'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1995. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Harangozó Jánosné Farkas Anna szül.: 1903. Kiskanizsa
(24 évesen ment férjhez Homokkomáromba, azóta él ott)
|-
|
|(2.) Szabó Lászlóné Harangozó Mária szül.: 1928., Homokkomárom

(3.)Klein József szül.: 1929. Homokkomárom
(polgármester volt az 199-es évek elején)

(4.)Schwarz István szül.: 1925. Homokkomárom

(5.)Mezőfi Józsefné, Nith Margit szül.: 1927. Homokkomárom

(6.)Schindiperger Józsefné Fuksz Margit szül.: 1903. Homokkomárom
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Sándor Ildikó
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-Incze Aliz
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-http://hu.wikipedia.org/wiki/Homokkom%C3%A1rom
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Amikor a templomot építeni akarták, a falu bejáratánál kezdték el. Az angyalok minden éjjel áthordták a téglákat a falu túlsó végére, a dombhoz, ahol a mostani templom áll. Ott a Szűzanya képe el volt ásva, az alapásáskor találtak rá. Megsértette az ásó a képet, látszik a nyakánál. Csodatevő kép, betegek gyógyultak általa. (1,3)
A török alatt kipusztult a lakosság, németeket, komblenzeket telepítettek ide (3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Nith, Schmit, Schwarz, Fuksz, Kucs, Klein, Müller, Holl (1,2,3,4,5,6)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A falu mai lakossága német eredetű, koblenzek (3,4,5,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
n.a.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hosszúvölgy, Fűzvölgy, de a három közül ez volt a legszegényebb falu, kevesebb földjük volt (1)
Hosszúvölgy és Fűzvölgy a német származás és a közös katolikus vallás miatt (3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„Svábok”: Homokkomárom, Szepetnek, Hosszúvölgy, Fűzvölgy (3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
„Magyarok”: Magyarszentmiklós, Bocska, Szerdahely (3) Szepetneken „hincek”-hienzek, németek vannak (4) „sáskák”-Kiskanizsa

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kiskanizsa-sáskák: mindent piacra termelnek, szorgalmasak (2,3,4,5)
Nagykanizsa-hernyók: megesznek mindent (4)
Homokkomárom híres búcsújáró hely volt, Mária kegyhely, búcsúi Pünkösdkor és Kisasszonykor (3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Sváb falunak, sváboknak Hosszúvölgyet, Fűzvölgyet és Homokkomáromot (2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Hosszúvölgy, Fűzvölgy – jelentős, Kiskanizsa – kisebb mértékben (2,3,4,5), Sormás (3) Bocska, Szentmiklós (4,5) Korpavár (5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagykanizsa 4-szer egy évben (2)
Nagykanizsa – minden hónap első keddje (3) minden hónap első keddje január és július kivételével (4)

====b) Piacra: ====
Nagykanizsa 1-2-szer egy héten (2), minden nap, szerdás sertés (4)
Nagykanizsa, szerda és péntek (3)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Homokkomárom volt a környék búcsújáró helye, mindenki ide járt, Pünkösd, Kisasszony, minden újhold vasárnap (2)
Vasvár, Búcsúszentlászló (3,4,5) Sümeg (5)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Részes aratás Fülöpmajorban (2,4)
A falu 80 %-a eljárt summásnak Backóba, Iharosberénybe (3)
Summás- és aratóbrigádok jártak Fölsőrajkra pl. (4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Göcsejből, Petriventéből hónapszámosok jöttek (2)
Horvátok, somogyiak, Murakeresztúr (3,6)
Göcsej, Tolna (4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)Mesterek a faluban: bognár, ács (aki ezermester), takács (2,3,4) 2 kőműves (4)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből szekérrel, 2-3-szor jöttek egy esztendőben (3) Tófejről és Zalaigriciből (4) Vas megyéből (5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Homokkomárom

2014-04-29T21:04:03Z

Molnár Csenge:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1995. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Harangozó Jánosné Farkas Anna szül.: 1903. Kiskanizsa
(24 évesen ment férjhez Homokkomáromba, azóta él ott)
|-
|
|(2.) Szabó Lászlóné Harangozó Mária szül.: 1928., Homokkomárom

(3.)Klein József szül.: 1929. Homokkomárom
(polgármester volt az 199-es évek elején)

(4.)Schwarz István szül.: 1925. Homokkomárom

(5.)Mezőfi Józsefné, Nith Margit szül.: 1927. Homokkomárom

(6.)Schindiperger Józsefné Fuksz Margit szül.: 1903. Homokkomárom
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Sándor Ildikó
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-Incze Aliz
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-http://hu.wikipedia.org/wiki/Homokkom%C3%A1rom
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Amikor a templomot építeni akarták, a falu bejáratánál kezdték el. Az angyalok minden éjjel áthordták a téglákat a falu túlsó végére, a dombhoz, ahol a mostani templom áll. Ott a Szűzanya képe el volt ásva, az alapásáskor találtak rá. Megsértette az ásó a képet, látszik a nyakánál. Csodatevő kép, betegek gyógyultak általa. (1,3)
A török alatt kipusztult a lakosság, németeket, komblenzeket telepítettek ide (3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Nith, Schmit, Schwarz, Fuksz, Kucs, Klein, Müller, Holl (1,2,3,4,5,6)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A falu mai lakossága német eredetű, koblenzek (3,4,5,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
n.a.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hosszúvölgy, Fűzvölgy, de a három közül ez volt a legszegényebb falu, kevesebb földjük volt (1)
Hosszúvölgy és Fűzvölgy a német származás és a közös katolikus vallás miatt (3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
„Svábok”: Homokkomárom, Szepetnek, Hosszúvölgy, Fűzvölgy (3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
„Magyarok”: Magyarszentmiklós, Bocska, Szerdahely (3) Szepetneken „hincek”-hienzek, németek vannak (4) „sáskák”-Kiskanizsa

