Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon - Szerkesztő közreműködései [hu]

Csénye

2014-03-26T15:43:51Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csénye, 1990. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Szabó Tibor, 1924. Bögöt, katolikus, Csénye, Ady u. 14.
|-
| Horváth Ernő, 1924. katolikus, Csénye, Ady u. 15.
|-
| Horváth Ernőné Varasits Anna, 1928. katolikus, Csénye, Ady u. 15.
|-
| Nagy Istvánné Szabó Anna, 1920. katolikus, Csénye, Ady u. 30.
|-
| Nagy István, 1912. katolikus, Csénye, Ady u. 21.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu nagyon régi, Árpád-kori. Lehet, hogy már a római korban is laktak itt, hiszen a Borostyánkő út mellett sűrű volt a település hálózat. Valószínűleg a falu magja a fűztői major volt, itt Fűztőn még megvannak a régi kápolna és harangláb maradványai. Szentabási Babos Lajos 1930-ban írt könyve: Sárvár és vidéke közjegyzősége részletesen foglalkozik, a falu múltjával.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Eredics, Horváth, Pup, Nagy, Csonka családok. Régen betelepült családok nincsenek. Kb. 30 éve van csak beházasodás is.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Kb. 30 éve települnek be a faluba, de csak házasodással (Bögöt, Porpác, Ikervár, Megyehíd, Pecöl) és az üres házak megvételével (sárváriak).
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Az 1960-as, 70-es években a munkalehetőségek kis száma miatt Sárvárra, Szombathelyre költöztek sokan. 1981-ben az iskola és az óvoda is megszűnt, a fiatalok Sárvárra költöznek tömegesen.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Csényéhez hasonló falvak: Bögöt, Porpác (ezekkel társközség, közös a tanácsuk), Pecöl, Megyehíd, Kenéz, Ikervár, Bögöt, Porpác (mind gazdálkodó, állattartó falu).
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe, népcsoporthoz, lakói színtiszta magyarok.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Rába-mente, Rába-Gyöngyös-mente. Ide tartozó falvak: Sárvár, Rum, Püspökmolnári, Csempeszkopács, Tanakajd, Vasszécsény.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nevezetes Sárvár: város, Nádasdi vár miatt. Más a közelben nincs.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A falut nem csúfolták: nem tudnak róla. Az ölbőiekről tudnak egy csúfolkodó mondást: „Ha a kazal dől, az ölbőiekkel meg kell támogatni.”
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Az egész környékről házasodtak: Pecöl, Megyehíd, Ikervár, Bögöt, Porpác, Pecölről kevesen, Porpácról a legtöbben. A föld miatt, hogy egybe maradjon, házasodtak ilyen közelről.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sárvár heti vásár, nagy Simond Júdás vásár október végén. Szombathely hetente, havonta. Rum állatvásár, évente 6-7-szer, pl. Lajos vásár.
====b) Piacra: ====
Sárvár hétfő, csütörtök. Szombathely kedd, péntek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csénye május 16., Nepomuki Szent János napja, a falu védőszentje. Bögöt Ferenc búcsú október 4. utáni vasárnap. Porpác augusztus 22. utáni vasárnap. Ikervár április 24. utáni vasárnap. Pecöl szeptember 8. utáni vasárnap. Megyehíd Szentháromság vasárnap. Vasvár augusztus 15. Celldömölk szeptember 8. Váti Szent Kúthoz (Szent László lova alatt fakadt ki a forrás) augusztus 20.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Helyben volt elég munka. Csényeújmajorban, Fűztőmajorban (Bajor hercegi uradalom) volt aratás, cséplés, répakapálás, summásmunka, szénamunka, csirázás, répaegyelés. Nagyobb gazdáknál helyben cselédeskedtek. Sárvárra a már megszűnt selyemgyárba és cukorgyárba jártak csak el dolgozni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide a faluba ritkán jöttek máshonnan dolgozni: Pecölből jöttek valamikor néhányan csépelni. Néhány idegen cseléd volt csak a Bajor hercegi uradalomból (Porpácról, Bögötről).

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Eladásra nem, csak önmaguknak fontak kosarat
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
Eladásra nem, csak önmaguknak készítettek favillát.
====f) fagereblyét====
Eladásra nem, csak önmaguknak készítettek
fagereblyét.
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Sütőlapátot, csak maguknak. Eladásra nem, csak önmaguknak
kötöttek seprűt.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Volt, aki Sárváron, a piacon szerezte be ezeket.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeiket Sárváron, Szombathelyen a piacon vették. Nem tudják, hol készültek ezek.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényfoltozók (regli foltozók – sparhelythez való lábas), drótos tótok, paprikások (fél litert, egy litert mértek ki). Kb. 40 éve ezek már nem járnak.
====b) Honnan jöttek? ====
Nem tudják, honnan jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
A megnevezésüknek megfelelő terméket, szolgáltatást.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük nincs más falu határában.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Itt sincs másoknak.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Valamikor 3 temetője volt a falunak: egy Fűztőn, 2 Csényén. A fűztői és a régi csényei már le van zárva, ma csak az újba temetkezhetnek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

A falu védőszentje Nepomuki Szent János, az ő nevenapján van a búcsú május 16-án. Január 27-én szentségimádás van. 3 fogadott szentjük van: Szent Vendel (állatok védője), Szent Flórián (tűz védőszentje), Szent Donát (víz védőszentje). Az ő névnapjukon is ünnep van, litánia és körmenet a falu határában levő kis kápolna körül.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között az általános az egy nagy borona használata volt, 2-3 boronát összeakasztva ritkábban használtak, inkább azok, akiknek volt lovuk.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Az 1920-as, 30-as években a kézi vetés volt a gyakoribb, vászonruhával, ún. csollánruhával vetettek. A rozsot, kukoricát tarlóvetéssel vetették.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
n.a

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás és gereblyés kaszacsapót általánosan használtak. Már szülei is ismerték ezeket.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak olyan kévekötőfát, melynek vastagabb végén levő lapos nyílásba a sarlót is bele lehet tenni. Volt, aki használt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából 16+ 1, rozsból 20 + 1 kévét raktak egy keresztbe. Ez 4x4, illetve + 1 kéve volt, a + 1 kéve volt a pap, melyet a többi tetejére raktak, és mely arra állt, mely irányba a termést hazaszállították. Általában 6 kereszt alkotott egy kepét, de ez a terület nagyságától is függött.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe = 6 kereszt, azért, mert általában ennyi fért egy szekérre. A kepében összerakott keresztek száma függött a terület nagyságától is.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

A csép nyele kb. 140-150 cm volt, a hadaró kb. 70 cm.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

A faluban 2 cséplőgép volt, ez ezekkel a gazda által felfogadott állandó csapat járt. Általában a csépeltetők adtak egy-egy munkást a gép mellé.
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát a két világháború között nyárssal hordták kazalba, az uradalomban elevátort használtak.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Hajdinát nem termeltek, a föld nem volt jó hozzá.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése 1945 után kezdődött, addig kézzel, kapával végezték. Általánossá az 50-es években vált.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálták kézi kaszával, renden hagyták szárogatni, az időtől függően favillával forgatták. Amikor kiszáradt, baglyahelyeken összegyűjtötték. Általában 3-4 baglyába rakták össze. A kisebb egységek voltak a petrencék, a nagyobbak a baglyák.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

A napi száraztakarmányt villával, fűzvesszőből készült kosárban, bakszekéren, vetőruhában hordták be az istállóba.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabéfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg
Nem volt különbség a rudat rögzítő szög és a külsőszög elnevezésében.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Volt bőven szalma, így igen ritkán használtak a fák leveleit (csalitot) almozáshoz.

====c) Melyik évszakban?====
Általában ősszel.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Rúd végére erősített karikán lógott a ló befogásához használt tartólánc. A II.16. ábrák közül a 2. és a 3. az ismert.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: mindenes szekér, takarmány szállítására, kukorica szedéskor használták. Deszka oldalas, suber volt rá felrakva. Volt kisszekér is, ennek oldala lécekből volt, kocsikast raktak rá. Kisebb teher hordására és ünnepélyes alkalmakkor használták.
Kocsi: személyszállításra szolgált, nagygazdáknak volt, fogatnak is nevezték.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 400 cm volt. Nyújtott hoszúszekeret és vendégoldalt egyaránt használtak. A nyújtott hosszúszekér a régebbi.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához hátul kötelet, elől láncot használtak. Csak rudazókötélnek nevezték.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt volt. Nem mindenki használt saroglyát.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Egy kocsikast használtak a szekéren. Ez fűzfavesszőből készült, sötétebb színű vesszőből mintát is fontak bele. 2 fajtát használtak, az egyik mindkét oldalon zárt volt, a másik csak hátul, de elől is volt egy kis pereme.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem patkolták a vonómarhát. Az ökrök és tehenek körmeit csak elcsipkedték a kovácsok.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter, fejőzséter, fejőkanna.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Na, menjünk!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hejszt!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Ne, cocám, ne. Nee-nee. Hücs, ne-te ne.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, nee, nee. Ne, pityém, ne-ne.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

A kutyát a nevén szólítják és hozzá teszik a le szócskát. Bodri le!
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tilolót használtak a len és kender törésére.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban álló típusú rokkát használt mindenki.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Ma kb. 22 ház van itt. A falu mindig itt volt állattartók révén szükségük volt a folyóvíze összefolyására.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A falu határában elkülönült házcsoport volt a Csényeújmajor, a Fűztőmajor, és a Csénye II-es.
====b) Miért volt így? ====
Az utóbbi egy faksz telep volt, a falutól 1 km-re a Bajor herceg adott helyett két családnak, mert azok saját erőből nem tudtak építkezni. Faksz: kölcsön.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat az 1950-es években bontották le. Nyitottkéményes, zsuppos ház volt.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Az 1900-as évek elejétől zárt kéményt építenek. A szabadkéményes házakon a konyhán volt egy lyuk, a boltíves kémény pereme pedig a padláson volt.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon az ajtók a tornácra nyíltak: egy szobáé, a konyháé és a kamráé, a második szoba a konyhára nyílott, a két szoba között pedig szintén ajtó volt.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt a faluban keresztmestergerendás ház az Ady út 15. alatt. Ez is földfalu volt.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

1910 után a zárt kéményű konyhákban váltak általánossá a rakott sparhelytek. Az első megjelenési időpontjára nem emlékeznek.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A „tömbházak”, a 70-es, 80-as években váltak általánossá. Egysoros házakat a 60-as évek óta nem építenek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem tudnak ilyen házról. Csak kályhával, tűzhellyel fűtött szobákról tudnak.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 10-20 cm magas padkára építették mindenkinél a faluban.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
L alaprajzú és torkos pajták voltak Csényén.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem használtak fazékkiszedő villát, nem is ismerik.
===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészbe nem savanyítottak se répát, se káposztát. A répát reszelőn lereszelték.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát késsel megszelték vagy káposztagyalun legyalulták. Tölgyfahordóban savanyították, melynek oldalát vöröshagymával kikenték. A káposztát szitával kimérve rakták a hordóba. Fél marék sóval, egész borssal, köménymaggal, zöld és pirospaprikával, babérlevéllel, tormával ízesítették, majd tiporták, döngölték, vászonruhával takarták le, tetejére falécet és egy nagy követ tettek.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 50-es évek elején szűnt meg, mikor kenyérfejadag volt.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A c) formájú kenyértartót használták a gerendára akasztva a kamrában. A friss kenyeret még nem tették ki rá, csak az egy naposat.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak egy füllel ellátott, fából készült dongás vajköpülőt. Emellett tejesköcsögre raktak egy fából készült köpülőt.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak hajdina- és kölestörőt. Hajdinát, kölest nem termeltek.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinakását csak disznóöléskor a bélbe tettek, de gánicát nem készítettek se ebből, se kölesből. Kukoricából szoktak gánicát csinálni, úgy készül ez, mint a rizs: a kukoricát egy fél fej hagymával megdinsztelik, sózzák, vízzel felengedik. Amikor a vizet elfőtte és megpuhultak a szemek, akkor jó.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepre fonott hosszúkás és fonott köralakú kalácsot és kuglit szoktak sütni (a kugli-sütú majdnem olyan, mint a kuglófsütő, csak a közepén hiányzik az a kis függőleges henger).

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Még gyermekkorukból emlékeznek a lecsóra, szüleik az aratóknak szoktak ilyet készíteni. Paradicsomot nem tettek bele, csak paprikát, 2-3 fej hagymát, tojást.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát nagyon régóta, paradicsomot csak kb. 20 éve fogyasztanak rendszeresen nyersen. Az érett paprikát mindig meg szokták szárítni és törni famozsárban.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos kalácsot, buktát, piskótát, hájas tésztát (kráglit) sütöttek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Kb. 30 évvel ezelőtt viseltek a férfiak munkára széles, fehér gatyát.
====b) Hány szélből készült?====

2 szélből készült. Ünnepre ezt nem viselték. 3-4 szélből készült, az alja rostos volt, felül azsúrozott.
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Most is viselnek az idősebb asszonyok derékban rögzített szoknyát blúzzal, réklivel. Régen még hátul nyitott hosszúszárú bugyit is vettek a szoknya alá.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban nem szőtt senki vásznat, úgy szövették kenderkócból, melyet előtte tiloltak.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Az asszonyok a házban is és kint is viseltek kendőt. Melegben hátra kötötték, hidegben előre. Az időseknél ma is így van, a fiatalok pedig nem viselnek már kendőt.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A két ágy a lakószobában ma már kevés helyen van párhuzamosan egymás mellett, de az 1940-es évektől a 70-es évekig nagyon gyakori volt.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották. Nyáron, munka időben csak ritkán házasodtak.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nagy böjtben és kora adventkor tilos volt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szerda, vasárnap, ritkán szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt, egynapos volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés az egyházi és polgári esküvő után volt. Tyúkhúsleves, paprikás, palacsinta szerepelt a menüben, hajnalban pedig gulyás.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Ha a lányt vitték a legényhez, zeneszóval elkísérték, a menet elején vitték a kuruglát. „Fehér galamb szállj a házra, új asszony jött a házhoz!” A menyasszonyt itt próbára tették: a házból kidobtak egy söprűt, és nézték elkapja-e a menyasszony, visszadobja-e ügyes lesz-e. Csak akkor engedték be, ha ez megtörtént.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma a lakodalmat inkább városban, vendéglőben tartják, Sárváron, Szombathelyen. Az utóbbi időben a drágaság miatt újra szokás otthon tartani,.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Az esküvő előtt egy héttel egy vendéghívó járt kampós botján pántlikákkal házról-házra. „Követ vagyok menyasszonytól, vőlegénytől, hogy a lakodalomba elmennyenek.” A lakodalmi ételekhez a falubeliek adták össze a hozzávalókat, így a vendéghívó célja ezek elkérése is volt.
====b) 1930 körül: ====
A jegyespár személyesen vagy meghívók küldésével értesít mindenkit.

===4.6. ===

====Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt a tányértörés szokás. A szakácsnő bekötött kezére szoktak csak éjfél után tányérozni, annak gyógyítására gyűjtenek.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Gércéről, Vépről jött cigányzenekar játszott a lakodalomban,
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
hegedű, bőgő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
3-4 tagu volt.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

A szegényebbeknél tangóharmonika szolgáltatta a zenét.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szoktak lucázni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Szalmacsutakot hordtak a házakhoz, arra térdeltek rá a legények és mondták:
„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok, ülősek legyenek
Ollan hosszu kolbászuk legyen, mint a harang kötél,
Annyi töpörtyüjük legyen, mint a tengeren a fövény,
Annyi pénzük legyen, mint az égen a csillag.
Luca-Luca kity-koty,
Maguk pedig egészségesek legyenek!”
Pénzt kaptak. Volt, hogy direkt beszórták a lakást.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés az év utolsó napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A legények a hálaadás után mentek, disznóhólyaggal lekötött tejesfazekat vittek, abba egy nád volt, azzal kísérték mondókájukat:
„Hej regő rejtem, majd neked ejtem, regő, regő, regő, rejtem.
Regölöm a gazdát, a gazdaasszonyát, regő, regő, regő, rejtem.
Adjon az Úristen ennek a gazdának egy hold földön 100 kepe búzát,
200 kepe hajdinát, meg egy vetőmasinát.
Amott is mondanának egy eladó leányt, kinek neve volna ………….
Regő, regő, regő, rejtem.
Amott is mondanának egy eladó legényt, kinek neve volna …………
Regő, regő, regő, rejtem.”
A végét annyiszor ismételték, ahány lány és legény volt a háznál.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 5-6 öreglegény volt a faluban, most 7-8 van. Nem jellemző.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Egy X-el jelölt tejesfazekat használtak. Nem tudnak ilyenről.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Ld.: a pont.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak égő fáklyát, seprűt a levegőbe dobni semmikor.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Otthon szoktak beöltözni télapónak és így átadni a az ajándékot a gyerekeknek. Fiúk, legények öltöznek maskarába, láncuk is van megszorongatják a lányokat, megijesztették, megkötözték a rossz gyerekeket. „Tudsz-e imádkozni?” – kérdezték tőlük.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Szoktak betlehemezni, gyerekek öltöztek szőrös bundába, kucsmába, saját készítésű betlehemet és sarkcsillagot vittek.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Az állatok védőszentjeként Szent Vendelt és Nepomuki Szent Jánost tisztelik.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

A gyerekeket a kankussal, krampusszal és azzal szokták ijesztegetni, hogy „Hazajön apád!”
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem hallottak róla. Éjféli mise előtt a templomban a legények a karzatról a leányok közé dobáltak diót.
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Ld.: a pont.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak semmilyen alakot a holdban, nem hallottak ilyenről.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bögöt]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Porpác]]
[[Kategória: Ikervár]]
[[Kategória: Megyehíd]]
[[Kategória: Pecöl]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Kenéz]]
[[Kategória: Ikervár]]
[[Kategória: Rum]]
[[Kategória: Püspökmolnári]]
[[Kategória: Csempeszkopács]]
[[Kategória: Tanakajd]]
[[Kategória: Vasszécsény]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Csényeújmajor]]
[[Kategória: Fűztőmajor]]
[[Kategória: Csényeújmajor]]
[[Kategória: Csénye II-es]]
[[Kategória: Gérce]]
[[Kategória: Vép]]

Csempeszkopács

2014-03-26T15:42:35Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csempeszkopács, 1990. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|1. Szabó Lajosné Nagy Rozália, 1922. Csehimindszent, katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 17.
|-
|2. Krenner Károly, 1920. katolikus, Csempeszkopács, Árpád tér 5.
|-
|3. Helytörténeti (Csempeszkopács, Hunyadi u. 22.) és Néprajzi Múzeum adatai
|-
|4. Takács József, 1905. katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 6.
|-
|5. Nagy István, 1912. református, Csempeszkopács, Hunyadi u. 2.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kopács (Kopach, Kopazh, Kopats), Csempesz (Chempesz, Chempeszfalva, Chempeszháza) XI-XIII. században keletkezett települések. A XIII. században (1250 körül) épült ma is álló temploma, mely a jáki műhely alkotása. A csempeszi kastély a XVI. sz-ból való, Csempezházi Csempesz vagy Balogh család építette. Béri Balogh Ádám és felesége Festetich Georgina tulajdona volt az 1600-as évek végéig, 1700-as évek elejéig. Kopács és Csempesz a XIX. sz. elején egyesült Csempeszkopács néven.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Krenner, Baráth, Takó, Angler, Tóth, Sümegi, Kristóf családok. Régen beköltözöttek: Nagy (Csehimindszentről), Kálmán (Balogunyomból), Molnár (Rábahidvégről) családok.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Szombathelyről települtek be a 70-es, 80-as évekbe többen, korábban Sarlay László (a terület utolsó tulajdonosa) birtokán a cselédség cserélődésével jöttek, mentek az emberke jobb fizetést keresve.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1945 után, mivel a kutak kiapadtak és nem volt víz a faluban, sokan elköltöztek Szombathelyre és környékére. A fiatalok ma is Szombathelyre, Sárvárra mennek lakni.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rummal, Nemeskoltával, Meggyeskovácsival közösek templomilag, Rumban van a fáratemplom. Más hozzájuk hasonló község nincs.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu a Gyöngyös-mente része. Ide tartozik még: Vasszécsény, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Gyöngyöshermán (Csempeszkopácstól Szombathelyig).

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegységek:
Rába vidéke: Rum, Sárvár, Püspökmolnári, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd
Őrség: Őriszenpéter, Szalafő, Bajánsenye, Magyarszombatfa, Velemér
Vend-vidék: Felsőszölnök, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Rábatótfalu.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Közeli nevezetes községek:
Zsennye – művésztelepéről, Vasszécsény – 2 kastélyáról, az egyik gróf Eszterházy Margité volt.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Csempeszkopács jó lakás, kevés mise, hallgatás!” – mondták a környékbeliek, mert Csempeszkopácson egy évben csak 3-szor volt mise.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Az itteniek a következő falvak lakóival házasodtak: Meggyeskovácsi, Nemeskolta, Guttatöttös, Rum, Vasszécsény. Innen is, onnan is csak 1-2 emberről van szó.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rum – kirakodóvásár, marhavásár évente 3-szor: tavasszal Benedik-vásár, nyáron Sarlós vásár, ősszel. Szombathely – ide nagyon sűrűn jártak

====b) Piacra: ====
Szombathely – kedden volt a nagy piac, marhavásár, disznóvásár

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csempeszkopács szeptember 29. Szent Mihály, Rum Szent László, Guttatöttös, Meggyeskovácsi ősszel Szent Cecilkor.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár szeptember 12. Mária napján, Nagyasszonykor.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Helyben volt elég munka a Sarlay-uradalomban, így nem jártak el az itteniek máshová. Még Pécelből, Vasszécsényből, vend-vidékről is jöttek ide idénymunkára. Állandó cselédség volt az uradalomban.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba idénymunkára Pecölből, Vasszécsényből, vend-vidékről jöttek aratni, csépelni, cukorrépát egyelni. Sokan.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Nem készítettek.

====b) vesszőkosarakat====
Nem készítettek.

====c) szalmafonatú edényeket====
Nem készítettek.

====d) szövőbordát ====
Nem készítettek.

====e) favillát====
Nem készítettek.

====f) fagereblyét====
Nem készítettek.

====g) faboronát ====
Nem készítettek.

====h) egyebet?====
Nem készítettek.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
szombathelyi, rumi vásáron, piacon szerezték be.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Rumban, Szombathelyen vásárolt cserépedényeket használtak, valószínűleg Körmend környékén készültek ezek.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Kb. 1938-40-ig jártak a faluban vándorárusok: edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász (Szombathelyről, Sárvárról), üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó

====b) Honnan jöttek? ====
Szombathelyről, Sárvárról

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
N.A

====d) Mit árultak? ====
edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász, üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük nem volt más falvak határában.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem volt.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falu régi temetője a templomnál volt (a templom 1250 körül épült). A templom padozata alatt 1968-ban római oltárkő maradványokat találtak. A jelenlegi templom bent van a falubabn.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
N.A.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu búcsúja Szent Mihálykor, szeptember 29-én van. Szentháromság vasárnap van még nagy ünnep itt

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Korábban egy levelű faboronát haszáltak, 1938-40-től kezdtek 2-3 levelű vasboronát alkalmazni. Ez lett az általános.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: nincs ====

====b) a gépi vetés: általános.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot is. 1946-ig még kaszával arattak, 1949-től a TSZ megalakulásával aratógéppel.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak ilyen kévekötőfát

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét raktak egy keresztbe búzából és rozsból. Általában 10 láb alkotott egy kepét, de ez függött a terület nagyságától is. Az uradalomban nagyobb terület miatt több láb is alkothatott egy kepét.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Egy kepe = meghatározott számú kereszt. Nagysága változó, függ a földterület nagyságától arra is ügyeltek, hogy tűz esetén minél kevesebb károsodjon, ezért is tagolták. Volt, hogy 10 keresztből állt egy kepe.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 150 cm volt + a 60 cm-es hadaró.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőgéppel mindig állandó, fogadott csapat járt. Meghatározott mennyiségű gabonát kaptak a cséplésért a munkások. A férfiak egészrészesek (pl. 1 mázsa gabona), a nők félrészesek (akkor 50 kg gabona) voltak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát általában nyárssal hordták kazalba, a Sarlay-uradalomban 1942-től jelent meg az elevátor.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát nem termeltek, cukorrépával foglalkoztak sokan.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése a 30-as évek elején kezdődött, 1938-ban már általános volt.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet lekaszálták, renden szárították. Jó idő esetén 2-szer, rossz idő esetén többször megforgatták, petrencékbe gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraz takarmányt vellán, törekes kosárban (törek szállítására használt) hordták az istállóba. Ez volt az általános.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igasögfa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
tézsula

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem volt szükség fák leveleire!

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Semennyit.

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot már 1930 körül is a lovak befogásánál

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügy belül posztóval volt kibélelve 2 karika volt hozzáerősítve, ebbe akasztották a láncot

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
N.A.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: mindent szállítottak rajta a mezőről haza, volt lószekér és tehénszekér.
Kocsi: ünnepi alkalmakkor használták, csak személyszállításra szolgált, ilyen volt Sarlay László nagy hintaja is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 300 cm, a hosszú oldalas szekér 400 cm-es volt. Használtak vendégoldalas, saroglás szekeret is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel, elől lánccal szorították le.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovas szekér saroglája enyhén ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Szekérkast nem használtak.

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak a lovat patkolták, a vonómarhát soha.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nee

====b) terelik jobbra ====
Nejde!

====c) és balra====
Hik

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne. Ne, ne, ne. Coca, coca, coc-coc-coc.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi, pi-pi. Pi-pi, nee, nee. Tyukocskám gyere ide!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatják és hozzáteszik a le szócskát. Pl. Morzsa le!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A lent és a kendert tilolóval törték meg. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban fekvő típusú rokkát használtak. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
N.A.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt a falu határában több egymástól elkülönült házcsoport. A falu helye mindig itt volt.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu helye mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Van még egy boronából készült lakóház a faluban a Hunyadi út 13. sz. alatt, ez most falumúzeum. Több olyan ház is van, amelynek egy része tömés.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes házaknál középen a kemence fölött volt egy légűr, ott távozott a füst. Zárt kéményeket a 20-as évektől építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A szoba + konyha + kamra részeknek egy-egy bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. Lásd: Csempeszkopács, Hunyadi út 13.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban 2 keresztmestergerendás ház, a Dávid családé volt. A 40-es években bontották le ezeket.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A század elejétől építettek rakott sparhelyteket, de a 30-as évek végén el is tűntek a legtöbb helyen.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A „kockaházak” építése az 1940-es évektől lett általános. Egysoros házakat a II. világháború óta nem építenek.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem volt ilyen ház a faluban. Nem tudnak ilyen házról.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét a konyha padlószintjére vagy egy kb. 1 m-es padkára építették. Mindkettő egyformán általános volt.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban egyenesvonalú és L alaprajzú pajtákat építettek. Itt tárolták a szénát.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe, ha kemencében, nyílt tűzön főztek. Nem használtak kiszedővillát.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése kb. 1945-ben szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőíves kenyértartót (b) használtak. Volt ház, ahol c) formájú is előfordult.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak fából készült, egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ha sok tejből csináltak vajat, akkor köpülőládát használtak. Ezek láthatók is a Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban Csempeszkopácson (Hunyadi út 22.).

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát nem termeltek, kölest pedig csak a csirkéknek, vettek tarlóba, azt nem kellett megtörni.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem termeltek hajdinát, kölest csak a csirkék részére, így nem is készíthettek belőlük kását, gánicát. De csírázott gabonából készítettek ún. szaladost: a gabonát kiszárították, megőrölték, tepsibe beleszórták és megsütötték. Böjti eledel volt.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás kalcásot sütöttek ünnepre, általában egy tepsibe egyszerre kettőt. Kuglit (kuglófot) is készítettek kugli sütőben. Volt, ahol fonott köralakú, kalácsot készítettek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót gyermekkoruk óta fogyasztanak (20-as, 30-as évek óta), de tojást akkor még nem tettek rá. Sok paprika, kevés paradicsom, 1-2 hagyma, sok tejföl. Hogy 1920-30 előtt hogy volt, azt nem tudják.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát, paradicsomot nyersen 1920-30 óta fogyasztanak, legalább is ők erről tudnak.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos kalácsot, kemencében sütött rétest, buktát, sóstánglit, habart-kőtt tésztát (sok tojásból készült kelt tészta, melyre tojásfehérjéből készült habot vagy lekvárt tettek) és kukoricakenyeret (Jézuska kenyerének hívták) sütöttek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A férfiak még az 1930-as években is viseltek aratáskor bő, fehér, házilag szőtt gatyát. Ilyen látható is: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban.

====b) Hány szélből készült?====
N.A.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Derékban rögzített szoknyát réklivel az asszonyok kb. 1932-ig viseltek. Néhány öregasszony ma is.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
1945-ig Szabadfi Laura tanítónő tanította az asszonyokat szőni foglalkozásokon, itt mindenki magának készített szakajtóruhát, törülközőt, kovászolóruhát... Szövés eszközeit, termékeit a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum tartalmazza.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, illetve nem volt szokás, hogy az asszonyok a házból kimenve fejkendőt kötöttek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1940-es évekig volt szokás, hogy a lakószobában a két ágyat párhuzamosasn egymás mellé rakták. Néhány helyén még ma is előfordul.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül nyáron tartották, mert akkor kint az udvaron sátrat lehetett állítani és abban tartani a lakodalmat.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben nem házasodtak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap

====b) 1930 körül: ====
általában szombat, de már mindegy: amikor helyet kapnak vendéglőben.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál az udvarban sátor alatt tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés az esküvő után, kb. 21 órakor volt, de hajnalban újra terítettek.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Egy naposak voltak.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalom vendéglőben Rumban és Szombathelyen van.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
N.A.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Itt nem voltak vendéghivogatók, legalább is az adatközlők idejénbe. A pár maga hívta meg személyesen a rokonokat, szomszédokat. Kb. 2 héttel az esküvő előtt.

