Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Gerse

2014-05-18T08:11:39Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Gerse, 1991. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Somogyi Jozefa, 1931. Gersekarát, Béke u. 6.
|-
|
|(2.) Somogyi Lajos, 1937. Gersekarát, Béke u. 6.
|-
|
|(3.) Bóbis Ferenc, 1909. Gersekarát, Honvéd u. 3.
|-
|
|(4.) Bóbis Ferencné Németh Mária, 1905. Gersekarát, Honvéd u. 3.
|-
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Gersekar%C3%A1t
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.gersekarat.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A hagyomány szerint Gersét hét család alapította, s a családfőket hívták állítólag a „gersei 7 ördögnek”. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Déri, Döme, Domján, Tuboly, Kaposi. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülésről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak nagyobb számú elköltözésről. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csak névrokonságról tudnak, Gelse nevű település is létezik, s ez időnként, levél- és csomagcserét okozott. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A Vasi Hegyháthoz tartozónak mondják magukat. Másról nem tudnak. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Az Őrséget, a Zalai Dombhátat ismerik, s a hivatalosan idesorolt településeket sorolják ők is ide. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Saját falujukat, mint a nagy verekedésekről (kocsmai, bucsui, báli) hites települést emlegetik. (Ilyen alkalommal embert is öltek.) (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Sárfimizdó-Halastó: zsíros tojás szalasztó.” A mondás történetét nem ismerik. (3,4)
„Szarvaskendre harmadába járnak kaszálni.” Nem kasználtak le rendesen.
„Ágvágó-Döbörhegy.” Az udvarok olyan rendben voltak tartva, hogy még a vékony ágakat is puszliba (csomóba) kötötték. Ez persze nem igazi csúfolás, inkább elismerés. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Vaspörből az átlagosnál többször hoztak asszonyt, Döbörhegyre, Andrásfára vitték a lányokat asszonynak. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
Vásár:
Vasvárra Lucavásár, december 13.
Piac:
Egerszeg
Búcsú:
Vasvárra augusztu 15. (1,2,3,4)
====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Summásnak: Somogyba, Baranyába jártak. Cselédnek a közeli majorokba szegődtek: Szálláshelyre (tulajdonos: Hirshauser), Gizella-major (tulajdonos: Schvarz), Gersei-major (tulajdonos: Mozsolics). (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Közvetlenül a községbe nem, de a közeli majorokba (Gizella, Gersei-major, Szálláshely) jártak cselédek dolgozni, de nem tudják, honnan. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Nem készítettek eladásra, csak saját használatra kocsikasokat. Faszerszámokat, fonott edényeket elkészítették háznál, vagy szívességből megfonták egymásnak. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket vásáron vették, Őrségbeli fazekasoktól. (3,4)
Sümegen és az Őrségen készített cserépedényeket vásároltak, házaló fazekasoktól. (1,2)

===1.16.===
A községben tűzkövesek, órások, drótos-tótok, tyukászok, ernyőjavítók, bosnyákok (ők süvegcukrot árultak), zsemlyések (hátizsákból árultak zsemlyét) jártak. Nem tudják, honnan jöttek. (1,2,3,4)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A gerseieknek a karátföldi és a mihályfai hegyen volt jelentős számban szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Nagyon régen a templom környékén volt a temető (körülbelül időpontot sem tudnak meghatározni). A jelenlegi Honvéd u. végén is volt egy temető – Ó-temető –, ebbe kb. 60 éve nem temetnek. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falunak nincs fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két borona összekötése volt általános. (3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború közt kézzel vetettek általában, s csak a kevés módos gazda tudott géppel vetni. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót a) és hajmókot c) használtak, nem tudják időben behatárolni a megjelenését. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Általánosan alkalmazták a faluban a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17-21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5 keresztet egy kepébe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
4 keresztet raktak egy kepébe. Azért nem többet, mert ha a villám belecsap, ne égjen le nagy mennyiség. Nem használták a termésmennyiség meghatározására. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 2 m hosszú volt. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között a cséplőgéppel állandó csapat járt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül szűnt meg. (Állítólag nem bírta a meliorációt, amit a TSZ-szervezés után talajjavításként végeztek.) (1,2)
Nem tudják. (3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1950-es évektől vált általánossá a burgonya eke után történő vetése. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Szénát a következőképpen szárítottak, illetve szárítanak: kaszálnak, a rendet terítik, egyszer forgatnak (eső esetn természetesen többször is, amíg nem szárad meg a széna), petrencébe gyűjtik a szénát. Szárítóállványt sohasem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szálastakarmányt közelre villával, távolra bakszekérrel hordták. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
a) vonófa
b) vonószeg
c) igaszeg (1,2,3,4)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
A falevelet ősszel használták almozáshoz, ha nem volt elég szalma. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
A ló befogásánál használtak tartóláncot, nyakláncnak vagy kumetnek hívták. (1,2)
Nem tudják. (3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: marhafogat, általában a mezőre jártak vele.
Kocsi: díszesebb, könnyebb szekér, vásárra, búcsúkra használták. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. A hosszúoldallal megtoldott szekér volt a gyakoribb. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához nem használtak segédeszközt. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
A fonott kocsikas alakja megegyezett a szekér alakjával. Szükség esetén kettőt is használtak. (1,2,3,4)

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarha első lábait mindig patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
a) Ne
b) jobbra: Humeg
balra: Hejde
„Vissza” szóval állítják meg.
Az indítószavakhoz nem kapcsolják a „becce” szót. (1,2,3,4)
====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót „coca, ne, ne” kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyukot „pipi, ne, pi-pi-pi-pi” kifejezésekkel hívogatják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendertörőnek hívták. (1,2,3,4)
===2.29.===
Állórokkát használtak c). (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában elhelyezkedő, elkülönülő házcsoportok (nem voltak különálló faluk!): Jámbor-major, Schermann-major, Petőfa, Gizella-major, Barabits tanya. Leginkább tulajdonosaikról nevezték el őket. A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1969-ben bontották le. (1,2)
Nem tudják. (3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
100 éve nem építenek füstöskonyhát, s átépítéssel vagy bontással szűntek meg ezek. (3,4)
Nem tudják, hogyan alakították át. Ők csak egyet láttak már, a jelenlegi plébánián, gyerekkorukban. Hallomásból tudják, hogy szintén gyerekkoruk idején volt még a majorokban is. (1,2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házak minden helyiségnek külön a pitvarba nyíló ajtaja volt. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4)
Emlékezetük szerint a szombathelyi Falumúzeumba vitték el. (1,2)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1800-as évek végére teszik a rakott sparheltek általánossá válását. (3,4)
Nem tudják. (1,2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házakat 1950 körül kezdték építeni, s 1955 körül vált általánossá. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Voltak a faluban olyan házak, amelyekben a szobát konyhában lévő kemencével fűtötték. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 60-70 cm magasságra építették. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkospajtáról nem tudnak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazék kiemeléséhez nem használtak semmit. (1,2,3,4)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem répát sem káposztát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyérsütés 1965 körül szűnt meg a faluban. Ezután már csak néhány háznál sütöttek házikenyeret. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régebben a b) jelű kenyértartót használtak. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füles vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Kézi hajdinatörő (rajz). (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinagánica:
A megpiritott lisztre forró vizet öntöttek, annyit, hogy törhető legyen. Kevés forró zsírral locsolták, majd egészen apró darabokra tördelték fakanál segítségével. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű töltetlen kalácsot sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A lecsót néhány hagymával, kevés paradicsommal és sok paprikával készítik. (3,4)
Készítették a fenti módon, de készítették több paradicsommal is, attól függően, hogy ki mennyi „lével” szerette. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Minden adatszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy gyermekkorától fogva fogyasztott nyersen paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Az ünnepi asztalra szenteste beiglit, szaladost tettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===
A férfiak az 1900-as évekig viseltek széles gatyát, ünnepi alkalomra. Nem tudják, hány széből készült. (1,2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az I. világháborúig viseltek az asszonyok szoknyát és réklit. (1,2)
Nem tudják megmondani, meddig. (3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok nem szőttek vásznat. A faluban Kondora Lajos szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem tudnak róla, hogy valaha is kötelező jelleggel viseltek volna az asszonyok kendőt. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A II. világháborúig csak ezt a formát használták. Idősebbeknél még mindig így van. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangkor és szüret után tartották. Nem tartottak adventben és nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül vasárnap, 1960 körül szombaton tartották az esküvőket. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A menyasszony szüleinek a házánál tartották a lakodalmat. Egy főétkezés volt, a vacsora. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmak nagy részét már vendéglőben tartják. Ettől az időtől számítják a szokás általánossá válását is. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
1910 körül vőfély ment vendégeket hívni a lakodalomba. Egy alkalommal hívta a vendégeket. (3,4)
1980 körül meghívóval vagy levéllel hívnak zömmel, de a közelebbi rokonokat személyesen hívja a jegyespár. Külön készül meghívó az esküvőre, illetve külön a vacsorára hívottak számára. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
Szándékos tányértörés nem volt a lakodalomban. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Telekes és Mákfa községekből hívtak zenészeket. A négytagú zenekar két hegedűsből, egy bőgősből és egy cimbalmosból állt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucázás december 13-án volt, alakosok jártak lucázni. Szalmát vittek magukkal, s azt az egész szobában szétszórták. A szövegre csak töredékesen emlékeznek:
„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok,
Annyi pénzük legyen, mint az égen a csillag.
Annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag.
A lányuknak akkora csöcsei legyenek, mint a bugyiga-korsó.
Akkora szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda.” (1,2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Karácsonytól újévig regöltek, legények. Az 1960-as években szűnt meg végleg, de előtte már évitzedekig csak mutatóban volt regölés. Szövegre nem emlékeznek. (1,2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem emlékeznek olyan időszakra, amikor különösen sok agglegény lett volna a faluban. Elvétve persze mindig volt 1-2. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem ismerik az X-szel díszített vagy jelölt korsót, sem hozzá fűződő történetet. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem tudnak tűzgyújtásról vagy égő fáklya ég felé hajításáról. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A Miklós-napi alakoskodók szőrével kifelé fordított bundában, kucsmában jártak, és láncot csörgettek. Az ördögöknél vesszők is voltak. Bementek a házakba, s tréfásan megveregették a nagylányt. Később kisgyermekek ajándékozásává szelidült ez a szokás. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői pásztorok voltak. 3-4 pásztor közül csak az Öreg nevére emlékeznek. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az összes állatvédőszentjeként Szent Vendelt tisztelték. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket ördöggel, zsákos emberrel, kankussal és Kuminéval ijesztegették. (Kuminé egy patikusnál szolgált, értett a gyógyszerekhez kissé. A falu boszorkányának tartották, s vagy 50 éve ijesztegették vele a gyerekeket.) (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Diódobálásról nem hallottak. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A Holdban favágó embert látnak. (3,4)
Rőzsehordó asszonyról hallottak a régiektől. (1,2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Vásár]]
[[Kategória:Egerszeg]]

Gérce

2014-05-18T08:06:23Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Gérce, 1989.
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Müller Imréné Balogh Franciska, 1913. Gérce, római katolikus, Gérce, Béke u.17.
|-
|
|(2.) Cseredy Józsefné Erős Erzsébet, 1923. Gérce, evangélikus, Gérce, Kossuth L. u. 132.
|-
|
|(3.) Szalay Mihály, 1905. Gérce, Kossuth L. u. 171.
|-
|
|(4.) Péc Endre, 1926. Gérce, Béke u. 13.
|-
|
|(5.) Balogh Károlyné Görög Karolina, 1900. Gérce, evangélikus, Gérce, Béke u.
|-
|
|(6.) Cseledy János, 1912. Gérce, római katolikus, Gérce, Kossuth L. u. 10.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kerülő Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9rce
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.gerce.hu/hu/koszonto
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Balogh, Bagoly, Kiss, Németh, Cselédy, Pintér, Szalay. Zsidó családok: Rosenthal, Hérincs. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluba nagyobb számmal nem települtek be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Régen nem költöztek el a faluból nagyobb számmal. Az 1910-es években sokan elmentek Amerikába, a 30-as években Franciaországba dolgozni, de jó részük visszatért. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nem tudnak olyan falut, ami magukéhoz hasonló lenne. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Ez a falu talán még a Kemenesaljához tartozik. (2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Ismerik a Kemenesalját: Sitke, Simonyi, Kemenesmihályfa, Csönge, Miske, Kápolna, Mesteri.
Hegyhátot: Nyőgér, Sótony, Ikervár, Bernetjános, Szemenye, Vasvárig. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres község: Sitke – kastélyáról, Cell – búcsújáról, Egyházashetye – Berzsenyiről, Sárvár – vásáráról, a Nádasdyakról, Káld – a Maróthy uraságról. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolódó mondások: „késes Gérce” (sok olyan család lakott itt, akik hirtelenharagúak voltak és hamar előkapták a kést), „Gércén a jobbik szeren lakik” (régen Gérce csak egy utcából állt), Simonyi – „itt préseltek nagydómányból ecetet” (az egyik mulatságon egy gércei fiú elkiáltotta és ezért a simonyiak agyonverték), Sótony – „keresztbe vitték a létrát a postaúton, és pofonvágták a malacot” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodtak a szomszéd falvakból, de ez nem volt gyakori. Elsősorban a környékről: Sárvár, Káld, Sótony, Miske, Sitke. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Vásárosmiske – sátoros vásár, állatvásár (3-4 évente), Sárvár – hívonta (híres: Katalin, Simonjúdási)
====b) Piacra: ====
Sárvár, Cell
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Miske, Sitke – Szentháromság, Sótony – Szentháromság, Káld – Péter-Pál
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár – Mária, ünnepek, Cell (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Sokan eljártak a faluból máshova munkára. Cselédeskedni: Miskére, Sitkére (Nagy György urasághoz). Mezőgazdasági munkákra a környező falvakba, marorokba, de más megyékbe is: Szentgál – masinálni, Újmájor – kapálni, aratni, Piripócs – répát kapálni, Kolotapuszta, a Sárvári herceg szőlőjébe. Eljártak a sághegyi kőfejtőbe is. (1,2,3)
Eljártak dolgozni még: Farkaserdőre – fát vágni a bajor herceghez, Intapuszta – répát egyezni, Sándorháza – répát egyezni, Somogy megyébe is summáskodni. (5,6)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nemigen jöttek munkára, esetleg néhányan a zsidó családokhoz cselédeskedni vagy a környező majorokba. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek eladásra nem készítettek eszközöket. Mindenki magának elkészítette vagy a sárvári piacon szerezték be. Rábapatyon készítettek vesszőkosarakat. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket vagy a sárvári piacon, vagy pedig a cserepesektől szerezték be, akik eljöttek a faluba árulni. Ezeket Sümeg, Devecser, Tüskevár környékén készítették. (3) (1,2,3)

===1.16.===
A faluba jártak vándorárusok: „erdélyiek” – edényeket, meszesek – Sümegről, faszerszám-árusok, üvegesek, kályhacsinálók, edényfoltozó cigányok, paprikások – Szeged környékéről papucsban, drótos-tótok, csehek, grabócok voltak, köszörűs cigányok, cserépedényesek – Devecser környékéről, Őrségből, bosnyákok – bakkancsfűző, pipa, fésű, bicska, félcigányok – söprű, favilla, főzőkanál, teknő. (1,2,3)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlőik jelentősebb számban. Az itteni szőlőhegyen (polgárhegyen) két falu osztozik, Gérce és Káld. Régebben nem voltak itt más falubelieknek szőlőik. (1,2)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A község határában két temetőről tudnak, ezek mindig itt voltak (evangélikus és katolikus). (1,2,3)
A katolikus templom környékén állítólag temető volt, mert a kerítsé készítése közben csontok (emberi) kerültek elő. (6)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falunak fogadott ünnepe nem volt. (1,2,3)
A Polgárhegy aljában volt egy feszület, ahová a keresztjáró héten kijártak, zászlókkal, imádkoztak. A hegynek az ünnepe volt, ekkor nem volt szabad dolgozni. Igen régen elverte a jég a szőlőt, ezért állítólag a feszület. (6)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A nagygazdák használtak a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1,3)
A két világháború között 2-3 levelű boronát a bajor herceg uradalmában és a nagyobb gazdák használtak. A falubeliek inkább faboronát alkalmaztak. (5,6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között inkább kézzel vetettek, a legtöbb szegények voltak, a nagyobb gazdáknak volt vetőgépjük. (1,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A faluban leginkább az a) típusú kaszát használták (kaszamajkó) (2), de kaszagráblát is alkalmaztak. (3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak a faluban olyan kévekötőfát, aminek az egyik végébe bele lehetett a sarlót tenni. (2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején 20 kévét raktak egy keresztbe. A kepébe változó számú keresztet tettek, elsősorban a terület nagyságától függőt. (3-10-ig) (2 láb – 1 kereszt, 1 láb – tíz kéve). (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe nem meghatározott számú keresztet jelent. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 180 cm. (Nem mérés alapján.) (1,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kb. 3-4 gép volt a faluban. A tulajdonos fogadta fel az embereket, és ugyanaz az állandó csapat jrát a cséplőgéppel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordta mindenki kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem volt a faluban jelentős hajdinatermesztés. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háborúk után, az 50-es években lett általános a burgonya eke után való vetése. Azelőtt inkább kapával vetették. (1,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendre lekaszálták, az időjárástól függően 2-szer, 3-szor megforgatták. Száradás után petrencébe (1,5-2 mázsa) és boglyába (3 mázsa) rakták. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt villával, bakszekérrel és trágon (3) hordták az istállóba. (1,2,3)
Az I. világháború előtt burittóval is hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (6) Volt egy vászonruha, az ún, gazhordó ruha, amit szintén alkalmaztak. (5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) igafölsőfa a) vonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) – b) vonószeg, tézsulószeg, nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3) c) igaszeg (5,6)

=== 2.15. ===
Az almozáshoz használták a fák leveleit. Télen, száraz időben összegereblyézték a csalitot. Tavasszal, amikor elfogyott a szalma, ezt tették az állatok alá. Elég sokan. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak tartóláncot és nyaklót is. (3)
Az 1930-as évek körül mindenki inkább a tartóláncot használta, a háború után terjedt el a nyakló, ez az újabb. (6)

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: trágya, temés szállítására, lőcsös, zörgős, hosszúszekér – betakarításhoz, rövidszekér – szántáshoz, vetéshez
Kocsi: lőcse nincs, féderes, ruganyos, kevés volt a faluban (2-3), ülése volt, nem a teherszállítást szolgálta. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A faluban hosszúoldalt használtak, ami 3,5-4 m hosszú volt. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján rudazó kötél segítségével történt. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Használtak saraglát: ívelt volt, de nem erősen. (1,2,3)

===2.21. ===
Használtak egyes és kettes kocsikast is, amibe répát, krumplit és gyümölcsöt lehetett szállítani. (3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Patkoltatták a vonómarhát, de nem olyan gyakran, mint a lovat. Elég sokan, nyáron, mikor elvásott. (1,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hajsz
====c) és balra====
balra: Hik
c) hátra: Humeg

A becce a kisborjú neve. (2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznó hivogatása:
Ne, coca, ne.
Ne, cocám, ne.
Ne, maca ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúk hivogatása: Ne, tyutyu, ne, tyutyutyu. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya hivogatása: Nevén + gyere ide. Kusz, kusz, kusz (2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez kendervágót (tiló típusú) és tilolót használtak. (1,2,3)

===2.29.===
Az állórokkára emlékeznek. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falunak nem mindig itt volt a helye. A Nemeshegy alatt volt régen egy Kisgérce nevű település, ami elsüllyedt. Utána a mai helyén kezdték el építeni a mostanit. Kisgérce egy szerből állt. A mai falu kettőből. A bolton felüli résznek Tacskánd volt a neve. Ez különállt a falutól. 4-5 nagyparaszt háza állt itt. A falu határában két major volt: Lánykapuszta, Kolotapuszta. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A faluban boronaház nem volt. Tömésházakat építettek. Még most is vannak. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstösházak átalakításakor a kéményt a fal mellé és később a falba építették át. Zárt kéményeket kizárólag a 40-es évektől építenek. (2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házaknak egy kijárata volt a szabadba. Az ajtó a ternácra nyílt. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem tudnak keresztmestergerendás házról. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 3. adatközlő úgy emlékszik, hogy ők 1916-ban csináltatták a falba rakott sparheltot. Általánossá a 20-30-as években vált. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es években lett általános a kockaházak építése. (2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Szobában álló, konyhából fűtött kemencére csak a 2. adatközlő emlékszik.
Konyhábót fűthető, szobában álló kemencére nem emlékeznek. (5,6)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A régi kemencéknek igen alacsony, 10-15 cm-es padkája volt, és az asszony, amikor bevetette a kenyeret letérdet, vagy beállt a kemence szája előtti vetőlyukba. Később normál magasságú padkára építették a kemencéket. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Téglalap alapú pajták voltak, középen a cséplőpajtával, két oldalt fiókok voltak a törek, pelyva és a szalma számára. (2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő-villa alkalmazása: sérhakli – a fazék fülébe akasztották (2), kétágú villa – a fazekat a két ág közé fogták. (3)

===3.12.===
Káposztát savanyítottak, de nem egészben. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években szűnt meg a kenyér házi sütése. (2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Mindháromra emlékeznek, de leginkább a b) típust használták. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem emlékeznek a fülére. (1,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A faluban nem volt köles- vagy hajdinatörő. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinagánica: hajdinalisztből, megpiritva, vízzel föleresztve, hagymás zsírral, kanállal összevágták. (3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre szoktak sütni: fonott kalács (hoszúkás), gömbögyű fonott kalács, kalinkó (perecforma), kuglóf. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
50-es évektől fogyasztanak gyakrabban lecsót. Sok paprika, kevés paradicsom és hagyma hozzáadásával készült. (1,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen paprikát a háború után kezdték fogyasztani, paradicsomot később. (3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra tettek: üres kalácsot (fonottat, kuglófot), diós, mákos kalácsot. (1,2,3)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak ünnepre vászongatyát. A szára jó bő volt, kb. két szélből készült száranként. (3)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok 30-40 között kezdték abbahagyni a hagyományos viselet hordását. (2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban az asszonyok nem szőttek, csak a takácsok. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A 40-es években kezdték elhagyni a fiatalok a fejkendő viseletét. Az öregek még ma is hordják, az 50 év körüliek már csak télen. (1,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokásban volt a lakószobában a két ágy párhuzamosan helyezése. Sok házban még ma is úgy van. Az új ágyak divatba jöttéig párhuzamosan tették az ágyakat. (kb. 60-ig.) (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották. Böjtön nem tartottak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
Az esküvő tartásának hagyományos napja régen és mostanában is a szombat volt. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A lakodalmat (sátoros) a menyasszonynál tartották. A főétkezés is itt volt, ami a vacsora volt. A vőlegénynél csak reggeliztek a vendégek. (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Mostanában a vendéglőkben tartják a lakodalmat: Káldon, Sárváron, Sitkén. Nagyon ritkán még előfordul a sátoros lakodalom is. (1,2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
Régen a vendéghívó hívta meg a vendégeket (násznagy), egyszer, 2-3 héttel az esküvő előtt. Mostanában a menyasszony és a vőlegény maga hívja meg a vendégeket, egyszer 1-2 héttel előtte. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
Hallottak szándékolt cseréptörésről. Zsidóknál: a vőlegénynek rá kellett lépni az udvaron egy pohárra. Mondtak valamit az ő nyelvükön. (2)
A lakodalom során az étkezés előtt a lány anyja vagy a férfi apja összetört egy tányért, hogy „ezután ne legyen több veszekedés”. (3)

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A lakodalomba helybeli cigányokat hívtak zenélni. A banda kb. 6 főből állt: hegedűs, brácsás, cimbalmos, bőgős, sipos. A harmónika 10-15 éve jelent meg. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
December 13-án férfigyerekek jártak lucázni, szalmát és töreket hoztak: „Szabad-e lucázni?”
„Luca, Luca kity-koty
Tojjanak a tikjuk, ludjuk
Fejszéjük, furujuk úgy megálljon a nyelyibe
mint az én pöcsöm a helyibe.
Kendtek lányának akkora csöcse legyen
mint a bugyogakorsó
Kendtek lányának akkora valaga legyen
mint a kemence szája
Olyan hosszú szalonnájuk legyen,
mint a régi pinceajtó
Olyan hosszú kolbászuk legyen,
mint a harangkötél.
Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz.
Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.”
Ha nem eresztették be őket: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” Szétszórták a szalmát, amit a gazdaasszony a tyúkok alá tett, hogy ülősek legyenek. A lucázók diót, almát, aszalt szilvát, körtét kaptak. (1,2,3,4)

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony este szoktak a legények és a fiúgyerekek. Csöbörfa, rajta lánc volt a kezükben, azzal bekopogtak. Azt énekelték, hogy:
„Sej regö rejtem
Majd neked ejtem
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.”
Szalonnát, kolbászt, fillért kaptak a legények és a gyerekek. A háború után már nem jártak regölni. (1,2,3,4)

„Sej, regö rejtem
majd neked ejtem
Ennek a gazdának
két jó ökröt
két jó bérest
a kisebbik béresnek
aranyos igaszeget
a nagyobbik béresnek
aranyostornyelet...” (6)+

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban kb. 10 öreglegény lehet. (A falu lakossága 1500 kb.) (1,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Ismertek X-el díszített tejesfazekat. Ezt a sárvári vásáron vagy a vándorárusoktól szerezték be. (1,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem tudnak arról, hogy az év valamelyik napján seprűt stb. égettek volna. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
December 6-án egy ember felvett: csúcsos sapkát, kifordított bekecset, kenderbajuszt, álarcot. Volt egy botja is. Járta a házakat és ijesztgette a gyerekeket. Diót, gyümölcsöt ajándékozott nekik. (2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemesek hárman voltak, pásztorok. Másra nem emlékeznek. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudják, hogy ki volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket azzal ijesztgették, hogy „Elvisz a konkus!”, vagy „Elvisz a kéményseprő!”. (2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem hallottak diódobálásról. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban a régiek egy fát vágó embert láttak. Nagypénteken fát vágott egy ember, az Isten azzal büntette, hogy mindig fát kellett vágnia. Ez látszik meg a holdban. (1) (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kemenesalja]]
[[Kategória:Sitke]]
[[Kategória:Simony]]
[[Kategória:Kemenesmihályfa]]
[[Kategória:Csönge]]
[[Kategória:Miske]]
[[Kategória:Kápolna]]
[[Kategória:Mesteri]]
[[Kategória:Hegyhátot]]
[[Kategória:Nyőgér]]
[[Kategória:Sótony]]
[[Kategória:Ikervár]]
[[Kategória:Bernetjános]]
[[Kategória:Szemenye]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Cell]]
[[Kategória:Káld]]

Gencsapáti

2014-05-18T08:03:10Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Gencsapáti, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Kovács Ilona, Gencsapáti
|-
|
|(2.) Varga János, 1909. Gencsapáti
|-
|
|(3.) Varga Jánosné, 1907. Gencsapáti
|-
|
|(4.) Bodorkás József, 1915. Gencsapáti
|-
|
|(5.) Varga János, 1903. Gencsapáti
|-
|
|(6.) Orbán János, 1911. Gencsapáti
|-
|
|(7.) Danka István, 1908. Gencsapáti
|-
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Rimányi Judit, Ágoston Erika
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Gencsap%C3%A1ti
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.gencsapati.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu 1908-ig Németgencs nevet viseli 1945-ig Nagygencs. Felsőrész: Gyöngyösapáti, alsórész: Nagygencs. 1946-tól Gyöngyösapáti és Nagygencs egyesülésével Gencsapáti nevet viseli. (2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Vép a rokonság miatt. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nincs válasz.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kőszeg-Hegyaljáról tudnak, ide sorolják Cák, Velem, Szerdahely, Bozsok községeket. Iskolában tanulták ezt. Innen jártak a szelídgesztenyés asszonyok. (4,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Kérdésre nincs válasz.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Más faluról:
Lódec, akik keresztbe viszik a létrát az erdőben, ezért ki kellett vágni a fákat, hogy ki tudjanak menni. Vép a bikát lezárták a pincébe egerészni. Gencs Isten mencs. (2,3)
Perenye lapban van, minden bolond abban van. Megdagad, mint a gencsi fund. Volt egy hentes a faluban, aki megszeretett egy lányt. Annak mindig többet adot,t azért mondták, hogy megdagadt, mint a gencsi fund. Fundba adták a húst, nem kilóba. (4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen Perenye, Vép, Gyöngyösfalu, Söpte. (2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szombathely, Kőszeg, Körmend
====b) Piacra: ====
NA.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vép, Bozsok
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár (2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jellemző eljárni dolgozni. Gencsapáti életét az aratás cselédeskedés jellemzi. „Reggel elmentünk három órakor, meggyüttünk 12 órakor.” (2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Gazdagabb parasztokhoz jártak más falvakból cselédek. (4,6)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek házilag vesszőkosarakat, faszerszámokat és szőttest is. Amit nem tudtak házilag elkészíteni, azt vásárosoktól vagy Szombathelyről, Kőszegről szerezték be. (2,3,4,5)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Őrségben készített edényeket vettek a szombathelyi vásárban. (1,2,3,4)

===1.16.===
Gucséberek jártak Szombathelyről. Cukorkaárus és szerencsejátékos is volt. Mindenfélét lehetett nyerni. 1945 után megszűnt. (4,6)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőik a Szentkúton voltak, de csak a gazdagoknak. (3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt és van. (2,4,5,6)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Perenye, Gyöngyösapáti, Nagygencs tartozott egy plébániához. A templom védőszentje Szent Jakab. Búcsúja július 25-én. Szentkútnál a kápolna védőszentje a Szűzanya. Május 4-e utáni vasárnap, szeptember 14. utáni vasárnap van a búcsúja. Fogadott ünnepek: Szent Erzsébet november 19., Szent Rókusz augusztus 16. (2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Egy borona volt. (1)
Általános. (6)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Többnyire kézzel vetették, a gépi vetés ritka. (3,5,6)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót használtak. (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egy keresztbe 20 vagy 18 kévét raktak. (1,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Kepe keresztbe rakott kéve. Húsz keresztet mondták nagy keresztnek vagy németkepének. 18 keresztet mondták kiskeresztnek vagy magyarkepének. (1,2,3)
Kepe az, amit összeraktak, száma változó. Nem használták a termés mennyiségének meghatározásához, mert különbözőek voltak a földek. (4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (4,6)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt állandó csapat is, de rokonok, ismerősök, barátok egymásnak segítettek. (1,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták kazalba. (1,2,6,7)
A II. világháború után elevátorral. (6,7)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem szűnt meg teljesen ma is van. (1,2)
A 30-as években szűnt meg. (5,6)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A TSZ megalakulásáig tartott. (2,3)
A 60-as években, addig kapával. (5,7)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Egybe hagyták és tartlón forgatták. (1,2,3)
Renden szárították, ha olyan idő volt forgatták, állványt nem használtak. (4,7)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak, nem ismerik. (1,2,6,7)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) nyakszög (1,2)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (4,7)

=== 2.15. ===
Igen, csalitnak nevezték, gyakran használták. (1,2)
Használtak. Pár évig háború után. Ma már nem kell. (6,7)

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Szügyhámhoz erősített tartóláncot. (1,2,3,5,7)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: teherhordó. Kocsi: hintószerű urak járnak rajta. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4,5-5 m hosszú. A vendégoldalas a régebbi a nyújtott az elterjedtebb. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötél, elől lánc. (1,2,3)
Rudazókötéllel nincs más eszköz. (5,7)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén döntött. (1)
Subernek mondták, kicsit íves. (4,7)

===2.21. ===
Hátul fonott elől hely volt a lábnak hagyva, benne fonott ülés van a kocsiülés. (1,2)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Igen, tavasszal. (1,2,3,4,7)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4,5,6,7)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hajsz!
====c) és balra====
Balra: Hik!

