Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Rum

2015-09-06T16:24:13Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1988. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|(1.)
|
|- Horváth Matild, 1920. Rum
|(2.)
|Horváth Judit, 1922. Rum
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Komálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Tar Virág
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
n.a.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Rum, Varga, Koós, Doroszlay, Molnár, Takács, Krenner. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt nagyobb számú betelepedés. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nagyobb számú kiköltözés nem volt. (1)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonló falvak: Zsennye, Sorkifalud, Gutatőtös. Hasonló emberek lakják, mint a rumiak. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Rum a kisalföldi tájegységhez tartozik. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység a kemenesaljai. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres község nincs a környéken. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem volt a falubelieknek csúfnevük. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalaszentgrótra, Jánosházára jártak. Rumban is volt vásár.
====b) Piacra: ====
Szombathelyre, Sárvárra.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvárra, Alsóújlakra, Zsennyére. (1,2)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Aratásra szoktak eljárni innek Tarógházára. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide a Hegyhátról szoktak summások járni. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Kocsikasokat stb. csak házi használatra készítettek, eladásra nem. (1,2)

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Győrvári és jáki cserépedényeket használtak. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A háború végéig jártak köszörűsök, drótosok, edényfoltozók.
====b) Honnan jöttek? ====
Nem tudják honnan jöttek. (1,2)
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
köszörűsök, drótosok, edényfoltozók
====d) Mit árultak? ====
n.a.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Rumban nincs szőlő. Legtöbb gazdának Kámban, Hosszúperesztegen volt szőlője. (1)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Rumban nincs szőlő.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temető van: egy régibb a templom mellett és egy újabb a faluban. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem voltak a falunak külön fogadott ünnepei. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1,2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A gabonát 80 %-ban kézzel vetették.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka volt. (1,2)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak kaszacsapót. (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötő fát. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 kévét szoktak keresztbe rakni. A keresztek száma a föld nagyságától függött. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm között volt. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1,2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése nem volt jellemző. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni vetése a háború után terjedt el. (1,2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: szétterítették, börzölgették, forgatták, petrencébe gyűjtötték. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A száraztakarmányt vonyogóval hordták az istállóba. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
tisaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ősszel ritkán szokták használni almozáshoz a fák leveleit. (1,2)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán szokták.
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret munkavégzésre használták, a kocsit inkább ünnepi alkalmakkor. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája erősen ívelt volt. (1)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas. (2)
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták a vonómarhát és az ökröt is patkoltatni. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nejde ne!
====b) terelik jobbra ====
Hokk, hokk!
====c) és balra====
Hikk, hikk! (1,2)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne, ne! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, ne. (2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya hívása a nevén történik, néha „eszlé”! (1,2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A len és kender töréséhez tilolót és gerebent használtak. (1,2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Régen ferde rokkát használtak az asszonyok. (1)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Volt elkülönült házcsoport.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Téglaszín. Színe miatt hívták így. Egyébként a község határa mindig itt volt. (1,2)
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem volt a faluban boronált lakóház. (1,2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi konyhát lebontották és újat építettek helyette. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon 4 kijárat volt a tornácra és a gangra. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltet 1860-tól kezdték használni. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A tömbházak építése az 50-es évek végétől terjedt el. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt olyan régi ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 20-25 cm-es padkára építették. (1)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták zömmel téglalap alakúak voltak. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villát nem használtak. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát és káposztát is savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát csak gyalulva. (1)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1,2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b)vesszőíves típusú kenyértartót használták. (1)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt. (1)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) típusú kölestörőt használták. (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek kását. A gánica búzalisztből készült. (1,2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
a) és b) típusú töltetlen kalácsokat szoktak sütni (1,2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A 20-as évektől készítenek gyakrabban lecsót. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát és paradicsomot a század elején is fogyasztottak már. (1)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kalácsot szoktak tenni. (1)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Csak munkára viseltek régen a férfiak széles gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
3 szélből készült. (1,2)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Derékban rögzített szoknyát réklivel a 60-as évekig viseltek az asszonyok. (1)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szoktak az asszonyok házi használatra vásznat szőni. (1,2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező a kendő viselete. (1)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évekig tették párhuzamosan egymás mellé a két ágyat. (1)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő farsangkor és Húsvétkor volt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor nem voltak esküvők. (1)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Általában a lakodalom szombaton szokott lezajlani. (1)
====b) 1930 körül: ====
Általában a lakodalom szombaton szokott lezajlani. (1)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés, és a lányos háznál. (1,2)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Városban.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az utóbbi évtizedben a városban szokták tartani a lakodalmat. (1,2)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A meghívást régen a násznagy végezte, a jegyespár hív meg 3 héttel a lakodalom előtt. (1,2)
====b) 1930 körül: ====
n.a.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés nem volt. (1,2)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeli cigányzenekar volt.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, bőgő, klarinét, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika nem igen volt. (1)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A 70-es években még volt lucázás december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Gyerekek szoktak szalmával lucázni. Zene nem volt. Kötött szöveget nem tudnak. (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés nem volt szokás. (1,2)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Az 50-es évekig sok öreglegény volt. (1)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismert az X-es tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Egy-két X volt rajta. (1,2)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt szokás égő tárgyak levegőbe dobálása.
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
A tűzgyújtás sem volt szokás. (1,2)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: este a fiatalok Mikulásnak öltözve járták a falut. Álarcba öltöztek, láncokat zörgetve hangoskodtak, így ijesztegették a gyerekeket. (1)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: 3 király, pásztorok, Mária. (1)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem volt az állatoknak külön védőszentjük. (1,2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Régen a gyerekeket az ördöggel ijesztegették. (1,2)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt szokás a diódobálás. (1,2)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek nem láttak a holdban semmi különöset. (1,2)

[[Kategória:Zsennye]]
[[Kategória:Sorkifalud]]
[[Kategória:Gutatőtös]]
[[Kategória:Hegyhát]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Alsóújlak]]
[[Kategória:Tarógháza]]
[[Kategória:Győrvár]]
[[Kategória:Ják]]
[[Kategória:Kám]]
[[Kategória:Hosszúpereszteg]]
[[Kategória:Helybéli zenészek]]
[[Kategória:Rumi zenészek]]

Rábatótfalu

2015-09-06T16:23:35Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|(1.)
|Majcán István, 1904. Szakonyfalu
|-
|(2.)
|Ifj. Majcán István, 1928. Rábatótfalu
|-
|(3.)
|Majcán Istvánné, 1930. Rábatótfalu
|-
|(4.)
|Kónya Györgyné, 1923. Rábatótfalu
|-
|(5.)
|Zsámpár Károly, 1925. Rábatótfalu
|-
|(6.)
|Zsámpár Károlyné, 1926. Rábatótfalu
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Fabók Adrienne
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Tar Virág
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3,4,5,6)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A település régi családjai: Dravec, Domcsec, Német, Anderkó. (1,2,3,4,5,6)
Ezeken kívül a 4. adatközlő még említetette a Korpics, Domján, Gáspár családokat.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt betelepülés. (1,2,3,4,5,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az I. világháború után Amerikába mentek ki. Ezen kívül más kitelepülést nem említettek. (1,2,3,4,5,6)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Szakonyfalu, Alsószölnök (itt svábok is éltek), Felsőszölnök, Orfalu, Kétvölgy, Apátistvánfalva ezek mind vend falvak, mint Rábatótfalu. (1,2,3,4,5,6)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A vend falvak közé tartozik Rábatótfalu. (1,2,3,4,5,6)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Az Őrség falvaiból említették: Őriszentpéter, Bajánsenye, Ispáng, Szalafő, Kondorfa. (1,2,3,4)
Körmend környéke horvátlakta terület. (5,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kétvölgy cserepeiről híres. (1,2,3,4,5,6)
Magyarszombatfa kerámiájáról híres, Felsőszölnökön pedig favillát készítettek. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak arról, hogy az ittenieket valahogy csúfolták volna, vagy hogy ők a szomszéd falubelieket csúfolták volna. (1,2,3,4)
A szakonyfalusiakat éhes szájúaknak csúfolták. Ezen kívül a magyarok az ittenieknek azt mondták: „Tót, seggeden a fót.” Az itteniek a magyaroknak pedig azt mondták: „Magyarok, ég a tarisznyátok.” (5,6)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Alsószölnökről, Felsőszölnökről, Magyarlakról, Csörötnekről házasodtak kis számban. (1,2,3,4,5,6)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Körmend, Zalaegerszeg. (1,2,3,4,5,6)
Csáktornya, Vashidegkút. (4)
Muraszombat. (5,6)
====b) Piacra: ====
Innen nem szoktak piacra járni. (1,2,3,4,5,6)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Alsószölnök. (1,2,3,4,5,6)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár (szeptember 12.) (1,2,3,4,5,6), Máriazell (1,2,3,4), Márakép (4,5,6), Horvátzsidány (5,6).

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Szentgotthárdra jártak a kasza-, óra-, selyemgyárba férfiak, nők egyaránt. Mezőgazdasági idénymunkára kevesen jártak. A fiatal lányok közül néhányan Szentgotthárdra mentek cselédnek. (1,2,3,4,5,6)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Felsőszölnökről jártak ide aratni, kaszálni. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
nem
====b) vesszőkosarakat====
nem
====c) szalmafonatú edényeket====
nem
====d) szövőbordát ====
nem
====e) favillát====
nem
====f) fagereblyét====
nem
====g) faboronát ====
nem
====h) egyebet?====
nem
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
nem

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Kétvölgyön készített cserepet használtak. (1,2,3,4,5,6)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Drótosok, köszörűsök. (1,2,3,4,5,6)
Asszonyok, akik ingeket varrtak és adtak el. (1,2,3)
Esernyőkészítők. (5,6)
====b) Honnan jöttek? ====
n.a.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Drótosok, köszörűsök, esernyőkészítők.
====d) Mit árultak? ====
Az asszonyok inget.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Az ittenieknek nem volt szőlőjük, sem itt, sem más falu határában. (1,2,3,4,5,6)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van a faluban. (1,2,3,4,5,6)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nem tudnak róla, hogy nagyobb számban előkerültek volna emberi csontok a közelben. (1,2,3,4,5,6)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Flórián napja (május 4.) és a templomszentelés ünnepe (augusztus 5.). (1,2,3,4,5,6)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ló után kettőt is összekapcsoltak. (4,5,6)
Egy faboronát használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általános. Mindenki kézzel vetett a faluban. (1,2,3,4,5,6)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Nincs.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás és gereblyés kaszacsapót használtak. (1,2,3,4,5,6)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ilyen kévekötőfát használtak. (1,2,3,4,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
22-t (1,2,3,4)
21-t (5,6)
10-12 keresztet raktak egy vonalba. (1,2,3,4) A termés mennyiségétől függött az egy vonalba rakott keresztek száma. (5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezik kepének. (1,2,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
2 m (1,2,3,4)
1,5 m (5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Egymást segítették az itteniek. (1,2,3,4,5,6)
Az 1940-es évektől Csörötnekről hozták a gépet és a munkások is ottaniak voltak. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával hordták kazalba a szalmát. (1,2,3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1950-es évektől. (1,2,3,4,5,6)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1940-es években már így vetették a burgonyát. (4)
Az 1950-es évek elején. (5,6)
Az 1950-es évek közepén. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet szétszórták, megforgatták, éjjelre petrencébe rakták, másnap szétterítették. (1,2,3,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával hordták a takarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
jaren
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg (gyarmak)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (gyarmak) (1,2,3,4,5,6)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nagyon kevesen. (1,2,3,4)
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,5,6)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Csak tartóláncot használtak. (1,2,3,4,5,6)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekéren terhet szállítottak. A kocsit parádéba, esküvő alkalmával használták. (1,2,3,4,5,6)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
5 m (1,2,3,5,6)
10 m (4)
Csak a hosszúszekeret ismerik. (1,2,3,4,5,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Lenkötelet használtak. (1,2,3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használják a saroglyát. (1,2,3,4,5,6)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája (rajz).
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt is. (1,2,3,4,5,6)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem szokták patkoltatni a vonómarhát. (1,2,3,4,5,6)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
dunyinyak (1,2,3)
zséter (4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne! (1,2,3,4,5,6)
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Haup ne!(1,2,3,5,6)
jobbra: Hopp ne!(4)
====c) és balra====
balra: Csahik ne! (1,2,3,5,6)
balra: Hik ne! (4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coci ne! (1,2,3,5,6)
Putyi ne! (4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi. (1,2,3,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén szólították. (1,2,3,4,5,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. (1,2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvőrokkát használtak. (1,2,3,4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Császár-tanya. (1,2,3,4,5,6)
Hétház. (4,5,6)
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronaházról nem tudnak. Véleményük szerint tömésház (vertfalu ház) még ma is lehet a faluban. (1,2,3,4,5,6)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes házakban a kéményt így helyezték el (rajz). (1,2,3,4,5,6)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Egy bejárata volt a háznak. Az ajtó az udvarra nyílt. (1,2,3,4,5,6)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A földfalu házakban keresztmestergerenda volt. (1,2,3,4,5,6)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az I. világháború után már általános volt a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5,6)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején. (1,2,3,4,5,6)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3,4,5,6)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 50-70 cm magas volt. (1,2,3,5,6)
Kb. 1 m magas volt. (4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
L alaprajzú pajta van a faluban. (1,2,3,4,5,6)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ronggyal fogták meg az edényt. (1,2,3,4,5,6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem savanyították a tarlórépát. (1,2,3)
A legtöbben nem savanyították a tarlórépát. (4)
Savanyítják még most is. (5,6)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát csak reszelve savanyítják. (1,2,3,4,5,6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3,4,5,6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Egyéb formájú kenyértartót használtak (1,2,3,4,5,6)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Ilyen vajköpülőt használtak. (1,2,3,4,5,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A hajdinát Alsószölnökre vitték őrölni a malomba. (1,2,3,4,5,6)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek gánicát a hajdinából. Vízben megfőzték, zsírban kiszaggatták. (1,2,3,4,5,6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás, fonott kerek, perec, kifli alakú töltetlen kalácsot sütöttek. (1,2,3,4,5,6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
1945 után készítenek gyakrabban lecsót. (1,2,3,5,6) Már a II. világháború előtt is készítettek lecsót. (4) A paprika több benne, a paradicsom, hagyma kevesebb. (1,2,3,4,5,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1945 óta rendszeresen fogyasztanak paprikát, paradicsomot nyersen. (1,2,3,5,6)
Mióta emlékszik. (4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos, almás tésztát sütöttek. (1,2,3,4,5,6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nem hordtak ilyet. (1,2,3)
A nagymama mondta, hogy ilyet hordtak. 84)
Az anyós mondta. (5,6)
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A II. világháború után már egyberuhában jártak. (1,2,3)
Az 1950-es években még néhány asszony szoknyában és blúzban járt. (4,5,6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban az asszonyok nem szőttek. (1,2,3,4,5,6)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az 1930-as években már nem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5,6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1970-es évekig volt szokásban. (1,2,3,4,5,6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották a lakodalmakat. (1,2,3,4,5,6)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2,3,4,5,6)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat. (1,2,3,4,5,6)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma háznál már nem tartják a lakodalmat. Szentgotthárdra mennek étterembe vagy vendéglőbe. A tyúkot és a süteményt otthonról viszik. (1,2,3,4,5,6)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívók járták a falut, egy nappal a lakodalom előtt hívták a vendégeket. (1,2,3,4,5,6)
====b) 1930 körül: ====
Postán küldik el a meghívót. (1,2,3,4,5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4,5,6)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Szalafőről, Szentgotthárdról, Zsidáról hívtak cigányzenekart, amely hegedűsből, bőgősből, cimbalmosból állt.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
hegedű, bőgő, cimbalom
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
3
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A harmónikás egyedül volt. (1,2,3,4,5,6)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt lucázás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A gyerekek fát vittek magukkal, letérdeltek, imádkoztak, mondókát mondtak. Utána aprópénzt kaptak.Töredékek a mondókából:
„Luca, Luca kitty-kotty
...
A lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyiga. (demizsonféle)
...
Szalonnájuk akkora legyen, mint a mestergerenda.” (1,2,3,4,5,6)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem szoktak regölni. (1,2,3,4,5,6)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A II. világháború előtt volt néhány. (1,2,3,4,5,6)
Most kb. 8. (1,2,3)
Kb. 20-30 van most. (4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ilyenfajta díszítést nem ismernek. (1,2,3,4,5,6)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak semmilyen tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni.
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Igen
=====a) Melyik napon, =====
Nagyszombatkor szoktak még ma is tüzet gyújtani a szabadban. (1,2,3,4,5,6)
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Ma is él.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Álarcot tettek, lánc volt a derekukon. (1,2,3,5,6)
Ködmönben voltak. (4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes szereplői: a betlehemvivő, pásztorok, királyok. (1,2,3,4,5,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudnak arról, hogy lett volna az állatoknak védőszentje. (1,2,3,4,5,6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Krampusszal, farkassal ijesztgették a gyerekeket. (1,2,3,4,5,6)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt a faluban. (1,2,3,4,5,6)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4,5,6)

