba jöttek cselédek. Balogunyomba jöttek a vendek és az Őrségből is. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A tejesfazekakat a jáki cserepesektől vásárolták. A piacon vették leggyakrabban. Magyarszombatfai gerencséreket is említenek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nincs szőlőhegy a közelben. Lugasok vannak háznál. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van a falunak, ez olyan régi, hogy rátemetkeznek az előző sírokra.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A templomkertből kerültek elő csontok. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs a falunak fogadott ünnepe. Szent Mihálykor van a búcsú, ő a falu védőszentje. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak kétleveles boronát, ez vasból készült. Hármas borona csak az uradalomban volt. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kevesebb volt, aki kézzel vetett. (1,2)
60 %-a biztos kézzel vetett. (3,4)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
3-4 kisgép volt a faluban. (1,2)
1912-ben a nagygazdáknak már volt gépe. (2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Mindhárom eszközt ismerik a faluban. A b)-t hívják kaszás aratógereblyének. Van, aki az a)-t is használta aratáshoz, ezt villáskaszának hívják. A c)-t csalamádéhoz használták. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Két láb egy kereszt (egy lábban 12 kéve volt). De! Valószínű, hogy régebben 20 kévéből rakták a keresztet, mert az öregebbek ezt mondják.
20 kévéből (1,2), de bizonytalanul említik a 24-et is (3,4) rakják a keresztet. Mindenki ezt tartja jobban, mert így kevesebb került a földre. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
2-3-4 lábas kepéket raktak. Tehát összekeveredik a kereszt és a kepe fogalma. A 24 kévét egyaránt hívják keresztnek és kepének is. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150-160 cm a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőgép tulajdonos fogadta a munkásokat részesként. 1917-18-ban kézzel hajtották a cséplőgépet, ekkor 5-6 ember összeállt. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
3-4 m hosszú nyárssal hordták. Elevátor csak az uradalmakban volt. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek hajdinát. A Kámpics uradalomba vetettek. A két háború között vetettek az első tarlóba. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát eke után az uradalmakban már a II. világháború előtt vetettek. A faluban inkább kilyuggatták, mert keveset vetettek. Voltak „kisemberek”, akik eke után vetettek, de általánossá sosem vált. A TSZ után így vetettek. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás után volt, aki renden hagyta, volt aki egyből elhintette. Jó időben egyszer forgatták. Három nap alatt megszáradt. Volt, aki még egyszer „börzölgette” (felrázta). Vastag rendnél 10-12 nap alatt száradt meg. (2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villán, nagykosárban, burittóval hordták be az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
felsőfa (1)
fölső vonó (2)
fejfa (3,4)

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg (1)
vonószeg (2)
igaszeg (3,4)

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Mikor nem volt szalma tavasszal gyűjtöttek csaritot. Tölgyfalevelet használtak. Töreket, pelvát használtak, ha nem volt szalma. (3)
Az uradalmakban a tehenek alá tettek csaritot. Az erdők az uradalmaké voltak. (1,2,3,4)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nagyon ritkán használták a fák leveleit almozáshoz. (3)

====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyláncot. Itt magyaros szerszámok voltak. Kumetet csak a horvátok használtak. (1,2,3,4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: mint hintó (1), csak néha fogtak be, ha valahova mentek (2), személyszállításra használták (3,4).
Szekér: mezőből hazahozott mindennek (1), igás szekér mindennek (2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méteres volt a hosszú oldal. Rövid oldalt trágyához, krumpli-, répaszállításhoz használtak. Nagy ritkán vendégoldalt is használtak (250-280 cm), leginkább préselt szalmához. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánccal, hátul rudazókötéllel szárították le a nyomórudat. Néha csigát is használtak a kötélhez, hogy ez ne menjen olyan gyorsan tönkre. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
„Nem mindenegynek volt saroglája.” A Hegyhátról hozták. (1)
Ívelt volt a saroglya elől is, hátul is. (2)
Nemigen használtak. (3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem használtak kocsikast, suberos szekér volt. (1,3,4)
Ha nem volt suber, magasabb pallót tettek az oldalra. (1)
A kocsikast vesszőből fonták, személyszállításra használták. Ő 1924-25-ből emlékszik kocsikasra. (2)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A legtöbbjét nem patkolták. Amelyiknek kivásott a lába, fúrt a menése, azt megpatkolták. Az első lábon a külső körmöt patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. Később fejőkannát használtak. Akinek nem volt zsétere, az fazékba fejt. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Nevén indítják.

====b) terelik jobbra ====
Hii! Hiik!

====c) és balra====
Nejde! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne. Puci-puci. Coci-coci. A nyelv csettegtetésével. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Ne-pipi-ne. Pi-pi-pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén hívják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó, tiló vagy tilaló, gereben. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) fajtát. (1,2)
Nem emlékszik a rokkára. (3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Érdemben nem tudnak válaszolni. (1,2,3,4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem boronafalra, sem sövényfalra nem emlékeznek. Mórfalat említenek és fecskerakásos falat. A fecskerakást villával 60 cm szélesre rakták. A mórfal talán sövényfal, mert azt mondja (1,2), hogy „az ágakkal font cövekeket sárral bevágták”. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Füstöskonyhákra az uradalomból emlékezne. „Biztos lebontották a házat, aztán úgy.” (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legtöbb helyen L-alakú hajtott ház volt. Szoba + konyha + szoba elrendezésű alaprajz, majd derékszögű lehajlásban a kamrák. A szobák a konyháról nyíltak, a kamrának külön bejárata volt. Egyenes házaknál tornác volt, de hajlított háznál is előfordult. A szalufák hosszabbak voltak (lejjebb eresztették), 2-3 oszloppal támasztották alá a tornácot. A tornácfát csöpögőnek is hívták. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak keresztmestergerendás házak. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
n.a.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A II. világháború után kezdtek így építkezni. A két háború között nem épült már egysoros ház. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Kemence nem volt, kályhával fűtötték a szobát. (1,3,4)
„Belül bubos kemence volt, egyről tudok azt 1914-ben bontották le.” (2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
70 cm magas patkája volt a kemencének. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Valamikor régen, az 1900-as évek legelején különálló pajták voltak. (2)
Lábas pajták voltak téglából. (3)
A házakhoz voltak hozzáépítve. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát lereszelték. Utóbb a tarlórépát „elhagyták”. (1,2,3,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelték.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 70-es évek legelején végképp megszűnt. (1)
A 60-70-es évek között néhányan még sütöttek háznál. (1,2,3,4)
1930-ig sokan sütöttek. Volt hátas pék, később szekéren hordták. (2)
A II. világháború után már nem volt általános. (3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) fajta az általánosan elterjedt fajta.
Az öreganyjának b) volt. (2)
Itt előbb a) volt. (1)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, egyfülüt vagy fületlent. 3 literes, 40-50 cm magas volt három „abrinccsal”. Teteje felé összeszűkült. Volt olyan, akinek nem volt vajköpülője, hogy tejesfazékban rázták össze. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát, kölest nem termeltek. (1,3,4)
Az a) és az e) fajta hajdinatörőt használták. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem termeltek hajdinát. (1,3,4)
Édesanyjától szokta hallani, hogy hajdinamálét készítettek. (3)
Hajdinamálét csináltak. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima és fonott kalácsot sütöttek. Hosszúkás, kettes- hármas fonásút. Hármast körbe is fontak. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót mindig ettek, csak nem ilyen gyakran. A paprika kb. kétszer annyi, mint a paradicsom. Egy fej hagymát tesznek bele. Tesznek bele tojást is, de ez nem általános. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen a paradicsomot és a paprikát nem szerették a kérdezettek szülei, méginkább nagyszüleik. Amikorra vissza tudnak emlékezni, mindig volt paprika és paradicsom. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kukoricás kenyeret tettek a karácsonyfa alá. Mákos, diós, lekváros, üres kalácsot sütöttek. A 30-40-es évektől készítettek pogácsát, buktát. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A két háború között még volt „gatyás” ember a faluban. 1914-15-ben a régi öregek még felhúzták ünnepnapra is. A 30-as években már csak aratáshoz, illetve a gulyások, kanászok hordták. (1,2,3,4)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az öregebbek az I. világháború után még egy ideig hordtak réklit húzott szoknyával. A 60-as évekig a legöregebbek megőrizték ezeket a ruhákat, illetve külön részes viseletük volt, ez már nem a hagyományos. (1,2,3,4)
Édesanyja mondta: „nem kell a slabrok”. Így nevezte az egyberuhát. (1)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szövőszékre nem emlékeznek a faluban. (1,3,4)
Egy háznál, a Pongráczoknál volt szővőszék, később már csak zsákot szőttek. Ő már csak erre emlékezik. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt sohasem kötelező a fejkendő viselése. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kinél hogy. (1)
Gyerekkorában még egymás végében voltak az ágyak, alatta kerekeken gördülő supi volt. A 40-es években kerültek egymás mellé. (2)
A 60-as években kerültek egymás mellé. (3)
Az 50-es években kerültek egymás mellé. (4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Jobban télen, farsang idején tartották az esküvőket. Előfordult tavasszal és ősszel, de ez ritka.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön és ádventben nem tartottak. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az esküvő után a kocsmába mentek, amíg elkészült a vacsora. A vacsora volt a főétkezés, de éjfélben terítettek újra. A lakodalom másnap reggelig, néha délig tartott. (1,2,3,4)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Bementek a városba.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A II. világháború előtt még nagyon ritka volt a városban tartott lakodalom. Akik bent dolgoztak, azoknál előfordult. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó hívott a lakodalomba előtte egy héttel. Pántlikás bottal járt. (1,2) Nem tudják. (3,4)

====b) 1930 körül: ====
A menyasszony-vőlegény hív. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tudnak arról, hogy lett volna ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A faluban volt zenekar. Novák Lajcsi bandája játszott a lakodalmakban.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, kontrán, cimbalmon, bőgőn, cigánysípon.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 ember volt a zenekarban.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A saxofon és a tangóharmonika 15-20 éve került be a zenekarba. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A faluban két korcsoport is lucázott, a 10 év körüli fiúké és a 17-18 éves legények. 3-5-en voltak egy bandában. Később már a szokás a legényeknél úgy romlott, hogy a falut szórták tele szalmával. „Szabad-e luácázni?” Letették a szalmát, megrázogatták, úgy mondták a verset.
„Luca, Luca kitty-kotty
Tojjanak a tyúkjok, ludjok! Üllősek legyenek!
Fejszéjek, furojok élesek legyenek!
Úgy megájjon a helibe, mint szálfa a tövibe!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza!
Annyi töpörtyű legyen, mint tengerben a föhen!
Annyi tojások legyen, mint égen a csillag!
A gazdának annyi pénze legyen, mint a pelva!
…
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A gyerekek a végén aszalt gyümölcsöt, aprópénzt kaptak. A legények pohár bort, pénzt. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
20-25 éves legények regöltek a lányos háznál. A legények az ablak alatt álltak, vagy az udvaron. Pénzt is gyűjtöttek. Az 50-es évekig élt ez a hagyomány.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Amott keletkezik egy fekete felhő,
Amott legelészik egy szarvas
Csoda féle szarvasnak ezer ága
Gyulladva gyulladjék, aludva aludjék
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Regöljük a gazdát gazdaasszonyának
Itt is mondanának egy szép leányt,
Kinek neve volna, …… volna
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Itt is mondanának egy szép legényt,
Kinek neve volna, ……. volna
Aj-regö-rejtem, neked ejtem.
Szegen van egy zacskó, tele van pénzzel
Fele a gazdáé, fele a regösöké
Tele van egy erszény, pénzt akarnak adni,
Száz forinton alul el sem fogom venni.” (1,2)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
2-3 öreglegény mindig volt a faluban. (1)
5-6 volt mindig. (2)
8-10 is volt. (3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismerik az X-szel díszített tejesfazekat. (1,2,3,4)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Igen. (1,2)
Nem emlékeznek. (3,4)

=====a) Melyik napon, =====
A II. világháború előtt szoktak Szent Ivánkor rossz seprűt meggyújtani. (1)
Farsang kezdetekor tábortüzeket gyújtottak. (2)

=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A 20 éven aluli legények beöltöztek. Álarcot csináltak, láncot zörgettek,. A nők is beöltöztek. (1)
A fiúk lányoknak, a lányok fiúknak öltözte. Cucorkának felöltöztek. Kendővel be voltak kötve a fiúk. Este megnézték ki kicsoda. A tollfosztóban áldomást csináltak. 3-4 kamaszgyerek felöltözött. A gyerekeket nem ijesztgették. (3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
10 éven felüli gyerekek betlehemeztek. 2-3 banda is volt a faluban. A gyerekek átjártak Balogunyomba is. Karácsony előtti hetet végig betlehemezték. Éjfélig mentek házról-házra. E szokás a II. világháborúig élt. Szereplői: angyal, Finfiris, Öreg, Maksus. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Antal tartsa meg az állatokat. (1)
Szent Vendel el ne vigye az állatokat. (2)
Nem emlékszenek, az ő idejükben ezt nem emlegették. (3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyünnek a csöndérek és elvisznek! (1)
Felöltöztek rossz ruhába és azt mondták: Elvisz a bácsi! (2)
Elvisz a Krampusz! (3)
Mikulással. (4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Volt ilyen szokás. (1)
Nem emlékeznek. (3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====
Karácsonykor a kórusból a vidékiek dobáltak diót. (1)
Azért dobálták, hogy zörögjön. (2)

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tud róla. (1)
Felszívta a szivárvány az embert, a holdban vágja most a tüskét. (2)
Favágó embert látnak benne. (3,4)

[[Kategória:Települések]]

Magyarszecsőd

2014-05-02T21:12:30Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. február |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Sipos Kálm…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. február
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Sipos Kálmán, 1919. augusztus 19. Egyházasszecsőd, római katolikus, Magyarszecsőd, Jókai u. 38.
|-
|
|(2.) Sipos Kálmánné Frank Mária, 1931. január 2. Magyarszecsőd, római katolikus, Magyarszecsőd, Jókai u. 38.
|-
|
|(3.) Horváth Géza, 1907. július 18. Magyarszecsőd, református, Magyarszecsőd, Jókai u. 23.
|-
|
|(4.) Dénes Kálmánné, 36 éve él a faluban, református, Magyarszecsőd, Jókai u. 35.
|-
|
|(5.) Bedi Antal, római katolikus, Magyarszecsőd, Fő u. 12.
|-
|
|(6.) Bedi Antalné, római katolikus, Magyarszecsőd, Fő u. 12.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Farkas Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarszecs%C5%91d
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.magyarszecsod.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
700 éve egy István nevű német vitéz kapta meg a helységet. Szecsődire magyarosította a nevét, innen a név. Szecsőd = régi (1)
Római kori település volt. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Dienesek Debrecenből. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Mindig magyarlakta volt. Csak cigányok a környékről. (1)
Németek költöztek be az 1800-as évek közepén. (2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1800-as években zenész cigányok Körmendre. 1956-ban 4-5 család nyugatra. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Molnaszecsőd, Egyházashollós, Nemesrempehollós mezőgazdasági formájuk miatt. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Pankasz, Viszák, Velemér, Magyarszombatfa. Hegyhát: Döröske, Döbörhegy

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nincs. Illetve Rátót. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Környékbeli falvakból és Körmendről. Olyan hely nem volt, ahonnét nem lehetett. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend, Vasvár, Rum, Zalaegerszeg

====b) Piacra: ====
n.a.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Döröske, Hollós, Rádóc, Hídvég (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Grófhoz helybe, Tilalmasi erdőbe. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Rönökről, Döröskéről, Hollósról. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A kérdést nem tették fel.

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Körmenden és az Őrségben vették. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cserepesek, teknővájó cigányok, drótos tótok.(1,2)

====b) Honnan jöttek? ====
Gödörháza, Velemér, Mikosszéplak.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Zalabér, Nova de csak a grófoknak. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Hat temető volt ebből négy működik. Külön nevük nem volt. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem voltak. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak. (3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés általános.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka, néhány ember használja. (3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Csak villás kaszacsapót használtak. Mindenki ezt használta, régóta ismerik. (3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak. (3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak mindkettőből rakni. A vetéstől és a dülőtől függött hány keresztet raktak összekapcsolva. Keresztnek hívták és kepének. (3)
17 kévét búzából és rozsból. Kepének és keresztnek is hívták. (4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a keresztrakásokat, hívták kepének is. (3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
160-170 cm hosszú. (3)
150 cm. (4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt a géppel, melyet bandának is hívtak. A géptulajdionos állította össze a munkásokat és ő fizette is őket. (3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták a szalmát. Ez volt az általános. Az adatközlők nem emlékeznek, mikor került a faluba. Nagyobb gazdaságokban így az uraságnál elevátorral hordták a szalmát. (3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1940-es években. (3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1920-as évek után vált általánossá. (3)
Az 1940-es években kezdődöt. (4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás, majd forgatás időtől függött általában egyszer, villával széjjelhintették, ha megszáradt gereblyével, villával összeszedték, boglyába összerakták, majd behordták. Nem használtak szénaszárító állványt. (3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Ha a pajta az istálló mellett volt villával, ha messzebb volt szekéren, nagyobbméretű kosárban. (3)
Talicskával, villával. Borítót (hajdivánt) nem használtak. (4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használták, ha kevés volt a szalma. Csaritnak hívták.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a

====c) Melyik évszakban?====
Főként télen. (3,4)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használták a 2. ábrán levőt. (3,4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a teherhordásra használt járművet, aminek az alján csak deszka volt és a tehénfogatot. A kocsi ritka volt a faluban. (3)
Kocsi: hintóféle
Szekér: Az alján csak deszka volt. A gazdaságban szénát, szalmát, trágyát hordtak vele. (4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú szekér 3-3,5 m volt. A másik szállítási módot nem használták. (3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánccal, hátul kötéllel. (3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Erősen ívelt domború, nem volt minden szekéren. (3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Rajz.

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták, ha elvásott a körme tavasszal. Ökröket és teheneket egyaránt szoktak patkolni. Nem mindenhol, csak ott, ahol szükség volt rá. (3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
na, ne

====b) terelik jobbra ====
hik, ne

====c) és balra====
nejde (3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Poca ne, ne.
Poci ne.
Coca ne. (3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyutyum ne, ne. (3,4)
Pi, pi, pi. (4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén szólítják. (3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt, törővályút, sulykot használtak. (3)
Tilótípusú törőt használtak, kevesen foglalkoztak a faluban kenderrel és lennel. (4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak. (3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. A falu mindig ezen a helyen volt. (5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az 50-es években. (5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé helyezték. Zárt kéményt az 1880-90-es évek óta építenek. (5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Kettő bejárata volt, külön a szobának, külön a konyhának. Az ajtók a tornácra nyílnak. (5,6)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt keresztmestergerendás ház, hossztengelyes. (5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1800-as években. (5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kockaházak, tömbházak építése általános az 1950-es évektől. Egysoros házat az 1960-as évektől nem építenek. (5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen még ma is létezik. (Orbán János, Fő u. 2.) (5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
„C”: Normál magasságú padkára építették. (5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes, L alakúó, leeresztett oldalfalu pajta is. (5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
„A”: Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Igen, savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztafejet egészben nem. (6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években. (5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Gömbölyű kenyértartót (véka). (6)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (5,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelűt használtak. III./16. ábra (5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek. Neve: gánica, gombóc, málé. Vízben főzték és kanállal szaggatták ki. (6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott, köralakút és sima köralakút sütöttek. (6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
70-es évektől készítettek lecsót. 2/3 rész paprika, 1/3 rész paradicsom, a többi ízlés szerint. Krumplit nem tettek bele. (6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
50-es évektől fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot. (5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós beiglit sütöttek. (6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nem viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát. (6)

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
40-es, 50-es években. (6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen szoktak, megszűnt az 50-es években. (5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Régebben nem volt kötelező hordani, most is szokás. (5,6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokás még napjainkban is. (5,6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt tavasszal, májusban tartották. (5,6)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Húsvéti böjtidőben nem tartottak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap.

====b) 1930 körül: ====
1960 körül szombat volt az esküvőtartás hagyományos napja. (5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mind a két fél házánál tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az esküvőt vasárnap tartották, a lakodalom hétfő délig a menyasszony házánál, utána pedig kedd hajnalig a vőlegénynél.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A menyasszony rokonsága a menyasszony házánál, a vőlegényé a vőlegénynél. A közeli rokonság mindkét helyen. (5)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül kocsmában tartják a lakodalmat.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ez kb. 1970-től szokás. (5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vendéghivogatók hívtak meg a lakodalomra.

====b) 1930 körül: ====
1980-as években már a jegyespár meghívók által. (5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során volt szándékos tányértörés.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A leves feltálálása előtt egy bolonc összetört egy tányér levest.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
Addig élt e szokás, amíg otthon tartották a lakodalmat. (5,6)

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmon helybéli vagy környező falubeli cigányzenekar zenélt.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Citera, hegedű, harmónika voltak a fő hangszerek.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Általában 4 főből állt.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A gombos és tangóharmónika a 60-asévekben jelentek meg. (5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca széket készítettek a gonosz elűzésére. (5)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni nem szoktak. (5)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Igen voltak a faluban öreglegények és vannak is. Az összlakosságnak kb. 10 %-t adják. (5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismerték a faluban az X-el jelölt tejesfazekat.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
A szomszédos falu fazekasa készítette ezeket. (5)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Csak a tűzgyújtás volt szokásban.