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kiskanizsa-sáskák: mindent piacra termelnek, szorgalmasak (2,3,4,5)
Nagykanizsa-hernyók: megesznek mindent (4)
Homokkomárom híres búcsújáró hely volt, Mária kegyhely, búcsúi Pünkösdkor és Kisasszonykor (3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Sváb falunak, sváboknak Hosszúvölgyet, Fűzvölgyet és Homokkomáromot (2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Hosszúvölgy, Fűzvölgy – jelentős, Kiskanizsa – kisebb mértékben (2,3,4,5), Sormás (3) Bocska, Szentmiklós (4,5) Korpavár (5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagykanizsa 4-szer egy évben (2)
Nagykanizsa – minden hónap első keddje (3) minden hónap első keddje január és július kivételével (4)

====b) Piacra: ====
Nagykanizsa 1-2-szer egy héten (2), minden nap, szerdás sertés (4)
Nagykanizsa, szerda és péntek (3)

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Homokkomárom volt a környék búcsújáró helye, mindenki ide járt, Pünkösd, Kisasszony, minden újhold vasárnap (2)
Vasvár, Búcsúszentlászló (3,4,5) Sümeg (5)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Részes aratás Fülöpmajorban (2,4)
A falu 80 %-a eljárt summásnak Backóba, Iharosberénybe (3)
Summás- és aratóbrigádok jártak Fölsőrajkra pl. (4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Homokkomárom

2014-04-29T20:33:44Z

Molnár Csenge:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1995. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Harangozó Jánosné Farkas Anna szül.: 1903. Kiskanizsa
(24 évesen ment férjhez Homokkomáromba, azóta él ott)
|-
|
|(2.) Szabó Lászlóné Harangozó Mária szül.: 1928., Homokkomárom

(3.)Klein József szül.: 1929. Homokkomárom
(polgármester volt az 199-es évek elején)

(4.)Schwarz István szül.: 1925. Homokkomárom

(5.)Mezőfi Józsefné, Nith Margit szül.: 1927. Homokkomárom

(6.)Schindiperger Józsefné Fuksz Margit szül.: 1903. Homokkomárom
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Sándor Ildikó
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Incze Aliz
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Homokkom%C3%A1rom
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

Homokkomárom

2014-04-29T20:28:36Z

Hetyefő

2014-04-29T20:27:25Z

Molnár Csenge:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Nagy László, 1922.
|-
|
|(2.) Takács József, 1910.

(3.) Gödi Lajosné, 1935.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Borvendég Attila
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Incze Aliz
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Hetyef%C5%91
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor a Marcal mentén terült el, onnan a török időkben menekültek a mai helyére. A környékbeli földek az 1400-as években a Vörös-majori barátok kezében volt, majd az 1600-as években a türjei premontrei prépostság birtokába került. A falu határában lévő major korábban kolostor volt, átépítése során templomi freskók is kerültek elő. A Vörös majori barátok hírhedtek voltak, asszonyokat csaltak be a kolostorba, akiket többet nem láttak viszont a faluban. Amikor a kolostort majorrá építették át, hajfonatos csontvázak kerültek elő. Az adatközlők szerint a kolostort földalatti folyosó kötötte össze a sümegi várral. A falu régi neve: Hetyefej. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Halász, Takács, Dénes, Bors, Varga, Somogyi, Nagy, Antal, Bujtor, Gödri. (1)
Halász, Takács, Dénes, Bors, Varga, Somogyi, Nagy, Antal, Bódis. Bujtor Tekenyéről, Gödri Tüskevárról települt be. (2)
Az adatközlők szerint ezek voltak a falu alapítói.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 1920-30-as évektől kezdve a papok több családot is betelepítettek, akkoriban 10-15 ház is épült. Az utóbbi tíz évben is települt be 4-5 család. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1959 után, amikor a TSZ-t szervezték. Budapestre és a környező bányákba mentek az emberek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Zalaerdőd az összeházasodás miatt vált hasonlóvá. Dabronc is hasonlóan régi falu. (1)
Megyer hasonló. (2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Ez itt a Sümeg vidék (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága, Zalagyömrő, Csabrendek, Ukk, Gógánfa, Dabronc, Zalaerdőd, Kisgörgő, Nagygörgő). (1)
Előbb Zalához tartozott. Nem tudja milyen tájegységhez tartozik. (2)
Nem tudja. (3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Marcal mente („ezt mondták zalaszentgróti járásnak is”). (1)
Nem tud ilyet. (2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Ötvös Szegedi Gina grófnő, majd Széchenyi család birtoka volt. 30 cselédje is volt. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Zalaerdőd Nyavalád volt. Hetyefőt Hetye-petyének hívták. (1)
Hetyefő: „Hetye-petye” (2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Majdnem minden második ember Zalaerdődről házasodott. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Jánosháza (szerda), Sümeg (hétfő), Zalaszentgrót (csütörtök). Havi vásárok.
====b) Piacra: ====
Jánosházára szerdánként. Vittek sertést, marhát, gabonát, gyümölcsöt.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környékbeli falvak mindegyikébe.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg (Jézus szíve), Cell (Mária napja). (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Csak itt dolgozott mindenki (a türjei prépostság majorjában és a zalaerdődi állami erdészetben). (1)
Télen az erdőre mentek dolgozni (papi erdészetbe és a bögötei erdészetbe). (2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A majorba jártak aratók Zalaistvánról, de volt olyan is, hogy még Somogyból is jöttek. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====b) vesszőkosarakat====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====c) szalmafonatú edényeket====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====d) szövőbordát ====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====e) favillát====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====f) fagereblyét====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====g) faboronát ====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A tüskevári cserepesek edényeit használták, vándorárustól vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótostót, teknővájó cigányok, meszes, paprikások, tyukász, olaszok 1930-as években bikákat vásároltak, osztrák csempészek (tűzkő, harisnya). (1,2)
====b) Honnan jöttek? ====
Drótostót Felvidékről, teknővájó cigányok Jánosházáról, Hosszúfaluról, Ötvösről, meszes Sümegről, paprikások Szegedről, tyukász Ausztriából, olaszok, osztrákok.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
====d) Mit árultak? ====
Drótostót, teknővájó cigányok, meszes, paprikások, tyukász, olaszok 1930-as években bikákat vásároltak, osztrák csempészek