====b) 1930 körül: ====
Ma is a jegyespár személyesen keres fel mindenkit 2 héttel az esküvő előtt.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékos tányér-, táltörés nem volt a lakodalom során.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Nem törtek cserepet.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Nem.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
Nem élt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Balozsamegyesi cigányok zenéltek a lakodalmakban.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
prímás, bőgös, 2 hegedűs, cimbalom.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öt.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
N.A.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szoktak lucázni a legények, de már 2-3 éve ez is megszűnt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok
Ludjok, tiktyok, fejszétek úgy megálljon nyelébe, mint a szálfa tövében
Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag,
Annyi tojásuk legyen, mint a postaúton a kavics,
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda,
Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz,
Olyan hosszú kolbászuk, mint a falu hosza.
Addja Isten több aprószentek napját,
megélhessünk erőben, egészségben eltölthessünk.”
Szalmára térdelve mondták, majd szétszórták a szalmát. Pénzt, aszalt gyümölcsöt kaptak.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni nem szoktak. December 28-án aprószentekkor korbácsolni szoktak. A legények korbácsokat fontak vesszőbő és azzal verték el a lányokat.
„Friss, egészséges légy az új esztendőben!
Vízért küldenek, borért menj,
Borért küldenek, vízért menj!
Kert alól küldenek, utcáról menj,
Utcáról küldenek, kert alól menj!
Jó, szófogadó légy, legényeket be ne csapd!”
Megkínálják őket vagy pénzt kapnak.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Nem élt.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Nem regöltek.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Nem volt regölés.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Csak 2-3 öreglegény volt, van a faluban.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak róla.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Nem tudnak róla.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
N.A.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. De tavasszal, Pünkösd vasárnapján a kislányok pünkösdi királyságot szoktak játszani. Egy fehér lepedő négy sarkát megfogta négy kislány, felemelték és alábújt egy ötödik kislány karján virágcsokorral, virágokat hintett,
=====a) Melyik napon? =====
Pünkösd vasárnapján
=====b) miért? =====
=====c) kik végezték? =====
Kislányok
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Ez még ma is szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon? =====
N.A.

=====b) miért? =====
N.A.

=====c) kik végezték? =====
N.A.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
N.A.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Krampuszoknak szoktak beöltözni Mikuláskor a legények és megijesztik a gyerekeket, ma is szokás. Sötétbe öltöznek, láncot csörgetnek.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Még ma is betlehemeznek, ha mások nem, kislányok. Pásztoroknak öltöznek, bundát, kucsmát húznak, betlehemet visznek magukkal és betanult szöveget mondanak. Ezt pontosan nem ismerik.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen a krampusszal ijesztgették.

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt szokásban.

====b) Mikor, hol, miért? ====
Diódobálás nem volt szokásban.

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Diódobálás nem volt szokásban.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Egy tüskét vágó fejszés embert láttak a régiek a holdban, akit az felszippantott.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Csehimindszent]]
[[Kategória:Kopács]]
[[Kategória:Csempesz]]
[[Kategória:Csehimindszent]]
[[Kategória:Balogunyom]]
[[Kategória:Rábahidvég]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Nemeskolta]]
[[Kategória:Meggyeskovácsi]]
[[Kategória:Vasszécsény]]
[[Kategória:Tanakajd]]
[[Kategória:Táplánszentkereszt]]
[[Kategória:Gyöngyöshermán]]
[[Kategória:Püspökmolnári]]
[[Kategória:Magyarszecsőd]]
[[Kategória:Molnaszecsőd]]
[[Kategória:Őriszenpéter]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Bajánsenye]]
[[Kategória:Magyarszombatfa]]
[[Kategória:Felsőszölnök]]
[[Kategória:Alsószölnök]]
[[Kategória:Apátistvánfalva]]
[[Kategória:Rábatótfalu]]
[[Kategória:Zsennye]]
[[Kategória:Guttatöttös]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Pécel]]

Csehimindszent

2014-03-26T15:42:02Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csehimindszent, 1992 augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Szabó Gyula, 1912.
|-
| Mátyás Rozália, 1914.
|-
| Jáger Imréné, 1935. Pótypuszta
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Radnóti Márta Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu régen Mindszenti József bíboros hercegprímás birtokán volt, de akkor a falut még csak 70-80 család lakta. A falu Szent István király kora óta megvan, ő építtetett itt templomot.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pem, Mátyás, Szabó, Kovács, Lukács.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak betelepülőkről.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem tudnak, csak manapság a fiatalok költöznek el.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csipkerek, Csehi, Miklósszéplak, Bérbaltavár, Oszkó.
A hasonlóság okát nem tudják meghatározni.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Hegyhát.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Zala, Bérbaltaváron túl.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Miklószéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt.
Csipkerek, ott szokott lenni az állatvásár.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolkodó mondásokat más falvakról.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak, de legtöbben inkább a faluból. Régen főleg a közeli falvakból Oszkóból, Csehiből, Csipkerekből, de ma már a városokból is.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Miklósszéplak, Jánosháza, Ruma, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
====b) Piacra: ====
Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Itt is volt búcsú eleinte. Volt kocsma, tánctanítás, s mindenfélét árultak. Mindenszentekkor, november 1-én tartották. Eljártak más falvakba is Csehibe, Széplakra, Csipkerekre, Kisbérbe.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasváron volt augusztus 15-én és szeptember 12én. Ilyenkor fehérbe öltöztek a lányok.
Vasváron és Szentkúton Nagyasszonykor (augusztus 15.), és Mária napon (szeptember 12.).

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A falu egy része kijárt summásnak Kelédre.
A falubeliek egy részét Leszinger Ernő fakereskedő napszámban dolgoztatta.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide más faluból nem jöttek dolgozni.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Nem, a falu csak önellátásra, vagy esetleg szívességből készített mindent.
Leszinger Ernő faanyagot szállított Burgenlandba.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Sümeg tájékáról jöttek edényesek.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényesek, fazekasok, meszesek, puttonyosok, faszerszám-árusok jöttek. Meszesek még ma is jönnek.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

A megnevezésüknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Itt a Bükföli hegyen más falvakban élőknek is volt szőlője, talán a csipkerekieknek még most is van. Mostanában az osztrákok veszik, kb. 5 hektárt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Úgy tudja, csak a falubelieknek van.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falunak egy temetője van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Előkerült emberi csontokról nem tudnak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
1906-ban volt egy hosszantartó fagy, azóta a falu május 20-a(mások április 29-re) körül fogadtak fagy ellen ünnepet. Fagy ellen a szentséget kiteszik a templomba, misét, litániát tartanak, külön misét szolgálnak ennek az ünnepnek.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak, sőt még ma is használják, vetés időben, ősszel elegyengetik vele a földet.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetettek még kézzel, általános volt. Lucernát, zabot, árpát, aprómagokat sokáig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép az 1930-40-es évektől volt, de még nem volt általános. Előtte főleg kézzel vetettek. A II. világháború után kezdett a gépi vetés jobban terjedni.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót használnak emlékezetük óta.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak, kötőfának hívták.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
15, 16, 17 kéve = 1 kereszt. Másnak 21 kéve.
22 kéve az „gazdag” kereszt volt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A mezőn általában 5-6 keresztet kapcsoltak össze, ennek neve: kepe.
A kepe szó meghatározatlan számú sorbarakott keresztnek a neve. Általában 5-6 keresztet raktak sorba, többet nem, nehogy tűz esetén hosszabb sor égjen le.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm körüli.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt cséplőbanda, a géptulajdonos szedte össze az embereket, de nem mindig ugyanazokat. A banda 4 nyársalóból, 2 etetőből, 2 zsákolóból, 2 szalmahordóból és 2 kévehajigálóból állt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát.
Mások 4-5 m-es fenyőfanyárssal hordták kazalba a szalmát. Máshol vellázták. A Jentek Palinál elevátorral hordták a szalmát a kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1930-40-es években. Mások szerint a II. világháború után.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát főleg kézzel ültették, a II. világháború után kezdtek eke után, barázdába vetni.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszál, majd elterítették a földön, jó időben egyszer forgatták villával, de ha esett többször, 3-4-szer is. Ha nagy volt a nedvesség petrence fára rakták, hogy levegőzzön.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, de ha messze volt az istálló, akkor bakszekéren.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó, vonóiga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

nyakszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán használtak levelet. A törvény tiltotta a lombszedést, hogy megvédje az erdőt a föld soványodásától.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak, de többet nem tudnak róla.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherhordásra használták, 10-20 mázsát is elbírt (A szekér „terhes” volt). A kocsi könnyebb volt, piacra, vendégségbe, lakodalomba jártak vele.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú (a sukkot nem ismerik). A hosszúszekeret és a vendégoldalt is ismerik, de nem tudják, hogy melyik az elterjedtebb és régibb.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötéllel és lánccal. Elől lánc volt, s a rudat hátul kötéllel rögzítették.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt („félig hajlott”) volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő is volt belőle. (rajz)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarát elől is, hátul is patkoltattak, ha elkopott a patája. Ökröket és teheneket is patkoltak, de csak félpatkót használtak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naa, az állat neve, naa! Eredj naa!
====b) terelik jobbra ====
Curikk!
Humek!
====c) és balra====
Humek!
Nájde!
Hátra: Hurissza!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Cöcö, cö!
Coci ná, gyere coci ná!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Tyutyukám, tyu-tyu!
Tyuúú, tyuúú!
Gyere pipi, ülj be pitye!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide le! Le, gyere ide, le!
Nevén szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilalót használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde rokkát használtak. Nincs külön neve.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A rokkának csak egy kereke volt, egyik rajzhoz sem hasonlított.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Régen egy utca volt az egész falu, nem volt külön falurész. Egy kútja volt az egész falunak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Voltak boronaházak egészen az 1930-as évekig.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt lejjebb hozták, vagy új kéményt építettek a fal mellé. Az 1930-as évektől zárt kémények vannak.
A háború után már csak zárt kéményes házakat építenek. Még emlékszik füstöskéményes házra, de nem tudja hogyan alakították át a kéményt.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ahány hajlék, annyi ajtó, mind az udvarra nézett.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Még most is van, de csak kevés, pl. Pipics Imrénél.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1930-as években, vagy az 1935-ös évek után.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A háború után, de nagyobb tömegben csak az 1960-as években. 1945 óta nem építenek hagyományos egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Itt is volt búboskemence, a konyhából tüzelték egészen 1928-ig.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 70 cm-es padkára építették a sarokba. Egy-két sor tégla volt az alján, arra kavicsot raktak, hogy jobban tartsa a meleget. az egyik adatközlő szerint náluk 1964-ig volt kemence.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Régen a Mátyáséknak az volt, „kalabukos” pajtának hívták. Ma már egyenes, tűzfalas pajtájuk van.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Használtak fazékkiszedő villát, a „sérkóklit”, kis vas kampója volt, azzal, a fülénél fogva szedték ki a fazekat. Nem mindenki használt.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyítottak „kerékrépát”, úgy, mint a káposztát. Sóval, hagymával, babérlevéllel, borssal, köménymaggal ízesítették. Törkölyt nem használtak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. az 1950-es és 1960-as években szűnt meg, addig volt kemence.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a.) típusút. (rajz)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak, egyik fajtát sem ismerik.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek hajdinakását, de nem szaggatták, hanem ledarálták, majd hagymával, borssal ízesítették.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima, hosszúkás kalácsokat sütnek, többnyire mákkal, dióval töltik meg.
Esetleg karácsonykor sütnek töltetlen fonott kalácsot, gyakoribb a töltött kalács.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Készítettek lecsót emlékezetük óta. Kb. 2 fej hagymát, zsírt, vagy olajat, tojást és kb. kétszer annyi paprikát, mint paradicsomot tesznek bele.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nem emékeznek olyanra, aki ne ette volna. Szüleik, nagyszüleik is ették nyersen a paradicsomot és a paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos beiglit, sima, vagy fonott töltetlen kalácsot, mézest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Még nem régen viseltek szüreti mulatságokon fehér, bő gatyát. Az idősebbek a háború előtt kenderből szőtt vászongatyát viseltek, de ez nem volt olyan széles (kb. 1920 körül).
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A háború előtt még viseltek derékban húzott szoknyát és blúzt.
Máshol kb. az 1940-es években még viseltek elől kötős húzott szoknyát, álló galléros, mandzsettás réklivel. A rékli „zámedlival” (rakással) volt díszítve, lehetett sötétbarna, fekete-fehér mintás, vagy ami jól illett a szoknya színéhez.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban volt egy takács család, így a nők nem szőttek otthon. A nevükre már nem emlékeznek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Illendő még ma is, de régen egészen a háborúig, sokkal többen viselték.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Régen szokásban volt, de akkor szalmával volt megtömve minden ágy.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor és májusban volt a legtöbb esküvő.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Húshagyó Keddtől Hamvazó Szerdáig, böjt idején nem volt.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen a nagyobb esküvők három napig is eltartottak, szombat, vasárnap, hétfő.
Főleg vasárnap.
====b) 1930 körül: ====
Inkább hétvégén tartják, főleg szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a lányos háznál volt, de ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A szülők megegyeztek, s felesben bontottak tyúkot. Ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább. Volt, aki csak egy-két órára ment át tiszteletből, majd visszament a lányos házhoz.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma a kultúrházban szokott lenni, de van, aki még mindig otthon tartja.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár megkért két jóbeszédű embert, a „kuszórit”: ők járták a házakat. Kezükben ágas-bogas fát tartottak, aminek tetején otthon készített sült tészta volt átszúrva. Minden háznál csíptek egy darabot a meghívottak az életfára szúrt tésztából. Mennél több házhoz mentek, annál kisebb lett a tészta. Az utolsó háznál sokszor már csak egy csipetnyi maradt. Mikor az utcákat, falvakat járták, mindenki tudta mi járatban vannak. Voltak néha állandó „kuszórik” is.
====b) 1930 körül: ====
Meghívó levelet küldenek.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Voltak fogadott cigányzenészek, Nyári Dézsit sokszor hívták Bérbaltavárról.
Néha Vasvárról is fogadtak zenészeket. Zalaszengtrótról „tröttyösök” (fúvószenekar) jöttek.
Cigány muzsikusokat hoztak Kovácsiból, Balozsa zenekarát.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
cimbalom, kontra, bőgő, pikula.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika főleg a világháború után terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A gyerekek házról-házra jártak, szalmacsutakra térdeltek, és versikéket mondtak. Már nem emlékeznek a vers szövegére, csak foszlányokat tudnak:
„Luca, Luca, kity-koty,
Tojjanak a tyiktok…”
A babona azt tartja, hogyha erre a szalmacsutakra ültetik a tyúkokat, azok tojósak lesznek.
A gyerekek csutak szalmát a földre terítettek és rátérdeltek. Közben versikét mondtak:
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Annyi vizük legyen, mint égen a csillag,
Annyi tojás, mint réten a fű.
Akkora kolbászuk legyen, hogy fenni lehessen belőle.”
Aszalt gyümölcsöt kaptak ajándékba.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés aprószentek után, vagy szenteste volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Kb. 1965-ig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kis Jézust köszöntötték, maszkban, láncos bottal a legények. Csak a refrénre emlékszik: „Haj regő rejtem, azt is megengedte…”
A regölés szenteste volt. 3-4 legény láncos bottal, maszkban járta a házakat és jókívánságokat mondtak (a szövegekre nem emlékeznek). A kis Jézust köszöntötték.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem volt sok öreglegény a faluban, kb. 2-3. Most sincs több.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismernek ilyen köcsögöket. Az egyik adatközlő ismer, a nagyanyjának is olyan volt. (rajz)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon a lányok beöltöztek maskarába, fejükre harisnyát tettek, táncoltak, majd eltűntek. Később Horthy Miklós neve napján ünnepelték.
Valaki a faluban maskarában végigjárta a gyerekes házakat. Fejére harisnyát húzott, hogy a gyerekek ne ismerjék föl. Az ajándékért a gyerekeknek fogadalmat kellett tenni.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemes játék szereplői: Három Királyok, pásztorok, betlehemes láda.
Pásztorok, királyok énekeltek, köszöntötték a kis Jézust. Ez a szokás megint kezd divatba jönni, az iskolában tanulják meg a szöveget a gyerekek.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt az állatoknak védőszentje.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Vigyázz, mert elvisz a cigány!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskevágó embert láttak, mintha fölemelne egy tuskót, s azt hasogatná egy másik tuskóhoz. Ma már nem nagyon lehet látni.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Pótypuszta]]
[[Kategória: Csipkerek]]
[[Kategória: Csehi]]
[[Kategória: Miklósszéplak]]
[[Kategória: Bérbaltavár]]
[[Kategória: Oszkó]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Ruma]]
[[Kategória: Hosszúpereszteg]]
[[Kategória: Törgye]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaegerszeg]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Széplak]]
[[Kategória: Kisbér]]
[[Kategória: Keléd]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bükföl]]
[[Kategória: Zalaszengtrót]]
[[Kategória: Kovácsi]]

Csehi

2014-03-26T15:41:20Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás:'''
|Csehi, 1988. június
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Balogh Rudolf
|-
| Balogh Mária
|-
| Nagy Margit
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Komálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nincs válasz.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Koncsek, Talikter, Bőke, Dóczi, Györe.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nemzetiségek nem települtek be.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A faluból elköltöztek nősülés és munka miatt.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Bérbaltavár, Csehimindszent.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A falu a Hegyhát tájegységbe tartozik.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Közeli tájegység az Őrség, népcsoport nincs.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Híres községről nem tudnak.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falunak csúfneve nincs.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Átházasodás szomszédos falvakból volt.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vasvár, Rum, Mikosszéplak
====b) Piacra: ====
Szentgrót, Vasvár
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Zalaszentlászló, Cell.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Munkára uradalmakra jártak: Mikosd, Csehimindszent. Ide nem jöttek dolgozni.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Eladásra nem készítettek kosarakat.
====c) szalmafonatú edényeket====
Edényeket, csak saját használatra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket Körmend vidékéről szállítottak.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok nem jártak.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a
====d) Mit árultak? ====
n.a

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlők saját határukban voltak.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Temetőket nem találtak. Egy temető van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Fogadott ünnep: május 20., jégverés ellen.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
2-3 ágú boronát használtak általában.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gabonát géppel vetették általában.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszát használtak.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötő fát használtak, amely egyszerű, kihegyezett fa.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

21 kévét raktak keresztbe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Kepe: 21 kévéből áll.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Csép nyele: 155 cm felett.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Részesmunkások dolgoztak, általában csapatban.
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát a) nyárssal hordták kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A hajdina termelése a 60-as évek után szűnt meg.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A burgonya eke utáni vetése a 60-as években kezdődött.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Szénaszárítás menete: elhintették, átfordították, összehúzták, összerakták boglyába. Állvány nem volt.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Napi száraztakarmányt villával, kézzel hordták.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
körpő
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
Almozáshoz tavasszal használtak falevelet.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál szügyre erősített tartóláncot használtak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: gazdasági munkánál használták.
Kocsi: sárga kocsi.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Szálas takarmányt szállító szekér hossza: 400-450 cm.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A nyomórúd leszorítása a kocsin keresztül, négyszögletes fa segítségével történik, csörgőlánccal forgatják.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nincs válasz.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Szekérkast használtak. kettőt is.
====b) Használtak-e kettőt is?====

Kettőt is.
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Tehenet, ökröt is vasaltattak: tavasszal és nyáron.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséder.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Névvel indítják.
====b) terelik jobbra ====
Hi!
====c) és balra====
Nejde!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Hűccs be!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender, len törésére fából készült kendertörőt használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
c) álló rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Elkülönült házcsoport neve: Józsefmajor, valamint kisebb tanyák.

====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

A községnek mindig itt volt a helye.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Az utolsó boronából készült lakóházat az 50-es években bontották le.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Kijáratok a szabadba nem voltak, csak külön épületnél.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Kereszt-mestergerendás ház volt, már nincs.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Rakott sparheltek használtak általában a 60-as évektől terjedt el.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kockaházak építése a 60-as évektől lett általános.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Konyhából fűtött kemence volt, nem kályha.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A kemencét c) normál magasságú (50-70 cm) padkára építették.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Pajták alaprajza: téglalap.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Fazékkiszedő villa használata: két ága közé fogták a fazekat b).
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát nem savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát igen.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a II. világháború után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Használatos kenyértartó forma: a).
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Vajköpülőt használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdina- és kölestörő ütője b) rajz.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából kását készítettek, de ritkán disznóval etették fel a hajdinát. Búza gálica: liszt pirítása, vízzel felengedve, zsírral meglocsolni.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Három ágú fonott és köralakú (kuglóf) töltetlen kalácsot szoktak sütni.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1920-as évektől kezdve gyakrabban késíztettek lecsót, paprikából került bele legtöbb. Nyersen fogyasztják 1930-as évektől.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
n.a
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Karácsonyi sült tészta: kalács.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Széles gatyát ünnepre használtak.
====b) Hány szélből készült?====
n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Derékban rögzített szoknyát réklivel, blúzzal 1960-as évekig hordtak az asszonyok.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Vászonszövés: férfiak eladásra, asszonyok saját részre.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Fejkendő viselete ma is szokás az idősek között.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 70-es évekig volt szokás, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek.
Még most is szokás 2 ágy párhuzamos elhelyezése.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Esküvőt farsangon, ősszel tartottak.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön egyáltalán nem tartottak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés a vacsora.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmat nem otthon tartják, vendéglőben, kultúrházban.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ld.: a pont.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
közvetlenül (vőlegény, menyasszony, szülők)
====b) 1930 körül: ====
szintén közvetlenül

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés nem volt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenészek: változó (helybeli és más falusiak).
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, cimbalom, harmonika.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án, ma már nem nagyon.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
n.a

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés már nincs.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények regöltek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

3-4 öreglegény szokott lenni.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X jellel díszített tejesfazék volt ismeretes.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Fáklyát, tüzet nem szoktak gyújtani.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Fáklyát, tüzet nem szoktak gyújtani.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Miklós napi szokás: beöltözés lánccal, bottal.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Betlehemes játék szereplői: Mária, pásztorok, kis Jézus.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Állatok védőszentje nem ismeretes.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Kisgyerekek ijesztgetése mumussal.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem ismeretes.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Holdban nem láttak semmit.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Koncsek]]
[[Kategória: Talikter]]
[[Kategória: Bőke]]
[[Kategória: Dóczi]]
[[Kategória: Györe]]
[[Kategória: Bérbaltavár]]
[[Kategória: Csehimindszent]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Rum]]
[[Kategória: Mikosszéplak]]
[[Kategória: Szentgrót]]
[[Kategória: Zalaszentlászló]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Mikosd]]
[[Kategória: Csehimindszent]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Józsefmajor]]

Csatár

2014-03-26T15:40:54Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csatár, 1986. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Zsuppán Kálmánné, 1914. Csatár
|-
| Francia Ferencné Héder Mária, 1908. Csatár
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Novák Ágnes
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről nem tudnak.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Kovács, Horváth, Mátyás, Csurgai, Fazekas, Németh, Olasz, Tóth.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Betelepülésről nem tudnak.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepedésről nem tudnak.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Bocfölde, Sárhida, Botfa, Bak, Zalabesenyő – magukhoz hasonló községeknek tartják ezeket a falvakat. Egy fára – egy közösség. Közelségük, egy templom, egy hitközség alapján.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Tájegységbe tartozásról nem tudnak.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Közeli tájegység Göcsej, amit a Válicka választ el.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Különösebben híres községekről nem tudnak, de neveztek községet gazdagnak (Bocfölde) és szegénynek (Sárhida).
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csúfolódó mondásokról nem tudnak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

A környékbeli községekből gyakran házasodtak (Bocfölde, Botfa, Pölöske, Sárhida, Bak).
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Egerszeg, Pacsa, Söjtör, Nemessándorháza, Pölöske, Hetés, Bak.
====b) Piacra: ====
Egerszeg
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környező falvakba.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Vasvár (Nagyasszonykor), Búcsúszentlászló (szeptember 12. Mária nevenapja).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Summásnak jártak Somogyba, Baranyába, Fejér megyébe. Csépelni nem mentek máshová. Cselédeskedni Botfára.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Cselédeskedni ide nem jártak.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
====a) kocsikasokat====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====b) vesszőkosarakat====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====c) szalmafonatú edényeket====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====d) szövőbordát ====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====e) favillát====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====f) fagereblyét====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====g) faboronát ====
Más falvakba nem készítettek eladásra eszközöket.
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Vas megyéből jött árusoktól vásároltak cserépedényeket és Egerszegről.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok: edényfoltozók, üvegesek, paprikások, meszesek.
====b) Honnan jöttek? ====
Trencsénből, Kanizsáról.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

A nevüknek megfelelő árut, szolgáltatást.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más falvak határában is voltak szőlőik és fordítva is előfordult.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más falvak határában is voltak szőlőik és fordítva is előfordult.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Jelenleg egy temető van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A templom körül biztosan volt valamikor egy régi temető, mert csontok, hajcsatok kerültek elő.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Fogadott ünnepek voltak: augusztus 6-án Úr színe változása jégverés ellen. Vendel napja barmokért (állatot ilyenkor nem fogtak be). Szeplőtelen fogantatás (templomszentelés).
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak 2-3 boronát egymáshoz erősítve a két világháború között.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel vetették leginkább a gabonát.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Csatárban volt két olyan nagyparaszt, akinek gépe volt.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás és gereblyés kaszacsapót használtak.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötőfát, melynek végén nyílás volt, használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17 és 21 kévét szoktak összerakni. Keresztből 5-6-ot, 10-et, 25-öt is. Neve kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú keresztet jelent a kepe.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm felett volt a csép nyele.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította a munkásokat, a rokonság is dolgozott.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A kicsépelt szalmát 1930-ban nyárssal, rudakkal, villával egyaránt hordták kazalba. Elevátorral csak az uradalmakban.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A II. világháború után megszűnt a hajdina termelése.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A felszabadulás után vetették a burgonyát eke után.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Ha vastagabb volt a széna rend, akkor szétterítették és forgatták legalább kétszer. Állványt használtak, „pillér” volt a neve.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kosárral, kézben, villával hordták a kazalból a napi száraztakarmányt.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó, igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Almozáshoz sokszor használták a fák leveleit.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Ez a mód az ősibb. Később jött a nyakra erősített lánc.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret marha húzta. A kocsit ló vontatta.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

4 m hosszú volt a szekér. A hosszú nyújtott szekér volt az általános, de volt vendégoldal is.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya enyhén ívelt volt a lovaskocsi esetében.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája hosszúkás volt.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt is.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Patkolták a vonómarhát télen is nyáron is, ha szükséges volt.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Nejde! Hi!
====c) és balra====
Hale! Hide!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne, cocám ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi, pisze ne!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Kutyát a nevükön hívogatták, vagy esz-ne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tiloló típusú törőt használtak a len és a kender töréséhez.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Volt elkülönülő házcsoport a falu szélén a réten.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Neve: Réti.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A II. világháború után bontották le a boronaházakat és a sövényfalu házakat is.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

A kéményt a fal mellé helyezték.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A helyiségeknek 1-1 bejárata volt, ami a pitvarra nyílt.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Kereszt-mestergerendás ház volt sok a faluban.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az I. világháború után már általános volt a rakott sparheltek használata. Az első 1909-ben készült.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A II. világháború után kezdtek kockaházakat építeni és ekkor meg is szűnt az egysoros házak építése.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
A konyhából fűtött szobai kemencét nem ismerték.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyhai kemencét 50-70 cm-es padkára építették.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Torkos pajtára nem emlékeznek. Általában hosszúkás pajtát építettek, fa lábra vagy tégla alapra.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Egyik ágát akasztották a fazék fülébe, de volt, aki nem ismerte.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Általában nem savanyítottak egészben tarlórépát törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát sem, de volt ház, ahol szokás volt.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése 1945 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) és b)-vel jelölt kenyértartót használták.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Dongás vajköpülőt ismerték és használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdina- és kölestörők (rajz).
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából is és kukoricából is készítettek szaggatható kását: a megfőzött hajdinához lisztet kevertek és forró zsírba kanalanként beleszaggatták. A kukoricagánicát is így készítették.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Karácsonyra: hosszú fonott, kifli alakú, kerek fonott kalácsot sütöttek. Húsvétra: cipó alakú kalácsot. Mindenszentekre: hosszú fonott kalácsot.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót régóta fogyasztanak: paprika, 1-2 paradicsom, 1-2 hagyma, esetleg tejföl rá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Emberemlékezet óta esznek nyers paprikát és paradicsomot.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Karácsonyi tészták: bejgli (diós, mákos), kuglóf, szalakális tészta.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek széles gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
2 szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A szoknya, rékli viselet most sem szűnt meg.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Egy asszony szőtt vásznat.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Kötelező nem volt a kendő, csupán szokás.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Volt szokásban az ágyak egymás mellé állítása.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910-ben általában farsang idején tartották az esküvőket.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Dolog időben soha.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====

szombat
===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a menyasszonyos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül háznál nem igen tartanak lakodalmat, általában kultúrházban.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ez legalább 10 éve szokás.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívogató (kuszori) hívta a vendégeket vagy vőfény. Ha vasárnap volt az esküvő, akkor szerdán hívtak.
====b) 1930 körül: ====
Meghívólevéllel hívnak, hetekkel előtte.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Volt szándékolt tányértörés.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A vőfény csinálta, mikor bejelentette a levest.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Szövegmondás is volt, de nem emlékeznek rá.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Régen volt a faluban rezes banda és cigány banda is.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Rezes zenekar: kis dob, nagy dob, trombita több fajta is, síp
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6 főből állt a zenekar. Cigány banda: ketten voltak csak.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án volt Lucázás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Beöltözés, maskarázás nem volt. Szénát vittek magukkal, szétszedték a szekereket és a kisajtóba tették.
„Luca, Luca kity-koty,
Ha nem adnak szalonnát,
Levágjuk a gerendát.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés karácsony előtti napon volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Felnőttek is részt vettek benne.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