=====a) Melyik napon, =====
Nagyszombaton. =====b) miért, =====
Örömtüzek Jézus feltámadására.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Ma is él e szokás, a tűzgyűjtás a fiatalok feladata. (5)

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Decembern 6-án Mikulás járás, alakoskodás volt szokásban, és ma is él e szokás.
A gyermekek általában papírálarcot, kifordított bundát vettek magukra, kezükbe lánc volt, amivle csörgettek. (5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemezést ismerik. Szereplői itt a 3 pásztor és a betlehemvivő volt. (5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjeit nem ismerik. (5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket a Mikulással szokták régen ijesztgetni. (5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokás. (5)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban a régiek a szántó-vető, trágyát hordó embert látták. (5)

[[Kategória:Települések]]

Magyarszombatfa

2014-05-02T21:11:51Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. szeptember |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Danda Jen…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Danda Jenő, 1916. Magyarszombatfa, református, Magyarszombatfa, Fő út 29.
|-
|
|(2.) Danda Jenőné Németh Karolina, 1924. Magyarszombatfa, református, Magyarszombatfa, Fő út 29.
|-
|
|(3.) Zsohár József, 1914. Magyarszombatfa, református, Magyarszombatfa, Fő út 31.
|-
|
|(4.) Cseke Gyuláné Szabotin Kornélia, 1919. Pártosfalva, katolikus, Magyarszombatfa, Fő út 50.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarszombatfa
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.magyarszombatfa.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu régi magyar település, régi magyar neve is van. Dombra épült, mert a valamikor itt álló malmot gyakran elmosta az eső, gyakori volt az apály; ezért kellett magaslatra építkezni. Trianon előtt a magyarszombatfai járáshoz tartozott Magyarszombatfán kívül Velemér és Gödörháza. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Németh, Cseke, Zsohár László családok. Családok nem költöztek be a faluba, csak lányok, legények házasodtak, nősültek be. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba máshonnan nagyobb számban, csak házasodással jöttek vend fiatalok a ma már jugoszláv falvakból; Pártosfalváról, Kökényesről, Szerdahelyről. (1,2,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az 50-es években (1950-52) több családot telepítettek ki az Alföldre, Vérteskozmára. Közüllük néhányan visszajöttek: Papp Gyula, Klujber Ferenc. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonlónak tartják magukhoz Velemért, Gödörházát fazekas múltjuk, jelenük miatt. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu az Őrség része. Ide tartozik még Velemér, Gödörháza, Őriszentpéter, Bajánsenye, Kisrákos, Nagyrákos, Szalafő, Kercaszomor, Kerjáskápolna. (1,2,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli népcsoport a határnál élő vendek. Falvaik: Pártosfalva, Damolosfa, Kökényes, Szerdahely. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres Velemér árpádkori temploma miatt, Magyarszombatfa kerámia gyára miatt. Szalafőn szép falumúzeum van. Nevezetes idegenforgalmi szempontból a Vadása tó. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem csúfolták a falut semminek, nem tudnak róla. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Vend falvakkal házasodtak általában, mert ezek gazdag falvak voltak. Ilyenek: Pártosfalva, Kökényes, Kisfalu, Szerdahely, Csekefa, Damolosfa. (1,2,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Őriszentpéter évente 2-3-szor marhavásár¬¬; Körmendre, Zalaegerszegre havonta, lóvásár; Szentgyörgyvölgye marhavásár

====b) Piacra: ====
Szentgotthárdra szombaton, Körmendre csütörtökön, Zalaegerszegre nagyon ritkán
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Velemérre augusztus 20-án, Szentháromság vasárnapján, Bajánsenyére májusban
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
nem jártak búcsújáróhelyekre, református község révén (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A fazekasság miatt nem sokan jártak el máshova dolgozni. Akik elmentek, azok az 50-es években dolgoztak az uradalmi erdőben (Batthányiaknak volt uradalmuk a környéken), majd az erdőgazdaságba Őriszentpéterre, Szentgyörgyvölgyre. Ma Zalabaksára, Körmendre járnak el dolgozni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek máshonnan dolgozni. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====
Eladásra csak cserépedényeket készítettek, ezeket Zalában, Somogyban adták el.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
A gazdálkodáshoz szükséges többi eszközt, favillát, gereblyét, faboronát, kocsikast, kosarakat mindenki önmagának készített. (1,2,3)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Helyben készített cserépedényeket használtak. A faluban minden második háznál van egy fazekas (Zsohárok, Zughok), az 50-es évektől a kerámiagyár is működik. A fazekasok edényeiket Zalába, Somogyba is elvitték. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótos tótok, oláh cigányok jártak.

====b) Honnan jöttek? ====
Kercaszomorról, Böröcinről jöttek, a 60-as évek óta nem járnak ezek. (1,2,3)
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük csak a faluban, a falu határában van. Általában mindenkinek van egy kevés. (1,2,3,4)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

n.a.
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Csak egy temetője volt/van a falunak, ennek külön neve nincs.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontokat nagyobb mennyiségben nem találtak. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falunak fogadott ünnepei nincsenek, református község. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között 2 faboronát használtak, majd a 40-es évektől terjedt el a fogatos vasborona, melyből ki-ki kettőt, hármat használt egymáshoz erősítve. (1,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között a kézi vetés volt az általános.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép csak a 40-es évektől volt a faluban. Ekkor is csak kevesen használták. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Villás kaszacsapót és hajmókot használtak, a kaszacsapó volt a gyakoribb. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak olyan kévekötőfát, amelynek vastagabb végén levő nyílásba a sarlót bele lehetett helyezni. Sokszor az erdőn csináltak maguknak, ha otthon felejtették. Anélkül is használták a sarlót. (1,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból is 21 kévét raktak egy keresztbe. Annyi keresztet raktak össze egy kepébe, amennyi egy napi termés volt. (1,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe egy napi termésnek megfelelő keresztmennyiség. Termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 155 cm fölött volt, kb. 160 cm. (1,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor vagy a gazda állíottta ki a munkásokat, vagy kölcsönösen segítettek egymásnak. Mindkettő egyformán gyakori volt. (1,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt szalmát kézi villával hordták kazalba. A 40-es években jelent meg az elevátor, ezt nem mindig tudták használni, a kazalt a hely miatt sokszor nehéz volt megközelíteni. (1,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 50-es évek elején (talán 1951-ben) szűnt meg a hajdina termesztése a TSZ alakulása miatt. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése a 30-as évektől jellemző, volt olyan, aki már előbb és volt, aki csak később alkalmazta ezt az eljárást. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet elterítették, száradástól függően forgatták (általában 2-3 napig), petrencézték, kupacokba rakták és behordták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt kosárban, házilag szőtt szénás-, szalmásruhában hordták be az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
A rudat rögzítő szöget guzsnak nevezték, a többit együtt igának, járomnak. (1,2,3)

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használtak almozáshoz fák leveleit.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Mennyisége a terméstől függött. Ha volt elég takarmány, akkor kevesebbet, ha nem volt, többet. (1,2,3)
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel, tavasszal használtak.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál szügyre erősített tartóláncot használtak. Nyaklóba rúdon tartóláncot kapcsoltak, mely karikával kapcsolódott a szügyhöz. A szerszám így nem szakadt úgy. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A kocsi kisebb, ló húzza, szekér nagyobb, marha, ökör, tehén húzza. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m. Csak nyújtott hosszúszekeret használtak, vendégoldalas szekérre nem volt szükségük. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szekér hátulján a nyomórúdat kötél, rudazókötél szorította le; elől láncot használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát csak akkor használtak, ha edényeket szállítottak a Somogyba, ez erősen ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő vesszőből készült szekérkast használtak. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ritkán megpatkolták a tehenet is, ha rosszul ment, sántítva, ilyenkor is csak elől, a külső részt. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény neve föjöke. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee, nee. Rajta Szőke!

====b) terelik jobbra ====
jobbra: hopp

====c) és balra====
balra: csáli (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca. Coca ne, ne. Cocikám gyere ide. (1,2,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi. Pipi, ne, ne. (1,2,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát csak a nevén hívogatják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Csak lent termeltek, ezt fanyelű sukkal, sulykkal törték. (1,2,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő és álló rokkát használtak a faluban. (1,2,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Valamikor a hegyen (Öreghegy) volt 2 ház, 2 család lakott itt, ma már csak pincék vannak itt. 16 ház volt a hegyen.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Külön düllőnevek a falu határában: Öreghegy, Újhegy, Csertahegy.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu helye mindig itt volt. (1,2,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Több boronából készült lakóház van még a faluban: az Öreghegyen áll még néhány, de ilyen a múzeumház (Fő út 52.) (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhás házak füstjét az ajtón engedték ki. Gyermek korukban már zárt kémények épültek (1920-as évek). (1,2,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házak szoba, kamra, konyha részének egy-egy bejárata volt, ezek az udvarra nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A boronából készült lakóházak keresztmestergerendásak voltak. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek a füstöskonyhájú házakat váltották fel. Az 1900-as évek elején. A század 10-es, 20-as éveiben már általánossá váltak. (1,2,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 40-es években lettek általánosank a „kockaházak”. Egysoros házakat is azóta nem építenek. (1,2,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A füstöskonyhás házakban a szobát mindenhol konyhából fűtött kemence melegítette. Ilyen ház a múzeumház (Fő út 52.). (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét kb. 70 cm-es padkára építették a faluban. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
L alaprajzú zsuppos pajták voltak a faluban. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Kerekes kiszedővillát használtak a kemencében, kályán, nyílt tűzön főzés esetén. Ezt séroklinak nevezték. (1,2,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak metszve savanyítottak káposztát és tarlórépát. Hordóban sóval vagy kenyérrel. (1,2,4)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 50-es években szűnt meg. (1,2,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csillagos formájú kenyértartót használtak vagy csak egy fapolcra rakták fel a kenyereket. (1,2,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyen hajdina- és kölestörőket használtak a faluban. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek hajdinából gánicát. Készítési módja: a liszttel elvegyített hajdinát tejjel, forró vízzel felengedve főzték, amikor megdagadt, elfőtte a vizet, hagymás zsírral összesütötték, kiszaggatták. (1,2,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Lakodalomra, ünnepekre, cséplésre, aratásra szoktak sütni fonott hosszúkás és fonott köralakú kalácsot. (2,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót gyermek koruk óta fogyasztanak. Sok paprikából, 3-4 paradicsomból, 1-2 fej hagymából készül rizzsel, krumplival vagy tojással tálalva. (1,2,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát, paradicsomot nyersen mindig (emlékezetük óta) fogyasztottak, hiszen megtermelték. (1,2,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra mákos, diós kalácsot, fonott hosszúkás, fonott köralakú töltetlen kalácsot, rétest, kuglófot szoktak sütni. (1,2,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Ünnepre nem, de munkára viseltek a férfiak széles, fehér, otthon szőtt, rojtos aljú gatyát. (1,2,3)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok még a 30-as években is viseltek derékban rögzített szoknyát réklivel. Néhány öregasszonyon még ma is látható ilyen. (1,2,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Vásznat minden háznál szőttek, a legtöbbnél asszonyok. Az 50-es években szűnt meg ennek gyakorlata. (1,2,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az asszonyok az udvarban is és bent a házban is fejkendőt viseltek. Az idősebbek még ma is. (1,2,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A lakószobában a két ágyat régen nem, de ma gyakran teszik párhuzamosan egymás mellé. Szokás volt régen is. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöb esküvőt májusban tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nem volt olyan évszak, amelyikben egyáltalán nem házasodtak. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat otthon a pajtában tartották, a lányos háznál és a legényesnél egyaránt. Két napig tartottak, egyik nap a lány otthonában, másik nap a legényében voltak a vendégek.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Két egyenrangú étkezés volt. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalmakat már vendéglőben tartják, Bajánsenyén, Őriszentpéteren, Körmenden, Szentgotthárdon. Néha még most is előfordul, hogy otthon tartják. (1,2)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Egy héttel a lakodalom előtt vőfélyek, vendéghívók járták végig a falut egy üveg borral és egy szalagos bottal. „Házassággal léptünk e hajlékba...” kezdetű verset mondták, melyben szerepelt a vőlegény, menyasszony neve, a házasságkötés és a lakodalom helye és ideje.
====b) 1930 körül: ====
Meghívókat küldenek, személyesen hív meg a jegyespár. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szokásban a lakodalom során a szándékolt edénytörés, de tudják, hogy Gödörházán igen. (1,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A 30-as években volt a faluban fúvószenekar. Őket és Kercaszomorról cigányzenészeket, Szentgyörgyvölgyről vonósokat szoktak a lakodalmakba zenélni hívni.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A cigányok hegedűn, cimbalmon, bőgőn, brácsán játszottak. (1,4)

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Nem volt lucázás a faluban.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Régen volt, gyerekek jártak, szalmát vittek, ezt szórták szét a házakban, és mondták, hogy tojjanak a tyúkok... (csak erre emlékeznek), leszedték a kapukat és átvitték őket a szomszédba. (1,2,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni nem szoktak Magyarszombatfán. (1,2,3,4)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Csak 1-2 öreglegény volt/van a faluban. (1,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes az X-el jelölt tejesfazék.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
A fazekasok egy X-el jelölték tejesfazekaikat, hogy somogyi asszonyok megvegyék ezeket. Ő szerintük ugyanis az ilyen fazékban több tejföl lesz. (1,2,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak az év semelyik napján égő fáklyát a levegőbe dobni vagy tüzet gyújtani. (1,2,3,4)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Felnőttek szoktak bundát húzni, láncos bottal járni a házakat és jó kívánságokat mondani. Általában megkínálták valamivel őket. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés nem volt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjét nem ismerik, reformátusok. (1,2,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket az ördöggel, a kutyával, a cigányokakl szokták ijesztegetni. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt szokás a faluban. (1,2,3,4)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak semmilyen alakot a holdban, ők reformátusok, nem babonásak. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]

Kissomlyó

2014-04-23T00:01:55Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. július |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Erdélyi Ká…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Erdélyi Károly, 1909, Kissomlyó, evangélikus, Kissomlyó, Kossuth u. 109.
|-
|
|(2.) Szőke Karolin, 1910, Kissomlyó, evangélikus, Kissomlyó, Kossuth. u. 109.
|-
|
|(3.) id. Tóbiás Károly, 1911, Kissomlyó, evangélikus, Kissomlyó, Kossuth u. 102.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kissomly%C3%B3
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kissomlyo.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az adatközlők a falu keletkezéséről semmit sem tudtak mondani. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu legrégebbi családjai a Somogyi, a Szabó és az Erdélyi családok. Olyan régi családok, hogy senki se tudja, hogy mikor kerültek Kissomlyóra. A megkérdezettek szerint nagyon régi család volt a Hegedűs család is, őket az 1950-es években mint kulákokat kitelepítették, azóta nem is halottak róluk semmit. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Senki nem tud róla, hogy valaha is nagyobb számban a faluba betepültek volna valahonnan. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el nagyobb számban soha. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kissomlyóhoz hasonlító falu Borgáta, Duka és Jánosháza, mert hasonló vagyonú gazdák laktak ott is, és mert közel vannak egymáshoz. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Kissomlyó Kemenesalja vidékéhez tartozik, amely vidéket Berzsenyi tett nevezetessé – vallották az adatközlők. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Az informátorok szerint a Kissomlyót övező falvak mind Kemenesaljához tartoznak. Közeli vidéken élő csoportként a Krapotokat nevezik meg Kissomlyótól nyugatra. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Egyházashetye azért híres, mert ott született Berzsenyi Dániel. Jánosháza pedig az iparosai miatt híres és arról, hogy sok zsidó élt ott. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolkodó mondásokat nem mondtak soha a falubeliek és Kissomlyót sem csúfolták a környékbeliek. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szokás volt és gyakran házasodtak a környékbeli falvakból, leginkább Jánosházáról és Dukáról. Peresztegről és Vashosszúfaluból viszont soha nem házasodtak, vallási okokból. Például Vashosszúfalu tiszta katolikus község és az ottaniak az evangélikus házasodni szándékozót még ki is gúnyolták: hosszasan nézegették, kémlelték, hogy van-e szarva. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Minden évszakban voltak nevezetes nagy állatvásárok. Ilyen volt a József napi, a Bertalan napi és a Márton napi, melyeket Celldömölkön, Jánosházán látogatták.

====b) Piacra: ====
Minden hét szerdáján Jánosházán és csütörtökjén Celldömölkön volt piac, ezekre eljártak.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kissomlyón augusztus 20-á tartottak búcsút. Régen eljártak Pünkösdkor a sümegi búcsúra. Valamikor ősszel pedig gyalog mentek a búcsúba Celldömölkre és Borgátára. (1,2,3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Alkalmanként kaszálni mentek el Egyházashetyére Nagy Sándor birtokára. Ugyanide sokan szegődtek cselédeskedni. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Kissomlyóra nem jártak dolgozni más községekből. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Tüskeváron és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak a faluban, melyeket részint Jánosházán és Celldömölkön a piacon, részint pedig vándorárusoktól vettek. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A kissomlyóiaknak szinte mindenkinek csak a saját szőlőhegyükön a falu határában volt szőlője

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
. Más falubelieknek is volt itt Kissomlyó határában szőlője jelentős számban, főleg a vashosszúfaluiaknak, dukaiaknak, borgátaiaknak, egyházashetyeieknek. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Kissomlyón egy temető volt és van. Ez egy vegyes temető, melynek a központi részébe temették a katolikusokat és körbe a szélére az evangélikusokat.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontokat nagyszámban soha nem találtak errefelé. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Az adatközlők egybehangzó válaszai szerint a falunak a fogadott ünnepe augusztus 20. István király ünnepe. Ekkor tartották a búcsút is. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között általános volt az egymáshoz erősített 2-3 vasborona használata. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Kissomlyón mindenki gereblyés (b) kaszacsapót használt mindig. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. A kéve kötő fa vastagabb felén csak egy kis kerek luk volt, amibe madzagot fűztek, evvel lehetett felakasztani. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve jelentett 1 keresztet és 10 kéve 1 lábat. A mezőn összekapcsolva 4-5 keresztet raktak: ez volt a kepe. Az emlékezettel elérhető időben a kévék száma nem változott. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a kepe szót, ami a mezőn 4-5 összekapcsolva rakott keresztet jelentett. A kepe szót nem használták a termény mennyiségének megjelölésére. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Kissomlyón sajnos egy csépet sem tudtam lemérni, de az adatközlők egybehangzó állítása szerint a csép nyele biztos, hogy 155 cm fölötti hosszúságú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén a két világháború között mindig szerződtetett munkások, állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Az emlékezettel elérhető időben Kissomlyón mindig nyárssal hordták a szalmát kazalba. Ez a módszer kizárólagos jellegű volt, de hogy honnan került a faluba, arra már a megkérdezettek közül senki sem emlékezett. A kb. 4 m hosszú nyársat egy ember vízszintesen tartotta, míg egy másik ember felhúzta a szalmát a nyársra a vasalt hegyén keresztül. Ennek végeztével az előbbi ember a nyársat a feje fölé függőlegesen emelve a kazalhoz ment és ott a szalmát a kazalra borította. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1945 után még itt-ott nagyon kevesen termeltek hajdinát, de a termelés teljes megszünésének időpontja 1959. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való barázdába vetése kb. a múlt század legvégén kezdődött és az 1920-as években lett teljesen általános az adatközlők szerint. (1,3)
Elterjedésének kezdeti idejéről nem tudott semmit, általánossá válásának idejét szintén az 1920-as évekre teszi. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát 4 napig szárították. A renden naponta egyszer forgatták. Ha eső esett, újra kellett forgatni. Ha megszáradt boglyákba gyűjtötték. Állványt a szénaszárításhoz nem használtak, csak a lucernáéhoz. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt az istállóba általánosan „gazhordóruhával” vitték és csak ritkán vasvillával, vagy bakszekérrel. Hogy a három eszköz használata közül melyik a régebbi és melyik az új, azt egy adatközlő sem tudta. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, használták a fák leveleit almozáshoz régen.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Kissomlyón majdnem mindenki!

====c) Melyik évszakban?====
Az adatközlők szerint ősszel. (1,2,3)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A b) ábrán látható eszközt használta mindenki Kissomlyón. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret marha után kötötték, a kocsit pedig ló után. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m hosszú volt. Egyaránt használtak nyújtott szekeret és vendégoldalt is, de a nyújtott hosszú szekér a régebbi és ezt használták többen. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A faluban általánosan a nyomórúd leszorításához a szekér hátulján kötelet használtak, de egy-két gazda, tehát kevesen csigát használt, ami fából készült és két „lapicka” segítette a kötél megfeszítését. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt az adatközlők szerint. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az informátorok szerint a a) típusú szekérkas volt az elterjdtebb (általános) a faluban, de kevesen b) típusút használtak.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Két szekérkast senki sem használt. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évszaktól függetlenül a marhát és a tehenet is talpalják, ha kisebesedik a lába. Kisebesedés esetén mindenki ezt teszi. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!

====b) terelik jobbra ====
Hi!

====c) és balra====
Hajsz!

A becce szót ismerik, a kis borjút hívják így és nem kapcsolják egyetlen indítószóhoz sem. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Cocám-ne!” szavakkal hívogatják a disznót. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Tyu-tyu-tyu!” szavvak hívogatják a tyúkokat. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Neve szerint, „Ne!” vagy „Le!” szavakkal hívják a kutyát. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt: „kendervágót” használtak. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Kissomlyón a fekvő (a) és az álló (c) rokka típusai terjedtek el, mindegyiket csak „rokkának” hívták. Az adatközlők szerint a fekvő (a) rokka a régebbi a faluban. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A mostani falu közvetlen közelében keletre állhatott régen ez a falu az adatközlők – szüleiktől hallott – elbeszélése alapján. Az informátorok emlékezetével elérhető időben nem volt a faluban több, egymástól elkülönülő házcsoport. (1,2,3)

====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.