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Türjén volt a legtöbb családnak, a zalaerdődieknek is Türjén volt szőlőjük. Dabronc felé a Csonkás hegyen volt 20-30 családnak. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A község határában is volt „mezei szőlő”. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Az adatközlők egy temetőről tudnak jelenleg, de a falu végén volt régen egy temető, ahova a napóleoni háborúk idején még franciákat is temettek. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A majorban találtak csontokat. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt. (2,3)
„Volt ám ilyen valami, de nem tudom.” (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan 2-3 levelű magtakarót használtak. (1)
Csak az uradalomban használtak, kisgazdáknak nem volt. (2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
„Gyerekkoromban kézzel, amikor nősültem, már nekem is lett.” 1930-as évek közepén terjedt el a használata. (2)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Általában géppel. A Magyaróváron gyártott vetőgépek terjedtek el. (1)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) típusú szerszámot használták „gráblás kasza” néven. (1,2,3)
A c) típusúval a kölest aratták. (1)
A c) típusúval a Somogyból jött emberek arattak. (2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát, de kérdéses formáját nem ismerik. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Minden gabonából 20 kévét raktak egy keresztbe. Egy kepeláb 10 kévéből állt, két kepeláb volt egy kereszt. Minden tizedik kévét papnak hívtak. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
10-15 kereszt volt a kepe. 120-180 kg volt a kepében lévő gabona mennyisége. (1)
A föld szélességétől függött, hogy hány keresztet raktak egy kepében. Használták a kifejezést a termés mennyiségének meghatározására. (2)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
1,5 m. (1,2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat (mindig a helybeliek közül). (1,2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Először villával, de gyerekkorában a zalaerdődiekkel eltanulták a nyárs használatát. (1)
1925-26 óta nyárssal, előtte villával rakták. (2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Majdnem minden évben vetettek hajdinát másodvetésként, az 1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már gyerekkorában eke után vetettek. (1)
1920-25 óta kezdték eke után vetni. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden forgatták, börzölték, petrencébe hordták. (1,2)
Volt, hogy a lucernát állványra rakták. Az állvány 2 m magas volt, és három lába volt. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, ha messzebbről hozták, akkor bakszekérrel. (1,2,3)
„Ha takarékos volt az elődink, akkor ölben.” (2)
II/1. ábrát „csalinkó” néven ismeri, hordták benne a szalmát