Nem ismerik a becce nevet. (2,3,7)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, coci ne. (2,3,7)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyu, tyu, tyu. (2,3)
Tyuty ne. (4,7)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát név szerint hívják. (2,3,7)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törő, törővályú. (2,3)

===2.29.===
Álló rokkát használtak egy kerék volt. (2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Dandiház. (3)
Egyes házak különültek el, nem tudják miért. Hetyei ház, Csános ház. (4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem volt borona falu ház. Sövényház a II. világháború után tűnt el. (4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Lebontották a régi és újat raktak a falba. (4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Egy bejárata szokott lenni, ami a pitvarba vezet. (2,3)
Némelyik háznál 2-3 bejárat udvarra, tornácra. Konyhából egy az udvarra. (4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, de ma már nincs. (2,3)
Volt sok helyen, a régi házaknál mindenütt. (7)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A 30-as években. (4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A II. világháború után. (2,3)
A II. világháború óta csökken az egysoros házak száma, de még ma is építenek ilyet. Kockaház a háború után kezdett elterjedni. (5,7)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Régen volt, de ma már nincs. (2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt, de az adatközlők válasza nem egyértelmű. (7)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem volt kiszedő villa. (4)

===3.12.===
Igen, még ma is. (2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után. (2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőíves kenyértartót használtak. (4,7)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen. (2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Volt fa és vas mozsártörőjük is. Pontos rajzot nem tudtak készíteni. (1,2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek hajdina málét. Lisztet tejjel összekeverték és kiszaggatták tepsibe. (2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás, fonott köralakú, sima köralakú. (2,3,5,6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyermekkoruk óta ismerik és csinálják. Arányok gondolatra. Vöröshagymát, paprikát, szalonnát, paradicsomot, tojást tesznek bele. (4,5,6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===3.22. ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
Szombat és szerda. (2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Csak a lányos háznál volt a lakodalom. Vacsora este 9-10 körül szokott lenni. (2,3,5,6)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A vendéglőben tartják a lakodalmat úgy 3-4 éve. (2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
Vendéghívók voltak akik meghívták a násznépet. Vasárnap délutánonként hívták meg a családokat, akiknek a vendéghívó botjára egy-egy szalagot kellett kötniük. (2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
Az aki tálalt, szokott tejesfazekat földhöz vágni. „Az első tál ételt behozta, hogy el ne ejtsem, mindig imádkoztam.”
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Cigányzene volt. Általában helybeli zenészek játszottak. A zenekar 5-6 főből állt. Hangszerek: hegedű, cimbalom, síp. (1,2,6)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Volt december 13-án. Amelyik lány idős kora ellenére még nem ment férjhez, annak szalmafátylat csináltak. Lányos házaknál a szalmát az udvarra szórták és leöntötték vízzel, hogy odafagyjon.
„Luca, Luca kitty-kotty
Tiktyok, lúdjok ülős legyen,
Fejszéjük, furajok élüsek legyenek
Annyi csirkéjük legyen,
Mint égen a csillag,
Akkora szalonnájuk legyen,
Mint a pajta a kapu.”
Pénzt kellett adni, ha nem kaptak, ezt mondták: „Egy tikjok legyen, az is vak legyen.” (2,3,4,5,6)

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem tudnak regölésről. (2,3,4,5,6,7)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Voltak öreglegények, de nem olyan sokan. (2,3)
Sokan voltak 1 %. (4,5,7)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Igen, ismerték. Szombathelyről vásárolták. (4,7)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem szokás. (2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Krampuszok járták a falut. Bekormozták az arcukat, beöltöztek fekete ruhába. Láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket. A jó gyerek almát, diót kapott. (2,3,4,5,6)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
4-5 pásztor és egy, aki a betlehemet viszi. (4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel minden állat védőszentje. (2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprő, Kankus, Krampusz. (2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Egy fát vágó embert. (2,3,4,5,6,7)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Hegyalja]]
[[Kategória:Cák]]
[[Kategória:Velem]]
[[Kategória:Szerdahely]]
[[Kategória:Bozsok ]]
[[Kategória:Perenye]]
[[Kategória:Gyöngyösfalu]]
[[Kategória:Söpte]]

Gelsesziget

2014-05-18T08:00:46Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Gelsesziget, 1992. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Vékási József, 1915. római katolikus, Gelsesziget, Fő u. 67.
|-
|
|(2.) Czinki János, 1904. római katolikus, Gelsesziget, Fő u. 17.
|-
|
|(3.) Czinki Jánosné, 1921. római katolikus, Gelsesziget, Fő u. 17.
|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Gelsesziget
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tudnak róla. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Gregor, Kuti, Tolnai, Vékási, Kánnár. (1)
Czinki (a legtöbb: 5-6 ház), Seiter, Kánnár, Tátrai, Kuti. (2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Feleséget sokan hoztak, de családos betelepülőkről nem tud. Mindenki magyar és katolikus. (1)
Nem. (2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Csak a fiatalok 1945 után a nagyobb városokba. (1)
Nem. (2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rajk, Újudvar, Pölöskefő, Gelse, Orosztony, Kilimán, Kacorlak, Nagybakónak. Ezek is katolikus falvak. Innen nősültek. Azonban különbségek is vannak: apró szokások, szólásformák különböznek. Pl. az orosztonyiak a ki helyett kű-t mondanak, sáros helyett: sározs, stb. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudják. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Egerszeg felé a göcsejiek. Másról nem tudnak. (2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Gelse a hét ördögről híres. (1)
Búcsújáróhelyek jutnak eszükbe: Búcsúszentlászló, Homokkomárom, Vasvár, Kaizsa: József napi búcsú. (2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Újlakról mesélik: egyszer annyi fát vághattak az erdőn, amekkora területen a létra elfér. A furfangos újlakiak keresztben vitték a létrát, hogy minél több fa essen az útjába. Erre mondják: „Keresztbe vitték a létrát, mint az újlakiak.” (1)
Nem tudnak ilyenről. (2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Jelentősebb összeházasodás: Rajk, Újudvar, Gelse, Kacorlak, Pölöskefő. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagykanizsára, esetleg Pacsára.
====b) Piacra: ====
Nagykanizsa.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csak a rokonokhoz (Kanizsa, Kacorlak, Újudvar, Orosztony)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászlóra rendezett menetben zászlóval gyalog mentek minden évben. Ezen kívül ismert búcsúáróhelyek: Homokkomárom, Vasvár. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nem jártak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem jártak. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem csináltak, esetleg néha maguknak. Az eszközöket a vásárban vették. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Gerencsérek jártak erre Komáromból, Bakónakról, Sümegről. Kocsival hordták, gabonáért adták 2x-3x töltve. (1,2,3)

===1.16.===
Meszesek Révfülöpről, Sümegről, Tapolcáról, paprikások Szegedről, drótosok, edényfoltozók, köszörűs, kránicok, bosnyákok, kaszaárus: „Kaszát vegyenek! Kasza vesz, kasza nem jó lesz, kasza visszavesz!” (1,2,3)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A szigetiek szőlői a gelsei szőlőhegyen vannak. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy régi és egy új temető van. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
„Szigetbe csak a búcsú.” Sarlós Boldogasszony napján volt a búcsú Gelsének, Gelseszigetnek, Kilimánnak egyidőben, együtt. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Kézzel, abroszból, ez volt általános, a gépi vetés ritkább volt. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c) változatot használták: neve „takarittós”. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A „kötőfa” nem volt lukas, csak egy finoman kiesztergált bot. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve alkotott egy keresztet és meghatározatlan számú kereszt egy kepét (3-5). A termés mennyiségét keresztben adták meg, illetve úgy, hogy „keresztje mennyi gabonát adott”. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Egy kepe: meghatározatlan számú (3-5) kereszt. A termés mennyiségét keresztben adták meg, illetve úgy, hogy „keresztje mennyi gabonát adott”. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Hosszabb volt mint másfél méter, kb. 160 cm. (1)
155 cm volt a nyél és 60-70 cm a hadaró. Állításuk szerint pontosan emlékeznek, de az eszköz már nincs meg. (2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Mindig a gazda állította össze a csapatot, a gép tulajdonosa adta a gépészt és az etetőt. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával, de már akkor is volt, ahol elevátor használtak. (1)
Petrencehordó-rúddal b) típusú, ha közel volt a kazal, akkor villával, később elevátorral. (2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina ritkaság volt, inkább kölest vetettek. (1)
Még a 60-as évek elején vetettek. (2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Csak kapa után bokorba vetettek. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás, két-három napi fonnyasztás, időjárástól függően egyszer-kétszer forgatás. Utána petrencébe rakták. Egy boglya: 10-12 petrence, annyi, hogy kb. egy szekérre való legyen. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Volt szénametsző kasza, lábbal lehetett lenyomni (lábbitó). A levágott részt vellával, vagy petrencerúddal hordták be. A hajdivánt nem ismerik. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) igabőfa a) igabőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igaszeg b) középszeg, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1) c) igaszeg, nyakszeg (2,3)

=== 2.15. ===
Igen, sokan használtak tavasszal, mikor már elfogyott a szalma. (1)
Ha sok diófalevél volt, akkor azt is elhasználták alomnak. A búzaszalmát megetették. Erdőre nem jártak el levelet szedni. (2,3)

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Igen. Csak bőrből készült. Ez újabb típusnak számított. (1,2,3)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit a tehenek húznak, kocsi, amit a lovak után kötnek. A szekéren nem volt förhénc. A kocsin volt lépcső is. A rúd tartása: szekéren lefelé, kocsin fölfelé. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Méterben adták meg a hosszot. A hosszú szekér hossza 3,8, 4 vagy 4,8 méter volt. Vendégoldalt is használtak. (1)
Méterben számolták. A hosszú szekér 3 m volt, a rövid 2 m. (2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánccal, hátul kötéllel, csigával. Lapickafával húzták meg. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt volt az első és a hátsó is. (1,2,3)

===2.21. ===
A b) változatot használták, kettőt is egyszerre a szájával egymás felé fordítva. Krumpli, kukorica szállítására használták. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem, csak a lovat. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter, fejőke. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne! a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hajde b) Jobbra: Csálé!
====c) és balra====
Balra: Hi!c) Ha-he! (1) Balra: Hajne, Hajra!
c) Ha-he! (2,3)

Kisbecce: kisborjú. (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
C, c, c, coca ne, ne, ne! (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi, pi, pi, pi! (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! (1)
Neviről, vagy „eszne”! (2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó, tiló, gereben. (1)
Csak a szüleiknek volt ilyen. (2,3)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) típusút, de a b) típust is ismerték, „német rokkának” nevezték. (1)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Az a) típust. (2,3)

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt elkülönült rész és a község tudomásuk szerint mindig ezen a helyen volt. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Csak tömésfalú házakra emlékszik. (1)
Csak a szőlőhegyen voltak boronapincék, a faluban tömésfalu házakat építettek. (2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstösházban nem volt kémény, a padlástérbe szivárgó füsttel tartósították a húst. 1945 után már nem volt a faluban füstös ház. A kemencét kivették és a falba tették a kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden helyiség külön a „pitar”-ba nyílt, de 1945 körül már csak 2-3 ilyen ház akadt a községben, a többit átalakították egymásba nyílóra. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem emlékeznek rá. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Ők már csak a rakott sparheltekre emlékeznek, az ezt megelőző fűtő és tüzelőberendezésről semmit sem tudnak. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1938-ban készült a legelső, de általánossá csak a 40-es évek végétől vált. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A c) variáció, 50 cm magas. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A nagyobb gazdáké kiugrós volt. (1)
Az a) típusú lábaspajta volt az általános. (2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem. (1,2,3)

===3.12.===
Tarlórépát 1960-as évek elejéig savanyítottak, de nem egészben. Káposztát egészben sohasem savanyítottak. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. 1960-ig sütöttek otthon kenyeret, utána boltban vásárolták. Pék nem volt a faluban. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) típusút használták. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak, nekik is ilyen van. (1)
A faluban sokan használtak, nekik nem volt ilyen. (2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem volt törő, lábbal taposták. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánicát csak kukoricából, esetleg búzából készítettek. (1)
Hajdinából „dödöllét” készítettek vöröshagymás zsírral. (2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Nemcsak ünnepre szoktak „fonyott kalácsot” készíteni, hanem nagy munkákra is (aratás). Az a) típusú a „négyesbe fonyott kalács”, a b) típusú kalinkó, vagy perec. (1)
Vasárnapokra is szoktak sütni. A b) formájú fonott kalácsot. (2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Most se csinálnak lecsót, csak „sütt paprikát”, mondja, aztán lediktálja a lecsó receptjét: hagyma, paprika, paradicsom. Másik mód szerint egy fej hagymát zsírban megfonnyasztanak, hozzáadják a vágott paprikát és a végén tojással, vag csirkevérrel gazdagítják. (1)
Amióta élnek már csinálnak lecsót a következő recept szerint: 2 fej hagyma, 10-15 paprika, egy paradicsom. Külön megfőzött krumplival sütik össze. A paprikát külön is sütik tojással. (2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Amióta emlékeznek, mindig. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos, diós kalácsot sütöttek. Esetleg kuglófot. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nem. (1)Az édesapjának még több gatyája volt, de már csak a szüreti mulatságra vették fel. (2,3)
====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Kb. 1960 óta egyáltalán nem hordanak ilyet, csak néhány öregasszony. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek. (1)
Otthon nem szőttek, az újudvari takácshoz hordták az alapanyagot. (2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idősebbek ma is viselik, a fiatalok a 40-es évek végétől egyáltalán nem. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A szülőknél még a fal mellett hosszában voltak az ágyak, náluk már egymás mellett. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
Farsang táján január-februárban. „Nyáron nem jó, mer hama’ megromlik az étel.” (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) szombat (1,2,3)

===4.3. ===
Ha egy faluba való volt az ifjú pár, akkor mindkét háznál tartottak lakodalmat. Délelőtt volt az esketés, egyik háznál az ebéd, másik háznál a vacsora zajlott. (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Gelseszigeten a kultúrházban, de legtöbben a gelsei iskolát részesítik előnyben a környező falvakból is, mert ott van legalkalmasabb hely, felszerelés és kiszolgáló személyzet. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) A „kuszorik”, vengéghívók járták végig a rokonokat rozmaringos kalapban csütörtökön és vasárnap a lakodalom hajnalán.
====b) 1930 körül: ====
b) Ma a vőlegény és menyasszony jár végig egyszer és nyomtatott meghívót is küldenek. A távoli rokonok csak ez utóbbit kapják. Ma nem is mindenkit hívnak esküvőre és a vacsorára is. (1,2,3)

===4.6. ===
Nem. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából, Újudvarból hívtak zenészeket. A zenekarban hegedűs, kontrás-brácsás, bőgős, sipos (klarinétos) és cimbalmos játszott. Később a tangóharmonika jött divatba és ezzel együtt a zene is változott: a korábban szinte kizárólagos csárdás mellé csatlakozott a keringő, tangó és polka. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
December 13-án gyerekfélék kotyoltak. 1970-ig jártak.
„Luca, Luca kitty-kotty
Gelegenye kettő,
Nekem is van kettő,
Mind a kettő meddő, refr.
Kietek tikja tojjék,
Másé csodálkozzék,
Ha nem adnak szalonnát. Ha nem adnak körtét,
Levágom a szalufát. Elviszem a Böskét.”

A refrén után a jókívánságok jöttek (ezt nem tudja pontosan, csak egy tréfásat mond): „Úgy jöjjön a seggin a fing, mint a kemence száján a füst!”
Ha nem engedték be őket:
„Egy csirkéje legyen
Az is vak legyen.
Egy malaca legyen,
Az is koszos legyen.” (1,2,3)

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Karácsony és újév között szoktak regölni. 1940 körül itt már megszűnt. Szövegre nem emlékeznek. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Ma is van 8-9 a faluban. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem ismerik. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt. A gyerekek várták a Mikulást: kirakták a lábbelit a pitarba. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Volt betlehemes játék, de nem nagyon emlékeznek rá. Szereplők közül a pásztorokat, angyalokat említik. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel minden állaté. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Nem szokták. (1)
Jön a mumus és elvisz! (2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem volt. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Valami emberalak, fej van benne (nagyon bizonytalanok). (2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Rajk]]
[[Kategória:Újudvar]]
[[Kategória:Pölöskefő]]
[[Kategória:Gelse]]
[[Kategória:Orosztony]]
[[Kategória:Kilimán]]
[[Kategória:Kacorlak]]
[[Kategória:Nagybakónak]]
[[Kategória:Nagykanizsa]]
[[Kategória:Pacsa]]
[[Kategória:Kacorlak]]
[[Kategória:Újudvar]]
[[Kategória:Orosztony]]
[[Kategória:Sümeg]]
[[Kategória:Révfülöp]]
[[Kategória:Tapolca]]

Gelse

2014-05-18T07:55:31Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Gelse, 1992. szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Csönge Lajosné Sável Anna, 1905. római katolikus, Gelse, Kossuth u. 87.
|-
|
|(2.) Tóth Erzsébet, 1915. római katolikus, Gelse, Kossuth u. 143.
|-
|
|(3.) Pölöskei István, 1922. római katolikus, Gelse, Kossuth u. 81.
|-
|
|(4.) Pölöskei Istvánné Kovács Elvira, 1920. Tapolca, római katolikus, Gelse, Kossuth u. 81.
|-
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Gelse
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.gelse.hu/hirek.php?id=86_
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
„Mér híjják Gelsét hét ördögnek?” Egy embernek volt hét fia valamikor a török időkben. Mind a hét olyan volt, mint az ördög. Így maradt rajta a falun a név. Ma még a vendéglő is erről van elnevezve. (1,2)
A hegyben lakott egy Eördögh nevű család. Apa és fiai heten voltak, betyáréletet éltek. Ők voltak a „Gelsei hétördög”. A vendéglő is innen kapta a nevét. A hegyet pedig akkoriban pokoli hegynek nevezték. (3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Csizmadia, Sável, Kalmár, Koca. (1,2)
Rácz, Csizmadia, Szalai, Kovács, Horváth. (3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nemzetiség nem volt, csak a háború előtt néhány zsidó. Magyarok költöztek be a mellékközségekből. Kerecsenyből például 15-20 család. Vas megyéből is költöztek ide Semmiházáról, Letenyéről. (1,2)
Nemzetiség nem volt. (3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Családok nem vándoroltak el, csak a férfiak mentek többen is Amerikába szerencsét próbálni. Ők is visszajöttek. (1,2)
Csak Amerikába mentek néhányan. (3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Kerecseny, Orosztony, Zalaszentbalázs, Pölöskefő, Hahót. Hasonló gazdasági körülmények között hasonló életmód. De azt nem lehet állítani, hogy teljesen megegyeznének (kicsit homályos megfogalmazások). (1,2)
Kilián, Gelsesziget, Orosztony, Kerecseny. Hasonló gazdálkodás, ezek is tiszta katolikus falvak. (3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nagykanizsai járás. (1)
Nem tudott válaszolni. (2)
Nem mondják. Göcsej a Válickán túl kezdődik, fővárosa Novaj. (3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Tájegységeket nem, csak falvakat említenek. (1,2)
Göcsej több falut is ismernek: Henyér, Mikekarácsonyfa, Novaj, Lenti. Őrség: Velemér, Őriszentpéter. Hetés: Gáborjánháza, Sárdok, Rédics, Resznek. (3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Zalaszentbalázs. Ha valaki oda nősült, akkor csúfnevet adtak neki. (1,2)
Búcsújáróhelyeket említenek: Búcsúszentlászló, Homokkomárom. (3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem volt. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A vonaton ismerkedtek. Kanizsán Egerszegen dolgoztak. Orosztonyból, Gelseszigetről, Pacsáról házasodtak. (1,2)
A környező falvakból házasodtak, de a Válickán túlról nem hoztak. (3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Kanizsára minden hó első keddjén. (1,2,3,4) Pacsára is jártak állatvásárba. (3,4) Gelsén is volt vásár még a 20-as években kétszer évente: október 26-án és május 11-én. De vasárnap nem lehetett vásár.
====b) Piacra: ====
A hetipiacot is vásárként emlegetik! Szerdánként Nagykanizsára jártak, néha Szombathelyre is. (1,2,3,4)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Oda mentek búcsúba, ahol rokonok is laktak. (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászló szeptember 12., Szakácsi Mária napi búcsú, Vasvár augusztus 15-én, Sümeg, újabban Máriacell. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Innen nemigen mentek, inkább az itteni uradalmakba jöttek. (1,2)
Nem. (3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Horvátok, „hónaposok” jöttek nyáron aratni, szőlőmunkára az uradalmakba. (1,2)
Summások: horvátok, vendek jöttek az uradalomba. (3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Bognár, kovács volt. Az eszközöket a vásáron vették. (1)
Házilag szakajtót, méhkast készítettek, gereblyét is néha. Az eszközök többségét vásárolták. (3,4)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Nagybakonak. Szekerekről is szoktak árulni „pénzér, vagy tőtve búzával”. (1,2)
Vásárban vették, vagy kocsiról árulták, de nem tudják, honnan jöttek az árusok. (3,4)

===1.16.===
Hátas drótosok jártak. (2)
Fazekasok, meszesek (Sümeg környékéről), drótostótok. A háború előtt. (3,4)

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A község határában voltak a gelseiek szőlői. Sok kacorlakinak is itt volt szőleje, mert nekik nem volt szőlőhegyük. (1,2)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Három temetőről tudnak: egy régi temető a templom körül, egy másik és egy zsidó temető. (1,2)
Egy régi és egy új temető. (3,4)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A búcsú volt csak, meg a szüret, de ennek nem volt szabott ideje. (1,2)
Sarlós Boldogasszonykor volt a fogadott ünnep. (3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Nem. (1,2)
Használtak, háromlevelű boronának nevezték. (3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A nagyobb gazdaságok géppel, a szegény többség kézzel abroszból. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A c)-t hasznlták „takarító pózna”. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve: 1 kereszt. Változó számú keresztet raktak egybe. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú keresztből állt, amelynek nagysága az adott földdarabtól függött. A termés mennyiségét keresztben adták meg. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Emlékezetből: másfél méter meg volt. (1,2)
155 cm fölött. (3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította össze, állandó banda nem volt. 16 fő. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
„Vellával” adogatták d). 1930-tól a legnagyobb gazdaságokban „eleváterrel”. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Amikor az egyéni gazdálkodás megszűt (1945 után). (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Bokorba vetették, kb. 50 éve még csak néhány gazda vetette barázdába. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás, széthintés, forgatás 3-4-szer. Állványon nem szárították. Petrencébe, boglyába rakták. 1 boglya = 4-6 petrence. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Vonyogóval, villával hordták. Egybe volt építve az istállóval a pajta. A hajdivánt nem ismerik. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) főfa, igabőfa, alfa a) tézsla, alfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) ? b) igaszeg, járomszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2) c) tézslaszeg (3,4)

=== 2.15. ===
Ha kevés szalma volt, tavasszal. (1,2)
A faluban nem, csak néha a szőlőhegyen. (3,4)

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak: szíj, vaskarika, lánc. Lejtőnek azzal tartotta a kocsit. (1,2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: lóval vontatott jármű, volt rajta förhénc
Szekér: marhával vontatott, csak rúdja volt (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 méter. (1,2)
Sukkban nem mérték. Minden gazdának volt hosszú szekere. Vendégoldalt csak az uradalomban használtak. (3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánccal, hátul csigával, rudazókötéllel. (3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2)

===2.21. ===
Az egyes forma (mindkét oldalán zárt). Kettőt is tehettek bele. (3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Tehenet nem, uradalomban az ökröket igen. (1,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Híha, Hajde!a) Hej-na!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Nejhe!b) Jobbra: Hic!
====c) és balra====
c) Balra: Hi! Hahe!c) Hóhe! (3,4) Balra: Hoc!
Becce: tehén. (1,2)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, ne, ne! (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pí, pí, ne, ne. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Névről, gyere ide, eszne. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Vágó. (1)
Tiló. (2,3,4)
Gerebennel fésülték. (1,2,3,4)

===2.29.===
Az a) és b) típust is, ezen kívül varrógéppel is fontak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község részei: Ószeg, Főszeg, Derékszög. (1,2)
Uradalmi majorok: Buslak, Vicsori, Backi, Csádi. Csak a cselédek laktak ott. (3,4)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Lakóházra nem emlékeznek, csak borospincére a hegyen (a háború alatt az is összedőlt). (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az I. világháborúig nem volt, csak füstöskonyha. Utána már zárt kéményeket építettek a fal mellé. (1,2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A 40-es évekig minden helyiség a pitarba nyílt. Aztán alakították át. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Egy-két házra emlékeznek nagyon régről. (3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Mióta az eszüket tudják rakott sparhelt volt. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1940-es évek végétől. (3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Csak kályha (cserép, esetleg öntöttvas). (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
C) típusút. (1,2)
B) típusút. (3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Csak téglalap alaprajzú, nem volt kiugrója. (1,2)
Az e) típust is ismerik. (3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem volt ilyen villa, lapáttal nyúltak be, vagy ronggyal megfogták. (1,2,3,4)

===3.12.===
Tarlórépát savanyítottak, káposztát is, de nem törköly között és nem egészben. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1940-es években. Utána 1950 körülig a péknél süttették az otthon dagasztott kenyeret. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) típus (esetleg még c). (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Lábbal, deszkával tiporták, nem volt ilyen eszköz, mint a rajzon. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
„Gancát” csak kukoricalisztből készítettek. A kölesből, hajdinából „szárazon” főztek kását, úgy használták, mint a „rizsát”. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
„Fonyott” kalácsot b)-t, „hőkkönsütött” kalácsot sütöttek lakodalomkor, ünnepre, vagy ha „csépőt a gép”. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

1945 előtt csak „sütt paprikát” csináltak hajába főtt krumplival. (1,2)
A 30-as évektől csinálnak lecsót. Arányok kb. 7 paprika, 2 paradicsom, 1 hagyma + rizs vagy krumpli. Tojást sohasem tettek bele. A paprikából és tojásból ún. tojásos paprika készült. (3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Gyermekkoruktól úgy emlékeznek, hogy a paprikát és paradicsomot is ették nyersen kenyérrel, meg „tisztábul” is. Az öregek nem ették, csak a fiatalság. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Szalugális tésztát, esetleg volt „tőtelékes”. Diós, mákos „hosszúbetli” (beigli” és patkó. (1,2)
Beiglinek nevezték a töltött kalácsot. Fonott kalács is készült. (3,4)

===3.22. ===
Az ünnepi gatya három szélből készült rojtos, azsúros széllel. 1930 körül már csak 2-3 idős férfi vett fel ilyet. (1,2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A háború után tűnt el, de az idős korosztály egy része még ma is ilyet visel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Otthon nem szőttek, két takács is volt a faluban. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az 50-es évekig, de utána is csak nagyon lassan ment ki a „divatból” a fejkendő használata. Az idősebbek ma is állandóan viselik. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. 1940-től az ünnepi szobában már középen egymás mellett volt az ágy. 1945 után teljesen megszűnt a párhuzamos elrendezés a lakószobában is. (1,2,3,4

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
Farsang táján volt a legtöbb. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) szombat (1,2,3,4)

===4.3. ===
Mindkét háznál, vagy ha ennek akadálya volt, akkor a lányos háznál. A főétkezés a lányos háznál zajlott. Éjfél előtt az ifjú pár a lányos háznál, éjfél után a fiús háznál jelent meg. A vendégsereg a helyén maradt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A 60-as, 70-es évektől a kultúrház, mostanában pedig az iskola a fő helyszín. Még a környékbeli falvakból is igénybe veszik ezt a lehetőséget. Kb. 10 éve még Kanizsára étterembe is elmennek lakodalmat tartani a módosabbak. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) „Kuszori”: vendéghívó kétszer hívta meg az összes vendéget: először hétfőn, vagy kedden, majd a lakodalom napján reggel. Aki a menyasszonyt kérte meg, az lett a kuszori is. Később már a szülők, illetve a jegyespár invitálta lakodalomba a rokonokat.
====b) 1930 körül: ====
b) Ma csak a közeli rokonokat hívják személyesen a jegyesek, a távoliaknak csupán nyomtatott meghívó dukál. (1,2,3,4)

===4.6. ===
Nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskában voltak zenész cigányok Pupos Jóska és egy Horváth nevű zenésznek a bandái. Parasztzenészek is voltak (nem cigányok!). Vonószenekar: hegedű, cimbalom, kontra, nagybőgő. Fúvós hangszer nem volt a bandában. A 40-es évektől kezdett divatba jönni a tangóharmonika. A citerát is ismerték, szerették, táncoltak is rá, de nem lakodalomban. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
December 13-án jártak lucázni a gyerekek (fiúk) tarisznyával. Egyéb kellékek: szalma, tuskó, bot, esetleg láncosbot.
„– Szabad-e kotyolni?
– Szabad.
– Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye kettő,
Mind a kettő meddő,
Amit adnak eveszem
Van tarisznyám eteszem,
Szépen megköszönöm.
Kietek tyúkja tojjon,
A másik csatázzon.
Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye három,
A pálinkát várom,
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát,
Ha nem adnak körtét,
Eviszem a Böskét.
Kietek lányának akkora csöcse legyen,
Mint a bugyigás korsó!
Luca, Luca …
Kietek disznajának akkora szalonnája legyen,
Mind ez az ajtó, z’ajtó! (közben bottal ütik az ajtó)
Luca, Luca …”
„Szüpücsöt”: aszalt körtét, s egyéb gyümölcsöt adtak a kotyolásért, diót, almát, kinek mije volt. Ha nem engedték őket kotyolni, akkor visszakiáltották, hogy: „Egy csirkéje legyen, az is vak legyen!” (1,2,3,4)

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Karácsony előtt este szoktak regölni a 18-20 éves legények:
„Adjon az Úristen ennek a gazdának
Két szép tehenet, tehén mellé szekeret,
Szekér mellé kereket, kerék mellé faszöget.
Haj regö rajta, azt is megadhatja az a nagy Úristen.
Ennek a gazdának… van egy szép leánya,
Kinek neve …
Amott van egy szép legény,
Kinek neve …
Összecsöndörödjenek, összepöndörödjenek,
Mint a cica farka, még annál is jobban, mint a Duna hossza,
Még annál is jobban, mint a világ hossza.”
„Tovább is volt, hosszan mondták ezt, csak mink má elfelejtettük.” (1,2)
Még volt regölni. Karácsony és Újév között szoktak járni. Még néhány szövegtöredéket hozzátett az előzőhöz:
„Nem vagyunk mi rablók,
Szent István szolgái,
Hajdinaszár a nadrágunk,
Nyírfakéreg a bocskorunk…
… Isten meg ne mentse,
Kebelébe rejtse,
Kerten át is kapkodja,
Mint a tikot a róka …” (3)