====b) Miért volt így? ====
n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat (amiben laktak) olyan régen lebontották már, hogy a bontás időpontját még évtizednyi pontossággal sem tudták a megkérdezettek megjelölni. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét teljesen lebontották és helyette új, zárt kéményeket építettek a fal mellé. Kb. az 1930-as évek óta kizárólag csak zárt kéményeket építettek a faluban. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Az adatközlők szerint a legrégebbi házakon csak egy ajtó nyílt a szabadba a konyhából. Az ajtó az udvarba nyílt, néhány házon a tornácra. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Az adatközlők egybehangzó állítása szerint volt keresztmestergerendás ház régen a faluban, földfalu ház esetében is. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1920-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata, ekkor kb. a falu házainak felében volt. Az informátorok szerint az elsőket kb. a múlt század végén rakhatták. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1945 után már nem építettek egysoros házat a faluban és kb. ettől az évtizedtől kezdve (1940-es) vált általánossá a „tömbházak” építése. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem, ilyen házról nem is hallottak, nem volt a faluban. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
c) normál magasságú kb. 50-60 cm-es padkára építették a konyhai kemencét. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az adatközlők szerint volt régen kiugró középrészes és leeresztett odaltoldású pajta is, de régen is az egyetlen máig fennmaradó típusú volt a legtöbb, ez a típus pedig a következő alaprajzzal bír. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát Kissomlyón. (1,3)
a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát Kissomlyón törköly között savanyítottak egészben is és gyalulva is.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát viszont mindig csak gyalulva savanyítottak. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1959 után szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban mindenki b) típusú kenyértartót használt kizárólag. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Sajnos a faluban már nincs ilyen eszköz, de régen használtak dongás, füllel ellátott fából készült vajköpülőt, aminek félbevágott kobaktököt tettek a szájára használat közben, hogy a folyadék ki ne cseppenjen belőle. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Sajnos a faluban egyetlen fából készült hajdinatörőt sem találtam és az adatközlők még a rajzok segítségével sem tudnak visszaemlékezni a hajdinatörők ütőjére. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Régebben ugyan készítettek hajdinából kását, de azt sohasem fogyasztották kiszaggatva! (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás (a) és fonott kerekalakú (b) töltetlen kalácsokat szoktak sütni Kissomlyón: „fonyott kanyácsot”. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatközlők szerint Kissomlyón mindig készítettek lecsót. Paprika a legtöbb, kicsit kevesebb paradicsom és pár fej hagyma volt benne. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az adatközlők egybehangzó állítása szerint Kissomlyón „emberemlékezet óta” fogyasztottak nyersen paprikát és paradicsomot. Sajna még „keresztkérdésekkel” sem lehetett megtudni a nyers fogyasztás kezdeti időpontját. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „Karácsonyi asztalra” mindig diós és mákos kalács került Kissomlyón. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek széles gatyát a férfiak ünnepre felsőruhaként. (2,3)
Viseltek széles gatyát. (1)

====b) Hány szélből készült?====
Biztos, hogy 2 szélnél többől készült. (1)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Kissomlyón az asszonyok sohasem szőttek vásznat. (Csak fonalat fontak.) (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kissomlyón nem volt „kötelező” az asszonyoknak az udvaron kívül a fejkendő viselete, de aki nem hordott kendőt arra mindenki azt mondta, hogy „kacér”. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. az 1950-es évek elejéig volt általános szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele, de idős emberek lakószobáiban még ma is előfordul az ágyak ilyetén elhelyezése. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő farsangkor, februárban volt.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
1910 körül Kissomlyón böjti időszakban soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap.
====b) 1930 körül: ====
1960 körül viszont már szombat volt az esküvő napja a héten. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egy főétkezés volt este a vacsora. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalom mindig a vendéglőkben zajlik, a vendéglőkben is a vacsora a főétkezés.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Kb. 15 éve vált általános szokássá nem otthon tartani a lakodalmat. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a násznagy 2 héttel a lakodalom előtt egyszer hívta meg személyesen a vendégeket.

====b) 1930 körül: ====
1980 körül a jegyespár egyszer, amikor az idejük engedi személyesen hívják meg a szűkebb rokonságot, néha a legkedvesebb ismerősöket és a többi vendéget postai meghívóval értesítik kb. 1-2 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt soha Kissomlyón a lakodalom során szándékolt tányértörés. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A cigányzenészeket Jánosházáról, vagy Gércéről hívták majdnem mindig, de előfordult néha, hogy a helybeliek is ki tudtak állítani egy zenekart. Máig a cigányzene az általános lakodalmakkor
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Bőgőn, hegedűn, cimbalmon és brácsán.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekarban 5-en voltak: 1 bőgős, 2 hegedűs, 1 cimbalmos és 1 brácsás.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
. A tangóharmónika kb. a II. világháború körül léphetett a zenekarba, de ezt az információt az adatközlők nagyon bizonytalanul mondták. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án reggel volt Kissomlyón.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A szokás kb. 1945-ig tartott, nem zenéltek és nem volt alakos. Szalmát vittek a legények és azt az udvaron és a lakásban szétszórták, hogy a kotlósnak legyen min tojnia. „Szabad-e kotyolni?” kérdéssel köszöntötték a lucázók a ház népét, ha nem engedték be őket, akkor azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen!” Több kötött szövegre már sajnos nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Szilveszterkor regöltek a legények.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Ez a szokás kb. 1945-ig élt.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szövegre sajnos az adatközlők nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban mindig volt kb. 5 öreglegény. Ez a II. világháború előtt még nem érte el a lakosság 1 %-át, de ma – tekintve a lakosság csökkenését – 1,5 %-ot jelent. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen, használtak X-el díszített tejesfazekakat.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Általában 2 db X-el díszítették.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Magyarszombatfán készítettek és vándorárusoktól, vagy Jánosházán szerezték be általában. (1,2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak égő tárgyat a levegőbe dobni soha. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
December 6-án általában családonként valaki beöltözött Mikulásnak: bekormozta arcát, kenderszakállat ragasztott, kifordított subát vett a hátára, kezében láncos botot fogott és vagy a gyerekeknek adott, vagy azoknak kitisztított, ablakba rakott cipőjükbe tett egy kis diót, mogyorót és almát. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
5-6 szereplője volt a betlehemes játéknak: csak pásztorok. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt minden állat védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen lúdvérccel ijesztgették. (2,3)
A lúdvérccel és heusz(?)-szal. (1)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Sohasem volt szokás a diódobálás. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágót láttak a régiek a holdban. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kisrákos

2014-04-22T22:39:53Z

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Bita József, 1922. Református, Kisrákos, Fő út 40.
|-
|
|(2.) Bita Józsefné Varga Irma, 1921. Református, Kisrákos, Fő út 40.
|-
|
|(3.) Dezse György, 1899. Református, Kisrákos, Lapszer út 3.
|-
|
|(4.) Körnie János, 1912.
|-
|
|(5.) Bedők Ernő, 1907.
|-
|
|(6.) Özv. Krizsa Jánosné, 1911.
|-
|
|(7.) Sebők Ernőné, 1931.
|-
|
|(8.) Fekete Imréné, 1926.
|-
|
|(9.) Dvornicser József, 1926.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisr%C3%A1kos
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kisrakos.hu/pages/telepules.aspx
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu neve valamikor Iklód volt, majd Iklód-Kisrákosként emlegették. Hogy e nevek mit jelentek, azt nem tudják, ezt is a szülőktől hallották. (1)
Úgy hallotta, hogy Nagyrákos és Kisrákos valamikor egy város volt. Hogy hogyan osztották meg és mikor, azt nem tudja, de ma a két falu között erdők, mezők vannak. (2)
Keletkezési időpontot nem tud a faluról. (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Bita, Zsohár, Kovács, Sebők, Kapitány, Balogh. Régebben beköltözöttek: Könye Bajánsenyéről, Kulcsár Nagyrákosról, Bedő Kustánszegről. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluba nem települtek be nagyobb számban, csak néhányan beházasodtak, a lakók magyarok. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az 50-es években sok fiatal elvándorolt a beszolgáltatások elől. Körmenden, Zalaegerszegen, Zalalövőn települtek le és még Polgárdiban, a kitelepített svábok helyére. A faluból is kitelepítettek néhány családot a Hortobágyra. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A neve alapján hasonló falunak tartják Nagyrákos. Szeres-település volta miatt Viszákot, Szalafőt, Bajánsenyét, Őriszentpétert, illetve az egész Őrséget. (1,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu az Őrség része. Az Őrség a jugoszláv határtól (Bajánsenyétől) a Marác folyóig terjedő területet öleli fel. (2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység a Hegyhát, ide tartozik Szarvaskend, Halastó, Döröcske, Döbörhegy. A zalai dombsághoz Kustánszeg, Milájszeg. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nevezetes községek: Velemér – árpádkori templom, fazekasság; Magyarszombatfa – kerámiagyár, fazekasság; Gödörháza – fazekasság; Pinkamindszent – határőrközség volt; Őriszentpéter – őrségi vásár. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem csúfolták a falut a környékbeliek, sem ők más falvakat. Egyes családoknak, azonos nevű családoknak volt megkülönböztető, esetleg csúfnevük. Voltak a faluban Boltos Biták, Külső Biták, Amerikai Biták, Rokkant Biták (elnevezés, foglalkozás, lakhely, családtag, egészségi állapot alapján). (1,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sokan házasodtak környékbeli falvak lakóival (Pankasz, Nagyrákos, Bajánsenye), férfiak, nők egyaránt jöttek, mentek házasodással a faluból. Leggyakrabban Szaknyér, Viszák fiataljaival házasodtak az itt lakók. Olyan falut nem tudnak, amelyikkel kizárt volt a házasodás lehetősége. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Országos állat- és zsibvásár: Zalalövő 3-4-szer évente, Nagyrákos 2-3-szor évente, Őriszentpéter 3-4-szer évente, Körmend havonta, Zalaegerszeg havonta. Szombathelyre havonta főleg a 40-es években bikát mentek vásárolni.

====b) Piacra: ====
Nem jártak (esetleg Körmendre), ami kellett, megtermelték, előállították.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környék búcsúira jártak: Pankasz (június utolsó vasárnapja), Nagyrákos (július első vasárnapja), Őriszentpéter, Jánosfa (június utolsó vasárnapja), Szentjakab (július harmadik vasárnapja), Őrismagyarosd (Szentháromság vasárnapja), Viszák, Ivánc, Kisrákos (június harmadik vasárnapja).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Csak ritkán, akkor Vasvárra (inkább Iváncról). (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régebben sokan jártak csépelni, aratni, kukoricát szedni, kapálni, répát sarabolni, egyelni Csallóközbe, Jegespusztára, Zicsiújfaluba, Békésbe, Nagyszentjánosra, Mosonkárolyházára. Hogy hányan, az a terméstől függött, de általában 10-12 ember hetente. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jöttek máshonnan munkára, illetve ritkán, ha itt nem kaptak munkásokat Őrimagyarosdról, Szőcéről. (1,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Magyarszombatfán, Veleméren, Gödörházán készítette cserépedényeket használtak. Régen ezekből a fazekasok helybe jöttek, ma a kisrákosiak keresik fel a falvakat vagy a piacon szerzik be ezeket. (1,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A faluba drótos tótok, edényfoltozók, bosnyákok, paprikások, meszesek, köszörűsök jártak, kb. a 60-70-es évekig.
====b) Honnan jöttek? ====
Trencsén megyéből. (1,2,3)

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más falvak határában a helybelieknek nem volt szőlőjük, csak a határban levő Pacsai hegyen. Ma többeknek van a Balatonon, Döbörhegyen. (1,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van/volt Kisrákosnak. Külön neve nincs. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepük nincs, reformátusok. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egyéni gazdaságokban 2 boronát használtak (kétlevelű borona) ez előbb fából, majd vasból készült. Az uradalmakban 2-3 egymáshoz erősített boronát és egylevelű boronát is használtak. (1,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt a gyakori.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Csak 1-2 ember vetett géppel a két világháború között. A gépi vetés csak a háború után lett gyakoribb. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót használt mindenki. Ismerik a hajmókot is (kajmók), de nem alkalmazták. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Láttak vastagabb végén nyílással ellátott kévekötőfát, de a faluban nem volt általános használatban. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból általában 17 kévét raktak egy keresztbe, de a 21 kévéből álló kereszt is előfordult. 21-nél az első kéve feje alá rudat tettek. 2-3 keresztet raktak össze, ahol villámveszély volt, máshol 10-et is. Ezeket egyaránt kepének nevezték. (1,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározott számú kereszt. Állhatott 2-3-ból (villámveszélyes helyeken), de 10-ből is. A kepe szót a termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 170-180 cm volt. (1,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén kalákában dolgoztak. A II. világháború után 2 gép volt a faluban, ezt is Körmendről hozták, részescséplés volt. Az első kombájn a 60-as években jelent meg. (1,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal (hosszú rúd végén hegyes vassal) hordták kazalba, ez volt az általános, vállon, fejen vitték. A 60-as években megjelent az elevátor is, ahol hozzáfértek vele szalmához. (1,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már a II. világháború előtt is eke után, barázdába vetették a burgonyát. Általánossá az 50-es években vált. (1,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet lekaszálták. A rendeket szétszórták, szárították, általában egyszer forgatták, petrencébe rakták. Másnap újra kiterítették, majd behordták. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt kosárral, villával, szénásruhával hordták be az istállóba. Egyformán gyakori volt mind a három. (1,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Főleg a II. világháború előtt volt gyakori, hogy akinek kevés földje volt és nem volt szénája, az ősszel fák leveleit használta az almozáshoz. A háború után már csak elszórva fordult elő ez. (1,2)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Régen csak tartóláncot alkalmaztak a ló befogásánál (1930 körül), ma a tartóláncon kívül nyaklót is használnak. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A tartólánc a régibb, az újabb a nyakló.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: ökör, tehén húzza, nehézteher szállítására használják.
Kocsi: könnyű terhet szállított, általában egyes lófogattal ellátva. (1,2,3)
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m volt, csak nyújtott hosszú szekeret használtak, vendégoldallal szállítás nem volt, ma inkább. (2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján 8-9 m-es rudazó kötéllel történt, amely kenderből készült. Elől láncot alkalmaztak. (1,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglyát nem használtak, csak subert. Esetleg a háború alatt itt maradt 1-2 saroglyát használták fel. (1,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Ilyen formájú szekérkast használtak (rajz).

====b) Használtak-e kettőt is?====
Általában kettőt tettek össze, de egy mindig volt. (1,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem patkolták a vonómarhát, de ha az ökör megsántult, akkor patája belső felére került a patkó. (1,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, ne!

====b) terelik jobbra ====
Hikk!

====c) és balra====
Hopp! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, ne. Coca, coca gyere ide! (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi. Pipi ne, ne. (2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát az egész faluban a nevén hívogatják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Csak lent termesztettek, ezt sulyokkal törték, amely gömbölyű volt. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő, álló típusú rokkát egyaránt használtak a faluban. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu határában levő dombon volt valamikor néhány ház.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Ezt a részt Fodor-szernek hívták, ma már nincsenek itt házak. Kisrákos szeres település: Fodor-szer, Pumpás-szer, Sohár-szer, Lap-szer, Felső-szer. (1,2,3)

====b) Miért volt így? ====
n.a.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat 1955 körül bontották le. (1,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöt az ajtón engedték ki, a kemence kidobása után a falba építettek kéményt. A konyha ajtó feletti lyukon engedték ki a füstöt. Zárt kémények már a 900-as évektől voltak, általánossá csak a 40-50-es években váltak. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Egy-egy bejárata volt a szoba + konyha + kamra résznek, ezek a pitvarra nyíltak. (1,2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt keresztmestergerendás ház, a füstöskonyhások azok voltak. Nem volt ilyen ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelytek használata az 1920/30-as években lett általános. Az első időpontját nem tudják. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése a II. világháború után lett általános. Egysoros házakat a 40-es évek óta nem építenek. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A füstös konyhájú házak mindegyikében konyháról fűtött kemence volt a szobában. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét kb. egy méteres padkára építették. A konyha egyik sarkába, a padló szintjére állították. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban L alaprajzú, leeresztett oldaltoldású pajták voltak. A legtöbb azonban egyenes. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Kerekes kiszedővillát használtak, kerekes lapátnak nevezték. A kenyér kiszedéséhez, berekásához is ezt használták. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva és csak káposztát savanyítottak hordóban. (1,2,3)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg általánosan, egyes helyeken már 1945-46-ban. (1,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőívesen kenyértartót használtak. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Dongás vajköpülőt füllel ellátva nem használtak, cserépedényben köpülték a vajat. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyen kölestörőt használtak. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából rétest, málét, kását, gánicát (ezt csak ritkán) készítettek, hurkatöltésre is használták. Kölesből többször csináltak gánicát. Berántották (zsírral összefőzték), tejjel fele engedték, ha elfőtte a tejet, fogyasztották. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepre, hétköznapokra, munkára (aratás, cséplés) szoktak sütni fonott köralakú, sima köralakú, kifli alakú töltetlen kalácsot. A fonott köralakút perecnek nevezték. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Emlékezetük óta mindig fogyasztottak lecsót. Sok paprikából, pár paradicsomból, néhány fej hagymából készítik. Sóval, cukorral ízesítik, rizst vagy tarhonyát tesznek bele, néha kolbászt. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Emlékezetük óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. Megtermelik. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, üres kalácsot, kevert és gyúrt tésztákat készítettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak régen ünnepre széles nadrágot, melyet otthon szőttek, fehér volt rostos aljjal. Munkára hordtak csak ilyen házilag szőtt nadrágot.

====b) Hány szélből készült?====
Nem tudják, hány szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Most is még előfordul idősebb asszonyoknál, de az 50-60-as évekig volt gyakori. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Majdnem minden háznál szőttek az asszonyok vásznat. Az 50-es évekig, a háború után egyre ritkult. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az asszonyok általában bent a lakásban is fejkendőt hordtak. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokásban volt a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobában (főleg a 40-es években), néha még ma is. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül tavasszal tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Olyan időszakról nem tudnak, amikor egyáltalán nem volt esküvő. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap-hétfő

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a háznál tartották a pajtában vagy a házban. A vendégek először a lányos háznál voltak, innen mentek a férj házához.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Mindkét helyen egyenrangú étkezés volt. Általában 2 napig tartottak. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalmat étteremben, a helyi kultúrházban tartják. Sokszor van Őriszentpéteren, Körmenden. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
2 vagy 4 vőfély járta végig a meghívandókat 2 héttel a lakodalom előtt csütörtökig. A távolabb lakókat kerékpáron keresték fel, utoljára a falusiakat hívták. Kalapjukra minden háznál 1-1 különböző színű szalagot kötöttek, megvendégelték őket.
====b) 1930 körül: ====
Meghívókat küldenek, személyesen megy el a jegyespár. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt a lakodalom során szándékos tányértörés. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmakra Pankaszról hívtak cigányzenekart.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, bőgőn, cimbalmon, fúvós hangszereken játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 főből állott.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás nem volt a faluban. (1,2,3)

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt szokásban. (1,2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban vannak/voltak öreglegények. Régen csak néhány, ma kb. húsz van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak róla, hogy X-el meg voltak jelölve a tejesfazekak. (1,2,3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem élt ez a szokás a faluban. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Mikulásozni csak a családban szoktak. Gyerekek öltöztek be bundába, kucsmába, láncos botot vittek magukkal, mondókát mondtak, amelyért valamilyen ajándékot kaptak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Régen betlehemeztek. Gyerekek öltöztek be bundába, pásztoroknak, jászolt vittek magukkal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjét nem ismerik, reformátusok. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Megesz a mumus! Jön a farkas! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek egy embert láttak a holdban, aki fejszét visz a vállán, a fejszére pedig tüske van ráakasztva (összekötött tüske). (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kispirit

2014-04-22T22:39:08Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1992. június |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Doma Gyula, …”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Doma Gyula, 1912, Kispirit
|-
|
|(2.) Horváth Jenő, 1925, Kispirit
|-
|
|(3.) Molnár Lajos, 1920, Kispirit
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Borvendég Attila
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Kispirit
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.kispirit.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A hagyomány szerint a falu az 1500-as évektől létezik. Piritek, Csögle, Adorján nemesített falvak, amelyeket törpe nemesek lakták. (2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Doma, Fülöp, Horváth (1,2,3)
Ferenciek, Beck (2,3)
Mihályka (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt betelepülés. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Amerikába az első háború előtt, jó néhányan elmentek. „A TSZ szervezésekor a fiatalok elpucoltak”. (1)
1959-60-ban a fiatalok elmentek a városokba, a TSZ elől. Ajkára, Veszprémbe. (2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nagypirit, Csögle, Adorján. Mert református falvak. De hasonló még Egeralja, Nemesszalók. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Somló-vidék. Ebbe a választó kerületbe tartozott. (1)
Kisalföld, „marcali gyereknek” mondták az ittenieket. (2)
Marcal-mente, itt van a Marcal ártere. (3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kemenesalja, Kemenesi dombság, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Sömjénháza, Magasi.
Somló, Iszkáz, Kerta, Kiscsősz. (2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Külső-Vát – csaták voltak, még Zrinyi Miklós idejében. (Híres még Kispirit, itt a Napoleoni háborúk idején agyonvertek három franciát.) (1)
Iszkáz – Nagy Lászlóról, Somló-vidék – a híres boráról. (2)
Iszkáz – Nagy Lászlóról. (3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Kispiritnek nem volt csúfneve. A nagypiritieknek bozótiaknak neveztük. (1)
Bozótiak, árkontúliak. (2,3)
„Nekidültek mint piritiek a ködnek.”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A környező református falvakból. Elsősorban Csögle, Nagypirit, Nemeskocs. Az összeházasodás inkább a reformátusok és evangélikusok között volt jelentős. Kamondról hoztak asszonyt. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Jánosháza: József-napi, Lipót-napi vásárok, terményt vittek, sertést. (1)
Celldömölkbe, állat és kirakodó vásárba, baromfi, gabona, tejtermék Jánosházára, Somlóvásárhelyre, Tüskevárra, Nagypiritre, Csöglére. (2,3)