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom vagy iga (1), vonó (2,3)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Szükség esetén, ha kevés volt az alom az erdőn grábláztak össze csalitot. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
szükség esetén
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használták a szügyellőt és a tartóláncot. Előfordult, hogy az istráng bőrből volt. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi elé lovat kötöttek, szekér elé ökröt. Ha dolgozni mentek, szekérrel is szállítottak személyt, de távolabbra lóval mentek. (1,2,3)
„Voltak olyan divatos kocsik is.” (2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 m hosszú volt a hosszúszekér. (1,2,3)
„Ha fesebben meg akarták rakodni, akkor használták a vendégoldalt.” (1)
Az uradalmakban használták a vendégoldalt. (2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat elől lánccal hátul kötéllel, csigával, lapickákkal szorították le. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Ívelt volt, de az uradalmakban egyenest is szoktak csinálni. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Akkora kosár volt, mint a szekér, az eleje nem volt befonva, a többi oldala zárt volt. Parádésnak használták. (1,2)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak akkor patkolták, ha „fúrt” a lábával. Első lábának külső körmét. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, te ne!
====b) terelik jobbra ====
Hé!
====c) és balra====
Neide!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kocám, ne! Koca, ne! Hücs ne! (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Csibének: pipi ne!
Tyúknak: tyutyu ne! (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! (1)
Esz ne! Néven. (2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörő, tilu (kézzel mozgatták). (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Legtöbben a), de b) is volt. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
1 tanya volt a falu határában: Sárkány puszta. (1,2,3)
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu a török idők óta terül el a mai helyén. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A kérdéses háztípusokra nem emlékeznek. A fecskerakásos házakat az 1940-50-es években kezdték el lebontani. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstös konyha már nem volt a faluban, amire emlékeznének. A szabad kéményt az 1940-50-es években bontották le, téglából készült az új kémény, a falba építették. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ezeknek a helyiségeknek általában külön-külön bejáratuk volt, folyosóról, vagy lábakon álló tornácról nyíltak. Volt néhány ház, ahol a szoba a konyhából nyílt. A szegényebb házakhoz nem építettek folyosót. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Általában a vályogházak épültek mestergerendával. A tömős házak legtöbbje is így épült. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1800-as években kezdték el használni, az 1920-25-ös években váltotta föl a csikósparhelt. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Már az 1930-as években épültek, de igazán az 1950-es évektől vált általánossá a hajtott házak építése. (1,2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen, volt a faluban ilyen ház, ma már nincs meg. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-60 cm magas padkával építették a kemencét. (1,2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A legelterjedtebb pajtatípus a háromfiókos keresztpajta volt, a ház hossztengelyére merőlegesen állt, téglalap alaprajzú volt. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Látta, hogy a nagyanyja még használt ilyet, az edény pereme alá akasztotta. (1)
Sütőlapáttal tették be az edényt a kemencébe és villával vették ki. (2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát szelve savanyították. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát szelve savanyították, ecettel, sóval tették el. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b)vesszőíves típust használták. (1,2,3)
Az a)csillagos formájú típusút is látta a faluban. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használták, általában akácfából készült. A 3-4 literesnek egy füle volt. (1,2,3)
Volt olyan, aminek két füle volt, az űrtartalmára nem emlékezik. (3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem ismeri. (2,3)
„Mint a gánicát, kimerve, tányérban ettünk.” (1)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott a) kalács, perec, huppancs. (1)
Fonott a) kalács, vizes perec, kugli. (2)
Fonott a) kalács, kör alakú vert perec, cukorperec. (3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Amíg az adatközlők vissza tudnak emlékezni, mindig ették a lecsót (zsír, vöröshagyma, paprika, paradicsom – legtöbb a paprika). Mást nem tesznek bele. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Piros paradicsomot és a paprikát meg szoktuk enni régen is.” (1)
„Mindenki nem ette meg.” Amikor az oroszok bejöttek, akkor terjedt el. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsok (diós, mákos), kugli, túrós rétes, darás rétes. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Talán a nagyapám hordta, de volt a faluban a háború előtt is, jobbára abban arattak.” (1)
„Még a templomba is elmentek, nyáron mindenki abban járt.” (2)
Nem emlékezik rá. (3)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Inkább az 1930-as években jelent meg. (1)
„Ilyen pesties viselet volt a mi falunkban mióta emlékszem.” (2)
Már az édesanyja is ilyet hordott. (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban már nem szőttek, Jánosházára, Sümegre, Türjére, Keresztúrra vitték szövetni. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Viselték a fejkendőt, az 1930-as évektől fogva kezdték elhagyni. (1)
„Ebbe a mai világban, a 18-as háború után kezdték elhagyni.” (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1940-es években kerültek egymás mellé az ágyak, azelőtt egymás végében voltak. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és Karácsonykor volt a legtöbb, böjtön soha. Az adatközlők idéztek egy dalból: „Ősszel, szüret után elvettelek volna…” (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
böjtön soha

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Ha a fiú elnősült, akkor a lányos háznál volt, ha lányt vittek, akkor a fiús háznál. A fő étkezés a vacsora volt. (1)
Lányos háznál volt, fő étkezés a vacsora. (3)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A lányos háznál. „Megjöttek a paptól, ment a vacsorázás.” (2)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Manapság kultúrházban és éttermekben tartják az esküvőt, ritkán fordul elő, hogy háznál. A szokások a régiek maradtak. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Általában vendéghívogató hívott régen: rokonlegények, vőfények lejártak a falubeli meghívottakat két alkalommal (1 héttel előtte csütörtökön és a lakodalom hetében, az esküvő napán reggel).

====b) 1930 körül: ====
Az 1980-as években a jegyespár jár vagy csak meghívókért át küld. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Dabroncról, Jánosházáról, Keresztúrról hozták a bandákat. (1,2,3)
1915-20 körül jelent meg a harmonika. „Mostmár kitalálták ezt a rokot.” (2)

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cigányzene volt: prímás, kontrás (segédprímás is előfordult), bőgős, cimbalmos.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
915-20 körül jelent meg a harmonika. (2)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Luca napján
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Hajnalban, legények, gyerekek jártak, azokba a házakba mentek be, „ahun égett a pipics”. A legények általában a lányos házakhoz jártak, vitték a luca-szalmát magukkal. (1,2,3)
„Luca, Luca, kity-koty
Ma van Luca napja.
Kendtek disznajának akkora szalonnája legyen,
Ne lehessen átharántolni.” (1)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony másnapján
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények köcsögdudával, láncos bottal a lányos házakhoz jártak elsősorban.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Kötött szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
a) 5-7 (300 fő)
b) 3-4 (180 fő) (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes ez az edény. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
„Karácsony napján égő kanócokat dobáltak a fák ágaira. A gyerekek tüzijátékot próbáltak csinálni.” (1)

=====a) Melyik napon, =====
Karácsony napján.(1) Nem ismernek ilyen szokást. (2,3)
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
gyerekek
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Kis Jézus, Mária, József, három királyok. Általában 5-6 személy. Ismeretes volt a faluban a pásztorozás is. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög! Te cudar, a dér zúzzon meg! Elvisz a tüzes ember! (1)
Elvisz az ördög! Elvisz a kankus! (2)
Jön a tüzes ember! (3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1)
Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2)
Nem volt ilyen szokás. (3)

====b) Mikor, hol, miért? ====
Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1)
Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2)
Nem volt ilyen szokás. (3)