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
5-6-nál több nem volt a 2800 lakosra (2 %). Vénlány több volt. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem tudnak erről. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A gyermekeket megajándékozták, alakoskodás nem volt. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A háború után már nem jártak betlehemezni. A szereplőket felnőttek alakították: pásztorok, vén Koredón, két angyal, Mária, katona. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel a disznók védőszentje. „Szent Vendel elviszi a dög állatokat.” Szent György napkor fogadták meg a cselédeket, május 1-én volt a kihajtás. (1,2)
Szent Vendel általánosan az állatok védőszentje. (3,4)
„Ó Szent Vende, marhák pátfogója,
Végy minket is kegyes oltalmadba.” – vámoscsaláni származású édesanyjától hallotta ezt a fohászt. (4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Esetleg „mumus”, de inkább nem ijesztgették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó ember van benne. (3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Kerecseny]]
[[Kategória:Orosztony]]
[[Kategória:Zalaszentbalázs]]
[[Kategória:Pölöskefő]]
[[Kategória:Hahó]]
[[Kategória:Gelsesziget]]
[[Kategória:Orosztony]]
[[Kategória:Kerecseny]]

Gasztony

2014-05-18T07:52:04Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Gasztony, ?
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Sály Gyula, 1913. katolikus, Gasztony
|-
|
|(2.) László Mária, 1919. katolikus, Gasztony
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Na.
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Gasztony
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.gasztony.hu/pages/telepules.aspx
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Na.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pálfy, Mesterházy, Kovács. (1)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluban uradalom volt, így a környékről cselédség települt be. (1)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A szűk munkalehetőség miatt többen költöztek a városba, Körmendre, Szentgotthárdra. (1)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Nincs hasonló falu. (1)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik semmilyen tájegységbe, népcsoportba. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli vidék a Vend vidék: Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu, Tóthfalu. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem ismernek híres községet. (2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem csúfolták a falut semminek. (1)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Gyakori volt a más falvakkal való házasodás. Ilyen falvak: Vasalja, Taródfa, Vend vidék falvai. (2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend, Szombathely, Szentgotthárd.
====b) Piacra: ====
Körmend, Szombathely, Szentgotthárd.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Szentimrei templom. (2)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Munkába Ilonkapusztára jártak, mint cselédek, summások, továbbá vasútépítésre, bányába. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A Batthyányi uradalomból jártak aratni, csépelni. (1)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban csak egy vesszőkosár-készítő volt, Győrfy János. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak, ezeket szekerekkel árulták a faluban. (2)

===1.16.===
Üvegesek, edényfoltozók, köszürűsök, fazekasok jártak. (1)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek csak kevés vadszőlőjük volt a faluban. (2)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetője van Gasztonynak. (2)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu ünnepe július 2. Sarlós Boldogasszony, ilyenkor búcsút tartanak. (2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan használtak. (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Kézi vetés általános, gépi ritka. (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Mind a hármat használták. (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak. (2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
A mezőn 22 kévét raktak össze, ez volt az 1 kereszt. 4-5 keresztet összerakva kapták a kepét. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
4-5 kereszt egy kepe. (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 144-155 cm volt. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén kalákában jártak dolgozni. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, az uraságnál elevátorral. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg a hajdina termesztése. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 60-as években szűnt meg a hajdina termesztése. (1)
A 30-as években. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát rendekben szárították. Ezeket forgatták, majd szénaszárító állvány segítségével a pajtába hordták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Vasvillával. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) –
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) szeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1)

=== 2.15. ===
Mindenki használt almozáshoz bükk, gyertyán, tölgyfalevelet, csarit. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Igen. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték, amit teherhordásra használtak, kocsinak, amit személyszállításra. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
350-400 cm. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához rudazókötelet használtak. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Egyenes vagy enyhén ívelt, a lovaskocsi saroglyája. (1)

===2.21. ===
Szoktak kettőt is használni szekérkasból, kb. 1,5 m hosszú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak ökröket patkoltak, de csak ha lesántult. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hik!
====c) és balra====
Balra: Hajszt! (1)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca-ne. (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi, ne-ne! (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kendert és a lent lapocka nevű törővel törték. (1)

===2.29.===
Fekvő típusú rokkát használtak. (2)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt elkülönülő házcsoport a falu határán, csak major. Mindig itt volt a falu helye. (2)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat a II. világháború után bontották le. (2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. A zárt kéményt nem ismerik. (2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden résznek külön bejárata volt. Ezek mind a tornácra nyíltak. (2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház, sőt földfalú házaknál is előfordult ez. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata már a 20-as, 30-as években ismert volt. (2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 30-as évektől lett általánossá a kockaházak építése. (2)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Tudnak ilyen házról. (2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Az a), a konyha padlószintjére. (2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az a). (rajz) (2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az a), egyik ágát akasztották a kezek ügyébe (ördögvilla). (2)

===3.12.===
Tarlórépát csak lereszelve savanyítottak, káposztát néha egészben. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a II. világháború után szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) és b). (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a). (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek. Ezt gánicának hívták (hajdinapiskótát is készítettek). (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és b): fonottkalácsnak, kublijupnak nevezték. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyermekkoruk óta ismerik. Paprika és krumpli volt az alapanyag, a hagyma és a paradicsom csak ízesítésre szolgált. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Gyermekkoruk óta fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos beigli, gyümölcsös kenyér, körtés kenyér került. (2)

===3.22. ===
Régen viseltek. (2)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Nem tudják meddig, de viseltek. (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Asszonyok nem, egy férfi szőtt a faluban vásznat, kb. az 50-es évekig. (2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező az udvaron kívüli fejkendő viselet. (2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A II. világháború után szűnt meg a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
Nyáron tartották 1910 körül a legtöbb esküvőt a faluban. (2)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) szombat (2)

===4.3. ===
A lakodalmat otthon, a lányos háznál szokták tartani. A vőlegény otthonában is megvendégelték a meghívottakat. Több főétkezés is volt, az egyik 23 órakor. Gyakran 3 napos volt a lakodalom. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Ma a lakodalom vendéglőben van. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) Vendéghívogatók hívtak a lakodalomra egy héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
b) Meghívókat küldenek. (2)

===4.6. ===
Nem volt szándékolt edénytörés. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket, cigányokat a szomszéd falvakból hoztak. Hangszereik: cimbalom, nagybőgő, hegedű, brácsa, síp. (1)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucázás december 13-á volt. A gyerekek szalmával a hónuk alatt keresték fel a házakat és a következőt mondták:
„Luca, Luca kity-koty, tojjana a tyiktyok,
Lúdjok, tiktyok, lúdjok, tiktyok, fejszétek
Úgy megálljon helyébe, mint a nyárfa helyébe
Hajnalban, hajnal előtt, rózsafa nyílik a háza előtt.
Dícsértessék a Jézus Krisztus!” (2)

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni nem szoktak. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Csak néhány öreglegény volt/van a faluban, kb. 4-5. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
3-4 X-el díszített fazekat ismertek, ezeket a faluban cigányok árulták. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Pünkösdkor a templomnál szoktak tüzet gyújtani. (2)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
December 6-án a faluban krampuszok szoktak járni láncos bottal. (1)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezni csak régebben szoktak. Három pásztor jelent meg a házaknál, kettő vitte a jászolt, a harmadik volt a vezér. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket a csendőrökkel szokták ijesztgetni. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Diódobálás nem volt. (1)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban nem láttak senkit. (1)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Apátistvánfalva]]
[[Kategória:Kétvölgy]]
[[Kategória:Orfalu]]
[[Kategória:Alsószölnök]]
[[Kategória:Felsőszölnök]]
[[Kategória:Szakonyfalu]]
[[Kategória:Tóthfalu]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Szentgotthárd]]
[[Kategória:Vasvár]]

Főnyed

2014-05-18T07:49:52Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Főnyed, 1989. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Varga Ferenc, 1919. Főnyed, Rákóczi u. 21.
|-
|
|(2.) Varga János, 1918. Főnyed, Rákóczi u. 21.
|-
|
|(3.) Varga Jánosné, 1925. Főnyed, Rákóczi u. 21.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Gyurkity Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91nyed
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.fonyed.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az 1200-as években már említik a falut. A XIV. században a király is járt itt. A falu a török időkben elpusztult, a XVII. században újra települt. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Varga, Kovács, Beck, Bojtor (Szenyéről és Böhönyéről), Németh (Szentimrefalváról). (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak róla. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A TSZ-esítés után. Nagyobb településekre. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Tikos, Szegerdő (1920-ban települt). Munkamódszerek, házasságok, azonos gondolkodásmód, Tikosról 1914-ig idejártak iskolába, Szegerdőről is. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Somogyba tartozik. Azon belül a „Maród-völgyéhez”. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Zala, Vas, Veszprém: Őrség, Göcsej, Bakony. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Vörs: A Kis-Balaton központja, sásról, halászatáról híres. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A tikosiakat „gujzeroknak”, mert „megettek egy ilyen madarat, és megbetegedtek”. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Vörsről. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Somogysámson, január 2., augusztus 2., Vörs április, június, Kiskomárom (Zalakomárom), Marcali, Keszthely, Kéthely.
====b) Piacra: ====
Keszthely, naponta volt. (1,2,3)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Főnyed: Szent Márton nap, Szent István nap (1938-tól), Vörsre Jézus Szive napján, Mária szeplőtelen fogantatásának napján (augusztus 22.)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg, Fájdalmas Pénteken, Mária napon. Segesd, Kisboldogasszony napján, Andocs, Csotka. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Nem jártak el. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Aratni jártak Mezőkövesdről, sokan. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Nem készítettek. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Zalai házalóktól. (1,2,3)

===1.16.===
Meszesek: egy Kálmán nevű zsidó Keszthely környékéről.
Gerencsérek: Zalából (új árut terményért cseréltek „egyszer tőtve, kétszer tőtve”).
Üvegesek, drótosok (tótok a Felivdékről):
„Drótozni, fótozni, valamit drótozni,
Láttátok-e enyim sógort valahun?
Láttuk bizony, most ment be a falubul.
Drótozni, fótozni, valamit drótozni!”
„Ablakot csinyáni, ablakot!”
Bosnyákok (Ócsó Jancsik): szerbek. (1,2,3)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A holládi Bari-hegyen. Ott volt a vörsieknek, tikosiaknak is. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A régi falu helyén. A vasútnál, a Gólasfai dülőnél hetven sírt találtak. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Jézus Szive napja. Sarlós Boldogasszony napja (első vágás a gabonában). (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen, kétlevelűt. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A kézi vetés az általános. Gépi vetés ritka. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gráblás és hajmók. A hajmókot gyakrabban használták. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
18-21 kéve egy kereszt. A terméstől függött, hogy hány keresztet raktak összekapcsolva, ezt kepének nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Meghatározatlan számú összekapcsolt kereszt. Termésmeghatározáshoz nem használták. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm alatt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Nem állandó csapat, hanem kaláka dolgozott. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával, gólával, elevátort ritkán használtak. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Nem termeltek. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Csak kapával vetettek. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Renden forgatták, az időjárástól függött, hogy hányszor (jó idő esetén egyszer), majd petrencébe rakták, boglyába gyűjtötték). (7-10 petrence egy boglya). (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Vonyogóval, szénametsző kaszával. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) járomszög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg vagy nyakszeg (1,2,3)

=== 2.15. ===
Használtak, ha elfogyott a szalma. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, ez a régibb. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A kocsit ló húzta, „fürhence volt”. A szekeret ökör húzta. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
400 cm, mindig van vendégoldala. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Csigával, lapickákkal. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2,3)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Ünnepkor használtak kettőt is (akinek volt). (1,2,3)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Fejőke. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) No! (ostorral megérinti)
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hüde!
====c) és balra====
Balra: Hajde! (1,2,3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne! Kihajtásnál a kanász „hünem” szóval tereli őket. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipipipi… (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén szólítják. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágót. (1,2,3)

===2.29.===
A b) típusút. Az a) fajtával sást fontak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen, Jurtapuszta, Csikósház, uradalmi lakások. Régen két falu volt: Pusztafőnyed és Főnyed. Az eredeti falu a temetőnél volt. A török időben elpusztult, ott kerültek elő az 1200-as templom kövei. (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1950 után (a Bari-hegyi pincék között még van ilyen). (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Átépítették, fal mellé helyezték a kéményt. Az utolsót 1953-ban építették át. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A két kijárat az udvarra vagy a gangra nyílt. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Csak ilyenre emlékeznek. A 10-es években már ilyenek voltak. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1950-es évek közepén, azóta nem építenek egysoros házat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen, az utolsót 1953-ban bontották le. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Normál magasságúra. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Csak sima, egyenes pajták voltak. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával vették le a tűzről. (1,2,3)

===3.12.===
Kerekrépát nem, de egy-két egész káposztát tettek a legyalult káposzta közé. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1960-ban. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a)-t. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak. (rajz) (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak ilyet. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Karácsonyra: fonott perec (a,b), vekni, kuglóf. Húsvétra: „szentölt kalács” (cipó formájú). Mindenszentekre: töltetlent nem (csak rétest). Lakodalomra: cukorperecet (b forma), vert perecet (c forma), pálinkás karikát. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Mindig is ettek, paradicsommal is. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig is fogyasztottak. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Sós perecet, fonott kalácsot a) és b) típusút is. Vekni, kuglóf. (1,2,3)

===3.22. ===
Volt olyan, aki az 50-es évek végén is, hat szélből készült. (1,2,3)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 50-es évekig. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen, az 50-es évek végén. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az 50-es évekig. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
Farsang idején. Nagyböjtben és adventkor nem. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) szombat (1,2,3)

===4.3. ===
Mindkettőnél. Két fő étkezés volt, csak a násznép vonult át. (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Egy helyen tartják, általában vendéglőben, csak vacsora volt. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) A fiatalok két-három héttel előre.
====b) 1930 körül: ====
b) Szintén így. (1,2,3)

===4.6. ===
Nem volt. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Helybeli hegedűsök zenéltek (3-4 fő). Nem volt harmonika. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Igen, Luca napkor. Nem alakos. Beköszöntés: „Dicsértessék a Jézus Krisztus, Szabad-e kotyuni?” Fatuskót vittek be. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem volt. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem voltak. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Igen, ismerik. Neki is van, több kereszt van rajta. Nem tudja, honnan került hozzá. (3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt hagyománya. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehem volt, a vörsiek jártak. Szereplők: beköszöntő, két angyal, három pásztor (nevüket nem tudják). (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a farkas, boszorkány. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Diódobálás nem volt. (Egy snóbli szerű játékot játszottak, dióval számolták a pontokat.) (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tudnak róla. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Somogysámson]]
[[Kategória:Kiskomárom ]]
[[Kategória:Zalakomárom]]
[[Kategória:Marcali]]
[[Kategória:Keszthely]]
[[Kategória:Kéthely]]
[[Kategória:Főnyed]]
[[Kategória:Vörsre]]

Felsőszölnök

2014-05-18T07:47:42Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőszölnök, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Sulics Vendelné Braunstein Anna, 1917. római katolikus, Felsőszölnök, Fő u. 333.
|-
|
|(2.) Gyécsek József, 1941. Szentgotthárd, római katolikus, Szentgotthárd, Hunyadi u. 25.
|-
|
|(3.) Köles Józsefné Bajzek Hermina, 1916. római katolikus, Felsőszölnök, Fő u. 330.
|-
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|M. Kozár Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91sz%C3%B6ln%C3%B6k
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.felsoszolnok.hu/pages/telepules.aspx
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Itt a mai patak helyén mocsár volt. Egy Labricz – Fincin nevezetű ökrökkel erre hajtatott. Amilyen ferdén az ökrök mentek, olyan kacskaringósan folyik most a patak. Más határrészekkel kapcsolatban is vannak mondák. „Kroseo” – krajina – körzet 4-5 ház, szomszédok, nem rokonok a lakók.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Embersics, Bajzek, Grebenár, Lázár, Gyécsek, Gáspár, Rogán, Sulics, Horváth. Régebben ide költözött magyar családok: Csizmás, Hajba, Varga, Török. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számban nem települtek be a faluba, néhány magyar család jött, Csizmás, Varga, Török. Házasodással került sok legény ide, mivel a faluban határőrlaktanya van. A vidék jelenleg nagyon népszerű a pestiek körében, egy pesti család már állandóan ideköltözött. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A lányok mentek férjhez Somogyba, Alföldre, Veszprémbe. Sokan költöztek el Szentgotthárdra, Szombathelyre. 1939-40-ben néhányan külföldre, Ausztriába. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hét hasonló község van a vidéken ahol szlovénül beszélnek, mint ők.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A vidéket melyhez tartoznak Vendvidéknek Slovenska okroglina, Slovenska krajinának hívják.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudják.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudják.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falu egyes részeinek csúfneve: Békaváros, Kakasdomb, Szobota, Kárbüláske, Cigájnegausz, Grbéénscsek. (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben inkább egymás között házasodtak a fiatalok vagy másik szlovén községből.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Gyanafalvára (Zenavce), Jennersdorfba jártak. Teheneket egymástól vásároltak a faluban.
====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máriacell
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Egy-egy idénymunkára (aratásra, cséplésre, répaszedésre) a pallér toborozta a faluban az embereket és csoportosan indultak erre a munkákra. Az öreg Gáspár, Cserpnyák voltak a faluban a toborzók. Ma a Zsohár a faluban a toborzó.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba más falvakból nem szoktak munkára jönni.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Régen is, ma is készítenek a faluban kocsikasokat, vesszőkosarat, fűzfa és szalmafonatú edényeket, favillát, fagereblyét. Vásáron vagy más faluban nem árulták. Maguknak vagy falubelieknek készítettek csak.
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Amíg élt a Törk fazekas, addig nála vették a cserépedényeket itt a faluban. Utána pedig ide jöttek búcsúkor a fazekasok és azokból vásároltak.

===1.16.===
Búcsú alkalmából cipészek (saustarge, sabau – szabó, masár – hentes) hozták el áruikat. Tojás- és almafelvásárolók is jártak (pl. Lang Ödön). Utóbbi lovaskocsival, majd teherautóval gyűjtötte be az árut, az 50-es évek elejéig.
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem emlékszik, hogy szőlőhegy lett volna a faluban.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen a templom körül volt a temető. A templom régen kálvinista volt (kalavinge so prejk méli). A mai temetőhöz is már hozzávettek telket, mert kicsi lett a régi.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Ma a plébániába Felsőszölnök és Ritkaháza tartozik. Régen Trdkovo (Magasfok – ma Jugoszlávia) és Martinje (ma Jugoszlávia) is ide tartozott. A templom védőszentje Keresztelő Szent János (Ivan Karstiteo) Búcsú többszöb is van a faluban: vízkeresztkor, (na trej královo), negyedik vasárnap húsvét után (po vüzmi strta nadela), szentségimádáskor, János napkor (na Ivsana dén). Fogadott ünnepekről nem tudnak.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Csak egy boronát használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Ma is kézzel vetnek, csak két gazdaságban van vetőgép (7-8 éve).
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót (vile) használnak ma is. Emlékezetük óta használják. Általános.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát (klin), melynek vastagabb végén lapos nyílás volt, ebbe dugták bele a sarlót.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egy kepe (bak) 10 kévéből áll (búza és rozs). Így könnyebben szárad, mivel ez a vidék esős. Csak kb. 10 gazdaságban rakják keresztbe (kriz) a gabonát – ebbe 21 kéve kerül búzából és rozsból is. A többség német módra kepébe rakja a gabonát, akik keresztbe rakják, azok magyar módra rakják. Az könnyebb és gyorsabb, kevesebb vele a munka.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Általában 30-40 gabonája van egy gazdaságnak, az 50 kepe már soknak számít.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
145 cm alatt: 139 cm.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A csépeltető gazdák segítettek egymásnak, általában a szomszédok.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Villával – z vilami – mindenki.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Kb. 15 éve nem termelnek hajdinát. Csak egy gazda termeszt ma is – a Kakasdombon, Skaper József – ő takarmánynak használja.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Z motkof nuzusejkamo – kapával vágnak a földbe gödröt és úgy ültetik, nem eke után.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet szétterítve b).

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Mindenki használja a faluban – locné-seeno (mindegy).

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Guzs – klin, igaszeg – djarmak.
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Igen, mindenki, egész évben.
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Körtefejk – nyaklós tartólánc.
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A lovas és marha fogat neve ugyanaz: kaula.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Nyújtott szekér hossza 5 m – fát, szénát, kévéket szállítanak vele a rövid 2,5-3 m

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nincs más eszköz – nyomórúd – zrd, kötél – vauze.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Saroglya – suber, enyhén ívelt.

===2.21. ===
A hántolatlan fűzfavesszőből készült kocsikas (kos) a szekér hátuljáról a szekérderék közepéig ér. Háta fölül enyhén ívelt.
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Patkolták a tehenet. Amelyiknek puha a patája és kemény úton kell járni, azt meg kell patkolni. De ez nem olyan, mint a ló patkója. Elől egy kis darabon patkolják meg, félhold alakú patkóval. Középen nincs rajta vas. Addig rajta van, amíg el nem kopik. Ha elhagyja, újat kell csináltatni. Itt a faluban a kovácsok patkolták a teheneket. Ma már nem patkolják a teheneket, mert nem használják annyit igavonásra.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Fejőedény – doginjek.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne! Hájst ne!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Ce tak tá tarbej té – ca (ha arra felé)
====c) és balra====
Balra: Ce k sebi té – hájst (ha hozzám)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Nem tudja.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipipipi ...

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Az a) tiló típusú törkő – trlica.

===2.29.===
Fekvő rokka – kauce.
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tud róla.
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékszenek rá.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem emlékszik. A mászókéményes (sámedli spajet) tűzhelyeket már az I. világháború előtt megtaláljuk a faluban, Jennersdorfból (Zenavce, Gyanafalva) jött német mesterek rakták. A mi konyhánkban 1939-ig volt nyílttűzhely (gniske).

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Tarnác – tornác.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparhelt – sámedli spajet – már az I. világháború előtt is rakattak jennersdorfi mesterekkel.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az adatközlő emlékezete óta nem építettek egysoros házakat (ftélgnjena iza), a házak többsége a faluban L-alakú.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét a konyha padlószintjére építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A b) a két ág közé fogták a fazekat. Olyan is volt, aminek két kicsi kereke volt – kauca.

===3.12.===
A tarlórépát 2-3 asszony gyalulta, besózták, köménymagot tettek rá, egy kis babérlevelet és úgy savanyították mint a káposztát. Egy 8-9 tagú családnál egy hordó káposztát és egy hordó répát savanyítottak.
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. 1965-ig sütöttek otthon kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőíves kenyértartó – krsünjek. Volt nagy és kicsi, attól függ, kinek mekkora kemencéje volt, hány kenyérre való. A kamrában fölakasztották. A lakodalmi kalácsokat (5-6 kenyérre való a kicsi is itt tartották).

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az ütő a fogórészénél keskenyített.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Kemencében főztek, sütöttek és cserépedényben. A hajdinát vízzel, tejjel összekeverték és bedugták a fazekat a kemencébe fölforrt, megsült és kész volt a „sült kása” – „pecana kasa”. Liszttel nem sűrítették a kását. Egyesek tökmagolajt is öntöttek rá, úgy jobb volt (tikevni oli).

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Húsvétra fonott kalácsot sütöttek – kraugle kokléáce smo piskli,na kito smo spleli. Húsvét napján rántottát sütöttek 20 tojásból, kis tejjel – cvrtina. Ezt ették ebédre. Karácsonyra kalácsot nem sütöttek, csak mákosat. Mindszentekre (na is svécovo) – zonke – kelt tésztát répával és tört tökmaggal töltöttek meg – éjjel kitették az asztalra a lelkeknek (düsice pridejo) vízzel és késsel, vagy kés nélkül – „törni is tudtak maguknak a lelkecskék”. Lakodalomra és keresztelőre is sütöttek sima köralakú kalácsokat. Mindenszentekre a pékek – hailigestriclit sütöttek. Az egy ujjnyi széles fonott kalács volt.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Akinek sok paprikája és paradicsom van a kertben a sokszor főz. A paprikát belevágják a zsírba (van aki hagymát is tesz alá) utána a paradicsomot, egy ideig főzik, utána tojást ütnek rá. Egy kis pirospaprikát is tesznek rá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot a háború (1945) óta fogyasztanak rendszeresen. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, hosszúkás fonott kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

===3.22. ===
Náluk nem, csak magyar vidéken szokás a bő fehér nadrág viselete. Itt a kék kötény a férfiak állandó öltözéke még ünnepnap is. (1,2,3)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel a 40-es évekig viseltek, utána már csak a nagymamák. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Asszonyok nem szőttek vásznat itt, férfi volt a takács. Vakter majd Deutsch nevű takácsaik voltak. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt ilyen szokás, általában kendőben járnak az asszonyok bent is, kint is. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Még ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymásmellé tétele. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt a farsangban tartották, ha abban az évben nem volt a farsang alatt lagzi, akkora farsang idején végén, húshagyó kedden rönkhúzást tartottak, tartanak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 előtt szerdán vagy csütörtökön volt az esküvő, szombaton nem. Az esküvő mindig korán reggel volt. Pénteken, szombaton és vasárnap nem volt szabad lakodalmat tartani, csak munkanapon. A II. világháború után is így volt. 1960 óta szombaton vagy vasárnap tartják az esküvőt.
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Ha a menyasszony és a vőlegény gazdag volt, akkor mind a két háznál. Először a menyasszonyos háznál (par snajej) – egy nap és egy éjszaka. Estefelé a vőlegény házához mentek, ott másnap késő estig tartott a lakodalom. A menyasszonyos háznál az ő rokonai voltak a vendégek, a vőlegényes háznál, a vőlegény rokonai. 100 tojásból sütöttek rántottát – cvrtina. Akkor még sütemény nem volt. 1945-től sütnek süteményt, torta nem volt, csak kuglóf, fánk, rétes, kalács, forgácsfánk. Az első vacsora volt a rántotta, a második a rétes.
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1983 óta járnak Szentgotthárdra a kaszagyári étterembe. Előtte való évben még tartottak otthon lakodalmakat, vagy a kocsmában.
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
Ha nincs vőfény, aki a vendégket hívja, akkor a jegyespár hív, de ma már többnyire nyomtatott meghívókkal hívnak lakodalomba.
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A felhordó egy rossz tálban kis vízzel bejött és elesett (nem leves volt a tálban) összetörött a cserépedény vagy tál. A szakácsnők pedig fakanállal verték. Nem azért, hogy szerencséje legyen a menyasszonynak. A nagynénje azt mondta, tegyen két almát az ingjébe, akkor szép gyerekei lesznek. Amikor az esküvőre megy a menyasszony, akkor. Útközben, ha szép gyerekkel találkozik, adja oda nekik, akkor neki is szép gyerekei lesznek.
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A szegényebbek kér harmonikát fogadtak. A módosabbak Stankovciból vagy Muraszombatból (Cicere-banda) hozattak zenészeket.
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucázás kb. 50 éve nincs a faluban (ne odijo ec po kokodákanje). December 13.-án jártak, fahasábokat hoztak a konyhába lés kotkodáltak.
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem regölnek.
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen sok volt, már meghaltak. Ma kb. 3-an vannak. Régen azt mondták, azért nem házasodnak, mert télen nem akarják etetni a feleségüket, akkor csak esznek. A nyár rövid, annyit nem dolgozik, hogy télen is etetné. De nem jártak jól, mert öreg legények maradtak és most szociális segélyen élnek.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem láttak ilyent.
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismerik.
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon rongyos ruhában, láncokkal átkötözve, láncokat csörgetve, álarcosok – Maklauske – járnak házról-házra ma is.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Kb. 1972 óta nem járnak betlehemesek (bertlehemeske). Három pásztor – pastérge – járt. Az egyik betlehemet fogtak, amiben gyertya égett. Magyarul és szlovénül énekeltek. (Grejdo pastérge, Mennyből az angyal.)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel pásztor volt – a tehenek védőszentje.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A felnőttek felöltöztek mint egy madárijesztő, arcukra álarcot (lafli) tettek – a gyerekek nagyon megijedtek és gyorsan elkezdtek imádkozni. Két hétig jók is voltak. A Mikulásoktól is féltek a gyerekek, akik Miklós napján jártak.