====b) Piacra: ====
„Cell”, kofapiac volt minden héten. (1)
Celldömölkbe, asszonypiacra, „zsigvásárba”. (2,3)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nem jártak. (1)
Iszkáz, Kerta, Csögle – de csak a mulatságba. (2,3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
„Innen nem igen jártak el, gazdag falu volt.” (1)
Nem. (2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Egy nagygazda volt, aki szokott cselédeket fogadni Szent György napján. Ált. 4-6 családot. (1)
A Dezső gazdának voltak cselédei. (2,3)
Nem tudják honnan jöttek.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Csak a maguk használatára, piacra nem. Kevés kisiparos volt a faluban. (1,2,3)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Tüskevári cserepesektől helyben, illetve piacokon „Cell”-ben, Nagypiriten vásáron vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Mezei szőlő volt, a falu határában, esetleg a csöglei szőlőhegyen (Meggyes-domb). (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy, a Jánkai dülőben. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A 30-as évektől általános. Három levelű boronának nevezik. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Takaróskasza .(1)
A b) az a), c) típust a Dezsőkhöz járó aratók használták. (2)
Takaró, kaszatakaró. (3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötőfát használtak, de ilyet nem. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Árpa, búza, zab, 13 kéve egy kereszt, rozs, 17 kéve. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen az egymásra rakott kereszteket nevezték kepének. Nincs meghatározott száma. (1)
„Pl. 10 kereszt egy kepe”, de változott a száma „a kepe mutatta a gazdaságot”. (2)
Igen, mint fennt. 1 kereszt 30-40 kg. (3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
1 öl. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Előre leszerződött csapat járt a géptulajdonossal. (1,3)
A faluban nem volt gép, vidékről jött a gazda, s masinálta a falut. A helbeliek szerződtek le. (2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Aláhúzó masinával vasvellával hordták kazalba gépi cséplésnél nyárssal. (1)
Nyárssal (2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem volt. (1,3)
Nem sok, de volt a II. világháború után. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1925 után. (1)
„Amióta emlékszem mindig eke után vetettünk”. Kb. 1930-as évek. (2)
„Gyerekkorom óta” kb. 1930 tája. (3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden szárították, harmadnapra megforgatták, börzögették, majd petrencébe gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istálló ruhával. (1)
Kosárban, villával. (2)
„Ki hogy”. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafölső/igafölső rész

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
„Ha szükebben volt a szalma, a takarmány pótoltuk”. Ősszel cser, tölgy, akác. (1)
Igen, akác és diófa levelét. (2)
Igen. (3)
Nem említenek nevet.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, szügyellő lánc a „c” volt használatban. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér és a kocsi között annyi a különbség, hogy a rúdszárny a kocsinál hosszabb volt. A szekér elé vonómarhát, kocsi elé lovat fogtak be. (1)
Szekér elé marhát, kocsi elé lovat fogtak be. (2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú szerké 2 öl hosszú volt. A vendégoldalt csak később kezdték el használni, a háború után. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől hosszú lánccal, hátul rudazó kötéllel szorították le a nyomórudat. Csigát más eszközt nem használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Ívelt volt elől, hátul. A hátsó magasabb volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Parádés kocsinak használtak szekérkast. 30-40 cm magas lehetett, olyan hosszú, mint a kocsi. Ülés is volt benne. Csak hátul volt zárt. (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Akinek sokat kellett köves úton járni, jobbára az első lábát. Mindkét körmét. (1)
A környéken nem, csak ha köves úton jártak, az első láb mindkét körmét. (2)
Nem. (3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
„Haljál azon”. (1)
Néven (2,3)

====b) terelik jobbra ====
Hé-Hajsz! (1,2,3)

====c) és balra====
n.a.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne kocám, ne kocám ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Tyu-tyu ne!” „Pi-pi ne!” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Esz gyere ide esz!” (1)
„Le!” (2)
„Néven le!” (3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörőt és tilolótípusú törőt (tiloló gyarató). (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” típust használták. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nincs és nem volt ilyen ház és házcsoport a falu határában. (1,2,3)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem voltak az én időmben sövényházak. (1)
Csak tömős házakat tudok. (2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabad és füstöskéményeket már a világháború előtt elkezdték átalakítani. A faluban még ma is található: Fülöp István, Templomtér, Hajmás Sándor, Széchenyi u. 5. A zárt kéményeket a falon belül helyezték el. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Udvarba, folyosóra, az utóbbi a gyakoribb. (1)
Folyosóra. (2)
Folyosóra, gádorba. (3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A tömős házak nagy része mestergerendás volt. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Még az első világháború előtt, a nyolcszázas években.” (1)
Nem tudja. (2)
Mikor születtem, már volt. (3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A harmincas évek után kezdték el építeni az új stílust. (1)
A világháború után. (2)
A két világháború között. (3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Már nincs ilyen régi ház a faluban, de az adatközlők emlékeztek rá. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A földtől 50 cm-re volt a kemence szája. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egyszerű, négyszögletes, hosszú pajta volt, tömös falakkal, középen volt a bejárat, jobbról, balról szórták a szalmát. Esetleg előfordult törek tároló is benne. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem ismerték, sütőlapáttal húzkodták ki az edényt. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is csak lereszelve. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
50-60-as években. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen még használták az „a” típus volt elterjedt. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem ismeri. (1)
Használták 4-5 literes volt, de nincs ilyen a faluban. (2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták ezeket a törőket. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A) típusút sütötték, fonott kalács néven. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Talán a 30-as évektől készítenek. Ált. paprikából volt több, tettek bele tojást is. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Az első világháború után az orosz hadifoglyoktól láttuk meg, hogy nyersen ették.” (1)
„Amióta emlékszem, ették.” (2)
„Az én időmben ették.” (3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Gyerekkoromban csak az volt.” (1)
„Már csak egy csöglei bácsi szokott jönni széles gatyában.” (2)

====b) Hány szélből készült?====
4-5 szél lehetett, de már csak néhány öreg viselte. (3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
„A huszas években kiment a divatból.” (1)
„Már az anyám egyberuhában járt.” (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nagypiritre, Csöglére vitték szövetni. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
„A második háborúig után kezdtek hajadonfött járni.” (1)
Igazából nem volt soha kötelező a kendő. (2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Egymás végébe voltak, a harmincas években jött divatba, hogy egymás mellé helyezték. (1)
Mióta új típusú házat építenek. (2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor volt az általános, de nem volt ilyen évszak.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön nem volt. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Kedden eljegyzés, szombat, vasárnap esküvő.
====b) 1930 körül: ====
Szombat vagy vasárnap. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A fiús háznál. (1,2,3)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőbe, kultúrházban. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A két első „vőfény”, pántlikás bottal, danolva járták a falut.
„Ne vegyék rossz néven, hogy beköszöntöttem
mídőn egy új házaspár küldötte lettem
Doma Kálmánt nagy öröm érte
Isten az áldást bőven rá mérte
Szeretett szülei eresztik szabadon szárnyára
mivel rátalált szeretett párjára Molnár Mariskára
Ennek örömére lesz egy nagy lakodalom
Amelyre a tisztelt ház népét szeretettel meghívom
Szombat este hat órára mind ott legyenek,
A vidám ünnepen minden részt vegyenek
Kést, villát hozzanak, több hívást ne várjanak
Ha jönnek, lesznek, ha hoznak, esznek.” (1)
A vendéghivogató végzi két héttel előtte. (2)
A jegyespár jár, vagy egy embert bíznak meg. (3)

====b) 1930 körül: ====
A jegyespár. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeli parasztzenekar játszott. A világháború előtt Kispiritnek is volt bandája.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Két hegedű, bőgő, cimbalom összeállítású volt.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A II. világháború előtt már volt a faluban gombos harmónika. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca előtti este teleszórták az utcát szalmával. Alakoskodás nem volt. Itt talán nem is értették mi a célja.” (1) (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor. (1)
Nálunk nem igen volt szokásban. (2)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Gyerekkoromban még nem regöltek, a két háború között terjedt el. (1)

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A gyerekek, kislegények csinálták. (1)
Bobáról jöttek, suhancok, legények. (2)

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Szövegre nem emlékeznek.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Jelenleg 133 fő él a faluban, ebből 1-2 fő öreglegényről tudnak.
Régen 300-350 lakták a falut, ebből 3-5 fő volt öreglegény. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismerik. (1,2,3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Jelentősebb szokás nem ismeretes, csupán a gyerekeket ajándékozták meg. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt szokásban, nem ismerik. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt védőszentjünk. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
„Elvisz a kankus!” „Elvisz a krampusz!” „Elvisz az ördög!” (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokásban. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember vágja a tüskét a Holdon.” (1)
„Vágja a fát a Holdon egy ember.” (2)

[[Kategória:Települések]]

Kispálinagypáli

2014-04-22T22:38:42Z

Sáfár Anna: /* 4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Fazekas József, 1916, Kispáli, római katolikus
|-
|
|(2.) Molnár János, 1910, Nagypáli, római katolikus
|-
|
|(3.) Molnár Jánosné, 1911, Kispáli, római katolikus
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Szendrői Éva
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
| http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisp%C3%A1li
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyp%C3%A1li
|-
| '''weboldal:'''
| http://www.kispali.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
300 évvel ezelőtt keletkezett a falu. A nép úgy mondja: Élt egy Kis Pál és egy Nagy Pál, egyik ide települt le, a másik oda. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Tóthok, Fazekasok, Horváthok, Gaálok, Fábiánok. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepültekről. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kiskutast, Nagykutast, Szentlőrincet, Egervárt, Gősfát, Nyiresmajort. Közös vallás, közös plébánia, valamint azonos foglalkozás (földművelés) alapján magukéhoz hasonlónak tartják a fenti községeket. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Tudtukkal nem tartoznak egy tájegységbe sem. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres község Nagypáli, ahol Stróbl Zsigmond tanítóskodott. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Igen, csúfolták a falut: mivel szorgalmas, futkozó népek voltak, ezért gyakran mondták róluk, hogy: „Futnak, mint a páli nyulak.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Nősültek gyakorta a közeli falvakból: Nagykutasról, Kiskutasról, Ságodról, Egervárról. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszegre, Vasvárra, Szentivánra (május 19.), Szentgotthárdra jártak.

====b) Piacra: ====
Egerszegre jártak.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvárra – augusztus 15-én és szeptember 12-én; Búcsúszentlászlóra – szeptember 8-án és szeptember 12-én; (szeptember 8: áldozó csütörtök, szeptember 12: Mária nevenapja).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár, Búcsúszentlászló (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Summás munkára Egervárra, Baranyába jártak. Cselédeskedni nem nagyon mentek. Helyben csépeltek. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Munkára a faluba nem jöttek máshonnan. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Vándorárusoktól vásároltak cserépedényeket, de a készítés helyét nem ismerik. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Üvegesek, bádogosok, edényfoltozók, paprikások (Alföldről), meszesek (Frimm János) jártak, mint vándorárusok. (1,2,3)

====b) Honnan jöttek? ====
n.a.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a.

====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Egerváron voltak a szőlőhegyeik. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetőt ismernek, amibe több száz éve temetkeznek. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Egyetlen fogadott ünnepük: határmise a jó termés érdekében. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában egy levelű faboronát használtak vas fogakkal. A jobb módban lévők két levelű vasboronát. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általában kézzel vetették a gabonát.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót is. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták az említett kévekötőfát. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából, rozsból 21 kévét raktak keresztbe, a tavasziakból 17-et. 3-4 keresztet raktak össze, ezt kepének hívták. A kepék száma nem változott. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Az egy sorba lerakott keresztek összege a kepe. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 155 cm felett volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplés idején állandó csapat szerződött a géphez. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A háború után megszűnt a hajdina termelése, de jelenleg újra termelik. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háború után vetették a burgonyát barázdába. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet egyszer forgatták, de esős időben többször is. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával vagy vesszőkosárral hordták a kazalból a napi száraztakarmányt. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdfejszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg, nyakszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Előfordult, hogy használták almozáshoz a fák leveleit, de nem volt jellemző. (1,2,3)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügyre erősített tartólánc a régebbi mód. Az újabb a nyakszíj, azon volt a tartólánc.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit a tehenek vontattak. Kocsi, amit a ló húzott. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
400 cm volt a takarmányt szállító szekér. A vendégoldalt nem ismerték, általános a hosszú szekér volt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul kötéllel, elől lánccal szorították le a nyomórudat. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Általában nem volt jellemző a saroglya. Ha volt, akkor elől enyhén ívelt, hátul erősebben ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem volt divatban a szekérkas. (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Patkoltak tehenet is, szükség esetén ötször is. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: „zséter”. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
A becenevet nem használták.

====a) indítják====
Indításkor nem mondtak semmit.

====b) terelik jobbra ====
„humek!”

====c) és balra====
„ne ide!” (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót így hívták: „Coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkokat így szólítgatták: „Pi-pi!”

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólították. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót – tiloló típusut. (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde, fekvő rokkát használtak. (1,2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Nem voltak elkülönülő házcsoportok.

====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A 70-es években bontották le az utolsó boronaházat. Sövényház nem volt. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem tudják miként történt a füstvezetékek átalakítása. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Egy bejáratuk volt a helyiségeknek, ami a pitvarra nyílt. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt keresztmestergerendás ház a faluban. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A századfordulón, a század elején kezdték építeni a rakott sparhelteket, általános az I. világháború után lett. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A II. világháború után lett általános a „kockaalakú” ház. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen, volt olyan ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencéket 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak téglalap alakú pajta volt, melynek a fa lába volt téglára épült. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem savanyítottak egészben tarlórépát.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem savanyítottak a káposztát. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A II. világháború után megszűnt a házi kenyérsütés. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csillagos formájú és vesszőíves kenyértartót használtak. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott, dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A) és B) jelzésű törőt használtak. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Kölesből készítettek kását, amit „gánicának” hívtak. Forró, sós vízben megfőzték, majd tepsibe öntötték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú fontt és kerek fonott kalácsot szoktak sütni: „keltperec”. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A 30-as években bitosan csináltak már lecsót. Hozzávalók: 2 paradicsom, több krumpli, hagyma, ennél több paprika. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Ember emlékezet óta fogyasztanak nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot, kuglófot. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nem igen viseltek széles gatyát. (1,2,3)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 50-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát és réklit. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szoktak szőni. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező sosem volt a fejkendő. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Változó volt, a lakástól függően tették egymás mellé az ágyakat. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Szüret után és a nagy nyári munkaidő előtt tartották a legtöbb esküvőt. (1,2,3)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap tartották az esküvőt.

====b) 1930 körül: ====
Szombaton tartották az esküvőt. (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Csak a menyasszonynál tartottak lakodalmat.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés este volt. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmat háznál tartják, esetleg Egerváron. (1,2,3)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfények és vendéghívogatók („pozsovicsok”) hívták meg a vendégeket, egyszer hívták, az esküvő előtt két héttel.

====b) 1930 körül: ====
Jegyesek hívnak személyesen vendégeket, vagy levélben, az esküvő előtt 3-4 héttel. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Ha nem volt helybéli, akkor más vidékről hívtak zenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 5 tagból állt: prímás, másodprímás, kontrás, bőgő, cimbalmos.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A háború alatt már volt gombos- és tangóharmónika. (1,2,3)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt Lucázás.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Sem alakoskodás, sem zene nem volt. Szalmázni szoktak.
„Luca, Luca kitty-kotty taliga,
fölszaladt a héjba,
leesett, eltörött,
amit adnak elveszem,
van tarisznya elteszem.”
„A maguk disznójának olyan vastag szalonnája legyen,
mint az ajtószárfa.”
„Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.”
Ahol nem kaptak semmit: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen.” (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt szokás a regölés. (1,2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegény kevés volt. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes az x-el díszített tejesfazék. (1,2,3)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Valamikor szoktak tüzet gyújtani, de ez a II. világháború alatt megszűnt. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Az ajándékozáson kívül más szokás nem volt Miklós napján. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Pásztorok voltak a betlehemes játék szereplői. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt, aki minden állat védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Nem volt jellemző az ijesztegetés. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét vágó embert láttak a holdban. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kispálinagypáli

2014-04-22T22:38:09Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. október |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Fazekas Jó…”