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1)
Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2)
Nem volt ilyen szokás. (3)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Nézd a tüskevágó ember látszik a holdban!” – mondta a nagyapja. (1)
Egy ember vágja a tüskerózsát a holdban. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Hetyefej]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Tekenye]]
[[Kategória:Tüskevár]]
[[Kategória:Budapest]]
[[Kategória:Zalaerdőd]]
[[Kategória:Dabronc]]
[[Kategória:Megyer]]
[[Kategória:Sümegcsehi]]
[[Kategória:Bazsi]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Sümegprága]]
[[Kategória:Zalagyömrő]]
[[Kategória:Csabarendek]]
[[Kategória:Ukk]]
[[Kategória:Gógánfa]]
[[Kategória:Máriazell]]
[[Kategória:Vasasszonyfa]]
[[Kategória:Kőszegpaty]]
[[Kategória:Meszlenbe]]
[[Kategória:Acsád]]
[[Kategória:Máriazell]]
[[Kategória:Kisgörgő]]
[[Kategória:Nagygörgő]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]]
[[Kategória:Zalaistván]]
[[Kategória:Hosszúfalu]]
[[Kategória:Szeged]]
[[Kategória:Ötvös]]
[[Kategória:Türje]]
[[Kategória:Keresztúr]]

Hetyefő

2014-04-29T20:25:31Z

Molnár Csenge:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Nagy László, 1922.
|-
|
|(2.) Takács József, 1910.

(3.) Gödi Lajosné, 1935.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Borvendég Attila
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Incze Aliz
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor a Marcal mentén terült el, onnan a török időkben menekültek a mai helyére. A környékbeli földek az 1400-as években a Vörös-majori barátok kezében volt, majd az 1600-as években a türjei premontrei prépostság birtokába került. A falu határában lévő major korábban kolostor volt, átépítése során templomi freskók is kerültek elő. A Vörös majori barátok hírhedtek voltak, asszonyokat csaltak be a kolostorba, akiket többet nem láttak viszont a faluban. Amikor a kolostort majorrá építették át, hajfonatos csontvázak kerültek elő. Az adatközlők szerint a kolostort földalatti folyosó kötötte össze a sümegi várral. A falu régi neve: Hetyefej. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Halász, Takács, Dénes, Bors, Varga, Somogyi, Nagy, Antal, Bujtor, Gödri. (1)
Halász, Takács, Dénes, Bors, Varga, Somogyi, Nagy, Antal, Bódis. Bujtor Tekenyéről, Gödri Tüskevárról települt be. (2)
Az adatközlők szerint ezek voltak a falu alapítói.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Az 1920-30-as évektől kezdve a papok több családot is betelepítettek, akkoriban 10-15 ház is épült. Az utóbbi tíz évben is települt be 4-5 család. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1959 után, amikor a TSZ-t szervezték. Budapestre és a környező bányákba mentek az emberek. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Zalaerdőd az összeházasodás miatt vált hasonlóvá. Dabronc is hasonlóan régi falu. (1)
Megyer hasonló. (2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Ez itt a Sümeg vidék (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága, Zalagyömrő, Csabrendek, Ukk, Gógánfa, Dabronc, Zalaerdőd, Kisgörgő, Nagygörgő). (1)
Előbb Zalához tartozott. Nem tudja milyen tájegységhez tartozik. (2)
Nem tudja. (3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Marcal mente („ezt mondták zalaszentgróti járásnak is”). (1)
Nem tud ilyet. (2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Ötvös Szegedi Gina grófnő, majd Széchenyi család birtoka volt. 30 cselédje is volt. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Zalaerdőd Nyavalád volt. Hetyefőt Hetye-petyének hívták. (1)
Hetyefő: „Hetye-petye” (2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Majdnem minden második ember Zalaerdődről házasodott. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Jánosháza (szerda), Sümeg (hétfő), Zalaszentgrót (csütörtök). Havi vásárok.
====b) Piacra: ====
Jánosházára szerdánként. Vittek sertést, marhát, gabonát, gyümölcsöt.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környékbeli falvak mindegyikébe.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg (Jézus szíve), Cell (Mária napja). (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Csak itt dolgozott mindenki (a türjei prépostság majorjában és a zalaerdődi állami erdészetben). (1)
Télen az erdőre mentek dolgozni (papi erdészetbe és a bögötei erdészetbe). (2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A majorba jártak aratók Zalaistvánról, de volt olyan is, hogy még Somogyból is jöttek. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====b) vesszőkosarakat====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====c) szalmafonatú edényeket====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====d) szövőbordát ====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====e) favillát====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====f) fagereblyét====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====g) faboronát ====
Saját használatra mindenki megcsinálta. Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek. (1,2,3)
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Zalaerdődön és Dabroncon voltak ügyes mesteremberek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A tüskevári cserepesek edényeit használták, vándorárustól vették. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótostót, teknővájó cigányok, meszes, paprikások, tyukász, olaszok 1930-as években bikákat vásároltak, osztrák csempészek (tűzkő, harisnya). (1,2)
====b) Honnan jöttek? ====
Drótostót Felvidékről, teknővájó cigányok Jánosházáról, Hosszúfaluról, Ötvösről, meszes Sümegről, paprikások Szegedről, tyukász Ausztriából, olaszok, osztrákok.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
====d) Mit árultak? ====
Drótostót, teknővájó cigányok, meszes, paprikások, tyukász, olaszok 1930-as években bikákat vásároltak, osztrák csempészek