[[Kategória:Szakonyfalu]]
[[Kategória:Alsószölnök]]
[[Kategória:Felsőszölnök]]
[[Kategória:Orfalu]]
[[Kategória:Kétvölgy]]
[[Kategória:Apátistvánfalva]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Bajánsenye]]
[[Kategória:Ispáng]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Kondorfa]]
[[Kategória:Magyarszombatfa]]
[[Kategória:Csörötnek]]
[[Kategória:Magyarlak]]
[[Kategória:Szentgotthárd]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Csáktornya]]
[[Kategória:Vashidegkút]]
[[Kategória:Muraszombat]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Máriazell]]
[[Kategória:Márakép]]
[[Kategória:Horvátzsidány]]
[[Kategória:Zsida]]
[[Kategória:Rábatótfalusi zenészek]]
[[Kategória:Helybéli zenészek]]

Csehimindszent

2015-09-06T16:22:34Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csehimindszent, 1992 augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Szabó Gyula, 1912.
|-
| Mátyás Rozália, 1914.
|-
| Jáger Imréné, 1935. Pótypuszta
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Radnóti Márta Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu régen Mindszenti József bíboros hercegprímás birtokán volt, de akkor a falut még csak 70-80 család lakta. A falu Szent István király kora óta megvan, ő építtetett itt templomot.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pem, Mátyás, Szabó, Kovács, Lukács.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak betelepülőkről.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem tudnak, csak manapság a fiatalok költöznek el.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csipkerek, Csehi, Mikosszéplak, Bérbaltavár, Oszkó.
A hasonlóság okát nem tudják meghatározni.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Hegyhát.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Zala, Bérbaltaváron túl.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Mikosszéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt.
Csipkerek, ott szokott lenni az állatvásár.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolkodó mondásokat más falvakról.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak, de legtöbben inkább a faluból. Régen főleg a közeli falvakból Oszkóból, Csehiből, Csipkerekből, de ma már a városokból is.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Mikosszéplak, Jánosháza, Rum, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
====b) Piacra: ====
Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Itt is volt búcsú eleinte. Volt kocsma, tánctanítás, s mindenfélét árultak. Mindenszentekkor, november 1-én tartották. Eljártak más falvakba is Csehibe, Széplakra, Csipkerekre, Kisbérbe.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasváron volt augusztus 15-én és szeptember 12én. Ilyenkor fehérbe öltöztek a lányok.
Vasváron és Szentkúton Nagyasszonykor (augusztus 15.), és Mária napon (szeptember 12.).

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A falu egy része kijárt summásnak Kelédre.
A falubeliek egy részét Leszinger Ernő fakereskedő napszámban dolgoztatta.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide más faluból nem jöttek dolgozni.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Nem, a falu csak önellátásra, vagy esetleg szívességből készített mindent.
Leszinger Ernő faanyagot szállított Burgenlandba.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Sümeg tájékáról jöttek edényesek.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényesek, fazekasok, meszesek, puttonyosok, faszerszám-árusok jöttek. Meszesek még ma is jönnek.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

A megnevezésüknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Itt a Bükföli hegyen más falvakban élőknek is volt szőlője, talán a csipkerekieknek még most is van. Mostanában az osztrákok veszik, kb. 5 hektárt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Úgy tudja, csak a falubelieknek van.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falunak egy temetője van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Előkerült emberi csontokról nem tudnak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
1906-ban volt egy hosszantartó fagy, azóta a falu május 20-a(mások április 29-re) körül fogadtak fagy ellen ünnepet. Fagy ellen a szentséget kiteszik a templomba, misét, litániát tartanak, külön misét szolgálnak ennek az ünnepnek.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak, sőt még ma is használják, vetés időben, ősszel elegyengetik vele a földet.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetettek még kézzel, általános volt. Lucernát, zabot, árpát, aprómagokat sokáig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép az 1930-40-es évektől volt, de még nem volt általános. Előtte főleg kézzel vetettek. A II. világháború után kezdett a gépi vetés jobban terjedni.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót használnak emlékezetük óta.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak, kötőfának hívták.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
15, 16, 17 kéve = 1 kereszt. Másnak 21 kéve.
22 kéve az „gazdag” kereszt volt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A mezőn általában 5-6 keresztet kapcsoltak össze, ennek neve: kepe.
A kepe szó meghatározatlan számú sorbarakott keresztnek a neve. Általában 5-6 keresztet raktak sorba, többet nem, nehogy tűz esetén hosszabb sor égjen le.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm körüli.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt cséplőbanda, a géptulajdonos szedte össze az embereket, de nem mindig ugyanazokat. A banda 4 nyársalóból, 2 etetőből, 2 zsákolóból, 2 szalmahordóból és 2 kévehajigálóból állt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát.
Mások 4-5 m-es fenyőfanyárssal hordták kazalba a szalmát. Máshol vellázták. A Jentek Palinál elevátorral hordták a szalmát a kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1930-40-es években. Mások szerint a II. világháború után.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát főleg kézzel ültették, a II. világháború után kezdtek eke után, barázdába vetni.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszál, majd elterítették a földön, jó időben egyszer forgatták villával, de ha esett többször, 3-4-szer is. Ha nagy volt a nedvesség petrence fára rakták, hogy levegőzzön.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, de ha messze volt az istálló, akkor bakszekéren.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó, vonóiga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

nyakszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán használtak levelet. A törvény tiltotta a lombszedést, hogy megvédje az erdőt a föld soványodásától.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak, de többet nem tudnak róla.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherhordásra használták, 10-20 mázsát is elbírt (A szekér „terhes” volt). A kocsi könnyebb volt, piacra, vendégségbe, lakodalomba jártak vele.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú (a sukkot nem ismerik). A hosszúszekeret és a vendégoldalt is ismerik, de nem tudják, hogy melyik az elterjedtebb és régibb.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötéllel és lánccal. Elől lánc volt, s a rudat hátul kötéllel rögzítették.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt („félig hajlott”) volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő is volt belőle. (rajz)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarát elől is, hátul is patkoltattak, ha elkopott a patája. Ökröket és teheneket is patkoltak, de csak félpatkót használtak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naa, az állat neve, naa! Eredj naa!
====b) terelik jobbra ====
Curikk!
Humek!
====c) és balra====
Humek!
Nájde!
Hátra: Hurissza!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Cöcö, cö!
Coci ná, gyere coci ná!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Tyutyukám, tyu-tyu!
Tyuúú, tyuúú!
Gyere pipi, ülj be pitye!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide le! Le, gyere ide, le!
Nevén szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilalót használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde rokkát használtak. Nincs külön neve.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A rokkának csak egy kereke volt, egyik rajzhoz sem hasonlított.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Régen egy utca volt az egész falu, nem volt külön falurész. Egy kútja volt az egész falunak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Voltak boronaházak egészen az 1930-as évekig.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt lejjebb hozták, vagy új kéményt építettek a fal mellé. Az 1930-as évektől zárt kémények vannak.
A háború után már csak zárt kéményes házakat építenek. Még emlékszik füstöskéményes házra, de nem tudja hogyan alakították át a kéményt.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ahány hajlék, annyi ajtó, mind az udvarra nézett.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Még most is van, de csak kevés, pl. Pipics Imrénél.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1930-as években, vagy az 1935-ös évek után.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A háború után, de nagyobb tömegben csak az 1960-as években. 1945 óta nem építenek hagyományos egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Itt is volt búboskemence, a konyhából tüzelték egészen 1928-ig.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 70 cm-es padkára építették a sarokba. Egy-két sor tégla volt az alján, arra kavicsot raktak, hogy jobban tartsa a meleget. az egyik adatközlő szerint náluk 1964-ig volt kemence.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Régen a Mátyáséknak az volt, „kalabukos” pajtának hívták. Ma már egyenes, tűzfalas pajtájuk van.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Használtak fazékkiszedő villát, a „sérkóklit”, kis vas kampója volt, azzal, a fülénél fogva szedték ki a fazekat. Nem mindenki használt.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyítottak „kerékrépát”, úgy, mint a káposztát. Sóval, hagymával, babérlevéllel, borssal, köménymaggal ízesítették. Törkölyt nem használtak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. az 1950-es és 1960-as években szűnt meg, addig volt kemence.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a.) típusút. (rajz)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak, egyik fajtát sem ismerik.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek hajdinakását, de nem szaggatták, hanem ledarálták, majd hagymával, borssal ízesítették.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima, hosszúkás kalácsokat sütnek, többnyire mákkal, dióval töltik meg.
Esetleg karácsonykor sütnek töltetlen fonott kalácsot, gyakoribb a töltött kalács.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Készítettek lecsót emlékezetük óta. Kb. 2 fej hagymát, zsírt, vagy olajat, tojást és kb. kétszer annyi paprikát, mint paradicsomot tesznek bele.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nem emékeznek olyanra, aki ne ette volna. Szüleik, nagyszüleik is ették nyersen a paradicsomot és a paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos beiglit, sima, vagy fonott töltetlen kalácsot, mézest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Még nem régen viseltek szüreti mulatságokon fehér, bő gatyát. Az idősebbek a háború előtt kenderből szőtt vászongatyát viseltek, de ez nem volt olyan széles (kb. 1920 körül).
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A háború előtt még viseltek derékban húzott szoknyát és blúzt.
Máshol kb. az 1940-es években még viseltek elől kötős húzott szoknyát, álló galléros, mandzsettás réklivel. A rékli „zámedlival” (rakással) volt díszítve, lehetett sötétbarna, fekete-fehér mintás, vagy ami jól illett a szoknya színéhez.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban volt egy takács család, így a nők nem szőttek otthon. A nevükre már nem emlékeznek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Illendő még ma is, de régen egészen a háborúig, sokkal többen viselték.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Régen szokásban volt, de akkor szalmával volt megtömve minden ágy.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor és májusban volt a legtöbb esküvő.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Húshagyó Keddtől Hamvazó Szerdáig, böjt idején nem volt.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen a nagyobb esküvők három napig is eltartottak, szombat, vasárnap, hétfő.
Főleg vasárnap.
====b) 1930 körül: ====
Inkább hétvégén tartják, főleg szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a lányos háznál volt, de ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A szülők megegyeztek, s felesben bontottak tyúkot. Ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább. Volt, aki csak egy-két órára ment át tiszteletből, majd visszament a lányos házhoz.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma a kultúrházban szokott lenni, de van, aki még mindig otthon tartja.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár megkért két jóbeszédű embert, a „kuszórit”: ők járták a házakat. Kezükben ágas-bogas fát tartottak, aminek tetején otthon készített sült tészta volt átszúrva. Minden háznál csíptek egy darabot a meghívottak az életfára szúrt tésztából. Mennél több házhoz mentek, annál kisebb lett a tészta. Az utolsó háznál sokszor már csak egy csipetnyi maradt. Mikor az utcákat, falvakat járták, mindenki tudta mi járatban vannak. Voltak néha állandó „kuszórik” is.
====b) 1930 körül: ====
Meghívó levelet küldenek.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Voltak fogadott cigányzenészek, Nyári Dézsit sokszor hívták Bérbaltavárról.
Néha Vasvárról is fogadtak zenészeket. Zalaszengtrótról „tröttyösök” (fúvószenekar) jöttek.
Cigány muzsikusokat hoztak Kovácsiból, Balozsa zenekarát.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
cimbalom, kontra, bőgő, pikula.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika főleg a világháború után terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A gyerekek házról-házra jártak, szalmacsutakra térdeltek, és versikéket mondtak. Már nem emlékeznek a vers szövegére, csak foszlányokat tudnak:
„Luca, Luca, kity-koty,
Tojjanak a tyiktok…”
A babona azt tartja, hogyha erre a szalmacsutakra ültetik a tyúkokat, azok tojósak lesznek.
A gyerekek csutak szalmát a földre terítettek és rátérdeltek. Közben versikét mondtak:
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Annyi vizük legyen, mint égen a csillag,
Annyi tojás, mint réten a fű.
Akkora kolbászuk legyen, hogy fenni lehessen belőle.”
Aszalt gyümölcsöt kaptak ajándékba.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés aprószentek után, vagy szenteste volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Kb. 1965-ig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kis Jézust köszöntötték, maszkban, láncos bottal a legények. Csak a refrénre emlékszik: „Haj regő rejtem, azt is megengedte…”
A regölés szenteste volt. 3-4 legény láncos bottal, maszkban járta a házakat és jókívánságokat mondtak (a szövegekre nem emlékeznek). A kis Jézust köszöntötték.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem volt sok öreglegény a faluban, kb. 2-3. Most sincs több.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismernek ilyen köcsögöket. Az egyik adatközlő ismer, a nagyanyjának is olyan volt. (rajz)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon a lányok beöltöztek maskarába, fejükre harisnyát tettek, táncoltak, majd eltűntek. Később Horthy Miklós neve napján ünnepelték.
Valaki a faluban maskarában végigjárta a gyerekes házakat. Fejére harisnyát húzott, hogy a gyerekek ne ismerjék föl. Az ajándékért a gyerekeknek fogadalmat kellett tenni.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemes játék szereplői: Három Királyok, pásztorok, betlehemes láda.
Pásztorok, királyok énekeltek, köszöntötték a kis Jézust. Ez a szokás megint kezd divatba jönni, az iskolában tanulják meg a szöveget a gyerekek.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt az állatoknak védőszentje.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Vigyázz, mert elvisz a cigány!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskevágó embert láttak, mintha fölemelne egy tuskót, s azt hasogatná egy másik tuskóhoz. Ma már nem nagyon lehet látni.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Pótypuszta]]
[[Kategória: Csipkerek]]
[[Kategória: Csehi]]
[[Kategória: Mikosszéplak]]
[[Kategória: Bérbaltavár]]
[[Kategória: Oszkó]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Rum]]
[[Kategória: Hosszúpereszteg]]
[[Kategória: Törgye]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaegerszeg]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Széplak]]
[[Kategória: Kisbér]]
[[Kategória: Keléd]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bükföl]]
[[Kategória: Zalaszengtrót]]
[[Kategória: Kovácsi]]
[[Kategória:Bérbaltavári zenészek]]
[[Kategória:Vasvári zenészek]]
[[Kategória:Zalaszentgróti zenészek]]
[[Kategória:Kovácsi zenészek]]