===4.17. Diódobálás ===
A diódobálás szokását nem ismerik. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Csak azt látta, hogy a telihold (pun mejsec) olyan, mint egy emberi fej. A holdkórosokról is hallott, éjjel kint járkáltak.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Gyanafalva]]
[[Kategória:Jennersdorf]]
[[Kategória:Máriacell]]
[[Kategória:Gáspár]]
[[Kategória:Cserpnyák]]

Felsőrajk

2014-05-18T07:45:04Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőrajk, 1986.
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Lőcz Gyula, 1914.
|-
|
|(2.) Lőcz Gyuláné, 1919.
|-
|
|(3.) Kovács József, 1919.
|-
|
|(4.) Kovács Józsefné, 1921.
|-
|
|(5.) Kovács Sándor, 1911.
|-
|
|(6.) Kovács Sándorné, 1919.
|-
|
|(7.) Sabján Bálint, 1903.
|-
|
|(8.) Kovács Károly, 1907.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Böcskei Géza
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91rajk
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.felsorajk.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Már a XII. században a Házhelynek nevezett dülőben állt 6 ház. A török időben pusztult el. A mostani falu első házait a mostani új iskola környékén építették meg a törökök kivonulása után. A régiek elmondása után itt 7 család települt le. A Kováts nevet viselték. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kováts, Sándor, Balogh, Kucséber, Vigh, Sabján, Szanyi, Cziráki. (1,4,6)
Németh, Lőcz, Magyar, Vodinák (később települtek). (5,7)
Simon (nem tudják honnan jöttek). (2,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Idegen nemzetiségűek nem laktak Felsőrajkon. Az 1800-as években zsidók települtek be: Stejner, Handlej, Golsmidt, Weisz (hentesek, boltosok, kocsmárosok). (1,2,3,4,5,6,7,8)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az I. világháború előtt a szegénység elől sokan mentek Kanadába, Amerikába. Pánczél Károly, Vigh Samu, Lőcz Mária és még 8-10 család. (1,2,3)
Nem sokan menekültek ki Kanadába, Amerikába, talán 8-10 család. Az 1910-es években mentek ki: Németh, Máté Kovács István. (4,5)
Volt, aki kétszer is kint volt. Két-három család vissza is jött. (6,7)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A beszéd, gazdálkodás, állattenyésztés miatt Felsőrajkhoz Zalaszentmihály, Hahót, Pölöske, Dióskál községeket tartják egyenrangúnak az adatközlők. Pötrére, Alsórajk gazdagabb, büszkébb község. Alsórajknak az állattenyésztés, szőlőtermelés, Pötrétének az állattenyésztés alapozta meg hírét. Pacsa járási székhely, boltjai, téglagyára, cserépgyára, szeszfőzdéje adta a rangot. (1,2,3,4,5,6,7)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Felsőrajkot egyik tájegségbe sem sorolják be. Ha netán Göcsejiekhez hívták őket, azért haragudtak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
Hahótot már Göcsejnek tartotta. (6)
Őrséget, Hetést ismeri, mint tájat. (7)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Göcsej, Őrség, Hetés tájegységként sorolják fel. Többről rákérdezés után sem tudnak. Hetést szövéséről emlegették. Göcsejhez sorolták Hahótot, Söjtört, Bekót, Tárnokot, Novát. (1,3,6,7)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Malomjairól híresek: Pacsa, Gelse, Hahót, Alsórajk, Zalaszentmihály. Téglagyára volt: Pacsa, Dióskál, Búcsúszentlászló. Üzletei miatt: Pacsa, Gelse. Hahótot, Kerecsényt bicskás falunak csúfolták, mert a búcsúk legtöbbször bicskázással fejeződtek be. (4)
Söjtör Deák Ferenc szülőhazája. Egyéb zalai hírességekről nem tudnak a kérdezettek.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolkodó mondásokat. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Házasodás a környékbeli községekből történt. Elmennek leánynézőbe Dióskálba is, mert a lánnyal szőlőterületet kaptak. Aztán jártak Pötrétére, Alsórajkra, Pacsára, Gelsére, Igricére. Távolabbra már csak szórványosan jártak. (1,2,4)
Leginkább a fárába tartozó községből hurcoltak asszonyt. (6,7)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pacsa, Gelse, Zalaapáti, Kanizsa, Szentgrót, Keszthely. Csikó- és lóvásárra elmentek Somogyba is: Marcali, Böhönye, Csurgó.
====b) Piacra: ====
Kanizsára jártak leginkább, mert a pacsai piac szegény volt. Fejen, fejvékában vitték a portékát. Egyéni holmik vásárlására Kanizsára jártak. Jobban lehetett válogatni, mint Pacsán.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszéd falukba, a rokonság meghívására.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászló, Sümeg, Vasvár (Nagyasszony, Kisasszony). Előtte napon gyalog indultak búcsúi zászlókkal, a batyukat fogadott kocsi vitte a prosecció után. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Fehér megyébe mentek summásnak a 30-as években. Nem jelentős létszámmal. (4,6)
Sok volt az uraság, volt hónapos munka bőven itt is. Sőt még vendeket is hozattak az uraságok kis számba. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem nagy számban vendek jöttek Muraközből. (2,4,6)
Hegységneveket nem tudtak felsorolni. A helyiek vállalták fel a hónapos munkát az öt uraság földjén. (5,6,7,8)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Favilla kivételével minden mezőgazdasági eszközt helyben készítettek el. Volt két ügyes kovács: Lőcz és a fia. (2,3,4,5)
Favillát a pacsai vásáron szoktak venni, ahová a vendek hozták a Muraközből. A legszebb kocsikasokat főzött fűzből a Vigh és Szőke családok készítették. (3,4,7)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sümegiek, szombatfaiak (Vas megye) ősszel hozták a cserépedényeket kocsival. Szemes terményért cserélték. Legtöbbször a kocsma udvarán pakoltak ki. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===1.16.===
Fazekasok Sümegről. Szombatfárók meg más Vas megyei falukból jöttek. Bosnyákok (ócsó jancsisok) késeket, ollókat, borotvákat árultak. Paprikások Kalocsa környékéről. Pénzért decis bádogpohárból adták a tört paprikát. Az 1920-as évektől helyben is termeltek paprikát, ezért hamar megszűnt ennek árulása. Meszesek Sümegről hozták a darabos meszet, pénzért. Néha jöttek Guttorföldéről is. Fűrészesek osztrákok voltak a 20-as évekig. Drótosok a 35-ös évekig jártak a Felvidékről. Pántlikásokkal a pacsai katonai sorozások idején találkoztak. Rongyos zsidó Kanizsáról járt a környékén. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A felsőrajkaiaknak leginkább a dióskáli határban, az Ungi hegyen volt szőleje, pötréteieknek meg a rajki hegyen. Az Ungi hegybirtokhoz leginkább nősülés útján jutottak a rajkaiak, a Rajki hegyen a pötrtéteiek úgyszintén, csak másodsorban vétel útján. Ungi hegy borának minősége a Pogágyváriéval vetekedett, a rajkié gyengébb minőségű volt. Átlagosan egy gazdának 800-1200 négyszögöl szőlőterülete volt. Persze voltak módosabbak is, elsősorban az alsórajkiak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A törökök kitakarodása óta a mai temetőbe temetkeznek. A falu határában más temetőről nem tudnak. (2,3,4,5)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel az állatok védőszentje. Ezen a napon nem dolgoznak az állatokkal. Fogolykiváltás napja (szeptember utolsó vasárnapja, háború emlékére, életben maradtak), Szent Antal jégverés fogadott napja. Nem mentek a szőlőbe dolgozni. Búzaszentelő napja. A processzió kimegy a határba. A megszenteléstől jó termést vártak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Általánosan használták a 2-3 tagból álló boronát magtakarásra. A 4 tagból állót a tehetősebb gazdák és az uradalmakban használtak. Az 1-es faboronát tehenes gazdák használták kizárólagosan. A vasvázas eke és borona elterjedése azért általános a 20-as évektől, mert a faluban 2 kovács mester volt. Aprómag takarásához általánosan használták kökénybokorból készült sövényboronát. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Gépi vetés csak az uradalmakban folyt. A faluban a kézi vetés volt az általános. Párfödél (abrosz) ruhába öntötték a magot, s abból vetették. A gépi vetés 1945 után vált általánossá. (Párfödél ruhát lucerna és egyéb zöldtakarmány haza hozására is használták.) (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Általánosan a kaszacsapós volt az elterjedt és általánosan használt. Nem használták a villást, illetve gereblyést aratáskor. Időpontot az adatközlők mondani nem tudtak. Már gyerekkorukban láttak ilyet. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ilyen formájú kévekötő fát nem ismertek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból 21 kévét raktak 1 keresztbe. Alsó kéve neve „pap feleségi”, leszorító vagy fedő kéve neve papkéve. Általában 8-15 keresztet raktak egy kepesorba. Ez még függött attól is, hogy milyen széles volt a learatott tábla, illetve a termés mennyiségétől. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározott számú kereszt. Használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 140 cm-nél hosszabb volt, a hadaró hossza 80-100 cm között változott. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat (rokonság, szomszédok álltak kalákába), a géptulajdonos csak a gépészt és etetőt biztosította. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Felsőrajkon 2 cséplőgép-tulajdonos volt. Mindkettőnek volt elevátere is, tehát az egyéb szalmahordást nem művelték. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1945-ben szűnt meg a hajdina termesztése. (1)
Az első TSZ megalakulásáig termelték. (3)
Egyáltalán nem termelték, mert nem volt a föld termelésére. (4,5,6,7)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1940-es években néhány gazda burgonyát eke után rakta és a II. világháború befejezése után vált általánossá. Minden második ekehajtás sorába 4 ujjnyi magasságba helyezték krumplit. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Ha vékony volt a rend, akkor forgatatlanul száradt, ha vastag volt a rend csak akkor forgatták át (ami alul volt az átfordításkor felülre került). Ha többször megázott a széna, akkor minden ázás után forgatták, majd ágyásba tolták, petrencébe rakták, 4-5 petrencéből boglát készítettek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraz takarmányt a pajtából villával hordták az istállóba. A szénát az istálló padlásán és a pajtában tárolták. Csak az a széna került kazalba, ami nem fért be a pajtába. Ezt a kinti száraz takarmányt hordták petrencésrudakkal a pajtába és tárolták ott. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) köfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) vonyó, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4,5,6,7,8)

=== 2.15. ===
Almozáshoz a fák levelét csak olyan esztendőkben használták, amikor kevés szalma termett. Ilyenkor ősszel a gyümölcsösben, illetve a közbirtokossági erdőn a levelest összegereblyézték és hazafuvarozták. Ritkán szoktak tavasszal is levelest ilyen módon gyűjteni. (Urasági erdőben tilos volt a levélgyűjtés.) (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
A ló befogásánál 1930 körül a szügyre erősített tartóláncot csak elvétve használták. Ez inkább a 40-es években vált általánossá. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Az ökrök és tehenek után futó jármű neve szekér, a lovaké a kocsi. A kocsi rúdját „gyóta” tartotta és még a hámfatartó (lábcsó) különböztette meg. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány szállításához a 4 m hosszú ún. hosszi oldalt vendégoldallal végezték, a burgonya, kukorica hordásához rövid oldalú 2 méter hosszú oldalú járművet használtak. Elől és hátul suberrel zárták le az oldalt, hogy a termény le ne potyogjon. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A szálastakarmányok szállításánál a csigát az 1930-as évektől használják. A nyomórúdon átvetett kötelet a csigához rögzítették és lapickával addig csavarták a kötelet, amíg a takarmány megfelelő törmörségű lett. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A kocsi és szekér első és hátsó saroglyája enyhén ívelt volt, de használták az első és hátsó subert is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.21. ===
A szekérkas formája szögletes, az ülő rész alatti üregben különböző használati eszközöket tároltak (ívóvíz, étel, kisebb szerszámok, stb.). Csak egy kast használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Vonómarhát az esős és az ökröket téli időszakban szokták vasaltatni. Esős időszakban azért vasaltattak, hogy pata ne repedjen, téli időszakban „fagypatkót” helyeztek el az ökör lábán, nehogy a jeges úton elcsússzon. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. A 20-as években fazsétert (bognár csinálta), ezt váltotta a pléh, majd zománc zséter. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne, Bárány, Rózsa! Na, Jézus nevében induljunk!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hi!
====c) és balra====
Balra: Hakk!
Kisebb borjak neve a becce. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coli-coca ne. Cocane-ne. (1,2,,3,4,5,6,7,8)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi ne. Pi-pi-pi-pi. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Bodri eszne. Lexi ne. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez kendertörőt és a len töréséhez sulykot használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===2.29.===
A faluban zömében a ferde b), az álló a) típusú rokkát használták, de volt néhány álló típusú rokka is. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A mai község határában nem volt elkülönülő házcsoport, aminek külön neve volt. A régi falu a XII. században a Házhelynek nevezett határrészben volt. A török hódoltság megszűnése után települtek az ősök a mai helyre. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat az 1950-es években bontották le. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az adatközlők elmondása szerint a 20-30-as években folyamatosan szűntek meg a szabadkéményes, füstkéményes épületek és tértek át a zárt kéményes építkezésre. Ezt a környék 3 téglagyárának, cserépgyárának tulajdonítják. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A szoba + konyha + kamra bejárati ajtói a pitarból nyíltak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban keresztmestergerendás ház nem volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1930-as évektől kezdve lett általános a rakott sparhertek használata. Az első rakott tűzhely 1910 körül készült. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kockaházak építése az 1960-as évektől lett általános a faluban. Ettől az időtől szűnt meg egysoros és utcafrontos házak építése. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Több olyan ház is volt, amelynek szobájában egykor konyhából fűtött kemence volt és nem kályha. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50-60 cm-es padkára építették a konyha jobb sarkába. Félkörben padkával látták el. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Hosszúkás, tégla alakú pajta a jellemző, leeresztett toldásúval 1-2 helyen találkozunk. Pajtarésznek nincs külön neve, mindig az istállóhoz csatlakoznak. A pajtának ezen részében tartják a szekeret, szecskavágót. Innen van a feljáró az istálló padlására is. Ha a pajtához féltetős épületet toldottak, annak a neve fészer vagy pajtafia. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Kemencében, kályhában, nyílt tűzhelyen a főzéshez a vaslapátot használták, azzal rakták be, illetve szedték ki az edényeket. Ha kemencében, vagy nyílt tűzön főztek, akkor használták a fazékkiszedő villát. A kerekes kiszedővilla két ága közé fogták a fazekat. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.12.===
Tarlórépát hordóban savanyítottak. Töltöttkáposzta készítéséhez kápsoztafejeket is savanyítottak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 1960-as évtizedben szűnt meg a házi kenyér házi sütése. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Zömében a csillagos a) formájú kenyértartót használták a kamrában. De akadt vesszőíves és egyéb formájú is. Használták a b) típusú kenyértartót is. Az a) típusnál X alakú lécet a rajzon jelzett félköríves helyett. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Az 1950-es évekig használták füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ismerték a cserépből készült vajköpülőt is, de nem használták, mert óvatosan kellett a vajat benne köpülni. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Fából készült hajdina- és kölestörő ilyen formáit az adatközlők nem ismernek. Mindkét termény koptatása Bakó majorban történt bérmunkában. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinalisztet sűrűre felfőzték, kiszaggatták, hagymás zsírban megforgatták és tálalták. E gánicán kívül főztek levest is. Inkább hurkába használták fel. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A jelentősebb ünnepekre fonott hosszú, fonott köralakú és kiflialakú kőtt kalácsokat készítettek. A kiflialakút dióval, mákkal, vagy lekvárral töltötték. Szalakális tésztát a 40-es évektől készítenek, süteményeket az 50-60-as évektől fogva. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1920-as évektől folyik itt a paprika termesztése. Lecsót is nagyon régóta készítenek. Készítéséhez használnak: 1 fej vöröshagyma, 3 közepes nagyságú paradicsom és igényeknek megfelelő paprika. Burgonyát nem tesznek bele. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1925-től fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kőtt fonott, hosszúkás, fonott köralakú kalácsot, kiflit alakú beiglit (dió, máki vagy lekvár töltelékkel). (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.22. ===
Régen a férfiak 7 szeles gatyát viseltek ünnepre felsőruhaként. Hét közben csak 2-3 szeles gatyát hordtak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az öregasszonyok mindig féruhásak voltak. A fiatalok az 50-es évektől hordanak egyberuhát is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A falunak asszonyai szőni nem szoktak, csak fonalat fontak és a helyi, illetve Pörétén iparengedéllyel rendelkező takácsok szőtték meg. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Ilyen szokás nem volt a faluban. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A háború befejezése után kezdett szokássá válni, hogy a lakószobában az ágyakat párhuzamosan egymás mellé tették. Ahogy szűnnek meg az ágyas bútorzatok, úgy szűnik meg e szokás is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
1910 körül a téli időszakban tartották a legtöbb lakodalmat. Nyáron nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) szombat (1,2,3,4,5,6,7,8)

===4.3. ===
A lakodalmakat zömmel a lányos házaknál szokták tartani, ritkábban a fiús háznál. Ritkán volt, hogy mindkét háznál tartottak. Két főétkezést csak a násznép kapott (ebéd, vacsora). A vendégek főétkezése a vacsora volt. Őket az esküvő előtt uzsonnáztatták. Ha két helyen folyt a lakodalom, akkor a lányos házhoz az ő, fiús házhoz a fiú meghívottai voltak a hivatalosak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Az 1980-as évektől csak egy háznál tartanak lakodalmat, ahová a meghívottak 3, esetleg 4 fő étkezésben részesülnek. A házaktól a lakodalmi ünnepség a Művelődési Otthonban került megtartásra. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
a) Vendéghívogatók hívtak lakodalomba.
b) A menyasszony és vőlegény hív. Távoliak meghívása levél útján történik. Több héttel a lakodalom előtt megkezdik a meghívást. Mindenkit egy alkalommal keresnek fel. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
Különleges népszokásokat a faluban nem követnek. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A lakodalmasoknak a helybéli banda szolgáltatta a zenét. A 30-as évekig rezesbanda (trombitások) szolgáltatta zenét. Őket szorították ki fokozatosan a cigányzenekarok (hegedű, cimbalom, stb.). (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucázás december 13-án volt. Szalmára térdelve versike elmondásával történt.
„Luc, Luca kitty-kotty,
Ha nem adnak litty-lotty,
Levágom a gérendát,
Megeszem a szalonnát.
Luca, Luca kitty-kotty.”
Az 1930-as évektől a plébános megtiltotta a gyakorlását. Nem tudják miért. (1,2,3,4,5,6,7,8)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
István napján szoktak regölni a legények. Még távolabbi falukból is eljártak regölni. Több évtizede a népszokás megszűnt (a pap betiltotta, nem tudni miért). Most próbálja az egyik nevelő ezeket a népszokásokat az iskolásokkal újra kezdeni. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nagyobb számban öreg legények nincsenek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Az X-el, illetve kereszttel díszítettet nem látták az adatszolgáltatók. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Fáklya, söprű vagy egyéb tárgyaknak gyújtása, stb. szokások nem éltek a faluban. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós-napi szokások nem voltak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Évtizedek óta nem betlehemeznek, így a játék szereplőit sem tudták az adatszolgáltatók felsorolni. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Mártont tisztelték az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4,5,6,7,8)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Krampusz! Elvisz zsáktyába cigán! Elvisz a kémányseprő! (1,2,3,4,5,6,7,8)

===4.17. Diódobálás ===
Karácsony, szenteste nem voltak ezzel kapcsolatosan sem szokások. (1,2,3,4,5,6,7,8)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Fejszét emelő, fát vágó embert. Nem szabad vasárnap fát vágni. A többiek nem láttak a Holdban semmit. (1,2,3,4,5,6,7,8)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Felsőrajk]]
[[Kategória:Zalaszentmihály]]
[[Kategória:Hahó]]
[[Kategória:Pölöske]]
[[Kategória:Dióskál]]
[[Kategória:Pötrér]]
[[Kategória:Alsórajk]]
[[Kategória:Pacsa]]
[[Kategória:Gelse]]
[[Kategória:Hahó]]
[[Kategória:Gelse]]
[[Kategória:Hahót]]
[[Kategória:Söjtör]]
[[Kategória:Csurgó]]

Felsőpaty

2014-05-18T07:37:52Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőpaty, 1992. február
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Boros Béla, 1915. Felsőpaty
|-
|
|(2.) Boros Béláné, 1920. Felsőpaty
|-
|
|(3.) Varga Józsefn, 1920. Felsőpaty
|-
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1bapaty
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.rabapaty.hu/hu/bemutatkozas
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falutól kb. 500 méterre volt egy Kárópatynak nevezett település, ez lehetett az eredeti falu. (3)
Nem tudnak róla. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Szabó, Kampel, Kiss, Lengyel, Vida, Fülüp (Alsópatyról származnak), Hajas, Németh, Varga, Sipos. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről. Régi földbirtokosok voltak (több száz hold) Bacsák, Barcza, Szigethy, Hajnal, Szarvas. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak kitelepülésről. Az I. világháborúban mentek néhányan Amerikába, ezek többsége hazajött. Amikor a sárvári selyemgyár megszűnt (20-as évek), vittek ki munkásokat Franciaországba. A II. világháború után elment néhány család a faluból. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Bogyoszlót, Alsópatyot és Jákfát sorolják hasonló községként. Alsópaty-Bogyoszló és Felsőpaty egyesüléséből lett Rábapaty. Alsópaty, Jákfa, Ölbő és Zsédeny tartozott a jegyzőséghez, melynek központja Felsőpaty volt. Utolsó két falut nem említik, mint magukhoz hasonló települést. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartoznak bele tájegységbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Répcemente: Hegyfalu, Nagygeresd, Damonya, Mesterháza. A felsorolás nem teljes. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Bogyoszlóban kosárkötők laktak. Az alsópatyi uradalom Felsőbüki Nagy Sándoré volt. Ennek az embernek akkora birtoka volt, hogy „Alsópatyon ráállt és egész a Balatonig tudott lemenni a saját birtokán”. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nyomjátok zsédenyiek!
Pörkölt ölbőiek (sok pajtát felgyújtottak a biztosítás miatt).
A falubelieknek mondták. Dícsértessék, patyiak vagyunk. Amikor tűz volt Ölbőn, patyi tűzoltók mentek át. Olyan békések voltak, hogy így köszöntek.
Kanyarít, mint a kónyi bika.
Akkora, mint a babóti kereszt (Sopron megye). (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régen gyakoribb volt a falun belüli házasság. (1,2)
A 3-4. falunál messzebről nem házasodtak. A „Patyok” összeházasodtak. Szórványosabb Sótonyból, Nyőgérből, Ikervárról, Jákfáról, Damonyáról, Nagygeresdről. Ez is, az is előfordult. A katolikusoknál több a vidéki házasság, a reformátusok inkább a faluból házasodtak. (3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásár:
Sárvárra jártak a legtöbbet. Évente négyszer volt országos vásár és minden hónapban havi vásár. Hegyfalun negyedévenként volt vásár. Az 1920-as évekig a falunak is volt. A régi gazdák távolabb is elmentek állatot vásárolni: Rum, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Türje, Pápa. Utóbbinak híres marhavására volt. A II. világháború előtt Vasegerszegen, Szemerén, Vásárosmiskén is volt vásár.

====b) Piacra: ====
Sárváron hétfőn volt hetipiac. A faluból nemigen jártak, legfeljebb disznót vittek.
Búcsú:
Alsópatyra és Jákfára jártak leggyakrabban. Alsópatyon Nagyasszonykor, Jákfán Szent Mihálykor van a búcsú. Megjegyzik, hogy „Ölbőn csúnya, vérengzős népek laktak”.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsújáróhely:
Cellbe jártak proseccióval Mária napkor (szeptember). A régi öregek elmentek Vasvárra is és a Szentkúthoz (Szeleste és Vát között). Ezek egyénileg járt utak voltak. (1,2,3)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Télen fát vágni jártak a férfiak az uradalmakba, Sótonyba, Nyőgérre, Ikervárra, Hegyfaluba, Sitkére, a Farkas erdőre. A Szigethy uraságé volt a fél határ, ide sokan jártak cselédeskedni. A lányok a városokba mentek szolgálni, Sárvárra, Szombathelyre, Budapestre. A sárvári cukorgyárba is eljártak. Akkor még csak szeptembertől november végéig üzemelt. A Rába szabályozásra is többen mentek. A jákfai Végh-uradalomba részes aratónak vagy napszámosnak. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jártak munkára. Az uradalomba jöttek vend summások. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban is kötöttek kosarat, de erről Bogyoszló a híres. A Rábapatyi Kosárfonó Szövetkezet 1946-ban alakult. Akkor jó ideig Amerikába is dolgoztak. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Sárváron vették a kirakodóvásáron. (1,2) Volt Sárváron egy fazekas (Majtényi), de ő nem csinált „bonyolult dolgokat”. Őrségi gerencsérek árultak. (3)

===1.16.===
Az Őrségből hoztak szekéren cserepet a gerencsérek. Méterárut hoztak a faluba: kékfestőt, vörösvásznat. Soproni disznókereskedők jártak. Tyukász. Meszet árultak, lószekérrel jöttek. Felvidéki tótok ruhát árultak, „fótoztak” az edényeket. Paprikások jártak, hátizsákkal. Szeged környékéről. Bogyoszlóban mindig sok cigány volt, ezek sporheltet, kályhát javítottak. Egy zsombor szőlőért egy zsombor búzát kértek. (1,2,3)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falubelieknek nem saját határban, sem máshol nem volt szőleje. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy működő temetője van a falunak. A temető mindig itt volt. Volt egy Kárópaty nevű település a falutól kb. 500 m-re. Itt szántásnál fekete edénytöredékek, emberi csontok kerültek elő. A földön látni lehet az elfeketült foltokat. A közelében kavicsbánya van. (1,2,3)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szentségimádás február 26-án van. 1933. május 2-án nagy jégverés volt a faluban, azóta ezen a napon mise van. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Kettes-, hármaslevelű boronát is használtak. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Vetettünk még kézzel is. 3-4 gazdának volt vetőgépe, de kölcsönadták egymásnak. (1,2)
Gyakoribb már a gépi vetés. Két-három gazda összeállt és közösen vettek vetőgépet. (3)

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Kizárólag a „b”-t használták, kaszagráblának mondják. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Olyan kötőfát használtak, amibe bele lehetett dugni a sarlót. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Minden gabonából 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3)
Esős időben 30-ból rakták (3 kepeláb), magasított kepének mondták. (3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
„Amit összeraknak az a kepe.” Két kepeláb egy kereszt, ami hosszában van, az a kepe.” Nem meghatározott számú kereszt ment bele a kepébe. 3-4-5 kereszt. Függött a föld szélességétől és a gabona minőségétől. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

150-160 cm. (1,2)
150 cm. (3) Becsült adatok.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A részes cséplőket a gép tulajdonosa fogadta fel. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 30-as években még vetett egy-két ember. Nem volt jellemző a falura. (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 30-as években kezdték eke után vetni, de akkor még többen kapával lyuggatták. Ez idő előtt kalákában ment a krumplivetés. A háború után a falu nagyobb része már eke után vetett. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát renden szárogatták. Jó időben két nap alatt megszáradt. Utána forgatták. Ha vastag volt a rend, akkor széjjelbörzögették. Petrencébe rakták (kisebb, mint a boglya (1)), ugyanazt jelenti, mint a boglya, csak itt így hívják. (3)
5-6 kaszavágást húztak egybe, ezt hívják sodrásnak. Előfordult, hogy a sodrásból egyből a szekérre rakták a szénát. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Vellával, bakszekérrel, kosárral. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) igafölsőfa a) vonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igaszeg b) vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2)c) nyakszeg (3)

=== 2.15. ===
Nem jellemző nagymértékű használata, de ha kevés volt a szalma, összehúzták a csaritot a kertben. Ősszel húzták össze. (1)
Tavasszal, mikor megszorultak. (3)

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Kizárólag tartóláncos fogatolás volt. „Azt mindig, mert a rudat az irányítja.” (1,2,3)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A kocsi, az könnyebb, finomabb valami, „urkuc-furkuc” dolog, kirándulásra használták. Parádés, föstött kocsi. A szekér nagyobb, erősebb. Azon szállítottak mindent. A lószekérnél és az ökörszekérnél csak a rúd a más. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalas szekérrel. 4,5-5 m hosszú. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya enyhén hajtott volt. (1,2,3)

===2.21. ===
Csak néhány kocsikas volt a faluban. Az eleje és a hátulja is zárt volt. Kettőt használtak belőle, a két fél kast tolták össze. Az elejében fonott ülés volt, ezt külön lehetett belerakni. Gazdasági munkára nem használták. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ökröket és teheneket is patkoltak. Jobbára az első lábát, de ha nyomott a hátsó, akkor azt is. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne, gyertek
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hiik
====c) és balra====
balra: Hajsz (1,2,3)
Becce: „Aki durván bánt az állatával, az nem szólította így, én a felnőtt állatnál is mondtam.” (1)
Boci, beccém – a kisborjúnak mondják. (3)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám-ne-ne-ne. (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Ne-ne-tyutyum-ne-ne. Pity-pity-pity – csirkének. Tyutyu-ne. (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Neve + le. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Nem emlékeznek. A 20-as évekig dolgozták fel a kendert. (1,2)
Kézzel mozgatós kendertilót. (3)

===2.29.===
Nem tudják. (1,2)
Az a) fajtát. (3)

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falutóbl kb. 500 m-re volt egy Kárópaty nevezetű település. Erre már nem emlékezik senki. Szántáskor fekete edények, embercsontok kerültek elő. A Borgáta-majorban sokáig élt egy család. Ez a major a falu határában van. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sövényházról nem tudnak. „Olyan a cigányoknak volt.” Tömésházak épültek a faluban javarészt a 30-as években. Ezt az utcát nevezték „Tohonya” utcának. 1910-ben az egész falu leégett. Előtte voltak sövényházak. (3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A bolthajtást elbontották. A konyhát lepadlásozták. A cilinderkéményt a fal mellé rakták. A szoba füstjét kályhacsővel vezették a konyha légterén keresztül a kéménybe, vagy fekvőkémény volt a padláson. (1,2,3)
1910 (tűz) után még épült nyitott konyha, jobbára cselédházaknál. (3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi zsuppos házak ternácosok voltak. A ternác falábakkal volt aláducolva. A konyháról nyílt az első és a hátsó szoba. A kamra a ternácról nyílt. A 30-as években épült „fax” házak egysorosak voltak. Gyakori volt a bolthajtásos téglalába tornácok is. Még ma is találni olyan házat, amelyiknél zárt folyosóról nyílik minden helyiségnek (szobák, konyha) az ajtaja. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A legrégebbi házaknál is bent volt a rakott sporhelt. Kezdeti időpont nincs. A 30-as években már kezdte felváltani a csikósparhelt. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es évek legvégétől. Egysoros házak a 30-as években még épültek (fax házak). (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A kérdezettek idejében már vaskályhával fűtötték a szobát, vagy télire bevitték a csikósparheltet a szobába. Cserépkályhával is tüzeltek, de ezek a szobából fűthetők (és nem a konyháról). (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha padlószintjére épült a kemence. A szája 45-50 cm magasan volt, addig fel volt töltve. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az f) fajta pajta volt nagyon régen. Középen csépleltek vagya kocsit tartották. Tömésből vagy deszkából volt. De akadt olyan, hogy a pajtafalát nádból építették (nádkötegek egymáshoz erősítve). Az általános a téglalap alapú deszkapajta két kapuval. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak kiszedővilláról. (1,2) Volt, de nem egyforma. A fazék fülébe lehetett beleakasztani. (3)

===3.12.===
Az ő idejükben a kerékrépát már a marhákkal etették. „Nyersen meg lehetett enni.” A pincébe tettek le egész fej káposztát, savanyítva azonban mindig legyalulták. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 70-es években még sütöttek. (1,2)
A 60-as években maradt abba. (3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) és a c) ismert a faluban. A c) az általánosan elterjedt és ezt tartják a régebbinek is. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Régen használtak dongás vajköpülőt. 60-70 cm magas lehetett, a teteje lopótölcsérből készült, vagy egy lapos fa zárta le. Később tejesfazékban köpültek. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem törték háznál a kölest, a csirkékkel etették fel. (1,2)
Malomba vitték a kölest. (3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem készítettek emberi táplálékot egyikből sem. (1,2) Nagyon régen köleskását csináltak. (3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású vagy fonás nélküli hosszúkás kalácsot, pusztakalácsnak mondták. Kalinkót sütöttek lakodalmakra (körbe fonott). Lábasban is sütöttek sima kalácsot. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsó mindig volt, de kb. 20 éve gyakrabban készítenek, mint előtte. (1,2)
A II. világháború után jött divatba. (3)
Paradicsomból a paprika negyedét teszik bele (4:1), hagymát dinszelnek. Tojást is ütnek rá. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Régen kevés volt a paprika. „Nem volt paprikával tele a kiskert, mint most.” Mindig megették nyersen is a paprikát és a paradicsomot is. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsony reggel pusztakalácsot ettek tejeskávéval. Diós-, mákos kalácsot is sütöttek. (1,2,3)

===3.22. ===
A 20-as évekig hordták aratáshoz. Templomba már nem mentek el benne. (1,2)
A 30-as évekig az öregek mindennapos viselete volt. Ünnepi gatyájuk is volt. (3)

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok az 50-es évekig viseltek szoknyát (dingli), réklivel, de akkor már nem ért a földig. „Farkas szoknyát” az utolsó néni az 50-es évekig hordott. A 30-as években már hordtak egyberuhákat is. A fiatalok egyberuhában jártak, az idősek szoknyában. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek háznál, Alsópatyon volt szövőmester. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A mostaniak anyja még otthon sem vetette le. A kérdezettek korosztálya már nem mind hordott kendőt, amikor asszony lett. Nem volt ilyn szigorú kötöttség. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 50-es évektől vannak egymás mellett az ágyak. Máig is így. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
Farsangon tartották. Adventben és böjtön nem tartottak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) szombat (1,2), vasárnap többnyire (3) (nem tudnak a 10-es évekig visszamenni)
====b) 1930 körül: ====
b) szombaton (1,2,3)

===4.3. ===
A lakodalom a lányos háznál volt. A templomi esküvő után a kocsmába mentek, itt töltöttek 1-2 órát. A vacsora este 8 óra felé volt. A lakodalom hajnalig, reggelig tartott. A legényes házhoz elkísérték az újasszonyt, „ott is volt eszem-iszom”. (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Kb. 15 éve nem tartják otthon a lakodalmat. Éjfélig, hajnali 3-ig van a lakodalom. Tésztafélét visznek magukkal. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) A 20-as években a menyasszony és a vőlegény hívott. (1,2) A násznagy hívott. (3) Nincs külső jele pl. szalagos bot, stb. Az esküvő előtt 2-3 héttel hívtak.
====b) 1930 körül: ====
b) A menyasszony és a vőlegény hív. (1,2,3)