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Türjén volt a legtöbb családnak, a zalaerdődieknek is Türjén volt szőlőjük. Dabronc felé a Csonkás hegyen volt 20-30 családnak. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A község határában is volt „mezei szőlő”. (1,2,3)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Az adatközlők egy temetőről tudnak jelenleg, de a falu végén volt régen egy temető, ahova a napóleoni háborúk idején még franciákat is temettek. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A majorban találtak csontokat. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt. (2,3)
„Volt ám ilyen valami, de nem tudom.” (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan 2-3 levelű magtakarót használtak. (1)
Csak az uradalomban használtak, kisgazdáknak nem volt. (2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
„Gyerekkoromban kézzel, amikor nősültem, már nekem is lett.” 1930-as évek közepén terjedt el a használata. (2)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Általában géppel. A Magyaróváron gyártott vetőgépek terjedtek el. (1)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) típusú szerszámot használták „gráblás kasza” néven. (1,2,3)
A c) típusúval a kölest aratták. (1)
A c) típusúval a Somogyból jött emberek arattak. (2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát, de kérdéses formáját nem ismerik. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Minden gabonából 20 kévét raktak egy keresztbe. Egy kepeláb 10 kévéből állt, két kepeláb volt egy kereszt. Minden tizedik kévét papnak hívtak. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
10-15 kereszt volt a kepe. 120-180 kg volt a kepében lévő gabona mennyisége. (1)
A föld szélességétől függött, hogy hány keresztet raktak egy kepében. Használták a kifejezést a termés mennyiségének meghatározására. (2)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
1,5 m. (1,2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat (mindig a helybeliek közül). (1,2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Először villával, de gyerekkorában a zalaerdődiekkel eltanulták a nyárs használatát. (1)
1925-26 óta nyárssal, előtte villával rakták. (2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Majdnem minden évben vetettek hajdinát másodvetésként, az 1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már gyerekkorában eke után vetettek. (1)
1920-25 óta kezdték eke után vetni. (2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden forgatták, börzölték, petrencébe hordták. (1,2)
Volt, hogy a lucernát állványra rakták. Az állvány 2 m magas volt, és három lába volt. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, ha messzebbről hozták, akkor bakszekérrel. (1,2,3)
„Ha takarékos volt az elődink, akkor ölben.” (2)
II/1. ábrát „csalinkó” néven ismeri, hordták benne a szalmát

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
járom vagy iga (1), vonó (2,3)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Szükség esetén, ha kevés volt az alom az erdőn grábláztak össze csalitot. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
szükség esetén
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használták a szügyellőt és a tartóláncot. Előfordult, hogy az istráng bőrből volt. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi elé lovat kötöttek, szekér elé ökröt. Ha dolgozni mentek, szekérrel is szállítottak személyt, de távolabbra lóval mentek. (1,2,3)
„Voltak olyan divatos kocsik is.” (2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 m hosszú volt a hosszúszekér. (1,2,3)
„Ha fesebben meg akarták rakodni, akkor használták a vendégoldalt.” (1)
Az uradalmakban használták a vendégoldalt. (2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat elől lánccal hátul kötéllel, csigával, lapickákkal szorították le. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Ívelt volt, de az uradalmakban egyenest is szoktak csinálni. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Akkora kosár volt, mint a szekér, az eleje nem volt befonva, a többi oldala zárt volt. Parádésnak használták. (1,2)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak akkor patkolták, ha „fúrt” a lábával. Első lábának külső körmét. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, te ne!
====b) terelik jobbra ====
Hé!
====c) és balra====
Neide!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kocám, ne! Koca, ne! Hücs ne! (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Csibének: pipi ne!
Tyúknak: tyutyu ne! (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! (1)
Esz ne! Néven. (2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendertörő, tilu (kézzel mozgatták). (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Legtöbben a), de b) is volt. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
1 tanya volt a falu határában: Sárkány puszta. (1,2,3)
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu a török idők óta terül el a mai helyén. (1,2,3)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A kérdéses háztípusokra nem emlékeznek. A fecskerakásos házakat az 1940-50-es években kezdték el lebontani. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstös konyha már nem volt a faluban, amire emlékeznének. A szabad kéményt az 1940-50-es években bontották le, téglából készült az új kémény, a falba építették. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ezeknek a helyiségeknek általában külön-külön bejáratuk volt, folyosóról, vagy lábakon álló tornácról nyíltak. Volt néhány ház, ahol a szoba a konyhából nyílt. A szegényebb házakhoz nem építettek folyosót. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Általában a vályogházak épültek mestergerendával. A tömős házak legtöbbje is így épült. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1800-as években kezdték el használni, az 1920-25-ös években váltotta föl a csikósparhelt. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Már az 1930-as években épültek, de igazán az 1950-es évektől vált általánossá a hajtott házak építése. (1,2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen, volt a faluban ilyen ház, ma már nincs meg. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-60 cm magas padkával építették a kemencét. (1,2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A legelterjedtebb pajtatípus a háromfiókos keresztpajta volt, a ház hossztengelyére merőlegesen állt, téglalap alaprajzú volt. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Látta, hogy a nagyanyja még használt ilyet, az edény pereme alá akasztotta. (1)
Sütőlapáttal tették be az edényt a kemencébe és villával vették ki. (2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát szelve savanyították. (1,2,3)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát szelve savanyították, ecettel, sóval tették el. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1950-es években szűnt meg. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b)vesszőíves típust használták. (1,2,3)
Az a)csillagos formájú típusút is látta a faluban. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használták, általában akácfából készült. A 3-4 literesnek egy füle volt. (1,2,3)
Volt olyan, aminek két füle volt, az űrtartalmára nem emlékezik. (3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használták. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem ismeri. (2,3)
„Mint a gánicát, kimerve, tányérban ettünk.” (1)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott a) kalács, perec, huppancs. (1)
Fonott a) kalács, vizes perec, kugli. (2)
Fonott a) kalács, kör alakú vert perec, cukorperec. (3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Amíg az adatközlők vissza tudnak emlékezni, mindig ették a lecsót (zsír, vöröshagyma, paprika, paradicsom – legtöbb a paprika). Mást nem tesznek bele. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
„Piros paradicsomot és a paprikát meg szoktuk enni régen is.” (1)
„Mindenki nem ette meg.” Amikor az oroszok bejöttek, akkor terjedt el. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsok (diós, mákos), kugli, túrós rétes, darás rétes. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Talán a nagyapám hordta, de volt a faluban a háború előtt is, jobbára abban arattak.” (1)
„Még a templomba is elmentek, nyáron mindenki abban járt.” (2)
Nem emlékezik rá. (3)