Csehimindszent

2015-09-06T16:17:15Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csehimindszent, 1992 augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Szabó Gyula, 1912.
|-
| Mátyás Rozália, 1914.
|-
| Jáger Imréné, 1935. Pótypuszta
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Radnóti Márta Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu régen Mindszenti József bíboros hercegprímás birtokán volt, de akkor a falut még csak 70-80 család lakta. A falu Szent István király kora óta megvan, ő építtetett itt templomot.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pem, Mátyás, Szabó, Kovács, Lukács.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak betelepülőkről.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem tudnak, csak manapság a fiatalok költöznek el.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csipkerek, Csehi, Mikosszéplak, Bérbaltavár, Oszkó.
A hasonlóság okát nem tudják meghatározni.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Hegyhát.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Zala, Bérbaltaváron túl.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Mikosszéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt.
Csipkerek, ott szokott lenni az állatvásár.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolkodó mondásokat más falvakról.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak, de legtöbben inkább a faluból. Régen főleg a közeli falvakból Oszkóból, Csehiből, Csipkerekből, de ma már a városokból is.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Mikosszéplak, Jánosháza, Ruma, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
====b) Piacra: ====
Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Itt is volt búcsú eleinte. Volt kocsma, tánctanítás, s mindenfélét árultak. Mindenszentekkor, november 1-én tartották. Eljártak más falvakba is Csehibe, Széplakra, Csipkerekre, Kisbérbe.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasváron volt augusztus 15-én és szeptember 12én. Ilyenkor fehérbe öltöztek a lányok.
Vasváron és Szentkúton Nagyasszonykor (augusztus 15.), és Mária napon (szeptember 12.).

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A falu egy része kijárt summásnak Kelédre.
A falubeliek egy részét Leszinger Ernő fakereskedő napszámban dolgoztatta.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide más faluból nem jöttek dolgozni.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Nem, a falu csak önellátásra, vagy esetleg szívességből készített mindent.
Leszinger Ernő faanyagot szállított Burgenlandba.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Sümeg tájékáról jöttek edényesek.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényesek, fazekasok, meszesek, puttonyosok, faszerszám-árusok jöttek. Meszesek még ma is jönnek.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

A megnevezésüknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Itt a Bükföli hegyen más falvakban élőknek is volt szőlője, talán a csipkerekieknek még most is van. Mostanában az osztrákok veszik, kb. 5 hektárt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Úgy tudja, csak a falubelieknek van.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falunak egy temetője van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Előkerült emberi csontokról nem tudnak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
1906-ban volt egy hosszantartó fagy, azóta a falu május 20-a(mások április 29-re) körül fogadtak fagy ellen ünnepet. Fagy ellen a szentséget kiteszik a templomba, misét, litániát tartanak, külön misét szolgálnak ennek az ünnepnek.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak, sőt még ma is használják, vetés időben, ősszel elegyengetik vele a földet.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetettek még kézzel, általános volt. Lucernát, zabot, árpát, aprómagokat sokáig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép az 1930-40-es évektől volt, de még nem volt általános. Előtte főleg kézzel vetettek. A II. világháború után kezdett a gépi vetés jobban terjedni.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót használnak emlékezetük óta.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak, kötőfának hívták.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
15, 16, 17 kéve = 1 kereszt. Másnak 21 kéve.
22 kéve az „gazdag” kereszt volt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A mezőn általában 5-6 keresztet kapcsoltak össze, ennek neve: kepe.
A kepe szó meghatározatlan számú sorbarakott keresztnek a neve. Általában 5-6 keresztet raktak sorba, többet nem, nehogy tűz esetén hosszabb sor égjen le.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm körüli.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt cséplőbanda, a géptulajdonos szedte össze az embereket, de nem mindig ugyanazokat. A banda 4 nyársalóból, 2 etetőből, 2 zsákolóból, 2 szalmahordóból és 2 kévehajigálóból állt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát.
Mások 4-5 m-es fenyőfanyárssal hordták kazalba a szalmát. Máshol vellázták. A Jentek Palinál elevátorral hordták a szalmát a kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1930-40-es években. Mások szerint a II. világháború után.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát főleg kézzel ültették, a II. világháború után kezdtek eke után, barázdába vetni.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszál, majd elterítették a földön, jó időben egyszer forgatták villával, de ha esett többször, 3-4-szer is. Ha nagy volt a nedvesség petrence fára rakták, hogy levegőzzön.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, de ha messze volt az istálló, akkor bakszekéren.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó, vonóiga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

nyakszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán használtak levelet. A törvény tiltotta a lombszedést, hogy megvédje az erdőt a föld soványodásától.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak, de többet nem tudnak róla.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherhordásra használták, 10-20 mázsát is elbírt (A szekér „terhes” volt). A kocsi könnyebb volt, piacra, vendégségbe, lakodalomba jártak vele.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú (a sukkot nem ismerik). A hosszúszekeret és a vendégoldalt is ismerik, de nem tudják, hogy melyik az elterjedtebb és régibb.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötéllel és lánccal. Elől lánc volt, s a rudat hátul kötéllel rögzítették.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt („félig hajlott”) volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő is volt belőle. (rajz)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarát elől is, hátul is patkoltattak, ha elkopott a patája. Ökröket és teheneket is patkoltak, de csak félpatkót használtak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naa, az állat neve, naa! Eredj naa!
====b) terelik jobbra ====
Curikk!
Humek!
====c) és balra====
Humek!
Nájde!
Hátra: Hurissza!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Cöcö, cö!
Coci ná, gyere coci ná!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Tyutyukám, tyu-tyu!
Tyuúú, tyuúú!
Gyere pipi, ülj be pitye!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide le! Le, gyere ide, le!
Nevén szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilalót használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde rokkát használtak. Nincs külön neve.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A rokkának csak egy kereke volt, egyik rajzhoz sem hasonlított.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Régen egy utca volt az egész falu, nem volt külön falurész. Egy kútja volt az egész falunak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Voltak boronaházak egészen az 1930-as évekig.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt lejjebb hozták, vagy új kéményt építettek a fal mellé. Az 1930-as évektől zárt kémények vannak.
A háború után már csak zárt kéményes házakat építenek. Még emlékszik füstöskéményes házra, de nem tudja hogyan alakították át a kéményt.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ahány hajlék, annyi ajtó, mind az udvarra nézett.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Még most is van, de csak kevés, pl. Pipics Imrénél.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1930-as években, vagy az 1935-ös évek után.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A háború után, de nagyobb tömegben csak az 1960-as években. 1945 óta nem építenek hagyományos egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Itt is volt búboskemence, a konyhából tüzelték egészen 1928-ig.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 70 cm-es padkára építették a sarokba. Egy-két sor tégla volt az alján, arra kavicsot raktak, hogy jobban tartsa a meleget. az egyik adatközlő szerint náluk 1964-ig volt kemence.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Régen a Mátyáséknak az volt, „kalabukos” pajtának hívták. Ma már egyenes, tűzfalas pajtájuk van.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Használtak fazékkiszedő villát, a „sérkóklit”, kis vas kampója volt, azzal, a fülénél fogva szedték ki a fazekat. Nem mindenki használt.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyítottak „kerékrépát”, úgy, mint a káposztát. Sóval, hagymával, babérlevéllel, borssal, köménymaggal ízesítették. Törkölyt nem használtak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. az 1950-es és 1960-as években szűnt meg, addig volt kemence.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a.) típusút. (rajz)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak, egyik fajtát sem ismerik.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek hajdinakását, de nem szaggatták, hanem ledarálták, majd hagymával, borssal ízesítették.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima, hosszúkás kalácsokat sütnek, többnyire mákkal, dióval töltik meg.
Esetleg karácsonykor sütnek töltetlen fonott kalácsot, gyakoribb a töltött kalács.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Készítettek lecsót emlékezetük óta. Kb. 2 fej hagymát, zsírt, vagy olajat, tojást és kb. kétszer annyi paprikát, mint paradicsomot tesznek bele.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nem emékeznek olyanra, aki ne ette volna. Szüleik, nagyszüleik is ették nyersen a paradicsomot és a paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos beiglit, sima, vagy fonott töltetlen kalácsot, mézest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Még nem régen viseltek szüreti mulatságokon fehér, bő gatyát. Az idősebbek a háború előtt kenderből szőtt vászongatyát viseltek, de ez nem volt olyan széles (kb. 1920 körül).
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A háború előtt még viseltek derékban húzott szoknyát és blúzt.
Máshol kb. az 1940-es években még viseltek elől kötős húzott szoknyát, álló galléros, mandzsettás réklivel. A rékli „zámedlival” (rakással) volt díszítve, lehetett sötétbarna, fekete-fehér mintás, vagy ami jól illett a szoknya színéhez.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban volt egy takács család, így a nők nem szőttek otthon. A nevükre már nem emlékeznek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Illendő még ma is, de régen egészen a háborúig, sokkal többen viselték.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Régen szokásban volt, de akkor szalmával volt megtömve minden ágy.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor és májusban volt a legtöbb esküvő.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Húshagyó Keddtől Hamvazó Szerdáig, böjt idején nem volt.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen a nagyobb esküvők három napig is eltartottak, szombat, vasárnap, hétfő.
Főleg vasárnap.
====b) 1930 körül: ====
Inkább hétvégén tartják, főleg szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a lányos háznál volt, de ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A szülők megegyeztek, s felesben bontottak tyúkot. Ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább. Volt, aki csak egy-két órára ment át tiszteletből, majd visszament a lányos házhoz.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma a kultúrházban szokott lenni, de van, aki még mindig otthon tartja.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár megkért két jóbeszédű embert, a „kuszórit”: ők járták a házakat. Kezükben ágas-bogas fát tartottak, aminek tetején otthon készített sült tészta volt átszúrva. Minden háznál csíptek egy darabot a meghívottak az életfára szúrt tésztából. Mennél több házhoz mentek, annál kisebb lett a tészta. Az utolsó háznál sokszor már csak egy csipetnyi maradt. Mikor az utcákat, falvakat járták, mindenki tudta mi járatban vannak. Voltak néha állandó „kuszórik” is.
====b) 1930 körül: ====
Meghívó levelet küldenek.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Voltak fogadott cigányzenészek, Nyári Dézsit sokszor hívták Bérbaltavárról.
Néha Vasvárról is fogadtak zenészeket. Zalaszengtrótról „tröttyösök” (fúvószenekar) jöttek.
Cigány muzsikusokat hoztak Kovácsiból, Balozsa zenekarát.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
cimbalom, kontra, bőgő, pikula.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika főleg a világháború után terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A gyerekek házról-házra jártak, szalmacsutakra térdeltek, és versikéket mondtak. Már nem emlékeznek a vers szövegére, csak foszlányokat tudnak:
„Luca, Luca, kity-koty,
Tojjanak a tyiktok…”
A babona azt tartja, hogyha erre a szalmacsutakra ültetik a tyúkokat, azok tojósak lesznek.
A gyerekek csutak szalmát a földre terítettek és rátérdeltek. Közben versikét mondtak:
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Annyi vizük legyen, mint égen a csillag,
Annyi tojás, mint réten a fű.
Akkora kolbászuk legyen, hogy fenni lehessen belőle.”
Aszalt gyümölcsöt kaptak ajándékba.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés aprószentek után, vagy szenteste volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Kb. 1965-ig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kis Jézust köszöntötték, maszkban, láncos bottal a legények. Csak a refrénre emlékszik: „Haj regő rejtem, azt is megengedte…”
A regölés szenteste volt. 3-4 legény láncos bottal, maszkban járta a házakat és jókívánságokat mondtak (a szövegekre nem emlékeznek). A kis Jézust köszöntötték.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem volt sok öreglegény a faluban, kb. 2-3. Most sincs több.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismernek ilyen köcsögöket. Az egyik adatközlő ismer, a nagyanyjának is olyan volt. (rajz)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon a lányok beöltöztek maskarába, fejükre harisnyát tettek, táncoltak, majd eltűntek. Később Horthy Miklós neve napján ünnepelték.
Valaki a faluban maskarában végigjárta a gyerekes házakat. Fejére harisnyát húzott, hogy a gyerekek ne ismerjék föl. Az ajándékért a gyerekeknek fogadalmat kellett tenni.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemes játék szereplői: Három Királyok, pásztorok, betlehemes láda.
Pásztorok, királyok énekeltek, köszöntötték a kis Jézust. Ez a szokás megint kezd divatba jönni, az iskolában tanulják meg a szöveget a gyerekek.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt az állatoknak védőszentje.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Vigyázz, mert elvisz a cigány!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskevágó embert láttak, mintha fölemelne egy tuskót, s azt hasogatná egy másik tuskóhoz. Ma már nem nagyon lehet látni.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Pótypuszta]]
[[Kategória: Csipkerek]]
[[Kategória: Csehi]]
[[Kategória: Mikosszéplak]]
[[Kategória: Bérbaltavár]]
[[Kategória: Oszkó]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Ruma]]
[[Kategória: Hosszúpereszteg]]
[[Kategória: Törgye]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaegerszeg]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Széplak]]
[[Kategória: Kisbér]]
[[Kategória: Keléd]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bükföl]]
[[Kategória: Zalaszengtrót]]
[[Kategória: Kovácsi]]
[[Kategória:Bérbaltavári zenészek]]
[[Kategória:Vasvári zenészek]]
[[Kategória:Zalaszentgróti zenészek]]
[[Kategória:Kovácsi zenészek]]