„Hej regő rejtem,
Adjon az Úristen a leánynak egy szép férjet,
Ennek a gazdának 2 pár ökröt, egy pár lovat.
Hej regő rejtem.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegény csak elvétve volt 1-2.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismert volt az X-el díszített tejesfazék.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Ezeket vándorárusoktól vásárolták.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Éjféli mise előtt gyújtottak tüzet,
=====a) Melyik napon, =====
Éjféli mise előtt.
=====b) miért, =====
Pásztortűznek.
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt Miklós napján az ajándékozáson kívül más szokás.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

A betlehemes játék szereplői: pásztorok, angyal, Mária, József.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az állatok védőszentje.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Kankassal, mumussal ijesztegették a gyerekeket.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt szokásban.
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban favágót láttak.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bocfölde]]
[[Kategória: Sárhida]]
[[Kategória: Botfa]]
[[Kategória: Bak]]
[[Kategória: Zalabesenyő]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Válicka]]
[[Kategória: Pölöske]]
[[Kategória: Egerszeg]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Söjtör]]
[[Kategória: Nemessándorháza]]
[[Kategória: Hetés]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Baranya]]
[[Kategória: Trencsén]]
[[Kategória: Kanizsa]]

Csapi

2014-03-26T15:39:28Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csapi, 1995. december
|-
|'''Adatközlők:'''
| Tóth László
|-
|Tóth Lászlóné, Csapi, Arany J. u. 43.
|-
| Gór Vince és Gór Vincéné
|(ő nem itt született, hanem Nagybakónakon, csak ide jött férjhez),
| -
| Karó Lajosné, Csapi, Petőfi u. 10.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|- Molnár Ágnes
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az egyik szerint: A falu eredetileg nem itt volt, hanem az Istói hegyen. Az alsó-mezei dűlőben van az Ótemető, azt mondták, arra volt egy régi templom és temető. A régiek biztos ide jöttek a szél és a vihar elől.
A másik szerint: Csak annyit tud, hogy ez az utca, ahol lakik 1942. körül kezdett kiépülni, főleg az uradalmi cselédek jöttek ide lakni. Templom régen nem volt, hanem az iskolában tartották az istentiszteleteket. Mióta iskola nincs itt Csapiban, azóta ez a templom.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Tősgyökeres családok: Vinczéék, Segovics Ferkó, Kiss Zoliék, Kovács Laci. Az egész faluban kb. 180 fő él – 70 család. Nagyon sok özvegy van, a fiatalok pedig elköltöznek, mert nincs munkalehetőség. A egész utcában három teljes család él.
A Tóth Laci bácsiék, a Górok, az öreg Kovács, Koller – jómódúak voltak, még gazdasági cselédjük is volt.
A Kollarits Gyulának 30-40 holdja is volt, Tóth László, Gór József is igen jómódúak voltak, ezek biztosan tősgyökeresek, másként nem lett volna nekik ennyi földjük. Németh Ferenc, Kovács László, Horváth János (Marics), Bagarus János is régi családok leszármazottai. Valamikor 300-as is éltek itt, de sok fiatal elment.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem hallott arról, hogy nagyobb számban betelepültek volna a faluba. Az „újfalut”, amely Galambok felé található, az uradalom volt cselédei lakják, de már ők is jól állnak anyagilag.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Csak az ifjúság költözött el nagy számban, főleg Kanizsára.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Zalaújlak, Kisrécse, Nagybakónak, Zalasárszeg, Merenye hasonlít hozzájuk, elsősorban a kiöregedésben. (Merenye kivételével valamennyi faluból Nagyrécsére járnak iskolába a gyerekek.) A németek mindenhol megveszik a régi házakat.
Galambok is hasonlít hozzájuk, bár az „jobban fellendült” falu, de a viseletük, a gyöngyös kontyuk ugyanolyan. Újlaké is hasonló, de azok slamposabban öltöznek.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Ennek a vidéknek „Zalai dombság” a neve, más neve nincs.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tud közeli tájegységről.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Zalakaros a fürdőjéről híres.
Karos a fürdőjéről, boráról híres, Csapi a halastaváról, ahol sok a hétvégi ház.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Ronda Csapi, csúf Újlak, utálatos Bakónak.” A kiskanizsaiakat sáskának nevezték, mert szorgalmas nép, amiből hasznot láttak, mindennel foglalkoztak. Igen ügyesek.
Csapi Zalamerenyével egy egyházközségbe tartozik, gyerekkorában odajártak át hittant tanulni. A merenyeiek mindig megkergették őket: „Újlakiak csomóra, csapiak futóra!” Most Merenyéről idejár a pap tanítani: „Csapiak csomóra, újlakiak futóra!” Ezt is szokták mondani: „Szép Csapi, csúf Újlak, utálatos Bakónak”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Megosztott volt a válasz:
Régen gyakori volt, hogy más falvakból házasodtak: Gelsesziget, Merenye, Kisrécse. Szerezte a lányt a rokonság és a keresztapa ment el megkérni.
A szomszéd falukból: Zalaújlakról, Nagyrécséről, Kisrécséről, Galambokról, Zalaszabarról, Karosból házasodtak, de a legtöbb helybelit választott.
Házasodtak a szomszéd falvakkal, s menyasszonyt „kiharangozott” lovakkal, szánkón vitték a vőlegényhez.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Voltak, akik főleg Nagykanizsára jártak, de 1943-ban pl. Drávavásárhelyen vettek csikót és onnan hajtották haza 72 km-ről. Mások Kanizsára, Galambokra (minden hónapban volt), Kiskomáromba (évi 2-3 vásár) jártak.
====b) Piacra: ====
Nagykanizsára jártak.
A tejhasznot fejen vitték cserépedényben, tojást karkosárban Kanizsára minden szerdán és pénteken.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra a környező falvakba jártak a családhoz: Garabonc, Merenye, Gelsesziget.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Megoszlanak a válaszok:
a.) Búcsúszentlászlón volt gyalog 1936. szeptemberében, a felesége Ausztriában, Pannonhalmán, Esztergomban járt zarándokúton.
b.) Búcsúszentlászlóra Mária nevenapján (szept. 12.) és Fogolykiváltó Boldogasszonykor jártak.
c.) Vasvárra szintén szeptember 12-én mentek, Keszthelyre Kis Terézke ünnepén, Homokkomáromban pedig minden hónap 13-án volt búcsú.
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem mentek el cselédnek, csak „hónapszámba” Csöntepusztára (papi birtok volt), Behíjákpusztára, Ormándra, „Sanyariba”. A helybéi uraságnál is voltak napszámosok, aratók. A cséplést visszasegítéssel intézték el: elhívtak 5-6 családot kalákába. Höcsbeke Gábornak volt cséplőgépe a faluban.
Bőszénfára is jártak hónapszámba. Azért a helybeli uradalomban akadt csapi cseléd is.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Az uradalomba (a Novák urasághoz) jöttek Nagybakónakról csépelni. Cselédnek is jöttek sok helyről.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====b) vesszőkosarakat====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====c) szalmafonatú edényeket====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====d) szövőbordát ====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====e) favillát====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====f) fagereblyét====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====g) faboronát ====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Kocsit, hordót Galambokról hoztak, a hordót vasalatlanul, a kovács helyben becsasalta.
Kosarakat komárvárosi cigányoktól máig vesznek.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Cserépedényt a bakónaki „gerencséres” hozott.
Mások Kanizsán a cserepestől szoktak venni edényeket.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Árusok nem annyira jártak a faluba, köszörűs szokott járni, meg bádogos. Sümegről jött meszes is. Paprikás Gyuláról szokott járni, de már négy éve, hogy nem jön.
Edényfoltozók szoktak jönni, köszörűsök, meg fazekasok. Egy-két éve, hogy nem jönnek a szentesi paprikások, azelőtt rendszeresen jártak.
Drótostót is járt, magyarul beszélt, nem tudja, honnan jött. Erdélyiek is jöttek, „cigányok” ruhát árulni.

====b) Honnan jöttek? ====
Sümegről, Gyuláról, Erdélyből.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Ld.: a pont.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A komáromiaknak (Kiskomárom), magyaródiaknak, galambokiaknak, újlakiaknak, komárvárosiaknak, kanizsaiaknak van itt szőlőjük, mert a csapi hegy elég nagy, 5 hegyháton terül el.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Idevalósiak közül csak egynek van máshol szőleje: Győrhegyen, Badacsonyhoz közel.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A jelenlegi temetőnek is két része van, az új és a régi. Az új most telik be, ismét a régit használják majd. De van a határban egy Ótemető nevű hely (ma szántó), arról azt mondják, hogy ott egy templom is állt, amit a törökdúláskor tettek tönkre.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Egy tanárnő kezdett ott ásogatni.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

A Kereszt napja, máj. 3.; és Havasboldogasszony, aug. 5. a fogadott ünnep. A búcsú a Nagyboldogasszonyhoz közeli vasárnapra esik.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) A kétlevelű boronát vetés előtt használták (nehéz borona), a háromlevelűt vetés után. Kézzel, kapával is szokták törni a hantot. Amikor nem volt henger, megfordította a boronát, tett rá egy nehéz fát, azzal húzatta.
b.) A háromlevelű, magtakaró borona kisebb fogú, könnyebb volt.
c.) A lovak elhúzták a 3 levelűt is, a tehenek csak a kettőt bírták.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általános.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c. típusú kaszát használták. Kaszabankónak hívták, ami rajta volt, egy kicsi hátul, egy nagy elől.
Mogyorófavesszőt is szoktak rákötni madzaggal.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát, „cucát” de nem volt rajta nyílás. Nem mindenki használt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

21 kéve volt egy kereszt, tetején a pap, de volt, aki 17-et rakott, a kéve nagyságától függően.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe egy sor keresztet jelent (8-10 kereszt), attól függően, milyen sűrű volt a gabona. 5-6-12 keresztet szoktak egy végbe rakni, attól függően, mekkora a terület.
Másnak a kepe egy sor keresztet (4-6 db) jelent.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm körül volt a nyél, 100 cm volt a hadaró.
Az egyik adatközlőnek a csép nyele 2,5 m volt, másképp elérte volna a fejét annak, aki dolgozik vele. A hadaró kb. 1,2 m volt. Akkor használták, ha a rozsszalmát zsúpnak akarták felhasználni.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította ki csépléshez a munkásokat: visszasegítés fejében hívta el a rokonokat, szomszédokat, ismerősöket. 21-30 ember kellett egy bandába, ha volt elevátor, 5-6-tal kevesebb.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták régen kazalba, majd elevátorral. Csak egy volt a faluban: a cséplőgép-tulajdonosé, de más faluból is jöttek csépelni géppel. Ketten, hárman adogatták fel villával a boglyára a szalmát.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 40-es évektől nem termelnek már hajdinát, a köles termelése 5-6 évvel utána szűnt meg. A Tsz előtt szűnt meg a termelése, nagyobb gazdák foglalkoztak vele.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 60-as években ő maga vezette be a Tsz-ben a burgonya eke után való vetését, régen kapával csináltak fészket neki.
Az 50-es években is, akinek lova volt, eket után is vetett krumplit, de inkább kapával, mert „az a biztosabb”.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát lekaszálták, ha vastag volt, szétszórták, ha jó idő volt, 1-2 nap múlva megforgatták, majd rá ismét 1-2 nappal petrencezték.
„Ha igen nagy volt, boglának mondták.”
Forgatás után ágylásba húzták, petrencébe rakták.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Megoszlanak a válaszok:
a.) Petrencehordó rúdon hordták a száraztakarmányt. Egy petrence kb. 150 kb, két ember vitte.
b.) A pajtában tárolták a szénát, onnan vitték az istállóba a napi mennyiséget villával.
c.) Villával, kézzel hordták.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vállfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg, vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg, szeg.
A középső fát bélfának hívják. Az egésznek iga a neve, de járomnak is nevezik. Ez utóbbi „finomabb”, választékosabb.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Mindhárom típust használták. A nyaklóba akasztották be a tartóláncot.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Volt nyakló is, az a régebbi, ez pedig az újabb megoldás.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Ha marhát (tehenet vagy ökröt) fogtak elé, akkor szekér volt, ha lovat, akkor kocsi. A szekér elől fordulni tudott, szöggel volt rögzítve a rúd.
A szekérhez, amit marha húzott, iga kellett, a lovaskocsihoz lószerszám. Utóbbin van förhénc is („fellépő”).
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Több válasz is van:
a.) A takarmányszállító szekér 3,5-4 m volt, vendégoldallal nagyobbították meg.
b.) A hosszúkocsi kb. 4 m hosszú volt („hosszúra csinálták hosszú nyújtóval”).
Vendégoldalt lőcsön kívül, a hosszú oldalhoz szereltek fel, ha sok takarmányt, gabonát szállítottak.
c.) Ált. vendégoldallal bővítették a kocsit. „Srágla” (saroglya) volt elől-hátul, szénához lánccal kiengedték, krumplihoz rövidre fogták.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat hátul kötéllel, csigával és lapickával szorították le.
Elől, középen láncot raktak fel, hátul kötéllel feszesen lekötötték. Hátulra csigát szereltek fel, egy fával húzták meg feszesre.
Rudazókötelet és nyomórudat használtak, egy lapocka tartotta a kötelet; húzni lehetett, mint a csigát.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya 80 cm magas volt. A rövid oldal deszkázott volt, ha trágyát vagy homokot szállítottak vele, a hosszú oldal nem volt deszkázott. A saroglya mindhárom íveléssel megvolt és kb. 60-100 cm hosszú.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Több válasz is van:
a.) A kocsikas olyan volt, mint a II/20-as kérdéshez tartozó ábra 2. rajza.
b.) A szekérkast csak városba, vagy vendégségbe menet használták, különben csak deszkán ültek. Hátul volt egy kis támlája.
c.) A szekérkas olyan volt, mint egy kis pad háttámlával. A tetejét fel lehetett hajtani.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, hogy patkolták a marhát, ha „fúrt” a lábával, vagy ha az állatnak betörött a körme.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek,
Fejőkének hívták, de volt, aki fazékba fejt.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Névről szólították, vagy hajde.
====b) terelik jobbra ====
Csali, hajde.
====c) és balra====
Hide, hok vagy csáli.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kismalacnak: „ccc”, egyébként: „coca, ne, ne”.
Ha zavarták: „hüss”.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

A tyúkot így hívogatták: „pity-paty”.
„ss, pipi ne”
„pipipipi, csibi-csibi”
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

A kutyát névről hívják.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tilót és gerebent használtak a kender megmunkálásához, amit előtte a mocsarakban megáztattak. Volt, akinek már nem termett. Beszolgáltatáskor olajlent volt kötelező termelni, azt elvitték.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az A. típusú rokkát használták, bár ők már nemigen dolgoztak vele.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Csak az urasági major áll külön.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sűrű karós vályogház volt, boronafallal az istállók és a pajták készültek. A 30-as években bontották le őket. Volt, akinek a háza is még felerészt tömésház. Az utcában sok van ilyen: kívülről úgy vannak bepucolva, mintha téglából lennének.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A 30-as évektől már csak zárt kéményes házat építettek, nem alakították át a régit, hanem inkább lebontották.
Az egyiknek Még az ő férje is füstös kéményes házban lakott. A kemence (régen hosszúkás kemence volt, minden héten 3-4 kenyeret sütött benne) és a nagyszoba közé csináltattak zárt kéményt, abba vezették bele a füstöt. „Csíkos sparhert” (vaskályha) volt. Az 1920-as évektől, akinek volt pénze, mind zárt kéményt csináltatott. Az azóta épült házak mind így készültek. Csak a szalma- vagy zsúptetős házakban volt szabadkémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Három bejárata volt a háznak, minden helyiségnek külön: a lakószobának, a füstöskonyhának és a kamrának. A konyha előtt volt tornác is.
Apósáéknak volt ilyen házuk. Az ajtók kis folyosóra, a „pitvarra” nyíltak.
Egy ilyen házra emlékszik még, a pitvar oszlopos volt.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A régi házakban a gerendák hosszanti irányban feküdtek, a mestergerenda keresztben. A Vince (Gór Vince bácsi) még abban született.
Vargáék háza is olyan volt.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A rakott sparhert a 20-30-as években lett általános.
A 30-40-es években még voltak rakott tűzhelyek.
Legalább 60-70 éve nem építenek már ilyen tűzhelyet, ő még kettőre emlékszik. 40-42. körül még megvolt a szomszédban. Kidobták őket, vettek helyette „asztaltűzhelyet”.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A kontyolt tetejű házak az 50-60-as évektől kezdtek el épülni.
Amit a 40-es évek óta építettek, az már mind olyan volt.
Inkább a 60-70-es években terjedtek el.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Ugyan a konyhából fűtötték, de a tüzelőberendezést cserépkályhának mondták.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A kemence 50 cm magasan volt.
Kb. 60 cm magas volt, előtte egy kis padkával.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Kiugró középrészes, ún. „torkos pajta” volt, középen voltak a kocsik, a „fiókban” a szénát tárolták. Borona volt az oldala, azon lógott szögön a járom.
Egyenes elejű pajta volt (megj.: a falun végigsétálva egyenes elejű pajtákat láttam. Sok helyen nem kapcsolódnak közvetlenül a portához, hanem a kocsiút túloldalán találhatók a gazdasági udvarok.)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Két ágú fazékkiszedő villa volt, nyílt tűzön egyébként bográcsban szoktak főzni.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva raktak el répát.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak gyalulva raktak el káposztát. Ők maguk nem raknak el egész káposzta fejet, de hallottak már róla, hogy van, aki így csinálja (gyalult káposzta közé egész fejet rak).
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése, miután már lehetett bolti kenyeret kapni. Az ő édesanyja még 40-50 éves korában sütött kenyeret, meg lángolit (lángost) fokhagymás zsírral.
40 éve nem sütött kenyeret, mióta megszűntek a malmok.
Amikor már nem volt saját gabonájuk, és a boltban lehetett már kapni kenyeret, azóta nem süt. (kb. 50-60-tól).
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Az A. típusú kenyértartót használták.
Szalmából font az ura „karikás szakajtót”, tüskés szedernyével kötözte át. Ebben tartották a kenyeret. (Van ugyanilyen anyagból készült, de urna alakú kópica is, amiben babot tart.)
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Tejesfazékban köpültek.
Jó nagy cserépfazékban, kiluggatott korongban végződött fával köpültek.
Édes tejszínből ráztak üvegben is vajat. Mióta van tejcsarnok, nem foglalkoznak vajköpüléssel.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Forgatható kis szerkezettel (valószínűleg kézimalommal) törték a hajdinát. Közepén vastag szára, hajtóvasa volt. Az alját szitakarimával körbefogták.
Nem termeltek, nem is törtek hajdinát, mert házilag nehéz kipucolni. Másodvetésként szokták termeszteni.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Hajdinából kását csináltak, gánicát kukoricalisztből készítettek (az szokott lenni a vacsora).
A gánicát kukorica- vagy búzalisztből készítették. A hajdinát kásának ették, de mióta nincs, azóta rizst fogyasztanak.
Hurkába szoktak venni hajdinát.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Patkó alakú kalácsot szoktak készíteni húsvétra, karácsonyra; fonottat kevésbé.
Körbefonott kalácsot szokott sütni vagy patkó alakút, de azt dióval, mákkal, lekvárral töltve.
Töltetlent nem nagyon szokott szütni, inkább diósat, mákosat, lekvárosat. Régen a töltetlen kalácsot 4 ágra szokták fonni, „kőtt perecnek” mondták.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A 60-70-es évektől főznek lecsót. Paprikát, paradicsomot, rizst tesznek bele.
Lecsót kb. 30 éve készít, gyerekkorában csak sül,t paprika volt. 2 kg paprikát, fél kg paradicsomot, 1-2 hagymát, egy szál kolbászt, néha rizst, vagy tojást tesz bele, esetleg krumplit főz mellé. Ha félig megsült a paprika, akkor teszi bele a paradicsomot és a kolbászt.
Úgy emlékszik, mindig csináltak nyaranként lecsót vagy tojásos paprikát. Egy kalán zsírba beleaprít egy fej hagymát, majd 1 kg paprikát, 2 db paradicsomot. Héjában sült vagy főtt krumplit szoktak mellé enni, de előfordult, hogy rizzsel csinálta. Ha tojást rak hozzá, akkor nincs benne paradicsom.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Kb. a 60-as évektől fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot.
Ö nem szokott nyers paradicsomot, paprikát enni, de a fia és a menye szeretik.
Nem szokott régebben nyersen paradicsomot enni, csak mióta a unokái fogyasztják, 5-6 éve, azóta eszi ő is.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Lekváros, mákos, dióskalácsot sütnek karácsonyra és csokoládéval leöntött „kuglit”.
Édesanyja diós-mákos kalácsot, mézest, zsíros linzert szokott sütni. A karácsonyfára is raktak linzert. Ő mézespuszedlit, begilit, linzert süt karácsonyra.
Beiglit, diós, mákos vagy kakaós kalácsot szokott sütni és édes süteményeket.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):

A 20-as években viseltek még széles gatyát, nagyapjának volt. 2-3 m vászon kellett hozzá.
Mikor idekerült, akkor már senki nem hordta, csak fiatalokon látott színpadon.
Már édesapjának sem akkor.
====b) Hány szélből készült?====
n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A 40-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát. Most is van egy-kettő, de kevés. Galambok, Kiskomárom, Magyaród ugyanilyen volt (ti. viselet szempontjából): selyemréklit, bársonyszoknyát, rojtos kendőt hordtak. Az 1920-30as években született korosztálybeliek viselik még.
50-60 év körüliek közül egy-kettő még indig „bőrruhás”.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Galambokon volt egy szövő, oda vitték az asszonyok a fonalat.
Ők már nem is fontak, legfeljebb édesanyjuk.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Nem tudja, kötelező volt-e a kendőviselet, de nem szólták meg, ha egy asszony anélkül mutatkozott.
Inkább hordták az asszonyok a kendőt, bár most már nem sok hosszú hajú van a faluban.
Nem volt kötelező, „neccet” (fityula a hajon) viseltek, de templomban azért a kendő volt az illendő viselet.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A 30-40-es években volt divat az, hogy két ágyat egymás mellé tettek.
Kb. 1940-50-től jó 10 évig volt divat, kinél hogy.
1955-ben vettek új szobabútort: „páros” szekrényt, „páros” ágyat, tükröt, széket, az ágy végébe asztalt – ez volt a szobaberendezés. Az ágyakat egybe vetették be, díszpárnákat tettek rá. 3-ban, mikor a fia nősült, kirakták, hogy a nászajándék, a szekrénysor elférjen. Utána már nem került vissza, „rekamét”, fotelt vásároltak.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket, karácsonytól húshagyóig.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Csak böjtön nem tartottak esküvőt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen vasárnap tartották a lakodalmakat.
====b) 1930 körül: ====
Mostanában szombaton van az esküvő.
===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Először a menyasszonynál volt a lagzi, majd 10 óra körül elvitték a menyasszonyt a vőlegényes házhoz és a vacsora már ott volt. Előtte való nap volt a polgári és a templomi esküvő.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Ld.: a pont.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Most már nem családi házban tartják, hanem többnyire a városban, nagy épületekben pl. kultúrházban.
Étteremben tartják, a fiaiké is ott volt.

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régen volt egy „kuszúri” a rokonságból, az hívott lakodalomba, de már az ő idejében is inkább apa vagy a család.
A menyasszony, vőlegény vagy a szülők hínak lagziba.
====b) 1930 körül: ====
Meghívót küldenek.
Nem régóta, talán a hatvanas évektől kártya is van de többnyire azt is személyesen adják át.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos cseréptörés a lagziban.
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Komárváros egy része ebből élt, hogy lakodalmakban muzsikáltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, bőgő, cimbalom volt a zenekarban.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonika a 70-es évektől jött divatba.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen, december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án gyerekek, barátok tarisznyával mentek kotyolni: „Szabad-e kotyolni?” Egy fűrészelő bakot odavittek az ajtóba, majd rákezdték: „Luca, Luca, kitykoly, kitykoty,/ gelegenye kettő-három,/ a pálinkát várom,/ ha nem adnak szükücsöt,/ meggyújtom az üstököt!/ Kendtek tikjának annyi csirkéje legyen, mint égen a csillag, földön a fűszál! Kendtek tikja tojjék, a másik meg csatázzék! Kendtek disznajának annyi malaca legyen, egyik ólból kifusson, a másikba befusson, harmadikba száz jusson! Kendtek disznajának olyan vastag szalonnája legyen, mint a mestergerenda! A kendtek lányának akkora cicije legyen, mint a bugyogós korsó! Adjon Isten bő bort, bő búzát, békességet!”
Száraz gyümölcsöt, később pénzt kaptak érte. (55-60-tól már pénzt vártak a gyerekek.)
Apró szentekkor, december 28-án jártak a lányokat korbácsolni. 12 ágú korbácsot fontak fűzvesszőből. „Hála Isten megértük aprószentek napját!” Megkorbácsolták a lányokat, miközben ezt mondták: „Keléses ne légy, porzsávás ne légy, vizér küdnek, borér menny, borér küdnek, vízér menny!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Január 8-án vagy 13-án, illetve karácsony előtti héten szoktak regölni járni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 40-es évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
10-13 éves gyerekek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Bőrdudával kummogattak, láncosbotot csörgettek. Énekeltek: „Három királyok napján...”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Van 4-5. Régebben nem volt ennyi, mint most.
(Kb. 2 %, de a falu is nagyon kicsi!)
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem díszítettek x-szel tejesfazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak tüzet gyújtani jeles napon.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak tüzet gyújtani jeles napon.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Korábban volt egy középkorú ember, aki felöltözött bundába, kenderből kötött szakállat magának, a sapkáját is bevonta vele. A szülők megvették az ajándékot, odaadták neki, és ő adta át a gyerekeknek, mint Mikulás. Mióta meghalt, nincs már ilyen.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Felnőtt férfiak jártak betlehemezni. Be voltak öltözve bundába. Egy közülük dirigált a többieknek, és énekeltek.
A 70-es évekig a tanító és a plébános úr tanította be a gyerekeket, de mióta nincs iskola, betlehemezés sincs.
Kb. az 50-es évekig hordták a betlehemet, karácsonyi énekeket énekeltek. Nem volt nagy színjáték. „Szabad-e bevinni a tisztességes házakhoz a betlehemet?” Volt szentcsalád-járás is, amiben résztvettek a lányok és a gyerekek is. Karácsony előtt 13 nappal Jézus és Mária képét elvitték egyes házakhoz, egy napig ottmaradt, majd következő este vitték tovább. Közben rózsafűzéreket mondtak, énekeltek. Utoljára a templomba vitték.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szt. Vendel, október 20. Ha megdöglött egy állat, azt mondták: „Elvitte a Szent Vendel.”
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Gyerekijesztő: „Elvisz a bagó!” (bagoly)
„Jön a mumus!”
===4.17. Diódobálás ===

====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó van a Holdban, egy batyuval.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Badacsony]]
[[Kategória: Behíjákpuszta]]
[[Kategória: Bőszénfa]]
[[Kategória: Csöntepuszta]]
[[Kategória: Drávavásárhely]]
[[Kategória: Erdély]]
[[Kategória: Esztergom]]
[[Kategória: Galambok]]
[[Kategória: Garabonc]]
[[Kategória: Győrhegy]]
[[Kategória: Gyula]]
[[Kategória: Kanizsa]]
[[Kategória: Karos]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Kiskomárom]]
[[Kategória: Kisrécse]]
[[Kategória: Merenye]]
[[Kategória: Nagybakónak]]
[[Kategória: Nagykanizsa]]
[[Kategória: Nagyrécse]]
[[Kategória: Nagyrécse]]
[[Kategória: Ormánd]]
[[Kategória: Pannonhalma]]
[[Kategória: Sanyari]]
[[Kategória: Újlaké]]
[[Kategória: Zalakaros]]
[[Kategória: Zalamerenye]]
[[Kategória: Zalasárszeg]]
[[Kategória: Zalaszabar]]
[[Kategória: Zalaújlak]]