Kiskanizsa

2014-04-21T20:27:46Z

Sáfár Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1995. december 5-10.
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Gerencsér Pálné szül. Mátés Terézia (75 év) KK., Varasdi u.; Szekszárdi Józsefné szül. Mátés Erzsébet (79), Hévíz, Móricz Zs. u.
|-
|
|(2.) Mátés László (70) és Mátés Lászlóné szül. Mátés Mária (66), KK., Pivári u.
|-
|
|(3.) Horváth Ferencné szül. Krisztián Mária (77) KK., Jakabkuti u. 56.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskanizsa
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.kiskanizsa.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kiskanizsa valamikor külön település kellett hogy legyen, hiszen saját kisbírója is volt. Nem tudják, mikor csatolták hozzá Nagykanizsához. (1)
Azt tanulta az iskolában, hogy a török időkből való, és Törökkanizsának is nevezték, egyebet nem hallott a település múltjáról. (2)
Talán még anyjának a dédapjánál kezdődött Kiskanizsa története. Mikor ő iskolás volt, már Nagykanizsával egybe volt csatolva. (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családok: Ferus, Gozdán, Kis, Horváth, Mátés, Csucsi (melléknév!). Régen nem költöztek be családok, csak a háború után (ti. II. világháború). Megjegyzés: elsősorban a tehetősebb családokat sorolták fel, mint „tősgyökerest”, valószínűleg a település nagysága is oka ennek. (1)
Pl. a Mátés család is régi. Amire csak ők emlékeznek vissza, az is öt nemzedék („ágazat”), tehát már jó régóta itt él a família. (2)
Nagyon sok a „benszülött” család Kiskanizsán, mert ha falusi lányt hozott ide egy legény, a többiek „kicikizték”. Pl. A Mátés család talán már száz évvel ezelőtt is itt lakott. Manapság minden harmadik házban faluról beköltözött családok laknak. (3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek ide nagy számban idegenek. (1)
A második világháború óta faluhelyről települtek be sokan, kb. 10-20 km-es körzetből, de csak családok, egész közösségek nem. (2)
Nem tud róla, hogy nagy számban – egyszerre – idegenek települetek volna be. Az egész újnegyed 90 %-ban faluról települt be, a jakabkuti utcában is 10 családot tud legalább. Palinból, Pogányszentpéterről, Bagoláról, Valkonyáról jöttek. (3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak róla, hogy valamikor nagyobb számban elköltöztek volna innen, de Szepetnekről sok svábot elvittek. (1)
Nem történt nagyobb számban kitelepülés Kiskanizsáról, csak házasság révén mentek el. (2)
Inkább csak a fiatalok mentek el a városba. (3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonló falvak: Eszteregnye, Rigyác, Récse, Magyarszerdahely – ezek úgy gazdálkodtak, mint a kiskanizsaiak. Már Szepetnekről is sokan elmentek „drótra” (távirdásznak), az nem annyira hasonló. (1)
Récse, Sormás, Miklósfa hasonlóak, mert a tájszólásuk ugyanolyan, és mostmár ők is ugyanúgy piacoznak. Régebben csak diót, baromfit árultak, a hagymát, krumplit pedig Kiskanizsáról szerezték be. Ma már nagyrészt ők is önelláttók. (2)
Szepetnek, Eszteregnye, Sormás, Hosszúvölgy szintén mezőgazdasággal foglalkoznak, a viseletük is ugyanaz. Szintén bőszoknyások, de azért cifrábbak, nem tudják úgy megválogatni a ruházatukat, mint a kiskanizsaiak. A beszédjükről azért meg lehet ismerni őket. A hosszúvölgyiek mind szőkék, mert svábok lakják, a ksiaknizsaiak inkább barnák. Bajcsa, Keresztúr – ezek is mind így járnak, elég gazdag községek, sok szép porta van arra. (3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudnak róla, hogy Kiskanizsa bármilyen tájegység tagja lenne. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Göcsej, amely Zalaegerszeg környékén kezdődik (nem tudják pontosan, hol van a határa), a „horvátság”, kb. 10 km-re, amelybe a következő falvak tartoznak: Tótszerdahely, Szentmárton, Petrivente, Semlyénháza, Fityeháza, Bajcsa, Murakeresztúr, Berena, Gyékényes, Őrtilos. (1)
Legközelebbi ismert tájegység a Göcsej Egerszeg felé. (2)
Göcsejt ismeri, mint közeli tájegységet. Hosszúvölgy, Fűzvölgy inkább sváb, Szepetneken is sok a németajkú. Bajcsa, Fityeháza, Keresztúr horvát. (3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kiskanizsa a kertészetéről híres, a többi földműves falu, azok nem híresek semmiről. (1)
Kiskanizsa a hagymatermesztéséről híres Zalakaros, Hévíz a fürdőjéről. (2)
Nem tudja a hírességüket. (3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Szepetnek – hajdinások, Sormás – verebesek, Kiskanizsa – sáskák. (1)
Kiskanizsa – sáskák, Sormás – verebesek, Nagykanizsa – hernyók, Eszteregnye – mukucsok („mókusok”: mert erdős részen laknak). (2)
Kiskanizsa – sáska, Szepetnek – héncek, Sormás – verebesek. A sormásiak mindig korán jöttek, későn mentek. Fehér vászontarisznyájuk volt. Azt mondták nekik: „Hess e verebek! Fészkelnek a vén verebek”. (3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Nagyon ritka volt a más falvakkal való házasodás, legfeljebb innen mentek férjhez máshová (ez kb. akkor kedődhetett, mikor két nővérük 1930 körül Palinba, ill. Szepetnekre mentek férjhez), más faluból nemigen nősültek. (1)
Régen nem volt gyakori a más faluból házasodás, de azért előfordult. Nem volt olyan falu ahonnan nem házasodtak egyáltalán. Házasodtak Szepetnekről, Sormásról, Becsehelyről, Eszteregnyéről, Rigyácról, Miklósfáról. (2)
Régen nagyon ritka volt a faluról házasodás, de nem számított, melyik faluból nősültek: volt dióskáli, sormási, bajcsai is. (3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen máshova nem jártak el dolgozni, de tudják, hogy más községekből elsősorban a baranyai uradalmakba mentek sokan. (1)
Kiskanizsáról néhányan Jankapusztára és Istvánba (Egerszeg környéke) jártak summáskodni uradalmakba, vagy a Herceg Batthyány-féle uradalomba mentek cselédnek. Az újmajori grófnak („Poletár”? nevű) is voltak cselédjei. (2)
Nem tud róla, hogy innen elmentek volna máshova dolgozni. (3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide sem nagyon jártak máshonnan. A kiskanizsaiak csak helyben jártak „kisegíteni”, a Gozdán paraszt, akinél 2-3 napig is csépeltek, napszámosokat is fogadott. (1)
Ide nem nagyon jöttek máshonnan dolgozni. A „pógárság” tartott egy-egy szolgát (összesen 10-15 lehetett a településen), de csépelni egymásnak segítettek, nem fogadtak fel senkit. (2)
Az ő idejében már kölcsönbe jöttek segíteni csépelni, de anyjától hallotta, hogy „gyüttek a bömhécek”. Amolyan cséplőbrigád volt, de nem tudja, hovavalósiak. Cseléd, summás nem jött, itt nem voltak nagy birtokok, csak a város közelsége tette gazdaggá. (3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket vásárban vették általában, ahová a környékbeli gelencsérek hozták a portékájukat. (1)
Cserépedényeket pl. a tófejiek árultak, otthon maguk készítették, és hordták kocsival falvakba eladni. (2)
Göcsejből hordták a gerencsérek, vasárnapokon az utcán kínálták. (3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A kiskanizsaiak szőlői: Bagóhegyen – Bakónak határában, Cserfőn, Förhéncen, Szentgyörgyváron Nagykanizsa határában, a homokkomáromi szőlőhegyen, amely Homokkomárom és Obornak határában van. Kiskanizsa határában nincs szőlő. (1)
Szőlőtermő vidékek 6-8, 10-12 km távolságban vannak Kiskanizsától. Nagyrécse határában Bagóhegy, Nagykanizsa határában Cserfő, Förhénc, Szentgyörgyvár, Bagola, Látóhegy, és van Homokkomárom határában is. Helyben nincs szőlő. (2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Csak egy temetőről tudnak. (1)
Kiskanizsán egy temető van, Nagykanizsán egy katolikus, egy zsidó, és volt egy görögkatolikus is. (2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Kiskanizsa fogadott ünnepei: Sarlósboldogasszony júl. 2., Szt. Flórián máj. 4. Valamikor nagy tűz volt Kiskanizsán, ennek emlékére fogadták meg Flóriánt. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két boronát szoktak egybetenni. (1)
Két boronát használtak a rögök „szétmarására”, „magtakaró boronának” pedig hármat használtak (amikor porhanyós volt a föld, nagyobb területet is be tudott temetni). (2) Ha volt valakinek vasboronája, az háromlevelű volt. (3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c. típust használták, a hajmók szót nem ismerik. (1)
A c. típusú kaszacsapót aratáskor használták. (2)
A c. típust használták. Kömpöllőnek mondták, ami rajta volt mogyorófavesszőből. (3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát, kb. 25-30 cm-est, de nyílás nem volt rajta. (1,3)
Ők nem szoktak használni kévekötő fát, mások igen: 30-40 cm-es fadarab volt (lyuk nélkül). (2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve volt egy kereszt, ez volt az általános, bár volt, aki 18-at rakott. A legtetején lévő volt a „pap”, ezzelj kötözték le a keresztet, hogy el ne hordja a szél. (1)
Búzából, rozsból 18 kéve volt egy kereszt, mert nagyobb volt a szára, súlyosabb a kévéje. Árpából, zabból 21 kéve volt egy kereszt. (2)
Minden 11. kereszt volt az aratóé. (3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepének mondták a keresztet, de mértékegységként inkább mázsát mondtak. Ált. egy kereszt 30-40 kg szemet adott az időjárástól függően. (1)
A kepe egy vagy több, néha 5 keresztből is állt, attól függően, milyen hosszú volt a föld. Tulajdonképpen azt a kersztmennyiséget jelölte, amelyet egymás közelébe, egy kupacba raktak. Mértékegységnek inkább a keresztet használták, cséplés után a mázsát. (2)
Annyi keresztet szoktak egy kepébe rakni, amennyit egy kétlovas kocsi egyszerre el tudott húzni. (9-11 kereszt kb.). Ha hosszú volt a föld, akkor kettőbe rakták, és a kocsi szedte össze. (3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 2 m volt, a hadaró 1 m. (1,3)
A csép kb. 1 m hosszú volt, a nyele 2 m – minél hosszabb volt, annál nagyobbat lehetett vele ütni. 3-4 személy dolgozott egymás mellett, de nem egyszerre ütöttek, hanem „kottára”, meghatározott ritmusban, egymás után vágtak. Ha zsúpnak csépelték ki a rozsot, vagy ne jött időben a gép, és az állatoknak szüksége volt árpára, ill. ha valakinek csak 10-20 kereszt gabonája termett, akkor kézzel csépelték ki. (2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A géptulajdonos egyedül jött az etetővel, akit ő fogadott fel, a bandát a gazda állította ki rokoni-szomszédi segítséggel. Visszasegítették egymást. (1)
A cséplőgép mellett ritkán dolgozott állandó banda, ezek általában falusiak, tótszerdahelyiek, vagy cigányok voltak. A gépésszel leszerzőtek terményrészért vagy pénzért, akinek szüksége volt rá, befogadta őket. Általánosabb volt, hogy a gazda állította ki a bandát kölcsönösségi alapon a rokonságból, szomszédságból. (2)
Inkább falun voltak állandó brigádok, ahol nagyobb birtokok voltak. (3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ketten a gép „szájában” álltak dobálták le a szalmát, ketten lerakták alá a két rudat, majd mikor megfelelő mennyiségű szalma került rájuk, kötéllel átkötötték. A boglyára szalmahordó létrán vitték fel, aminek az alja be volt deszkázva, hogy le ne lépjenek róla. Egy ember rakta fönn, a boglya tetején. Még lányok is hordták a szalmát. Ez a mód volt az általános, elevátort ritkán használtak. (1)
A kicsépelt szalmát csak ritkán „eleváterral” hordták a kazalba, csak ott, ahol a gép hozzáfért (de a pajta miatt többnyire ez nem volt megoldható). Ha az udvarban csépeltek, 3-4 pár hordta ki petrencehordó rúdon (2,5 m) a kertbe a szalmát. Az egyik petrencehordó rúd végére szöggel volt ráerősítve a kötél, ennek mindig a hátsó ember oldalán kellett lennie. A kötelet a megrakott petrencén rézsút átvetették, majd a másik rúd ellenkező végére csavarták rá. Ezt a kötélvéget az első ember kézzel fogta le. Nagy 10 m-es, alul bedeszkázott létrán vitték fel a boglyára a szalmát, a kötelet leoldották a rúdról, s alul csak ki kellett húzni a szalmából. (2)
Talán 3-4 helyen volt elevátor, mert egyébként a pajtán kívülre kellett hordani a szalmát. (3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kiskanizsán nemigen termeltek hajdinát, Szepetnek volt a hajdinás. Itt is törték meg. Előbb megfőzték, amihez nagy szakértelem kellett, majd megszárították a padláson. Végül egy óriási mozsárban megtörték, amelynek a törője úgy nézett ki, mint egy gémeskút. Úgy mozgatták, hogy a tetején lépkedtek előre-hátra, így billent bele a mozsárba a törő. A Tsz-ig termelték, sőt a Tsz maga is foglalkozott vele. (1)
60. után megszűnt a hajdina termelése, addig is inkább Szepetneken foglalkoztak vele. (2)
Ha Kiskanizsán termeltek is hajdinát, akkor is Szepetneken dolgozták fel. (3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Inkább húzató után vetettek krumplit, eke után nemigen. (1)
Lóeke után 1960-ban, a Tsz-alakulás után vetettek burgonyát (amúgy húzató után szokták). (2)
Csak sorhúzó után vetettek krumplit, sőt, máig így vetik a kukoricát is. 70 cm-enként van 4 foga, és ló húzta maga után. (3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát rendre kaszálták, 2-3 nap múlva átforgatták, ha jó idő volt, ágylásba húzták, ott is átforgatták. Minden átforgatástól „borzult”. Utána petrencébe rakták, egy petrence kb. 1,5 mázsa lehetett. Olyan petrencehordó rúddal hordták, mint a szalmát. Azután „baglyába” rakták, s innen szállították egy helyre. (1)
Vasvillával vagy favillával („kövesztett bükkfából” készült, 3 ága volt, és lapátszerűen nézett ki; boltban is lehetett kapni, és erre specializálódott mesteremberek is gyártották) megforgatták a lekaszált szénát, majd összegereblyézték. Utána petrencébe rakták, később baglyába hordták (ha esős idő volt 10 petrencét egybehúztak, hogy ne ázzon annyira), majd kocsival elszállították. (2)
Ha jó idő volt, egyszer forgatták meg a szénát, összehúzták petrencébe. Tíz petrence adott ki egy boglyát. Ha nem száradt ki, háromszor forgatták, már csak alomnak volt jó. (3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A takarmányt a boglyából horgas végű „nyűjővel” húzták ki, majd zsákruhában hordták. (1)
Ölbe vitték, vagy villával. (2)
Ölbe vitték, az istálló rögtön a pajta mellett volt. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Ugyanazt hívták szekérnek is, kocsinak is. Ha gabonát vagy szénát hordtak, nyújtófával kinyújtották hosszúra, ezt hívták hosszú szekérnek. (1)
Tehenes kocsi = szekér, lovaskocsi = kocsi. (2)
Majdnem ugyanolyan volt, csak a lovaskocsi elején volt a förhénc (erre van akasztva a hámfa, arra az istráng). A tehenes kocsin nyelves volt, mint most a vonóhorog, csak ék alakú. (3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m hosszú volt (ld. 17. pont). Volt hozzá vendégoldal is, ha olyasmit hordtak, akkor deszkát is raktak fel, le ne potyogjon. A sukk szót más értelemben ismerik: így nevezik a káposztaeltevéskor használt nyomtatót, amely egy hosszú nyélhez erősített korongból állt. (1)
A szálastakarmányt szállító szekér 4-4,5 m volt. Vendégoldalt és nyújtót is használtak, előbbit a kocsi szélesítésére, utóbbit a hosszabbítására, de a nyújtó volt az elterjedtebb. A kocsin az oldalt is sukknak mondták, meg az araszt is. (2)
Az uradalmak raktak vendégoldalt, náluk inkább hosszúkocsi volt. (3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat elől lánccal rögzítették. A nyomófán volt egy szeg, a láncot ráakasztották, hátul kötéllel hőzatták le („rudazókötél”). (1)
A nyomórudat csigával szorították le. (2)
Apjának volt már csigája, ez egy kb. 20 cm átmérőjű fadarab volt. A csiga engedte a kötelet, azzal meg is lehetett fogni. (3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya rácsos, kicsit hajlott, enyhén ívelt volt. (1,2,3). Úgy nézett ki, mint a 2. ábra (3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A marhákat nem patkolták. (1,3)
Az ökröt szokták patkolni nyári időszakban, mert akkro járt járomban. (2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény neve fejőke. (1)
(Falun zséter). (2)
(Falun zsédernek hívják). (3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót nemigen szokták hívni, „hücsnye” – ezt szokták mondani neki, ha legelőre zavarják. (1)
A disznó hívószava: „coca, ne!”. (2)
Cocát mondanak neki. (3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkoknak csak azt szokták mondani, hogy „pipipipi”. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Régen azt mondták a kutyának, hogy „csiba te!”. (1)
A kutyát névről szólítják. (2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Valószínűleg sulykot használtak kendertöréshez, amit ők „tilolófának” neveznek. E célra a mángorlófa is megfelelt. A deszkát, amin verték a kendert, lapickának mondták. (Fésülésre szöggel kivert kerek fát használtak.) (1)
A kendert nem szőtték fel, csak termelték, amikor kötelező volt. Kaszával levágták, vízben áztatták, majd tilolták: vastag deszkát tettek keresztül a vízen, arra vagdosták rá a kendert, majd amikor megtört a szára, kifésülték. (2,3)
Az ő anyja még font-szőtt. Gerebennek hívták a sokfogű fésűt. (3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Itt nem volt boronás ház, legfeljebb falun. Régen tömésfalat készítettek „pelva” és agyag keverékéből. Már régen nincs ilyen ház, talán a múlt században volt még. A legrégibb házak is téglából épültek. (Kanizsán 3 téglagyár is volt, Sormáson működött a Haba téglagyár.) (1)
A legrégibb házak vályogból készültek. Az utca végén is volt egy, még 1945-ben állt, utána bontották le. (2)
Régen, a 30-40-es években még a falu szélén lehetett látni egy-két tömésházat. (3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az ő házukban (amely 1880 körül épült) 1926-ban alakították át a szabadkéményt, de egyikük még 1950-ben lakott szabadkéményes házban. Úgy alakították át, hogy mennyezetet húztak, s a régi helyére rakták az új kéményt. Az 1920-as évektől már nem építettek szabadkéményes házat. (A szabadkéményben füstölték a húst és a csúcsos túrót – ez utóbbi sóval, paprikával készült). (1)
Még anyja szüleinek füstöskéményes háza volt. Kemencéjük is volt, de abban már nem sütöttek. Az ilyen házak átépítésével nem vesződtek, inkább lebontották őket. (2)
Mitóa az eszét tudja, már nem építenek füstös kéményes házakat. Lebontották a szabadkéményeket, a kemencét kidobták (sok helyen az udvarra húzattak helyette), rendes kéményeket építettek a helyükbe. A 70-es években az utcában a Gombás Magda házának a helyén szabadkéményes épület állt. (3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Régen egy hosszú folyosóra, a gangra nyílt minden helyiségnek az ajtaja külön. A kamaráé közvetlenül az udvarra nyílt. (1)
A régi házakban minden helyiségnek külön bejárata volt egy hosszú folyosóról. (2)
Az ő idejében az egyes helyiségek ajtajai már belülről nyíltak, vagy egy folyosóról. Nagyon régi házakban a pitarra nyíltak az ajtók, csak a kamra nyílt közvetlenül az udvarra. (3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A mestergerenda hosszában volt. (1)
A szomszéd ház is kereszt-mestergerendás volt. (2)
A mestergerenda a szobában hosszában alul volt, amikor stukatóros lett a mennyezet, felvitték a mestergerendát. (3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudják, mikor lett általános a rakott sparhert, mert a régi házakban már minden tűzhely ilyen volt. A 30-as évektől már nem raktak. A 20-as években még nekik is volt, egy a konyhában, egy a kisszobában. (1)
A rakott sparherteket főleg a 30-40-es években használták. (2)
Az 1920-as években, vagy még előbb lett általános a rakott sparhert. (3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es években lett általános a kontyolt tetejű házak építése. A szomszéd már 1939-ben ilyet épített. Régi típusút a háború alatt már nem készítettek, igaz, nem is nagyon volt módjuk építkezni. (1)
Kockaházakat a 70-es évektől építettek tömegesen, kb. 65-től kezdték. (2)
Az 50-es évektől kezdtek újabb típusú házakat építeni. (3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobában zöld szemes cserépkályha volt, úgy nézett ki, mint egy kemence. A kemence (négszögletes) egyébként a füstöskonyhában volt. (1)
A 40-es évekig konyhából fűtött cserépkályhák voltak. (2)
Inkább hegyen volt olyan, kívülről fűtötték, és szabadtűzön főztek előtte. A faluban nem tud, lehet, hogy a szabadkéményes konyhák idejében itt is volt olyan. (3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemence kb. 30 cm magas padkára épült. (1)
A konyhai kemence padlója kb. 50-60 cm magasan volt. (2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
„F” típusú pajta volt „a” típusú alaprajzzal, régen az övék is ilyen volt. A mostaniak inkább sima elejűek. Kétszárnyú nagy kapuja volt meg egy kis ajtaja, „mint az utcaajtó”. Alaprajzilag 3 része volt: középen a kocsiszín, kétoldalt a pajtafia. Nyáron ott szoktak aludni. (1)
A pajta téglalap alaprajzú volt, részei: pajtafia, „pajtaszürü” (szérű). (2,3)
A fiában tartották a takarmányt. (3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Kemencében egyáltalán nem főztek. A hegyen szoktak nyílt tűzön főzni olyan öntöttvas lábosban, aminek 3 lába és hosszú nyele volt. (1)
Fazékkiszedő villát nem látott. A hegyen volt olyan kemence, aminek kívül volt egy tüzelője, ott főztek nyílt lángon, 3 lábú nyeles lábosban. (2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. a 60-as évekig sütöttek kenyeret otthon. (1)
Kb. 1965-től nem sütnek már kenyeret otthon. (2)
A 70-es években még sütöttek, egyszerre 4-et, az két hétig elég volt. (3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
„A” típusú kenyértartót használtak. (1)
Nagyanyjáéknál a „b” típusú kenyértartót használták. (5-6 kenyeret sütöttek egyszerre). (2)
Az első szobába, amit nem használtak (ez volt a „tiszta szoba”), az ágy alá rakták a kenyeret laposkosárban, vászonnal letakarva. Bár volt a kamrában kenyértartó, azért nem használták, mert ott túlságosan kiszáradt. A kenyértartó a gerendáról lógott, hasonlított a 3. típushoz, csak mintha meg lett volna fordítva: az íves vesszők alul voltak. (3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Magas, lefelé keskenyedő edény volt a vaköpülő (fülre nem emlékeznek), a tetejét befödték. Egy olyan rúddal köpültek, amelynek a végén lukas korong volt. Tejfölből, tejszínből készült a vaj, amelyet háromszög alakúra formázva, tormalevélbe csomagolva árultak a piacon. (1,3)
Mindig eladták a tejet – elhordták a vevők – nem szoktak vajat köpülni. Ha szükségük volt rá, vettek. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Helyben nem törtek hajdinát, de Szepetneken a törő úgy nézett ki, mint egy gémeskút. (1)
Nem tudják, milyen a hajdinatörő. (2)
Volt valami szerszám hozzá, de nem tudja, milyen. Azóta sincs olyan szép hajdina, mit amilyet a szeptenekiek csináltak. Meg kellett főzni előbb, megszárítani, s csak utána lehetett törni. (3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát főzve, vöröshagymás zsírba forgatva, vagy levesbetétként, ill. hurkába töltve fogyasztották. Gánicát kukoricából csináltak, meg prószát is, sőt, kenyérbe is azt raktak felesbe. (1,2)
A gánica kukorica- és búzaliszt keverékéből készült. (3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
„A” típusú fonott kalácsot szoktak készíteni, lakodalomban volt divat. (1,2,3)
Citromhéjat is szoktak beletenni. (3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A háború után kezdtek lecsót készíteni. Azelőtt nem ismerték, anyjuk nem készített 2 fej hagymát pirítanak meg zsíron általában, 10-12 db paprika, 2 paradicsom kell hozzá. Kolbászt is tesznek bele, pirospaprikát, 20 dkg rizst vagy fél kg krumplit. Ez a mennyiség 4-5 személynek elég. (1)
15-20 éve főznek rendszeresen lecsót, azelőtt a paprikát inkább csak savanyítva ették. Ő egy rész hagymához három rész paprikát és fél rész paradicsomot szokott rakni. Többnyire rizzsel főzi úgy, hogy a rizst külön készíti el, majd a lecsóhoz önti. Ha rizzsel eszik, kolbász is kerül bele. Néha krumplival főzi. (2)
A háború után, a beadáskor szoktak mezőre vinni lecsót, mikor hús nem volt. Mostanában télire is raknak el, vagy készre sütve, vagy lefagasztva. Egyszerre 3-4 nagy fej hagymából, 6-10 paprikából, 1 paradicsomból és tojásból szokott készíteni. Mikor együtt volt a család, rizzsel, krumplival is készítte. Van, aki több paradicsommal, van, aki nélküle főzi. (3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nem tudnak pontos időhatárt mondani a nyers paradicsom és paprika fogyasztására: „Talán mindig is ették.” (1,3)
Nyers paprikát mindig ettek, paradicsomot nem annyira, inkább csak a 40-50-es évektől. Elmesél egy történetet: gyereklány korában valaki megkérte, hogy segítsen neki szegfűt szedni a piacra. A segítség fejében zsíroskenyérrel vendégelte meg, amire paradicsomszeleteket rakott. Olyan finom volt, amilyet addig még nem evett. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra beiglit, diós, mákos, kakaós kalácsot szoktak sütni, meg szalagárés tésztát. Ez utóbbit paszitba is szokták hordani (és palacsintát), olyan, mint a mai linzerkarika, csak csillag alakúra szokták kiszúrni és kristálycukorral megszórták. (1)
Karácsonyra diós-mákos beiglit szokott sütni. (A beigli tésztája zsírosabb, nem annyira kel meg, mint a kalács). (2)
Kelt diós és mákos kalácsot szokott sütni. (3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Még most is sokan viselnek „kerekszoknyát” a 60 éven felüliek közül. (1)
A viseletet még az ő korosztálya hordja (ő is, 1930. táján született). (2)
Akik a 30-40-es években születtek, azok közül már csak egy-kettő hordja a viseletet. (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szoktak szőni. Télen tollfosztóba jártak, meg hagymát árultak a vásárokon. Volt itt egy „gyöngyösi kisasszony”, attól tanult meg egy-két lány szőni, de nem sokan folytatták. (1)
Itt nem szőttek az asszonyok, Polán, Becsehelyen, Letenyén még igen, kiskanizsaiak ált. ottani asszonyoktüól vásárolták a vászonneműt. (2)
Az anyja 1919-ben ment férjhez, előtte még szőtt, utána már nem nagyon. Mióta az eszét tudja, nem hordtak vászonneműt. Törölközőt, konyharuhát, lepedőt takácstól vettek. (3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A rövidruhás asszonyok hordják a kendőt. Régen parasztlányok nem jártak anélkül. Az ő korosztálya (kb. 70 évesek) kezdte elhagyni a kendőviseletet. (1)
Kötelező volt a fejkendő, a viseletes asszonyok máig hordják. Megjegyzi még, hogy Letenyén, Becsehelyen, Polán nem „hátrakötősen” jártak az asszonyok. (2)
Nem volt kötelező az ő idejében a kendő viselete. (3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Régen a fal mellett egymás után álltak az ágyak. Kb. a 60-as évektől egymás mellé tenni az ágyakat. (1)
1960. előtt a szobában kétfelől volt két magasított ágy, utána egymás mellé tették őket. Kb. 20 éve már csak rekamiét használnak. (2)
Az 50-60-as években ez volt a divat. (3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napkor régen fiatal emberek beöltöztek kifordított bundába, szakállat ragasztottak kenderből vagy vattából maguknak, és láncos botot vittek magukkal. A szülők megkérték őket, hogy az általuk vásárolt ajándékot adják át a gyerekeknek. (Húshagyó kedden is jártak fánkot gyűjteni hosszú botra.) (1)
Miklós napkor nem volt különösebb alakoskodás, legfeljebb saját gyerekek számára öltöztek be a szülők, ill. az óvodában, iskolában volt ünnepség. (2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés: 10-15 éves korú gyerekek jártak kifordított bundában, sapkában, kezükben csengő, bot, kis, kéttornyú betlehem. A betlehemben volt kis Jézuska, jászolban fekve, kisbirka, tehén stb. A karácsony előtti 10 napban jártak rokonokhoz, ismerősökhöz.
„Dícsértessék a Jézus Krisztus, szabad-e behozni betlehemes Kisjézuskát? Adjon Isten kippantós-koppantós, szalonnás jóestét, gazda! van-e valami sült kolbász, szalonna? Szegény pásztoroknak jó kis borocska?” Bevitték a kápolnát, az asztalra tették, meggyújtották a gyertyát. „– Jöjj be dadus!” (szakállas, bajuszos) „Első pásztor megjelenésére, megleptük a házat Isten kegyelmével. Szaladj te is pásztor gyorsan a városba, ott találod Jézust a jászojba. Jöjj bé, te tetves!” Bejött a másik pásztor, és nagyot dobbantott furkósbotjával: „– Pásztortársaim, mit álmodtál?” – kérdik egymástól.
„– Én, pajtás, azt álmodtam, hogy a gazdaasszony akkora kolbászt akasztott a nyakamba, hogy én is, meg a kutyák is azt rágtuk hazáig. Hát te, pajtás, mit álmodtál?”
„– Én meg, pajtás azt álmodtam, hogy a gazdaasszony 10 forintot tett a betlehembe. Hát te, pajtás, mit álmodtál?”
„A gazdaasszony lánya almával rakta meg a tarisznyámat!” Ezzel elbúcsúztak, kifelé menet elénekelték a Mennyből az angyalt, és elosztoztak a pénzen, amit kaptak. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szt. Vendel az állatok védőszentje. Félünnep, mert templomba el szoktak menni. (1,3)
Szent Vendel az állatok védőszentje. Most is van mise. Régen pénzt adtak a szobor előtti perselybe, hogy ne pusztuljanak az állatok. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyerekijesztő: „Elvisz a bankos!” (1)
„Jön a bankos!” (2)
Nem ijesztgették, odacsaptak neki, ha rossz volt. (3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Valamilyen emberalak van szerintük a Holdban, de nem tudják, ki. (1,3)
Holdbéli alakról sosem hallottak. (2)