Őrimagyarósd

2015-09-06T16:15:20Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)Haholt János, 1926. evangélikus, Őrimagyarósd, Petőfi S. u. 1.
|-
|
|(2.)Császár Jenő, 1925. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u.
|-
|
|(3.)Szakály Ferenc, 1939. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u.
|-
|
|(4.)Németh Gyuláné, 1917. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u. 3.
|-
|
|(5.)Tóth Gyuláné, 1922. evangélikus, Őrimagyarósd, Dózsa Gy. u. 17.
|-
|
|(6.)Friss Jánosné, 1909. evangélikus, Őrimagyarósd, Rákóczi u. 10.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Vajda Zsuzsa
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Széles Ágota
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90rimagyar%C3%B3sd
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.orimagyarosd.hu/pages/telepules.aspx
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Most már a 4. neve van. Magyaród volt, Magyarósd, Őrimagyarósd amióta őrséget adott. 1862-től templom van, adakozásból építették. (4)
Az őrség meg volt szervezve, 30 ember volt. A vár ura szabályozta ezt. 1200-as évekből van írás. A vár helyére ha dörgés, villámlás van, odavág a villám – biztos valami érték van. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Györffi, Bertai, Kosik. Felsőőrről ideköltözött a Haholt és az Osbát család a 800-as években. (1,2,3,4,5,6)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Olyan nincs. (1,2,3,4,5,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem. (1,2,3,4,5,6)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Viszák, Szőce – gyülekezet szerint evangélikusok. A jegyzőség itt volt, de a vezetőség most elvitte. (1,2,3,4,5,6)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Őrség. (1,2,3,4,5,6)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Őriszentpéter – az Őrség központja. (1,2,3,4,5,6)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A viszákiak vakarus-nak csúfolják az őrimagyarósdiakat. A magyarósdiak a viszákiakat vaddisznó-nak. A viszákiak a Cikuba menekülnek a vaddisznó elől. „Magyarósd csomóra, Viszák futóra.” – a magyarósdiak csomóra jönnek össze, a viszákiak szétfutnak. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Hegyháthodászról asszonyt is hoztak, de be is nősültek. Szőrce, Viszák, Szaknyér. (1,2,3,4,5,6)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend, Zalalövő – minden hónapban, Csákándoroszló – minden negyedévben: Luca-napi vásár, Gergő-napi vásár, Szentiván-napi vásár, Márton-napi vásár.
====b) Piacra: ====
Körmend – hétfőnként
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Kinek, hol volt rokona, itt mindenhol volt rokon. Nádasd, Szaknyér májusban, Rimányi, Felsőjánosfa, Pankasz (nem tudják pontosan mikor), Őrimagyarósd Szentháromság vasárnap, Viszák Szetistván búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Felsőcsatár, Vasvár – a katolikusok szoktak járni. (1,2,3,4,5,6)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Uradalmakra: Nagycenkre, Ponyvád, Vasszécsénbe. Németségbe is. Pápára summásnak. Az uradalom pallérja szerződtette. (1,2,3,4,5,6)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jöttek. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Csak maguknak készítettek.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
Aki szőtt, az saját magának készített bordát.
====e) favillát====
Még ma is készítenek.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
Volt bognár, kovács – ezt különböző helyekre adták el.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Gödörháza, Velemér, Szombatfa. Hozták ide a faluba. (1,2,3,4,5,6)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Gerencsérek. Ide ki szoktak pakolni, minden héten szokott jönni és kiabálta: „cserepet, fazekat”. (1) Tojásszedő tikász – vitte a csibét és a tojást. A zalalövői mészégetők hordtak meszet – égetett meszet – szekérrel. Drótosok azok jártak Rimánból a Lakner. Köszörűsök is voltak, ollót, kést fentek. (1,2,3,4,5,6)
====b) Honnan jöttek? ====
Zalalövő, Rimán
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Gerencsér, tikász, drótos, mészégetők, köszörűsök.
====d) Mit árultak? ====
Fazeket, Cserepet, csibét, tojást, égetett meszet.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Csak a nagyobb gazdáknak volt a falu mellett szőlője. (1,2,3,4,5,6)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluszéli temető legalább 150 éves az első pap is ott van eltemetve. (1,2,3,4,5,6)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A templom mellett 1948-ban építettek egy házat, két rövidszekér csontot vittek le a tanácsra.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Itt csak vasárnapok vannak, a katolikusoknál vannak mellékes ünnepek. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Akkor még csak faboronát. A vasboronának még híre-hamva se volt. Akinek két lova volt, annak is csak faboronája volt. (1,2,3,4,5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Csak kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép nem volt. (1,2,3,4,5,6)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A vellás az általános. Emberemlékezet óta ismerik. (1,2,3,4,5,6)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen. (1,2,3,4,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 kéve egy kereszt. A tetejére egyet tettünk, az volt a pap. 4-5 keresztet, de 8-at is, ha sok volt, összeraktak egy kepébe. De aztán kevesebbet, hogy ha a villám belecsap, kevesebb égjen el. Ha 17-be nem fért bele volt 21-es is (kereszt). (1,2,3,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Igen, 5-8 kereszt. (1,2,3,4,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Legalább 180 cm volt, ha rövidebb, akkor megvágta az embert a hadaró. (1)
160-180 cm. (2,3,4,5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőtulajdonos állította össze, ő fizette. (1,2,3,4,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. A cséplőgéppel együtt került a faluba. (1,2,3,4,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Most már jó pár éve. Az 50-es években csak nagyra nőtt, de termés nem volt rajta – akkor szűnt meg. (3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 30-40-es években sok volt, és akkor általános volt a barázdába való elültetés. Most már keveset ültetünk. (1,2,3,4,5,6)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Le van kaszálva, aztán másnap rendül megforgatja az ember, aztán lehet hazahordani. Petrence a kicsi, bagla a nagyobb – de ha jó idő van, az ember nem baglázza, hanem hazahozza. (1,2,3,4,5,6)
A reggelit vivő gyerek alkalmanként szétpiszkálta a rendet. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nagykosárral, amit a kondorfaiak szoktak kötni. Szokták ide hozni. Vagy köcölébe – 2x1 m-es vászon. (1,2,3,4,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonórész
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3,4,5,6)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ősszel összegrábláztuk, még a fenyőborostyánt is összegrábláztuk. (1)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Általános. (2,3,4,5,6)
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, a felszabadulásig.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
Bandi hozta be, suszter volt a szomszédban, a felszabadulás után – addig csak tartólánc volt. (4)

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér teherszállító. Kocsival mentek a vásárba, lakodalomba a vendégek. (1,2,3,4,5,6)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú szekér kb. 350-500 cm. (2,3,4,5,6)
Mérés 360 cm. (1)
Vendégoldalt mostanában használnak szalmahordáshoz, mióta kombájn van. (1,2,3,4,5,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat beleakasztják a láncba és a rudazókötéllel lehúzzák. (1,2,3,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Ritka. Enyhén ívelt. (1,2,3,4,5,6)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A kocsiszekérbe egyet használtak – mindkét vége zárt.
====b) Használtak-e kettőt is?====
A szekérbe kettőt, de ez a szállított terménytől függött – volt, amikor csak az elsőt rakták be. (1,2,3,4,5,6)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak azt, amelyik tehén fúrt (csavart a lábán). Ökröt nem szoktak itt befogni. (4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, na, na, ne.
====b) terelik jobbra ====
Hik!
====c) és balra====
Hok! (1,2,)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-ne-ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Kusz, kusz. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Törőfa. (1,2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő. (1,2,3,4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Háromháza különálló rész – a falutól kb. 1 km-re épített 3 ház megnevezése.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Himfa, Passzer, Part, Háromháza, Tekekszer
====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig itt állt. (1,2,3,4,5,6)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A Bali bácsi házát 4-5 éve bontották le. (1,2,3,4,5,6)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Azok a házak általában szét lettek dobálva. Az I. világháború után már nem építettek ilyent. (1,2,3,4,5,6)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Három, az udvarra nyílt. (5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Van. (5,6)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1939 előtt is volt. (4)
1928-ban még építettek. (6)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1960-as évektől kockaház. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Kályha volt. (1,2,3,4,5,6)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Olyan 80 cm magas (mérés). 1929-ben heiszkan építette hegyhátszentjakabi mester. (6)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Egysoros: pajta, pajtafia, pelvakutyo. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ronggyal szedték le. (4,5,6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak lereszelve savanyítottak. (1,2,3,4,5,6)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak lereszelve savanyítottak. (1,2,3,4,5,6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években. (1,2,3,4,5,6)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A gerendához erősített a gyakoribb, de ismerik a csillagos formát is. (1,2,3,4,5,6)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak. Egy- és kétfülüt is. (1,2,3,4,5,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az egyéb típus az ismert kölestörő. (1,2,3,4,5,6)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek tejbe hajdinakását: megfőzték a hajdina lisztet vízben, aztán beleszaggatták a forralt tejbe. (5)
Hajdinamálé: hajdina lisztből, az aprójából, tésztát készítettek, kockára vágva kifőzték, zsírral leöntötték – evés előtt tejfölös zsírral leöntötték. (5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Perecet, kalácsot (egyenes). (3,4,5,6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyermekkorában nem nagyon volt, nem egy olcsó eledel. (1)
A 30-40-es évektől általános. Összetétele zsír, paprika, paradicsom, hagyma, tojás, változó arányban. (1,2,3,4,5,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A század elején már fogyasztanak. (1,2,3,4,5,6)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kelt kalácsot. Mákos-, diós kalácsot – megmutatták neki a diót, mákot. Lekváros is volt, az volt a legtöbb. (1,2,3,4,5,6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====
Azt hiszem, amilyent szőttek, azt hajtották össze. (5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Még mindig van az öregeknek. (4)
Az 50-es évekig. (6)
45 után nem nagyon varrtak ilyent. (5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Asszonyok, férfiak is. Felszabadulás utánig. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idősebbek hordtak, hordnak fejkendőt. A fiatalasszonyok hajneccet viseltek. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Iparosok, asztalosok csináltak 1940 körül páros ágyakat, még mindig van, de újat már nem csinálnak. (5)
Az 50-60-as években még szokás volt. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Tavasszal volt a legtöbb. (4)
Ilyenkor üres volt a pajta, ott tartották a lakodalmat. (1,2,3,4)
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
n.a.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasánap
====b) 1930 körül: ====
vasárnap (1,2,3,4,5,6)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mind a két fél házánál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Csütörtökön volt a disznóölés. Vasárnapig készültek. Vasárnap a lányosháznál volt a vacsora, ott maradtak a vendégek, kik hétfőn 10 óráig aztán átmentek a legényes házhoz, ott volt az ebéd. Kedden reggelig is mulattak. Kedden délelőtt az asszonyok szétrámolták a pajtát – a pajtában volt a lakodalom, tavasszal az üres. Délig meg volt, aztán újra mulattak. Ha elkezdték, nem tudták abbahagyni. A kásapénzt később 1-2 hónap múlva a falubeli vendégek együtt elmulatták. (1,2,3,4)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Most már van egy kulturház, de a lakodalom rendje a régi. (1,2,3,4,5,6)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfények hívtak, minden háznál, akit meghívtak tűztek a kalapjukba egy szalagot. Lakodalom előtt 2 héttel elkezdték a meghívást, több faluba el kellett menniük. Nagyjából tudták, hogy ki lesz meghíva olyan nagy hívást nem vártak, de azért meg kellett mégis. A lakodalom előtti keddre be kellett fejezni, hogy tudjanak készülni.
====b) 1930 körül: ====
Ma már nincsenek vőfények, postán küldik a meghívót. (1,2,3,4,5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt. (1,2,3,4,5,6)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Nem volt. (1,2,3,4,5,6)
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányokat hoztak Pankaszról, Körmendről.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Prímás, kontrás, bögő, cimbalom, síp. Most parasztbrigád van: gitár, szakszofon, tangóharmónika és a hangszóró be van – akkora lármát csapnak. Cigányzene már nincs.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 fő.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmónika rég ismert, zenekarban háború után. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Nem volt régen se lucázás. (1,2,3,4,5,6)
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
n.a.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nincs regölés. (1,2,3,4,5,6)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 430 lakosból 12 öreglegény. (1,2,3,4,5,6)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Láttam én olyant, de nem tudom kinél. (5)
Láttak. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak. (1,2,3,4,5,6)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak. (1,2,3,4,5,6)
=====a) Melyik napon, =====
n.a.
=====b) miért, =====
n.a.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nincs. (1,2,3,4,5,6)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3-4-en jöttek a szomszéd falvakból, katolikus gyerekek, hozták a házikót és aztán mondtak valamit. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Vallásuk nem tartozik oda. (5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyűn a kankas. (5)
Gyűn a zsákos ember. Gyűn a rosszgyerek szedő. Bottal ijesztgették. (1,2,3,4,5,6)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás. (1,2,3,4,5,6)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nincs. (1,2,3,4,5,6)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Felsőőr]]
[[Kategória:Viszák]]
[[Kategória:Szőce]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Szaknyér]]
[[Kategória:Zalalövő]]
[[Kategória:Csákándoroszló]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Nádasd]]
[[Kategória:Rimányi]]
[[Kategória:Felsőjánosfa]]
[[Kategória:Pankasz]]
[[Kategória:Felsőcsatár]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Nagycenk]]
[[Kategória:Ponyvád]]
[[Kategória:Pápa]]
[[Kategória:Vasszécsén]]
[[Kategória:Gödörháza]]
[[Kategória:Velemér]]
[[Kategória:Szombatfa]]
[[Kategória:Pankaszi zenészek]]
[[Kategória:Körmendi zenészek]]