Csapi

2014-03-26T15:39:15Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1995. december
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csapi, 1995. december
|-
|'''Adatközlők:'''
| Tóth László
|-
|Tóth Lászlóné, Csapi, Arany J. u. 43.
|-
| Gór Vince és Gór Vincéné
|(ő nem itt született, hanem Nagybakónakon, csak ide jött férjhez),
| -
| Karó Lajosné, Csapi, Petőfi u. 10.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|- Molnár Ágnes
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az egyik szerint: A falu eredetileg nem itt volt, hanem az Istói hegyen. Az alsó-mezei dűlőben van az Ótemető, azt mondták, arra volt egy régi templom és temető. A régiek biztos ide jöttek a szél és a vihar elől.
A másik szerint: Csak annyit tud, hogy ez az utca, ahol lakik 1942. körül kezdett kiépülni, főleg az uradalmi cselédek jöttek ide lakni. Templom régen nem volt, hanem az iskolában tartották az istentiszteleteket. Mióta iskola nincs itt Csapiban, azóta ez a templom.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Tősgyökeres családok: Vinczéék, Segovics Ferkó, Kiss Zoliék, Kovács Laci. Az egész faluban kb. 180 fő él – 70 család. Nagyon sok özvegy van, a fiatalok pedig elköltöznek, mert nincs munkalehetőség. A egész utcában három teljes család él.
A Tóth Laci bácsiék, a Górok, az öreg Kovács, Koller – jómódúak voltak, még gazdasági cselédjük is volt.
A Kollarits Gyulának 30-40 holdja is volt, Tóth László, Gór József is igen jómódúak voltak, ezek biztosan tősgyökeresek, másként nem lett volna nekik ennyi földjük. Németh Ferenc, Kovács László, Horváth János (Marics), Bagarus János is régi családok leszármazottai. Valamikor 300-as is éltek itt, de sok fiatal elment.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem hallott arról, hogy nagyobb számban betelepültek volna a faluba. Az „újfalut”, amely Galambok felé található, az uradalom volt cselédei lakják, de már ők is jól állnak anyagilag.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Csak az ifjúság költözött el nagy számban, főleg Kanizsára.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Zalaújlak, Kisrécse, Nagybakónak, Zalasárszeg, Merenye hasonlít hozzájuk, elsősorban a kiöregedésben. (Merenye kivételével valamennyi faluból Nagyrécsére járnak iskolába a gyerekek.) A németek mindenhol megveszik a régi házakat.
Galambok is hasonlít hozzájuk, bár az „jobban fellendült” falu, de a viseletük, a gyöngyös kontyuk ugyanolyan. Újlaké is hasonló, de azok slamposabban öltöznek.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Ennek a vidéknek „Zalai dombság” a neve, más neve nincs.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tud közeli tájegységről.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Zalakaros a fürdőjéről híres.
Karos a fürdőjéről, boráról híres, Csapi a halastaváról, ahol sok a hétvégi ház.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Ronda Csapi, csúf Újlak, utálatos Bakónak.” A kiskanizsaiakat sáskának nevezték, mert szorgalmas nép, amiből hasznot láttak, mindennel foglalkoztak. Igen ügyesek.
Csapi Zalamerenyével egy egyházközségbe tartozik, gyerekkorában odajártak át hittant tanulni. A merenyeiek mindig megkergették őket: „Újlakiak csomóra, csapiak futóra!” Most Merenyéről idejár a pap tanítani: „Csapiak csomóra, újlakiak futóra!” Ezt is szokták mondani: „Szép Csapi, csúf Újlak, utálatos Bakónak”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Megosztott volt a válasz:
Régen gyakori volt, hogy más falvakból házasodtak: Gelsesziget, Merenye, Kisrécse. Szerezte a lányt a rokonság és a keresztapa ment el megkérni.
A szomszéd falukból: Zalaújlakról, Nagyrécséről, Kisrécséről, Galambokról, Zalaszabarról, Karosból házasodtak, de a legtöbb helybelit választott.
Házasodtak a szomszéd falvakkal, s menyasszonyt „kiharangozott” lovakkal, szánkón vitték a vőlegényhez.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Voltak, akik főleg Nagykanizsára jártak, de 1943-ban pl. Drávavásárhelyen vettek csikót és onnan hajtották haza 72 km-ről. Mások Kanizsára, Galambokra (minden hónapban volt), Kiskomáromba (évi 2-3 vásár) jártak.
====b) Piacra: ====
Nagykanizsára jártak.
A tejhasznot fejen vitték cserépedényben, tojást karkosárban Kanizsára minden szerdán és pénteken.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra a környező falvakba jártak a családhoz: Garabonc, Merenye, Gelsesziget.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Megoszlanak a válaszok:
a.) Búcsúszentlászlón volt gyalog 1936. szeptemberében, a felesége Ausztriában, Pannonhalmán, Esztergomban járt zarándokúton.
b.) Búcsúszentlászlóra Mária nevenapján (szept. 12.) és Fogolykiváltó Boldogasszonykor jártak.
c.) Vasvárra szintén szeptember 12-én mentek, Keszthelyre Kis Terézke ünnepén, Homokkomáromban pedig minden hónap 13-án volt búcsú.
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem mentek el cselédnek, csak „hónapszámba” Csöntepusztára (papi birtok volt), Behíjákpusztára, Ormándra, „Sanyariba”. A helybéi uraságnál is voltak napszámosok, aratók. A cséplést visszasegítéssel intézték el: elhívtak 5-6 családot kalákába. Höcsbeke Gábornak volt cséplőgépe a faluban.
Bőszénfára is jártak hónapszámba. Azért a helybeli uradalomban akadt csapi cseléd is.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Az uradalomba (a Novák urasághoz) jöttek Nagybakónakról csépelni. Cselédnek is jöttek sok helyről.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====b) vesszőkosarakat====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====c) szalmafonatú edényeket====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====d) szövőbordát ====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====e) favillát====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====f) fagereblyét====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====g) faboronát ====
Inkább csak saját szükségletre készítettek
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Kocsit, hordót Galambokról hoztak, a hordót vasalatlanul, a kovács helyben becsasalta.
Kosarakat komárvárosi cigányoktól máig vesznek.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Cserépedényt a bakónaki „gerencséres” hozott.
Mások Kanizsán a cserepestől szoktak venni edényeket.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Árusok nem annyira jártak a faluba, köszörűs szokott járni, meg bádogos. Sümegről jött meszes is. Paprikás Gyuláról szokott járni, de már négy éve, hogy nem jön.
Edényfoltozók szoktak jönni, köszörűsök, meg fazekasok. Egy-két éve, hogy nem jönnek a szentesi paprikások, azelőtt rendszeresen jártak.
Drótostót is járt, magyarul beszélt, nem tudja, honnan jött. Erdélyiek is jöttek, „cigányok” ruhát árulni.

====b) Honnan jöttek? ====
Sümegről, Gyuláról, Erdélyből.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Ld.: a pont.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A komáromiaknak (Kiskomárom), magyaródiaknak, galambokiaknak, újlakiaknak, komárvárosiaknak, kanizsaiaknak van itt szőlőjük, mert a csapi hegy elég nagy, 5 hegyháton terül el.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Idevalósiak közül csak egynek van máshol szőleje: Győrhegyen, Badacsonyhoz közel.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A jelenlegi temetőnek is két része van, az új és a régi. Az új most telik be, ismét a régit használják majd. De van a határban egy Ótemető nevű hely (ma szántó), arról azt mondják, hogy ott egy templom is állt, amit a törökdúláskor tettek tönkre.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Egy tanárnő kezdett ott ásogatni.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

A Kereszt napja, máj. 3.; és Havasboldogasszony, aug. 5. a fogadott ünnep. A búcsú a Nagyboldogasszonyhoz közeli vasárnapra esik.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) A kétlevelű boronát vetés előtt használták (nehéz borona), a háromlevelűt vetés után. Kézzel, kapával is szokták törni a hantot. Amikor nem volt henger, megfordította a boronát, tett rá egy nehéz fát, azzal húzatta.
b.) A háromlevelű, magtakaró borona kisebb fogú, könnyebb volt.
c.) A lovak elhúzták a 3 levelűt is, a tehenek csak a kettőt bírták.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általános.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c. típusú kaszát használták. Kaszabankónak hívták, ami rajta volt, egy kicsi hátul, egy nagy elől.
Mogyorófavesszőt is szoktak rákötni madzaggal.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak kévekötőfát, „cucát” de nem volt rajta nyílás. Nem mindenki használt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

21 kéve volt egy kereszt, tetején a pap, de volt, aki 17-et rakott, a kéve nagyságától függően.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe egy sor keresztet jelent (8-10 kereszt), attól függően, milyen sűrű volt a gabona. 5-6-12 keresztet szoktak egy végbe rakni, attól függően, mekkora a terület.
Másnak a kepe egy sor keresztet (4-6 db) jelent.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm körül volt a nyél, 100 cm volt a hadaró.
Az egyik adatközlőnek a csép nyele 2,5 m volt, másképp elérte volna a fejét annak, aki dolgozik vele. A hadaró kb. 1,2 m volt. Akkor használták, ha a rozsszalmát zsúpnak akarták felhasználni.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította ki csépléshez a munkásokat: visszasegítés fejében hívta el a rokonokat, szomszédokat, ismerősöket. 21-30 ember kellett egy bandába, ha volt elevátor, 5-6-tal kevesebb.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát villával hordták régen kazalba, majd elevátorral. Csak egy volt a faluban: a cséplőgép-tulajdonosé, de más faluból is jöttek csépelni géppel. Ketten, hárman adogatták fel villával a boglyára a szalmát.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A 40-es évektől nem termelnek már hajdinát, a köles termelése 5-6 évvel utána szűnt meg. A Tsz előtt szűnt meg a termelése, nagyobb gazdák foglalkoztak vele.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 60-as években ő maga vezette be a Tsz-ben a burgonya eke után való vetését, régen kapával csináltak fészket neki.
Az 50-es években is, akinek lova volt, eket után is vetett krumplit, de inkább kapával, mert „az a biztosabb”.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénát lekaszálták, ha vastag volt, szétszórták, ha jó idő volt, 1-2 nap múlva megforgatták, majd rá ismét 1-2 nappal petrencezték.
„Ha igen nagy volt, boglának mondták.”
Forgatás után ágylásba húzták, petrencébe rakták.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Megoszlanak a válaszok:
a.) Petrencehordó rúdon hordták a száraztakarmányt. Egy petrence kb. 150 kb, két ember vitte.
b.) A pajtában tárolták a szénát, onnan vitték az istállóba a napi mennyiséget villával.
c.) Villával, kézzel hordták.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vállfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg, vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg, szeg.
A középső fát bélfának hívják. Az egésznek iga a neve, de járomnak is nevezik. Ez utóbbi „finomabb”, választékosabb.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Mindhárom típust használták. A nyaklóba akasztották be a tartóláncot.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Volt nyakló is, az a régebbi, ez pedig az újabb megoldás.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Ha marhát (tehenet vagy ökröt) fogtak elé, akkor szekér volt, ha lovat, akkor kocsi. A szekér elől fordulni tudott, szöggel volt rögzítve a rúd.
A szekérhez, amit marha húzott, iga kellett, a lovaskocsihoz lószerszám. Utóbbin van förhénc is („fellépő”).
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Több válasz is van:
a.) A takarmányszállító szekér 3,5-4 m volt, vendégoldallal nagyobbították meg.
b.) A hosszúkocsi kb. 4 m hosszú volt („hosszúra csinálták hosszú nyújtóval”).
Vendégoldalt lőcsön kívül, a hosszú oldalhoz szereltek fel, ha sok takarmányt, gabonát szállítottak.
c.) Ált. vendégoldallal bővítették a kocsit. „Srágla” (saroglya) volt elől-hátul, szénához lánccal kiengedték, krumplihoz rövidre fogták.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat hátul kötéllel, csigával és lapickával szorították le.
Elől, középen láncot raktak fel, hátul kötéllel feszesen lekötötték. Hátulra csigát szereltek fel, egy fával húzták meg feszesre.
Rudazókötelet és nyomórudat használtak, egy lapocka tartotta a kötelet; húzni lehetett, mint a csigát.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A saroglya 80 cm magas volt. A rövid oldal deszkázott volt, ha trágyát vagy homokot szállítottak vele, a hosszú oldal nem volt deszkázott. A saroglya mindhárom íveléssel megvolt és kb. 60-100 cm hosszú.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Több válasz is van:
a.) A kocsikas olyan volt, mint a II/20-as kérdéshez tartozó ábra 2. rajza.
b.) A szekérkast csak városba, vagy vendégségbe menet használták, különben csak deszkán ültek. Hátul volt egy kis támlája.
c.) A szekérkas olyan volt, mint egy kis pad háttámlával. A tetejét fel lehetett hajtani.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Volt, hogy patkolták a marhát, ha „fúrt” a lábával, vagy ha az állatnak betörött a körme.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek,
Fejőkének hívták, de volt, aki fazékba fejt.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Névről szólították, vagy hajde.
====b) terelik jobbra ====
Csali, hajde.
====c) és balra====
Hide, hok vagy csáli.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Kismalacnak: „ccc”, egyébként: „coca, ne, ne”.
Ha zavarták: „hüss”.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

A tyúkot így hívogatták: „pity-paty”.
„ss, pipi ne”
„pipipipi, csibi-csibi”
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

A kutyát névről hívják.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tilót és gerebent használtak a kender megmunkálásához, amit előtte a mocsarakban megáztattak. Volt, akinek már nem termett. Beszolgáltatáskor olajlent volt kötelező termelni, azt elvitték.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az A. típusú rokkát használták, bár ők már nemigen dolgoztak vele.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Csak az urasági major áll külön.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sűrű karós vályogház volt, boronafallal az istállók és a pajták készültek. A 30-as években bontották le őket. Volt, akinek a háza is még felerészt tömésház. Az utcában sok van ilyen: kívülről úgy vannak bepucolva, mintha téglából lennének.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A 30-as évektől már csak zárt kéményes házat építettek, nem alakították át a régit, hanem inkább lebontották.
Az egyiknek Még az ő férje is füstös kéményes házban lakott. A kemence (régen hosszúkás kemence volt, minden héten 3-4 kenyeret sütött benne) és a nagyszoba közé csináltattak zárt kéményt, abba vezették bele a füstöt. „Csíkos sparhert” (vaskályha) volt. Az 1920-as évektől, akinek volt pénze, mind zárt kéményt csináltatott. Az azóta épült házak mind így készültek. Csak a szalma- vagy zsúptetős házakban volt szabadkémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Három bejárata volt a háznak, minden helyiségnek külön: a lakószobának, a füstöskonyhának és a kamrának. A konyha előtt volt tornác is.
Apósáéknak volt ilyen házuk. Az ajtók kis folyosóra, a „pitvarra” nyíltak.
Egy ilyen házra emlékszik még, a pitvar oszlopos volt.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A régi házakban a gerendák hosszanti irányban feküdtek, a mestergerenda keresztben. A Vince (Gór Vince bácsi) még abban született.
Vargáék háza is olyan volt.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A rakott sparhert a 20-30-as években lett általános.
A 30-40-es években még voltak rakott tűzhelyek.
Legalább 60-70 éve nem építenek már ilyen tűzhelyet, ő még kettőre emlékszik. 40-42. körül még megvolt a szomszédban. Kidobták őket, vettek helyette „asztaltűzhelyet”.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A kontyolt tetejű házak az 50-60-as évektől kezdtek el épülni.
Amit a 40-es évek óta építettek, az már mind olyan volt.
Inkább a 60-70-es években terjedtek el.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Ugyan a konyhából fűtötték, de a tüzelőberendezést cserépkályhának mondták.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A kemence 50 cm magasan volt.
Kb. 60 cm magas volt, előtte egy kis padkával.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Kiugró középrészes, ún. „torkos pajta” volt, középen voltak a kocsik, a „fiókban” a szénát tárolták. Borona volt az oldala, azon lógott szögön a járom.
Egyenes elejű pajta volt (megj.: a falun végigsétálva egyenes elejű pajtákat láttam. Sok helyen nem kapcsolódnak közvetlenül a portához, hanem a kocsiút túloldalán találhatók a gazdasági udvarok.)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Két ágú fazékkiszedő villa volt, nyílt tűzön egyébként bográcsban szoktak főzni.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak gyalulva raktak el répát.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak gyalulva raktak el káposztát. Ők maguk nem raknak el egész káposzta fejet, de hallottak már róla, hogy van, aki így csinálja (gyalult káposzta közé egész fejet rak).
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
1945 után szűnt meg a kenyér házi sütése, miután már lehetett bolti kenyeret kapni. Az ő édesanyja még 40-50 éves korában sütött kenyeret, meg lángolit (lángost) fokhagymás zsírral.
40 éve nem sütött kenyeret, mióta megszűntek a malmok.
Amikor már nem volt saját gabonájuk, és a boltban lehetett már kapni kenyeret, azóta nem süt. (kb. 50-60-tól).
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Az A. típusú kenyértartót használták.
Szalmából font az ura „karikás szakajtót”, tüskés szedernyével kötözte át. Ebben tartották a kenyeret. (Van ugyanilyen anyagból készült, de urna alakú kópica is, amiben babot tart.)
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Tejesfazékban köpültek.
Jó nagy cserépfazékban, kiluggatott korongban végződött fával köpültek.
Édes tejszínből ráztak üvegben is vajat. Mióta van tejcsarnok, nem foglalkoznak vajköpüléssel.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Forgatható kis szerkezettel (valószínűleg kézimalommal) törték a hajdinát. Közepén vastag szára, hajtóvasa volt. Az alját szitakarimával körbefogták.
Nem termeltek, nem is törtek hajdinát, mert házilag nehéz kipucolni. Másodvetésként szokták termeszteni.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Hajdinából kását csináltak, gánicát kukoricalisztből készítettek (az szokott lenni a vacsora).
A gánicát kukorica- vagy búzalisztből készítették. A hajdinát kásának ették, de mióta nincs, azóta rizst fogyasztanak.
Hurkába szoktak venni hajdinát.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Patkó alakú kalácsot szoktak készíteni húsvétra, karácsonyra; fonottat kevésbé.
Körbefonott kalácsot szokott sütni vagy patkó alakút, de azt dióval, mákkal, lekvárral töltve.
Töltetlent nem nagyon szokott szütni, inkább diósat, mákosat, lekvárosat. Régen a töltetlen kalácsot 4 ágra szokták fonni, „kőtt perecnek” mondták.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A 60-70-es évektől főznek lecsót. Paprikát, paradicsomot, rizst tesznek bele.
Lecsót kb. 30 éve készít, gyerekkorában csak sül,t paprika volt. 2 kg paprikát, fél kg paradicsomot, 1-2 hagymát, egy szál kolbászt, néha rizst, vagy tojást tesz bele, esetleg krumplit főz mellé. Ha félig megsült a paprika, akkor teszi bele a paradicsomot és a kolbászt.
Úgy emlékszik, mindig csináltak nyaranként lecsót vagy tojásos paprikát. Egy kalán zsírba beleaprít egy fej hagymát, majd 1 kg paprikát, 2 db paradicsomot. Héjában sült vagy főtt krumplit szoktak mellé enni, de előfordult, hogy rizzsel csinálta. Ha tojást rak hozzá, akkor nincs benne paradicsom.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Kb. a 60-as évektől fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot.
Ö nem szokott nyers paradicsomot, paprikát enni, de a fia és a menye szeretik.
Nem szokott régebben nyersen paradicsomot enni, csak mióta a unokái fogyasztják, 5-6 éve, azóta eszi ő is.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Lekváros, mákos, dióskalácsot sütnek karácsonyra és csokoládéval leöntött „kuglit”.
Édesanyja diós-mákos kalácsot, mézest, zsíros linzert szokott sütni. A karácsonyfára is raktak linzert. Ő mézespuszedlit, begilit, linzert süt karácsonyra.
Beiglit, diós, mákos vagy kakaós kalácsot szokott sütni és édes süteményeket.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):

A 20-as években viseltek még széles gatyát, nagyapjának volt. 2-3 m vászon kellett hozzá.
Mikor idekerült, akkor már senki nem hordta, csak fiatalokon látott színpadon.
Már édesapjának sem akkor.
====b) Hány szélből készült?====
n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A 40-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát. Most is van egy-kettő, de kevés. Galambok, Kiskomárom, Magyaród ugyanilyen volt (ti. viselet szempontjából): selyemréklit, bársonyszoknyát, rojtos kendőt hordtak. Az 1920-30as években született korosztálybeliek viselik még.
50-60 év körüliek közül egy-kettő még indig „bőrruhás”.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek az asszonyok. Galambokon volt egy szövő, oda vitték az asszonyok a fonalat.
Ők már nem is fontak, legfeljebb édesanyjuk.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Nem tudja, kötelező volt-e a kendőviselet, de nem szólták meg, ha egy asszony anélkül mutatkozott.
Inkább hordták az asszonyok a kendőt, bár most már nem sok hosszú hajú van a faluban.
Nem volt kötelező, „neccet” (fityula a hajon) viseltek, de templomban azért a kendő volt az illendő viselet.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
A 30-40-es években volt divat az, hogy két ágyat egymás mellé tettek.
Kb. 1940-50-től jó 10 évig volt divat, kinél hogy.
1955-ben vettek új szobabútort: „páros” szekrényt, „páros” ágyat, tükröt, széket, az ágy végébe asztalt – ez volt a szobaberendezés. Az ágyakat egybe vetették be, díszpárnákat tettek rá. 3-ban, mikor a fia nősült, kirakták, hogy a nászajándék, a szekrénysor elférjen. Utána már nem került vissza, „rekamét”, fotelt vásároltak.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor tartották az esküvőket, karácsonytól húshagyóig.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Csak böjtön nem tartottak esküvőt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen vasárnap tartották a lakodalmakat.
====b) 1930 körül: ====
Mostanában szombaton van az esküvő.
===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Először a menyasszonynál volt a lagzi, majd 10 óra körül elvitték a menyasszonyt a vőlegényes házhoz és a vacsora már ott volt. Előtte való nap volt a polgári és a templomi esküvő.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Ld.: a pont.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Most már nem családi házban tartják, hanem többnyire a városban, nagy épületekben pl. kultúrházban.
Étteremben tartják, a fiaiké is ott volt.

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régen volt egy „kuszúri” a rokonságból, az hívott lakodalomba, de már az ő idejében is inkább apa vagy a család.
A menyasszony, vőlegény vagy a szülők hínak lagziba.
====b) 1930 körül: ====
Meghívót küldenek.
Nem régóta, talán a hatvanas évektől kártya is van de többnyire azt is személyesen adják át.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos cseréptörés a lagziban.
Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Komárváros egy része ebből élt, hogy lakodalmakban muzsikáltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, bőgő, cimbalom volt a zenekarban.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonika a 70-es évektől jött divatba.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen, december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án gyerekek, barátok tarisznyával mentek kotyolni: „Szabad-e kotyolni?” Egy fűrészelő bakot odavittek az ajtóba, majd rákezdték: „Luca, Luca, kitykoly, kitykoty,/ gelegenye kettő-három,/ a pálinkát várom,/ ha nem adnak szükücsöt,/ meggyújtom az üstököt!/ Kendtek tikjának annyi csirkéje legyen, mint égen a csillag, földön a fűszál! Kendtek tikja tojjék, a másik meg csatázzék! Kendtek disznajának annyi malaca legyen, egyik ólból kifusson, a másikba befusson, harmadikba száz jusson! Kendtek disznajának olyan vastag szalonnája legyen, mint a mestergerenda! A kendtek lányának akkora cicije legyen, mint a bugyogós korsó! Adjon Isten bő bort, bő búzát, békességet!”
Száraz gyümölcsöt, később pénzt kaptak érte. (55-60-tól már pénzt vártak a gyerekek.)
Apró szentekkor, december 28-án jártak a lányokat korbácsolni. 12 ágú korbácsot fontak fűzvesszőből. „Hála Isten megértük aprószentek napját!” Megkorbácsolták a lányokat, miközben ezt mondták: „Keléses ne légy, porzsávás ne légy, vizér küdnek, borér menny, borér küdnek, vízér menny!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Január 8-án vagy 13-án, illetve karácsony előtti héten szoktak regölni járni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 40-es évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
10-13 éves gyerekek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Bőrdudával kummogattak, láncosbotot csörgettek. Énekeltek: „Három királyok napján...”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Van 4-5. Régebben nem volt ennyi, mint most.
(Kb. 2 %, de a falu is nagyon kicsi!)
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem díszítettek x-szel tejesfazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak tüzet gyújtani jeles napon.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak tüzet gyújtani jeles napon.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Korábban volt egy középkorú ember, aki felöltözött bundába, kenderből kötött szakállat magának, a sapkáját is bevonta vele. A szülők megvették az ajándékot, odaadták neki, és ő adta át a gyerekeknek, mint Mikulás. Mióta meghalt, nincs már ilyen.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Mindegyik adatközlő mást mond(a bekezdések választják el a különálló válaszokat):
Felnőtt férfiak jártak betlehemezni. Be voltak öltözve bundába. Egy közülük dirigált a többieknek, és énekeltek.
A 70-es évekig a tanító és a plébános úr tanította be a gyerekeket, de mióta nincs iskola, betlehemezés sincs.
Kb. az 50-es évekig hordták a betlehemet, karácsonyi énekeket énekeltek. Nem volt nagy színjáték. „Szabad-e bevinni a tisztességes házakhoz a betlehemet?” Volt szentcsalád-járás is, amiben résztvettek a lányok és a gyerekek is. Karácsony előtt 13 nappal Jézus és Mária képét elvitték egyes házakhoz, egy napig ottmaradt, majd következő este vitték tovább. Közben rózsafűzéreket mondtak, énekeltek. Utoljára a templomba vitték.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szt. Vendel, október 20. Ha megdöglött egy állat, azt mondták: „Elvitte a Szent Vendel.”
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Gyerekijesztő: „Elvisz a bagó!” (bagoly)
„Jön a mumus!”
===4.17. Diódobálás ===

====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó van a Holdban, egy batyuval.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Badacsony]]
[[Kategória: Behíjákpuszta]]
[[Kategória: Bőszénfa]]
[[Kategória: Csöntepuszta]]
[[Kategória: Drávavásárhely]]
[[Kategória: Erdély]]
[[Kategória: Esztergom]]
[[Kategória: Galambok]]
[[Kategória: Garabonc]]
[[Kategória: Győrhegy]]
[[Kategória: Gyula]]
[[Kategória: Kanizsa]]
[[Kategória: Karos]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Kiskomárom]]
[[Kategória: Kisrécse]]
[[Kategória: Merenye]]
[[Kategória: Nagybakónak]]
[[Kategória: Nagykanizsa]]
[[Kategória: Nagyrécse]]
[[Kategória: Nagyrécse]]
[[Kategória: Ormánd]]
[[Kategória: Pannonhalma]]
[[Kategória: Sanyari]]
[[Kategória: Újlaké]]
[[Kategória: Zalakaros]]
[[Kategória: Zalamerenye]]
[[Kategória: Zalasárszeg]]
[[Kategória: Zalaszabar]]
[[Kategória: Zalaújlak]]

Csákánydoroszló

2014-03-26T15:38:45Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csákánydoroszló,1988
|-
|'''Adatközlők:'''
| Szanyi József, 1926. Ják
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|n.a
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A kérdésre nincs válasz.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Zsigovics, Subics, Horvát.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Néhány száz éve nagy számú horvát települt itt le, de már asszimilálódtak.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

1945 és 1956 után sokan mentek Nyugatra, meg még a város, az ipar vont el nagyobb számú embert a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Magukhoz hasonlóaknak tartják az őrségi falvakat termelésük és a népszokások miatt.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Az Őrség kapuja.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A környező falvak közül Iváncot, Felsőmarácot, Hegyhátszentmártont, Rátótot sorolják az őrségi falvak közé.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Rátót Szél Kálmán kastélya miatt, Ivánc a Keszerits birtok révén, Körmend Batthyányi Szatman kastélya miatt.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csak a felsőmaráciakat, mert szorgalmas népség, fekete körműeknek.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Házasodtak a környező falvakkal, községekkel, de katonák révén távolabbi vidékekkel is.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmendre, az Őrségbe jártak
====b) Piacra: ====
Heti piac Körmenden
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környező falvakba
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Nyáron sokan eljártak az uradalmakba, sokan cselédeskedtek, illetve ipari üzemekbe is többen jártak.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

A faluba csak kevesen jöttek dolgozni, főleg nyári szezonmunkák idején.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Csak önellátásra.
====b) vesszőkosarakat====
Csak önellátásra.
====c) szalmafonatú edényeket====
Csak önellátásra.
====d) szövőbordát ====
Csak önellátásra.
====e) favillát====
Csak önellátásra.
====f) fagereblyét====
Csak önellátásra.
====g) faboronát ====
Csak önellátásra.
====h) egyebet?====
Egy cigány eladásra is készített kerti bútorokat.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az Őrségben készített cserépedényeket használtak, ezeket árusok hozták a faluba.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényfoltozók, fazekasok, üvegesek, paprikások jártak a faluban.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Ami a nevükből adódik.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Csak néhány embernek volt a borvidékeken szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Kettő temetője volt a falunak, mivel valamikor két önálló községből állt (Nagycsákány, Rábadoroszló).
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Csak urnákat, római, avarkori hanvedreket, kőszerszámokat találtak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Májusban tartanak búcsút.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés volt az általánosabb.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Általános.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás kaszacsapót sokan használtak.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem tudja.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
22 kéve egy kereszt, 3-4 kereszt egy kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe 3-4 összerakott kereszt.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

A csép nyele 155 cm fölött volt.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi cséplésnél mindig állandó csapat járt a géppel.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Általánosan nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termesztése a 40-es években szűnt meg.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Nem tudta.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendben forgatták az időtől függően naponta többször is, petrencébe, boglyába rakták, majd szekérrel a pajtába hordták vagy a szabadban kazlazták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraz takarmányt villával, nagyobb kosárban, fűhordó ruhával hordták az istállóba.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
guzs
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek használtak almozáshoz csalit (fák leveleit).
====c) Melyik évszakban?====
Télen, tavasz felé.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekér az, amit teherhordásra használtak. A kocsit személyszállításra alkalmazták, a sulya is könnyebb volt.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér hossza kb. 500 cm.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján kötelet használtak.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

A lovas szekér saroglyája egyenes.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
A vesszőből készült szekérkasból kettőt használtak.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Patkolták az ökröket és a teheneket is ritkán, főleg nyáron és tavasszal.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne-e!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hik!
====c) és balra====
Balra: Hók!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi-pi.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Rip-le, Morzsa le.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Törővályút használtak a len és a kender töréséhez.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő típusú rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu helye mindig itt volt. Valamikor a falu határában majorok (Kis major, Nagyrétimajor) voltak, gazdasági épületek, cselédlakások.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó favázas sövényházat 10-15 éve bontották le.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a falba építették, zárt kéményt a 60-as évektől építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Minden lakrésznek külön bejárata volt, ezek a gangra nyíltak, onnan pedig a szabadba.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt a faluban keresztmestergerendás ház.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparhelytek használata a múlt században lett általános.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Az 50-60-as években szűnt meg az egysoros házak építése, és jelentek meg a kockaházak.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tud ilyen házról.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A c) normál magasságú padkára.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Volt Csákányban L alaprajzú pajta és kiugró középrészes pajta (kiugró rész: pellva kutyó).
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

A c) kerekes kiszedővillát használtak.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Sem káposztát, sem tarlórépát nem savanyítottak egészben.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Sem káposztát, sem tarlórépát nem savanyítottak egészben.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 50-es években szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c).