[[Kategória:Települések]]

Kismákfa

2014-04-21T20:26:56Z

Sáfár Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Tóth Ferenc, 1919. Kismákfa
|-
|
|(2.) Mizda Istvánné, 1914. Kismákfa
|-
|
|(3.) Sik Anna, 1930. Kismákfa
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az 1700-as években 17 ház volt itt. Ezek zsúptetős kicsi házak voltak. Az egész terület erdős volt. Régen a mostani falu észak-nyugati részén volt a falu egy domboldalban. Csak ott nem volt víz, ezért települtek le. Horvát népek is laktak itt, ezek edényégetők voltak. Fenn laktak az erdőben. Az egyik dülőt ma is Horvát-dülőnek hívják. A földben találtak is edénydarabokat. A falut eredetileg „Makkfának” hívták, mert sok tölgyerdő volt a vidéken. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Gombás, Tóth, Pál, Horváth, Hantó. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Semmiféle betelepülés nem volt. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kitelepülés a faluból. Néhány elnősültek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nagymákfára hasonlít legjobban. Az is ligetes, darabos falu. Egyéb rokon falvat nem neveznek meg. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„Eléggé beletartozunk a Hegyhátba. Itt van a Hegyhát koszorúja.” (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Hegyháthoz a következő falvakat sorolják: Gelsekarát, Nagymizdó, Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Sárfimizdó, Telekes, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről a közelben. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Elégett Kismákfán a laska. Az őrzőgyerek trombitált a faluban, mire azt hitték, hogy ég a falu, erre kiszaladtak, a laska meg odaégett. „Csak karátföldi” (ma Gersekarát – lenéző értelemben használták. Olyan emberre is mondták, aki nem odavalósi volt, ha le akarták szólni. A pácsonyiakra mondták, hogy keresztben vitték a létrát az erdőn. Döbörhegy, macskafarkát pödörd meg! Csipkereg is odaröhhent, Csehimindszent összepösszent, Ha Baltavár nem lett volna, tudja Isten mi lett volna. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Gyakran volt más falvakból házasság. Kedvelt volt ez a hely, mert közel volt Vasvárhoz (ma csatolt községe), ezért a legények nem szívesen mentek el innét. Leányokat szívesen hordtak. Gyakoriak voltak a házasságok a következő falvakból: Gelsekarát, Döröske, Döbörhegy, Nagymákfa, Kutas, Andrásfa. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vasvárra, Körmendre, Rumba jártak. Utóbbi helyre a 40-es évek végéig, akkor megszűnt. (1,2,3)

====b) Piacra: ====
Vasvárra. Gyümölcsöt, csirkét, tejhasznot vittek eladni. A fejükön kosárban hordták az eladnivalót. (1,2,3)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A hozzátartozókhoz jártak leginkább: Karátföld május eleje, Gelse szeptember 15 körül, Döbörhegy Sarlós búcsú július eleje, Újlak Péter-Pálkor, Nagymákfa Jakab búcsú, Rábahídvég Szent háromságkor, Péterfa Péter napkor. (1,2,3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra kétszer mentek egy évben augusztus 14-én és szeptember 12-én. Előbbire jöttek az Őrségből is és a vendek is voltak. Cellbe szeptember 3-án jártak. Búcsúszentlászlóra is mentek. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jártak ki dolgozni, itt gazdálkodtak. Masinálni, fát vágni jártak a saját határba. Nagyon szórványosan jártak summások valahova Sopron megyébe. Május egytől november egyik voltak távol. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jártak a faluba sehonnan dolgozni. Volt úgy, hogy a nagymákfai cséplőgép átjött, az hozta magával a munkásokat. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A piacon vették oszkóiaktól, magyarszombatfai gerencsérektől. Bugyogakorsót a Szent kútnál, talán az őrségiektől. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A határban van szőlő. Vasváriaknak van itt 1-2, az ittenieknek meg Vasváron. A szőlők javarészt a 30-as években ültették, és a TSZ alakulásakor jónéhányat kiszántottak. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van a falunak emberemlékezet óta. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Horvát-dülőben jöttek elő edénydarabok, de a temetőjéről nem tudják, hol lehetett. A homokbányában a 40-es években egyházi kelyhet találtak. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel tiszteletére tartják fogadott ünnepüket. Október 20-a utáni vasárnap tartanak misét. Ezt a vasváriakkal együtt tartják. A marhavész emlékére a vasváriak régebben elzarándokoltak szeptember első vasárnapján Kiscellbe. Ekkor a kismákfaiak is velük mentek. Flórián tiszteletére május első vasárnapján a temetőben tartják a misét. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Fából készült egyes, és vasból készült kettes-, hármas boronát használtak. Előbbit a „kulik” (tehenek) után. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az összes csak aratókasza. Mindhárom fajtát használták. Az a), b) gereblyés kaszák, a c) is csak aratókasza. Időrendiséget és gyakoriságot nem tudnak felállítani. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát. Hozzá volt kötözve a sarló, de olyan is volt, amelyiknek lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet. Említik a 21-es, sőt a 17-es keresztet is. Azért volt jó magas, mert esőben nem rohadt a kéve. A 17-es keresztnél az utolsó kévét papnak hívják. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott kepelábat olvastak. Attól függött, mennyire volt nedves a gabona. Úgy számoltak, hány keresztből mennyi gabona lett. Egy keresztből általában 30-35 kg gabona lett. „Arattunk ma 15-20 keresztet.” (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm, fejig kell érnie. A homlokáig ér az embernek. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők jártak. Az embereket a faluból szedték össze. A munkások ebből a pénzből vettek rend ruhát. Ez a csapat járt végig a falun. A cséplés 3-4 hétig tartott. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (3-4 m hosszú) (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháborúig, a 40-es évek elejéig. (1,2,3)
Nem igen vetettek, azt inkább az Őrségben csinálták. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A II. világháború után kezdték eke után vetni. A két háború között még mindenki lyuggatta. A nagyobb földeken gyorsan elterjedt. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Esőben beletellett egy hétbe is. Jó időben 4-5 nap alatt megszáradt a széna. Kaszálás után renden hagyták. Szélben már 2. nap lehetett forgatni. Újabb 1-2 nap múlva gyűjtötték. Nagyon jó időben boglyákba gyűjtötték és egyből szállították, de általánosabb, hogy petrencébe rakták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A pajtából kézben, kosárban, ölben hordták be. A kint lévő kazal esetében vonyogóval húzták ki, bakszekérrel, burittóval vitték be. A burittó 80-90 cm átmérőjű, 10-12 öl fér bele. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (1,2,3)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg (1,2,3)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. Magyaros szerszámokat használtak. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér gazdasági célt szolgált – parasztszekerek. A kocsi az, „amelyikre felülnek, es mennek”. A kocsi finomabb volt, kicsi, könnyű. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú szekérrel hordták. Hossza 4-5 m volt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánc, hátul kötél. Egyik végén hozzárögzítették a szekérhez, duplán átdobták, úgy rögzítették a másik oldalon. Rudazókötéllel. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak saroglyát. Esetleg a lovasoknak volt elől egy, de az nagy ritkaság volt. Subert használtak. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikast vesszőből fonták, olyan formája volt, mint a szekér aljának. 60-65 cm magas volt az oldala. (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak kukorica-krumplihordáshoz. Az első majdnem mindig fenn volt. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt a körmivel” azt megpatkolták ökörnél és tehénnél is. Az első láb külső körmét patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!

====b) terelik jobbra ====
Hikk!

====c) és balra====
Hu-mekk!

Az állatok nevét mondták hozzá. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne-ne. Pici-ne-ne. Coci-gyere-gyere. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipi. Ne-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le + a neve. Nevén. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
„Itt nem kendereztek. A mamánk foglalkozott vele.” (1)
Kendervágó, tilaló, kendergereblye. (2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) fajtát. (2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Egy ház volt boronafalu, a községháza. Ezt 1940 körül lebontották. Egyéb borona vagy sövényfalu házra nem emlékeznek. Viszont boronafalu pincék voltak és sövényfalu pajták. Döngölt tömésházak épültek márcsak az ő idejükben. A 20-as években már téglából is építkeztek. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi házak konyhája csak félig volt lepadlásozva. Ez a kemence fölött volt, hogy fogja a lángot meg a sziporkát. A szabadkéményes házaknál a kéményt elzárták, a plafont lepadlásozták. A mászókéményt a fal mellé rakták. Az 1900-as éveken itt már mászókémények voltak, füstös csak ami megmaradt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házaknál minden helyiségnek külön bejárata volt. Ezek az ajtók a ternácról nyíltak. Ezek közül a házak közül már nem mind volt füstös. Az előszoba a 20-as évektől van. Az olyan házak voltak a gyakoriak, amelyeknek a konyhájából nyílt a szoba és a kamra. A kamra az udvar felől is nyílhatott, időnként két ajtóval is rendelkezett. A 30-as években még épültek egysoros házak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 20-as években már divat volt. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as években kezdték a tömbházak építését. Előtte hajlított házakat építettek. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobát szemes cserépkályhával fűtötték. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-60 cm-es patkára. Sparhelten főztek. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Kalabókos pajták voltak – f) típusú egy pajtafiával. (A kiugró részt hívják kalabóknak.) Lábas pajták is voltak. A pajták fala deszka vagy sárral bevert sövényfal volt. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villára nem emlékeznek. Szalonnakiszedő villa volt. Ez mintegy 40-50 cm hosszú vasból készült szerszám volt. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A vasvári malmot leépítették a TSZ megalakulásakor. A 60-a évek elejéig sütöttek háznál. A falunak is volt vízimalma, de az 45-ben lerombolták és elvitték az oroszok. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) típusú az általánosan elterjedt fajta. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajköpülők szűkülő szájúak, 3-5 literesek, 4 abrincsosak voltak. Egy- és kétfülő is volt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát a malomba vitték, a kölest meg a csibék ették meg. (1)
Valószínű a jobbmódúak ebben az időben a már nem ettek hajdinát és kölest.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A kölest is kellett fejezni, lábbal kitiporni. Mozsárban megtörni. A kása: a kölest megfőzték, édes tejjel leöntötték. Dödölle: megfőzték a krumplit és a kölest, lisztet tette bele vöröshagymás zsírba szaggatták. A hajdinát az Őrségbe vitték őrölni. Hajdinából prószát, málét, kását, gánicát és gombócot készítettek. A kását disznóbélbe töltötték. Gánica: megpirítani a lisztet és forró vízzel felengedni. A gombócot úgy kell kifőzni, mint a mácsikot. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kettes és hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek. Kerek kalácsot a kuglihuppban sütöttek. A perecmácsikot a kenyér után sütötték a kemencében. Kiszedés után még megöntötték vízzel. Mákos gubát is készítettek. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót mindig készítettek, de nem ilyen gyakran. A II. világháború után terjedt el. Paradicsomból tesznek bele a legkevesebbet. Van benne vöröshagyma is. Az utóbbi időben ütnek rá tojást vagy tesznek bele tejfölt. Utóbbi esetben a legkevesebb benne a paradicsom, mert a tejföl különben összerántana. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Én gyerekkoromban nem szerettem, a fogságban szoktam rá.” (1)
„Én nem eszem meg a paradicsomot.” (2)
A II. világháború előtt nem ettek nyersen a paradicsomot, és a paprikát sem szerette mindenki.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Fonott kalácsot, diós-, mákos kalácsot sütöttek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az édesapám nyáron még kaszált benne. (1)
A 20-as években márcsak egy-két öreg hordta.

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 20-30-as években az asszonyok még hordták, a fiatalok nem szerették a „csúszó-mászó” ruhát. Ebben az időszakban lett divat az egyberuha. A 60-as években még volt olyan nagyon idős néni, aki félszoknyában járt. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
1910-ben halt meg a nagymama, ő még szőtt. (1)
Böbörhegyen volt takács, oda jártak szövetni.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A 30-as években még a kislányok fején is volt kendő. (1)
Nem volt ilyen tilalom. (2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 60-as években egymás végében voltak az ágyak. Akkor kezdtek máshogy építkezni, így a berendezés is változott. Azóta egymás mellett vannak, a szoba közepe felé. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap (a vasárnapi a régibb, de a 10-es évekig nem tudnak visszamenni)

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Inkább a lányos háznál, ritkábban a legényesnél tartották a lakodalmat.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A templom után hazamentek, akkor már meg volt terítve, de még nem ettek. Néhány órát iszogattak, beszélgettek. 8 óra körül volt a vacsora. Az idősebbek hajnalban, a mulatósabbak délben mentek haza. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában vagy Vasváron étteremben tartják. Másnap hajnalig, reggelig tart. A süteményt viszik magukkal.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es évek óta tartják nem otthon a lakodalmat. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott a lakodalomba. Egymás helyett is használják a két kifejezést. Két vőfény járt együtt. Az egyik a menyasszony, a másik a vőlegény részéről hívott. Esküvő előtt 1 héttel (1), 2-3 héttel (2,3) hívtak. Szalagos bot volt náluk.
====b) 1930 körül: ====
Menyasszony-vőlegény hív. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Vasvári cigány zenészeket hoztak. Vasváron voltak „úri zenészek” is, ők már nem szívesen jöttek falura. Ilyen volt Paki Lajos és bandája. A 40-es évekig rábahidvégi cigányok is játszottak – „Sapka” Lajos és bandája. A 40-es évektől nagymákfai magyar zenészek játszottak (Barabás Imre él Nagymákfán).

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Tangóharmonika a 30-as évektől volt, de ezek egyedül vagy ketten játszottak. Az oroszok összeszedték a tangóharmonikákat.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öten játszottak egy bandában: hegedűs, brácsás, nagybőgős, cimbalmos, sípos.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
5-10 éves gyerekek lucáztak.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Hajnalban indultak, a más kazlából lopták a szalmát, nehogy elvigyék annak a szerencséjét, akihez mentek. Letérdepeltek a szalmára, úgy mondták a szöveget. A gyerekek aszalt gyümölcsöt, diót, egy kis fillért kaptak.
„Luca, Luca kitty-kotty,
Tojjanak a tikjok, lúdjok
Jó üllősek legyenek.
A lányoknak akkora segge legyen, mint a kemence szája
Cicije akkora legyen, mint a bugyogakorsó
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz.
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva.
Olyan hosszú kolbászuk legyen, hogy a falut végigérje,
Az egyik végét az alsóvégi ember, a másikat a felső rágja.
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda.
Tojásuk annyi legyen, mint égen a csillag.
Tej, vaj úgy folyjon, mint patakban a víz.”
Ha nem engedték be a gyerekeket lucázni, így kiabáltak be: „Egy csirkéjek legyen, az is vak legyen.” (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1)
Volt valamikor, de már egyáltalán nem emlékeznek. (2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„…
Azt is megengedte az a nagy Úristen
…
Istvánokat, Jánosokat köszöntöttek.”
A 30-as évek táján halt el ez a szokás. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
4-5 legény mindig volt. A 25-26 éven felüliek öreglegénynek számított. Az 1920-40-es évek között 10-en voltak nőkkel együtt. (A falu lakossága 240-250 lélek.) (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Oszkói gerencsérektől vették. (1)
Nem tudni hova valósi volt. (2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Gyerekek, 15-16 évesek maskuráztak, beöltöztek. Nagy bot volt náluk, derekukon lánc. Az arcukat bekenték korommal vagy papírból „jelmezt” csináltak. A gyerekeket és a serdülő lányokat ijesztgették. Bementek a házakhoz és azt kérdezték: Van-e rossz gyerek, azt elvisszük magunkkal. A gyerekeket húzkodták ki a házból. Elég durva szokás volt. Húshagyókedden a lányok cucorkáztak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt divatban. Pásztorjáték egyáltalán nem volt. A gyerekek csak énekeltek karácsonyi dalokat. Leginkább cigánygyerekek és menhelyi gyerekek csinálták. (1,3)
10-14 éves gyerekek betlehemeztek. Pásztoroknak voltak öltözve. „Szabad-e kisjézuskát köszönteni?” Volt pásztorjáték is. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Krampusz! Elvisz az ördög! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej van benne: 2 szem, orr, száj. Húsvét napján elment az ember fát vágni, a hold meg felszippantotta. (1)
Semmit sem látnak. (2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kismákfa

2014-04-21T20:25:35Z

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1991. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Tóth Ferenc, 1919. Kismákfa
|-
|
|(2.) Mizda Istvánné, 1914. Kismákfa
|-
|
|(3.) Sik Anna, 1930. Kismákfa
|-
|
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az 1700-as években 17 ház volt itt. Ezek zsúptetős kicsi házak voltak. Az egész terület erdős volt. Régen a mostani falu észak-nyugati részén volt a falu egy domboldalban. Csak ott nem volt víz, ezért települtek le. Horvát népek is laktak itt, ezek edényégetők voltak. Fenn laktak az erdőben. Az egyik dülőt ma is Horvát-dülőnek hívják. A földben találtak is edénydarabokat. A falut eredetileg „Makkfának” hívták, mert sok tölgyerdő volt a vidéken. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kiss, Gombás, Tóth, Pál, Horváth, Hantó. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Semmiféle betelepülés nem volt. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt kitelepülés a faluból. Néhány elnősültek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nagymákfára hasonlít legjobban. Az is ligetes, darabos falu. Egyéb rokon falvat nem neveznek meg. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„Eléggé beletartozunk a Hegyhátba. Itt van a Hegyhát koszorúja.” (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A Hegyháthoz a következő falvakat sorolják: Gelsekarát, Nagymizdó, Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Sárfimizdó, Telekes, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről a közelben. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Elégett Kismákfán a laska. Az őrzőgyerek trombitált a faluban, mire azt hitték, hogy ég a falu, erre kiszaladtak, a laska meg odaégett. „Csak karátföldi” (ma Gersekarát – lenéző értelemben használták. Olyan emberre is mondták, aki nem odavalósi volt, ha le akarták szólni. A pácsonyiakra mondták, hogy keresztben vitték a létrát az erdőn. Döbörhegy, macskafarkát pödörd meg! Csipkereg is odaröhhent, Csehimindszent összepösszent, Ha Baltavár nem lett volna, tudja Isten mi lett volna. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Gyakran volt más falvakból házasság. Kedvelt volt ez a hely, mert közel volt Vasvárhoz (ma csatolt községe), ezért a legények nem szívesen mentek el innét. Leányokat szívesen hordtak. Gyakoriak voltak a házasságok a következő falvakból: Gelsekarát, Döröske, Döbörhegy, Nagymákfa, Kutas, Andrásfa. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vasvárra, Körmendre, Rumba jártak. Utóbbi helyre a 40-es évek végéig, akkor megszűnt. (1,2,3)

====b) Piacra: ====
Vasvárra. Gyümölcsöt, csirkét, tejhasznot vittek eladni. A fejükön kosárban hordták az eladnivalót. (1,2,3)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A hozzátartozókhoz jártak leginkább: Karátföld május eleje, Gelse szeptember 15 körül, Döbörhegy Sarlós búcsú július eleje, Újlak Péter-Pálkor, Nagymákfa Jakab búcsú, Rábahídvég Szent háromságkor, Péterfa Péter napkor. (1,2,3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra kétszer mentek egy évben augusztus 14-én és szeptember 12-én. Előbbire jöttek az Őrségből is és a vendek is voltak. Cellbe szeptember 3-án jártak. Búcsúszentlászlóra is mentek. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jártak ki dolgozni, itt gazdálkodtak. Masinálni, fát vágni jártak a saját határba. Nagyon szórványosan jártak summások valahova Sopron megyébe. Május egytől november egyik voltak távol. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jártak a faluba sehonnan dolgozni. Volt úgy, hogy a nagymákfai cséplőgép átjött, az hozta magával a munkásokat. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A piacon vették oszkóiaktól, magyarszombatfai gerencsérektől. Bugyogakorsót a Szent kútnál, talán az őrségiektől. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A határban van szőlő. Vasváriaknak van itt 1-2, az ittenieknek meg Vasváron. A szőlők javarészt a 30-as években ültették, és a TSZ alakulásakor jónéhányat kiszántottak. (1,2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van a falunak emberemlékezet óta. (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A Horvát-dülőben jöttek elő edénydarabok, de a temetőjéről nem tudják, hol lehetett. A homokbányában a 40-es években egyházi kelyhet találtak. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel tiszteletére tartják fogadott ünnepüket. Október 20-a utáni vasárnap tartanak misét. Ezt a vasváriakkal együtt tartják. A marhavész emlékére a vasváriak régebben elzarándokoltak szeptember első vasárnapján Kiscellbe. Ekkor a kismákfaiak is velük mentek. Flórián tiszteletére május első vasárnapján a temetőben tartják a misét. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Fából készült egyes, és vasból készült kettes-, hármas boronát használtak. Előbbit a „kulik” (tehenek) után. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az összes csak aratókasza. Mindhárom fajtát használták. Az a), b) gereblyés kaszák, a c) is csak aratókasza. Időrendiséget és gyakoriságot nem tudnak felállítani. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát. Hozzá volt kötözve a sarló, de olyan is volt, amelyiknek lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet. Említik a 21-es, sőt a 17-es keresztet is. Azért volt jó magas, mert esőben nem rohadt a kéve. A 17-es keresztnél az utolsó kévét papnak hívják. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Nem meghatározott kepelábat olvastak. Attól függött, mennyire volt nedves a gabona. Úgy számoltak, hány keresztből mennyi gabona lett. Egy keresztből általában 30-35 kg gabona lett. „Arattunk ma 15-20 keresztet.” (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
180 cm, fejig kell érnie. A homlokáig ér az embernek. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők jártak. Az embereket a faluból szedték össze. A munkások ebből a pénzből vettek rend ruhát. Ez a csapat járt végig a falun. A cséplés 3-4 hétig tartott. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (3-4 m hosszú) (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháborúig, a 40-es évek elejéig. (1,2,3)
Nem igen vetettek, azt inkább az Őrségben csinálták. (2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A II. világháború után kezdték eke után vetni. A két háború között még mindenki lyuggatta. A nagyobb földeken gyorsan elterjedt. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Esőben beletellett egy hétbe is. Jó időben 4-5 nap alatt megszáradt a széna. Kaszálás után renden hagyták. Szélben már 2. nap lehetett forgatni. Újabb 1-2 nap múlva gyűjtötték. Nagyon jó időben boglyákba gyűjtötték és egyből szállították, de általánosabb, hogy petrencébe rakták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A pajtából kézben, kosárban, ölben hordták be. A kint lévő kazal esetében vonyogóval húzták ki, bakszekérrel, burittóval vitték be. A burittó 80-90 cm átmérőjű, 10-12 öl fér bele. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó (1,2,3)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg (1,2,3)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. Magyaros szerszámokat használtak. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér gazdasági célt szolgált – parasztszekerek. A kocsi az, „amelyikre felülnek, es mennek”. A kocsi finomabb volt, kicsi, könnyű. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú szekérrel hordták. Hossza 4-5 m volt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánc, hátul kötél. Egyik végén hozzárögzítették a szekérhez, duplán átdobták, úgy rögzítették a másik oldalon. Rudazókötéllel. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak saroglyát. Esetleg a lovasoknak volt elől egy, de az nagy ritkaság volt. Subert használtak. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsikast vesszőből fonták, olyan formája volt, mint a szekér aljának. 60-65 cm magas volt az oldala. (1,2,3)

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak kukorica-krumplihordáshoz. Az első majdnem mindig fenn volt. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt a körmivel” azt megpatkolták ökörnél és tehénnél is. Az első láb külső körmét patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!