Olaszfa

2015-09-06T16:14:47Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1987. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) 1. Farkas József, 1895. Margitmajor, római katolikus, Olaszfa, Ady u. 9.
|-
|
|(2.) 2. Csoknyai Károly, 1900. Kozmafa, római katolikus, Olaszfa, Béke u. 24.
|-
|
|(3.) 3. Németh Mária, 1900. Kozmafa, római katolikus, Olaszfa, Béke u. 24.
|-
|
|(4.) 4. Csoknyai Károly, 1931. Kozmafa, római katolikus, Olaszfa, Béke u. 24.
|-
|
|(5.) 5. Auer István, 1918. Csehimindszent, római katolikus, Olaszfa, Béke u. 48.
|-
|
|(6.) 6. Fodor Jánosné, 1905. Kozmafa, római katolikus, Olaszfa, Rákóczi u. 30.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szakolczai Zsófia
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Olaszfa két falu (Kozmafa + Olaszka) egyesülésekor keletkezett. E két korábba önálló falu keletkezéséről érdemlegeset nem tudtak mondani a megkérdezettek. (1,2,3,4,5,6)
Kozmafát nagyon régen három család alapította. Azt már az adatközlő édesapja sem tudta, hogy melyik három család volt az. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai a: Gáspár, Vas, László, Kovács, Tót és Csoknyai családok voltak. Ezek a családok már olya régen élnek a faluban, hogy ők maguk sem emlékeznek, hogy őseik mikor jöttek Olaszfára. (1,2,3,4,5,6)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be soha nagyobb számban a faluba. (1,2,3,4,5,6)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el soha nagyobb számban a faluból. (1,2,3,4,5,6)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A megkérdezettek szerint ezen a környéken minden falu egyforma, egyik olyan, mint a másik, minden falunak van temploma, temetője és a falvakat szegény népek lakják. (1,2,3,4,5,6)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Az informátorok szerint a falu Vas megyéhez tartozik. Ezen kívül más besorolást nem tartanak számon. (1,2,3,4,5,6)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Ismerik az Őrséget, Göcsejt és Kemenesalját a falubeliek, de hogy mely községek tartoznak ezekbe a tájegységekbe, azt már nem tudják. Csak annyit említettek, hogy Kemenesalja Jánosháza környékén van. (1,2,3,4,5,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községként mindenki csak Vasvárt emlegette. Vasvár azért híres, mert messzi földről ide eljárnak búcsúba. (1,2,3,4,5,6)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Sajnos erre a kérdésre mind a hat adatközlő nemleges választ adott. Elképzelhető, hogy nem szívesen beszélnek nyíltan a falvak közti csúfolódásról egy idegen érdeklődőnek. (1,2,3,4,5,6)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen, jelentős volt a környékbeli falvakból a házasodás. Kb. egyformán nagy mértékben Oszkó, Nagytilaj, Csehi, Bérbaltavár, Győrvár és Pácsony községekből. Nem neveztek meg olyan falut, ahonnan szándékosan soha senki nem házasodott volna valamilyen oknál fogva. (1,2,3,4,5,6)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
A faluból országos vásárra Zalaszentgrótra és Vasvárra jártak főleg. Ezeken a helyeken negyedévente volt a vásár. (1,2,3,4,5,6)
Csipkerekre és Rumba is eljártak vásárba, de hogy az év mely napjain, arra már ők sem emlékeztek. (1,3)
====b) Piacra: ====
Szerdánként Vasvárra jártak. (1,2,3,4,5)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Oszkóba Szent György napján, Nagytilajba Szent Márton napján és Baltavárra Szent Miklós napján jártak. Ezeken kívül is el-eljártak más falvakba szórványosan. (1,2,3,4,5,6)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra jártak búcsújáróhelyre augusztus 15-én és szeptember 12-én. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A környéken sok major volt: a baltavári hercegnek volt majorsága, a Lehárt major, Margit major, Egon major, Kiskirály major, Sárvölgy major, Lipót major. Mindegyik majornak volt egy „pallérja”, ő szedte össze az embereket summás munkára: tavasztól őszig tartó hat hónapos summáskodásra. (1,2,3,4,5,6)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba máshonnan dolgozni nem jöttek soha a megkérdezettek szerint. Volt elég „dolgos kéz” helyben is. (1,2,3,4,5,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Nem készítettek eladásra ilyen eszközöket a faluban. (1,2,3,4,5,6)
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Nem készítettek eladásra ilyen eszközöket a faluban. Ők, maguknak a vásárban szerezték be ezeket a szerszámokat. Vasváron, Zalaszentgróton, Rumban, Csipkerekben (lsd. I.11. vásár). (1,2,3,4,5,6)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket főleg vásárokon (lsd. I.11. vásár) szerezték be, de 1945-ig olykor vándorárusoktól is vettek cserepeket. Azt, hogy hol készítették őket sajnos egy informátor sem tudta. (1,2,3,4,5,6)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Üveges- és drótos tótok,ruhaárusok „bálisok”, paprikások, meszesek, kést, borotvát, ollót, órát stb. áruló bosnyákok, fazekasok. (1,2,3,4,5,6)
====b) Honnan jöttek? ====
Felvidékről, erdélyieknek, Kalocsa, Sümegről, bosnyákok
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Üveges- és drótos tótok,ruhaárusok „bálisok”, paprikások, meszesek, kést, borotvát, ollót, órát stb. áruló bosnyákok, fazekasok. (1,2,3,4,5,6)
====d) Mit árultak? ====
üveget, ruhát, paprikát, meszet, kést, borotvát, ollót, órát (1,2,3,4,5,6)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Egy-két oszkóinak házasság révén volt szőlője Olaszfán és ugyanilyen jelentéktelen mértékben viszont, egy-két olaszfainak Oszkóhatárában. (1,2,3,4,5,6)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Egy-két oszkóinak házasság révén volt szőlője Olaszfán és ugyanilyen jelentéktelen mértékben viszont, egy-két olaszfainak Oszkóhatárában. (1,2,3,4,5,6)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
1 db temető van a mai község határában a régi Olaszka területén (római katolikus). Említésre méltó adat, hogy „Török temető”-nek hívnak egy puszta területet a falu határában. Nagyobb számban emberi csont nem került elő. (1,2,3,4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nagyobb számban emberi csont nem került elő. (1,2,3,4)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A megkérdezettek egybehangzó állítása szerint a falunak nem volt soha fogadott ünnepe. (1,2,3,4,5,6)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen, a két világháború között általános volt az összekapcsolt (2-3) boronák használata. Ezek a boronák kígyó hajlítású vasboronák voltak. (1,2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között a kézi vetés általános, a gépi vetés pedig csak ritka volt. (1,2,3,5,6)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A gereblyés b) kaszacsapót használják többen és ez a régebbi is. Olyan régóta ismeretes, hogy nem is emlékeznek arra, hogy mikortól. A villás a) kaszacsapót kevesebben használják és ez a technika csak a két világháború között telepedett meg. (1,2,3,4,5,6)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak a faluban olyan kévekötőfát, amelynek a vastagabb felén lapos nyílás volt a sarlónak. (1,2,3,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
22 kéve volt 1 kereszt. A kévék száma az emlékezettel elérhető időben nem változott (búzából és rozsból egyaránt 22 kéve jelentett 1 keresztet). Meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet hívták kepének (1,2,3,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet hívták kepének. A kepe kifejezést nem használták soha a termés mennyiségének a meghatározására. (Erre a kereszt megjelölést alkalmazták.) (1,2,3,5,6)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A faluban két adatközlő csépét sikerült lemérnem. Az egyik nyele 142 cm, a másiké 139 cm hosszú volt. (2,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén állandó „banda” járt a cséplőgéppel. (1,2,3,5,6)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül az uradalomban „eleváter” c) vitte fel a kicsépelt szalmát a kazalra és ott villával rakták szét. Az egyéni gazdaságokban pedig mindig nyárssal a) hordták kazalba a kicsépelt szalmát. Két ember segített a nyársas embernek: villával összehordták a szalmát egy kupacba, aztán egy ember az ő két lába közé szúrta a nyársat, a másik ember pedig segített a szalmával teli nyársat a nyársas embernek fej fölé emelni. A nyársas ember pedig a feje fölött vitte a szalmát a kazalhoz, egy létrán felmászott a kazalra és arra ráborította terhét. (1,2,3,5,6)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1945 után nem termeltek hajdinát egyáltalán. (1,2,3,4,5,6)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való barázdába vetése az 1920-as évek végére általánossá vált. E módszer kezdeti időpontjára azonban évtizednyi pontossággal nem emlékeznek az adatközlők. Bizonytalanul úgy kb. 10-20 évvel az általánossá válás előtti időszakra becslik e vetési technika kezdetét. (1,2,3,4,5,6)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A széna 2-3 napig száradt a renden szétterítve, utána megforgatták egyszer és egy nap után boglyába vagy petrencébe gyűjtötték. A boglya nagyobb volt a petrencénél. A szárításhoz nem használtak állványt. (1,2,3,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A megkérdezettek szerint a napi száraztakarmányt villával vagy „buritóval” hordták az istállóba. Mindkét módszer egyformán elterjedt és szerintük mindkettő „ősidőktől fogva” ismert. (A „buritó” egy kb. 1 m magas, szája felé öblösödő 1,20 átmérőjű vessző kosár. A kosár fonása szándékosan erősen hézagos.) (1,2,3,5,6)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó(1,2,3,5,6)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg vagy rúdszeg(1,2,3,5,6)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====igaszeg (1,2,3,5,6)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, almozáshoz használták a fák leveleit, sokan. (1,2,3,4,5)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
Ősz végén és télen. (1,2,3,4,5)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, 1930 körül mindenki szügyre erősített tartóláncot használt a ló befogásához. A nyaklót csak 1945 után használták, de akkor is csak kevesen. (1,2,3,5)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Igen, 1930 körül mindenki szügyre erősített tartóláncot használt a ló befogásához. A nyaklót csak 1945 után használták, de akkor is csak kevesen. (1,2,3,5)
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret tehén, a kocsit ló húzta. A szekér nehezebb volt és teher szállításhoz használták, a kocsi könnyebb volt és személy szállításra használták. Volt „péderes kocsi”, amely rugós volt. (1,2,3,4,5,6)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m volt. A nyújtott szekér alkalmazása volt az általános és a régebbi. A vendégoldallal való szállítás az újabb és a sokkal kevesebbek által használt. A legidősebb adatközlő (1) szerint az első vendégoldal 1915 körül jelent meg a faluban. (1,2,3,4,5,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt általánosan. Újabban és csak kevesen csigát használnak e művelethez. A csiga egy farúd, amely a szekér hátuljához van rögzítve, és a bele ékelt két lapicka segítségével lehetett a kötelet feszesre húzni. (1,2,3,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A szekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A vesszőből készült szekérkas formája a b) ábrán látható szekérkas formájával egyezett meg.(1,2,3,6)
====b) Használtak-e kettőt is?====
Előfordult, hogy e fajtából egyszerre kettőt is használtak. (1,2,3,6)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ige, ha „vásott” a vonómarha lába, évszaktól függetlenül „megtalpalták” őket. (A teheneket is.) (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter volt. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na (1,2,3,4)
====b) terelik jobbra ====
Humegha!(1,2,3,4)
====c) és balra====
Nejdeha!
A becce szót ismerik: a kis borjút hívják így. Nem kapcsolják össze egyetlen terelő szóval sem. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám-ne. (1,2,3,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pitye-ne, vagy pi-pi-pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát vagy a nevéről, vagy a Gyere ide!, vagy a Le! felkiáltással hívják. (1,2,3,5,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Egy durvább kivitelű tilótípusú „kendervágót” és egy ugyanolyan szerkezetű, de finomabb kivitelű „tilolót” használtak a kender töréséhez. (1,2,3,4,5,6)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) és b) típusú fekvő, illetve álló rokkát is használtak a faluban, mindkettőt egyszerűen csak „rokkának” nevezték. Hogy melyik a régebbi, azt egy adatközlő sem tudta megmondai. (1,2,3,4,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Két, korábban önálló falu, Kozmafa és Olaszka egyesítéséből keletkezett Olaszfa. Olaszka volt a sokkal kisebb falu, egy adatközlő (2) szerint a régiek mesélték, hogy valaha csak két házból állt. Elkülönülő ház, vagy házcsoport viszont egyik hajdani falu határában sem volt. A két falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3,4,5,6)
====b) Miért volt így? ====
Két, korábban önálló falu, Kozmafa és Olaszka egyesítéséből keletkezett Olaszfa. Olaszka volt a sokkal kisebb falu, egy adatközlő (2) szerint a régiek mesélték, hogy valaha csak két házból állt. Elkülönülő ház, vagy házcsoport viszont egyik hajdani falu határában sem volt.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A két falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3,4,5,6)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A falu utolsó favázas sövényháza 1937-en leégett. (2,3,6)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Olaszfán füstöskéményes ház nem volt. A szabadkéményes házak füstvezetékét lepadlásolták a födém szintjén és zárt mászókéményt építettek helyette. Esetenként a szabadkémény padlástérbe lévő füstvezetékét meghagyták funckió nélkül. A zárt kéményeket vagy a falva vagy félig a falba helyezték. Kizárólag zárt kéményt az 1930-as évektől építettek a faluban. (1,2,3,4,5,6)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon 1 ajtó nyílt a konyhából a szabadba, „udvarra” vagy „pitarra”. (1,2,3,6)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, földfalu házaknál is volt rége keresztmestergerenda. (1,2,3,4,5,6)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első rakott sparheltek építési idejére már senki sem emlékezett a megkérdezettek közül, de az biztos, hogy 1920 körül teljesen általános volt már a rakott sparheltek használata. (1,2,3,6)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kb. az 1950-es évek végétől teljesen általános a „kockaházak” építése. Az 1940-es években már nem építettek egysoros házat. (2,3,4,5,6)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak olyan házról, amelynek a szobájában egykor konyhából fűthető kemence volt. (1,2,3,4,5,6)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét normál magasságú c) kb. 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,5,6)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Ma csak háromsztatú pajta található a faluban és az informátorok is csak ezekre emlékeznek. Ehhez a típushoz gyakran kapcsolódott leeresztett oldaltoldás. (1,2,3,4,5,6)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeztek a fazékkiszedő villára. (4,5)
Az egyik ágát akasztották a fazék fülébe a). (1,2,3,6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva savanyítottak káposztát és répát is, e zöldségek egészben való savanyítása ismeretlen a faluban. (1,2,3,6)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak gyalulva savanyítottak káposztát és répát is, e zöldségek egészben való savanyítása ismeretlen a faluban. (1,2,3,6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960-tól teljesen megszűnt. (1,2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A faluban a megkérdezettek szerint mindenkinek csillagos formájú a) kenyértartója volt. (1,2,3,5,6)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak 1 füllel ellátott dongás vajköpülőt. (2,3,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az első a) ábrán látható forgórésznél keskenyített ütőfát használtak a faluban. (2,3,6)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek hajdina „gánicát” liszttel sűrítve, vízzel felengedve és végül forró zsírral leöntve, de ezt az étket nem kiszaggatva fogyasztották. (1,2,3,4,5,6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszúkás és köralakú fonott kalácsot sütöttek mindig üresen, töltelék nélkül. Mindkét fajtát csak „fonyott kalács”-nak hívták. (2,3,4,6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Bár régebbről ismerik (kb. 1930-as évektől) a lecsót, de az 1950-es évektől főznek gyakrabban csak. Paprikából tesznek bele a legtöbbet, egy kicsivel kevesebb paradicsom kerül bele, és hagymából csak ízesítésnek 1-2 fejet raknak csak bele. (2,3,5,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Rendszeresen fogyasztanak paprikát és paradicsomot az Olaszfán élők az 1930-as évek legvégétől, 40-es évek elejétől. (2,3,5,6)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra diós- és mákoskalácsot tettek vagy/és kuglófot. (1,2,3,4,5,6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, viseltek régen a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként...(1,2,3,4,5,6)
====b) Hány szélből készült?====
.....de arra már senki sem emlékezett, hogy a gatya hány szélből készült. Jó bő volt, az biztos. (1,2,3,4,5,6)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok kb. az 1940-es évekig viseltek derékban rögzített szoknyát réklivel, vagy blúzzal. (2,3,4,6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban soha nem szőttek az asszonyok, csak fonalat fontak. (1,3,4,5,6)
Egy adatközlő szerint régen (biztos, hogy 1925 előtt) mintha lett volna egy-két szövő asszony a faluban. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A megkérdezettek szerint az 1940-es évek végéig nem jártak soha az asszonyok fejkendő nélkül az utcán, bár nem szólták volna meg azt az asszonyt, aki hajadonfőtt járt volna. (1,2,3,4,5,6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. az 1950-es évek végéig volt szokás az ágyak párhuzamos elhelyezése a szobában. (2,3,5,6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Az októberi szüret után és farsangkor tartották a legtöbb esküvőt 1910 körül. (1,2,3,4,5,6)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben soha, nyáron ritkán tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5,6)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap (1,2,3,4,5,6)
====b) 1930 körül: ====
1960 körül szombat. (1,2,3,4,5,6)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Általában a lányos háznál tartották a lakodalmat, ritkán fiús háznál...(2,3,5,6)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
...de csak az egyik félnél, ahol is a főétkezés a vacsora volt. (2,3,5,6)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Az 1970-es évek végétől a lakodalom midig vendéglőben zajlik, ahol a vacsora a főétkezés. (1,2,3,4,5,6)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a vőfény hívta meg a vendégeket a lakodalomba egyszer, egy héttel a lakodalom előtt.(1,2,3,4,5,6)
====b) 1930 körül: ====
1980 körül a jegyespár személyesen hívta meg a közeli rokonokat és az ismerősöket pedig postai meghívóval egyszer, kb. 2-3 héttel a lakodalom előtt. (1,2,3,4,5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt a lakodalom során szándékolt tányértörés a faluban a megkérdezettek szerint. (1,2,3,4,5,6)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában Kisbérről és Győrvárról hoztak zenészeket a lakodalomba, akik cigányzenét játszottak. (2,3,4,6)
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar 5 főből állt: 1 prímás, 1 bőgős, 1 kontrás, 1 cimbalmos és 1 sípos. (2,3,4,6)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 fő (2,3,4,6)
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A gombos harmonika már az 1920-as években előfordult a zenakarban, a tangóharmonika pedig az 1940-es évek végétől. (2,3,4,6)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án korán reggel lucáztak régen a faluban. (1,2,3,4,5,6)
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A szokás nem volt alakos, szalmát vittek a gyerekek magukkal, amire rátérdepelek és úgy szavalták el a lucázó szövegeiket. Egy marék szalmát aztán otthagytak a háziaknak, hogy arra ültessék a kotlóst – hogy az sok tojást tojjon. A kötött szövegre sajnos már nem emlékeztek az adatközlők. (1,2,3,4,5,6)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony másnapján regöltek a legények Olaszfán. Az 1930-as évek elején regöltek még utoljára „tisztességesen” a faluban. A kötött szövegre sajnos már nem emlékeztek a megkérdezettek, valószínű azért, mert a szokás már olyan régen nem él. (1,2,3,4,5,6)
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Az 1930-as évek elején regöltek még utoljára „tisztességesen” a faluban. (1,2,3,4,5,6)