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak fából készült, füllel ellátott dongás vajköpülőt.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Áttört nyelű hajdina-, és kölestörőt használtak.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Készítettek hajdinából gánicát.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás, kiflialakú töltetlen kalácsokat sütöttek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Nem tudja, ő gyermekkora óta fogyaszt.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyers paprikát és paradicsomot mindig fogyasztottak.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Karácsonyra az asszonyok diós és mákos beiglit szoktak készíteni.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 30-as években a férfiak viseltek ünnepre széles gatyát.
====b) Hány szélből készült?====

n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az idősebb asszonyok még ma is viselnek derékban rögzített szoknyát réklivel.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban a vásznat férfiak szőtték (Babos Ferenc, Takács Ferenc), az asszonyok az alapanyagot készítették elő.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az idősebbek még a II. világháború után is viseltek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokásban van még ma is.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül a böjtöt megelőzően, tél végén tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat általában a lányos házaknál szokták tartani, de a másik félnél is megvendégelték a meghívottakat. A lakodalom gyakran 2 napig tartott.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma vendéglőben tartják a lakodalmakat, főleg Körmenden.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghivogatók (vőfély) feladata volt a meghívás
====b) 1930 körül: ====

A vőlegény-menyasszony viszi el vagy küldi ki a meghívókat.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés a lakodalom során nem volt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenét cigányok adták.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, nagybőgő, brácsa, hegedű, furulya.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika a 30-as években jelent meg a zenekarban.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
n.a

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Regölés csak régen volt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Néhány öreglegény volt és van a faluban.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X-el díszített tejesfazék nem ismeretes.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Szentivánkor szoktak tüzet gyújtani.

=====b) miért, =====
n.a
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós-nap a gyerekek krampuszoknak szoktak felöltözni, kellékeik a bot és a lánc.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

A betlehemes játék szereplői az angyalok, a 3 pásztor, a 3 király és a jászol.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Az állatok védőszentje Szent Vendel.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

A krampusszal szokták a gyerekeket ijesztegetni.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak a régiek semmilyen alakot a holdban.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Ják]]
[[Kategória: Ivánc]]
[[Kategória: Felsőmarácot]]
[[Kategória: Hegyhátszentmárton]]
[[Kategória: Rátót]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Nagycsákány]]
[[Kategória: Rábadoroszló]]
[[Kategória: Csákány]]

Cák

2014-03-26T15:38:22Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Cák,1985. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Pontyos Gyula, Cák, Fő u. 33.
|-
| Bálint József, Cák, Fő u. 32.
|-
| Abért Gyula, Cák, Fő u. 7.
|-
| Szárnyas István, Cák, Petőfi u. 22.
|-
| Özv. Szárnyas Istvánné, Cák, Petőfi u. 20.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Pálffy József
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A község keletkezéséről a megkérdezettek nem tudtak mondani semmit. Egyedül Szárnyas István volt az, aki annyit tudott, hogy a község eredetileg Avar település volt. Ezt olvasta, vagy valahol eloőadáson hallotta.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Régi családok: Nedecki Hod János családja. Héra család az egyik legrégibb család volt, 1966-ban kihalt. Csuka Nagy család. Hollosi István családja. Bakócz Abért család. Kata Abért család. Kulcsár Abért család. Laci Abért család. Kajtár család szintén régi volt, 1920-ban kihalt. Derkics család 1930-ban kihalt. Strokai család nagyon régi, ma már csak női ága él. Mátyók Geröly János. Kajtár Takács János már csak egyedüli a családból. Pite Gróf József családja. Csicsó Horváth Árpád családja. Lajtár Hasza család (török eredetű név, állítólag Kőszeg ostroma alkalmával maradt vissza az ős.) Rigó Gazdag család. Gazda Gazdag család. Kebeli Gazdag család. Héma Torda család.
A községbe beköltözöttek, benősültek: Pontyos család a XVIII. sz-ban, Kőszegszerdahelyről. Bálint család 1870-ben Kiscsömötéből. Szárnyas család 1898-ban Bogátról községi kovácsként telepedett le a faluban. Várhelyi család Lukácsházáról 1930-ban. Pongrácz István Kőszegdoroszlóból 1945 után. Erdősi gábor 1976-ban Szegedről. Lakics Péter 1970-ben Velemből. Pesta Kaszakovics Nardáról. Vadvári Ferenc Vépről. Surányi Németh László Kőszegszerdahelyről. Csuti Sulter János Kőszegszerdahelyről. Novicki Iván az 1914-es háborúból mint orosz hadifogoly maradt Cákon és nősült meg. Meghalt, csak gyermekei élnek még.
A családi nevek előtt szereplő Csuka, Bakócz, Kata, Kulcsár, Laci, Mátyók, Kajtár, Pite, Csicsó, Lajtár, Rigó, Gazda, Kebeli, Héma a beköltözötteknél a Pesta, Surányi és Csuti név, háznév, ragadvány-név vagy gúnynév. A Surányi Németh például azt jelenti, hogy elődei Surány Községből származnak. Így a faluban nem is Némethéknek, hanem Surányiéknak hívják őket.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
A faluban senki nem tud arról, hogy bármikor nagyobb számban települtek volna be.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Arról sem tudnak a faluban, hogy nagyobb számban valahova elköltöztek volna.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A következő községeket tartják leginkább hasonlónak a maguk falujához: Kőszegszerdahelyt, Kőszegdoroszlót és Szakonyt. A falu gyermekei 1925-ig Kőszegszerdahelyre és Kőszegdoroszlóra jártak iskolába. Mivel csak felekezeti iskolák voltak a katolikus gyerekek Kőszegszerdahelyre, az evangélikus gyerekek pedig Kőszegdoroszlóra. 1925-ben Kőszegdoroszlón építettek külön iskolát a katolikus gyerekek számára, így ettől az időtől kezdve a cáki gyerekek 1948-ig mind Kőszegdoroszlóra jártak. 1948-ban építettek a cákiak saját iskolát, ettől kezdve már együtt jártak a gyerekek odahaza iskolába. Szakonyból pedig sokan nősültek és mentek oda férjhez. A három községet azért tartják leginkább hasonlónak a saját falujukhoz, mert a leírtak alapján a szokásaik is azonosak.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu a Kőszeg-Hegyalja tájegységbe tartozik. A hagyomány úgy tartja most is, hogy Cák, Velem, Szerdahely mind a három magyar hely.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
A következő tájegységekről, vidékről tudnak a kérdezettek: Őrség, Őriszentpéter és környéke, Vend vidék, Felszölnök és környéke, Gyöngyösmelléke, Lukácsháza, Gyöngyösfalú és Gencsapáti.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
A környékükön Gencsapátit tartják híres községnek, mivel a községből folyamatosan került ki országgyűlési képviselő és felsőházi tag. Azonkívül ott lakott gr. Apponyi Albert is.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Saját falujukat a környékbeliek úgy csúfolták, hogy „annyi van, mint Cákon...” Ugyanis a 30-as évekig nem volt a házaknál sem budi sem WC. A lakók a trágyadomb mellé jártak, egy része pedig a kert alatti bokrosba.
Kőszegszerdahely lakóti: „Rácok szeretik a mákot, répamagot, tökmagot, attól csinálnak vastagot.”
Kőszegdoroszlóiakat bugyogásoknak csúfolták, mert cserépkorsóban vitték a vizet a mezőre és mikor kiürült nem dugták be és az egér belemászott. Az egeret a korsóval együtt ütötték agyon.
Bozsokiakat Krisztus égetőknek csúfolták. „Kádé Jézus a búzába leégett az egyik lába, limánké a csóré”. A bozsokiak horvát anyanyelvűek voltak. Keresztjáró napokon a mezőt járták énekelve és imádkozva jó termésért. A mezőn tüzet raktak, mert fáztak és a keresztet a tűz mellé, a földbe szúrták. A fagyos föld a tűz mellett felengedett és a kereszt beledűlt a tűzbe. Mire észrevették, a feszület meggyulladt és elégett a Krisztus egyik lába is. A bozsokiak nagyon haragszanak ezért a csúfolásért.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Régebben és jelenleg is a következő községekből szoktak gyakrabban házasodni: Velem, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Szakony és Kőszeg városából. E falvakból és városból az összeházasodás gyakori volt.
Nem, vagy csak ritkán házasodtak a következő községekből: Bozsok, Lukácsháza.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárra: Kőszegre, Szombathelyre.
====b) Piacra: ====
Piacra: Kőszegre, Szombathelyre.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra: Velembe Szent Vidre június 15-én.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Búcsújáró helyre: Rőtfalvára szeptemberben Őrangyalok vasárnapján. A kolerajárvány megszűnésére volt fogadalmi napjuk. Minden évben a temetőből indult a processió. Az induláshoz még az evangélikus lakosság is kiment imádkozni a temetőbe. Ezt a fogadalmat 1938-ig Ausztria német megszállásáig tartották. Máriacellbe szeptember 12-én Mária napkor 1938-ig jártak csoportosan búcsúra. Jelenleg Vasvárra járnak szeptember 12-én.
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluból nem szoktak máshova járni munkára. Az erdő télen nyáron biztosított munkát az itt lakóknak. Csupán egy-két leány ment városra szolgálni, hogy a stafirungját összegyűjtse.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
A faluba sem szoktak idegenből munkások jönni. Csupán 1870-1880-ig olasz munkások dogoztak a kőbányában. Családostól laktak itt. Ezt az adatközlők szüleiktől hallották. Abért Gyula háza előtt még van is egy olyan kő, melyet az olasz munkások faragtak.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Kocsikast a faluban nem készítettek.
====b) vesszőkosarakat====
Készítettek, de csak saját maguknak.
====c) szalmafonatú edényeket====
Készítettek, de csak saját maguknak.
====d) szövőbordát ====
Készítettek, de csak saját maguknak.====e) favillát====

====f) fagereblyét====
Készítettek, de csak saját maguknak.
====g) faboronát ====
Készítettek, de csak saját maguknak.
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Kocsikast Kőszegen és Szombathelyen vették országos kirakodó vásár alkalmával. Kocsikast Kőszegszerdahelyen Takács László is készített ismerősök részére pénzért.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket jáki fazekasoktól szokták beszerezni akik 1945 előtt lovaskocsival járták a falukat és árulták cserépeiket.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
A faluba a következő vándorárusok jártak: drótostótok 1930-as évekig, tikászok 1940-ig, alma- és körtevevők, akik a gyümölcsöt kukoricát adtak 1944-ig.
====b) Honnan jöttek? ====
Trencsénből; Jánosházáról ; Undról

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Lsd.: a pont
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybelieknek Kőszegdoroszló határában levő Pogány hegyen volt és van kb. 30 családnak 2-300 öles szőlő területe.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Idegennek a cáki határban szőlő területe nem volt.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Csak a jelenlegi temetőről tudnak a faluban. 1-3 adatközlő elmondta, hogy a pogányi híd nyugati oldalán levő dimbes-dombos területet török-pogány temetőként emlegetik. A gesztenyésnél lévő bejárót vaskapunak hívják.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nem emlékeznek rá, hogy valaha csontok kerültek volna elő erről a területről, csupán az elődöktől hallották a legendát, hogy Kőszeg ostroma alkalmával a törökök ide temették halottaikat.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu fogadott ünnepei: Péter-Pál a falu templomának védőszentje a falu búcsújának napja június 29. Fogadott ünnepje volt a kolera járvány megszűnéséért Őrangyalok vasárnapja. 1938-ig Rőtfalvára a mai Rattersdorfba mentek processióval minden évben.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

A két világháború között a következő boronákat használták a falu gazdái a szántás elegyengetéséhez:
1-es széles faboronát a tehenes, szegényebb parasztok.
2-es vasboronát a középparasztok, akik lovakkal dolgozták a földjüket. Ez volt az általánosabb.
3-as boronát a módosabb lovas és ökrös gazdák használták, ez épp oly ritka volt, mint az egyes faborona. A faboronák rajzát a mellékelt lapon látni. 1-es rajz.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát általában kézzel vetették.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

A gépi vetés volt a ritka a faluban, mert 1960-ig a TSZ megalakulásáig mindössze 6 vetőgép volt a faluban. A gépi vetés elterjedésének akadálya volt a keskeny parcellás földterület is.
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A faluban villás, kaszacsapót vagy hajmókot nem használtak. A kérdezettek közül páran ismerték ezeket is. Katonakorukban látták más vidékeken. a gereblyés kaszát használták mindig, de itt nem gereblyés, hanem „biciklis” kaszának hívják. A rajzmelléklet II/2-es rajz alattit nevezik itt gereblyés kaszának. Az 1-es számú adatközlő jelenleg is ezt használja az ő aratókaszájáról rajzoltam le. Ennél a gereblye fogai majdnem olyan hosszúak, mint a kasza. A fogak pánttal vannak kitámasztva és csavarral állíthatók a gabona nagysága, sűrűsége szerint. Az aratókasza nyelének nincs kiskancsójas.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A faluban használtak olyan kévekötő fát, amelynek vastag végén olyan nyílás volt, amelybe a sarlót bele lehetett dugni. Viszont nem sok embernek volt ilyen kéekötő fája. Ha a kaszanyél tönkre ment, a végét levágták, ezt használták kévekötő fának. A kiskancsó helyére lehetett a sarlót dugni.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egyéni gazdálkodás idején minden gabonát, rozsot, búzát, árpát és zabot is keresztbe rakták össze. 10 kéve volt egy tized és két tized volt egy kereszt, amely 20 kévéből állt. Nem emlékeznek az adatközlők, hogy kevesebb, vagy több kévét raktak volna egy-egy keresztbe. Az így összerakott gabonakeresztnek kepe volt a neve. A kepének mennyiségi jelentése nem volt. A termés mennyiségét a keresztek száma jelentette. Keskeny földterületen 1-2 keresztet raktak egybe. Szélesebb nagy táblák esetén 10-20 keresztet is egybe raktak. Általában 10 keresztenként megszakították a kepét, hogy villámcsapás esetén a tűz ne terjedjen tovább.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe szót ismerik a faluban. A keresztekbe rakott gabonát nevezik kepének. Mennyiséget nem jelöl, csak a keresztbe rakott gabonas egységes neve a kepe. A termés mennyiség meghatározásánál a keresztet használták. Például X gazdának 150 kereszt búzája termett. Akinek kepisaratója volt (kepis = részesarató) az minden 10-ik keresztet kapta munkája fejében, melyet a gazda saját fogatával vitt haza az aratónak.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 150 cm volt. Akadt 155-160 cm-es is: a személy magasságához méretre csinálta, vagy csináltatta.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között gépi cséplésnél a rokonság és a jó szomszédok segítettek. Még a szomszhéd faluban lévő rokonok is jöttek segíteni. Természetesen az itteniek is visszamentek.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát 1930 körül a következőképp hordták kazalba:
A) Kb. 1924-től csépeltek géppel a faluban. Várhegyi István kőszegszerdahelyi cséplőgéptulajdonos jött először a faluba géppel csépelni és ő hozta a nyársat is és mutatta, hogyan kell vele szalmát hordani. Kevés helyen tudták használni, mert a kertek gyümölcsfákkal voltak teleültetve, a nyársnak pedig szabad hely kellett.
B) Elevátort a fák miatt nem lehetett használni.
C) Legelterjedtebb mód a villával való szalmahordás volt. A tavaszi gabona szalmáját, akinek pajtája volt oda hordatta be. Akinek nem volt pajtája az is külön kis kazalba rakadta, mert télen takarmánynak használták fel. Ennek a szalmának a hordására csak a nagyméretű 3 ágú szalmahordó villa volt a legalkalmasabb. 3-as számú rajz.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése 1945-46-ban szűnt meg teljesen. „A hajdinának kalap is kell, meg szűr is. Kalap azért, hogy nap meg ne süsse, hogy el ne égjen. Szűr pedig azért, hogy meg ne faggyon.” A termesztése azért szűnt meg, mert az irányított termelés ezt nem tette lehetővé. A gazdáknak előírták, hogy hova mit vessenek.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát már az 1920-as évektől kezdve eke után ültették, de akkor még nem volt általános. A 30-as években már általánossá vált az eke utáni ültetés, mert divatba jött a töltő eke, amely megkönnyítette a munkát. Nem kellett kapával töltögetni.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás munkamenete a következő:
Egyéni gazdálkodás korában 1960-ig a kaszás visszajövetelnél a kaszával szétütöttö a rendet, mert így forgatás nélkül száradt meg. Az így szétterített szénát két nap múlva baglahelbe gyűjtötték és mikor teljesen megszáradt baglába rakták. Az utóbbi időben nem terítik szét a rendet, hanem forgatással szárítják. Szárító állványt nem használtak és ma sem használnak.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A kazalból és pajtából a napi száraz takarmányt az istállóba kengyelesruhába, vagy rázadék hordó kosárban hordták. Télen a szénát, sarjút tavaszi szalmával felesen összerázták (összekeverték) innen kapta a nevet a rázadék kosár. A kengyeles ruhát az asszonyok vastag vászonból varrták. A rázadék kosarat pedig a kőszegi és szombathelyi vásáron vették. A rázadék kosár megegyezett a péklegények nagy kosarával amelyben a zsemlét, kiflit és kenyeret hordták szét. A kengyeles ruha rajza 4-es, a rázadék kosár rajza 5-ös.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg
Az iga (járom) részeinek elnevezését a 6-os rajz szerinti sorrendben soroltam fel.
a) igafőfa, b) rúdszeg (az igát s szekérrúdhoz rögzítő szeg), c) igaszeg, d) igabéfa, e) igabéfa alla.
Az igát a rúdhoz rögzítő szeget rúdszegnek, vagy középszegnek is nevezik. A gúzs vékony nyírfaágakból sodort, majd font ovális alakú rögzítésre alkalmas anyag (7-es rajz). A szénásszekér hosszúoldalainak lőcshöz való rögzítésére egyes gazdák ezt használták. Valaha talán az igának rúdhoz való rögzítésére is használhatták, de erre a faluban nem emlékeznek.
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Almozáshoz a fák leveleit minden gazda használta.
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel annyit összegyűjtöttek, hogy szinte egész éven át azzal almoztak. A (csalit = falevelet) a falevelet itt csalitnak hívják. A sok gesztenyés és az erdő közelsége miatt könnyen gyűjthettek falevelet (csalitot) almozásra. A főldbirtok kevés volt, az állatok száma pedig sok. A szalmára télen takarmányozás céljából volt szükség. A kötött köves agyagos főld termőerejének magtarása úgy volt lehetséges, ha kataszter holdanként két számosállatot tartott a gazda. Ennyi állat termelet elegendő szerves trágyát (ganajt) a főld termőerejének egyensulba tartására. Egy számosállatnak számított 1 tehén, vagy 1 ló, vagy 4 disznó.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A megkérdezett lovasgazdák határozottan állítják, hogy a szügyre erősített tartóláncot nem használtak. Szántásnál és kocsiba fogásnál könnyű magyarszerszámot használtak. A tartólánc a szügy fölött volt a magyarszerszámon levő karikába, vagy a komét alján levő karikába rögzítve.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A könnyű magyarszerszám alkalmazása volt a régebbi.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
A kométot a burgenlandi osztrák fuvarosoktól vették át.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek a teherhordásra használt járműveket nevezték. Volt lovasszekér, tehenes szekér és ökrös szekér. Ezeket a szekereket különböző anyagok, termények szállítására át lehetett alakítani. A következő szekereket használták:
1. Cserinyes szekér, trágyahordásra használták.
2. Suberos szekér, répa, krumpli hordásához használták.
3. Kisoldalas szekér, etetés, zőldtakarmány hordására használták.
4. Kisoldalas szekér, elől-hátul kocsikassal piacra való áruvitelhez használták. Ugyanezt a kisoldalas szekeret használták kocsikassal személyszállításra és lakodalmakkor is azok, akik nem rendelkeztek féderes, rugós kocsival. ezeket természetesen csak a lovasok használták.
5. Cóbányos szekér, csak redőre fahordáskor használták.
6. Hosszí szekér, széna gabona és csalit hordására használták. Kocsinak csak a személyszállításra használt könnyű rugós járművet nevezték. Akinek ilyen nem volt az a kisoldalas, kocsikassal ellátott kisszekeret nevezte kocsinak. A kocsik közt volt nyitott és zárt. Ezeket csak a jobbmódú lovasgazdák használták.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmány és gabonakeverék szállítására használt hosszí szekér 4,5-5 méteres volt. A tehesek a 4,5 métereset a lovasok az 5 métereset használták. Ősszel ezzel hordták az erdőről a csalitot, vagyis a falevelet. Ez volt az elterjed hosszíszekér.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása csak rudazókötéllel történt. A kötél 6 méter hosszí volt, duplán használták. Egyéb segédeszközt nem használtak. A kötelet a hosszíodal baloldali felső fájának végéhez erősítették és rudalásnál a nyomórúdon duplán átdopták és a hosszíodal jobboldali végén levő szeg mögé akasztották. Utána a baloldalon levő kötél szabad végét húzták meg. Majd a szorosra húzott kötelet megkötötték.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

A faluban sarolyát nem használtak. Ismerni ismerik, de sem lovas, sem ökrös szekérhez nem használták.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkast kocsikasnak hívták. Fűzfavesszőből kötötték. Helyben Nagy György, Kőszegszerdahelyen Ujpogár-Takács László készített a rokonság és ismerősök számára. Akinek kellett az Kőszegen és Szombathelyen vette meg vásár alkalmával. Az árusokról annyit tudnak a gazdák, hogy Sárván környiki kosárfonók voltak. Rajza 7-es.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Az összes vonómarhát szokták patkolni, tavasztól őszig, amíg jártak velük. az út és a talja nagyon köve volt és a köröm elvásott. Csak a külső körmöket patkolták. Ritka volt aki mind a négy körmöt patkoltatta. Általában csak az erdőre járó ökrös fogatoknak volt mind a négy körmük megpatkolva.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

A fejőedény régi neve „zséter”. Csak ezt használták. Zománcos, vagy horgonyból készült fogantyúval ellátott csőrös edény.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Tehén: nééhe-na!
Ökör: nééhe-na!
Ló: győ, győő!
====b) terelik jobbra ====
Tehén: hik, hiík.
Ökör: hik tülled, hiík tülled!
Ló: hí-ne, híí-nee!

====c) és balra====
Tehén: hejsz, heejsz!
Ökör: hokk hozzád!
Ló: hotte, hoótte-na!
Ló megállás: őha, őőhaa.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

A disznót coci ne, poci ne szavakkal hivogatják.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

A tyúkot pipi ne! ne pi-pí ne szavakkal hivogatják etetéskor. Ülőre való felhajtáskor: ülle-ülle. Ha hajtják, kergetik őket: se-see!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát névszerint hivogatják és a neve után teszik a le hívó szót. Pl. Bodri le!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Csak kendert termeltek a faluban, lent nem. Kettes és egyes kender törőt kézzel műküdtették. Ezzel megtörték a kender szárát. Tilónak hívták. Abért Gyula bácsinál még meg van a padláson.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A fekvő rokkát használták és rokka néven ismerték. A faluban már nem nagyon lehet találni, mert a városiak összegyűjtötték
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A községben nem tudnak arról, hogy bár mikor lett volna külön-külön házcsoport a község határában. A megkérdezettek úgy tudják, hogy mindig ezen a területen volt a község.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
A faluban még található egy boronafalu ház. Suszter-Németh Istváné volt. Halála után az örökösök eladták és egy szombathelyi fafaragó vette meg üdülő céljára. Nagyon szépen rendbe hozta. Jelenleg védett műemlék. Sövényből csak pajták voltak. 1984-ben az utolsót is lebontották. A régi szőlőhegyen – ma gesztenyés nagyon szép boronafalu zsupp – fedeles pince található. Közülük 8 a múzeum tulajdonában van.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes, fakéményes kéményt felcserélték téglakéménnyel. Kettőről tudnak a faluban, ahol ez így van most is. Németh féle boronafalu ház Fő u. 29. sz. A másik Takács Jánosé volt, melyet 1952-ben alakítottak át. A kéményt a fal mellett építették fel téglából. A múlt század végén épített kőházaknál már zárt kéményt találunk. Abért Gyula és ö. Szárnyas Istvánné háza 1865-ben már zárt kéménnyel készült.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégibb házaknál bolthajtásos tornác volt. Az ajtók a tornácra nyíltak. (Ld: 8. számú rajz)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A faluban volt keresztmestergerendás ház. Takács János, Fő u. 58.; Majos János, Fő u. 36. Ezek tömis házak voltak és 1951 és 1981-ben bontották le őket.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Abért Gyuláék kőháza 1865-ben épült. Ebbe a házba már rakott sparheltet építettek a konyhára. Tehetős jó gazdák voltak, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az ővéké volt az első a faluban. Ettől az időponttól számíthatjuk rakott sparhelt fokozatos elterjedését.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

1970-es évektől kezdve építik az új típusú kockaházakat. Ettől kezdve már nem építtetnek régi hagyományos falusi házakat. Istállót, gazdasági épületeket, de még hidast is kevesen építenek. Sajnos a fiatalok nem nagyon foglalkoznak állattartással. Ők már az iparban helyezkednek el, szabadidejükben pedig szórakozni mennek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Olan régi házról nem tudnak, melynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha. Viszont voltak olyan cserépkályhák melyeket a konyháról lehetett fűteni.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Konyhai kemencét a régi házaknál a konyha padlószintje fölött 20 cm magas emelvényre, padkára építették. Az újabb házaknál már 70-80 cm magas padkára építették. Az újonnan épített házaknál már kemencét nem építenek. A régi házaknál is kidobják a kemencét és helyére fürdőszobát építenek.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A községben nem volt minden gazdánaki pajtája. Általános volt az „L” alakú pajta. Ld. 9-es számú rajz.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A kemencében, cserépkályha szájában nyílt tüzön, vagy parázson való főzéskor, melegítéskor a fazék egyik fülébe akasztották a villát és úgy húzták le a tűzről. Itt már ruhával fogták meg a fazekat és tették az asztalra. A véllát vagy villát fazik villának híták.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Répát egyáltalán nem savanyítottak a faluban. Nem is hallottak törköly között való savanyításról.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egészben káposztafejeket sem savanyítottak. A káposztát legyalulva hordóba szokták savanyítani, télire eltenni.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A kenyér házisütése az 1950-es években szűnt meg, mert legtöbb háznál nem volt miből sütni. (A kérdezettek egyöntetü véleménye volt ez.) Ma már legtöbb házban nincs kemence. Helyére fürdőszobát építettek. Az új házakba pedig nem is építenek kemencét. A fiatalasszonyok már nem is tanulták meg a kenyérsütést.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A faluban a vesszíves a) rajzon látható kenyértartó volt az elterjedt. Egy-két háznál használták a c) ábrán látható csillagos formájút is.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használták a füllel ellátott vajköpülőt. Abért Gyuláéknál még meg van a padláson. Ld. 10. számú rajz.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdina és kölestörőt nem használtak a faluban. A hajdinát a velemi vizimalomban őrölték, vagy darálták meg.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Kölesből nem készítettek sem kását sem gáncát. Hajdinából búzaliszttel vegyesen készítettek gáncát. A gánca készítése a következő volt. A lisztet megpirították és forróvízzel felengedték. Majd apróra törték. Az így készített gáncát forraltejjel ettek.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
A következő töltetlen kalácsokat szokták sütni: karácsonyra, húsvétra és mindszentekre: fonott és sima hosszúkás és kerekes kalácsot. Ugyanezt sütötték szüretre is. Ezeket általában kemencében cseréptepsibe sütötték. Lakodalomra ezeken kívül divat volt a kalinkó. Ez perecszerű fonottkalács volt, melyet a lakodalmas menet darabokra törve menetközben a szekérről a házakelőtt álló nézők közé dobáltak.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót az 1930-as évektől készítenek. Általában masináláskor (csépléskor) reggelire a munkásoknak. Készítés módja 20 % paradicsom, 75 % paprika és 5 % hagyma. Az egészet összevágtáők, megpárolták és tojást ütöttek rá. Ízlés szerint sózták.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Paradicsomot és zöldpaprikát 1950 előtt csak ritkán kevés helyen fogyasztottak. Paprikát a faluban nem is termeltek 1950 előtt. Csak üzletben, vagy piacon vásároltak ritkán. Paradicsomot termeltek, de nyersen nem fogyasztották. A paradicsomot csak paradicsomos leves és paradicsomos káposzta főzésére használták. Télire eltették befőzve. A felnövő fiatalság szoktatta rá az idősebb generációt is a nyers paprika és paradicsom fogyasztására.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonykor (szenteste) mákos és diós kalács került az asztalra. Egyes házaknál a kalács helyett tökös-túrós rétest sütöttek, szentestére vacsorára. A régi szűkös időkre vall Szárnyas István mondókája, melyet szüleitől tanult: „Karácsonykor kalácsot eleget. Húsvétkor ha lehet. Pünkösdkor meg kenyeret.”