====b) terelik jobbra ====
Hikk!

====c) és balra====
Hu-mekk!

Az állatok nevét mondták hozzá. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne-ne. Pici-ne-ne. Coci-gyere-gyere. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipi. Ne-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Le + a neve. Nevén. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
„Itt nem kendereztek. A mamánk foglalkozott vele.” (1)
Kendervágó, tilaló, kendergereblye. (2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) fajtát. (2,3)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Egy ház volt boronafalu, a községháza. Ezt 1940 körül lebontották. Egyéb borona vagy sövényfalu házra nem emlékeznek. Viszont boronafalu pincék voltak és sövényfalu pajták. Döngölt tömésházak épültek márcsak az ő idejükben. A 20-as években már téglából is építkeztek. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi házak konyhája csak félig volt lepadlásozva. Ez a kemence fölött volt, hogy fogja a lángot meg a sziporkát. A szabadkéményes házaknál a kéményt elzárták, a plafont lepadlásozták. A mászókéményt a fal mellé rakták. Az 1900-as éveken itt már mászókémények voltak, füstös csak ami megmaradt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házaknál minden helyiségnek külön bejárata volt. Ezek az ajtók a ternácról nyíltak. Ezek közül a házak közül már nem mind volt füstös. Az előszoba a 20-as évektől van. Az olyan házak voltak a gyakoriak, amelyeknek a konyhájából nyílt a szoba és a kamra. A kamra az udvar felől is nyílhatott, időnként két ajtóval is rendelkezett. A 30-as években még épültek egysoros házak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 20-as években már divat volt. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as években kezdték a tömbházak építését. Előtte hajlított házakat építettek. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobát szemes cserépkályhával fűtötték. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-60 cm-es patkára. Sparhelten főztek. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Kalabókos pajták voltak – f) típusú egy pajtafiával. (A kiugró részt hívják kalabóknak.) Lábas pajták is voltak. A pajták fala deszka vagy sárral bevert sövényfal volt. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villára nem emlékeznek. Szalonnakiszedő villa volt. Ez mintegy 40-50 cm hosszú vasból készült szerszám volt. (1,2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A vasvári malmot leépítették a TSZ megalakulásakor. A 60-a évek elejéig sütöttek háznál. A falunak is volt vízimalma, de az 45-ben lerombolták és elvitték az oroszok. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) típusú az általánosan elterjedt fajta. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A vajköpülők szűkülő szájúak, 3-5 literesek, 4 abrincsosak voltak. Egy- és kétfülő is volt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát a malomba vitték, a kölest meg a csibék ették meg. (1)
Valószínű a jobbmódúak ebben az időben a már nem ettek hajdinát és kölest.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A kölest is kellett fejezni, lábbal kitiporni. Mozsárban megtörni. A kása: a kölest megfőzték, édes tejjel leöntötték. Dödölle: megfőzték a krumplit és a kölest, lisztet tette bele vöröshagymás zsírba szaggatták. A hajdinát az Őrségbe vitték őrölni. Hajdinából prószát, málét, kását, gánicát és gombócot készítettek. A kását disznóbélbe töltötték. Gánica: megpirítani a lisztet és forró vízzel felengedni. A gombócot úgy kell kifőzni, mint a mácsikot. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kettes és hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek. Kerek kalácsot a kuglihuppban sütöttek. A perecmácsikot a kenyér után sütötték a kemencében. Kiszedés után még megöntötték vízzel. Mákos gubát is készítettek. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót mindig készítettek, de nem ilyen gyakran. A II. világháború után terjedt el. Paradicsomból tesznek bele a legkevesebbet. Van benne vöröshagyma is. Az utóbbi időben ütnek rá tojást vagy tesznek bele tejfölt. Utóbbi esetben a legkevesebb benne a paradicsom, mert a tejföl különben összerántana. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Én gyerekkoromban nem szerettem, a fogságban szoktam rá.” (1)
„Én nem eszem meg a paradicsomot.” (2)
A II. világháború előtt nem ettek nyersen a paradicsomot, és a paprikát sem szerette mindenki.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Fonott kalácsot, diós-, mákos kalácsot sütöttek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az édesapám nyáron még kaszált benne. (1)
A 20-as években márcsak egy-két öreg hordta.

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 20-30-as években az asszonyok még hordták, a fiatalok nem szerették a „csúszó-mászó” ruhát. Ebben az időszakban lett divat az egyberuha. A 60-as években még volt olyan nagyon idős néni, aki félszoknyában járt. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
1910-ben halt meg a nagymama, ő még szőtt. (1)
Böbörhegyen volt takács, oda jártak szövetni.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A 30-as években még a kislányok fején is volt kendő. (1)
Nem volt ilyen tilalom. (2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 60-as években egymás végében voltak az ágyak. Akkor kezdtek máshogy építkezni, így a berendezés is változott. Azóta egymás mellett vannak, a szoba közepe felé. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap (a vasárnapi a régibb, de a 10-es évekig nem tudnak visszamenni)

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Inkább a lányos háznál, ritkábban a legényesnél tartották a lakodalmat.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A templom után hazamentek, akkor már meg volt terítve, de még nem ettek. Néhány órát iszogattak, beszélgettek. 8 óra körül volt a vacsora. Az idősebbek hajnalban, a mulatósabbak délben mentek haza. (1,2,3)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában vagy Vasváron étteremben tartják. Másnap hajnalig, reggelig tart. A süteményt viszik magukkal.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 70-es évek óta tartják nem otthon a lakodalmat. (1,2,3)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott a lakodalomba. Egymás helyett is használják a két kifejezést. Két vőfény járt együtt. Az egyik a menyasszony, a másik a vőlegény részéről hívott. Esküvő előtt 1 héttel (1), 2-3 héttel (2,3) hívtak. Szalagos bot volt náluk.
====b) 1930 körül: ====
Menyasszony-vőlegény hív. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Vasvári cigány zenészeket hoztak. Vasváron voltak „úri zenészek” is, ők már nem szívesen jöttek falura. Ilyen volt Paki Lajos és bandája. A 40-es évekig rábahidvégi cigányok is játszottak – „Sapka” Lajos és bandája. A 40-es évektől nagymákfai magyar zenészek játszottak (Barabás Imre él Nagymákfán).

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Tangóharmonika a 30-as évektől volt, de ezek egyedül vagy ketten játszottak. Az oroszok összeszedték a tangóharmonikákat.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öten játszottak egy bandában: hegedűs, brácsás, nagybőgős, cimbalmos, sípos.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
5-10 éves gyerekek lucáztak.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Hajnalban indultak, a más kazlából lopták a szalmát, nehogy elvigyék annak a szerencséjét, akihez mentek. Letérdepeltek a szalmára, úgy mondták a szöveget. A gyerekek aszalt gyümölcsöt, diót, egy kis fillért kaptak.
„Luca, Luca kitty-kotty,
Tojjanak a tikjok, lúdjok
Jó üllősek legyenek.
A lányoknak akkora segge legyen, mint a kemence szája
Cicije akkora legyen, mint a bugyogakorsó
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz.
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva.
Olyan hosszú kolbászuk legyen, hogy a falut végigérje,
Az egyik végét az alsóvégi ember, a másikat a felső rágja.
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda.
Tojásuk annyi legyen, mint égen a csillag.
Tej, vaj úgy folyjon, mint patakban a víz.”
Ha nem engedték be a gyerekeket lucázni, így kiabáltak be: „Egy csirkéjek legyen, az is vak legyen.” (1,2,3)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban. (1)
Volt valamikor, de már egyáltalán nem emlékeznek. (2,3)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„…
Azt is megengedte az a nagy Úristen
…
Istvánokat, Jánosokat köszöntöttek.”
A 30-as évek táján halt el ez a szokás. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
4-5 legény mindig volt. A 25-26 éven felüliek öreglegénynek számított. Az 1920-40-es évek között 10-en voltak nőkkel együtt. (A falu lakossága 240-250 lélek.) (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Voltak.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
Oszkói gerencsérektől vették. (1)
Nem tudni hova valósi volt. (2,3)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Gyerekek, 15-16 évesek maskuráztak, beöltöztek. Nagy bot volt náluk, derekukon lánc. Az arcukat bekenték korommal vagy papírból „jelmezt” csináltak. A gyerekeket és a serdülő lányokat ijesztgették. Bementek a házakhoz és azt kérdezték: Van-e rossz gyerek, azt elvisszük magunkkal. A gyerekeket húzkodták ki a házból. Elég durva szokás volt. Húshagyókedden a lányok cucorkáztak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt divatban. Pásztorjáték egyáltalán nem volt. A gyerekek csak énekeltek karácsonyi dalokat. Leginkább cigánygyerekek és menhelyi gyerekek csinálták. (1,3)
10-14 éves gyerekek betlehemeztek. Pásztoroknak voltak öltözve. „Szabad-e kisjézuskát köszönteni?” Volt pásztorjáték is. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Krampusz! Elvisz az ördög! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej van benne: 2 szem, orr, száj. Húsvét napján elment az ember fát vágni, a hold meg felszippantotta. (1)
Semmit sem látnak. (2,3)

[[Kategória:Települések]]