====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Inkább az 1930-as években jelent meg. (1)
„Ilyen pesties viselet volt a mi falunkban mióta emlékszem.” (2)
Már az édesanyja is ilyet hordott. (3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban már nem szőttek, Jánosházára, Sümegre, Türjére, Keresztúrra vitték szövetni. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Viselték a fejkendőt, az 1930-as évektől fogva kezdték elhagyni. (1)
„Ebbe a mai világban, a 18-as háború után kezdték elhagyni.” (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1940-es években kerültek egymás mellé az ágyak, azelőtt egymás végében voltak. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és Karácsonykor volt a legtöbb, böjtön soha. Az adatközlők idéztek egy dalból: „Ősszel, szüret után elvettelek volna…” (1,2,3)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
böjtön soha

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Ha a fiú elnősült, akkor a lányos háznál volt, ha lányt vittek, akkor a fiús háznál. A fő étkezés a vacsora volt. (1)
Lányos háznál volt, fő étkezés a vacsora. (3)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A lányos háznál. „Megjöttek a paptól, ment a vacsorázás.” (2)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Manapság kultúrházban és éttermekben tartják az esküvőt, ritkán fordul elő, hogy háznál. A szokások a régiek maradtak. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Általában vendéghívogató hívott régen: rokonlegények, vőfények lejártak a falubeli meghívottakat két alkalommal (1 héttel előtte csütörtökön és a lakodalom hetében, az esküvő napán reggel).

====b) 1930 körül: ====
Az 1980-as években a jegyespár jár vagy csak meghívókért át küld. (1,2,3)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Dabroncról, Jánosházáról, Keresztúrról hozták a bandákat. (1,2,3)
1915-20 körül jelent meg a harmonika. „Mostmár kitalálták ezt a rokot.” (2)

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cigányzene volt: prímás, kontrás (segédprímás is előfordult), bőgős, cimbalmos.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
915-20 körül jelent meg a harmonika. (2)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Luca napján
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Hajnalban, legények, gyerekek jártak, azokba a házakba mentek be, „ahun égett a pipics”. A legények általában a lányos házakhoz jártak, vitték a luca-szalmát magukkal. (1,2,3)
„Luca, Luca, kity-koty
Ma van Luca napja.
Kendtek disznajának akkora szalonnája legyen,
Ne lehessen átharántolni.” (1)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony másnapján
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények köcsögdudával, láncos bottal a lányos házakhoz jártak elsősorban.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Kötött szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
a) 5-7 (300 fő)
b) 3-4 (180 fő) (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes ez az edény. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
„Karácsony napján égő kanócokat dobáltak a fák ágaira. A gyerekek tüzijátékot próbáltak csinálni.” (1)

=====a) Melyik napon, =====
Karácsony napján.(1) Nem ismernek ilyen szokást. (2,3)
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
gyerekek
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Kis Jézus, Mária, József, három királyok. Általában 5-6 személy. Ismeretes volt a faluban a pásztorozás is. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz az ördög! Te cudar, a dér zúzzon meg! Elvisz a tüzes ember! (1)
Elvisz az ördög! Elvisz a kankus! (2)
Jön a tüzes ember! (3)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1)
Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2)
Nem volt ilyen szokás. (3)

====b) Mikor, hol, miért? ====
Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1)
Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2)
Nem volt ilyen szokás. (3)

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Luca napján a gyerekeknek szoktak diót szórni a földre, hogy összekapkodják. (1)
Csak Luca napján, Karácsonykor nem. (2)
Nem volt ilyen szokás. (3)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Nézd a tüskevágó ember látszik a holdban!” – mondta a nagyapja. (1)
Egy ember vágja a tüskerózsát a holdban. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Hetyefej]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Tekenye]]
[[Kategória:Tüskevár]]
[[Kategória:Budapest]]
[[Kategória:Zalaerdőd]]
[[Kategória:Dabronc]]
[[Kategória:Megyer]]
[[Kategória:Sümegcsehi]]
[[Kategória:Bazsi]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Sümegprága]]
[[Kategória:Zalagyömrő]]
[[Kategória:Csabarendek]]
[[Kategória:Ukk]]
[[Kategória:Gógánfa]]
[[Kategória:Máriazell]]
[[Kategória:Vasasszonyfa]]
[[Kategória:Kőszegpaty]]
[[Kategória:Meszlenbe]]
[[Kategória:Acsád]]
[[Kategória:Máriazell]]
[[Kategória:Kisgörgő]]
[[Kategória:Nagygörgő]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]]
[[Kategória:Zalaistván]]
[[Kategória:Hosszúfalu]]
[[Kategória:Szeged]]
[[Kategória:Ötvös]]
[[Kategória:Türje]]
[[Kategória:Keresztúr]]

Hetyefő

Gödörháza

2014-04-29T11:03:12Z

Molnár Csenge:

Gór

2014-04-29T11:01:54Z

Molnár Csenge: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''1988. augusztus
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) 1. Erős Béla, 1915. katolikus, Gór
|-
|
|(2.) 2. Németh Ferenc, 1920. katolikus, Gór
|-