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
legények (1,2,3,4,5,6)
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szövegre sajnos már nem emlékeztek a megkérdezettek, valószínű azért, mert a szokás már olyan régen nem él. (1,2,3,4,5,6)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban nem voltak és nincsenek most sem nagyobb számban öreglegények. Erős visszaemlékezés után az informátorok szerint kettőnél több öreglegény soha nem volt egyszerre a faluban. (2,3,5,6)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A megkérdezettek szerint volt 2 X-el díszített tejesfazék Olaszfán használatban, amit vándorárusok hoztak Sümegről. (1,2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
2X (1,2,3,4)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Sümeg (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem, nem gyújtottak tüzet az év semelyik napján sem ünnepi alkalmakkor. (1,2,3,5,6)
===a) Melyik napon, ===
n.a.
===b) miért, ===
n.a.
===c) kik végezték? ===
n.a.
===d) Meddig élt ez a szokás?===
n.a.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

===a) Melyik napon, ===
n.a.
===b) miért, ===
n.a.
===c) kik végezték? ===
n.a.
===d) Meddig élt ez a szokás?===
n.a.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon, december 6-án a gyerekek este kipucolták a cipőiket és kitették az ablakba. A szülők pedig apró ajándékokat dugtak bele éjszaka. Alakoskodásra nem emlékeznek az adatközlők. (1,2,3,4,5,6)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játéknak legalább 3 szereplője volt. Volt mindig egy öregpásztor és több pásztor (legalább kettő). (2,3,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel és Szent Rókus volt a barmok védőszentje. Más állatnak nem volt védőszentje. (2,3,4,6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Csak újkeletű ijesztéseket tudtak az adatközlők, pl: Elvisz a krampusz! (1,2,3,4,5,6)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt semelyik napon sem szokás a diódobálás. (1,2,3,6)
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a.
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
n.a.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A megkérdezettek szerint fát vagy kökénybokrot vágó ember van a Holdban. Aki azért került oda büntetésből, mert új hold vasárnapján fát/bokrot vágott, tehát dolgozott. (1,2,3,4,5,6)

[[Kategória:Vasvár]][[Kategória:Csehi]]
[[Kategória:Oszkó]][[Kategória:Bérbaltavár]][[Kategória:Nagytilaj]][[Kategória:Győrvár]][[Kategória:Pácsony]][[Kategória:Olaszka]][[Kategória:Sümeg]][[Kategória:Kalocsa]][[Kategória:Kozmafa]]
[[Kategória:Zalaszentgrót]][[Kategória:Rum]][[Kategória:Csipkekerek]]
[[Kategória:Jánosháza]]
[[Kategória:Kisbéri zenészek]]
[[Kategória:Győrvári zenészek]]

Milejszeg

2015-09-06T16:14:08Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Milejszeg, 1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Salamon Kálmánné, 1903.

2. Végh Károly, 1904.

3. Salamon Béla, 1924.

4. Mácsek Imre, 1902.

5. Salamon Gáborné, 1901.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Nagy Károlyné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről konkrétat nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Salamon, Hollósi, Végh, Léránt. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb betelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1947-ben többen elköltöztek Somogyba, a kitelepített sváb lakosság helyére. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Pálfiszeget, Németfalut, Dobronhegyet tartják magukéhoz hasonlónak. A lakosság összetétele, a falvak nagysága, fekvése azonos. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejbe tartozik. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrségről: Velemér, Magyarszombatfa, Őriszentpéter, Kisrákos. Hetésről: lenti, Lovászi, Kerkabarabás, Kerkateskénd. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
n.a.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak Paisszegből, Boncodföldéről, Boldogfáról. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalaegerszegre, Novára, Nagylengyelbe
====b) Piacra: ====
Zalaegerszegre
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szomszéd falvakba, pl. Nagylengyelbe a durungos búcsúra.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra szeptember 8., Búcsúszentlászlóra június 27. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Somogyba jártak nagyobb számban répakapálásra, kukorica kapálásra. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jártak munkára. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Készítettek, de csak saját használatra. (1,2,3,4)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Őrségi fazekasoktól vásárolták. Vagy vásáron, vagy a faluba árulóktól. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Fazekasok, meszesek, répamagosok, paprikások, drótosok. (1,2,3,4)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Csonkahegyháton, Pálfiszegen, Németfaluban voltak szőlőik.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A szomszéd falusiaknak is volt Milejszegen kismértékben szőlőjük. (1,2,3,4)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető van a faluvégen, másról nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Csak a reformátusoknak, pünkösdöt megelőző két hétfő és pünkösd után két hétfő jégverés ellen. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak két és háromlevelűt is. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános ====
Kézzel vetettek, mindenki. (1,2,3,4)
====b) a gépi vetés:nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villásat és hajmókosat használtak. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 21 kévét raktak, árpából 17-et raktak keresztbe, 6-7-8 keresztet kepébe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepe: 5-6-7 kereszt összerakva. Csak ezt a kifejezést használják. A termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
2 m a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplésnél a munkások kölcsönösen elmentek egymáshoz. Állandó csapat nem volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával hordták a szalmát a kazalba. Mindenki. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
45 után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1950 után kezdtek eke után krumplit vetni. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet kaszálás után elterítették, megforgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem ismerik. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, kosárral és köcölével hordták a szénát. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszegek (1,2,3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősszel

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak, csak 1932 után lett nyakló. (1,2,3,4)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezik az egyszerűbb kivitelű, terhet hordót, kocsinak a szebb, személyszállítót nevezik. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m, a hosszúszekér, vendégoldalat nem használtak. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazó kötelet használtak, 7-8 m hosszú. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas két oldala a szekér oldalához igazodott, eleje volt, valamint alja.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt használtak belőle. (1,2,3,4)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nyáron patkolták, az ökröket is. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Nejde hikk!
====c) és balra====
Nejde hokk! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne, ne. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pittyém ne, ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Kutyám, le. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Vágó, törövályú, tiloló. (1,2,3,4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (1,2,3,4)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Egy különálló házcsoport volt Kőkút. A Székedi család és leszármazottai lakták.
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Úgy tudják, hogy a falu mindig itt volt. (1,2,3,4)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1957-be bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A fal mellé építettek zárt kéményt a 20-as évek végén kezdték átépíteni a füstös konyhákat, azóta csak zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Általában pitvarba nyíltak, de néhány tömésháznál előfordult nyitott tornác, ahonnan előtér nyílott, amiből a lakás többi helyisége nyílt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt mestergerenda, földfalu házakon nem volt. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelteket a füstöskonyhák átépítésekor a 20-as évek végén kezdték építeni. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak általánossá válását nem tudják, a négyzetalapúakat 1945 után kezdték építeni. Tömbház nincs. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen több is. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
60-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt torkos pajta, L alakú és lecsapott végű is. (rajz) (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Csípővassal fogták meg egyik fülét. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak. Törkölyt nem használtak. (1,2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as években szűnt meg általánosan, de ma is sütnek több helyen. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A rajzon lévő a) és b) típusút használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, de már mutatni nem tudtak. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelűt használtak. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Készítettek hajdinagánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel feleresztették, és zsírba kiszaggatták. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hosszú, fonott perecet és gömbölyű egybekalácsot. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót 1945 óta készítenek. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paradicsomot 1945 után kezdtek enni, paprikát nyersen már a 20-as években is ettek. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalácsot és rétest. (1,2,3,4)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek.
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből. (1,2,3,4)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
1945 után kezdték, időseknél ma is szokásban van. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
böjtben nem. (1,2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
vasárnap, néha már szombaton is. (1,2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Megegyezés szerint, tartották mindkét félnél, aki jobb módban volt. (1,2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ekkor már gyakori a kultúrházban tartott lakodalom, de még tartanak otthon is.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Az 1970-es évek közepétől egyre többen nem otthon tartják. (1,2,3,4)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vőfények kedden, szerdán, csütörtökön az esküvő hetében
====b) 1930 körül: ====
fiatal pár vagy meghívóval az esküvő előtt két héttel. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Parasztzenészek, bőgővel, cimbalommal, hegedűvel.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika nem volt. (1,2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án lucáztak szalmával.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A szöveget nem tudják elmondani. (1,2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony utáni napon, Istvánkor.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Más falubeli legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kötött szöveget nem tudják. (1,2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A lakosság kb. 1 %-a. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Volt két X-es tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====
származási helyét nem tudják. (1,2,3,4)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Csak a gyerekek megajándékozása volt szokásban. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem tudják a nevüket, a háború óta nem jártak. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a róka. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Karácsony este mogyoróval pároztak.
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
, a lányok egyik kezükbe egy, másikba két mogyorót fogtak, s aki eltalálta azt tartották párjának. (1,2,3,4)

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fejszés embert. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Pálfiszeget]]
[[Kategória:Németfalu]]
[[Kategória:Dobronhegy]]
[[Kategória:Velemér]]
[[Kategória:Magyarszombatfa]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Lenti]]
[[Kategória:Kisrákos]]
[[Kategória:Lovászi]]
[[Kategória:Kerkabarabás]]
[[Kategória:Kerkateskénd]]
[[Kategória:Zalaegerszegre]]
[[Kategória:Néva]]
[[Kategória:Nagylengyel]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Csonkahegyháton]]
[[Kategória:Pálfiszeg]]

Nagysimonyi

2015-09-05T14:59:47Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagysimonyi, 1989. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Hajas Zoltánné Óvády Sarolta, 1928. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Kossuth L. u. 49.