===4.6. ===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Sárvárról hoztak zenészeket. 3 hegedűs játszott együtt. (1)
4-5 ember volt egy bandában: hegedűs, bőgős, pikulás, a nagyobb lakodalmakban cimbalmos. A 30-as években volt tangóharmónika, egyedül játszott. A II. világháború után harmónika és hegedű együtt. (1,2,3)

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A legények Luca előtti éjszakán megszalmazták a lányos házak elejét. A gyerekek Luca előtti este jártak, reggel átmentek Ölbőre is. (1) Luca reggelén jártak a gyerekek. (3) Szalmacsutakot vittek magukkal.
„Luca-Luca kitty-kotty, kitty-kotty,
Öregasszony litty-lotty, litty-lotty,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Lányuknak akkora cicije legyen, mint a vakarcs! (kenyérsütéskor a utolsó tészta)
Akkora segge legyen, mint a kemenceszája!
Olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a falu hossza!
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda!” (1,2,3)

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
A II. világháború után pár évig volt regölés. Karácsony szent este regöltek. (1) Karácsony másnapján. (3) 8-10 legény járt, a legényes házakhoz is elmentek. „Amoda is keletkezik egy nagy forrás,
csodaféle szarvasok azt körülállják,
csodaféle szarvasnak ezer ága-boga
Ezermise gyertya gyulladva gyulladjék,
altatva aludjék
Hej-regü-rejtem,
Regü-regü regü-rejtem. (Refr.)
Itt is mondanának egy eladó leányt, kinek neve volna ....... volna.
Refr.
Amott mondanának egy eladó legényt, kinek neve volna ........ volna.
Refr.
Regöljük a gazdát gazdaasszonyával,
Fűzfaköpönyegben, cserfa bocskorában
Refr.
Polcon van a zacskó, tele van huszassal,
fele a gazdáé, fele a regüsöké
Megsült a kismalac érezzük a szagát,
Adják nekünk a hátsó combját.” (1,2,3)

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Régen ennyi nem volt. Most heten vannak, 200 lakosra. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Fehér csík volt a nyakán. (1,2,3)
Kettő, három X is volt. (3)

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Láncos Miklósok jártak. A II. világháborő végéig volt szokás. 3-4-5 legény járt együtt, bementek e gyerekes és a lányos házakhoz. Derekukra láncot kötöttek. Papírsisakot, álarcot tettek. (1) Szakállat, bajuszt ragasztottak. (2) Szőrmés bundát kifordítottak. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
3 gyerek betlehemezett. Az egyik vitte a betlehemet, ő is pásztornak volt öltözve. A másik kettőnél kampósbot volt. Az 1. bement: Meglátogatják-e a betlehemi kisjézust? – A betlehemet letette. Gyertyát gyújtott és elénekelte a Mennyből az angyal-t. Bejött a 2. pásztor: Láttuk a csillagot napkeleten, jelzi a kisjézus születését (kifelé) – Gyere be te vén bojtár, mert odakint megfázol! 3. beesik: – Akkorát zökkentem kétek ajtajáan, hogy az a vén három mázsás lelkem majd kiszakadt. Hát már ti is itt vagytok?
– Itt ám pajtás (együtt)
Eljöttél már édes Jézus,
Jaj de nincsen szállásod,
Betlehemi istállóban,
Csak jászol lett az ágyad. (Eggyütt énekelik.)
Takaród csak széna,
Nem selyempárna,
A mindeneknek ura
Itt fekszik a jászolba.
Adjon isten bort, búzát, békességet,
Ha meghalunk a lelkünknek örök üdvösséget!” (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Gyün a Krampusz! Gyün a Kankus! Gyün a zsidó, néki adlak! (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert. (1,2,3)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Bogyoszló]]
[[Kategória:Alsópaty]]
[[Kategória:Jákfa]]
[[Kategória:Felsőpaty]]
[[Kategória:Rábapaty]]
[[Kategória:Ölbő]]
[[Kategória:Zsédeny]]
[[Kategória:Répcemente]]
[[Kategória:Hegyfalu]]
[[Kategória:Nagygeresd]]
[[Kategória:Damonya]]
[[Kategória:Mesterháza]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Cell]]

Felsőőr

2014-05-18T07:32:52Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőőr, 1990. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Fülöp Lajos, 1907. Felsőőr
|-
|
|(2.) Hegedűs Lajos, 1905. Felsőőr
|-
|
|(3.) Imre Julianna, 1917. Felsőőr
|-
|
|(4.) Hegedűs Zsófia, 1910. Felsőőr
|-
|
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91%C5%91r
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.oberwart.gv.at/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Valami őrfoglalás volt itt. (1)
Nem tudják, hogy keletkezett a falu. (2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu ősi családjai kisnemesi nevet viseltek. Ezek a következők voltak: Fülöp, Imre, Benkő, Böcskör, Horváth, Benedek, Szabó, Hegedűs. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Betelepülés folyamatosan történt. Különösen a II. világháború után. Nagyobb számú, amikor egész, összetartozó csoport jött volna be, nem volt. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az I. világháború idejében sokan elmentek Amerikába, Kanadába. Egyesek szerint 100, más szerint 160 ember is elment. Volt, aki később visszatért. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A faluhoz legközelebbi, leghasonlóbb falvak, Őrisziget, Alsóőr. Ezek a falvak magyar nyelvűek és mezőgazdasággal foglalkoznak. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Az Őrséghez tartozik. (1)
Nem tartják számon, hogy az Őrséghez tartoznak. (2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak híres településről a környéken. Alsólövőt és Felsőlövőt említik, mint nagyobb települést. Tarcsán fürdőhely volt. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Az alsóőrieket „bacskóknak” hívták a beszédjük miatt. Házi neveket itt is, akárcsak Alsóőrön használtak: Hegedűsük – Pálinkás Hegedűs, Szabó – Dupla Szabó, Imre – Király, Benkő – Nógli. A faluban színdarabot játszottak, a szereplőkön rajta maradt a nevük: Bukfenc, Bobi. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régen kevesen házasodtak más falvakból. A falu túlnyomó része református, ezért nem keverednek össze az alsóőriekkel. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Heti vásár mindig volt a faluban. Pinkafőre, Szombathelyre, Nagyszentmihályra, Körmendre, Vasvárra jártak állatvásárra. Itt nem csak vettek, hanem adtak is el állatokat. Régebben cserevásárra is eljártak egész a Balaton vidékéig. Deszkát vittek, bort, gabonát hoztak cserébe. Sokszor megtámadták őket a bakonyi betyárok.
====b) Piacra: ====
Szombathelyre, Pinkafőre jártak piacra. Tejterméket, tojást maguk is árultak. A helyi piac a háború után alakult ki.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nem nagyon jártak más falvakba búcsúba. Leginkább még Alsóőrre, Őriszigetre (Húsvét utáni hétfő). A faluban Nagyasszonykor volt a katolikus búcsú, az Alszegen, a „rőke”, a kálvinista búcsú pedig Pünkösd hétfőjén a Főszegen.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A katolikusok Máriazellbe, Lékára jártak. A reformátusok sehova. (1,2,3,4)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Heves megyébe jártak kukoricát törni az 1920-as években. Fogadott ember szedte össze őket a faluban. Volt olyan év, hogy 48-an voltak Felsőőrből. Szombathely, Körmend környékére, Zalába jártak aratni. Az I. világháború előtt 20 pár is elment. Ha gyerekek kimaradtak az iskolából, kiadták őket a szomszédos stájer falvakba, hogy tanulják a nyelvet meg a gazdálkodást. Csajtán volt majorság, oda is sokan mentek. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem jártak munkára. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Iparosok mindig voltak a faluban (bognár, kovács). A parasztember megcsinálta általában, amire szüksége volt. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Észak-burgenlandi gerencsérektől vásároltak. Jobbágyiban is voltak fazekasok – ők „pluccerokat”, bugyogóskorsót, tejesköcsögöket készítettek. (1,2,3,4)

===1.16.===
Nem igen jártak vándorárusok a faluban. Olykor ruhát árultak magyarországiak, még a két háború között is. (1,2,3,4)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Ma nincs a határban szőlő, de a határ egy részét „Szőlősöknek” hívják, ami arra utal, hogy valaha lehetett. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Négy temetője van a falunak, minden vallásnak külön-külön és még van egy külön zsidó temető is. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Csak egy boronát használtak. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindenki kézzel vetett. Az 50-es évektől kezdtek géppel vetni. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Mind a három fajta kaszát használták. Legjobbnak az a) és a b) fajtát. Vellás kaszának, gráblás kaszának hívják őket. A gyengébb emberek használták a c) fajtát is, de erre lepedő volt rákötve, „lebernyéje volt”. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Általánosan használták. Volt olyan erős ember, aki nem használta, de ez ritka volt. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Húsz kévéből kötötték a keresztet. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe mindig függött a föld szélességétől és a termés mennyiségétől. Keskeny földnél két keresztet, szélesebbnél négyet-ötöt raktak össze. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1,3)
Két méter hosszú is volt. (2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gépi cséplés esetén a szomszédok, a rokonok összesegítettek egymásnak. Nem járt állandó személyzet. A módosabb gazdák napszámosokat is fogadtak fel. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Vasvillával. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború után kevesebben vetettek, de volt, aki az 50-60-as években is vetett. „Jakab-nap után már jobb zsákban hagyni a hajdinát.” (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A II. világháború után kezdték, de nem terjedt el általánosan, csak a gépek idejében. (2,3,4)
Már a 20-as években is vetettek így. A szegényebb gazdák, vagy akinek kevés krumplija volt, az mindig kilyuggatta a helyét. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendre vágták, elhintették. Másnap megforgatták. Első forgatás után boglába rakták, másnap elhintették. Harmadik nap lehetett gyűjteni. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Vasvillával vagy nagykosárban. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Nem használták ezt az igát, csak egyest, ezért a megnevezések pontatlanok.
====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) igafej, igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Az almozást behintésnek hívták. „Szakát húzni” tavasszal mentek leggyakrabban, de egész évben is ha szükség úgy kívánta. Leggyakrabban tölgyfalevelet, fenyőt és gyümölcsfa levelet gyűjtöttek. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyelőláncot (kumetos szerszámaik voltak). (1,2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret mindig gazdasági munkára használták. Kocsija nem nagyon volt a parasztembernek. Ezt „kocsikázni” használták. Úgy tartják a parasztember vagy gyalog vagy szekéren járt. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú oldal 3-tól 6 méterig terjedt, leggyakoribb a 4 méteres. (1,2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Hátul rudazókötelet, elől láncot használtak. A kötelet átdobták a rúdon, egyszer vagy kétszer meghúzták. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak saroglyát, nem is tudják milyen az. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Kocsikast használtak. Egyet is kettőt is. Krumpli, kukorica szállításhoz feltették mind a kettőt. Az I. világháború után már „kiment a divatból”. Hátul olyan magas volt, mint a szekér oldala, olyan formája volt, mint a kocsinak, elől kicsit alacsonyabb, mint a szekér oldala, hogy könnyebb legyen fellépni rá. (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak akkor patkolták a vonósmarhát, ha gyenge volt a körme. Általában az első két lábát patkolták, de volt olyan is, hogy a hátsó lábát is kellett. (3)
Két havonta megpatkolták őket. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Hü-na! Höj-na! Na, menjetek!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hajsz! Hajsz ide!
====c) és balra====
Balra: Hikk-sza!
Volt, aki ellenkezőleg mondta. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Poc-poc-poc. Poci-poci gyere. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Taa. A nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilót használtak. Lent termeltek, kendert nem. (1,2,3,4)

===2.29.===
Mind a három fajta rokkát ismerték a faluban. A b) és a c) fajta a leggyakoribb. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Arra már nem emlékeznek, hogy valaha külön lett volna az Alszeg és a Főszeg. A Főszeg a következő részekre tagolódik: Tüskevár, Vörösdomb, Malomszer, Pinkaszer, Nagyutca. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronaház kevés volt a faluban, talán 2-3. A sövényfalukat is elbontották már 50 éve. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem építették át a füstelvezetést, hanem az egészet „kidobták”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették. Bujó kémény még van egy-kettő. Nem emlékeznek rá, hogy mióta vannak zárt kémények. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Minden helyiségnek külön bejárata volt. (3)
A szoba a konyháról nyílt. A konyhaajtó a pitarról nyílt. (1,2,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Valaha minden szobában keresztmester gerenda volt. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Rakott sparheltek már voltak az 1910-es években is, a módosabb gazdáknak talán már előbb is. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es évek óta. A II. világháború után már nem építettek egysoros házakat, csak néhányan. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Már csak hallomásból tudnak róla. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Patkára volt rakva. (1)
Kiöntötték cimentre. (2)
Nem volt patka. (3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Voltak lábas pajták, amelyeknek elől-hátul volt kijárata. A pajtafia egy oldalon volt. Általában keresztben voltak a házra (hajtott). Az f) típus is volt, elől szakaszin, szekérszin. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

===3.12.===
Tarlórépát törköly között fejben is savanyítottak. A káposztát mindig legyalulták. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Akkor szűnt meg általában, amikor a kemencéket kidobták. A nagygazdák közül valaki még mindig süt. Olyanok sokan vannak, akik háznál dagasztják, és a pékhez viszik sütni. A 60-as években már kevesen sütöttek otthon. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) fajtát használták minden háznál. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt. Olyan fajta is volt, amelyiknek hajtója volt, vasból. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Úgy szokták elmasinázni, aztán a malomban őröltették meg. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdina gánicába mindig tettek babot, stercnek is hívják. A lisztet megpirítják, forró vízzel fölengedik. Forró zsírral és babbal megöntik. Hajdinából gombócot is készítenek. A zsírt, a tojást, a hajdinalisztet összekeverik, kifőzik gombócnak. Forró tejjel leöntik, füstölt húst vagy csörgét (tepertő) tesznek rá. Dödöllegánicának hívják a búzadarából és krumpliból készült ételt. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az öregek fontak még ötösen körbe. Most inkább hosszúkásan fonnak hármasan, négyesen, ötösen. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Hatvan éve már biztosan készítenek lecsót. Előtte nem igen termelték a paradicsomot meg a paprikát. Nagyszüleik még nem ismerték. A lecsóban több a paprika, mint a paradicsom. Hagymát is tesznek bele. Tojást mindig ütnek rá. (1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Amióta termelik, megeszik nyersen. A nagyszülők még nem ismerték. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Leggyakrabban kelt tésztákat készítettek. Gyakori volt még a szőlős, mákos rétes. Kalácsot is sütöttek. Apróbb süteményt, kekszet a karácsonyfára is tettek. (1,2,3,4)

===3.22. ===
Egyesek szerint az öregek még az 50-es években is hordtak gatyát, mások szerint a 20-as években már elmaradt. Az eggyel előbbi generáció még ünnepnap is hordta. (1,2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 30-as években kezdődött az egyberuha hordása. Az öregek még a háború után is hordtak szoknyát réllivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok háznál csak fontak. Három takács is volt a faluban. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt ilyen szigorú szokás. „Nem volt divat, hogy kendő nélkül mentek ki, de tiltva nem volt, kendőt szoktunk kötni”. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A II. világháborúig az ágyak egymás végében voltak, utána már egymás mellé tették őket párhuzamosan. Az időseknél most is így vannak elhelyezve. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb lakodalmat Farsangon és az ünnepek (Húsvét, Pünkösd) után. Böjtön nem nagyon tartottak, bár előfordult, mert a „reformátusoknál nem volt olyan erős a böjti szokás, akkor nem ettek, ha nem volt mit”. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) Szombaton, vasárnap tartották a legtöbbet. Szombaton volt a jegyzőségen, ide csak a jegyespár ment el és a tanuk. Vasárnap volt a templomi esküvő, utána kezdődött a lakodalom
====b) 1930 körül: ====
b) Mostanában leggyakrabban szombaton van. A vallás sem számít, „libák, récék keverednek”. (1,2,3,4)

===4.3. ===
A lakodalom annak a félnek a házánál volt, ahol több hely akadt. Nem meghatározott, hogy kinél tartják. A lakodalom du. 3 órakor kezdődött, és általában már másnap hajnalban véget ért. A vacsora volt a fő étkezés. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

A 80-as években már a kocsmában tartották. Volt, ahol éjfélig, volt ahol reggelig. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) A tanúk hívták a vendégeket. A rokonságot a jegyespár.
====b) 1930 körül: ====
b) A jegyespár hív. (1,2,3,4)

===4.6. ===
Volt ilyen szokás. Azt tartották, hogy a törött cserép szerencsét hoz. A tálat leves előtt törték össze. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Valaha a cigánytanyán zenészek laktak. „Akinek tisztább volt a keze, lába, azt hívták zenélni.” Ők „hegedűs banda” voltak: hegedűn, bőgőn, sípon játszottak. A zenekar 4-6 emberből állt. Voltak rezes bandák is. A tűzoltóságnak egyleti zenekara volt. Említik, hogy volt „húzómuzsika” is. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucázásként nem igen emlegetik. „Tiktek-ludtokozásnak” mondják. Nem tudni, hogy a „palázolás” ugyanezt a szokást jelenti-e, mert a válaszok nagyon bizonytalanok. A szövegek nagyon töredékesek, sorrendjük kevert.
„Tiktek-ludtok jó tojósak legyenek.
Az asszony csöcse olyan legyen, mint a bugyogakorsó.
…
Tiktek-ludtok jó üllősek legyenek,
Fejszétekben, kapátokban úgy ájjon az ék,
Mint a legények monya tövibe.
Leánytok csöcse olyan legyen, mint a bugyogóskorsó.
…
Szalonnátok akkora legyen, mint a pajtakapu.
Búzátok annyi legyen, mint a Pinkában a föheny.
…
Legénytek monya, mint a sodrófa.
…
Luca-Luca, kisluca, hátamon a tarisznya,
Amit adnak elveszem, tarisznyámba beteszem .”
A gyerekek szalmát vittek magukkal. (1,2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem tudnak arról, hogy lett volna a faluban regölés. (1,2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Túl nagy a falu ehhez a kérdéshez. Nem ismertek mindig, mindenkit. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem ismerik. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Protestánsoknál nem volt ilyen szokás. A katolikusok húsvét szombaton tüzet gyújtottak, söprűt égettek. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények felöltöztek „maskarádésnak”. Vén ruhát vettek, az arcukra álarcot tettek. Bot volt náluk. Előbb láncot kötöttek a botra, később már csak színes szalagot. A legények nem engedték megnézni magukat. Diót vagy almát vittek. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés (protestánsok). (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Senkit nem tiszteltek az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Majha erre jön a kéményseprő! Jön a Bubus! (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak senkit a Holdban. (1,2,3)
„Igyekezzetek gyerekek, mert Sári néni már eteti a Holdban a kecskéket!” (4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Őrisziget]]
[[Kategória:Alsóőr]]
[[Kategória:Alsólövő]]
[[Kategória:Felsőlövő]]
[[Kategória:Tarcsa]]
[[Kategória:Pinkafő]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Nagyszentmihály]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Vasvár]]

Felsőmarác

2014-05-18T07:25:01Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőmarác, 1987. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Köbli Vince, 1911. Felsőmarác, római katolikus, Felsőmarác, Fő u. 200.
|-
|
|(2.) Köbli Vincéné László Erzsébet, 1914. Felsőmarác, római katolikus, Felsőmarác, Fő u. 200.
|-
|
|(3.) Özv. Pál Józsefné Balla Franciska, 1902. Felsőmarác, római katolikus, Felsőmarác, Fő u. 78.
|-
|
|(4.) Özv. Balogh Istvánné Bauer Mária, 1898. Budapest, római katolikus, Felsőmarác, Fő u. 76.
|-
|
|(5.) Balogh Jenő, 1926. Budapest, római katolikus, Felsőmarác, Petőfi u. 12.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91mar%C3%A1c
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.felsomarac.hu/pages/telepules.aspx
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Erre a kérdésre érdemleges választ nem kaptam egy adatközlőtől sem. (1,2,3,4,5)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

A László, Laki, Pásztori, Sütő, Porpáczi és Köbli családokat tartják őslakosoknak. Csak a Köbli családról tudta az 1911-ben született Köbli Vince, hogy az ő dédapja Iváncról települt ide a XVIII. század legvégén, de hogy mi okból, azt ő sem tudta. (1,2,3,4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Senki sem tud arról, hogy valaha nagyobb számban betelepültek volna a faluba. (1,2,3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Több család (a falu legszegényebbjei) ebben a században a Trianon utáni időszakban Bakonyjákóra költözött Veszprém megyébe, mert az megüresedett a tömeges sváb kitelepítés után. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A kérdést meglehetős értetlenséggel fogadták, de ha már sokat kérdeztem, hogy mégis melyik falut tartják a leghasonlóbbnak Felsőmaráchoz, akkor mindegyik adatközlő azt mondta, hogy Ivánchoz hasonlítanak talán leginkább, mert közös paphoz tartoztak és közös jegyzőséghez is. (1,2,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Felsőmarác az Őrségbe tartozik. Ide tartozik még Őrimagyarósd, Viszák, Kisrákos, Pankasz, Őriszentpéter és Ispánk. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak Göcsejt ismerik még mint tájegység. Zalalövőn túl (délre) van a Göcsejség. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Híres községként egybehangzóasn minden adatközlő Velemért és olykor Bajánsenyét említették, amelyek a fazhekasairól híresek. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A maráciakat „piroskörmű”-nek csúfolták a csákánydoroszlóiak. A maráciak pedig azt mondták a csákányiakról, hogy „Nem fér hozzá, mint a csákányi lány a gyűjtéshő!” Az ivánciak pedig „felvágtak” a Zsigray uradalomra. (1,2,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Ivánc, Csákány, Hegyhátszentmárton, Halogy községekkel gyakran házasodtak. Őrimagyarósd és Szőre községbeliekkel előfordult, hogy összeházasodtak az itteni fiatalok, de Kisrákosbeliekkel soha nem házasodtak, mert Kisrákos evangélikus község volt. (1,2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmendre és Zalaegerszegre havonta, Zalalövőre és Őriszentpéterre csak negyedévenként jártak vásárba.
====b) Piacra: ====
Körmendre minden héten hétfőn jártak piacra.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba Iváncra régen december 6-án Miklós napon, ma Antal napon, Hegyhátszentmártonba Márton napon november 11-én, Viszákra augusztus 20-án, Őrimagyarósdra Szentháromság ünnepén, Szőcére András napon, november 30-án, Halogyra szeptember 1-én jártak. Felsőmarácon Erzsébet napi búcsút tartanak.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra augusztus 15-én és szeptember 12-én, és Csatárra augusztus 15-én és szeptember 15-én jártak el. A 3. sz. adatközlő említette, hogy egészen kicsi gyerek korában páran elmentek Kertesre (ma Ausztria) is búcsújáróhelyre, egyszer őt is vitték, de csak arra emlékszik, hogy nyáron volt az biztos. Mindenki vitt magával egy követ és azt egy Kertesen eltemetett török basa sírjára dobták, hogy a gonosz törökmég mélyebben legyen a föld alatt és nehogy előjöjjön megint. (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Summásnak sokan mentek 6 hónapra Csákányba, ahol zsidók bérelték az úri birtokokat és ott dolgoztak. Csépelni elég sok szegény elment Körmendre. Ritkábban 6 hónapos summás munkára elmentek „valahova” Fejér- és Sopron megyékbe is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Felsőmarácra nem jöttek soha munkára más faluból. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Ezeket a szerszámokat a Körmendi vásáron szerezték be, mert a faluban egyáltalán nem készítették őket a helybeliek. (Őrimagyarósdon és Őriszentpéteren voltak jó bognár mesterek, ezek is a Körmendi vásárra vitték a portékáikat.) (1,2,3,4,5)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Veleméren, Gödörházán és Magyarszombatfán készült cserépedényeket használtak, amiket vagy a vásáron Körmenden vagy vándorárusoktól szereztek. (1,2,3,4,5)

===1.16.===
Veleméri, gödöházai és magyarszombatfai cserepesek úgy „tisztességesen” 1945-ig jártak a faluba, de hébe-hóba még ezután is kb. 1960-ig. A paprikások „valahonnan Kalocsa vidékéről” 1945-ig jártak. A 3. sz. adatközlő szerint Szeged környékéről is előfordultak paprikások. A meszesek Zalalövőről még ma is járnak olykor. Üveges és drótos tótok „valahonnan északrul” jártak kb. az 1920-as évekig. Bádogos vándorárus is járt többhelyről is, de Rimányból biztos. (Edény „tepszi”-foltozók voltak.) A cigányok még ma is adják-veszik a tollat, de hogy hovávalósiak, azt nem tudják. A bosnyákok kb. 1925-ig jártak és fémárut (bicska, kés, olló, borotva, stb.) árultak. Valahonnan a „mai Jugoszlávia területéről” jöttek. (1,2,3,4,5)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falubelieknek nem volt soha jelentős számban más falvak határában szőlője. Néha házasság útján hozzájutottak a környékbeli falvak határában egy kis szőlőhöz, de ez sem jellemző. A felsőmaráci hegyen se tudtak volna egy idegen falubeli szőlősgazdát sem megnevezni. (1,2,3,4,5)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falu határában mindig csak egy db. római katolikus temető volt, amely ma is működik. Sehol nem találtak soha emberi csontokat nagyobb számban. (1,2,3,4,5)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A faluban egy fogadott ünnepe volt. Június 26-án tartották a Jézus-szive fogadott ünnepet, amelyet „jégvágás” miatt fogadott meg a falu. (1,2,3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen, használtak általánosan egymáshoz erősítve 2-3 „leveles” vasboronát a szántás elegyengetéséhez a két világháború közt. „Kigyós” alakúak voltak ezek a vasboronák. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között a kézi vetés volt általános, a gépi vetés csak 1930-as években jelent meg a legmódosabb gazdáknál (20-30 holdasok), amelyek számára összesen 10 lehetett. (1,2,3,4,5)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A faluban mindenki villás a) kaszacsapót használt. Eredetére és elterjedésének kezdeti időpontjára vonatkozó adatot egy adatközlő sem tudott mondani. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, mindenki kb. 40 cm hosszú, a vasagabb felén lapos lyukkal ellátott kéve kötőfát használt a faluban. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból egyaránt 22 kéve jelentett egy keresztet. A kévék száma nem váltzott az emlékezettel elérhető időkben. Meghatározatlan számú keresztet raktak összekapcsolva, ennek kepe volt a neve. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a kepe szót, amely meghatározatlan számú egymással összekapcsolt keresztet jelent. E szót a termés mennyiségének meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Sajnos a faluban már egyetlen egy csépet sem sikerült személyesen megtekintenem, de az adatközlők egybehangzó véleménye szerint a kézicsép nyele 155 cm-nél hosszabb volt. (1,2,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közti időszakban a gépi cséplés esetén állandó csapat járt a cséplőgéppel. (1,2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal rakták kazalba általánosan. Két asszony villával segített „ellentartani” a szalmát átszúró nyársasnak, aki a nyársat a feje felett tartva vitte a szalmát a kazalhoz. (1,2,3,4,5)
Az egyik adatközlő emlékezete szerint az ő nagyapjáék még villával hordták kazalba a szalmát. Ez az adatközlő 1914-ben, apja 1885-ben született. (2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése az I. világháború után visszaszorulóban volt és a teljes megszűnése 1960-ban a TSZ megalakulásakor volt. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való barázdába való ültetése az 1930-as években már általános volt. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet elhintették a kaszálás után, majd 2-3 nap múltán „felvágták” (forgatták) és ezután 1 nappal „petrencébe” gyűjtötték. Állványt nem használtak a szárításhoz soha. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból a napi száraztakarmányt villával, vagy „köcöle” ruhával hordták be az istállóba. A köcöle ruha kb. 1,2x1,2 m-es ruha volt. (1,2,3,4,5)
Az egyik adatközlő megemlítette, hogy a hajdiván itt soha sem volt használatban, de Rábagyarmaton látott már ilyet használatban. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) nyakfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Almozáshoz majdnem mindenki használt faleveleket, főleg tavasszal, amikor már elfogyott a szalma. (1,2,3,4,5)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
A két világháború közötti időszakban kizárólag szügyre erősített tartóláncot használtak. A nyakló egyáltalán nem terjedt el. (1,2,3,4,5)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsinak a ló által húzott, könnyű, személyszállító eszközt nevezték. A szekeret ökör, vagy tehén húzta és teherhordásra használták. (1,2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 4-5 m hosszú volt, az adatközlők emlékezete szerint. Csak hosszú szekeret használtak kizárólagosan. (1,2,3,4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához kizárólag kötelet használtak szekér hátulján. (1,2,3,4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nem használtak saroglyát, helyette ülésdeszkát, vagy „suber”-t tettek a szekérre. (1,2,3,4,5)

===2.21. ===
A b) ábrán látható szekérkast használták, általában kettőt. Sajnos már egyetlen egy vesszőből font szekérkas sem maradt meg a faluban. (1,2,3,4,5)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A teheneket „megtalpalták”, ha kisebesedett a lábuk, évszaktól függetlenül. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) „Ne”, „Na”
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: „Hikk”
====c) és balra====
balra: „Hajsz”, „Nejde”

A becce nevet ismerik, a kisborjút hívják így, de nem használják soha összekapcsolva egyetlen terelő szóval sem. (1,2,3,4,5)
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Coca-ne” szavakkal hivogatják és „Höcs-ne” szavakkal kergetik a disznót. (1,2,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi ne. (1,2,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a neve után, vagy fütyüléssel hívták. A régiek „esz, illetve „eszne” szavakkal is hívták a kutyát. (1,2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kendert és a lent először „sulok”-kal törték meg egy rönkön, aztán pedig egy tilótípusú törővel „tiló”-val törték meg. (1,2,3,4,5)

===2.29.===
A faluban fekvő a) típusú rokkát használtak a fonáshoz. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt régen sem és most sincs a faluban egymástól elkülönülve több házcsoort. „Ószeg” és „Főszeg” megnevezéseket használnak ugyan a falu egyes részeire, de Felsőmarác mindig egy falu volt és mindig a mostani helyén állt a visszaemlékezők szerint. (1,2,3,4,5)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült házat az 1960-as években bontották le, amely Balogh Ferenc tulajdonában volt. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az 1930-as évektől kezdve csak zárt kéményeket építettek. A régi szabadkéményes házaknál lepadlásolták a szabadkémény füstvezetékét és az új „mászókémény”-t a fal mellé, vagy félig a falba helyezték. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon 3 ajtó nyílt a szabadba, „pitar”-ba. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Az adatközlők egybehangzó válasza szerint volt a faluban keresztmestergerendás ház, de csak a boronafalu házak esetében, a földfaluaknál nem. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelt használata a múlt század végén kezdődött és az 1910-es években vált általánossá. (1,2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1940-es évek elejétől nem építettek egysoros házakat és az évtized második felétől terjed el a „kockaházak” divatja. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem volt soha a faluban olyan ház, amelynek a szobáját konyhából fűthető kemence melegítette volna. (1,2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét normál magasságú kb. 50-70 cm magas padkára (c) építették. (1,2,3,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Kétféle pajta típus volt az elterjedt a faluban. A sima háromosztatú téglalap alapú pajta és a torkospajta. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Sajnos a fazékkiszedő villa egykori használatra nem emlékszik már senki sem a faluban. (1,2,3,4,5)