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Régen viseltek a férfiak ünnep alkalmával széles rojtos vászongatyát, de kevesen.
Kb. 50-60 évvel ezelőtt viselték ünnepen a vászongatyát. Fényes fekete box csizmát húztak hozzá. A bőszárú gatya a csizmaszáron kívül volt és kék kötényt kötöttek hozzá. Hétköznap főleg aratáskor sok férfi viselte a vászongatyát, de ez nem volt rojtos.
====b) Hány szélből készült?====
Azt, hogy hány rétből állt egyetlen férfi és egyetlen asszony se tudta megmondani.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A 60-as évekig az idősebb nemzedék viselte a derékban rögzített szoknyát réklivel, vagy blúzzal. Egy- két idősebb asszony jelenleg is viseli. Pl. Szárnyas néni.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok a faluban nem szokta, nem tudtak vásznat szőni. Csak Kőszegszerdahelyen Takács Mihály szőtte meg a cákiak kenderét 1920-ig. Utána Rádócra vitték a kendert megszőni.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A 40 éven felüli asszonyok még most is kendőt hordanak. Arról, hogy a kendő házonkívüli hordása bármikor „kötelező” lett volna, ilyen szokásról nem tudnak.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az, hogy a lakószobában két ágyat egymás mellé tettek szokásban volt. Egy-két háznál ma is található ilyen elrendezés. Az új házakban már heverők vannak ágy helyett. Az ágyak használatának megszűnése 1960-as évektől számítható.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül még ragaszkodtak a farsanghoz. A legtöbb esküvőt január és február hónapokban tartották. Ez az egyházi anyakönyvekből is megállapítható.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Általában az év utolsó hónapjaiban ritkán tartottak esküvőt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a vasárnap volt.
====b) 1930 körül: ====
1960 körül a szombat. Jelenleg a péntek.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A régebbi időben csak a lányos háznál tartották a lakodalmat ahol a bort a vőlegény állította, az ebédről, vacsoráról esetleg másnap a reggeliről a még ottmaradt vendégek részére a lányosháznál gondoskodtak. A lányosházhoz lakodalomra a szomszédok, rokonok, barátok (még azok is, akiket nem hívtak meg a lakodalomra) lisztet, tojást, vajat, zsírt és tejet hordtak. A vőlegény házánál nem tartottak lakodalmat.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A lakodalom nem otthon tartása kb. 1960-65 óta van divatban. Azóta a lakodalmakat étkezdében, presszóban tartják.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a vendéghívó hívta meg a vendégeket, még vidékről is.
====b) 1930 körül: ====
1980 körül a jegyespár hívja a vendégeket.
Csak egyszer hívják őket az esküvő előtt kb. két héttel. Újabban csak nyomtatott meghívóval hívják a vendégeket. A jegyespár személyesen csak a legközelebbi hozzátartozókat hívja meg.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Lakodalom alkalmával nem volt szokás az edény törés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Tánczene. Kb. 1950-ig Ondódból hozták a cigányzenekart lakodalmakhoz és táncmulatságokhoz. A faluban nem volt és nincs is zenekar.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
1 prímás, 1 kontrás, 1 sipos, 1 bőgős és 1 cimbalmos.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A cigányzenekar 5 tagú volt.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
1950 után a tangóharmónika a zenekarba. Ez általában háromtagú. Gombos vagy billentyűs harmónika, szakszofon és dob. Ez a zenekar Kőszegről, vagy Nemescsóból jön.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A faluban szokás volt a lucázás, de 1945 után folyamatosan megszűntek a régi hagyományok. A lucázás december 13-án Luca napján volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel korán fiú gyerekek járták végig a falu házait. Szalmával a hónuk alatt, melyből egy keveset mindenütt leszórtak versmondás közben. A versike a következő volt:
„Luca-Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok.
Tiktyok, luggyok ülősek legyenek,
Fejszéjük, furójuk élesek legyenek.
Szalonnáju ollan vastag legyen,
Mint a mester gerenda.
Lányok csöcsö akkora legyen,
Mint a bugyoga korsó.
Seggük akkora legyen,
mint a kemenceszája.
Boruk annyi legyen, mint kutban a víz.
Pinzük annyi legyen, mint az égen a csillag.
Luca-Luca kitty-kotty.”
A lucázó gyerekeknek aszaltszilvát, körtét, vagy pár fillért adtak. Szokás volt még a faluban, hogy Luca napkor a legények éjjel a lányosházak udvarát szalmával, törekkel terítették meg. Zenés alakos köszöntés nem volt szokásba.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés nem volt szokásban. Ilyenről a falu legöregebb lakói sem tudnak.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Voltak és vannak is a faluban öreglegények. 1950-ben a község lakossága 353 fő volt. Ebből öreglegény volt 5 fő, 1,42 %. 1985-ben a lakosság létszáma 217 fő. Ebből öreglegény 8 fő, 3,69 %.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismeretes az X-el díszített tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Volt X, XX és XXX-es.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Ezeket a tejesfazekakat a szombathelyi piacon a jáki gerencsérektől vásárolták.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
=====a) Melyik napon, =====
Éjféli misére menetkor
=====b) miért, =====
Külön jelentősége nem volt, a fiatal legények inkább virtusos huncutságból csinálták.
=====c) kik végezték? =====
Legények nyírfavesszőből készült ágsöprüt loptak a a lányosházaktól és azt útközben meggyújtották. Mikor rövidre égett a levegőbe dobták.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
1940-es évekig.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Társas összejövetel céljából tűzrakásról nem tudnak.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napkor (december 6) csak tizenévesek szokták este a falut járni. Rongyos ruhába, rossz nagykabátba öltözve, lánccal a derekukon, zsákkal a hátukon és maszkkal az arcukon. A gyerekeket ijesztgették, hogy zsákba rakva elviszik őket ha rosszak lesznek.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Cákon nem volt szokás a helybeliek bethlemezezése. A szomszéd faluból Kőszegszerdahelyről jártak át a gyerekek betlehemezni. A betlehemi jászolyt hozták egy fadobozban és abban gyertya égett. Mikor bementek a házhoz megkérdezték, szabad-e betlehemezni? Igen válasz esetén elénekelték a „Mennyből az angyalt.”
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

A megkérdezettek egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az állatok védőszentjeként Szt. Vendelt tisztelik. A kérdésben felsorolt szentek közül állatok védőszentjeként egyiket sem tisztelik.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Régen a kisgyerekeket Kankissal, Krampusszal szoktáj ijesztgetni. Ha rossz volt a gyermek, akkor mondták neki „szólunk a Kankisnak, vagy szólunk a Krampusznak, majd érted jön és elvisz.

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A faluban nem emlékeznek arra, hogy bármely alkalommal, az év bármely napján, vagy ünnepén lett volna diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek a holdban favágó embert láttak. Ezt talán az a képzelettársítás válthatta ki, hogy a mezei munka befejezése után az egész falu férfi lakossága az erdőre járt fát vágni egész tavaszig.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bogát]]
[[Kategória: Felszölnök]]
[[Kategória: Gencsapáti]]
[[Kategória: Gyöngyösfalú]]
[[Kategória: Gyöngyösmelléke]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Kiscsömöte]]
[[Kategória: Kőszeg]]
[[Kategória: Kőszegdoroszló]]
[[Kategória: Kőszegszerdahely]]
[[Kategória: Lukácsháza]]
[[Kategória: Máriacell]]
[[Kategória: Narda]]
[[Kategória: Nemescsó]]
[[Kategória: Ondód]]
[[Kategória: Őriszentpéter]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Rádóc]]
[[Kategória: Rőtfalva]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szeged]]
[[Kategória: Szerdahely]]
[[Kategória: Trencsén]]
[[Kategória: Und]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Velem]]
[[Kategória: Vend]]
[[Kategória: Vép]]
[[Kategória:Ják]]

Bük

2014-03-26T15:32:29Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás:
|Bük 1988.augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|Szabó József, 1925. katolikus, Bük
|-
| Szabó Józsefné, 1921. katolikus, Bük
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Komálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
n.a

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Mesterházy, Hetyési, Patthy, Balogh, Kocsi, Csonka.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem volt a faluban nagyobb számú betelepülés.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Utoljára a századfordulón költöztek ki nagyobb számban Amerikába, azóta nem.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
„Bük kuriózus”. Nem hasonlít hozzá a környéken egy falu sem.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Bük nem tartozik tájegységhez. Sok cigány él a faluban.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegység: Gyöngyös vidéke, Répce vidéke.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nem tudnak a környéken híres faluról.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csúfnév: nagybotu (cifrabotu) bükiek.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Szoktak más falvakból házasodni: Meszlen, Lócs.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Régen Bükön is volt 4 vásár, ezenkívül Csepregre.
====b) Piacra: ====
Szombathely
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csepreg, Sazkony, Bócs
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Nem jártak.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Munkába jártak innen: Acsádra a Szegedi uradalomba, Vasszilvágyba a Bezerédy uradalomba.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Ide vendek szoktak dolgozni jönni a cukorgyárba.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===

Kocsikasokat stb. csak házi használatra készítettek (Takács Lajos).

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

A cserépedényeket Csávából (Ausztria) szerezték be.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Üvegesek, drótosok, cigány kovácsok, paprikások, szitások és rongyosok jártak (a háború utánig).
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====
Ami a nevükből adódik.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A szőlőművelés a környéken nem jellemző.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temető van. Egy evangélikus és egy katolikus. Emberi csontokat találtak itt.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A két temetőből.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepek: keresztjáró napok, Szentségimádás napja június 16., Szent Kelemen november 23.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A gabonát általában kézzel vetették, a gépi vetés ritka.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak kévekötő fát.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak villás kaszacsapót.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak keresztbe rakni. A mezőn általában 3,4,5 kepe volt elrakva.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe az összerakott kereszteket jelenti, a termés mennyiségére nem használták.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 2 m.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A szalmát szómahordó villával, kévehányóval hordták kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A hajdina termelése a századforduló körül szűnt meg.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni vetése az 1930-as évektől kezdődik.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás menete: lekaszálták, száradás közben többször renden forgatták, majd összegyűjtötték. Állványt nem használtak.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával tették az állat elé a száraztakarmányt.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafej
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdfej
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Rossz terméskor használták a fák leveleit almozáshoz.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügyre erősített tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér teherhordó, a kocsi személyszállító eszköz volt.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A szálastakarmányt szállító szekér kb. 5-6 m.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovasszekér saroglyája erősen ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A szekérkas formája (rajz).
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak kettőt is.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ritkán, de szokták az ökröt és tehenet is patkoltatni.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee!
====b) terelik jobbra ====
Hii!
====c) és balra====
Hajsz!
Becce fiatal borjú.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coc-coc-coc…

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Ne tyutyu ne…
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutya hívása a nevén történik.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender és len töréséhez kendervágót, tilalót és gerebent használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló rokkát használtak régebben.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A határban nem volt elkülönülő házcsoport. Mindig itt volt a falu határa.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Az utolsó boronából készült lakóházat a századforduló körül bontották le.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az egész konyharészt átalakították.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A régi házakon két kijárat volt a tornácra.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban keresztmestergerendás ház.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

A rakott sparheltet már az 1800-as évek elejétől használtak.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A kockaházak az 50-es évektől terjedtek el.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt olyan ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét 1 m körüli padkára építették.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Nem használtak fazékkiszedő villát.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Általában téglalap alakú pajtákat építettek.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A tarlórépát nem savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát csak egészben.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek elején szűnt meg a kenyér házi sütése.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az a) és a c) típusú kenyértartót használták.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdina és kölestörő ütője.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem készítettek kását. A gánca búzából készült.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

A töltetlen kalács hosszúkás és fonott volt.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót már a múlt században is fogyasztottak paprikából és paradicsomból.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Nyers paprikát és paradicsomot már a múlt században is ettek az emberek.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Általában kalácsot tettek a karácsonyi asztalra.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek régebben a férfiak ünnepre is széles gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 60-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Nem szoktak az asszonyok vásznat szőni.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Az 1920-as évekig volt kötelező a kendő.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
n.a
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvő farsangkor, májusban volt.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor nem volt esküvő.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910-ben és 1960-ban is szombaton szokott lenni.
====b) 1930 körül: ====
1910-ben és 1960-ban is szombaton szokott lenni.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál volt a lakodalom.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a vacsora volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Kb. 10 éve a vendéglőben zajlik a lakodalom.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
====a) 1910 körül: ====
A vőfények hívtak meg
====b) 1930 körül: ====
Ma a jegyespár. A lakodalom előtt 3 héttel.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékos tányértörés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészek helybeliek voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
harmonika nem volt.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Gyerekek is, legények is szoktak törekkel és pelyvával. Zenekíséret alakoskodás nélkül.
„Luca-Luca kity-koty
Tojjanak a tik-tyok…”
Ezután jöttek a jókívánságok.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
December 25-én.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 70-es évekig
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények szoktak regölni.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái
Régi szokás szerint szabad megtartani
Ej regő rejtem regő, regő rejtem, neked ejtem
Itt is mondanának egy szép lányt, kinek neve vala …
Refr.
Itt is mondanánk egy szép legényt, kinek neve vala …
Refr.”

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Az evangélikusok közt sok az öreglegény.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismert az X-es tejesfazék.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Vásáron vették.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt
szokásban.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt
szokásban

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napi szokás: fiatalok álarcba öltözve este elindultak a faluba. Lánccsörgetéssel, kiabálással ijesztgették a gyerekeket.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

A betlehemes játék szereplői: Mária, pásztorok, angyal.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjei: Szent Vendel, Szent Márton.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Régen a gyerekeket a kankussal szokták ijesztgetni.
===4.17. Diódobálás ===
==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

A régiek a holdba egy favágó embert láttak.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Gyöngyös]]
[[Kategória: Répce]]
[[Kategória: Meszlen]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Csepregre]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Sazkony]]
[[Kategória: Bócs]]
[[Kategória: Acsád]]
[[Kategória: Szeged]]
[[Kategória: Vasszilvágy]]
[[Kategória: Csáva]]

Búcsúszentlászló

2014-03-26T15:31:32Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Búcsúszentlászló, 1986. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Özv. Király Lajosné Gruber Mária, 1906. Zalaszentbalázs, római katolikus, Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 60.
|-
|Papp János, 1920. Nemesszentandrás, római katolikus, Búcsúszentlászló, Petfői u. 15.
|-
|Porpáczy Lajos, 1910. Búcsúszentlászló, római katolikus, Búcsúszentlászló, Petőfi u. 53.
|-
|Özv. Szalai Jánosné, 1914. Nemessándorháza, római katolikus, Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 77.
|-
|Özv. Jakabfi Józsefné Király Mária, 1917. Nemeshetés, római katolikus, Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 57.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Az első ember elmondása alapján: Ez mindig iparos község volt.
A második ember elmondása alapján: Itt 1714-ben elkezdték a nagy templom építését és ez nagyon sok iparost vonzott a faluba. A templom mögötti kápolnát pedig a szájhagyomány szerint Szent László alapította. A kápolna melletti forrást is róla nevezték el.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Az egyik ember szerint: A Gruber család Pápáról, híres család még a Király, a Porpáczy és a Miklics, de ezek honnan költöztek be, azt nem tudom.
A másik ember elmondása alapján: A Porpáczy és a Király család híres. A régi izraelita családok közül pedig a Weiss, a Tóth és a Hailberger. Hogy honnan jöttek, azt nem tudom.
A harmadik szerint: Itt élt a Porpáczy, Szijártó, Tikk, Tóth, Gál, Egyed, Körpöly család. Horvát származásúak voltak a Miklics, Petrics, Koczpek, Prix, Tentorics, Vesztróczi családok. A Veiner, Hoffer, Stellek, Konrád, Montag, Kalárs, Gruber családok meg osztrákok voltak.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nagyon régen német iparosok települtek be.
A II. világháború után Vaskaput – amit Pölöskellénknek is neveztek – Búcsúszentlászlóhoz kapcsolták.
Régen jöttek Muraközből horvátok és Graz környékéről osztrákok, de nem lehettek olyan sokan.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Az első ember elmondása alapján: Inkább ide települtek, mint elmentek volna.
A második ember elmondása alapján: Nem nagyon mennek, mentek el emberek, csak kihalnak.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Az első ember elmondása alapján: Valamennyire Nemeshetés, Nemessándorháza, Kisbucsa és Nemesszentandrás hasonlít Búcsúszentlászlóra: mindenütt szorgalmasak az emberek.
A második ember elmondása alapján: Egyik se hasonló, mert Búcsúszentlászlóra ha a tanácshoz jönnek esküvőre a szomszéd falvakból, minden sokadalomról meg tudom mondani, hogy honnan érkezett.
A harmadik elmondása alapján: Nincs hasonló község, mert csak itt éltek döntő többségben az iparosok a parasztsághoz viszonyítva.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Az első ember elmondása alapján: Nem. Egyikbe sem.
A második ember elmondása alapján: Nem tartozik sehova.
A harmadik elmondása alapján: Azelőtt nem tartozhatott sehova, mert csak 1928 körül kapott határt a falu. Most – 1945 után –, centrum, mert itt van a közös tanácsa a falunak és a környező öt községnek.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Az első ember elmondása alapján: Muraköz, Pölöske, a pölöskei erdőségben van.
A második ember elmondása alapján: Zala megye, abban vagyunk mi is, Zalaegerszeg is. Somogy megyében van Kaposvár. Veszprém megyében Sümeg és Veszprém.
A harmadik elmondása alapján: Vas megyében van Szombathely és Nemesjánosháza.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Az első ember elmondása alapján: Búcsúszentlászló híres a szorgalmas iparosairól.
A második ember elmondása alapján: Pölöske híres arról volt régen, hogy summások és cselédek dolgoztak a Teleki birtokon. Nemeshetés a szegénységéről volt híres. Azért volt szegény, mert túl sokan éltek ott. Nemesszentandrás volt a környéken a legmódosabb.
A harmadik elmondása alapján:
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Cseszkónak csúfolták Búcsúszentlászlót, mert sok cipész dolgozott itt. Más falut errefellé nem csúfoltak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Az első ember elmondása alapján: Sokszor házasodtak más falvakból, jelentős mértékben. Főleg nemeshetés, Nemesrádó és Pacsa falvakból.
A második ember elmondása alapján: Az 1. sz. adatközlő által felsoroltakat még Nemesszentandrással és Pölöskével egészítették ki.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Havonta volt nagyvásár Zalaegerszegen, a faluba egy táblára írták ki mindig az időpontját. Főleg Zalaegerszegre jártak a faluból. Állatvásár negyedévente volt. Zalaegerszegen kívül eljrátak néha-néha a pacsai, zalaapáti, novai, rédicsi és lentii vásárokba. Időpontokat nem tudtak mondani. ====b) Piacra: ====
Piacra kizárólag Zalaegerszegre jártak péntekenként.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúra Sümegre és Vasvárra mentek a faluból, nagyon ritkán Andocsba, ősszel. (Pontos időpontot nem tudtak mondani, az ősz is bizonytalan.)
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászlón helyben volt a búcsújáró hely. Ez a környék legnagyobb kegyhelye. Búcsúba idejártak Áldozócsütörtökön, László király ünnepén július 27-én, Mária nevenapján szeptember 12-én és a fogolykiváltó ünnepen szeptember 26-án.
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Mivel Búcsúszentlászló iparos község volt, csak elenyésző számban mentek főleg házaspárok summásnak Pölöskére.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Az adatközlők egybehangzóan állítják, hogy nem emlékeznek arra, hogy jöttek volna Búcsúszentlászlóra dolgozni máshonnan.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) vesszőkosarakat====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) szalmafonatú edényeket====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====d) szövőbordát ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====e) favillát====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====f) fagereblyét====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====g) faboronát ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====h) egyebet?====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Honnan jöttek? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====d) Mit árultak? ====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Melyik évszakban?====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Használtak-e kettőt is?====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) terelik jobbra ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) és balra====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Miért volt így? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Hány szélből készült?====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) 1930 körül: ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) 1930 körül: ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====d)Meddig élt ez a szokás?====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Hol szerezték be ezeket?====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====a) Melyik napon, =====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====b) miért, =====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====c) kik végezték? =====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====a) Melyik napon, =====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====b) miért, =====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====c) kik végezték? =====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====b) Mikor, hol, miért? ====
Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
====c) Írjuk le tömören a szokást?====

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Az első ember elmondása alapján:
A második ember elmondása alapján:
A harmadik elmondása alapján:
[[Kategória:Települések]]

Bucsu

2014-03-26T15:30:24Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Bucsu, 1989. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Gerencsér Károlyné Gáspár Ilona, 1911. Kőszeg, katolikus
|-
| Horváth József, 1912. katolikus
|-
| Horváth Józsefné Binger Ilona 1923. katolikus
|-
|Magyar István , 1905. katolikus
|-
|Magyar Nándor, 1898. katolikus
|-
|Magyar Istvánné Prisnyák Mária 1912. katolikus
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
| Horváth Sándor, Joó Emese
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A község keletkezéséről érdemlegeset nem igen tudnak. Mindig magyar falu volt, van adat a templom 1600-as leégéséről. A falu tehát a XVI. században már létezett, 1700 körül csoda történt: az egyébként csodás módon korábban a tűzkor le ne égett Mária mise alatt (4-szer egymás után) jött előre az oltár mögül. A falu nevét Bulcsú vezérről kapta, aki erre ment Rohonc felé, és megpihent a faluban.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Magyar, Horváth, Német, Szakály, Binger, Pomogovits, Kovács, Jánosi. .
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A faluba nagyobb számban nem települtek be, csupán az uradalmi cselédek (majoriak) költöztek be a faluba a II. világháború után.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A faluból nagyobb számban nem költöztek el.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Bozsok. Onnan sok rokonság van. Az öltözésről is. A bozsokiakat a beszédük alapján, az elválik, másképp beszélnek. A toronyiak rátartibbak.
A bozsokiak mindig szebben öltöztek egy kicsit, divatosabban.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Kérdésre nem adtak választ.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Tájegységről, vidékről, csoportról nem tudnak. Valamikor megkülönböztették a horvátokat most mára nem.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak híres községről.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A búcsúiak gáncások, mert megboronálták a gáncát (gánicát). A dozmatiak gyántások. A toronyiak a tikszarcsirázók. A séiek a sérhoklisok. A nardaiak a krobótok (horvátok). Bozsokot istenégetőknek hívták mert a templomzászlót egyszer egy fának támasztották, alatta tüzet raktak és a zászló véletlenül elégett. A csúfnevek nagy részének jelentését már nem tudják.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Bozsok főleg. Kevésbé: Dozmat, Torony. Távolabbi helyekről későbben, de nem nagy számban házasodtak.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Kőszeg, Rohonc, Szombathely, Körmend

====b) Piacra: ====
Szombathelyre vonattal, busszal, szekérrel, gyalog. Most is járnak néhányan tojással. Még hagymát, burgonyát.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Kiscell, Búcsúszentlászló, Kertes, Léka (a II. világháború előtt még néha), Nagycell (most újabban is voltak), Ausztriába.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Búcsúból nem jártak munkába.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

A környékről jártak Bucsuba munkába főleg az uradalmakba. Torony, Narda, Csatár részesaratóknak az uradalomnak, de a gazdáknak is.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Nem.
====b) vesszőkosarakat====
Kosarat régebben majdnem minden háznál tudtak.
====c) szalmafonatú edényeket====
Készítettek zsombort is helyben (szalmafonatú edény).
====d) szövőbordát ====
Nem.
====e) favillát====
Nem.
====f) fagereblyét====
Nem.
====g) faboronát ====
Nem.
====h) egyebet?====
Boronát csináltak a helybeliek (bognár és kovács).
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Kocsikast a piacon vettek: Szombathelyen, Kőszegen. Gereblyét esetleg csinált néhány ember magának. A villát is a piacon vették.
A többiek kihaltak. Szőni már régebb óta nem szőttek.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Jáki fazekasok. Főleg vásárokon vették meg, faluba már az adatközlő emlékezete óta nem jártak.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Ilyen fuvarozó, kereskedő emberek. Magyar emberek voltak.
====b) Honnan jöttek? ====
Trencsén megyéből, Kanizsa környékéről, Rohoncról, Ondódról.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: d pont.
====d) Mit árultak? ====

Felsőőrek deszkával (visszafelé búzát vittek). Azt kiabálták a faluban, amit árultak. Drótosok: „Druótozni való!” Üveges: „Ablakot csinálni!” „Paprikát, őrölt paprikát.” (Kalocsa helyett Kanizsát téveszt.) Bosnyákok: kampós botot, „nyérő gépeket”, „hajnyérő gépeket”. A bosnyákok ide tartoztak Magyarországhoz, Bosznia-Hercegovina idetartozott. A ruházatuk nem volt különösebben furcsa, csak egy sapka, egy piros sapka volt a fejükön. A bosnyákok rendezvényre, bálra jelentek meg leginkább, búcsúkor. Olyankor jelentek meg a tömegben. Gombokat, kefét, stb. is a bosnyákok árusítottak. Tojást szedtek: Rohoncon volt egy tikász, azt kiabálta, hogy „Tojást!”. Rohonci zsidó ember volt. Ezek a vándorárusítók, kereskedők az I. világháború után megszűntek jönni. Cigányok jártak koldulni (Ondódról). Teknővájó cigányok jártak nagyon ritkán.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

Az elmondás alapján nem a saját faluban, sem a falun kívül nem volt jelentős szőlő. Korábban egyáltalán nem volt a falun kívül.
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

Csak egy temető volt és van, bár elmondás alapján „az csak úgy hallani”, hogy valamikor a templom körül volt a temető.
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Bucsu önálló plébánia. Korábban Dozmathoz tartoztak a II. világháború után. A templom védőszentje Szent Mihály. (A dozmátié Szent György.) Fogadott ünnep nem volt, de nyáron minden nap 3 órakor haragoztak. „Az jobban azér szól, hogy imádkozzanak a népek jégeső eltávolításáért.” Ez Flóriántól Nagyasszonyig van. Délután háromkor harangoznak, csak a nagy haranggal. Már régóta van ez. Volt nagy jégeső 1909-ben, 1912-ben, 1940-ben, 1942-ben.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Legelőbb csak 1 tagú, favázas volt. A II. világháború után a lovakkal terjedt el a vasból készült 2-3-4 tagú borona. De korábban már volt vasborona (több-tagú) az uradalomban.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

Az I. világháború után már folyamatosan, egyre többen vettek vetőgépet. Előtte még kézzel vetettek. A II. világháborúig kb. 35 gép volt és 52 gazda volt.
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Csordi-nak hívták, gereblye-féle. A kaszapenge feléig értek a fogak. Volt külön gráblás-kasza is. Ezt csak aratáskor használták, ez csak aratókasza volt. Ez az utóbbi az I. világháborúig, az előtt volt. A csordit a falusiak készítették, ha valaki nem értett hozzá, akkor valaki megcsinálta neki.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Kévekötő, luk volt rajta, a sarlót akasztották belé.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

A kévéket kepébe rakták. 1 lábba 13 kévét raktak. Lehetett az 4-5 láb, vagy 10 láb is. Ha 2 vagy több láb volt, akkor már kepe. Általában 5-6 lábat raktak, annyit, amennyit könnyebb volt összehordani. „A keresztnek 20 kévét számítottunk. Úgy, hogyha három lábat összeraktunk tizenháormáva és eggye több vót mé allu, az vuot kiét kereszt.” A legtetején lévőt papnak hívták, az alsó, hosszanti sort „zsinuornak” hívták.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú keresztet jelent a kepe.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

155 cm fölötti volt.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

A géppel cséplés kb. 1915-től általános volt. Voltak részesmunkások, bérmunkások is, de volt kalákában is. A géptulajdonos volt a gépész, meg az etető is vele jött. A kaláka volt a gyakoribb. Szomszédok és a gazdák segítettek egymásnak. Itt a rokonság nem számított. 14-15 ember kellett a gépi csépléshze. A gépészen kívül és az etetőn kívül. A kicsépelendő gabona aránya sem számított a visszasegítésnél, végig visszaszolgálták.
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Kb. 1914-ig járgánnyal csépeltek, ekkor vasvillával hordták a szalmát a kazalba. Utána a gépi cséplésnél „nyárs”-sal hordták: 3-4 m hosszú, hegyes végű fa, a végén megvasalva. A másik vége felé egy fa volt keresztbe, hogy a szalma le ne csússzon, s meg lehessen támasztani. Egy ember segítette felvenni, villával tolta. A TSZ-szel jött az eleváter. A TSZ 1952-ben alakult meg, s nem szűnt meg. Persze csak oda ment az eleváter, ahova be tudott menni.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Hajdina termesztés a TSZ megalakulásáig volt.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A krumplit eke után. Az emlékezet óta eke után vetették, esetleg volt olyan, aki csak keveset vetett, az kapa után csinálta.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

a), renden hagyják, pár nap múlva, attól függ, milyen az idő, megforgatják. ű
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Hajdivánt nem ismernek. Talicskával, hívják bakszekérnek is. Hátaskosárban, fűhordóruhában, ahol kevesebb állat volt (2-3 állattal).
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Az iga fölső része: vonó. Van egy alsó fája. Ezeket összekötik az: igabéfák. A rúdra rögzítő szög: derikszög. A másik kettő: igaszög.
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha rossz volt a termés, kevés volt a szalma, akkor hoztak csalitot (falevelet).
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Elég sokan.
====c) Melyik évszakban?====

Ősszel hordtak inkább. Még a TSZ idő alatt is hoztak.
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyhámon volt. Vidékiek voltak, ahol nyakló volt. Ebbe a közelségben nem látott, talán az Alföldön.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Kocsi: parádés, négy üléses, féderes.
Szekér: amin fuvaroztak.
Lovasszekér: ökörszekér, tehénszekér.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A szálas takarmányhoz való szekér 4 m hosszú volt. Nyújtott oldalas volt csak.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Csak rudazókötelet használtak hátul.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

A lovasszekérnek nem volt saroglyája. Csak suber volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

Négy oldalú. A szekér eleje, illetve vége felé álló oldal enyhén ívelt.
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Az ökröket és a teheneket is szokták patkolni, azokat a teheneket, amelyek szekeret húztak. Ha a munkában, a úton a marhának a körme már annyira levásott, hogy érzékeny volt, fájt neki az úton menni, akkor megvasalták. Ha nem kopott le, akkor nem vasalták meg sosem. Az arányt nem lehetett pontosan meghatározni. Ökör a TSZ-ig volt.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter. Fejőzséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Neee!