Kiskanizsa

2014-04-21T19:03:31Z

Sáfár Anna:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1995. december 5-10.
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Gerencsér Pálné szül. Mátés Terézia (75 év) KK., Varasdi u.; Szekszárdi Józsefné szül. Mátés Erzsébet (79), Hévíz, Móricz Zs. u.
|-
|
|(2.) Mátés László (70) és Mátés Lászlóné szül. Mátés Mária (66), KK., Pivári u.
|-
|
|(3.) Horváth Ferencné szül. Krisztián Mária (77) KK., Jakabkuti u. 56.
|-
|
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskanizsa
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.kiskanizsa.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kiskanizsa valamikor külön település kellett hogy legyen, hiszen saját kisbírója is volt. Nem tudják, mikor csatolták hozzá Nagykanizsához. (1)
Azt tanulta az iskolában, hogy a török időkből való, és Törökkanizsának is nevezték, egyebet nem hallott a település múltjáról. (2)
Talán még anyjának a dédapjánál kezdődött Kiskanizsa története. Mikor ő iskolás volt, már Nagykanizsával egybe volt csatolva. (3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családok: Ferus, Gozdán, Kis, Horváth, Mátés, Csucsi (melléknév!). Régen nem költöztek be családok, csak a háború után (ti. II. világháború). Megjegyzés: elsősorban a tehetősebb családokat sorolták fel, mint „tősgyökerest”, valószínűleg a település nagysága is oka ennek. (1)
Pl. a Mátés család is régi. Amire csak ők emlékeznek vissza, az is öt nemzedék („ágazat”), tehát már jó régóta itt él a família. (2)
Nagyon sok a „benszülött” család Kiskanizsán, mert ha falusi lányt hozott ide egy legény, a többiek „kicikizték”. Pl. A Mátés család talán már száz évvel ezelőtt is itt lakott. Manapság minden harmadik házban faluról beköltözött családok laknak. (3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek ide nagy számban idegenek. (1)
A második világháború óta faluhelyről települtek be sokan, kb. 10-20 km-es körzetből, de csak családok, egész közösségek nem. (2)
Nem tud róla, hogy nagy számban – egyszerre – idegenek települetek volna be. Az egész újnegyed 90 %-ban faluról települt be, a jakabkuti utcában is 10 családot tud legalább. Palinból, Pogányszentpéterről, Bagoláról, Valkonyáról jöttek. (3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak róla, hogy valamikor nagyobb számban elköltöztek volna innen, de Szepetnekről sok svábot elvittek. (1)
Nem történt nagyobb számban kitelepülés Kiskanizsáról, csak házasság révén mentek el. (2)
Inkább csak a fiatalok mentek el a városba. (3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonló falvak: Eszteregnye, Rigyác, Récse, Magyarszerdahely – ezek úgy gazdálkodtak, mint a kiskanizsaiak. Már Szepetnekről is sokan elmentek „drótra” (távirdásznak), az nem annyira hasonló. (1)
Récse, Sormás, Miklósfa hasonlóak, mert a tájszólásuk ugyanolyan, és mostmár ők is ugyanúgy piacoznak. Régebben csak diót, baromfit árultak, a hagymát, krumplit pedig Kiskanizsáról szerezték be. Ma már nagyrészt ők is önelláttók. (2)
Szepetnek, Eszteregnye, Sormás, Hosszúvölgy szintén mezőgazdasággal foglalkoznak, a viseletük is ugyanaz. Szintén bőszoknyások, de azért cifrábbak, nem tudják úgy megválogatni a ruházatukat, mint a kiskanizsaiak. A beszédjükről azért meg lehet ismerni őket. A hosszúvölgyiek mind szőkék, mert svábok lakják, a ksiaknizsaiak inkább barnák. Bajcsa, Keresztúr – ezek is mind így járnak, elég gazdag községek, sok szép porta van arra. (3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudnak róla, hogy Kiskanizsa bármilyen tájegység tagja lenne. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Göcsej, amely Zalaegerszeg környékén kezdődik (nem tudják pontosan, hol van a határa), a „horvátság”, kb. 10 km-re, amelybe a következő falvak tartoznak: Tótszerdahely, Szentmárton, Petrivente, Semlyénháza, Fityeháza, Bajcsa, Murakeresztúr, Berena, Gyékényes, Őrtilos. (1)
Legközelebbi ismert tájegység a Göcsej Egerszeg felé. (2)
Göcsejt ismeri, mint közeli tájegységet. Hosszúvölgy, Fűzvölgy inkább sváb, Szepetneken is sok a németajkú. Bajcsa, Fityeháza, Keresztúr horvát. (3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kiskanizsa a kertészetéről híres, a többi földműves falu, azok nem híresek semmiről. (1)
Kiskanizsa a hagymatermesztéséről híres Zalakaros, Hévíz a fürdőjéről. (2)
Nem tudja a hírességüket. (3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Szepetnek – hajdinások, Sormás – verebesek, Kiskanizsa – sáskák. (1)
Kiskanizsa – sáskák, Sormás – verebesek, Nagykanizsa – hernyók, Eszteregnye – mukucsok („mókusok”: mert erdős részen laknak). (2)
Kiskanizsa – sáska, Szepetnek – héncek, Sormás – verebesek. A sormásiak mindig korán jöttek, későn mentek. Fehér vászontarisznyájuk volt. Azt mondták nekik: „Hess e verebek! Fészkelnek a vén verebek”. (3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Nagyon ritka volt a más falvakkal való házasodás, legfeljebb innen mentek férjhez máshová (ez kb. akkor kedődhetett, mikor két nővérük 1930 körül Palinba, ill. Szepetnekre mentek férjhez), más faluból nemigen nősültek. (1)
Régen nem volt gyakori a más faluból házasodás, de azért előfordult. Nem volt olyan falu ahonnan nem házasodtak egyáltalán. Házasodtak Szepetnekről, Sormásról, Becsehelyről, Eszteregnyéről, Rigyácról, Miklósfáról. (2)
Régen nagyon ritka volt a faluról házasodás, de nem számított, melyik faluból nősültek: volt dióskáli, sormási, bajcsai is. (3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen máshova nem jártak el dolgozni, de tudják, hogy más községekből elsősorban a baranyai uradalmakba mentek sokan. (1)
Kiskanizsáról néhányan Jankapusztára és Istvánba (Egerszeg környéke) jártak summáskodni uradalmakba, vagy a Herceg Batthyány-féle uradalomba mentek cselédnek. Az újmajori grófnak („Poletár”? nevű) is voltak cselédjei. (2)
Nem tud róla, hogy innen elmentek volna máshova dolgozni. (3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide sem nagyon jártak máshonnan. A kiskanizsaiak csak helyben jártak „kisegíteni”, a Gozdán paraszt, akinél 2-3 napig is csépeltek, napszámosokat is fogadott. (1)
Ide nem nagyon jöttek máshonnan dolgozni. A „pógárság” tartott egy-egy szolgát (összesen 10-15 lehetett a településen), de csépelni egymásnak segítettek, nem fogadtak fel senkit. (2)
Az ő idejében már kölcsönbe jöttek segíteni csépelni, de anyjától hallotta, hogy „gyüttek a bömhécek”. Amolyan cséplőbrigád volt, de nem tudja, hovavalósiak. Cseléd, summás nem jött, itt nem voltak nagy birtokok, csak a város közelsége tette gazdaggá. (3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket vásárban vették általában, ahová a környékbeli gelencsérek hozták a portékájukat. (1)
Cserépedényeket pl. a tófejiek árultak, otthon maguk készítették, és hordták kocsival falvakba eladni. (2)
Göcsejből hordták a gerencsérek, vasárnapokon az utcán kínálták. (3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A kiskanizsaiak szőlői: Bagóhegyen – Bakónak határában, Cserfőn, Förhéncen, Szentgyörgyváron Nagykanizsa határában, a homokkomáromi szőlőhegyen, amely Homokkomárom és Obornak határában van. Kiskanizsa határában nincs szőlő. (1)
Szőlőtermő vidékek 6-8, 10-12 km távolságban vannak Kiskanizsától. Nagyrécse határában Bagóhegy, Nagykanizsa határában Cserfő, Förhénc, Szentgyörgyvár, Bagola, Látóhegy, és van Homokkomárom határában is. Helyben nincs szőlő. (2,3)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Csak egy temetőről tudnak. (1)
Kiskanizsán egy temető van, Nagykanizsán egy katolikus, egy zsidó, és volt egy görögkatolikus is. (2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Kiskanizsa fogadott ünnepei: Sarlósboldogasszony júl. 2., Szt. Flórián máj. 4. Valamikor nagy tűz volt Kiskanizsán, ennek emlékére fogadták meg Flóriánt. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két boronát szoktak egybetenni. (1)
Két boronát használtak a rögök „szétmarására”, „magtakaró boronának” pedig hármat használtak (amikor porhanyós volt a föld, nagyobb területet is be tudott temetni). (2) Ha volt valakinek vasboronája, az háromlevelű volt. (3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c. típust használták, a hajmók szót nem ismerik. (1)
A c. típusú kaszacsapót aratáskor használták. (2)
A c. típust használták. Kömpöllőnek mondták, ami rajta volt mogyorófavesszőből. (3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát, kb. 25-30 cm-est, de nyílás nem volt rajta. (1,3)
Ők nem szoktak használni kévekötő fát, mások igen: 30-40 cm-es fadarab volt (lyuk nélkül). (2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve volt egy kereszt, ez volt az általános, bár volt, aki 18-at rakott. A legtetején lévő volt a „pap”, ezzelj kötözték le a keresztet, hogy el ne hordja a szél. (1)
Búzából, rozsból 18 kéve volt egy kereszt, mert nagyobb volt a szára, súlyosabb a kévéje. Árpából, zabból 21 kéve volt egy kereszt. (2)
Minden 11. kereszt volt az aratóé. (3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepének mondták a keresztet, de mértékegységként inkább mázsát mondtak. Ált. egy kereszt 30-40 kg szemet adott az időjárástól függően. (1)
A kepe egy vagy több, néha 5 keresztből is állt, attól függően, milyen hosszú volt a föld. Tulajdonképpen azt a kersztmennyiséget jelölte, amelyet egymás közelébe, egy kupacba raktak. Mértékegységnek inkább a keresztet használták, cséplés után a mázsát. (2)
Annyi keresztet szoktak egy kepébe rakni, amennyit egy kétlovas kocsi egyszerre el tudott húzni. (9-11 kereszt kb.). Ha hosszú volt a föld, akkor kettőbe rakták, és a kocsi szedte össze. (3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 2 m volt, a hadaró 1 m. (1,3)
A csép kb. 1 m hosszú volt, a nyele 2 m – minél hosszabb volt, annál nagyobbat lehetett vele ütni. 3-4 személy dolgozott egymás mellett, de nem egyszerre ütöttek, hanem „kottára”, meghatározott ritmusban, egymás után vágtak. Ha zsúpnak csépelték ki a rozsot, vagy ne jött időben a gép, és az állatoknak szüksége volt árpára, ill. ha valakinek csak 10-20 kereszt gabonája termett, akkor kézzel csépelték ki. (2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A géptulajdonos egyedül jött az etetővel, akit ő fogadott fel, a bandát a gazda állította ki rokoni-szomszédi segítséggel. Visszasegítették egymást. (1)
A cséplőgép mellett ritkán dolgozott állandó banda, ezek általában falusiak, tótszerdahelyiek, vagy cigányok voltak. A gépésszel leszerzőtek terményrészért vagy pénzért, akinek szüksége volt rá, befogadta őket. Általánosabb volt, hogy a gazda állította ki a bandát kölcsönösségi alapon a rokonságból, szomszédságból. (2)
Inkább falun voltak állandó brigádok, ahol nagyobb birtokok voltak. (3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Ketten a gép „szájában” álltak dobálták le a szalmát, ketten lerakták alá a két rudat, majd mikor megfelelő mennyiségű szalma került rájuk, kötéllel átkötötték. A boglyára szalmahordó létrán vitték fel, aminek az alja be volt deszkázva, hogy le ne lépjenek róla. Egy ember rakta fönn, a boglya tetején. Még lányok is hordták a szalmát. Ez a mód volt az általános, elevátort ritkán használtak. (1)
A kicsépelt szalmát csak ritkán „eleváterral” hordták a kazalba, csak ott, ahol a gép hozzáfért (de a pajta miatt többnyire ez nem volt megoldható). Ha az udvarban csépeltek, 3-4 pár hordta ki petrencehordó rúdon (2,5 m) a kertbe a szalmát. Az egyik petrencehordó rúd végére szöggel volt ráerősítve a kötél, ennek mindig a hátsó ember oldalán kellett lennie. A kötelet a megrakott petrencén rézsút átvetették, majd a másik rúd ellenkező végére csavarták rá. Ezt a kötélvéget az első ember kézzel fogta le. Nagy 10 m-es, alul bedeszkázott létrán vitték fel a boglyára a szalmát, a kötelet leoldották a rúdról, s alul csak ki kellett húzni a szalmából. (2)
Talán 3-4 helyen volt elevátor, mert egyébként a pajtán kívülre kellett hordani a szalmát. (3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kiskanizsán nemigen termeltek hajdinát, Szepetnek volt a hajdinás. Itt is törték meg. Előbb megfőzték, amihez nagy szakértelem kellett, majd megszárították a padláson. Végül egy óriási mozsárban megtörték, amelynek a törője úgy nézett ki, mint egy gémeskút. Úgy mozgatták, hogy a tetején lépkedtek előre-hátra, így billent bele a mozsárba a törő. A Tsz-ig termelték, sőt a Tsz maga is foglalkozott vele. (1)
60. után megszűnt a hajdina termelése, addig is inkább Szepetneken foglalkoztak vele. (2)
Ha Kiskanizsán termeltek is hajdinát, akkor is Szepetneken dolgozták fel. (3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Inkább húzató után vetettek krumplit, eke után nemigen. (1)
Lóeke után 1960-ban, a Tsz-alakulás után vetettek burgonyát (amúgy húzató után szokták). (2)
Csak sorhúzó után vetettek krumplit, sőt, máig így vetik a kukoricát is. 70 cm-enként van 4 foga, és ló húzta maga után. (3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát rendre kaszálták, 2-3 nap múlva átforgatták, ha jó idő volt, ágylásba húzták, ott is átforgatták. Minden átforgatástól „borzult”. Utána petrencébe rakták, egy petrence kb. 1,5 mázsa lehetett. Olyan petrencehordó rúddal hordták, mint a szalmát. Azután „baglyába” rakták, s innen szállították egy helyre. (1)
Vasvillával vagy favillával („kövesztett bükkfából” készült, 3 ága volt, és lapátszerűen nézett ki; boltban is lehetett kapni, és erre specializálódott mesteremberek is gyártották) megforgatták a lekaszált szénát, majd összegereblyézték. Utána petrencébe rakták, később baglyába hordták (ha esős idő volt 10 petrencét egybehúztak, hogy ne ázzon annyira), majd kocsival elszállították. (2)
Ha jó idő volt, egyszer forgatták meg a szénát, összehúzták petrencébe. Tíz petrence adott ki egy boglyát. Ha nem száradt ki, háromszor forgatták, már csak alomnak volt jó. (3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A takarmányt a boglyából horgas végű „nyűjővel” húzták ki, majd zsákruhában hordták. (1)
Ölbe vitték, vagy villával. (2)
Ölbe vitték, az istálló rögtön a pajta mellett volt. (3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Ugyanazt hívták szekérnek is, kocsinak is. Ha gabonát vagy szénát hordtak, nyújtófával kinyújtották hosszúra, ezt hívták hosszú szekérnek. (1)
Tehenes kocsi = szekér, lovaskocsi = kocsi. (2)
Majdnem ugyanolyan volt, csak a lovaskocsi elején volt a förhénc (erre van akasztva a hámfa, arra az istráng). A tehenes kocsin nyelves volt, mint most a vonóhorog, csak ék alakú. (3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m hosszú volt (ld. 17. pont). Volt hozzá vendégoldal is, ha olyasmit hordtak, akkor deszkát is raktak fel, le ne potyogjon. A sukk szót más értelemben ismerik: így nevezik a káposztaeltevéskor használt nyomtatót, amely egy hosszú nyélhez erősített korongból állt. (1)
A szálastakarmányt szállító szekér 4-4,5 m volt. Vendégoldalt és nyújtót is használtak, előbbit a kocsi szélesítésére, utóbbit a hosszabbítására, de a nyújtó volt az elterjedtebb. A kocsin az oldalt is sukknak mondták, meg az araszt is. (2)
Az uradalmak raktak vendégoldalt, náluk inkább hosszúkocsi volt. (3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat elől lánccal rögzítették. A nyomófán volt egy szeg, a láncot ráakasztották, hátul kötéllel hőzatták le („rudazókötél”). (1)
A nyomórudat csigával szorították le. (2)
Apjának volt már csigája, ez egy kb. 20 cm átmérőjű fadarab volt. A csiga engedte a kötelet, azzal meg is lehetett fogni. (3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya rácsos, kicsit hajlott, enyhén ívelt volt. (1,2,3). Úgy nézett ki, mint a 2. ábra (3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A marhákat nem patkolták. (1,3)
Az ökröt szokták patkolni nyári időszakban, mert akkro járt járomban. (2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény neve fejőke. (1)
(Falun zséter). (2)
(Falun zsédernek hívják). (3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót nemigen szokták hívni, „hücsnye” – ezt szokták mondani neki, ha legelőre zavarják. (1)
A disznó hívószava: „coca, ne!”. (2)
Cocát mondanak neki. (3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkoknak csak azt szokták mondani, hogy „pipipipi”. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Régen azt mondták a kutyának, hogy „csiba te!”. (1)
A kutyát névről szólítják. (2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Valószínűleg sulykot használtak kendertöréshez, amit ők „tilolófának” neveznek. E célra a mángorlófa is megfelelt. A deszkát, amin verték a kendert, lapickának mondták. (Fésülésre szöggel kivert kerek fát használtak.) (1)
A kendert nem szőtték fel, csak termelték, amikor kötelező volt. Kaszával levágták, vízben áztatták, majd tilolták: vastag deszkát tettek keresztül a vízen, arra vagdosták rá a kendert, majd amikor megtört a szára, kifésülték. (2,3)
Az ő anyja még font-szőtt. Gerebennek hívták a sokfogű fésűt. (3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Itt nem volt boronás ház, legfeljebb falun. Régen tömésfalat készítettek „pelva” és agyag keverékéből. Már régen nincs ilyen ház, talán a múlt században volt még. A legrégibb házak is téglából épültek. (Kanizsán 3 téglagyár is volt, Sormáson működött a Haba téglagyár.) (1)
A legrégibb házak vályogból készültek. Az utca végén is volt egy, még 1945-ben állt, utána bontották le. (2)
Régen, a 30-40-es években még a falu szélén lehetett látni egy-két tömésházat. (3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az ő házukban (amely 1880 körül épült) 1926-ban alakították át a szabadkéményt, de egyikük még 1950-ben lakott szabadkéményes házban. Úgy alakították át, hogy mennyezetet húztak, s a régi helyére rakták az új kéményt. Az 1920-as évektől már nem építettek szabadkéményes házat. (A szabadkéményben füstölték a húst és a csúcsos túrót – ez utóbbi sóval, paprikával készült). (1)
Még anyja szüleinek füstöskéményes háza volt. Kemencéjük is volt, de abban már nem sütöttek. Az ilyen házak átépítésével nem vesződtek, inkább lebontották őket. (2)
Mitóa az eszét tudja, már nem építenek füstös kéményes házakat. Lebontották a szabadkéményeket, a kemencét kidobták (sok helyen az udvarra húzattak helyette), rendes kéményeket építettek a helyükbe. A 70-es években az utcában a Gombás Magda házának a helyén szabadkéményes épület állt. (3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Régen egy hosszú folyosóra, a gangra nyílt minden helyiségnek az ajtaja külön. A kamaráé közvetlenül az udvarra nyílt. (1)
A régi házakban minden helyiségnek külön bejárata volt egy hosszú folyosóról. (2)
Az ő idejében az egyes helyiségek ajtajai már belülről nyíltak, vagy egy folyosóról. Nagyon régi házakban a pitarra nyíltak az ajtók, csak a kamra nyílt közvetlenül az udvarra. (3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A mestergerenda hosszában volt. (1)
A szomszéd ház is kereszt-mestergerendás volt. (2)
A mestergerenda a szobában hosszában alul volt, amikor stukatóros lett a mennyezet, felvitték a mestergerendát. (3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tudják, mikor lett általános a rakott sparhert, mert a régi házakban már minden tűzhely ilyen volt. A 30-as évektől már nem raktak. A 20-as években még nekik is volt, egy a konyhában, egy a kisszobában. (1)
A rakott sparherteket főleg a 30-40-es években használták. (2)
Az 1920-as években, vagy még előbb lett általános a rakott sparhert. (3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es években lett általános a kontyolt tetejű házak építése. A szomszéd már 1939-ben ilyet épített. Régi típusút a háború alatt már nem készítettek, igaz, nem is nagyon volt módjuk építkezni. (1)
Kockaházakat a 70-es évektől építettek tömegesen, kb. 65-től kezdték. (2)
Az 50-es évektől kezdtek újabb típusú házakat építeni. (3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobában zöld szemes cserépkályha volt, úgy nézett ki, mint egy kemence. A kemence (négszögletes) egyébként a füstöskonyhában volt. (1)
A 40-es évekig konyhából fűtött cserépkályhák voltak. (2)
Inkább hegyen volt olyan, kívülről fűtötték, és szabadtűzön főztek előtte. A faluban nem tud, lehet, hogy a szabadkéményes konyhák idejében itt is volt olyan. (3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemence kb. 30 cm magas padkára épült. (1)
A konyhai kemence padlója kb. 50-60 cm magasan volt. (2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
„F” típusú pajta volt „a” típusú alaprajzzal, régen az övék is ilyen volt. A mostaniak inkább sima elejűek. Kétszárnyú nagy kapuja volt meg egy kis ajtaja, „mint az utcaajtó”. Alaprajzilag 3 része volt: középen a kocsiszín, kétoldalt a pajtafia. Nyáron ott szoktak aludni. (1)
A pajta téglalap alaprajzú volt, részei: pajtafia, „pajtaszürü” (szérű). (2,3)
A fiában tartották a takarmányt. (3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Kemencében egyáltalán nem főztek. A hegyen szoktak nyílt tűzön főzni olyan öntöttvas lábosban, aminek 3 lába és hosszú nyele volt. (1)
Fazékkiszedő villát nem látott. A hegyen volt olyan kemence, aminek kívül volt egy tüzelője, ott főztek nyílt lángon, 3 lábú nyeles lábosban. (2,3)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. a 60-as évekig sütöttek kenyeret otthon. (1)
Kb. 1965-től nem sütnek már kenyeret otthon. (2)
A 70-es években még sütöttek, egyszerre 4-et, az két hétig elég volt. (3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
„A” típusú kenyértartót használtak. (1)
Nagyanyjáéknál a „b” típusú kenyértartót használták. (5-6 kenyeret sütöttek egyszerre). (2)
Az első szobába, amit nem használtak (ez volt a „tiszta szoba”), az ágy alá rakták a kenyeret laposkosárban, vászonnal letakarva. Bár volt a kamrában kenyértartó, azért nem használták, mert ott túlságosan kiszáradt. A kenyértartó a gerendáról lógott, hasonlított a 3. típushoz, csak mintha meg lett volna fordítva: az íves vesszők alul voltak. (3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Magas, lefelé keskenyedő edény volt a vaköpülő (fülre nem emlékeznek), a tetejét befödték. Egy olyan rúddal köpültek, amelynek a végén lukas korong volt. Tejfölből, tejszínből készült a vaj, amelyet háromszög alakúra formázva, tormalevélbe csomagolva árultak a piacon. (1,3)
Mindig eladták a tejet – elhordták a vevők – nem szoktak vajat köpülni. Ha szükségük volt rá, vettek. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Helyben nem törtek hajdinát, de Szepetneken a törő úgy nézett ki, mint egy gémeskút. (1)
Nem tudják, milyen a hajdinatörő. (2)
Volt valami szerszám hozzá, de nem tudja, milyen. Azóta sincs olyan szép hajdina, mit amilyet a szeptenekiek csináltak. Meg kellett főzni előbb, megszárítani, s csak utána lehetett törni. (3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát főzve, vöröshagymás zsírba forgatva, vagy levesbetétként, ill. hurkába töltve fogyasztották. Gánicát kukoricából csináltak, meg prószát is, sőt, kenyérbe is azt raktak felesbe. (1,2)
A gánica kukorica- és búzaliszt keverékéből készült. (3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
„A” típusú fonott kalácsot szoktak készíteni, lakodalomban volt divat. (1,2,3)
Citromhéjat is szoktak beletenni. (3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A háború után kezdtek lecsót készíteni. Azelőtt nem ismerték, anyjuk nem készített 2 fej hagymát pirítanak meg zsíron általában, 10-12 db paprika, 2 paradicsom kell hozzá. Kolbászt is tesznek bele, pirospaprikát, 20 dkg rizst vagy fél kg krumplit. Ez a mennyiség 4-5 személynek elég. (1)
15-20 éve főznek rendszeresen lecsót, azelőtt a paprikát inkább csak savanyítva ették. Ő egy rész hagymához három rész paprikát és fél rész paradicsomot szokott rakni. Többnyire rizzsel főzi úgy, hogy a rizst külön készíti el, majd a lecsóhoz önti. Ha rizzsel eszik, kolbász is kerül bele. Néha krumplival főzi. (2)
A háború után, a beadáskor szoktak mezőre vinni lecsót, mikor hús nem volt. Mostanában télire is raknak el, vagy készre sütve, vagy lefagasztva. Egyszerre 3-4 nagy fej hagymából, 6-10 paprikából, 1 paradicsomból és tojásból szokott készíteni. Mikor együtt volt a család, rizzsel, krumplival is készítte. Van, aki több paradicsommal, van, aki nélküle főzi. (3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nem tudnak pontos időhatárt mondani a nyers paradicsom és paprika fogyasztására: „Talán mindig is ették.” (1,3)
Nyers paprikát mindig ettek, paradicsomot nem annyira, inkább csak a 40-50-es évektől. Elmesél egy történetet: gyereklány korában valaki megkérte, hogy segítsen neki szegfűt szedni a piacra. A segítség fejében zsíroskenyérrel vendégelte meg, amire paradicsomszeleteket rakott. Olyan finom volt, amilyet addig még nem evett. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra beiglit, diós, mákos, kakaós kalácsot szoktak sütni, meg szalagárés tésztát. Ez utóbbit paszitba is szokták hordani (és palacsintát), olyan, mint a mai linzerkarika, csak csillag alakúra szokták kiszúrni és kristálycukorral megszórták. (1)
Karácsonyra diós-mákos beiglit szokott sütni. (A beigli tésztája zsírosabb, nem annyira kel meg, mint a kalács). (2)
Kelt diós és mákos kalácsot szokott sütni. (3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Még most is sokan viselnek „kerekszoknyát” a 60 éven felüliek közül. (1)
A viseletet még az ő korosztálya hordja (ő is, 1930. táján született). (2)
Akik a 30-40-es években születtek, azok közül már csak egy-kettő hordja a viseletet. (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szoktak szőni. Télen tollfosztóba jártak, meg hagymát árultak a vásárokon. Volt itt egy „gyöngyösi kisasszony”, attól tanult meg egy-két lány szőni, de nem sokan folytatták. (1)
Itt nem szőttek az asszonyok, Polán, Becsehelyen, Letenyén még igen, kiskanizsaiak ált. ottani asszonyoktüól vásárolták a vászonneműt. (2)
Az anyja 1919-ben ment férjhez, előtte még szőtt, utána már nem nagyon. Mióta az eszét tudja, nem hordtak vászonneműt. Törölközőt, konyharuhát, lepedőt takácstól vettek. (3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A rövidruhás asszonyok hordják a kendőt. Régen parasztlányok nem jártak anélkül. Az ő korosztálya (kb. 70 évesek) kezdte elhagyni a kendőviseletet. (1)
Kötelező volt a fejkendő, a viseletes asszonyok máig hordják. Megjegyzi még, hogy Letenyén, Becsehelyen, Polán nem „hátrakötősen” jártak az asszonyok. (2)
Nem volt kötelező az ő idejében a kendő viselete. (3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Régen a fal mellett egymás után álltak az ágyak. Kb. a 60-as évektől egymás mellé tenni az ágyakat. (1)
1960. előtt a szobában kétfelől volt két magasított ágy, utána egymás mellé tették őket. Kb. 20 éve már csak rekamiét használnak. (2)
Az 50-60-as években ez volt a divat. (3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napkor régen fiatal emberek beöltöztek kifordított bundába, szakállat ragasztottak kenderből vagy vattából maguknak, és láncos botot vittek magukkal. A szülők megkérték őket, hogy az általuk vásárolt ajándékot adják át a gyerekeknek. (Húshagyó kedden is jártak fánkot gyűjteni hosszú botra.) (1)
Miklós napkor nem volt különösebb alakoskodás, legfeljebb saját gyerekek számára öltöztek be a szülők, ill. az óvodában, iskolában volt ünnepség. (2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés: 10-15 éves korú gyerekek jártak kifordított bundában, sapkában, kezükben csengő, bot, kis, kéttornyú betlehem. A betlehemben volt kis Jézuska, jászolban fekve, kisbirka, tehén stb. A karácsony előtti 10 napban jártak rokonokhoz, ismerősökhöz.
„Dícsértessék a Jézus Krisztus, szabad-e behozni betlehemes Kisjézuskát? Adjon Isten kippantós-koppantós, szalonnás jóestét, gazda! van-e valami sült kolbász, szalonna? Szegény pásztoroknak jó kis borocska?” Bevitték a kápolnát, az asztalra tették, meggyújtották a gyertyát. „– Jöjj be dadus!” (szakállas, bajuszos) „Első pásztor megjelenésére, megleptük a házat Isten kegyelmével. Szaladj te is pásztor gyorsan a városba, ott találod Jézust a jászojba. Jöjj bé, te tetves!” Bejött a másik pásztor, és nagyot dobbantott furkósbotjával: „– Pásztortársaim, mit álmodtál?” – kérdik egymástól.
„– Én, pajtás, azt álmodtam, hogy a gazdaasszony akkora kolbászt akasztott a nyakamba, hogy én is, meg a kutyák is azt rágtuk hazáig. Hát te, pajtás, mit álmodtál?”
„– Én meg, pajtás azt álmodtam, hogy a gazdaasszony 10 forintot tett a betlehembe. Hát te, pajtás, mit álmodtál?”
„A gazdaasszony lánya almával rakta meg a tarisznyámat!” Ezzel elbúcsúztak, kifelé menet elénekelték a Mennyből az angyalt, és elosztoztak a pénzen, amit kaptak. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szt. Vendel az állatok védőszentje. Félünnep, mert templomba el szoktak menni. (1,3)
Szent Vendel az állatok védőszentje. Most is van mise. Régen pénzt adtak a szobor előtti perselybe, hogy ne pusztuljanak az állatok. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyerekijesztő: „Elvisz a bankos!” (1)
„Jön a bankos!” (2)
Nem ijesztgették, odacsaptak neki, ha rossz volt. (3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Valamilyen emberalak van szerintük a Holdban, de nem tudják, ki. (1,3)
Holdbéli alakról sosem hallottak. (2)

[[Kategória:Települések]]

Kiskanizsa

2014-04-19T21:46:54Z

Sáfár Anna: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

Kiskanizsa

2014-04-19T21:46:34Z

Sáfár Anna: /* 1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre? */

Kiskanizsa

2014-04-19T21:45:53Z

Sáfár Anna: /* 1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre? */

Kiskanizsa

2014-04-19T21:44:57Z

Sáfár Anna: /* 1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre? */

Kiskanizsa

2014-04-19T21:44:21Z

Sáfár Anna:

Kiskanizsa

2014-04-19T21:41:24Z

Sáfár Anna:

Kiskanizsa

2014-04-19T21:29:38Z

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]