2. Hajas Zoltán, 1926. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Kossuth L. u. 49.

3. Jánosa Gyuláné Óvády Franciska, 1904. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Rákóczi u. 54.

4. Tóth Sándor, 1907. Devecser, katolikus, Nagysimonyi, Táncsics M. u. 52.

5. Tóth Sándorné Erős Anna, 1911. Nagysimonyi, katolikus, Nagysimonyi, Táncsics M. u. 52.

6. Gálos Ferencné Gazsi Erzsébet, 1924. Nemesbőd, katolikus, Nagysimonyi, Táncsics M. u. 48.

7. Lábadi Istvánné Prépost Jolán, 1910. Nagysimonyi, evangélikus, Nagysimonyi, Lenin u. 38.

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Joó Emese
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu keletkezéséről nem tudnak semmit. Mindig magyar falu votl, a II. világháborúig a lakosság fele (kb.) zsidó volt. (1,2,4,5,6,7)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Óvády, Zongor, Csizmazia, Burján, Szalai, Tóth, Hajas, Erős, Bukner.
Zsidó családok: Libenau, Kohn, Scheiber, Ungar, Smidéliusz, Schmercz, Breiner. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluba nagyobb számban nem települtek be. (1,2,3,7)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el nagyobb számban. 1944-ben a zsidókat elhurcolták Auswitzba. (1,2,3,7)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A magukéhoz hasonló falunak tartják: Ostffyasszonyfát, mert ők is „ősgyökeres parasztközség” Gércét, mert ott is sok a szegényember, Sitkét. (1,2,3,7)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu a Kemenesaljába tartozik. (1,2,4,5,6,7)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegységek: Sághegyalja, Somló. (1,2,4,5,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községek: Nagysimonyi – Dugovits Titusz itt született. Ostffyasszonyfa – Petőfi látogatásáról. Sárvár – vár. Mesteri – Berzsenyi kastély és Árpád-kori templom. Sitke – kápolnájáról. (1,2,7)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolók:
Tokorcsiak: ecetet préseltek a nagykabátból. (7)
„Ég, mint Mesteriben a lúdkatróc!” (4,5)
„Simonyiban döglött liba, szádon folyjon le a zsírja!” (7)
Simonyit csúfolták: sok a faluban a részeg, még az asszonyok is jó borivók! (4,5,6)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben a környékről is házasodtak, egyformán, mint a faluból. Főként Borkáta, Sitke környékéről, de még messzebbről is. (1,2,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárba: Celldömölkre – minden hónap első csütörtökjén, Sárvárra – minden hónap első hétfőjén, Vásárosmiskére – havonta egyszer, néha Szombathelyre is.
====b) Piacra: ====
Celldömölkre – csütörtökön, Sárvárra – hétfőn és pénteken, Szombathelyre – kedden és pénteken.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környékbeli falvakba: Sitkére, Mihályfára, Tokorcsra, Ostffyasszonyfára, Gércére, stb. Nagysimonyiban régen december 6-án, újabban október második vasárnapján van a búcsú a templom tatarozása emlékére.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Celldömölk (szeptember 12.), Vasvár (szeptember 12.). (1,2,4,5,6,7)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régebben munkára eljártak a sárvári cukorgyárba, a celldömölki téglagyárba, a sághegyi kőfejtőbe, valamint a környező uradalmakba: Intapuszta, Battyán, Lánkapuszta, Konotapuszta, Földvár, Pálffycser, Radócser, Rózsamajor. Ide mezőgazdasági munkára jártak. Eljártak még a Marcalhoz folyamszabályozásra. (1,2,4,5,6,7)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba kevesen jöttek munkára, régen 1890 körül jöttek a vasúthoz, de leginkább a környező uradalmakba (ld. I.12.) jöttek mezőgazdasági munkára, még Zalából is jöttek répakapálásra, Zalaszentgrótról, Lentiből. (1,2,7)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
A helybeliek nem készítettek eladásra árut, csak egy kádár család a faluban (Ádám Károly és testvére Gyula), ők készítettek eladásra hordókat. A kocsikast, burittót Malomsokról szerezték be, a kosarakat Bogyoszlóról, Patyról. (1,2,4,5,7)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegen készített cserépedényeket használtak, amit Cellben, Sárváron vettek a vásárban. (1,2,4,5,6)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok: bogyoszlói, patyi kosarasok, drótostót, meszes Ugodról, horvátok télen körtét árultak, teknős cigányok, köszörűs cigányok, üvegesek, Bakonybélből favilla, sütőlapát, falapát, gereble, cserépedényárusok. (1,2,3,4,5,6,7)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
n.a.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
A simonyi hegyen a helybelieken kívül a sitkeieknek, valamint kisebb számban a tokorcsiaknak, ostffyasszonyfaiaknak volt szőlője. (1,2,7)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban ma két temető van: a templom melletti a katolikusoké és evangélikusoké, a vasúton túl van egy zsidó temető is. Ezen kívül Intapusztán van egy régi, már nem használatos temető, ahova a cselédek temetkeztek. (1,2,7)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe a templom tatarozása emlékére október 10., ezt követő vasárnapon van a faluban a búcsú. (3,5,6)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak a két háború között egymáshoz erősítve 2-3, sőt 3-4 vasboronát is. Csak a 40-es években lett mindenkinek általánosan, a szegények addik faboronát használtak, csak az uradalomban és a nagygazdáknak volt eleinte több levelű vasboronája. Az általános a 40-es évekre a két levelű vasborona lett. (1,2,4,5,6,7)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két háború között a közepes gazdaságokban inkább kézzel vetettek: kötényből és nyakba kötött lepedőből is.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Géppel a háború előtt csak a (kb. 10) nagygazda vetett. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Leginkább 3 fogú gereblyés kaszacsapót használtak, néhol villásat is. Hajmókosat csak árpánál. (1,2,4,5,6,7)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak olyan kévekötő fát, amelyiken lyuk lett volna a sarló számára. (1,2,4,5,6)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 20 kévét raktak egy keresztbe, két lábból állt. Összekapcsoltak 4-5-6 keresztet is, kepe volt a neve. (1,2,4,5,6)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó 4-5-6 összekapcsolt kereszt jelentett, nem használták a termés mennyiségének meghatározására, erre a keresztet használták. (1,2,4,5,6,7)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150-155 cm hosszú. (1,2,4,5,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két háború között állandó csapat járt a géppel: a géptulajdonos megbízott egy mázsamestert, az volt a csapatvezető, ő fogadta fel az embereket, akik ugyanazzal a géppel jártak végig. (1,2,4,5,6,7)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták kazalba, a vállon vitték. Később, a háború előtt a nagygazdáknál és a majorokban már volt elevátor. (1,2,4,5,6,7)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát a faluban nem termesztettek, a két háború között előfordult, de utána, 1945 után már egyáltalán nem. (1,2,4,5,6)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni vetése a gazdagoknál a 30-as évek végén, a szegényebbeknél csak a II. világháború után lett általános. (1,2,4,5,6,7)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet lekaszálták, egyszer mindig, többször az esőtől függően forgatták. Ritkán állványt is használtak, de azt főleg a lucernánál. Petrencébe, baglyába hordták (ugyanaz). (1,2,4,5,6)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt az istállóba bakszekérrel, ha közelebb volt villával, vesszőkosárral hordták. (1,2,4,5,6,7)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga, igavonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
húzószeg, nyakszeg, rúdszeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,4,5,6,7)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Régen sokan használtak almozáshoz csalitot. A legjobb csalit a tölgyfa, cserfa levele. (4,5,6,7)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősszel, novemberben és decemberben, valamint kora tavasszal szedték össze

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, később egyesek a nyaklóval egyszerre használták, a nyakló a későbbi. (1,2,4,5,6,7)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: ökör, ló, tehén húzza, hosszúoldalas, lőcsös, teherszállításra.
Rövidszekér: a szegények „kocsija”.
Kocsi: a nagygazdáknak volt, rövid, parádés, csak ló húzta, lagziba, utazgatni jártak vele. (1,2,4,5,6,7)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza: legtöbben hosszúoldalt használtak: 4-5 m volt, aki hosszúoldalt és vendégoldalt együtt is hsznált, kevesen csak vendégoldalt. (1,2,4,5,6)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúdat a szekér hátulján az oldal (hosszúoldal) végére csavarták, kötötték, egy szög tartotta. (1,2,4,5,6)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,4,5,6)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Szekérkast a faluban nem használtak, legalábbis kis- és középbirtokosok nem. (1,2,4,5,6)
====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát tavasszal patkoltatták leginkább, de csak szükség szerint, ha levásott a körme. (1,2,4,5,6)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,4,5,6)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nevén, na!
====b) terelik jobbra ====
Hék! vagy Hajsz!
====c) és balra====
Nejde!
Becce a kisborjú neve. (1,2,4,5,6)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca, cocám ne, cocicocicoci. (1,2,4,5,6,7)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipipi, tyutyune. (1,2,4,5,6)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén, le! Gyere le! (1,2,4,5,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez tiló típusú törőt használtak: „kendervágó”. (1,2,4,5,6,7)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak. (1,24,5,6)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A mai községtől korábban elkülönülő házcsoportok: a Simonyi, Sitkeri, Radó hegyen laktak „hegyilakók”, 13-15 család összesen. Majorokban is laktak: Battyánban 5-6 család, valamint Intapusztán is a II. világháborúig.
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A községnek nem mindig itt volt a helye: régen a Sághegy alatt volt. A Sághegy tűzhányó volt, egyszer kitört és az alatta fekvő falut elárasztotta a hamu. Ez után költözött mai helyére. (1,2,4,5,6,7)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A faluban nem volt boronaház, csak tömésház, ilyen még ma is áll néhány. (1,2,4,5,6)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkémények átalakítása után a zárt kémény a fal mellé került, vagy félig a falba. Már a 30-as évek vége óta, de a 40-es évektől általánosan csak zárt kéményt építenek. (1,2,4,5,6,7)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házaknak leginkább egy kijárata volt a szabadba. Ritkábban (még régebben?) a konyha és a kamra is az udvarra nyílott. (1,2,4,5,6,7)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Sok keresztmestergeredás ház volt a faluban, a földfalu (tömés-) házaknak is ez volt. (1,2,4,5,6)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata az 1910-es években kezdődött. (4,5,6,7)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kockaházakat az 50-es évektől építenek. Egysoros házakat kb. 1955-60 óta nem építenek. (1,2,4,5,6)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak olyan házról, ahol a szobában kemence lett volna. Kályháról tudnak csak. (1,2,4,5,6)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50-60 cm-es padkára építették. (7)
A régebbi kemencéket a konyha szintjére építették, a lyuk a föld szintjén volt, előtte egy lyukat alakítottak ki, ebbe álltak, amikor a kenyeret bevetették. (1,2,4,5,6,7)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban csak egyenes pajta volt. (1,2,4,5,6)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön főzés esetén hosszú nyelű, kétágú vasvillát használtak a fazék kiszedésére. Az edény fülébe akasztották a villát és kihúzták, majd ruhával fogták meg. (7)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát és a káposztát is csak legyalulva savanyították, egészben nem. (1,2,7)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
nem

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 után szűnt meg, de az 50-es évek vége óta már nagyon kevesen sütöttek. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A kenyértartó formája legtöbb és kevesebb. (1,2,3,4,5,6,7)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A dongás vajköpülőnek két füle volt. (1,2,3,4,5,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Kölest, hajdinát nem termeltek. (1,2,4,5,6)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinagánica: hajdinalisztből, hagymás zsíron megpirították, vízzel felengedték. (7)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Töltetlen kalácsok: fonottkalács, kuglóf, legényfogó, kör alakú, kifli. (1,2,4,5,6,7)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót a gazdagabbak már a II. világháború előtt készítettek, a zsidóknál még régebb óta volt, tőlük terjedt el. Legtöbb volt benne a paprika, kevesebb paradicsom, hagymával készült, krumplit ritkán tettek bele, tojást gyakrabban. (1,2,4,5,6,7)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát és paradicsomot a II. világháború után kezdtek rendszeresen fogyasztani. (1,2,4,5,6,7)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra diós kalácsot, mákos kalácsot, mazsolás kuglófot és üreskalácsot tettek. (1,2,4,5,6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek régen a férfiak széles gatyát felsőruhának.
====b) Hány szélből készült?====
Egy és egyharmad szélből készült (az a darab, amit láttam). (1,2,3,4,5,6,7)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok derékban rögzített szoknyát 1930-ig hordtak általánosan. (1,2,4,5,6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban sok háznál szőttek, de volt takács is: Eszter Sándor. Minden háznál fontak. (1,2,4,5,6,7)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A fejkendő viselete a II. világháború utántól szűnt meg „kötelező” jelleggel. (4,5,6,7)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A lakószobában a két ágyat az új bútorok megjelenéséig (1955-60) egymás mellé párhuzamosan tették, azóta összevissza. (1,2,4,5,6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nem tartottak nyáron és a böjtök idején. (1,2,3,4,5,6,7)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton(1,2,3)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál szokták tartani, ott volt a főétkezés. Előfordult, hogy reggel fele átvonultak a vőlegény házhoz, de ott már nagy étkezés nem volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Két helyen nem szoktak tartani lakodalmat. (1,2,3,4,5,6)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalom vendéglőben zajlik, leginkább Celldömölkön. (1,2,4,5,6,7)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vendéghívó hívta meg a vendégeket a lakodalomba, egyszer hívott, 3 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
1980 körül a vőlegény és a menyasszony hívják meg a vendégeket, 2-3 héttel az esküvő előtt, egyszer hívnak. (1,2,3,4,5,6,7)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során szándékolt „tányértörés” csak a zsidóknál volt
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A vőlegénynek a templom előtt egy üvegpohárra kellett lábbal rátoppantani, ha összetört, akkor boldogok lesznek. (1,2,3,4,7)
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenészeket Gércéről, Alsóságról, Cellből hoztak a lakodalomba.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Zenészcigányok voltak, hegedűn, cimbalmon, sípon (pikula), brácsán, bőgőn játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Összesen öten voltak. (1,2,4,5,6,7)
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázni december 10-én jártak és járnak ma is.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Gyerekek egy csutak szalmát hoztak, a faluban a leggazdagabb ember kazlából hozták, és a lucázás után a gazdaasszony a tyúkok alá szórta. A gyerekek mulatságból a lányok ágyát ilyenkor búzatörekkel jól teleszórták.
„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tikjok,
tükjek ludjai jó tojók legyenek...
annyi borjok legyen (zsírjok)
mint a kútba a víz,
annyi kolbászuk legyen, hogy a kerítést be lehessen fonni,
olyan hosszú, olyan vastag, mint a mestergerendájuk,
annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag,
a kendtek lányának akkora segge legyen,
mint a kemence szája...” (1,2,3,4,5,6,7)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
újévkor
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Regölés a II. világháborúig volt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények jártak.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
láncos bottal ütötték az ütemet a regölés szövegére, a lányos házakhoz jártak. (Szövegre nem emlékeztek, csak kisebb töredékekre, szavakra.) (1,2,3,4,5,6,7)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban régen is, most is sok az öreglegény, úgy 20 körül volt mindig. (1,2,4,5,6)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismertek X-szel díszített tejesfazekat, de nem tudják hány X volt rajta. (6,7)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt szokás tüzet gyújtani, söprűt égetni, stb. (1,2,3,4,5,6,7)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napkor két ember járt körbe köszönteni, maskarában voltak: kifordított fehér bundában, kucsmában. A gyerekeknek ajándékot adtak. (1,2,4,5,6)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játékban 4-5 gyerek szerepelt, pásztorruhában, azaz nagybundában. Többet erről nem tudtak. (4,5,6)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel. (4,5,6)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket régen a kankussal ijesztegették. (1,2,4,5,6)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====
Éjféli misekor a fiúk felmentek a karba, és dióval dobálták a lányokat. (7)
====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban egy ember vágja a fát. Újholdkor késő este vágta a fát és az újhold fölvette/fölszívta. (4,5,6)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Auswitz]]
[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
[[Kategória:Gérce]]
[[Kategória:Sitke]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Mesteri]]
[[Kategória:Tokorcs]]
[[Kategória:Borkáta]]
[[Kategória:Celldömölk]]
[[Kategória:Vásárosmiske]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Mihályfa]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Malomsok]]
[[Kategória: Bogyoszló]]
[[Kategória:Paty]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Gércei zenészek]]
[[Kategória:Alsósági zenészek]]
[[Kategória:Celli zenészek]]

Nagymizdó

2015-09-05T14:58:45Z

Mészáros Csaba:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Nagymizdó, 1990. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|1. Tompa Károly, 1911. Nagymizdó