===3.12.===
Hordóban csak káposztát, azt is csak gyalulva savanyítottak. Répát nem. (1,2,3,4,5)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése általánosan 1965 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csak kétsoros „polcszerű” b) kenyértartót használtak. (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Egy füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak a faluban. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Forgórésznél keskenyített a) és áttört nyelű b), f) típusú hajdina törőket használtak. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek tejjel vagy vöröshagymás zsírral olyan kását, amit aztán összevágva fogyasztottak („gánica”). (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Töltetlen kalácsokból fonott hosszúkás (a), fonott köralakú (b), „pereceket” és „kuglófot” (c) készítettek. (1,2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1930-as években már előfordult, de 1945 után vált általánossá a lecsókészítés a faluban. Csökkenő mennyiségben paprika, paradicsom és hagyma volt a tartalma. Krumplit nem tettek bele. (1,2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paprika fogyasztása nyersen már az „apáik korában” is általános volt az adatközlőknek (kb. 1910-20-as években). A paradicsom nyers fogyasztása viszont csak a II. világháború után vált általánossá. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos, diós, lekváros kalácsokat és „gyümölcskenyeret”, ami aszalt alma, körte vagy szilva kenyérbe sütését jelentette. (1,2,3,4,5)

===3.22. ===
Igen, viseltek régen a férfiak széles gatyát felsőruhaként ünnepre. Azt sajnos, hogy hány szélből készült, azt nem tudták megmondani. (1,2,3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az asszonyok a II. világháború után hagyták el a derékban rögzített szoknya viselését és kezdték el az egyberuha viselését. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok nem szőttek csak fontak. A megfont fonalat takácshoz vitték megszövetni. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Még ma sem nagyon mennek ki az asszonyok fejkendő nélkül az utcára. De a II. világháború előtt soha nem fordult elő egy asszonnyal sem, hogy ilyet tett volna. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1960-as évekig vált általános az ágyak párhuzamos elhelyezése, de sok házban, ahol idősebb emberek laknak, még ma is előfordul. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották és böjtben soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) 1910 körül vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) 1960 körül vasárnap (1970 körül kezdődött el az esküvő szombati tartásának a kezdete). (1,2,3,4)

===4.3. ===
Két helyen tartották meg a lakodalmat, ha a lány el is költözött otthonról. Ilyenkor először mindig a lányos háznál kezdték a mulatozást és onnan mentek tovább 10 óra körül arra a helyre, ahova költözött a menyasszony. Ha férfi a lányos házhoz költözött, akkor csak egy helyen tartották a lakodalmat, a lányos háznál. Egy főétkezés volt a vacsora. (1,2,3,4,5)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül vendéglőben zajlik a lakodalom általánosan. Ez a szokás kb. 1970-es évektől általános. Egy főétkezés van a vacsora. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) 1910 körül vendéghívók „vigyor”-ok mentek el minden házhoz egyszer, két héttel a lakodalom előtt. Minden háznál egy szalagot tűztek a kalapjuk mellé.
====b) 1930 körül: ====
b) 1980 körül postai meghívókkal 2-3 héttel az esküvő előtt értesítik a vendégeket. A közeli rokonokat a jegyespár személyesen hívja meg. (1,2,3,4,5)

===4.6. ===
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt cseréptörés. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Körmendről és Pankaszról hoztak cigányzenekart. 5 főből állt a zenekar: 1 hegedűs, 1 bőgős, 1 kontrás, 1 cimbalmos és 1 sípos. Kb. a két világháború között lépett be a zenekarba a gombos harmónika és az 1960-as években a tangóharmónika. Kb. az 1970-es évek második felétől modern pop zenét játszanak a zenekarok. (1,2,3,4,5)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
December 13-án hajnalban volt a lucázás. A lucázók szalmát hoztak magukkal és arra térdepelve mondták a szövegüket. Sajnos már as szövegre senki sem emlékszik a megkérdezettek közül. Zene és alakoskodás nem volt az adatközlők emlékezete szerint. (1,2,3,4,5)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Kb. 1935-ig volt élő szokás csak a regölés. Karácsony másnapján. A legények és a gyerekek regöltek. A szövegre más senki sem emlékszik. (1,2,3,4,5)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 öreglegény volt mindig a faluban. A falu lakossága a II. világháború előtt 1100, ma 390 fő. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Igen, három X-el díszített tejesfazekakat használtak, amelyeket vándorárusok szállítottak a megkérdezettek szerint Velemérről. (1,2,3,4,5)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem gyújtottak soha tüzet nem melegedés céljából a faluban. (1,2,3,4,5)
A lakodalomba lobogó tuskót vittek. (3)

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A gyerekekhez bekocogtatott egy alakoskodó ember, aki apró ajándékot, édességet, gyümölcsöt adott a gyerekeknek. Több ilyen Mikulás járta a falut, az ismerősök körében. Láncos bot, lenszakáll és bajusz és kifordított bekecs voltak az alakoskodás kellékei. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A „betlehemesek” annyian voltak, ahány gyerek összefogott. A pásztorok között volt egy bottal járó, az volt az „öregpásztor”. (1,2,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Zsákos emberrel, farkassal, rókával és kankassal ijesztgették a gyerekeket. (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===
Nem volt soha szokás a diódobálás. (1,2,3,4,5)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Köcölében” a hátán lopott szénát vivő cigányasszonyt láttak a régiek a holdban. (1,2,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Őrimagyarósd]]
[[Kategória:Viszák]]
[[Kategória:Kisrákos]]
[[Kategória:Pankasz]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Ispánk]]
[[Kategória:Zalalövőn]]
[[Kategória:Iváncra]]
[[Kategória:Hegyhátszentmártonba]]
[[Kategória:Csatár]]

Felsőlakos

2014-05-07T06:28:56Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőlakos, 1990. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Szarjas István, 1912. római katolikus, Gyertyános 72.
|-
|
|(2.) Szarjas Katalin, 1910. római katolikus, Gyertyános 72.
|-
|
|(3.) Laj Etelka, 1910. római katolikus, Gyertyános 86.
|-
|
|(4.) Mód Ferenc, 1905. római katolikus, Felsőlakos 53.
|-
|
|(5.) Fehér István, 1910. római katolikus, Felsőlakos 56.
|-
|
|(6.) Tót Irén, 1938. római katolikus, Felsőlakos 93.
|-
|
|(7.) Vida István, 1920. római katolikus, Petesháza 508.
|-
|
|(8.) Vida Ilonka, 1923. római katolikus, Petesháza 508.
|-
|
|(9.) Gyurica Mária, 1909, római katolikus, Petesháza 77.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Halász Albert
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91lakos
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az adatközlők erről semmit sem tudnak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Szecsku (Taksonyból származnak), Dávid, Bot, Mursics (Taksonyból származnak), Csih (Bakovciból származnak), Vidonyák (Vas megyéből, 1895-96 körül telepedtek Lakosba), Mód (Lipovciból, 1892-ben telepedtek Lakosba). (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluba nagyobb számban nem települtek be. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Előbb Észak-Amerikába szökte, 1928-29-től viszont hivatalosan is Dél-Amerikába költözhettek. Akik családostól mentek el, az állam biztosította részükre az „egyirányú” utat. Ekkor 30-40 (lehet többen) személy költözött ki a faluból. Mind magyarok voltak. 1951-52-ben sokan nyugatra szöktek (Ausztria, NSZK, Franciaország, stb.). Sokan hazatértek, de a zöme külföldön maradt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Egy faluhoz sem hasonlít Felsőlakos. (1,2,3,4,5,6)
Alsólakoskban, Felsőlakosban és Gyertyánosban egyforma a beszéd. (7,8,9)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu nem tartozik egyetlen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe sem. (1,2,3,7,8,9)
Muramentének nevezték valamikor e vidéket és falvakat (Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót). (4,5,6)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A falu nem tartozik egyetlen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe sem. (1,2,3,7,8,9)
Muramentének nevezték valamikor e vidéket és falvakat (Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót). (4,5,6)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem ismernek egy híres községet sem. (4,5,6,7,8,9)
Lakosból volt valaki Prágában huszár. Ő mondta, hogy ott írtak az újságokban a verekedős lakosi betyárokról. A gyertyánosi és kóti betyárok is híresek voltak. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falvakat nem csúfolták semmivel. (1,2,3,7,8,9)
„Lót fogatú két Lakos („asu, fösü”). Nádnevelű Gyertyános. Sárképü Kapca. Pozsár fogú Kót. Hossziszoknya Hodiza. Rövidszoknya Palina.” Ennek magyarázatai: Valamikor Lakosban volt a legtöbb lovasgazda. A lendvai vasútállomásról fuvarozták az árut Muraszombatba, mert oda nem volt vasútvonal. A gyertyánosi tónál, ahol sok nád volt, kötötték az építkezéshez szükséges nádat. Kívül a házak falára és belül a mennyezetre szögezték és csak aztán tapasztották be sárral. Kapcának sáros utcái voltak. Kótban halászatból éltek. Hodiza és Palina viselet szerinti elkülönítése (két szomszéd falu). (4,5,6)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Magyarok egymás közt mindegyik faluból házasodtak. A vendekkel (szlvoénekkel), vagy más nemzetiségűekkel csak az utóbbi 5-10 évben. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Lendvára: Szent Pál – január 25-én; „Böjt közepi csütörtökön” – június 28-án; Katalin napján; Karácsonykor; Dömötör napján; január 25-én volt állatvásár. Más városokba is: Csáktornya, Muraszombat, stb. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====b) Piacra: ====
Minden kedden és szerdán a templomtéren Lendvárn. (1,2,3,4,5,6)
Minden szombaton a lendvai templomtéren. (7,8,9)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környező falvakba: Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, stb. Csáktornya, Turnisče, Marija Bistrica, Szentháromság (Lendvahegyen)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Csáktornya, Turnisče, Marija Bistrica, Szentháromság (Lendvahegyen) (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Felsőlakosból Sopronba, Baranyába, Bácskába mentek szezonmunkára. Az I. világháború előtt és után Franciaországba, Németországba is mentek szezonmunkára. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Felsőlakosba sehonnan se jöttek munkára. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A ruhákat általában minden háznál maguk készítették, szerszámokat, más használati tárgyakat piacon, vásáron szereztek be. Kovácsok, bognárok, stb. ugyan voltak egy faluban többen is, de csak javítottak, vagy a falu részére készítettek különböző használati tárgyakat. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A cserépedényeket a lendvai vásárokon szerezték be. Az evengélikus templom előtt, az egész úton kirakodó vásár szokott lenni. Általában Keböléből hozták, útközben is árulták a szekerekről. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===1.16.===
A II. világháború előtt szerbek, bosnyákok járták a falvakat, piacokat, vásárokat. „Ócsujancsinak” nevezték őket. Nyakukba akasztott dobozból árultak ceruzát, gombokat, ollót, szappant, borotvát, bicskát, stb. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
„Még zödgö is vót rajta.” (1,2,3)

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A közeli falvaknak így Lakosnak is, Lendvahegyen, Hosszúfalutól Pincéig voltak szőlői. Családonként 5-20 ár szőlője volt majdnem mindenkinek. A zsidóknak és a szőlőhegyen vagy közvetlen közelében lakóknak sem volt több, mint 1 hektár szőlőjük. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Csak egy temető van. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
„A Királ komám Berökparton, itt a házunk mögött 200 méterre kőbaltát, rogyás kis kardot talát a foggyin.” (1,2,3)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falunak két fogadott ünnepe van: jégeső ellen július 7-én, fagy ellen június 7-én. E két nap ünnepe volt még: Gyertyánosnak, Kótnak, Kapcának, Alsólakosnak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A II. világháború előtt és után is használtak 2 boronát egymáshoz erősítve, de nem többet, mert az állatok nem bírták volna elhúzni. Ezt is csak akkor használták, ha elég puha volt a föld vagy vetés után (1 vagy 2 lóval a legszívesebben, mert kevésbé taposták a földbe a magot, mint a marhák). (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általában mindenki kézzel vetett. 1925-ben vette a község az első vetőgépet. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Kizárólag csak „takarittufát” használtak. A kasza „fejénél” és a nyél közepén egy nyílban hajlított vessző volt rögzítve. A „takarittufa” magasságát szabályozni lehetett. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötő fát használtak, de nem volt rajta nyílás. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
19 kéve = kepe
21 kéve = kereszt
A kereszteket a föld szélességétől függően rakták össze a mezőn, meghatározó neve nem votl. 1-2, 4-5 keresztet tettek egy csomóba. Az eső mindig északról jön, ezért a kepe feje délnek nézett. A keresztek feje takarta egymást. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó jelentése határozatlan.
19 kéve = kepe (1,2,3)
16 kéve = kepe (4,5,6)
A kévéket egymásnak támasztották, az volt a kepe. (7,8,9)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Itt ún. „horvát” csépet használtak (értsd: vend csép). A magyar cséptől annyiban különbözött, hogy a hadaró és a nyél kapcsolása egyszerűbben volt megoldva. Igaz, így nehezebb volt vele csépelni, a cséplés technikáját tanulni kellett. Aki ügyetlen volt, megütötte a könyökét. A hadaró 1 méter hosszú volt, 30-50 centiméterrel rövidebb, mint a nyél. Ettől függetlenül a csép nagysága a cséplőtől függött.
Ha elszakadt a bőr, hamar ki tudták cserélni, akár a helyszínen is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között a gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat – a két etetőn kívül – a rokonság, szomszédság köréből. Általában „placcon” települt le a cséplőgép, csak a nagygazdákhoz mentek el külön. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépetl szalmát szekérrel (ha „placcon” csépelték), vagy két 2-2,5 m hosszú rúdon hordták a kazalig. Kis baglát is csináltak, az egyik munkás az egyik oldalba, a másik az ellenkező oldalba szúrta a villáját – esetleg egy harmadik villával tolta is –, így húzták a kazalrakóig. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése az I. világháború után kezdett megszűnni, teljesen 1965 körül szűnt meg. A vend falvakban még termelik. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már régóta eke után vetik a krumplit, pontosan nem tudni mióta. (4,5,6,7,8,9)
1910 körül kezdték eke után vetni a krumplit. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálták a füvet, szétterítették, időtől függően forgatták. Ha félig száraz volt, vastagabb rétegbe rázták, ezt „huzatnak” nevezik. Este a harmat, vagy eső előtt petrencébe (kisebb egység) rakták. Ha megszáradt a széna és nem vitték mindjárt haza, baglába rakták (a petrencénél nagyobb egység). (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból a napi száraztakarmányt „köcöliben” („köcöle”) kb. 2x2 m széles vászonlepedőben, vagy hajdivánnal (ezt a nevet nem ismerik, más névre nem emlékeznek) hordták az istállóba. Ha a takarmány a padláson volt, villával vagy kézzel dobták a „fargyászuba” (farjászol). (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) az iga felső fája: „fösü fa”
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) a rudat rögzítő szög: „igaszëg”, „rudasszëg”
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) a külső szögek: „igaküllük”
d) az iga alsó fája: „asu fa”
e) a két függőleges fa: „béfa, befa” (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

=== 2.15. ===
A falevelet csak a szegények használták almozáshoz. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
„Berökfa, tölgyfa, vagy gyertyánfa” levelet használtak almozáshoz. (4,5,6)
A csentei erdő leveleit is használták almozáshoz. (7,8,9)

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
A lónak csak bőrből készült szerszáma vlt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyszekér, a legrégibb típus, teherhordásra használták. 2,5-3 m hosszú.
Hosszúszekér: a szekeret (nagyszekeret) „Nyújtották” meg. A szekérnek olyan szerkezete van, hogy az alsó rudat hosszabbra, vagy rövidebbre lehet szabályozni. A rakoncákra mintegy 5 m hosszú oldalakat raktak. Csak száraztakarmányt, jószágot szállítottak rajta.
Kocsi: kiskocsi (ló vagy tehén húzta), majdnem minden háznál megtalálható volt. Fű, személy, könnyebb dolgok szállítására használták. A szerkezete gyengébb volt, mint a szekéré. Oldalakat raktak rá, vagy vesszőből font kast tettek rá. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt hosszúszekéren szállították. 4-5 m hosszú volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A „nyomurudat” elől lánccal, hátul pedig csak kötéllel erősítették le. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglyát nem ismerik. Ezt a „super” helyettesítette. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.21. ===
A szekérkasnak dőlt oldalai vannak, hátsó lapjának felső része ívelt, vagy egyenes. Eleje az oldalaktól egy kicsit alacsonyabb, hogy könnyebben be lehessen szállni. Szükségszerűen vesszőből font padka is volt benne. A két részből álló szekérkast is ismerték. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak akkor patkolták a vonómarhát, ha elkopott a körme. Készítettek fél körömre is patkót. Patkolásnál azt évszak nem jelentős. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény neve: „föjkle, föjüke”. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
tehén:
a) Naaa!
b) jobbra: Hokk!
balra: Csárli!
c) Hoheee!
ló:
a) Győőő!
b) jobbra: Tüled!
balra: Hacc!
c) Hööö! (1,2,3)

tehén:
a) Naaa!
b) jobbra: Hokk!
balra: Csárli!
c) Höheee!
ló:
a) Győőő!
b) jobbra: Hacc!
balra: Tüled!
c) Hööö! (4,5,6)

tehén:
a) Naaa!
b) jobbra: Csárli!
balra: Hokk!
c) Hoheee!
ló:
a) Győőő!
b) jobbra: Tüled!
balra: Hacc!
c) Hööö! (7,8,9)

Böcce a kisborjú neve. Az inditó, terelő szavak változatokban élnek.

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Pujca ne, pujca” (1,2,3)
„Boca, pojca” (4,5,6)
„Ne, ne, pojca” (7,8,9)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pitye ne” (1,2,3)
„Pityi” (4,5,6)
„Pi-pi-pi-pi, na-na” (7,8,9)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevéről. (1,2,3,7,8,9)
Nevéről, „kuszi, kuszi, kusz-kusz”. (4,5,6)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez először „vágut” használtak, hogy nagyjából letisztítsák a „pazdergyáját”. A finom megmunkálásához – töréséhez – „tilut” használtak. A jó „tilu” körtefából készült, mert sima volt, mint az üveg. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===2.29.===
Lakosban és környékén fekvő rokkát használtak. Külön neve nincs. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu mellékutcáit és az ottani házakat a gazdagabb családokról nevezték el. Így Felsőlakosban három „sarok” van: „Zág sorok”, „Dudás sorok”, „Erdüszé”. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat 1980 körül bontották le. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhában legelőször a „kálha fölött” ún. „luk” volt, melyen a padláson keresztül távozott a füst. Az első kémények „belemászus” kémények voltak, melyeket a fal mellé építettek. Építésük kezdete és általános elterjedése ismeretlen. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ha a házban füstöskonyha van, mindegyik helyiségbe külön bejárat volt a „pitarbu”. A „kéményes” konyhák kezdete óta a szobába és a kamrába a konyhából volt a bejárat. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A házak Lakosban is valamikor vályogból készültek. A keresztmestergerendás ház általános jelenség volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A gazdagabb családoknál már 1900-1910 óta rakott sparheltek voltak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A II. világháború után váltották fel a „kockaházak” az egysoros házakat. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A szobában kemence nem volt, csak a konyhából fűtött kályha. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét a padlótól 50-100 cm magasan építették. Ha a kemence alacsonyan volt, lyukat ástak a padlóba, vagy letérdelve rakták bele a kenyeret. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Pajta, szürü, pajta. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa neve: „bürögle”, „bürügle”. A fazekat alul fogták meg, ritkábban a nyakánál. Csak akkor akasztották a villa egyik ágát a fazék fülébe, ha a fazék üres és kicsi volt, különben letört volna a füle. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem tarlórépát („kerekrépa”), sem káposztafejet. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése általában a II. világháború után megszűnt, de egyesek ,még otthon ma is sütnek kenyeret. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen vesszőíves kenyértartót használtak általában. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Cserépből és fából készültek a vajköpülők. A fából készült volt a gyakoribb. Mindkettőnek egy füle volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A hajdina és köles töréséhez „mozsártörüt” használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából, kölesből sem készítettek liszttel sűrítve kását. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az ünnepekre perecet, laskát, langalit, „töpörtyűspogácsát”, kukorica pogácsát, kukoricamálét készítettek. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót már a II. világháború előtt készítettek. Paprikát, hagymát, paradicsomot tettek bele, de ha volt, húst is. Mindenhol ízlés szerint készítették. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paprikát 1910-es évek óta, a paradicsomot valamivel később kezdték el fogyasztani. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mindenhol mást tettek. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
Szalmavékába hajdinát, kölest „borsut” (értsd: babot), búzát, rozst kevertek ösze, ezt az asztal alá tették, vagy konyharuhába kötve az asztalra. Szalmát és szénát is kötöttek össze az asztal alá. (1,2,3)
Az asztalra rétest, palacsintát tettek. (4,5,6)
Az asztalra búzát, rozst, pénzt, nagy tököt tettek, az asztal alá szénát a „Jézuskának”. (7,8,9)

===3.22. ===
Hétköznap, ünnepnap is viseltek a férfiak széles gatyát. A két lába 4 „szébü” készült, ez 2 méternek felelt meg. A 6 „szé” gatya már nagynak számított. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1910 körül született asszonyok még ma is derékban rögzített szoknyát viselnek „dómánnye” (dolmány). (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A II. világháború után szűnt meg a szövés, amikor már lehetett anyagot vásárolni. Régen minden háznál szőttek, tipikus női munka volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az asszonyok udvaron kívüli kötelező fejkendő viselete 1900 körül szűnt meg. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A szobában annyi ágy volt, ahány elfért. Az ágyakat egymás után rakták, a házaspár egy ágyon aludt. Egymás mellé két ágyat csak a II. világháború után tettek. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
1910 körül kizárólag télen tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) 1910 körül a lakodalom vasárnap kezdődött.
====b) 1930 körül: ====
b) 1960 körül is vasárnap kezdődött a lakodalom.
1970-től kezdődött szombaton a lakodalom. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===4.3. ===
Mindegyik fél saját házánál egyenrangú lakodalmat tartott. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Már tíz éve a faluotthonban tartják a lakodalmat, mindegyik fél külön. Ha a házasok egy faluból származtak, a lakodalmat együtt is tarthatták. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül: vendéghivogató hívott lakodalomba. Egy héttel a lakodalom előtt kezdett el hívni. Hétfőn, szerdán, csütörtökön hívtak csak.
====b) 1930 körül: ====
Ma a vendéghivogató általában meghívót visz magával. Most is egy htétel előbb kezd hívni. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===4.6. ===
Amikor tálalni kezdtek, a gazdaasszony egy tányért tört el a szoba közepén, hogy szerencsés legyen a fiatal házasok élete. Mondókát nem mondott. Most is él ez a szokás. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Általában mindegyik faluban volt „banda”. A következő hangszereken játszottak: hegedű, bőgő, flóta, síp, cimbalom. Ismerték a harmónikát is, de csak kb. 1980 óta szerepel a lakodalmi zenekarban. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
December 13-án volt a Luca napja. 10-18 éves gyerekek jártak házról-házra köszönteni. A köszöntőt mindig azzal kezdték, hogy megkérdezték: „Szabad-e Lucát köszönteni?” (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
„Luca-Luca, kitty-kotty,
a göncökön kettü...” (tovább nem tudja) (4,5,6)
„Luca-Luca, kitty-kotty,
ha nem annak szalonnát,
levágom a gerendát.
A lányiknak akkora csöcse lögyön,
mind a bugyogus korsu.
A tikok annyit tojjanak,
mind a szitán a lik.” (7,8,9)

A köszöntők nem öltöztek föl semminek, 1-2 krajcárt, tojást kaptak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Az adatközlők a regölésről semmit sem tudnak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Sohasem volt sok öreglegény a faluban. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A fazék nyaka általában fehér csíkkal volt díszítve. A fekete cserepet nem díszítették. A zománcos edények jobbak voltak, mert a tejfel jobban a fölszínre úszott, a tej jobban megaludt benne. Barna és zöld zománcos edényeket ismertek. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nagyszombaton este „Júdást” égettek. Általában a fiatalság. Ekkor égették el a kukorciaszárt, vagy más szemetet. Ez a szokás még ma is él. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
December 6-a a murai malmosok napja volt. Egész nap mulattak. A Miklósokat is köszöntötték. Püspöknek (hosszú fehér ruha, szöszből szakáll), ördögnek (fekete, szakadt ruha, láncok, vasvilla) öltöztek föl a gyerekek, este köszöntöttek. A gyerekek megtisztították a cipőket, kitették az ablakba, vagy bejáratajtó elé, hogy majd a Mikulás hoz bele ajándékot. Legtöbbször kockacukrot, szárított gyümölcsöt tettek bele a szülők. Ez még manapság is szokás (az ajándék tartalma és értéke változott). (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
A köszöntő rövid szöveg: „Isten éltesse a Miklusokat, erüve, egisségre!” (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
1-2 gyerek pásztornak öltözött föl. Papírból készült jászlat vittek magukkal, csengettek. Házról-házra mentek „Kisjézuskát” köszönteni. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
A köszöntő szövege:
„Hej pajtás mast halgass,
tőlem most új évt hallasz,
mért éppen éfélko,
az elsü álomko,
ëgy angyal hozzámgyö,
mond Isten, embör lëtt.
Pajtás mi törtint,
gondoltam hogy az ég
egisszen tüzbe vót,
oly világos vót a mezzü
ugy látszott, amiko vëradott.
Szömöm fönyitottam,
ëgyet sóhajtottam,
hozzám szállott ëgy angyal
és mongya: pásztorok örüllünk,
mindannyan vigaggyunk.
Bárcsak elübb föébrettem vóna,
látod pajtás, mast állottam talpra.
Máris csöndül a fülembe
angyalnak szólása mongyad
Jézus mast születött
takarva pólyába.

Odamënni lësz majd bátorságom,
remelëm a Kisjézust megltáom.
Gyere velem të is jópajtásom, légy utitársam,
velem lëssz a furullás és a régi bojtárom.
Romlott istálu mellett maraggyunk,
a Miklussal addig is dudáltassunk,
még a bárány elérközik, addig is vigaggyunk,
Jézusmárja Józsefnek, szép énököket mongyunk.
Nëm adhatunk ëlëgendü hálát,
hogy az Atyaisten mennybükütte
válcságunknak dijját,
aki megnyittya a mennyek ajtaját.
– akko itt még énökütik a:
Hej pásztortársunk, hogyha hallanátok
hamit én hallok tisem aludnátok.
Micsoda pajtás, valu-valu csoda,
tán farkas ütött a mi bárányunkra.

Ennyibü állott.” (7,8,9)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel (október 20.) a barmok védőszentje. Régen a lendvai vár templomában volt aznap mise. Ma a lendvai templomban van a mise. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Az adatközlő nem tudja. (1,2,3)
„Jön a bau-bau, bau-bej!” (4,5,6)
„Gyün a jelenet, gyün a halál kaszáve!” (7,8,9)

===4.17. Diódobálás ===
Az adatközlők diódobálásról nem hallottak. (1,2,3,7,8,9)
Valamikor nagyon régen akkor dobáltak diót, ha valaki házasodott. (4,5,6)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Valamikor a holdban a következőket látták:
Valamilyen szekeret. (1,2,3)
Két ökröt, ekét, kalapos embert. „Eszt is öreganyámtu hallottam.” (7,8,9)
Semmit. (4,5,6)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Taksony]]
[[Kategória:Lendva]]
[[Kategória:Alsólakos]]
[[Kategória:Felsőlakos]]
[[Kategória:Gyertyános]]
[[Kategória:Kapca]]
[[Kategória:Kót]]
[[Kategória:Csáktornya]]
[[Kategória:Turnisče]]
[[Kategória:Lendvahegy]]
[[Kategória:Csáktornya]

Felsőjánosfa

2014-05-07T06:08:08Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőjánosfa, 1990. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Tóth Gyuláné, 60 év körüli, katolikus
|-
|
|(2.) Tóth Gyula, 65 év körüli, katolikus
|-
|
|(3.) Bischof Istvánné, 1902.
|-
|
|(4.) Bischof Lászlóné, 50 év körüli
|-
|
|(5.) Pomper Gyuláné, 60 év körüli
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Radnóti Márta
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91j%C3%A1nosfa
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.felsojanosfa.hu/pages/telepules_al.aspx?id=1524294
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu régen major volt 2 házzal, gazdalakással. Onnan nőtt ki a falu. A major a Sigray gróf tulajdona volt (kb. 60 kat. hold), 12 cseléd és egy gazdatiszt dolgozott a majorban. Régen csak Jánosfának nevezték. (1,2,3,4,5)
A falu Alsójánosfa nevű párja Szlovéniában van. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Pomper, Szakter, Bischof (németek a múlt század vége felé települtek be). (1,2,3,4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Igen, svábok települtek be a faluba. (1,2,3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak. (1,2,3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A környékbeli falvak mind hasonlóak, szerekből állnak. (1,2,5)
Konkrét falut nem tudtak mondani. (3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Az Őrség határán van. (1,2,3,4,5)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, ide tartozik pl. Őriszentpéter, Velemér, Pankasz, Magyarszombatfa. Hegyhát és Göcsej is szinte már itt van a falu határába. Kicsit messzebb a határnál van a Vendvidék. (1,2,3,4,5)
A Hetés is itt van nem messze. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Zalalövő, itt voltak a vásárok és a piac. Csatár, itt volt a búcsú. (1,2)
Őrimagyarósd itt is volt búcsú. (3)
Nem tudnak híres falvakról. (4,5)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A szalafőiek egyszer keresztbe vitték a fát az erdőben, így az mindig fennakadt a fákon és bokrokon.
A vasaljaiak egyszer egy rossz díványt vittek ki az erdőbe. Nagyon rossz idő volt, a szél fújta az ágy rúgóit. Megijedtek, s futottak az erdőből a bíróhoz:
– Medve van a határba! A bíró elment az erdőbe, s látta, hogy ez csak a divány rugóinak a hangja volt. Jót nevettek a dolgon. (1,2)
A gersei legények elmentek egyszer egy másik falu báljára, s ott elkezdtek verekedni, megszégyenítették a falu legényeit, azzal, hogy bevezettek egy szamarat a bálba. Azóta hívják őket „gersei ördögöknek”. (3)
Nem tudnak ilyen történeteket. (4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak. A környékbeli falvakból, városokból, vagy akár messzebbről is (pl. Őrimogyorósd). (1,2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalalövőre: állat, ruha stb. vásárra évente négyszer.
====b) Piacra: ====
Zalalövőre minden kedden (állatokat is árultak).
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A faluban Péter-Pálkor van a búcsú.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Csatár (Mária búcsú szeptember közepén). (1,2,3,4,5)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Régen a cselédek a majorban dolgoztak. Summások is jártak ki Dinnyésre, Pusztabenyérre. A cselédek, férfikak, nők egyaránt a földeken dolgoztak (kévét kötöttek, kepét hordtak, befogták az ökröket, stb.) (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide nem nagyon jártak dolgozni, inkább innen jártak el. (1,2,3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Vesszőkosarakat (silingákat) készítettek eladásra is (szakajtóvéka vagy zsombor). A favillát és a faboronát Szenterzsébetről hozták. (1,2,3,4,5)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Nagyrákos, Pankasz, Velemér (Varga Sándor). (1,2,3,4,5)