====b) terelik jobbra ====
Hokk!
====c) és balra====
Hokk! Megállítás: Hóó!
Lovaknál: Jobbra: Hótte! Balra: Hii! Indítás: Győő! Megállítás: Kőő!
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám gyere! Zavarás: Hüccs!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi! Zavarás: Siii!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Györe! Meg a nevét is mondják. Zavarás: Nem miész!
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem emlékeznek a kender és a len megmunkálására. Egyöntetű véleményük az volt, hogy az ő idejükben már nem volt.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
n.a
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Van egy ház a hajdani vasútállomáson.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A határban majorok voltak: Nyeste-major, Újerdő-major.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Döngölt falu házra emlékeznek csak. A II. világháborúig. Egy volt még, kb. a 60-as évekig.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Lebontották és a fal mellé építettek kéményt. Gyakran egy füstölővel párba épített kenyérsütő kemence került a szabadkémény helyébe.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A konyhából volt egy ajtó. A kamrának lehetett külön ajtaja az udvarról. A régi házaknál volt tornác.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Az emlékezet szerint keresztmestergerendák voltak a faluban.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Rakott sparhelt volt. Ez volt a II. világháborúig. A legtöbb helyen ez volt.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A kockaházakat a TSZ-től vagy inkább később építik (a 60-as évektől). Már az emlékezet óta volt nem egysoros ház.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nincs válasz.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyhai kemencét 20-30 cm-es padkára építették.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Leginkább a kétépületes pajták voltak: volt cséplő és volt szénás. A cséplőben nem volt mestergerenda, hogy lehessen csépelni. A másikban már volt, ami összetartotta. Volt torkos- és hajlított pajta is, de a legáltalánosabb a két épületes pajta volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Az emlékezet szerinti időben nem volt kemencében főzés, így nem tudnak a kiszedő villáról.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A 10-es, 20-as években néhányan savanyítottak répát. Bővebben nem tudnak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Kb. 1954-55-ben szűnt meg a kenyér házi sütése.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőíves. (rajz)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak köpülőt, aminek egy füle volt, s dongás volt.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Egy vastagságú mozsár ütőről tudnak.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából:
Hajdinamálé: leorrázni, lekeverni (őrölt hajdinát). Megsütötték, előtte kicsit állni hagyták, hogy egy picit keljen.
Gáncát: megmelegíteni a hajdinalisztet, amikor megizzadt, akkor le kell forrázni sima vízzel. Hajdinagánca a neve.
Használtak hajdinát hurkához is.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Karácsonyra kukoricából sütöttek kenyerest (felesbe a búzaliszttel). Készítettek kalácsot, pusztakalácsot is. Lakodalomra kalinkót sütöttek: a megfont, gömbölyűre hajlított kalácstésztára, a tésztából egy nagy keresztet tettek, mellette a négy részbe pedig virágokat hajlítottak.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Kb. a II. világháború óta ismerik a lecsót. 5 tagú családnál: 2 fej vöröshagyma, egy jó fakanál zsír alá. Kis paradicsomot, ahhoz kell tenni a kb. ½ kiló paprikát, hosszúra vágva. Ezt lefödni és úgy diszntelődik. Még nem gyengül, addig marad a tűzön. A tojást utoljára teszik bele, 2-3 tojást. A tojás beleütése elég általános. Mások, ha kolbászt tesznek, akkor nem tesznek tojást, de egyébként igen. (2,4)
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

A paradicsomot és paprikát már a két háború között ismerték és termesztették, nyers fogyasztásukat elősegítette, hogy Szombathely környékén sok bolgár kertész is termelte. A paradicsomot régen nem ették nyerse, a paprikát igen a 20-30-as évek óta már.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

A karácsonyi asztalra kerek kukoricáskenyeret (fele liszt, fele kukorica) tettek, valamint gömbölyű, töltetlen üreskalácsot, hosszúkás, mákos kalácsot, fonottkalácsot, hosszúkás diós kalácsot, szőlős, almás lepényt és csírázó gabonából készült szaladós ételt.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

Viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként, amely egy szélből készült. 1920-30 körül kezdett elmaradni nagyobb mértékben, de a legidősebbek még a II. világháború után sem vetették le.
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az asszonyok a derékban rögzített szoknyát a 30-40-es években kezdték nagyobb mértékben elhagyni.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az asszonyok nem szőttek a faluban, csak fontak, a fonalat takácshoz hordták Kisnardára, Bozsókra.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A fejkendőt fokozatosan a II. világháború után hagyták el az asszonyok.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A lakószobában a két ágyat 1950-60-as évekig, az új bútorokat tették egymás mellé.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor (januárban, februárban) tartották, valamint húsvét után.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Nem tartottak esküvőt Nagyböjt és ádvent idején.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen csak szerdán volt lakodalom.
====b) 1930 körül: ====

Kb. a 40-es évektől volt szombaton. Vasárnap nem volt. Szombaton azért nem volt, mert akkor vasárnap nem mentek volna misére. Mostanában néha tartanak vasárnap.
===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lánynál volt a lakodalom.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A lánynál volt a fő étkezés
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Másik nap reggel, amikor a fiú házához kísérték, akkor ott volt amolyan reggeli féle.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalom leginkább otthon volt.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Pár éve legtöbben Szombathelyen tartják: vendéglőben vannak, a süteményt a háznál sütik is, viszik oda. Korábban csak néhány volt, amelyiket a kultúrban tartották.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Régebben volt vendéghívó. Ő 1-2 héttel a lakodalom előtt hívott meg mindenkit. A tanukat és a koszorúslányokat és vőfélyeket 2-3 héttel korábban s jegyesek hívták meg.
====b) 1930 körül: ====

Kb. a 60-as évek óta csak a fiatalok hívnak.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Tányértörés nem volt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Ondódi cigányok. Volt ilyen banda itt Bucsuban is.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
bőgős, cimbalmos, a többi hegedűs
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 zenész
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

Sem harmonikás nem volt, sem más banda.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A legények beszalmáztak vagy lucáztak. Az egész udvart teleszórták a lányos házaknál. A gyerekek jártak (fiúk) reggel. Szalmát vittek a kezükben, azt mondókájuk közben szétszórták. A szalmát otthonról vitték, vagy esetleg a háznál lopták. 2-3-an jártak.
„Tikjok, lúdjok ülősek legyenek
Fejszéje, furajok élessek legyenek
Annyi töpörtöjük legyen,
Mint a kútba a föhény.
Annyi zsírgyuk legyen,
Mint kútba a víz.
Lányuknak akkora csöcse lgyen,
Mint a bugyogakorsuó
Ollan vastag szalannájuk legyen,
Mint a mestergerenda.
Ollan hosszú kalbászuk legyen,
Mint a rudazókötiél.”
A legények, ha módjukban állott, akkor mást is széthordtak a lányos házaktól. A lucázó gyerekek után a szalmát összeszedték és a tyúkólba vitték, hogy a tyúkok jobban tojjanak.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A regölésről az a véleményük, hogy nem igen volt a faluban. Kb. az 1910-20-as években voltak regölések.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Öreglegény mindig volt, most is van, 7-8 kb. A falu lakossága kb. 700 fő. Az 1910-es években kb. 730-an voltak.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az emlékezet szerint nem ismerete.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
=====a) Melyik napon, =====
n.a
=====b) miért, =====
Dozmatra mentek, s akkor söprűt gyújtottak meg.
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Az 1910-es, 20-as években éjféli misére menet
Volt, hogy a saját falujukban lopták a söprűt az égetéshez.
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

14-15 éves fiúk öltöztek fel Mikulásnak, láncos Miklósnak, krampusznak. Álarcot tettek, bundába, mindenféle rossz ruhába. Nem lehetett megismerni őket. Lánccal, bottal. Hordtak csokit is a jó gyerekeknek. Kérdezték: „Juo tanuló vagy-ö? Tudsz-ö imádkoznyi?”
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

5 szereplő van: angyal, aki a templomot viszi, 4 pásztor.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel az állatok védőszentje.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Láncos Mikulás, krampusz, kéményseprő, csendőr.
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás az I. világháború után volt egy ideig.
====b) Mikor, hol, miért? ====
A templomban, karácsonykor
====c) Írjuk le tömören a szokást?====

Az éjféli misén a fiúk dióval megdobálták a lányokat (nem tudták megmagyarázni mi okból).
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Tüskevágó vagy valami bokorvágó ember, vágja a fejszével a tüskét. Nem tudni, hogy miért van ott.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bozsók]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Csatár]]
[[Kategória: Dozmat]]
[[Kategória: Dozmat]]
[[Kategória: Felsőőrek]]
[[Kategória: Ják]]
[[Kategória: Kalocsa]]
[[Kategória: Kanizsa]]
[[Kategória: Kertes]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Kőszeg]]
[[Kategória: Kőszeg]]
[[Kategória: Léka]]
[[Kategória: Nagycell]]
[[Kategória: Narda]]
[[Kategória: Rohonc]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Torony]]
[[Kategória: Trencsén]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Kisnarda]]

Bögöte

2014-03-26T15:29:27Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Bögöte, 1987. április
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Kovács Lajos, 1891. római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 19.
|-
|Kovács Lajosné Dancs Mária, 1897. Mihályfa, római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 19.
|-
|Tanai István, 1909. római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 29.
|-
|Tanai Istvánné Biczó Anna, 1911. római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 29.
|-
|Bolfert Dezső, 1906. római katolikus, Bögöte, Petőfi u. 2.
|-
|Bolfert Dezsőné Varga Erzsébet, 1908. Gógánfa, római katolikus, Bögöte, Petőfi u. 2.
|-

|'''Gyűjtötte:'''
|Balogh Balázs
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község keletkezéséről érdemi néphagyomány nem került elő.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A község régi családjai: Oszkó, Varga, Farkas, Biczó, Tanai, Nagy családok. Ezeknek ősei olyan régen jöttek a faluba, hogy erre már nem is emlékeznek az adatközlők. A Kovács családra emlékeznek, hogy 1850 körül jött Kozmafáról, de ez a család már kihalt azóta.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem települtek be soha egyszerre nagyobb számban a faluba.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem költöztek el soha nagyobb számban a faluból.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A környékbeli falvakat mind egyformának mondták a megkérdezettek. A saját falujukbelieket talán egy kicsit műveltebbnek tartják, mert sok uraság volt „errefelé” az adatközlők szerint.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A megkérdezettek szerint nem tartozik bele egyik tájegységbe sem Bögöte

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem emlékeznek arra, hogy valamilyen tájegységről, csoportról tudtak-e a régiek, és ilyenre ők sem emlékeznek.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
N.A.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falut nem csúfolták semmivel a környékbeliek a megkérdezettek szerint. A bögöteiek viszont csúfolták a hosszúperesztegieket: „kantyók”-nak csúfolták őket. A csúfolás jelentéséről azonban nem tudtak semmit se mondani az informátorok.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A helyiek leginkább, jelentős mértékben Hosszúperesztegről, ritkábban Batykról, Zalavégről, Türjéről és Dukáról házasodtak.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Jánosházára (Lipót és József napokon), Hosszúperesztegre (március 4.,május 5., június 30. és augusztus 20.), Sárvárra (Simon-Júdás napon) és Türjére (február 24., április 24. Szent György és Szent Mihály napokon) jártak. Időpont nélkül említették még, hogy néha eljártak Zalaszentgrótba, Vasvárra és Rumba is.

====b) Piacra: ====
Jánosházára jártak szerdánként hetente.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csipkerekre (július 26.), Baltavárba (december 6.), Hosszúperesztegre (augusztus 20.), Hosszúfaluba (október 20.), Káldra (Szent Jánoskor), Zalavégre (április 24.), Batykra (augusztus 20.) jártak.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümegre (szeptember 8. és szeptember 12.), Vasvárra (augusztus 15. és szeptember 12.,) és Celldömölkre (szeptember 12.) jártak el a faluból.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Bögötéről nem szoktak menni régebben munkára máshová.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Ide, a Horváth Miklós birtokra és az István Lajos birtokra jöttek summásnak régebben. Elég sokan kb. 20 ember szegődött általában a Horváth birtokra Szemenyéből.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

====b) vesszőkosarakat====
Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.
====c) szalmafonatú edényeket====
Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.
====d) szövőbordát ====
Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.
====e) favillát====
Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.
====f) fagereblyét====
Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.
====g) faboronát ====
Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.
====h) egyebet?====
N.A.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
A legidősebb adatközlőm emlékezete szerint kocsikast készítő és kosárfonó falu volt Ikervár. Az ikervári termékeket a sárvári vásáron tudták beszerezni.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Tüskeváron és Sümegen készített cserépedényeket a jánosházi piacon szerezték be leginkább, ezeket használták a falubeliek leginkább.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
paprikások,meszesek,késesek,borotvások,drótos tótok,faszerszámosok,fazék és cserépárusok.

====b) Honnan jöttek? ====
Szeged,Kalocsa,Nyitra,Trencsény,Tüskevár
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====
Borotva,paprika,kés,faszerszám,cserépedény.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybeliek közül egy-kettőnek nem jelentős mennyiségben volt szőlője Hosszúperesztegen

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Bögötén nincs szőlő.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temetőről tudnak az itteniek. Nagyobb tömegben emberi csontot nem találtak errefelé soha, a megkérdezettek szerint.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Egy adatközlő visszaemlékezése szerint valamikor régen volt egy másik temető is Bögötén, ezt az adatközlő az édesapjától hallotta.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Antal napja volt a fogadott ünnep valamikor a marhavész ellen fogadták ezt az ünnepet. (A falu búcsúja egyébként Szent Jánoskor van, hogy miért, arra nem emlékeznek.)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között ritkán használtak csak egyéni gazdaságokban 2-3 egymáshoz erősített vasboronát a szántás elegyengetéséhez. Ezek a vasboronák kígyó alakúak voltak. Az általános a faborona volt, ami trapéz alakú volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés:Nincs ====

====b) a gépi vetés: általános. ====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Szinte mindenki gereblyés b) kaszacsapót használt a faluban, csak kevesen használtak hajmókot „kajmókot” c).

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Csak olyan kévekötő fát használtak, amin vagy nem volt lyuk, vagy pedig csak a kötél átfűzésére szolgáló lyuk volt, hogy az eszközt fel lehessen akasztani.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából és rozsból is a 21 kévés kereszt volt az általános. 8-10 összekapcsolt keresztet kepesornak nevezték.
Egy adatközlő szerint volt, hogy 20 kévés keresztet raktak.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Meghatározatlan számú (kb. 8-10) összerakott keresztet hívták „kepesor”-nak. Ezt a kifejezést nem használták a termény mennyiségének a meghatározásához.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A kézi csép nyele öt adatközlő becslése alapján kb. 150 cm volt.
Egy adatközlőmnek még meg volt a kézicsépje, ennek a nyélhossza 147 cm (mérés).

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború közt állandó banda járt a cséplőgéppel.
Egy adatközlő emlékezete szerint viszont az I. világháborút megelőző időszakban kölcsönbe jártak még dolgozni a cséplőgéphez az emberek egy-egy gazdához

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 körül a kicsépelt gabonát nyárssal a) hordták kazalba kizárólagosan. A nyárs használata ebben a faluban már olyan régi, hogy az emlékezettel elérhető időkben már mindig ezt használták. A kicsépelt szalmát két földbevert karó elé rakták és ennek a két cölöpnek nekiszorítva a szalmát döfte át a nyársaló a nyársat a szalmán, aztán a feje fölé emelte azt és úgy vitte a kazalhoz.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Egyéni gazdaságokban nem termesztettek az emlékezetben elérhető időben hajdinát.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
1905 körül kezdték az uradalmakban a burgonya eke utáni barázdába való vetését. Ez a módszer 1940-es évekre teljesen általánossá vált.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet szétteregették és egyszer forgatták, utána (kb. 3 nap) boglyákba rakták. Állványt nem használtak soha.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A villa és a „bakszekér” volt az erre használatos eszköz. Mindkettő egyforma régi a megkérdezettek szerint.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
iga vonó, vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
vonószeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
használtak almozáshoz falevelet

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan

====c) Melyik évszakban?====
Főleg a tél végén

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásához tartóláncot használtak kizárólagosan 1930 körül. A nyakló használata csak a II. világháború után jelentkezett szórványosan.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Tartólánc régebbi. A nyakló az újabb.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
N.A.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek a marha által húzott szállító eszközt nevezték és kocsinak a ló által húzott személy szállító készséget.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálas takarmányt szállító szekér hossza kb. 4 m volt. A sukkban kifejezett pontos méretére nem emlékezett már senki. A vendégoldallal való szállítás csak a II. világháború után vált ismeretessé.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján lapickákkal ellátott hengercsiga segítségével történt.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt volt a saroglya általánosan.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
N.A.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Egy adatközlő emlékezete szerint az 1900-as évek legelején még használtak egyszerre két szekérkast is

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Tehenet is talpaltak és ökröt is sokan, nyáron is és télen is.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedény régi neve: zséter

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Hí!
====c) és balra====
Hajsz!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koca-ne.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyu-tyu-tyu.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát neve szerint hívják, vagy azt mondják neki: Gyere ide!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt használtak: „kendervágót”.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
fekvő rokkát.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
N.A.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
N.A.
====b) Miért volt így? ====
N.A.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A községnek mindig itt volt a helye, és mindig egy falu volt.
A legidősebb adatközlő az apjától hallotta, hogy valamikor régen 9 ház külön állt magában keletre a falutól, de azok a házak valami miatt elpusztultak.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó sövényfalu házat 1960 körül bontották le a faluban, de azidőtájt már nem laktak e házban.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A régi szabadkéményes házak füstvezetékét általában teljesen lebontották, és a helyette épített új zárt kéményt félig a falba helyezték el. A füstöskémény fogalma ismeretlen a faluban. 1920 után már csak zárt kéményeket építettek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házaknak 1 ajtajuk nyílt csak belülről a szabadba, a konyhából a pitvarba vagy az udvarba.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt keresztmestergerendás ház a faluban sok földfalu házban.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Arra, hogy mikor kezdődött a rakottsparheltek építése a faluban arra még a legidősebb adatközlő sem emlékszik, de azt meg tudta mondani, hogy az 1900-as évek végén már általános volt a rakottsparheltek használata.
Ezt az állítást látszik alátámasztani az a tény, hogy a többi adatközlő „amióta az eszét tudja” emlékszik a rakottsparheltekre.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Az 1940-es évektől általános a kontyolt tetős kockaházak építése. 1945 után már nem épült egysoros ház sem a faluban

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak olyanról, hogy valaha is lett volna a faluban olyan ház, amelynek a szobáját konyhából fűthető kemencével fűtötték volna.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét kb. 50-60 cm magas normál padkára c) építették.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Valamikor régen volt egy-két torkospajta és L alapú pajta is, de már csak háromosztatú téglalap alaprajzú pajták állnak a faluban. (Régen is ez a fajta volt az általános.)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa használatára nem emlékeztek. (1, 2,5,6)
Az egyik ágát akasztották a fazék fülébe.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben se káposztát, se répát nem savanyítottak régen a faluban. Mind a két zöldséget csak gyalulva savanyították.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egészben se káposztát, se répát nem savanyítottak régen a faluban. Mind a két zöldséget csak gyalulva savanyították.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házilag való készítése 1959-1960-ig általános volt a faluban

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csillagos a) formájú, kétsoros b) és vesszőíves c) kenyértartó is volt a faluban, de a legáltalánosabb az a) és a b) típus volt.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Az emlékezések szerint 1 füllel ellátott dongás vajköpülőt használtak a régiek

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Fából készült hajdina, vagy köles törőnek még az emlékét sem sikerült fellelni

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint se hajdinából, se kölesből nem készítettek liszttel sűrítve olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak volna.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás a) és fonott köralakú b) „puszta kalácsot” sütöttek a különféle ünnepekre, és sima köralakú c) „kalinkót” pedig a lakodalmakra.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az I. világháború után jelent meg a lecsókészítés és a II. világháború után lett általános a faluban. Elkészítésekor paprikából tettek bele a legtöbbet, aztán krumpliból, aztán paradicsomból és végül a legkevesebbet hagymából.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A II. világháború utántól esznek csak rendszeresen nyersen paprikát és paradicsomot a faluban.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
A „karácsonyi asztalra” mindig diós és mákos tésztát tettek a régiek, esetleg kuglófot. Ez a szokás máig megfigyelhető a faluban.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen, viseltek régen a férfiak széles gatyát felső ruhaként ünnepre.

====b) Hány szélből készült?====
Nem emlékeznek.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1940-es évek után már csak a legöregebb generáció hordott derékban rögzített szoknyát.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak fontak a faluban, szőni soha nem szőttek az informátorok szerint.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A II. világháborút megelőző időszakban nem nagyon mentek ki az asszonyok az utcára fejkendő nélkül. De arra nem emlékeznek az adatközlők, hogy valaha is megszóltak volna régebben egy asszonyt, hogy hajadonfőtt ment ki az utcára, ha egyáltalában ilyen megtörtént.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Kb. az 1960-as évekig volt szokásban az ágyak párhuzamos elrendezése a szobában.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor a legtöbbet.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben soha nem tartottak esküvőt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap

====b) 1930 körül: ====
Szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat rendszerint a lányos háznál tartották,
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A lányos háznál tartották a főétkezést és a vacsora volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
---

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalom mindig vendéglőben zajlik, ahol egy főétkezés van: a vacsora
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Kb. 1975

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül 2 vőfény hívta meg a vendégeket a lakodalomba két héttel a lakodalom előtt egyszer.
====b) 1930 körül: ====
1980 körül a jegyespár hívja meg a legjobb ismerősöket és a rokonokat, és a többieket pedig postai meghívóval értesítik.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt soha a lakodalom során szándékolt cserép, vagy tányértörés.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Jánosházáról vagy Gércéről
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
1 prímás, 1 kontrás, 1 cimbalmos, 1 bőgős, 1 sípos
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
1960-as évek.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án reggel a gyerekek lucáztak.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Egy marék szalmát vittek magukkal, és ha beengedték őket, akkor a szalmára térdelve mondták fel verseiket, utána pedig szétszórták a szalmát, hogy a tyúkoknak legyen hova tojniuk. A kötött szövegnek csak részleteire emlékeztek az adatközlők:
„Luca, Luca kity-koty
Tojjanak a tyikjuk, lúdjuk
Luca, Luca kity-koty
Akkora disznót öljenek
Mint egy szamár
Annyi tojásuk legyen
Mint égen a csillag
Annyi pénzük legyen
Mint az erdőn a csalit
Kendtek lányának akkora csöcse legyen
Mint a bugyiga korsó
Kendtek lányának akkora valaga legyen
Mint a kemence szája
Ha nem adnak szalonnát
Megbaszom a kend lányát
Úgy megálljon a fejsze a nyelibe
Mint a tököm a helibe.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Szent István napján köszöntöttek karácsony másnapján a regölők.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
II. világháború ideje alatt teljesen eltűnt.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Nem emlékeznek szövegekre.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Egynél több öreglegény soha se volt a faluban a megkérdezettek szerint.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen, régen használtak három X-el díszített tejesfazekakat,
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
3
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Tüskevárról jövő vándorárusoktól

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem emlékeznek arra, hogy valaha is gyújtottak volna tüzet nem melegedés vagy főzés céljából a szabadban.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem emlékeznek arra, hogy valaha is gyújtottak volna tüzet nem melegedés vagy főzés céljából a szabadban.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napkor lévő alakoskodásra még a legidősebb adatközlő sem emlékszik. Csak a kipucolt cipőnek az ablakba tevésére emlékeznek a megkérdezettek.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
4-5 gyerek öltözött be pásztornak és énekeltek. Egyikük volt az öregpásztor.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
A barmok védőszentje: Szent Antal volt. Más állatnak ma védőszentjére nem emlékeztek, hogy lett volna valaha.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Régi ijesztőnek nyomát sem lehetett találni, csak a kéményseprőt említették a megkérdezettek, mint ijesztőt.

===4.17. Diódobálás ===
Semelyik napon sem volt szokás a diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek egy fát vágó embert láttak a Holdban, akit „felszívott” a Hold, mert Újhold vasárnapkor fát vágott.

[[Kategória:Települések]]

Bögöt

2014-03-26T15:28:46Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Bögöt, 1992. január
|-
|'''Adatközlők:'''
|-

|Fazekas Lajos, 1921.
|-
|Fazekas Lajosné, 1926.
|-
|Ceglédi Ferenc, 1913.
|-
|Horváth István, 1919
|-
|Horváth Istvánné, 1921. Kenéz
|-
|Kiss Vilma, 1922.
|-
|Bögöti Sándor, 1901.
|-

|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Zsigmond király adott a Bögöti családnak nemesi könyvet.
A falu a Bögötiek leszármazottai. 7 családból szaporodott el.
Egyéb hagyomány nem maradt fenn.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A Bögötieket tartják a legősibb családnak. A következő családokat is réginek tartják: Fazekas, Horváth, Németh, Kovács, Asbóth, Kiss, Menyhárt, Tonka, Pathy, Kutszegi, Sós. 3-4 generációra biztosan vissza tudnak menni. Régi bevándorolt család a Pető (Gércéről jöttek) és a Kondor (a fűztői majorból).

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem tudnak kitelepülésről. A fiatalok mentek el vagy egy-egy család költözött el.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csénye, Porpác, Bögöt – mindenki ezt a hármast mondja. Ősi, régi faluk mind, itt nem volt nagy mozgás. Mezőgazdasággal foglalkozott mind, a földből éltek. Bögötöt 1911-ben választották el Csényétől egyházilag.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik a falu tájegységhez.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Szentkút – a váti határban van, búcsújáró hely (a falutól 2 km-re) Ikerváron Batthyány-kastély van. Vépen gróf volt, akinek 99 majorja volt. A II. világháború után nem menekült el, hanem elment Pecölre harangozónak. Sárváron a bajor királyi hercegnek van vára. Sitkén a kápolna híres.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Bögöt – Isten háta mögött!
Kenéz – mindenkit lenéz!
Az ölbőieket pörkölt ölbőieknek hívták, mert gyakran gyújtották meg a saját és mások pajtáit is a biztosítás miatt. Különben is bosszúálló nép lakott ott, gyakoriak voltak a bicskázások. A vépi embereket répás vépieknek mondták.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Sok vidéki lányt hoztak be régen is a faluba. Legény is ment el, de ez ritkább. Porpáccal, Pecöllel, Váttal gyakoriak a házasságok. Azt tartották, hogy Csényéből „érdemes” lányt nem engedtek ki, hogy egybemaradjon a birtok. Voltak még házasságok Szentkirályról, Szelestéről, Ölbőről, ezek azonban már szórványosak. Szórványosa távoli vidékekről is házasodtak (pl. Alföld, Budapest), katonaság, illetve szolgálás révén.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
A szombathelyi és a sárvári vásárra jártak el leggyakrabban. Rumba, Hegyfaluba, Vépre, Vásárosmiskére, Vasvárra, Zalaegerszegre állatot vittek, illetve ott vásároltak.

====b) Piacra: ====
Szombathelyre, illetve Sárvárra jártak az asszonyok piacozni. Sárvárra a tejhasznot, Szombathelyre inkább szőlőt, gombát, erdőn szedett epret vittek. Az asszonyok fejkosárban hordták az eladnivalót. Szombathelyen kedden, Sárváron hétfőn volt a piac.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csényére, Porpácra, Pecölre tömegesen jártak. Csényén május 18-a utáni vasárnap, Porpácon augusztus 20-án, Pecölen Kisasszonykor volt búcsú.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvárra, Cellbe proseccióval mentek. A váti határban van a Szentkút, ide is jártak.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A bögöti-majorba jártak sokan munkára a faluból. Ez a birtok a vépi Erdődy grófé volt. Váton is volt uradalom. Aratni, kaszálni sokan jártak. „Rendes csapat volt, 6 kaszás és a marokszedők.” A váti uradalom Csillag Béláé volt (lehet, hogy csak bérelte). Akik Vátra mentek robotra summásnak, azok birtokot kaptak, „nemesi birtokosok lettek”. A nagyvárosokba – Szombathely, Sárvár, Budapest – a lányok cselédeskedni mentek. Budapestre is került 5-6, akik később nem is jöttek vissza. Egy-két legény is elment, hogy szakmunkát tanuljon. A „csényei tilos” s a bajor királyi hercegé volt, ide gyakran jártak vargányát, epret szedni eladásra a tilalom ellenére.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba nem jártak munkára. A Gizsir-majorba azonban 30-40 vendég munkás mindig volt. Azt a majort egy Ungár nevű zsidó ember bérelte.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

Valamikor saját szükségletre szinten minden háznál tudtak zsombort, söprüt, kosarat kötni, nyeleket faragni. Eladásra nem készült. Ikerváron, Felsőpatyon ment „nagyban” a zsombor, kosárkötés.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
A sárvári, szombathelyi vásáron vették. Származási helyét nem tudják.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándormuzsikusok (cigányok).