3. Németh Ferencné, 1924. katolikus, Gór
|'''Gyűjtötte:'''Komálovics Zoltán
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:''' Molnár Csenge
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B3r
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
n.a.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Simon, Gyurácz, Németh, Horváth. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt jelentős betelepedés a faluba. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Jelentősebb kiköltözés sem volt. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonló falu Felső-Szeleste. Hasonló az elrendezése és a fekvése is. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu nem tartozik tájegységhez. Magyarok lakják. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Közeli tájegység az Alpokalja. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem volt a falunak csúfneve. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább Bőröl és Bükről szoktak házasodni. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sajtoskál, Hegyfalu, Sárvár
====b) Piacra: ====
Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Bük, Bőbe
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáróhely:
Máriacel. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen aratómunkásnak jártak el Tömördre, Sajtoskálra. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jártak dolgozni. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Kocsikasokat, stb. nem készítettek. A vásárokon szerezték be. (1,2,3)
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket is a vásárban szerezték be. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A vándorárusok
====b) Honnan jöttek? ====
Rábahídvégről jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Edényfoltozók, köszörűsök.
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlő itt van a falu határában. Van itt szőlője bői és sárvári gazdáknak is. (1)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy közös református és katolikus temető van.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnep: Szent Flórián a falu védőszentje. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általában kézzel vetettek, kézzel csak ritkán. (1,2,3)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
géppel csak ritkán. (1,2,3)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás kaszacsapót. (1,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát. (1,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét raktak keresztbe. A mezőn általában 5 keresztet raktak össze. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe az összerakott kereszteket jelenti. A termés mennyiségéhez nem használták. (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 180 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1,2

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése az 50-es évekig tartott. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni vetése 1930-tól kezdődött. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: lekaszálták, szétterítették, többször megforgatták és baglyába gyűjtötték. Állványt nem használtak. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Bakszekérrel tolták be a száraztakarmányt az istállóba. (1,2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) igabélfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

Használták a fák levelit almozáshoz.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel, tél elején. (1,

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér teherhordó. A kocsi személyszállító eszköz. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A szálastakarmányt szállító szekér 5 m. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása kötéllel történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt. (1)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült kas formája. (rajz) (1)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták patkoltatni a vonómarhát. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Naa!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hajszás!

====c) és balra====
Balra: Csálés!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coc, coc … (2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyutyu ne… (2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender, len töréséhez vágót, tilalót és gerebent használtak. (1,2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak. (1,2)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt elkülönülő házcsoport. A falu határa mindig itt volt. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a.
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Még nem bontották le az utolsó boronált lakóházat. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi konyha átalakítása: lebontották és újat építettek. (1,2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon két kijárat volt a tornácra. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparhelt az 1900-as évek előtt is volt már. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése az 50-es években kezdődött. (1,2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt olyan ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét 1 m magas padkára építették. (1,2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Az a) és b), valamint téglalap alakú pajtákat építették. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát nem savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát csak gyalulva. (1,2,3)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az a) és c) típusú kenyértartót használták. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt. (1)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) típusú hajdina törőt használták. (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek kását csak búzadarából. (1,2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és b) típusú kalácsot szokták sütni. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót már a századfordulón is készítettek (paprika, hagyma, paradicsom). (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát és paradicsomot már a századfordulón is fogyasztottak. (1,2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kalácsot tettek. (1,2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek ünnepre is széles gatyát a férfiak. (1,2,3)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 60-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Kb. 1930-ig szőttek a faluban az asszonyok. (1)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező a kendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A régi házakban ma is párhuzamosan van az ágy. (1,2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb alkalmat nyáron tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Karácsonykor, húsvétkor, böjtkor nem tartottak. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) szombat
====b) 1930 körül: ====
n.a.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál szokták tartani a lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés. (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 80-as évektől vendéglőben van a lakodalom. (1,2)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
Régebben a vőfény hívott, ma a jegyesek. 2-3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====
n.a.
====b) 1930 körül: ====
n.a.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenészeket Csepregről és Bükről hoztak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon és nagybőgőn játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika a 40-es évektől van. (1)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
án a legények a lányos házaknál szalmával lucáztak. Erre térdelve mondták el a jókívánságaikat. Alakoskodás, zenekíséret nem volt.
„Luca, Luca, kity-koty
Tojjanak a tik-tok
Fejszéjök, fájuk úgy megálljon a ynelibe
Mint az én szerszámom a helyibe.” (

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

Regölés még ma is előfordul.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények szoktak regölni.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Szöveget nem tudnak. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagy számban voltak és vannak öreglegények. (1)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az X-es tejesfazék nem ismert. (1,2,3)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

Nem volt szokás égő tárgyak levegőbe dobálása. Tűzgyújtás sem volt karácsonykor. (1,2,3)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
n.a.
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: este az utcán végigvonultak a fiatalok álarcosan, botokkal és láncokkal hangoskodva rémisztgették a gyerekeket. (1)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemezők Bükről jöttek. A szereplők angyalok és pásztorok. (1)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt az állatoknak védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

A gyerekeket a Mikulással ijesztgették. (1)

===4.17. Diódobálás ===
Nem volt diódobálás. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
n.a.
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

A régiek nem láttak alakot a holdban. (1,2,3)
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Felső- Szeleste]] [[Kategória:Bőbe]] [[Kategória:Bük]] [[Kategória:Sajtoskál]] [[Kategória:Hegyfalu]] [[Kategória:Sárvár]] [[Kategória:Szombathely]] [[Kategória:Tömörd]] [[Kategória:Rábahidvég]]