===1.16.===
Jártak meszesek, köcsögösök, favilla árusok Kondorfáról (Kósa Dezső), cigány edényfoltozók Rimányból. Kránicok Kisrákosból nem jártak ide. (1,2,3,4,5)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a Pacsa hegyen voltak szőlőik (400-1000 öl nagyságúak). A helyi szőlőhegyen a helybelieken kívül főleg a zalalövőieknek volt szőlője. (1,2,3,4,5)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban egy temető van. Előkerült csontokról nem tudnak. (1,2,3,4,5)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Egyszer május 24-én a jég elverte a termést, ezen a napon megfogadták, hogy nem dolgoznak. (1)
Június 2-án Sarlós Boldogasszony napján nem dolgoztak, nehogy a jég és a villám tönkretegye a termést. (3,4)
Jégeső, jégverés ellen Szent Jakab körül megfogadták, hogy nem dolgoznak. (5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Faboronát használtak vasfoggal, általában csak egyet. (1,2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Kb. 1920 óta a jobb gazdáknál már használtak vetőgépet. A szegényember kézzel vetett. A két világháború között még nem volt olyan általános a vetőgép használata. (1,2,3,4,5)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót használtak. (1,2,3,4,5)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A kévekötőfán volt lyuk, de nem a sarlóba, hanem a derékszíjba rakták. (1,2,5)
Valószínű, hogy volt lyuk, de nem biztosak benne, hogy mire szolgált. (3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 vagy 21 kévét szoktak keresztbe rakni. A 17., illetve a 21. kéve a papkéve, ez védi a keresztet az esőtől. 10-12 keresztet raktak egymásba, az összerakott keresztet kepének hívják. Sokszor a villámcsapástól félve csak 5-6 keresztet raktak egymásba. (1,2,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik, meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent. Mértékegységként nem használják. (1,2,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Kb. 2 méter hosszú. (1,2,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőbanda az összegyűlt barátokból, rokonokból, komákból, sógorokból, szomszédokból állt. Általában minden évben ugyanaz a csapat állt össze. (1,2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal, vagy villával (3 ágú). (1,2,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
„Mióta az oroszok bejöttek az sem terem, mert az idő azóta rossz.” (1)
Amióta nem olyan sovány a föld, a hajdina nem terem. Kb. 30 éve. (2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Emlékezetük óta eke után, barázdába vetették a burgonyát. A szülők régen még kapával ültettek. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát szétterítették, száraz időben kb. kétszer, esős időben minden eső után forgatták. Akkor lehetett kazalba rakni mikor jó „zörgős” volt. Meg kellett csavarni két kézzel, s ha széttörött, akkor már eléggé megszáradt. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával (3, illetve 4 ágú). (1,2,3,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

Az iga vagy járom másik elnevezése: tézsula (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) szekérrúd (1), nincs külön neve (2,3,4,5)
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) nincs külön neve
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4,5)

=== 2.15. ===
Régen sokan használták, ha elfogyott a szalma, főleg a szegényebbek. (1,2,3,4,5)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Nyaklót használtak, bőrből volt, ehhez csatolták a tartóláncot. A bőrt és a tartóláncot karika kapcsolta össze. (1,2)
Nyaklót használtak. (3,4,5)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherhordásra használták. Kocsija vagy hintója általában csak a gazdagabbaknak volt, személyszállításra használták főleg ünnepnapokon. (1,2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szekér hosszúoldallal együtt kb. 4 méter. Sokszor a hosszúoldalt és a vendégoldalt együtt használták, ha apró volt a szalma. Talán a hosszúoldal az elterjedtebb és a régebbi. Ezt említették mindig először. (1,2,3,4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához láncot és kötelet használtak. Hátul volt a kötél, elől a lánc. (1,2,3,4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája gömbölyű. (1,2)
A saroglya ívelt. (3,4,5)

===2.21. ===
Kocsikas formája (rajz). (1,2,3,4,5)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták, általában tavasszal, trágyahordáskor. A bazaltkő sokszor megsértette az állatk talpát, ezért befogás előtt patkoltatták őket. Teheneket is patkoltak tavasszal. (1,2,5) Nem emlékeznek rá, hogy tehenet patkoltak volna. (3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Neee... (+ ostor)
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hik!
====c) és balra====
balra: Hok! c) Haheee... (1,2,3,4,5)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocane, cocane... (1,2,3,4,5)
Hücsbe, hücsbe... (behajtás a helyére) (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipine, pipine... (1,2,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén vagy füttyszóval. (1,2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt. (1,2,3,4,5)

===2.29.===
Álló és fekvő rokkát is használtak. (1,2,3,4,5)
Gyapjú fonására állórokkát, kender fonására fekvő rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu 4 különálló szerből áll: Hadaszer, Pomperszer, Főszer, Lakiszer. A szerek az ott letelepedett őslakosokról kapták a nevüket. (1,2,3,4,5)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A háború után, a 40-es, 50-es években. (1,2,3,4,5)
„47-be bontották le a miénket.” (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
1929-be is volt még füstöskonyha. Később a zsúpos házakat lebontották, vagy teljesen átalakították. A szabadkéményt befalazták. (1,2,3,4)
Már nem emlékszik rá. (5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A pitvarra (pitarra) nyíló 3 bejárat volt. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Általában a házak többsége keresztmestergerendás volt. Még most is sok ilyen van a faluban. (1,2,3,4,5)
„Anélkül nincs is ház.” (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1930-as években. Ekkor kezdték használni a falbarakott tégla sparhelteket. (1,3)
A háború után már egyre többen sparheltet használtak a faluban. A zsúpos házakat ekkor alakították át. (1,2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
50-es, 60-as években. 81,2,3,4,5)
A 60-as években 10 „kockaház” épült a faluban. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Régen voltak ilyen házak, de ma már nincs. „Nálunk is ilyen volt, de már lebontották.” (1,2)
Nem emlékeznek ilyen házakra. (3,4)
Általában a szobában kályha volt, de tud régi kemencés házakról is. azok már rég nincsenek. (5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50-70 cm magas emelvényre, hogy az asszony felérje. (1,2,3,4)
Nem emlékszik rá, hogy lett volna padka. (5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem volt. Téglalap alaprajzú pajták vannak. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Lapátot raktak az edény alá. (1,2,3,4,5)
A parázskihúzó neve kurigla volt. (1)
A parazsat pemettel (kukoricahánccsal) söpörték ki. (1)

===3.12.===
A tarlórépát sóval, ecettel, borssal, babérlevéllel ízesítették. Fahordókban tároklták, úgyanúgy, mint a káposztát. A tetejére kovásznak kenyérhajat raknak. A káposztát inkább szeletelve savanyították. (1,2,3,4,5)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A háború után. (1,2,3,4,5)
„Én még ma is sütök.” (1)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A mennyezetre függeszthető fa kenyértartót b). (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak. (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
b) típusú. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinakását vízben főzik, liszttel sűrítik, kis darabokra szaggatják, vöröshagymát, csirkeaprólékot tesznek hozzá. (1) Vízben megfőzve köretként rizs helyett is fogyasztották. Sokszor tejben főzték, édesen vagy sósan fogyasztották, ki hogy szerette (kásaleves). A hajdinamálé vagy más néven „kőtt málé” tejből, hajdinalisztből, tojásból készült kelt tészta. Sütés után kockára vágva tálalták. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
„Hőkönsült perecet” (kelt tésztából készült fonott köralakú sütemény), hosszúkás alakú kalácsot, kukoricás cipókat, krumpliscipókat és rétest. (1,2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Már kisgyerekkorukban is fogyasztották. A lecsó összetétele: paprika, paradicsom (2:1 arányban), vöröshagyma (1 fej), tejföl (2-3 kanál), krumpli vagy rizs, zsír. (1,2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Kisgyerekkoruk óta. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos, diós kalácsot, kőtt rétest, túrós kalácsot. (1,2,3,4,5)
Almás kalácsot is sütöttek (különböző almafajták elnevezése: vasalma, Szetiván alma, bőralma, koszosalma, pogácsa alma; körték: vilmos, zabérő, búzaérő; szilvák: nagyasszony szilva, hosszi szilva, búzaérő szilva). (1)

===3.22. ===
Viseltek. Durva fehér vászonból készült. A gatya alja nem volt beszegve, kirojtozott magától. (1,2,3,4,5)
1930 körül még az öregek köznap is hordták, a fiatalok már nem viselték. (1)
A férfiak a fehér gatyához fekete mellényt viseltek. (3)
Az anyagot helyben szőtték. (Nem tudták megmondani, hogy hány szélből készült.)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
„A nők hosszú ráncos szoknyát viseltek, általában sötét színűt. A szoknyára kék kötényt kötöttek. Fölül réklit viseltek.” (3,4)
Régen fehér blúzt (pruszlikot) és félszoknyát hordtak. A szoknya általában fekete színű volt. A szoknya alá egy alsószoknyát húztak. (1)
Nem emlékszik már rá. (2)
Régen, főleg az idősebbek még viseltek. (Nem emlékeznek rá pontosan.) (5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Régen szőttek, a háború után már egyre kevesebben. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Régen taklán az idősebbek hordtak mindig kendőt. „Mi már kendő nélkül is kijárunk.” (1)
Általában nem volt az ő korukban már ilyen szokás. (1,2,3,4,5)
Régebben nem illett kendő nélkül kimenni. (3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokásban volt és még ma is szokás. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt ősszel és tavasszal tartották. (1,2,3,4,5)
Szüret és disznóvágás után. (1)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) főleg szombaton. (1,2,3,4,5)

===4.3. ===
Általában megegyezés szerint. Először általában a lányos háznál voltak, onnan ment át a násznép a fiús házhoz. Mindkét háznál ettek. (1,2,3,4,5)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Kb. 10 éve már vendéglőben tartják a lakodalmakat. (1,2,3,4,5)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) Régen szalagos kalappal jártak a vőfélyek házról-házra. Minden meghívott családnál kaptak egy-egy szalagot a kalapjukra. Általában a vőfélyek a vőlegény legjobb barátai voltak.
====b) 1930 körül: ====
b) Ma meghívót küldenek, kb. egy hónappal az esküvő előtt. (1,2,3,4,5)

===4.6. ===
Nem volt. (1,2,3,4,5)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Cigányok jöttek muzsikálni más falvakból, például Pankaszról. Kb. 8-an, 10-en voltak, cimbalmon, hegedűn, nagybőgőn és sípokkal játszottak. (1,2,3,4,5)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Volt lucázás. A gyerekek levették a kapukat és elvitték messze a háztól. A konyhában leterítettek szalmát és mondókákat mondtak. (1,2)
A gyerekek verseket mondtak:
„Luca, Luca, kity-koty,
Tojjanak a tyik-tyuk,
Ha nem adnak szalonnát,
Levágjuk a gerendát.
A kendtek lányának akkora csöcse legyen,
mint az arató bugyiga.” (3,4)
December 28-án volt szokás a „suprálás”. A fiúk (főleg) 8 ágból készült szögletes, 1/2 méter hosszú fűzfavesszőből kora reggel megcsapkodták a lányokat, s közben azt mondták:
„Egészséges légy, keléses ne légy
Ha vízért küldnek, borért menj,
Ha borért küldnek, vízért meny.
Új esztendőre friss légy.” (3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
„2-3 öreglegény van csak erre.” (1,2)
Kb. 3 öreglegény van a faluban. (3,4,5)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
„A regölés itt nem volt szokás.” (1,2)
Régen biztos voltak regősök, de már nem emlékeznek rá. (3,4,5)
Régen újév napján köszöntőket mondtak egymásnak:
„Új esztendő, vígságmondó, most kezd újulni,
újulása víg örömre most kezd hírdetni.
Hírdesse már a Messiás áldott népével,
hogy élhessünk soká dícsőségében.” (3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem ismeretes. (1,2,3,4,5)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek ilyen szokásra. (1,2,3,4,5)
=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Valaki a felnőttek közül beöltözött Mikulásnak. A gyerekek megígérték, hogy jók lesznek, már előző nap kirakták a cipőjüket az ablakba, úgy várták a Mikulást, ugyanúgy, mint manapság. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
„Kosedom (ködmönös férfi) és a három királyok áldották a kis Jézust.” (1,2)
Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a kis Jézus és az angyalok. (3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt és Szent Lászlót. (1,2,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
„Elvisz a mumus!” „Gyün a róka!” (1,2)
„Nem szoktuk ijesztgetni a gyerekeket.” (3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===
Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3,4,5)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban embert láttak, aki egy fejszét emel föl. (1,2)
A holdban nem láttak semmit, de sokszor láttak az égen megjelenni egy üstököst, tizenkét éves volt és hosszú csóváját messziről lehetett látni. (3)
Nem láttak semmit a holdban. (4,5)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Őrimogyorósd]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Rimány]]
[[Kategória:Pankasz]]

Felsőcsatár

2014-05-07T05:59:31Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőcsatár (Gornji Četar), 1990. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Herics János, 1920.
|-
|
|(2.) Horváth István, 1910.
|-
|
|(3.) Rudák Géza, 1930.
|-
|
|(4.) Rudák Gézáné, 1933.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bedő Zoltánné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91csat%C3%A1r
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.felsocsatar.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az eredeti település Alsócsatár, innen ered a község kiterjedése. A régiek az itt lévő forrás környékén gombatermesztéssel foglalkoztak. A falu egyébként horvát nemzetiségi. Őseik valamint 1. és 2. adatközlő 1922-ig osztrák állampolgárok voltak. Ebben az évben került ez a szűkebb vidék újra Magyarországhoz. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Homosics, Glavanics, Kovacsics, Osztrosics, Veszelics, Kalcsics, Bencsics, Kolonovics, Tomasics, Csercsics, Érics. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Mivel ez horvát település magyarok betelepülésével kell számolnunk. A II. világháború után Náraiból és Búcsú községből települt át jelentősebb magyar ajkú néptömeg. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az 50-es években a német lakosságot internálták a faluból, más kitelepülésre, vagy kitelepítésre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hasonló településnek egyértelműen a többi horvát falut tartják: Alsócsatár (Dolnji Četar), Narda (Velika Narda), Horvátlövő (Horvatske Šitze), Pinkaóvár (Čem), Vaskeresztes, Szentpéterfa, stb. (1,2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Községüket a Pinka-völgyébe helyezik, magukat pedig horvátnak és magyaroknak is tartják. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem ismernek közeli tájegységeket. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Vaskeresztes nagyon híres szőlőjéről, Ják pedig templomáról. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nárait „dobzósoknak” ismerik, illetve csúfolták. Dobzót (vagyis apró szilvát) vittek a püspöknek, hogy egye meg, mert már a malacok sem eszik meg. Nardát „akasztósoknak” csúfolták, mert a domboldalra „kiakasztották” a bikát, hogy lelegelje az ott lévő lekaszálatlan füvet. (1,2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak régebben és ma is más falvakból házasodni. A következőkből: Narda, Vaskeresztes, Szentpéterfa, Horvátzsidány. Olyan faluról nem tudnak, ahonnan különösen nem volt szokás házasodni. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Kedden és pénteken szoktak Szombathelyre járni.
====b) Piacra: ====
Egy évben 3-4-szer szoktak elmenni, emlékeznek a Szent György-napi és András-napira is.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Celldömölk, Lékára mentek el. Saját búcsújukat Szent István napján tartják a mai napig is. (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A falu határában volt egy major, ott szoktak munkát vállalni az emberek nagyobb számban, mint pl. borsó, lencse szedése és gazolása. Ezenkívül gyakran szoktak munkát vállalni Ausztriában is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A településen található kőbányába jöttek dolgozni, télen és tavasszal. Nyáron a mezőgazdaságban dolgoztak. Újév táján cselédeskedni, illetve cselédnek jelentkezni jöttek kisebb számban. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek nem készítettek eladásra dolgokat. Az eszközöket a szombathelyi vásáron szerezték be. (1,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Körmend vidékén készített cserépedényeket használtak, melyeket a szombathelyi vásáron szereztek be. (2,3,4)

===1.16.===
Az alábbi vándorárusok jártak a faluba: osztrák területről meszesek, Trencsényből bádogosok, üvegesek. (1,2,3,4)
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlői. Viszont számos szombathelyinek volt itt szőlőbirtoka. Ma már a szőlők többsége nem falubeli tulajdonában van. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falunak egy temetője van a falu határánál. Csontokat nem találtak sehol sem más helyen, de egy szántás alkalmával találtak egy feltehetőleg nagyon régi talán ókori épület-maradványt, amit azonban nem tártak fel, nem kezdődött el a régészeti kutatása. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Egyetlen egy ilyen ünnepük van, ez a szeptember 18-ai szentségimádás. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ismerték a 2-es és 3-as vasboronát is, de inkább a 2-est használták, sőt szegény embereknél csak az egyes faborona volt használatban. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Általában kézi vetőgépet alkalmaztak, de módosabb gazdáknak már volt gépi, 12 soros vetőgépe is. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A gereblyés kaszacsapót b) használták aratáskor, a hajmókot pedig magasabb fű kaszálására. Kb. a századforduló óta ismerik. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, gyakran használták ezt a típusú kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Kétféle keresztet használtak:
– az egy lábas keresztet, és a
– két lábas keresztet.
Az egy lábas keresztnél 20 kéve volt 1 kereszt. A két lábas keresztnél 15 kéve volt 1 kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szót több kereszt egymásutániságára használták. Hogy egy kepe hány keresztből állt, azt az határozta meg, hogy milyen elhelyezkedésű volt a terület. (Vagyis minél egyszerűbb legyen összegyűjteni.) (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm hosszú volt. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplés esetén állandó csapat járt „kalákában”. Az állandó csapat 4 főt jelentett, a többi arató a rokonságból állt össze. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Kétféle nyársat is használtak. Az egyik a hosszú egyágú, amit a mellékelt ábra is mutat, a másik pedig, egy rövid kétágú (villa alakú) nyárs volt. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 50-es években még előfordult a hajdina termelése. (2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Emlékezetük szerint mindig is eke után vetették a burgonyát. (1,2,3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás munkamenete: általában június 8-a után kaszáltak (rendre lekaszálták), 2-3 napig szárították (közben megforgatták), majd „boglába” rakták. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraztakarmányt nagyobb méretű hátikosárban hordták be az istállóba. A kosár aljában egy fadeszka volt elhelyezve, a fenéken keresztül pedig két fül volt ráerősítve a kosárra. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Az ábrázolt igát is, valamint az ún. egyes igát is alkalmazták. A rudat rögzítő szeget igaszegnek (klin-nek) nevezték, a külső szegeket pedig csak horvátul „kušča”-nak. (1,2,3,4)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Igen, almozáshoz használták a fák leveleit. Tavasszal és ősszel is. „Csalit”-nak nevezték. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. „Komet”-nek nevezték. (1,2,3)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Nehéz és könnyű szekér elnevezést alkalmazták. A nehéz szekérrel a fuvarozás és mezőgazdasági munka volt jellemző, a könnyű szekérrel a személyszállítás, illetve kisebb munkák. Ismeretes volt a hintó, de ez csak a módosabbaknak jutott. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 500 cm hosszú volt. Csak a nyújtott hosszú szekeret használták. Ismerték a vendégoldallal való szállítást is, de ezt egyáltalán nem alkalmazták. (1,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítására csak rudazókötelet használtak, aminek hossza 1000 cm hosszú volt, mert duplán kötötték. (1,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
A szekérkas formája köralakhoz hasonló volt, de a lovak vagy ökrök felőli oldal laposan előre kissé egyenesedett. A subert szabadon hagyták. A szekérkas úgy készült, hogy az alja meg volt kötve, berakták az oldalvesszőket, elől pedig két erősítő fogta össze. Fűzfavesszőből készítették. Néha nyírfából, mert az erősebb volt, de ebből (nyírfából) kevés volt. (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Előfordult, de nem nagyon volt jellemző. Ha patkoltak is azt a külső körömre tették (félpatkó). (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Dézsa (dižica). (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Nyee!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hajsz!
Megállítás: Oha! (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coc-coc nye. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkokat „pi-pi-pipi-pi” kifejezéssel hívogatják. A libáknak azt mondták: „buri buri”. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyán csak a nevén szokták szólítani, általános elnevezése nem ismert. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A faluban csak kender volt. Törővályut használtak a töréshez. (1,3,4)

===2.29.===
Lábhajtásos rokkát használtak, amit kerék hajtott. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A mai község határán volt egy elkülönülő házcsoport, amit „Jáplánpuszta” néven emlegettek. Ma ez a terület Náraihoz tartozik. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A régi házak boronafalúak vagy sövényfalúak voltak, fakéménnyel és zsupptetővel. Pár évvel ezelőtt bontották le az utolsó ilyen házat, ami az Arany János utcai Horvátéké volt. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak kéményét később a házak falába építették. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A 3 osztású házak voltak a jellemzőek (szoba, konyha, kamra). A bejárat után a tornácra (ez a szabad ég alatt volt), vagy a gangra (ez zárt volt = előszoba) nyílt az ajtó és a konyhából lehetett mindkét szobába bejutni, persze ahol volt kettő is. A kamra egybe volt építve a házzal, de az udvar felől lehetett bejutni. A következő bútorok voltak a házban: asztal (stol), sarokpad (stolica, klup), székek (stolci), ágy (steje), szekrény (horma), sokfiókos szekrény (sublot), tulipános láda (ladica). (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Sok ilyen mestergerendás ház volt a településen, de sajnos ma már nem található közülük egy sem. (1,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Arra nem emlékeznek, hogy melyik évtizedbe lett általános, de azt mondják, hogy a 30-as években már kezdett megszűnőben lenn. (1,2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű „kockaházak” a 60-as évek közepe táján már általánossá váltak. (1,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Tudnak olyan házról, de állítólag nemrég bontották le. (1,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemence alapzaton feküdt, ami 50-60 cm lehetett. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajta az udvarban keresztben állt. Középrészes (torkos) pajta volt a jellemző. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villát kuruglának nevezték. A kenyeret is ezzel szedték ki a tűzből. (1,3,4)

===3.12.===
Csak káposztát savanyítottak, az is csak gyalulva volt jellemző. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évektől kezdve szűnt meg ennek általános gyakorlata, amikor is megalakult a TSZ. Persze ez nem azt jelentette, hogy elvétve ne sütöttek volna még otthon. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A kenyértartók közül a c) fajtát használták általánosan. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, csak ilyent használtak (rajz). (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Volt hajdinatörő, de inkább koptatták és malomban szokták őrölni. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Csak a köleskását ismerik. (1,4)
Fogyasztottak néha hajdinamálét is. (2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Karácsonyra, lakodalomra és általában ünnepekre két féle kalácsot szoktak sütni: fonott kalács, köralakú kalács (rajz). (2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 50-es évektől kezdve fogyasztanak lecsót általánosan. Csak 1-2 szem paradicsomot tesznek a lecsóba, hogy „szaftos” legyen. Tojással tálalják, régebben apró tésztát csipegettek bele és pörkölt mellé adták. (1,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Kb. 3 évtizede fogyaszt nyersen. (1,2)
Már kb. 3 és fél évtizede fogyaszt nyersen. (3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Almás, túrós rétest, diós, mákos bejglit tettek az asztalra. Érdekes szokás, hogy a mákot mézzel szokták keverni, hogy ne legyen olyan száraz. (1,2,3,4)

===3.22. ===
A 60-70-es években még hordtak. A népviseletük a következőkből állt: fehér vászongatya, fekete posztónadrág, fehér vászoning, dolmány, fekete kalap, kék vászonkötény, csizma. (1,2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A nők még a 60-70-es években hordták a népviseletet, de ettől az időtől kezdett fokozatosan kihalni a viselete. 2-3 alsószoknya, vászon ing, széles csipkés rékli, hátukon kendő, ami a mellükön volt megkötve, lányoknál egy copf, asszonyoknál konty. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A faluban az asszonyok nem szoktak vásznat szőni, mert volt a településen szűcs. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező sohasem volt, de sokáig használták a haj és a fej védelme miatt. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ahol egymás mellé rakták az ágyakat, ott a vendégek aludtak, ahol a fal mellé, ott pedig a háziak. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbbet télen, farsang idején tartották. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
Mindkét félnél tartották, általában a lányos háznál volt a vacsora 9 órakor. Amelyik vendég korábban érkezett, uzsonnát is kapott. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Mindkét félnél tartották, de általában a lányos háznál volt a vacsora 9 órakor. Aki esetleg korábban érkezett, uzsonnát is kapott. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
Kb. 15 éve szokás, hogy Szombathelyen vendéglőkben tartják. Előfordul az is, hogy a helyi kultúrházban rendezik meg. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
a) 1 héttel az esküvő előtt a vendéghívó járt a rokonokhoz, a botjára mindegyik helyen szalagot kötöttek. Volt nála egy kulacs bor is és a meghívottaknak töltött belőle. A meghívás szövege:
„Hod’ te žene nos’te
Dare pokošare
Ka iz puta, ka iz kuta.
Jöjjetek asszonyok,
hozzátok az ajándékot a sarokból,
kosárszámra.”
====b) 1930 körül: ====
b) A jegyespár egy hónappal az esküvő előtt maga megy a rokonságot meghívni. (1,2,3,4)

===4.6. ===
Ez nagyon elterjedt szokás volt. Mielőtt feltálalták az ételt, az első tál mindig üres volt és ezt leejtették.
„Onde neka jubav razpravi
Kad se zdila još jedno skupa spravi.
Akkor menjen szét ez a házasság,
Amikor ez a tányér újra összeáll.”
Ez a szokás 30 éve, amikor még házaknál tartották a lakodalmat, nagyon népszerű és elterjedt volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Helybeli zenekar játszott (fúvószenekar), 9 tagú volt a zenekar, többségük cigány. Főbb hangszereik a trombita és a síp. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
December 13-án volt a lucázás. A legények azoknál a házaknál, ahova udvaroltak elszórták a szalmát. Reggel inkább már csak gyerekek csinálták.
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a ludjok.”
Ahol nem kaptak semmit, ott hozzámondták, hogy: „Házityúknak csak ez csibe legyen, az is vak legyen.” (1,2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem ismerik ezt a szokást. (1,2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nemigen voltak öreglegények a faluban. Majdnem mindenki megnősült, esetleg a fogyatékosok nem. Ezekből is nagyon kevés volt a faluban. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Ismeretes volt a tejesfazék, de nem emlékeznek díszítésre. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem volt ilyen szokás. Csak tömjént égették karácsony este. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Csörgőláncos mikulások jártak házról-házra, ott cukrot kaptak és süteményt. Fejükön süveg volt, a közepén arany kereszttel, kifordított bunda volt rajtuk. Járt velük egy krampusz is maskarában. (1,2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői közül a következőkre emlékeznek: 3 királyra, 7 pásztorra, kisjászolra és benne a kis Jézusra. Járták a házakat és mindenhol megkínálták őket. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Állatok védőszentjéről nem tudnak, Szent Istvánt ismerik, mint a falu védőszentje. (1,2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
„Vigyázz, mert elvisz a bubus.” „Elvisznek a cigányok” – kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Volt ilyen szokás, karácsony este, lányok és fiúk között. Ha a lányok tudtak több diót összegyűjteni, akkor a jérce lesz több a faluban, ha a fiúk, akkor a kakas. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Szombathely]]

Felsőcsatár

2014-05-07T05:57:12Z

Kucsera Sándor: /* c) és balra */

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:57:29Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között általános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap,
====b) 1930 körül: ====
1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.

====b) 1930 körül: ====
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Horvátnádalja]]
[[Kategória:Felsőberki]]
[[Kategória:Harasztifalu]]
[[Kategória:Egerszeg]]
[[Kategória:Körmend ]]
[[Kategória:Vasvár]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:56:09Z

Kucsera Sándor: /* 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között általános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap,
====b) 1930 körül: ====
1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.