2. Horváth Gézáné, 1924. Nagymizdó

3. Horváth György, 1901. Nagymizdó

4. Tompa Vince, 1906. Nagymizdó

|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Szabó Gabriella
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
400 évvel ezelőtt lent laktak a réten. 1-2 ház volt. Mézzel foglalkoztak, ezért a falut Mézadónak hívták. A Rába áradásai miatt feljebb költöztek. Földesúri birtok volt. 1908-ban Festetich Tasziló a hegyháti dominiumát kiparcellázta, ekkor kapott a falu is földet. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Az ősi családok kihaltak (Szemenyei, Cirák) vagy kihalóban vannak. Bedics (elköltöztek), Szilágyi (elköltöztek), Tompa (valaha 21 Tompa-ház volt a faluban), Busics, Papp, Sebők, Simon, Tegyei. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt betelepülés, házasságok révén jöttek emberek a faluba. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Két zsellér család elköltözött a faluból, mert kaptak házat máshol. Kitelepülés nem volt a faluból. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
5 falu tartozott egy fárába, ezek Szarvaskend, Nagymizdó, Halastó, Döröske és Döbörhegy. E faluknak a jegyzősége is közös volt, majd a TSZ-é. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Hegyháthoz tartoznak. Ide tartozik még Döröske, Katafa, Hegyhátsál, Hegyháthodász, Hegyhátszentjaka. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Az Őrség esik legközelebb. Ide sorolják Őriszentpétert, Őrimagyarósdot, Szőcét, a távolabbi falukat nem említik. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szarvaskenden van a Zsibrik kastély (ma iskola), a Mezőház. A Tóth uraság háza is ott van, gazdájáról azt tartották, hogy 99 felesége volt. Az épületet azóta talán le is bontották. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nagymizdó: „Ott a pina mindig izzó.”
Szarvaskend: „Kend szarvas.”
Mikor a róka kakast lopott, megkérdezték tőle, hogy hol lopta. A róka összeszorította a száját, úgy mondta, hogy Döröskén. De amikor Mákfán lopott és megint megkérdezték tőle, ahogy kimondta a falu nevét, ki kellett nyitnia a száját, így a kakas megmenekült. (2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sokan hoztak más faluból párt maguknak, Döbörhegyről, Hologyból, Katafáról. De nem csak közeli falvakból házasodtak. A Tompák szívesen hoztak külfaluból párt. A szegény emberre azt mondták: „Messziről nősült, lyukas a kocsikas, elpotyogott a holmi.” (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend, Zalaegerszeg (állat- és kirakodó vásár)
====b) Piacra: ====
Körmend, gyümölcsöt, tejterméket a falubeliek is árultak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A faluban Anna búcsú van július 26-át követő vasárnap, Szarvaskenden és Döbörhegyen június első vasárnapja (május 1-én is volt, de az megszűnt). Döbörhegynek nem volt temploma, azért jártak Szarvskendre. Nádasdra is jártak. Halastó fehér vasárnapi búcsú. Döröske Jakab búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár Mária napkor, szeptember 8., Pusztacsatár Nagyasszonykor (augusztus 15.), Kiscell – az ördögök gyalog mentek, három napig tartott. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan eljártak nyári munkára. Az 1920-as években Veszprémbe 8-10 ember.
30-an is eljártak. (1)
Mikostótiba, Kisbérbe, Körmendre a Battyhány-birtokra, Baranyába, a Dráva mellett mákot kapáltak, Esztergomba arattak, csépeltek. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jártak, kisbirtokos emberek laktak a faluban. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

A faluban az emberek megcsinálták a maguk részére az ilyesmiket. De volt olyan, aki ügyesebb volt. Igát Papp János készített (már meghalt).

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====
Kosarat Bejczi György, Bejczi István (meghalt) font. (1,2,3)
====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Szekéren hozták messziről (hogy honnan azt nem tudják). A körmendi vásáron vették általában. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Teknővájó, bádogos cigányok még a háború után is jártak. A tikászok tojást vettek, nagy kumetos szekerekkel jártak Burgenlandból. Szódavizes is járt. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A szomszéd falvak határában nem volt szőlője a helybelieknek. Saját határban viszont szinte mindenkinek. Az utóbbi időben sokan kivágták. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
1 működő temetője van a falunak. Van egy Várdombnak nevezett halom, most homokot hordanak. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Június 21-én van szentségimádás. Ez a 40-es évek óta van. A pápa elrendelte, hogy valamelyik faluban mindennap szentséget kell imádni. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általában nem használtak. Az egy volt az elterjedt, ez fából volt, csak a foga vas. A lovasgazdáknak volt vasboronája is, ők azért használták 2-3 levelű boronát, de ők kevesen voltak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Valaki szerint inkább kézzel, mások szerint inkább géppel vetettek. (1,2,3,4)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetettek már géppel is. Egyesek szerint volt már tíz vetőgép a faluban, mások szerint ennyi nem volt. A gazdák kisegítették egymást.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Aratáskor használtak aratóvillát a)-t. A szegényebb gazdák aratókampót c)-t használtak, de ezek kevesen voltak. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Mindenki kévekötőfával kötött. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kévéből rakták a keresztet minden gabonából. A 21. volt a pap. Volt, aki zabból 17-et rakott keresztbe. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Leginkább azon múlott, milyen gazdag volt a termés, meg milyen alakú volt a föld. 4,5,6 kereszt volt a kepe, de széles föld esetén 10 keresztet is összeraktak. 10-et a villámcsapás miatt nem raktak. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A nyele 165 cm hosszú, a hadarója 9 markos. Más szerint 140-150 cm között volt a nyele. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó személyzet járt a géppel, akit a géptulajdonos fogadott. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták. 30 lépcsős létrán hordták föl a kazalra. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A TSZ megalakulása után nem vetettek hajdinát. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1930-as években kezdték, de sohasem terjedt el igazán. Az egyéni gazdák annyit vetettek, amennyit a család fogyasztott el. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Levágták rendre, volt, aki renden hagyta, volt aki elterítette. Jó idő esetén egyszer forgatták. Este petrencébe gyűjtötték, másnap elhintették. Jó időben 3-4 nap múlva behordták. Régebben már két múlva hazahordták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Baktalicskán vagy gereblyével összevágva. Köcölével (lepedő-féle ruha), régebben buritóval. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga fölső fája
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középső igaszeg, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Akinek kevés szalmája volt, az mind hordott csaritot. Legjobb volt a tölgyfa levél és a diófa, de ha száraz volt, a gyümölcsös levelét is összeszedték. A trágya miatt is használták. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak. Kumetes szerszámok nem voltak. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek hívják a teherszállításra használt terhes szekeret.
A kocsi az vagy hintó vagy kocsiszekér. Személyszállításra használták. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalas szekeret használtak (400-450 cm hosszú). (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Sráglát kevesen használtak, főleg lovasszekérhez. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Használtak kocsikast.
====b) Használtak-e kettőt is?====
2-t használtak répa-, krumpli szállításához, nyer lóheréhez elég volt 1 is. (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak azt az állatot patkolták, amelyiknek fúrt a lába. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Nejde!
====b) terelik jobbra ====
Hakk!
====c) és balra====
Hikk-ho! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne-ne. Pucu-pucu. Poci-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi-ne-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Eszle. Gyere (a nevén szólítják). (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó, tiloló, gereblő (gereben). (1,2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) és a b) típust is használták. Más szerint az a) és a b) típus közötti dölésszögűt. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Elkülönülő házcsoport nem volt. A falu határában van a várdomb. Egy része még megvan, homokbányának használják. A Malomrétnek nevezett helyen még megvan a gát maradványa, a pajta már rég összedőlt. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Volt boronaház is, de inkább tömésfalu házak voltak. Tömésfalu még mindig van. A szőlőhegyen sok boronaház van még (a legrégebbi fajták, ahol még kiállnak az összeeresztett boronák). 1935-40 táján volt egy nagy tűzvész, akkor a fél falu leégett. Az utolsó boronaház 3-4 éve dőlt össze. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményeket a fal mellé építették. Először mászókéményeket. Ezeket már az 1800-as évek végén építették. 1918 után cilinderkéményt építettek kizárólag. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Külön bejárata volt minden helyiségnek. A pitarra nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt keresztmestergerendás a földfalu házakban is. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Azóta építették be a sparhelteket, amióta téglából építkeztek. Valaki szerint ez ár az 1800-as évek legvégén megtörtént, más szerint az 1910-es években kezdődött. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A háború után nem épült egysoros ház. Ez után kezdték építeni a sátortetős házakat. (2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A füstös konyháknál volt ilyen megoldás. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságú padkára. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkos pajta volt, de már régen. Azóta szétdöntötték. Téglalap alakú pajtákat építettek később. Valaki már csak erre emlékezik. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek arra, hogy használtak volna valamit. Séroklit használtak. (1,2,3,4)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát és a káposztát is legyalulták. (2,3,4)
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Amióta megszűnt az egyéni gazdálkodás, nem sütnek kenyeret. 1960-ban alakult a TSZ. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) fajtát használták. (2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak. 5 literes, 30-40 cm magas volt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A b) fajtát használták, de hosszabb volt az ütő része és kisebb az áttört. Az áttört rész csak akkora volt, hogy a kéz beleférjen. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdiát megfőzték, utána megszárogatták. Megint öntöttek rá egy kevés vizet. Kásacsináló hengerrel letekerték. Utána már úgy kellett csinálni, mint a rizst. A lisztből „stercet” – gánicát készítettek. A lábosban a lisztet felforrósították, megpirították. Forró vízzel megöntötték, elkeverték. Forró zsírral leöntötték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott kalácsokat csináltak. A kör alakút kettőbe fonták, a hosszúkásat háromba. A perecmácsik nagyon kedvelt volt, hívták öntött perecnek is. A búza 2. lisztjéből készült. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót mindig ettek, csak nem ennyit. Az idősebb férfiak nem szeretik annyira. Paradicsomot valaha nagyon keveset tettek bele. Szoktak közé főtt krumplit tenni, volt, aki tojást ütött rá. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Inkább nyersen ették a paprikát és a paradicsomot, mint lecsóban. Az öregek nem ettek sokáig, a II. világháború után kezdték. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kelt tésztákat: mákosat, lekvárosat, diósat (nem beiglit). (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nyáron az öregek az 1930-as évekig hordták. Van olyan ember, aki gyerekkorában még hordta. (1,2,3,4)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Azok az asszonyok, akik 1900 előtt születtek, halálukig hordták. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak fontak. Hadászon (Hegyháthodászon), Döbörhegyen, Szőcén volt takács, oda hordták. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kendőt hordtak, de ilyen szokás nem volt. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Van még a faluban olyan ház, ahol az ágyak párhuzamosan vannak. 10-15 éve kezdték lecserélni. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Minden évszakban tartottak esküvőt, leginkább nyáron meg ősszel. Ősszel azért is előnyös volt, mert már volt új bor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön és Ádventben sosem tartottak. (2,3,4)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap kezdődött és hétfő délig, estig tartott, attól függően, milyen módos volt a gazda.
====b) 1930 körül: ====
Még vasárnap tartották. Kb. 10 éve tartják szombaton. (2,3,4)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Jobban a lányos házaknál tartották, de előfordult, hogy a fiúsnál, ha ő volt a módosabb. Ez ritka eset. A násznépnek uzsanna volt, mielőtt elmentek a templomba. Az esküvő után a kocsmába mentek, ahol az egész falu megtáncoltatta a menyasszonyt. Hajnalban hazamentek megetetni az állatokat, utána visszamentek. Reggelit tálaltak. Ebédig 10-20-an maradtak, nekik megterítettek. Ebéd után kezdett széledni a társaság. (2,3,4)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Vacsora este 9-10 óra körül volt. Ez volt a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben tartják Körmenden. (2,3,4)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vőfél hívott. Ahány házat hívtak, annyi szalag volt a boton. Az esküvő előtt két héttel indultak, utolsó csütörtökön már nem illett hívni. Ahol terhes volt a menyasszony, ott főkötőt kötöttek a botra, de ez nagy szégyen volt. Később a rokonságból hívott egy ember.
====b) 1930 körül: ====
A jegyespár hív. (2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás. (2,3,4)
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóberkiből (ma Körmendhez csatolt) hoztak cigány zenészeket. Berkiben volt 4-5 banda is.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 5-6 főből állt: hegedűs, kontrás, bőgős, cimbalmos. Sipos csak később került a bandába.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonikát sosem használtak. (2,3,4)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel korán iskoláskorú gyerekek szalmacsutakot fogtak magukhoz, avval indultak lucázni. Leültek a szalmára és mondták a rigmusokat. A végén hagytak ott szalmát, azt a gazdaasszony a tyúkok alá tette, hogy jól tojjanak. Ajándékba pár fillért kaptak a gyerekek. Tíz éve már nem csinálják.
„Luca, Luca kitty-kotty, kitty-kotty,
Tojjanak a tikjok, ludjok.
Szalonnája olyan vastag legyen,
Mint a mestergerenda.
A magok kolbásza olyan hosszú legyen,
Mint a harangkötél.
A magok lányának akkora csöcse legyen,
Mint az arató bugyiga.
A magok lányának akkora segge legyen,
Mint a kemence szája.
Annyi pénzök legyen,
Mint pelvakutyóban a pelva.
A maguk gazdájának annyi bora legyen,
Min kútban a víz.
A magok tyúkjoknak annyi tojása legyen,
Mint égen a csillag.
Ha nem adnak pálinkát,
Leütöm a gerendát.”
Közben a „Luca, Luca kitty-kotty” refrénszerűen ismétlődött. (2,3,4)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Szent Istvánkor regöltek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
a legények a lányos házaknál

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A lányok elbújtak a padláson, onnan öntötték nyakon a legényeket hideg vízzel. Amikor lehozták őket „nagy locsolkodás volt”. Mindenkinek külön regöltek, „mindenkinek adtak valakit”.
„Hejj regö-rejte
Azt is megengedte az a nagy Úristen,
Itt is van egy szép kislány,
De mi a neve … Anna a neve
…
Adjunk, adjunk néki, de kit adjunk néki
…
Hogy belecsöndörödjenek, belepöndörögjenek,
Mint a cica farka, mint a róka likba.
Isten meg ne mentse, kebelébe ejtse.”
A gazdának:
„Hejj regö-rejte
Adjon a Jóisten ennek a gazdának
Négy szép ökröt, két szép bérest,
Annak a béresnek arany ostort a kezébe,
Száz forintot a zsebébe.” (2,3,4)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
5 öreglegény van a faluban. (90 ház, de vannak üresek is.) (2,34)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Csíkos volt a nyakuk, „boszorkányöltés” volt benne. (2,3,4)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen a legények cucorkáztak. Rongyos ruhát húztak, bekenték magukat korommal, álarcot ragasztottak. Kócból szakállat csináltak, bot volt a kezükben. Nem beszéltek, csak intettek, hogy szomjasak. Időnként leintették őket, hogy halkabban legyenek, mert a gyerekek nagyon félte. Ha megitatták őket, tovább mentek. Később a nők is beöltöztek, de ők csak a családon belül. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A falubeliek nem betlehemeztek. Körmendről jöttek gyerekek, ők csinálták. (2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudnak róla. (3,4)
Szent György. Szent Mihálykor kezdték vetni a gabonát. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Kankus! Jön a kéményseprő! (2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás. (2,3,4)
====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfejet, emberarcot. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Szarvaskend]]
[[Kategória:Halastó]]
[[Kategória:Döröske]]
[[Kategória:Döbörhegy]]
[[Kategória:Katafa]]
[[Kategória:Hegyhátsál]]
[[Kategória:Hegyháthodász]]
[[Kategória:Hegyhátszentjaka]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Őrimagyarósd]]
[[Kategória:Szőce]]
[[Kategória:Nagymákfa]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Nádasd]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Pusztacsatár]]
[[Kategória:Esztergom]]
[[Kategória:Mikostóti]]
[[Kategória:Veszprém]]
[[Kategória:Kisbér]]
[[Kategória:Alsóberki zenészek]]