====b) 1930 körül: ====
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:55:49Z

Kucsera Sándor: /* 4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között általános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap,
====b) 1930 körül: ====
1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:55:25Z

Kucsera Sándor: /* 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között általános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül vasárnap, 1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:53:03Z

Kucsera Sándor: /* c) és balra */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között általános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül vasárnap, 1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:52:42Z

Kucsera Sándor: /* b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között általános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül vasárnap, 1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:52:25Z

Kucsera Sándor: /* a) kézi vetés: általános, ritka, nincs */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között általános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül vasárnap, 1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:52:09Z

Kucsera Sándor: /* a) kézi vetés: általános, ritka, nincs */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
2 VH között átalános volt a kézi vetés

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül vasárnap, 1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Felsőberkifalu

2014-05-05T16:51:11Z

Kucsera Sándor: /* 1.16. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Felsőberkifalu, 1991. december
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Winter Ernőné Czitanovics Erzsébet, 1909. Felsőberkifalu, Fő út 59.
|-
|
|(2.) Kiss József, 1905. Felsőberkifalu, Berki út 71.
|-
|
|(3.) Kiss Károly, 1946. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|-
|
|(4.) Kiss Károlyné Németh Karolina, 1953. Felsőberkifalu, Berki út 72.
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Krizmanics Mária
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem tud a község keletkezéséről semmit. (1,3,4)
Valamikor nagy, berkes erdőrész volt a falu heléyn. A falu őslakói menekültek valahonnan (nem tudja, honna), s letelepedtek a ritkás erdőben. Úgy hallotta még idősebb emberektől, s valamikor szüleitől, hogy a község utcái azért görbék, mert ott alakultak ki, ahol az erdőben ritkán voltak a fák, ma ott könnyebben lehetett közlekedni. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Stranczli, Winter, Kiss, Markivics, Szentteleki (1)
Markovics, Kiss, Szentteleki Mátyás, Horváth Ádám (2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak nagyobb számú letelepülőről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el a faluból nagyobb számban. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Harasztifalut, mert ott is a berkiekben hasonlóan nagyon jódolgos nép lakik. (1,2,3,4)
Horvátnádalja lakóival mindig nagyon jó barátságban voltak, mindkét faluban nagyon emberszerető lakosok vannak. (2,3,4)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Horvátok-lakta falu volt valamikor Horvátnádalja és Felsőberki. (1,2,3,4)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Csak a jelenleg, kartográfiai tájegységeket ismerik, a hivatalos község-besorolással. (1,2,3,4)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Harasztifalu nagyon gazdag község volt. (1)
Harasztiban gazdag, rátarti emberek éltek. (2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Haraszti lapban van, minden bolond abban van. (1)
Füstös Berki. Nádaljaiak – krabótok. Berkiek – lapperok. Harasztiak – kosgyárok. A fentiek eredetét nem ismerik. (2,3,4)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leginkább falubeliekkel házasodtak. Idegen ritkán került a faluba. (1,2,3,4)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Körmend (Luca-vásár). A vásárok napjait a kalendáriumból tudták.
====b) Piacra: ====
Körmend (hétfőn, csütörtökön)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Mária-napi búcsú (1,2,3,4)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A körmendi hercegi majorba jártak napszámba, summás munkára, s eljártak vasúti munkákra is. (1,2,3,4)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem volt olyan munkaalkalom a községben, amely idegen munkaerőt vonzott volna. (1,2,3,4)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A helybeliek elkészítették a saját szükségletükre a kocsikasokat, a szalmafonatú edényeket és a faszerszámokat, de eladásra nem készítettek ilyeneket. (1,2,3,4)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket a körmendi és egerszegi vásáron szerezték be. Ezeket sümegi és magyarszombatfai fazekasok készítették, névre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A községben köszörűsök, drótosok, tyukászok, meszesek, szitakötők, üvegesek jártak. A meszesek még járnak, a többiek 10-12 éve fokozatosan maradoztak el. (1,2,3,4)

====b) Honnan jöttek? ====
na
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Sem a helybelieknek másutt, sem a más községbelieknek berki határában nincs szőlője. (1,2,3,4)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Régen közös temetőbe temetkeztek Alsóberkivel, de kb. 1942 óta külön temetőjük van. Más temetőről, vagy emberi csontok előkerüléséről nem tudnak. (1,2,3,4)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használták a két világháború közt a 2-3 egymáshoz erősített boronát. (1,2,3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
A két világháború között általános volt a gépi vetés, ritka volt a kézi. (1,2,3,4)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Legelterjedtebb a villás kaszacsapó volt, de valamennyit használták a község területén. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
10 vagy 20 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú összerakott kereszt. A termésmennyiség meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140-160 cm hosszúságú volt a csép nyele. (1,2,3,4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közöt állandó csapat járt 1-1 géppel csépelni, részes cséplés volt. (1,2,3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdinatermelés 1960 körül, a TSZ megalakulásával egyidőben szűnt meg. (1,2,3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után való vetése 1920-1930 között vált általánossá. (1,2)
Nem tudja. (3,4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: Kaszálás (ha a rend vastag volt, akkor terítés), kétszeri forgatás, összerakás. Ha megázott a széna, akkor szükség szerint forgatták. Állványt nem használtak. (1,2,3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból ún. buritóval hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
a) járomfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
b) igafőszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
c) igaszeg (1,2,3,4)

=== 2.15. ===
Ősszel almoztak falevéllel, ha kevés volt a szalma. Ez általános volt. (1,2,3,4)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
Használtak szügyre erősített tartóláncot, s csak tartóláncnak hívták. (2,3,4)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nagyobb, nehezebb, takarmányszállításra, mezőre járásra használták.
Kocsi: kisebb, könnyebb, vásárra, lakodalomra jártak vele, s szinte soha nem szedték szét. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálatakarmányt hosszúszekérrel szállították, amely 4 m hosszú volt. (2,3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A kötélen kívül nem használtak más eszközt a nyomórúd leszorításához. (1,2,3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===
Szekérkas (rajz). (1,2,3,4)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonómarhát nem patkolták. (1,2,3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (1,2,3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: Hig!
====c) és balra====
balra: Hejsze!
Megállítás: Hóha!
A beccét nem teszik hozzá. (1,2,3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznót hívják: coca, ne; poci ne kifejezésekkel. (1,2,3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúkot pipi, ne kifejezéssel hívják. (1,2,3,4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak. Kendervágónak hívták. (1,2,3,4)

===2.29.===
Ferde rokkát használtak. (1,2,3,4)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Néhány ház alkotta Harasztifalu közelében Kisharasztit. Más település – kisebb – a község határában nem volt. (1,2,3,4)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronásházat 1940 körül bontották le. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi, szabad- és füstöskéményes házakat elbontották és helyükre újakat építettek. 1940 körüli évekre teszik azt az időt, amióta kizárólag zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon minden helyiségnek külön ajtaja volt, s ezek a tornácra (esetleg ternácra) nyíltak. (1,2,3,4)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Voltak a faluban keresztmestergerendás házak, a földfalu házaknál is előfordult ilyen. (1,2,3,4)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nem tud évszámot. (1)
1940 körül szűnt meg, nem tudják, mikor lett általános. (Peszeszér Imrééknél még állítólag megvan.) (2,3,4)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A kontyolt tetejű házak építése 1950 körül vált átalánossá. Kb. erre az időre esik az egysoros házak építésének megszűnése is. (1,2,3,4)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem voltak konyhába épített olyan kályhák, amelyek szobákat is fűtöttek volna. (1,2,3,4)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Többféle magasságra épített kemencéről tudnak, volt még a földdel egyszintben épített is. Jellemző azonban a kb. 60 cm-re épített kemence volt. (1,2,3,4)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A következő pajtaformák voltak. (1,2,3,4)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem használtak fazékkiszedő villát. Hajtott vaslapáttal vették ki a fazekat. (1,2,3,4)

===3.12.===
Egészben nem savanyítottak sem káposztát, sem tarlórépát. (1,2,3,4)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1960 körül szűnt meg. (1,2,3,4)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A b) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az a) jelű hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az a) és a b) jelű kalácsokat sütötték az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az adatszolgáltatók gyermekkora óta készítenek lecsót, kevés hagymával és fele-fele arányban paprikával és paradicsommal.(1,2,3,4)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Az időpontot nem tudják, gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen paprikát, paradicsomot. (1,2,3,4)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra kuglóf és beigli került. (1,2,3,4)

===3.22. ===
1940-es évekig használták a széles gatyát a férfiak, kizárólag munkába. (2,3,4)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az 1940-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3,4)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Helyi Kovács, és Harasztifaluban Bősze nevű takács szőtt. (1,2,3,4)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Semmikor nem volt kötelező az asszonyok számára a házon kívüli kendőhasználat. (1,2,3,4)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Idősebbeknél most is egymás mellett, párhuzamosan állnak az ágyak a lakószobában. (1,2,3,4)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt farsangon tartották, s egyáltalán nem tartottak Adventben és Nagyböjtben. (1,2,3,4)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül vasárnap, 1960 körül a szombat az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
A lakodalmat csak a lányos háznál szokták tartani, főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalom körmendi éttermekben zajlik. A 70-es évek közepétől általánosan. (1,2,3,4)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

1910 körül a fiatalok szülei hívták a lakodalomra a vendégeket, egy alkalommal.
1980 körül a jegyespár, a távolabbi rokonokat meghívóval. Szintén egy alkalommal hívnak. (1,2,3,4)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalmak során szándékos tányértörés nem volt. (1,2,3,4)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Zenészeket Körmendráől hívtak, a Percsák-féle cigányzenekart. Hangszerek. cimbalom, bőgő, 2 hegedű. Tangóharmónika nem volt. (1,2,3,4)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Lucácás december 13-án volt. Szövegtöredék:
„ Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
tojjanak a tiktyok, luggyok,
fejszéjek, furójok úgy megállon helibe,
mint a fa a tövibe,
szalonnájok akkora legyen, mint kútban a víz,
pénzek annyi legyen, mint Rábában a kövecs,
hizójuk ollan kövér legyen, hogy az ólból ki ne férgyen.” (1,2,3,4)

„Csibéjek annyi legyen, mint az égen a csillag,
Dicsértessék a Jézus Krisztus”
Ha a gazdaasszony nem adott semmiot: „Egy csibéjük legyen, az is kappan legyen.” (2,3,4)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Regölni karácsony és új év között szoktak, szövegre nem emlékszik, a megszűnés időpontját nem tudja. (1)
Új évkor regöltek, de a szokás nagyon régen megszűnt. Szöveget nem tudnak. (2,3,4)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A kb. 200 fős községben szinte folyamatosan 6-7 öreglegény van. (1,2,3,4)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
X-szel díszített tejesfazék nem ismeretes, s régen sem volt. (1,2,3,4)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Az e) pontban ismertetett tevékenységek egyikét sem ismerik, nem is hallottak róla. (1,2,3,4)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon beöltözve, láncot csörgetve járt Mikulás és egy krampusz, és seprűvel megverték a lányokat. (1)
A beöltözött Mikulás és krampusz imádkoztattta a gyerekeket, aki tudta az imát, azt megjutalmazta, aki nem, azt megverték. (2,3,4)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: angyalok, pásztorok, nevekre nem emlékeznek, kivéve Gábor főangyalt. (1,2,3,4)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1)
Az állatvészek idjeén 1-1 szentet kiválasztottak, s hozzá imádkoztak az állatok megtartásáért. (2,3,4)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen krampusszal, Mikulással, drótossal, zsákosemberrel, cigánnyal ijesztegették. (1,2,3,4)

===4.17. Diódobálás ===
Szenteste szórtak szét a felnőttek diót a lakásban, s a gyerekek egymással versenyezve szedték össze. Nem tudják a szokás eredetét. (1,2,3,4)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Semmilyen alakot nem láttak a Holdban. (1)
Emberfejet láttak a Holdban. (2,3,4)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:48:11Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát,
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült. (3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el.
====b) 1930 körül: ====
Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Szentgotthárd]]
[[Kategória:Apátistvánfalva]]
[[Kategória:Orfalu]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Őrség]]
[[Kategória:Bajánsenye]]
[[Kategória:Őriszentpéter]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Farkasfa]]
[[Kategória:Kondorfa]]
[[Kategória:Máracell]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Máriaújfalu]]
[[Kategória:Magyarlak]]
[[Kategória:Háromháza]]

Farkasfa

2014-05-05T16:46:10Z

Kucsera Sándor: /* 4.8. Lucázás */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát,
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült. (3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el.
====b) 1930 körül: ====
Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:44:55Z

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát,
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült. (3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el.
====b) 1930 körül: ====
Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:44:30Z

Kucsera Sándor: /* 4.4. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát,
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült. (3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:43:49Z

Kucsera Sándor: /* 4.1. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát,
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült. (3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:43:26Z

Kucsera Sándor: /* 3.22. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát,
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült. (3,4,5)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:43:02Z

Kucsera Sándor: /* 3.12. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:42:41Z

Kucsera Sándor: /* 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő
====b) Miért volt így? ====
(mert valamikor urak éltek ott). (1)
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
na

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:41:59Z

Kucsera Sándor: /* a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
álló

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:41:32Z

Kucsera Sándor: /* 2.24. A befogott marhát milyen szavakkal */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na
====b) terelik jobbra ====
na
====c) és balra====
na

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:41:13Z

Kucsera Sándor: /* a) indítják */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====
na

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:40:34Z

Kucsera Sándor: /* c) Melyik évszakban? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
ősz

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:40:17Z

Kucsera Sándor: /* a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:39:46Z

Kucsera Sándor: /* b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:39:24Z

Kucsera Sándor: /* a) kézi vetés: általános, ritka, nincs */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Farkasfa

2014-05-05T16:38:38Z

Kucsera Sándor: /* 1.16. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Farkasfa, 1984. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Düh János, 1904. Farkasfa, Farkasfai u.
|-
|
|(2.) Soós Imréné, 1921. Farkasfa, Farkasfai u. 4.
|-
|
|(3.) Závecz Imre, 1922. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 24.
|-
|
|(4.) Soós Gyula, 1915. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 106.
|-
|
|(5.) Kovács Ferenc, 1928. Római katolikus, Farkasfa, Fő u. 4.
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Hirnök Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkasfa
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu valamikor Rábakedhely környékén volt, „pasarétnek” nevezték. A családok Jugoszláviából, Kondorfáról és Szakonyfaluból költöztek ide. A Fekete-tóról ismernek mondát. (1)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Soós, Bedi, Tóka. Régen beköltözött család a Zsilavecz. (4,5)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be a faluba idegenek nagyobb számban, csak házasodással a környékről (Kondorfa, Rábagyarmat, Csörötnek, Szentgotthárd). (3,4,5)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
A faluból nem költöztek el sehova sem nagyobb számban, 1956-ban pár fiatal ment ki Ausztriába, napjainkban pedig többen Szentgotthárdra költöztek be. (3,4,5)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Apátistvánfalva, Orfalu, Szalafő: a táj jellege miatt dombos. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falut az Őrséghez csatolják. (1)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Bajánsenye, Őriszentpéter, Szalafő. (1)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudja. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Csúfolták a falut: Farkasfán leégett a seprűgyár (mert sokan voltak, akik seprűkészítéssel foglalkoztak). Magyarlak lakosait így csúfolták: Agyonverték a bugyogát, hajdinában úsztak. (1)
A faluról az a mondás járja, hogy itteniek keresztbe viszik a létrát, vagyis mindent kacifántosan oldanak meg. (3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Kondorfáról a legtöbben. (1)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Őriszentpéter, Kondorfa, Apátistvánfalva.

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Máracell, Vasvár. (1)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Eljártak dolgozni: Sorokmajor, Ják, Kedhely (főleg napszámba), Ausztriába. Kb. a lakosság 1/3 járt el más vidékekre. (1)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A kérdésre nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Készítettek saját részükre meg eladásra is. A többi tárgyakat a vásárokon szerezték be, főleg Szentgotthárdon és Őriszentpéteren. (1)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Volt egy fazekas 1940-1950 körül, miután ő elköltözött Magyarszombatfáról szerezték be a cserépedényeket. (1)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigány vándor árusok jártak
====b) Honnan jöttek? ====
főleg Szalafőről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
na
====d) Mit árultak? ====
kosarakat és cserépedényeket árultak. Az 1960-as évektől nem járnak már. (1)

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A ház körül lugas, kis parcellák. Szőlőhegy nem volt. Külbirtokosok nem jellemzők. (1)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt. (1)
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A rábakedhelyi plébániához Máriaújfalu, Magyarlak, Háromháza tartozott. A farkasfai kápolna védőszentjei: Szent Imre és Szent Anna. Körülbelül három éve az éves búcsút Anna napján tartják (július 26.), régebben Imre napján tartották. Fogadott ünnepek: Sarlós Boldogasszony, Szentségimádás. (1)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak (ritkán). (1)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Mindig kézzel vetették a gabonát. Ma is túlnyomórészt kézzel (egy-két család géppel). (1)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak, még ma is (takaró). (1)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használták, itt-ott még ma is. (1)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Régebben 22 kévét, ma 18-at raknak egy keresztbe. (1)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szó meghatározott számú egyberakott keresztet jelent (18 vagy 22). (1)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm. (1)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Kölcsönös segítség formájában történt, a cséplőgép egy-egy gazdáé volt. (1)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták a kazalba. Más módot nem ismertek. (1)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése kb. az 1950-es években szűnt meg. (1)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya barázdába való vetése még ma sem általános. Túlnyomórészt még ma is kapával ültetik. (1)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendben szétterítették, majd kazlakba rakták. (1)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Nem használtak. (1)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
Egyféle elnevezést ismernek: igaszeg. (1)
====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===
Az almozáshoz az őszi időszakban használták a fák leveleit, még ma is használják sokan. (1)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
1930 körül a lovasszekér fékezéséhez nyaklós tartóláncot használtak. (1)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A marhákkal teherhordásra használt eszközt szekérnek, a lóvontatásút pedig kocsinak nevezték. (1)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér 300 cm-re vagy 500 cm-re volt nyújtható. (1)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötél segítségével történt. (1)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1)

===2.21. ===
A vesszőből készült szekérkas teknő formájú volt. (1)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
A vonó marhákat nyáron szokták patkolni, de csak azokat, amelyeket kellett. (1)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek vagy dézsának nevezték. (1)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
Jobbra: Hopp! Balra: Hi! (1)
====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca! (1)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi. (1)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát hívogatáskor a nevén szólítják. (1)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender és a len töréséhez a tiló típusú törőt használták. (1)

===2.29.===
Álló típusú rokkát használtak. (1)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A község határában volt elkülönülő házcsoport, nevek: doberdob, úrerdő (mert valamikor urak éltek ott). (1)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még ma is található egy-két boronafalú ház. (1)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a kéményt a falba helyezték. (1)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A házakon a szoba+ konyha+ kamra résznek külön bejárata volt a nyitott folyosóról, a gangról. (1)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek használata a faluban az 1890-es évektől lett általános. (1)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az egysoros házak építése az 1950-es években szűnt meg. Ettől kezdve lett általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek a szobájában egykor kemence lett volna. (1)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (3,4,5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban volt és van L-alaprajzú pajta. (1)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nyílt tűzön való főzés esetén a fazékkiszedő villát úgy használták, hogy a fazekat a két ág közé fogták. (2)

===3.12.===
A tarlórépát savanyították egészben, babérlevelet, borst, tormát raktak bele. (2)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen hosszúkás formájú vesszőíves kenyérkosarat használtak. Az alja fából, az oldala pedig vesszőből készült. (2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
A faluban használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt az 1950-es évekig. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fa mozsártörők forgórészüknél keskenyítettek voltak. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából liszttel sűrítve készítettek kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Ezt az ételt gánicának nevezték. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepekre kalácsokat szoktak sütni: kiflit (üreset), fonott valamint kör alakú perecet, kör alakú lepényt. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A felszabadulás óta készítik gyakrabban a lecsót. A lecsóban felhasznált anyagok aránya kb. egy négytagú család számára: 1 nagy fej hagyma, 1 kg paprika, 2-3 paradicsom, 4 db tojás, ha tojásosan készítik. Ismert a szalonnás változat is, amikor tojás helyett 15 dkg füstölt szalonnát tesznek bele. Krumplival és rizzsel nem készítik. Az elkészítés módja: a hagymát megpirítják, majd belerakják a paprikát és a paradicsomot, miután megpuhult, hozzákeverik a tojást. Sóval ízesítik. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát, paradicsomot emlékezetük óta fogyasztanak rendszeresen. (3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos, töltetlen hosszúkás fonott kalácsot, kuglófot szoktak sütni. (3,4,5)

===3.22. ===
Viseltek a férfiak a II. világháború előtt ünnepre széles, fehér otthon szőtt gatyát, 2 szélből készült. (3,4,5)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még ma is hordanak derékban rögzített blúzt réklivel, általánosan az 50-es évekig volt jellemző. (3,4,5)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok is vásznat a faluban a 60-as évekkel bezárólag. (3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A házban az asszonyok hátrakötött kendőt viseltek. Az udvaron, utcán már elől kötötték meg a kendőjüket. Ez az időseknél ma is él, általánosan 60-as élvekig jellemző. (3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idősebbeknél ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
A legtöbb esküvőt 1910 körül farsangban és nyáron tartották. Olyan évszak, hónap nem volt, amikor tilos volt a házasodás. (3,4,5)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
a) vasárnap
====b) 1930 körül: ====
b) vasárnap (2)

===4.3. ===
A lakodalmat általában mindkét háznál tartották. Az étkezés egyenrangú volt, a fiús háznál fejezték be a lakodalmat. (2)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
A lakodalom 1980 körül éttermekben zajlik le. A lakodalom nem otthon való tartása kb. az 1960-as évektől jellemző. (2)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
A lakodalomba régebben rokonférfi hívta a vendégeket. A hívás a lakodalom előtt egy héttel történt. A hívót „sereghajtónak” nevezték. Minden háznál ugyanazt a rigmust mondta el. Ma a jegyespár vagy a szülők hívják a lakodalmi vendégeket (rokonokat, szomszédokat, barátokat, munkatársakat). (2)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A lakodalom során tányértörés nem volt. (2)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
A zenészeket általában Csörötnekről hívták. Négy fős volt a zenekar: hegedű, bőgő, cimbalom, síp. A gombos és a tangóharmonika kb. 20 éve használják a zenakarban. (2)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
A lucázás december 13-án volt. A fiúgyerekek miután bekopogtak a házba lerakták a földre a fát és a szalmát, majd a következő szöveget mondták: „Luca, Lucas kity-koty.” (2)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Nem emlékszik arra, hogy a faluban valaha is regöltek volna. (2)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban voltak és vannak öreglegények. Kb. az összlakosság 1 %-a. (2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A kereszttel díszített tejes fazék nem volt ismeretes. (2)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem emlékszik rá, hogy fáklyát vagy meggyújtott söprűt dobáltak volna a levegőbe. (2)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem emlékszik a Miklós napi szokásokra. (2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: pásztor, angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem emlékszik, hogy az állatoknak lett volna védőszentjük. (2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket rókákkal és az ördöggel ijesztgették. (2)

===4.17. Diódobálás ===
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban ember alakot láttak. (2)

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:34:59Z

Kucsera Sándor:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4-6 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
(Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat.
====b) 1930 körül: ====
Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Rigyác]]
[[Kategória:Sormás]]
[[Kategória:Szepetnek]]
[[Kategória:Sormás]]
[[Kategória:Rigyác]]
[[Kategória:Becsehely]]
[[Kategória:Nagykanizsa]]
[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Homokkomárom]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:32:35Z

Kucsera Sándor: /* b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4-6 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
(Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat.
====b) 1930 körül: ====
Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:32:22Z

Kucsera Sándor: /* 4.8. Lucázás */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4-6 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
(Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat.
====b) 1930 körül: ====
Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:31:16Z

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4-6 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
(Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat.
====b) 1930 körül: ====
Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:30:49Z

Kucsera Sándor: /* 4.3. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4-6 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
(Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat. Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:30:12Z

Kucsera Sándor: /* 4.1. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4-6 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora. (Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat. Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:29:51Z

Kucsera Sándor: /* 3.22. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.
====b) Hány szélből készült?====
4-6 szélből készült. (1,2,3)

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt. Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora. (Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat. Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:29:14Z

Kucsera Sándor: /* c) és balra */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként. 4-6 szélből készült. (1,2,3)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt. Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora. (Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat. Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:28:53Z

Kucsera Sándor: /* 2.16. */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
na
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
na

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként. 4-6 szélből készült. (1,2,3)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt. Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora. (Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat. Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]

Eszteregnye

2014-05-05T16:27:30Z

Kucsera Sándor: /* 2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): */

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|Eszteregnye, 1993. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Dara Istvánné, 1913, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(2.) Benke József, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|(3.) Kovács Lajos, 1909, Eszteregnye, római katolikus
|-
|
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Valcsev Vivien
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kucsera Sándor
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszteregnye
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.eszteregnye.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemleges néphagyomány nem került elő. (1,2,3)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Kovács, Farkas, Németh, Horváth, Benke, Billege, Szilágyi. (1,2,3)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluba valahonnan, valamikor nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak arról, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna. (1,2,3)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rigyác, Sormás, Szepetnek hasonlít a falura leginkább, mert ugyanazok a családnevek találhatók meg, egymással tartották a kapcsolatot, szokások, viselet megegyezik. (1,2,3)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek nem tudnak arról, hogy a falu beletartozik-e valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A megkérdezettek a falutól ÉNY-ra eső részt, Lenti környékét sorolták Göcsejhez. Petriventét, Erdőcsfát, Molnárit horvát nemzetiségűek lakta falunak mondták. (1,2,3)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szepetnek és Sormás „híres” falvak voltak. Szepetnek gazdag falu volt, Sormáson sok volt az egyke. (1,2,3)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut széplánynevelő Ösztörögnyének és mukucsnak (mókus) csúfolták a környékbeliek. A helybeliek a sormásiakat egykésnek, verebeknek csúfolták, a szepetnekieknek szerelmeseknek. Ha valaki valami butaságot csinált, valamit nem jól tett, azt mondták neki: „Olyan vagy, mint a göcsejiek, keresztbe viszed a létrát.” (1,2,3)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben Sormásról, Rigyácról, Becsehelyről házasodtak, ritkábban Szepetnekről is. (1,2,3)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Nagykanizsára jártak (minden hónap első keddjén és minden szerdán volt vásár).
====b) Piacra: ====
Piacra: Nagykanizsára jártak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba: Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsújáró helyre: Búcsúszentlászlóra, Vasvárra, Homokkomáromba (Kisasszony nap) jártak. (1,2,3)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Régen a faluból Somogyba jártak havi munkára. (1,2,3)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide máshonnan nem jöttek dolgozni, a faluban nem volt uradalom. (1,2,3)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A faluban készítettek kocsikast, vesszőkosarat, szőlőpréshez gúzst, favillát, fagereblyét de csak saját használatra. (1,2,3)
====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Göcsejből, Dobriból jártak fazekasok a faluban, ezen kívül a faluban is élt egy gerencsér. (1,2,3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések és bordások jöttek Göcsejből, és edényfoltozó cigányok. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====
Göcsej,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
licsések
====d) Mit árultak? ====
na

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek a rigyáci hegyen és a homokkomáromi hegyen volt még szőlőjük. Az eszteregnyei hegyen sok szepetnekinek volt szőlője. (1,2,3)
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A faluban régen két temető volt. Az egyik zsidó temető volt, ahova egy zsidó család temetkezett.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A megkérdezettek nem tudtak nagy tömegben előkerült emberi csontokról. (1,2,3)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Július 29. Szentségimádás volt a falu fogadott ünnepe. (1,2,3)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között használtak két boronát egymáshoz erősítve. Általános. (1,2,3)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Közepes gazdaságokban a két világháború között inkább kézzel vetettek. (1,2,3)
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
ritka

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, amit takarítónak neveztek. (1,2,3)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Ismertek olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. (1,2,3)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Az egyéni gazdálkodás idején búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezhőn, ezt kepesornak nevezték. (1,2,3)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A keresztet nevezték kepének. (1,2,3)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 170-180 cm hosszú volt. (1,2,3)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat, rokonok, barátok köréből. (1,2,3)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül két vízszintes rúdon hordták kazalba. (1,2,3)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 60-as években szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (Szepetneken dolgozták fel.) (1,2,3)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A két világháború között kezdődött és a II. világháború után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, jó időben csak egyszer. A szénát petrencébe és baglyába gyűjtötték. (1,2,3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Istállós kendővel (szőtt) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
nyakfölfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===
Amikor nem volt elég szalma (gyakran) használtak almozáshoz falevelet. Tavasszal rakták az állatok alá. (1,2,3)
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===
A ló befogásánál az 1930-as években inkább szügyre erősített tartóláncot használtak, később nyaklót. (1,2,3)
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Amit marha vontatott az volt a szekér „tehenesszekér”, amit ló vontatott az volt a kocsi, „lovaskocsi”. (1,2,3)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. Inkább az uradalmakban használtak vendégoldalt, itt a faluban a nyújtott szekér volt az általános. (1,2,3)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. (1,2,3)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

===2.21. ===
A szekérkas egyik rövid oldala nyított volt, hosszúszekérbe kettőt használtak. (1,2,3)
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, aki patkolta az ökröket, de nem volt általános. Nyáron patkolták. (1,2,3)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter. A fejőke elnevezés is használatos volt. (1,2,3)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Na, mehetünk a) Ne, mehetünk
====b) terelik jobbra ====
b) jobbra: hok b) jobbra: hajsz
====c) és balra====
balra: csáli (1,3) balra: csá (2)
Ha kisgyerekekhez szólnak becce néven emlegetik a borjút.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
„Ne coca ne!” (1,2,3)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
„Pi-pi-pi...” (1,2,3)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
„Gyere ide” + a kutya neve. (1,2,3)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A kender töréséhez tiló típusú törőt használtak. A durvábbat kendertörőnek, a finomabbat tilónak nevezték. (1,2,3)

===2.29.===
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem tudnak a falu határában egykor elkülönülő házcsoportról. A falunak mindig itt volt a helye, csak újabban terjeszkedett az országút felé. (1,2,3)
====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat a 60-as években bontották le. (1,2,3)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették. Kb. a 20-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi házakon egy bejárat volt a konyhába, egy a kamrába, amelyek a pitvarból nyíltak. (1,2,3)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első világháború előtt kezdődött és a 20-as évekre lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 50-es, 60-as években lett általános a „kockaházak” építése. Azóta nem építenek már egysoros házakat. (1,2,3)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A megkérdezettek nem tudtak olyan házról, amelynek szobájában egykor kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 50 cm magas padkára építették. (1,2,3)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes pajta is. A pajta középső részét pajtaszürünek, oldalsó részeit külső, illetve belső pajtafiának nevezték. A kiugró középrész alatt pince helyezkedik el. (1,2,3)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Az adatközlők nem emlékeztek fazékkiszedő villára. Szóba került egy séroklinak nevezett kampós vas, de azt nem a fazék kiszedéséhez használták. (1,2,3)

===3.12.===
Nem savanyítottak egészben sem tarlórépát sem káposztafejeket. Gyalulva, felvágva savanyították, kovásszal. (1,2,3)
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Régen csillagos formájú kenyértartót használtak a kamrában. (1,2,3)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
A fából készült hajdinatörő ütője a c) rajzon látható ütőre hasonlított. (1,2,3)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A hajdinát megfőzték, vöröshagymás zsírral leöntötték. Hajdinakásának nevezték. (1,2,3)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Régen háromágú fonott, kerek perecnek nevezett töltetlen kalácsot sütöttek lakodalomra. (1,2,3)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A II. világháború után kezdtek rendszeresen lecsót készíteni. Paprikából tettek a legtöbbet, majd hagymát és pár szem paradicsomot. Tojással, rizzsel sűrítették. (1,2,3)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A megkérdezettek szerint mindig is ettek nyers paradicsomot és paprikát. (1,2,3)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A karácsonyi asztalra mákos és diós kalácsot tettek. (1,2,3)

===3.22. ===
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként. 4-6 szélből készült. (1,2,3)
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Az idős asszonyok még most is derékban rögzített szoknyát viselnek blúzzal. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok is szőttek vásznat a faluban. 1945 után szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idős asszonyok számára még most is „kötelező” az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évektől a 60-as évekig volt szokásban, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
1910 körül télen a farsangi időszakban tartották a legtöbb esküvőt. Böjtben és nyáron nem házasodtak. (1,2,3)
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
1910 körül a vasárnap, 1960 körül a szombat volt az esküvő tartásának hagyományos napja. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===
Régen mindkét fél házánál tartottak lakodalmat, mindkét helyen volt vacsora. (Mikor a menyasszonyért mentek is volt vacsora a lányos háznál és mikor a menyasszonnyal a fiús házhoz értek, ott is volt vacsora.) (1,2,3)
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===
1980 körül a lakodalmat nagykanizsai éttermekben tartják. (1,2,3)
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
1910 körül az ún. pozsovicsok (hozzáértő férfiak) hívták meg a vendégeket a lakodalomba. Azon a héten csütörtökön és az esküvő napján járták sorra a házakat. Most a jegyespár hívja meg a vendégeket, egyszer, ahova nem tudnak elmenni, oda csak meghívót küldenek. (1,2,3)
====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===
A megkérdezettek nem emlékeztek arra, hogy a lakodalom során szándékolt cseréptörés lett volna. (1,2,3)
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
Bocskából jöttek a cigány zenészek, bőgős, cimbalmos, prímás, hegedűs. A tangórharmónika 1945 után lép a zenekarba. (1,2,3)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===
Gyerekek jártak lucázni, december 13-án. Bejöttek a házba és szalmára letérdelve elmondták a kotyolót:
„Luca, Luca kity-koty,
galagonya kettő, mind a kettő meddő,
a kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyigás korsó.”
A szokás nem volt alakos. (1,2,3)
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===
Luca napjától karácsonyig jártak regölni a gyerekek, meg egy cigány férfi. A megkérdezettek nem emlékeztek a regölés szövegére. (1,2,3)
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A faluban alig volt öreglegény és most is talán csak egy-kettő ha van. (1,2,3)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
A megkérdezettek emlékeztek X-el díszített tejesfazékra. Összesen két X jel volt, a fazék egy-egy oldalán. Ezt is a fazekasok hozták, mint a többi cserépedényt. (1,2,3)
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===
Nem ismertek tűzzel kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Régen, Miklós-napon a gyerekek cipőjükbe ajándékot kaptak. Más szokásra a megkérdezettek nem emlékeztek. (1,2,3)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, pásztorok, angyal. (1,2,3)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a cigány! Beletesz a zsákjába a Bogdán cigány! – mondták a rossz gyereknek. (1,2,3)

===4.17. Diódobálás ===
Nem ismertek diódobálással kapcsolatos szokásokat. (1,2,3)
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberfej formát (1), csipkebokrot (2,3) láttak a régiek a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Pinka-völgye]]
[[Kategória:Torony]]
[[Kategória:Narda]]
[[Kategória:Csatár]]
[[Kategória:Körmend]]
[[Kategória:Kőszeg]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Ondód]]