====b) Honnan jöttek? ====
Vép

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
N.A

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falunak saját határában van szőlőhegye. Falubelinek nincs más határban szőleje.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más falubelinek itt nincs birtoka

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy működő temetője van a falunak. Régen a templomkertbe temetkeztek, most már csak néhány sírkő van. A temető feletti lapon volt valamikor nagyon régen a falu. (Erről már csak néhányan tudnak.) Ott valami kolostorféle is volt.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Ásatás még nem volt ezen a területen.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs a falunak fogadott ünnepe. A Szentségimádást szeptember 22-én tartják

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két-, háromlevelű vasboronát használtak, utóbbit általában magtakarónak. Magtakarónak használták az egyes faboronát is.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: ritka ====

====b) a gépi vetés: általános ====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
A b) a leggyakoribb – kaszagráblának mondják. Valószínű, hogy ez lehet a régi fajta, mert a legöregebbek ezt nevezik meg kizárólag. A c)-t csalamádéhoz, sarjúhoz, kukoricaszárhoz használták, külön neve nincs. Előfordult az a) is, ez azonban nagyon szórványos.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Olyan kötőfát használtak, amelyiken volt lapos nyílás. Utóbb már nem dugták bele a sarlót, hanem kézben vitték.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Minden gabonából 20 kévéből rakták a keresztet. Később már az is előfordult, hogy tettek a tetejére még négyet , hogy minél kevesebb ázzon.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe mindig a terméstől és a földtől függött. 2-től akár 10 keresztig is rakhatták. Általában azonban 5-6 kereszt ment bele a kepébe. Semmi esetre sem meghatározott számú. Az árpa volt a leghálásabb, egy kereszt 50-80 kg-ot is adott. Búzából kevesebb volt egy kereszt.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
2 m körül.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó személyzet járt a géppel. Részes munkások voltak, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
a, Nyárssal.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A háború előtt már eltűnt. A 30-as években. (1,2)
Az öres Asbóth volt az utolsó, aki vetett a 30-as években. (3)
A 30-as években. (4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A 30-as években már biztosan eke után vetették. (1,2)
A 20-as években már eke után. (3)
Amióta emlékszik. (4)
Kézzel is lyuggatták régen is, most is. Mindenki a saját emlékezete határáig megy vissza.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A lekaszált füvet renden hagyták. Olyan is volt, aki elhintette. Így előbb száradt, viszont nehezebb volt forgatni. Két teljes nap hagyták száradni, a 3. nap forgatták. Volt, aki utána még „börzögette” is. A 4. napon lehetett gyűjteni. A kisebb kupacokat petrencének, a nagyokat boglyának hívják. Valószínűleg régen kaszálás után egyből elhintették. (1,2,3,4)
Egyből szétverték, hogy hamar száradjon. Ha renden hagyták, kétszer, háromszor is megforgatták. (3)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Villával, bakszekérrel. (1,2,3,4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igafölsőfa (1,2,4), igavonó (3)

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg (1,2,3,4)

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,2,3), nyakszeg (4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan

====c) Melyik évszakban?====
Ősz

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Nem volt lovuk.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Kizárólag ilyen szügyelőláncot használtak.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: hintó féle, amelyiken az urak ülnek, „falangérozni” lehet vele, csak személyszállításra, azon „takarnyi” nem lehetett.
Szekér: amelyikre rakodik az ember. (1,2,3,4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Rudazókötéllel. Duplán dobták át. Kb. 5 m lehetett.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. 5 m hosszú a kötél, duplán húzták át.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Általánosan használták a saroglyát suber helyett. (1,2)
Használtak saroglyát, de nem mindenki. (3,4)
Enyhén hajtott volt. (1,2,3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Elől fonott padja volt. Azt kitömték szalmával, nehogy beszakadjon. Az oldala olyan magas volt, mint a szekér oldala, hátul viszont magasabb.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kisszekérhez használták, ha mentek valahova.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Ha lesántult a marha, csak akkor patkolták az első lábak külső körmét.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nevét mondták: Ne!

====b) terelik jobbra ====
Hiik!

====c) és balra====
Hejsz!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Koc-koc-koc. Coc-coc-coc.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipii. Ne-ne-ne.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. Hívószót nem használnak.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A 20-as évekig dolgozták fel a lent. Kenderre nem emlékszik. (4)
Kézzel mozgatott kendervágót.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a,

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
N.A

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

Azt hallotta, hogy nagyon régen a falu a temető fölötti lapon volt. Valamilyen kolostor is volt ott. (4)
Mások nem tudnak róla. Ásatás még nem volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronaházról nem tudnak. Az utolsó sövényházakat az 50-es években bontották le. (1,2,3,7)
Olyan tömésházak is voltak, amelyeknek fatalpa volt, ezekbe a talpakba karókat fúrtak, ezeknek közét tömték földdel. (3)
Az I. világháború után „fax” házak épültek földből.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A házakkal együtt döntötték le a szabadkéményeket. Ritka eset volt, hogy ezeket a kéményeket átépítették. A 30-as években már kevés szabadkémény volt a faluban. A mászókéményt a kemencére építették rá. A szobai kályhát körtővel kötötték a mászókéményre. Ez a kályhacső a konyha légterében volt. A cilinderkéményeket a régi házaknál a fal mellé rakták, az újonnan épült házaknál a falba süllyesztve építették, de kb. fele így is kiállt. A zárt kéményeket építésének kezdetét nem tudják, valószínűleg a században már nem épült nyitott konyha.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A régi zsuppos házaknál a konyháról nyílt a szoba és a kamra. A kamra nyílhatott a ternácról is. Olyan tornác is volt, amit nem támasztottak alá, csak a tető volt leengedve. A ternácot fa- vagy téglaláb tartotta. A téglaépületeknél gyakran volt bolthajtásos nyitott folyosó. A II. világháború előtt még épültek egysoros házak. (Ez most megint divat a faluban – tíz évvel ezelőtt is építettek egysoros házakat.) A 20-as években volt nagyszabású építkezés, ekkor épültek a „fax” házak.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Tömés házaknál is volt keresztmestergerenda.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1800-as években épült házakban már bent voltak a rakott sparheltek. Közelebbi időpont nincs. Az I. világháború után kezdett átépülni a falu, a 20-as években már megjelentek a csikósparheltek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1945 után az 50-es évek legvégéig nem volt építkezés a faluban. A sátortetős tömbházakat a 60-as években kezdték építeni.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Cserépkályhára is csak a legöregebbek emlékeznek.
A kérdezettek idejében jobbára vaskályhával fűtötték a szobát.
De bubos kemence volt a szoba és a konyha falán, amelyik mind a két helyiséget fűtötte. Az 1800-as években volt ilyen. Nem sikerült tisztázni, hogy valójában kemence volt-e vagy cserépkályha.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A kemencét a konyha járószintjétől építették, a sütőlapig fel volt töltve cseréppel, üveggel, hogy tartsa a meleget. A kemence szája 20, illetve 130-140 cm magasan volt. Előbbi esetnél le kellett térdelni a bevetésnél.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Utóbb márcsak deszkapajták voltak, téglalap alapúak. Egy zsuppos pajta még mindig van a Tóth György utcában (kalodás leszorítással). Régen sövénypajták is voltak, csak simán megfonva, vagy be is tapasztva. Ezek között volt kiugró középrészes is. Egy pejvakutyó tartozott hozzá.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Fazékkiszedő villáról nem tudnak. Kétágú villát használtak szalonnakiszedéshez. Ez azonban vasból készült, 30-40 cm-es lehetett.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépa egyrészét leszelték, de a másikast lehámozva egészben tették el, úgy, mint a káposztát

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát mindig legyalulták, úgy tiporták el. Egészben a kamrába tették, savanyítás nélkül.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as évek elejéig sütöttek háznál kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) az általános, de előfordult a b) is.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt, de ezt egy idő múlva felváltotta a cserépedényben való köpülés.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem törték háznál a kölest. Egy hajdinatermelő emberre emlékeznek.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
A kölest a csirkéknek adták. Egy ember termelt hajdinát, az a család sütött hajdinapogácsát.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Főleg gömbölyű kalácsot sütöttek „kuglisütőben”. Készítettek hármasan fonott hosszúkás kalácsot – pusztakalácsnak (töltetlen) mondják. Szaladóst sütöttek csíráztatott búzából. A kalinkót ágra fonták. „A Kisjézuskának kukoricáskenyeret sütöttek.”

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Amióta emlékeznek mindig csináltak lecsót. Legtöbb benne a paprika. Hagymát tesznek bele, kevés paradicsomot. Tojást is ütnek rá, „de ez nem kötelező”.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A saroglya enyhén ívelt volt. Használata elterjedt, de nem mindenki használta.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Töltetlen kalácsot, kukoricakenyeret, szaggatottat (figurákat szaggattak ki szaggatóval), „habart kőtt”-et. Ez utóbbi tetejét megkenték lekvárral, diót szórtak rá.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-as évekig ünnepre is felhúzták a férfiak a gatyát, a 30-as években márcsak nyáron munkára. Az utolsó öreg az 50-es évekig hordta nyáron.

====b) Hány szélből készült?====
N.A

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A múlt században született öregasszonyok szinte halálukig így jártak. A II. világháború után még hordták az öregasszonyok a különszoknyát az 50-60-as évekig

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak fontak, háznál nem szőttek.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Mikor a hajukat levágatták. Kontyosan nem jártak az utcán. 1920-25-től nem volt kötelező a fejkendő. A 20-ban született korosztály már nem hordott kendőt. A rövid hajat jobban az oroszok hozták be.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Abban a szobában, ahol nem aludtak, már a 20-as években is egymás mellett voltak az ágyak. Ez azonban csak a 40-es évek óta terjedt el. Az egymás végében levő ágyakhoz „tuli” (betolható fa, ahol a gyerekek aludtak) is tartozott.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb lakodalmat farsangon tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben nem tartottak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap (mindkét nap elfogadott)

====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
templomi esküvő után a kocsmába mentek. Itt töltöttek 2-3 órát, amíg a vacsora elkészült. A lakodalomba meg nem hívott legények itt táncoltatták meg a menyasszonyt. Este 10 óra körül volt a vacsora. Másnap a vendégek kitartóbb része elkísérte az újasszonyt az új otthonába (legényes ház), itt reggel gulyást kaptak.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
N.A

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 60-as évek elején még itthon tartották általában a lakodalmakat,

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
a 70-es évektől szinte kizárólag városon. Süteményt, bort visznek magukkal. A süteményt most is a lányos háznál sütik.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó hívott. Swheiger nevű ember híres vendéghívó volt Kampós bottal járt, a menyasszonytól indult, lejárta az egész falut. Énekszóval járt. A lakodalom előtt egy héttel hívtak. A vendéghívónak több szerepe is volt: ő jelentette a papnak, hogy indul a násznép a templomba, a kocsmából ő ellenőrizte, hogy mikor készül el a vacsora. Vendéghívó a II. világháborúig volt.

====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény személyesen hív. A meghívósok általában nem szoktak elmenni a lakodalomba.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Nem volt ilyen szokás.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Nem volt ilyen szokás.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Vépi cigánymuzsikusokat hoztak.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekarban prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos és sípos volt. A síp és a cimbalom el is maradhatott.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
3-5

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Ezekbe a bandákba nem került be a tangóharmonika később sem.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Luca kora reggelén indultak, szalmacsutakot vittek magukkal, arra térdeltek. Az már később jött divatba, hogy a legények szalmáztak Luca hajnalán.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Általában 12 éves korig lucáztak a gyerekek, de rokonokhoz már a 4 éves is elment.Az már később jött divatba, hogy a legények szalmáztak Luca hajnalán. Viszont régi szokás, hogy farsang végén az öreglegényeknek tuskót állítottak, az öreglányoknak meghintették a háza elejét szalmával.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Valamikor Luca és karácsony közt regöltek.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A II. világháború után nem regöltek a faluban.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
10-12 éves legénykék regöltek.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
N.A

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Most 400-450 lakosa van a falunak. Ha a 30 éven felülieket nézzük, 15-20 öreglegény biztosan van. Régen nem volt ilyen sok, ha nem tudott szerezni a legény, akkor szereztek neki.
Régente is akadt 1-2 öreglegény

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Általában fehér szalag volt a tejesfazék nyakán, volt azonban olyan is, amelyiken X is volt

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
N.A

====c) Hol szerezték be ezeket?====
N.A

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nincs ilyen szokás.
=====a) Melyik napon, =====
Nincs ilyen szokás.

=====b) miért, =====
Nincs ilyen szokás.

=====c) kik végezték? =====
Nincs ilyen szokás.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Nincs ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Nincs ilyen szokás.

=====b) miért ? =====
Nincs ilyen szokás.

=====c) kik végezték? =====
Nincs ilyen szokás.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Nincs ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Beöltöztek a legények, subát húztak, álarcot tettek, láncot tettek a derekukra. Bementek a házakhoz, a gyerekeket jobbára csak ijesztegették. Néhány kérdést tettek fel: „Szót fogadsz-e az anyádnak? Tanulsz-e?” 2 legény járt együtt. Később már nem falujárók voltak, hanem csak a rokonokhoz mentek.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés (itt pásztorozás) volt, de jó adatközlőkről nem tudnak. Hosszú bot volt náluk. Az első bement: „Hopp Pista, butelláris jó estét…” Lefeküdt.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem tudják.
Szent Vendelt.
Szent Mártonkor az volt a szokás, hogy a kanász végigjárta azokat a házakat, ahonnan disznót hajtottak ki, jókívánságokat mondott. Erre az alkalomra rétest sütöttek, azt adták neki. A kanász felesége egy kosárba gyűjtötte a kapott tésztát.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Mikulással. Gyün a Kankus!

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Éjféli misén

====b) Mikor, hol, miért? ====
Éjféli misén a legények a kiválasztottjukat.

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Éjféli misén annyian voltak, hogy a lányok csak a padok között fértek el. Őket próbálták eltalálni a kórusban álló legények, persze mindek a kivállasztottját. Éjfélkor a kanász kürtölt, durrogtatott. A legények is durrogtattak.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét/fát vágó embert. Csak Újhold vasárnapján látható. Felszívta a hold.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Csénye]]
[[Kategória:Porpác]]
[[Kategória:Szentkút]]
[[Kategória:Pecöl]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Sitke]]
[[Kategória:Kenéz]]
[[Kategória:Vép]]
[[Kategória:Ölbő]]
[[Kategória:Vát]]
[[Kategória:Cell]]
[[Kategória:Budapest]]
[[Kategória:Szentkirály]]
[[Kategória:Szelestér]]
[[Kategória:Ölbő]]
[[Kategória:Rumba]]
[[Kategória:Hegyfalu]]
[[Kategória:Vépre]]
[[Kategória:Vásárosmiske]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Zalaegerszegre]]
[[Kategória:Szombathely]]

Börzönce

2014-03-26T15:26:45Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
| Börzönce,1995.február
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Kepe István, 1923, az apja 17 kat. h-on gazdálkodott
|-
|Zsuhár Istvánné, 1925, az apja az 1930-as évek végén a falu bírója volt.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

n.a
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Bánfi, Tóth, Kovács, Szabó, Gyurkó. A volt uradalmi központból néhány család beköltözött a II. világháború után.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A II. világháború után a cselédek költöztek be.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Az 1960-as években Zalaszentbalázsra, Nagykanizsára kb. 300 fő (ez az adat túlzónak tűnik).
Az 1960-70-es években Nagykanizsára, Zalaegerszegre. Nem engedték bővíteni a falut.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Zalaszentbalázs, Gelse (misére is oda jártak, mert templomuk nem volt, Pölöskefő, Kacorlak).

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A „hegygerinc” volt a járáshatár, csúfolták is a búcsutaiakat, hogy „túl már a göcsejiek laknak”. „Nincs itt a Göcsej még, nem ez hanem a következő község”. „Alsó-Göcsej”, „Zala”.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Hetés, Göcsej, Őrség. A Göcsejjel kapcsolatban lsd. az I/6-os kérdésre adott választ. Bucsuta, Oltárc, Bánokszentgyörgy, Várföld, Búcsúszentlászló, Pusztamagyaród.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Búcsúszentlászló, Homokkomárom, búcsújáróhelyek. Söjtör – Deák Ferenc birtoka volt. (1)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Bucsutiakat így: „Göcsejiek vagytok, nagy part alatt laktok nyigve, nyögve vörös köpönyegbe...” Börzönceieket: „Gödörbe laknak, partnak meg dombra járnak.”
Hahótiakat: „Ha-vót”.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Bucsuta, Zalaszentbalázs, Bocska, a svábokkal nem (Fűzvölgy, Homokkomárom).

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Nagykanizsa, Zalaszentbalázs (Balázs napi, úrnapi), Bánokszentgyörgy, Söjtör.
Hahót úrnapi vásár, őszi vásár. Zalaszentbalázs Balázs napi (február 6.), úrnapi; Pacsa lóvásár; Nagykanizsa, Zalaegerszeg
====b) Piacra: ====
Nagykanizsára fejkosárral tejhasznot, tojást, baromfit. Zalaegerszeg, Hahót

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Homokkomárom-Pünkösd. Búcsúszentlászló ősszel (ünnepet nem tudja). Szőlőhegyikápolnaaugusztus 10. Lőrinc
Bucsuta
Zalaszentlászló három búcsújára: Szentháromsági-vasárnapi, Margit napi, harmadikat nem tudta.Környékbe rokonokhoz: Pötréte, Homokkomárom, Söjtör, Bocska

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

„Szentes búcsúk”: Vasvár, Homokkomárom, Búcsúszentlászló.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
n.a

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Az uradalmi központokba más birtokokról cselédek.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Nem.
====b) vesszőkosarakat====
Eladásra csak vesszőkosarat.
====c) szalmafonatú edényeket====
Nem.
====d) szövőbordát ====
Nem.

====e) favillát====
Nem.

====f) fagereblyét====
Nem.

====g) faboronát ====
Nem.

====h) egyebet?====
Nem.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

A többit vagy vásárban vették, vagy csak saját használatra készítették, nem eladásra.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Gödörházáról jártak az árusok, akik terményért hosszú kocsikról árulták a cserépedényeket (kétszer töltve búzáért).

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések, bosnyákok (Olcsó Jancsi), paprikások
====b) Honnan jöttek? ====
A kalocsai Foktőről, meszesek Tófejről,
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
olaszok (építészek), üvegesek, edényfoltozók.
Bosnyákok, késes, paprikások, meszesek, sonkolyosok, edényfoltozó fazekasok.

====d) Mit árultak? ====
lsd.: a nevükben

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Majdnem mindenkinek volt szőlője a bucsutiakkal, oltáciakkal, szentlászlóiakkal együtt.
400-600 négyszögöl.
500 négyszögöl volt réttel.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy temető volt.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

A temető alatt vannak csontmaradványok, állítólag a török korból. (1,2)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Lőrinc, augusztus 10. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak, általában kettőt, tehénfogatnál egyet, ha két lóval dolgoztak, hármat. (1,2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Igen, általában kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

Géppel csak az uradalmakban vetettek.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Igen, c típus.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

Dombon 17 kévét, egyenes területen 21-et. Egy kepe 5-6 kereszt = egy szekér rakománya.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Ismerik. Egy kepe meghatározott számú kereszt, általában 5-6. Az aratók minden hatodik keresztet kapták meg.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

A gazda állította a munkásokat, a géppel a gépész és az etető ment. Rádi István beleesett a dobba Zalaszentbalázson.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

a) Nem
b) Ha messziről kellett hordani
c) Nem volt
d) Igen

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

1945 után még néhányszor vetettek. (Kölest és tarlórépát is).

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Csak kapa után vetettek.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Első kaszálás Medárd előtt, rendre vágták, 2x forgatták ha nem volt eső, ha volt 4x-5x is. Petrencébe rakták, bogla = 6-7 petrence, esetleg 10-11. 4-5 nap kellett a száradáshoz, de megesett az is, hogy augusztus végén kemencébe kellett megszárogatni az utolját. Állványt nem használtak.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Lábos pajtából villával.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszélszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, sokan még páfányt is.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen. Kötelet, tartóláncot inkább a fuvarosoknál.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

marhafogat – szekér
lófogat – kocsi
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

1,4 m és 2,3 m között.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Rudalókötél, elején lánc, hátul csiga.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén hajlított.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Használtak, de csak egyet (burgonya, kukorica, alma).

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Nem, nem volt köves út (1959-60-ban lett).
Egyet meg kellett (gúzsba kötötték), nem volt általános.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
„Ne mennyünk.”
====b) terelik jobbra ====
jobbra: hi-de
====c) és balra====
balra: naj-de; nejde-haj
A „becce” szót ismerik, de nem kapcsolják. (1,2)
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

„Cocám ne-ne-ne...” „c-c-c-c-c”
„Coca ne-ne-ne”...
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

„Pi-pi-ne-ne-ne”.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén szólították.
„Névrül”, esz-ne.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tilót.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” típust.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?) ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Gólyavölgy
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

Az urasági (Pálffy) juhásznak, vincellérnek volt ott lakása.
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Az 1950-es években. A szőlőhegyen még most is van. Pincéket is bontottak.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Fal mellé, a II. világháború után (vagy 1944-ben). „Bújóskéményre” is emlékszik még, amikor a kemencéből és a rakott tűzhely füstje is abba távozott.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Külön bejárat volt (pitar). Tornác-koldusállás-ott kéregettek, imádkoztak.
„A zsúpos házaknál pitaros részről külön bejáratok.” A legrégibb házakon a két világháború közötti lakóházakat értette. A zsúpos házak számára egy külön kategóriát jelentettek.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Mestergerendára emlékszik, keresztmestergerendára nem.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Gyermekkorában még volt ilyen, az 1940-es években bontották le.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Az 1950-es évek végétől.
Egysoros házakat a II. világháború után már nem építenek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Kemence nem, cserépkályha igen.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

„C”-normál magasságú padkára.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Torkos pajta („e”) igen.
Leeresztett oldaltoldású volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Villát nem használtak. A fazék alá tették. „Sérokli” volt a neve.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben nem, csak reszelve.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Egészben nem, csak reszelve.
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

1945-55.
Leginkább az 1960-as években, amikor kenyeres autó már be tudott jönni a faluba. (1)
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Mindkettőt, polcszerű volt. (2)
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Igen.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Kézimalommal törték meg, amit elkértek egymástól.
Megfőzték, utána lábbal törték meg, de kézimalommal is.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Gyermekkorából zsíros hajdinaprószára, hajdinakására, hajdinás hurkára emlékszik. Gánicát kukoricából tejesen készítették.
Hurkába töltötték, hajdinát megfőzték, búzalisztet adtak hozzá, kiszaggatták, majd forró zsírban kisütötték. Ezt „gánicának” vagy „hajdinás dödöllének” hívták. Tejföllel vagy zsírral tálalták.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Az „a” típust gyakrabban, a „b”-t ritkábban.
Lakodalomra, karácsonyra, toll- és kukoricafosztásra, gépcséplésre készítettek töltetlen „fonyott kalácsot”, „fonyott perecet”. Az „a” típust általában, a „b”-t ritkábban.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1980-as évektől rendszeresen. Inkább tojásos paprikát esznek hagymával, krumplit is tesznek bele. (1,2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Gyermekkorában paprikát már ettek, paradicsomot csak az 1930-as évek végétől.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Kalácsot, süteményeket.
Karácsonyi asztalra: zacskóba só, kaszakő, pénz, cipó az ebéd alatt már ott volt.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Szentbalázson” Varga Péter nyáron még a templomba is abba ment. A II. világháború előtt.

====b) Hány szélből készült?====

Idősebbek nyáron 4-6 szeles gatyába jártak. Gyermekkorában a szüreti bálra még szokott összeszedni gatyákat.
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az 1950-es évekig.
1955-ig megfelesült volt.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Egy háznál még volt szövőszék, ahol a lányok is megtanulták. Egyébként csak a takács szőtt.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

n.a
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Nem, a hálószobabútorral kezdődött az 1950-es években. 1950-ben ők már egymás mellé tették.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Ősszel szüret után. Húsvét után. (1)
Karácsony után, farsang alatt, májusban, Ádvent előtt. (2)
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap
====b) 1930 körül: ====

Szombaton. Szombati esküvő csak mintegy 15-20 éve van.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét fél házánál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Reggeli (koszorúsok, vőfélyek, kocsisok). 10 órakor mise „Szentbalázson”. Ebéd, tánc, vacsora, tánc. Éjfélkor eladták a menyasszonyt – mentek a vőlegényes házhoz, másnap ott reggeli, és ebéd is volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Két külön zenekarnak kellett muzsikálni.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Étteremben, vagy vendéglőben.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó – Kuszóri rozmaring, szalag
10 nappal előtte (csütörtökön este) reggelire, ebédre hívták (beszólították ebédre). Vasárnap reggel ment azokhoz, akik mentek az esküvőre.

====b) 1930 körül: ====
Meghívó-nyomtatott, a jegyespár 2-3 héttel előtte személyesen hívja meg a násznépet. A szakácsnét az édesanyja hívja.
===4.6. Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ===
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Bocskából cigányzenészeket (4-5 fő: 2 prímás, brácsa, bőgő, cimbalom) három kiváló zenekar volt. Bocska: „Pupos Józsi” cigányzenekara.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Lsd.: a pont.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Lsd.: a pont.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

Legénykorában 2-3 legénynek volt tangóharmónikája.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Gyerekek mentek, tarisznyát és botot vittek magukkal. Szalmát is vinniük kellett, majd leültek az ajtó elé és rákezdtek:
„Luca, Luca kity-koty, gelegonya kettő, három a pálinkát várom.
Maguknak a disznójuknak akkora szalonnája legyen,
mint ez az ajtó (verték az ajtót).
Maguknak a tikjaiknak annyi csirkéje legyen,
mint égen a csillag, réten a fűszál...
Maguknak a lányoknak akkora csöcse legyen,
mint egy bugyigás korsó...
Luca, Luca...
Ha nem adnak pálinkát elviszem a Zsuzsikát (eltöröm a gerendát).”
Beengedték őket, innivalót adtak, a tarisznyába pedig alma, dió, mogyoró és szárazgyümölcs került.
„Maguk tikja tojjon, a másé meg csatázzon”.
Tuskóval megrakták az ajtó éjelit, a hosszúoldalakat (szekér) keresztbe rakták az ajtó előtt. (Harag nem volt sosem.)
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony este mentek.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
2-3 fiatal legény állt össze.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

„Jó estét kívánunk szabad-e regölni?”
Karácsonyi énekkel jöttek be: „Pásztorok keljük fel...”
„Emitt vagyon egy leány, kinek neve Marcsa
csöndörödjék, pöndörödjék mint a kisnyúl farka,
még annál is jobban, mint a róka likban
amott vagyon egy legény-egy legény kinek neve Pista...
keze közé szoriccsa onnan ki se mozdiccsa...
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!”
„Hej regü rajta aszt is megadhassa az a Nagyuristen ki lakik a mennyben.
Ittak asztán ementek.”
„Mindig náluk volt a gyülekezet, mert „Szentbalázsra” jártak templomba. Meg vót beszéve, hogy mi tűlünk lesz 10 órakor az indulás. Addig regőtek a faluba végig, má minálunk mekeszték etetés utén, asztán 10 órakor jőtek, be se fértek. Egy nagy előszobánk vót, még ais teli vót. Egy óra alatt értünk át, ehogolyóztunk, eviccütünk. Szentbalázson majnem mindenkinek vót egy közeli hozzátartozója. A házho ahova bementek oda meg fát köllött vünni. Ott vót egy kemence. Eszt mi már Börzöncén nem tartottuk. Így gulába össze köllött rakni a fát és akinek a fája edűt, hogy akkor az abban az évbe meghal. Úgy csinátuk, hogy az enyim legyen masszivabb, az enyim legyen masszivabb. Az öregek azt modnták, hogy nagyon fölálliccsátok ám a fát mer amelyiknek a fája edül, abba az évbe meghal.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Háború előtt volt nagyon sok.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Mikulás van – csomagokat oszt, krampuszok harisnyába.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Pásztorok 1-2-3, „Vén Ambrus”. Angyalok 1-2. Az egyik elmondó családja vitték a kápolnát.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel, Szent György.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Jön a cigány!
Jön a farkas (róka, törpe, kankos).
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Emberi fejet.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Alsó-Göcsej]]
[[Kategória: Bánokszentgyörgy]]
[[Kategória: Bocska]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Bucsuta]]
[[Kategória: Farkaspuszta]]
[[Kategória: Foktő]]
[[Kategória: Fűzvölgy]]
[[Kategória: Gelse]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Gödörházáról]]
[[Kategória: Hahót]]
[[Kategória: Hetés]]
[[Kategória: Homokkomárom]]
[[Kategória: Kacorlak]]
[[Kategória: Nagykanizsa]]
[[Kategória: Oltárc]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Pölöskefő]]
[[Kategória: Pötréte]]
[[Kategória: Pötréte]]
[[Kategória: Pusztamagyaród]]
[[Kategória: Pünkösd]]
[[Kategória: Rajk]]
[[Kategória: Söjtör]]
[[Kategória: Szőlőhegy]]
[[Kategória: Tabajdi]]
[[Kategória: Tófej]]
[[Kategória: Töttös]]
[[Kategória: Várföld]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória: Zalaegergszeg]]
[[Kategória: Zalaszentbalázs]]
[[Kategória: Medárd]]
[[Kategória: Gólyavölgy]]

Csepreg

2014-03-26T15:24:34Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csepreg, 1988. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Welner Lőrinc (60), Csepreg, nyugdíjas tanár
|-
| Welner Lőrincné (58), Csepreg, nyugdíjas
|-
| Németh Imre (67), Csepreg, nyugdíjas
|-
| Németh Imréné (61), Csepreg, nyugdíjas
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Rónai Gábor
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község lakossága tájékozatlan ebben a kérdésben. Sokak szerint nem itt, hanem a Boldogasszony kápolnánál volt a régi falu. Valójában Csejkád feküdt azon a területen.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Magyar és német családok voltak itt, Molnár, Varga, Szalay, Takács, Nagy. A német családok közül a legrégebbiek a Frank és a Paiter. Volt néhány zsidó család is, de azokat a II. világháború során elhurcolták.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Németek a tatárjárás után települtek be. IV. Béla király telepítette be őket. Ezek leszármazottai a mai napig itt élnek.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem jellemző. Még a nagy „amerikai népvándorláskor” se sokan.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Egyedi jellegű, nincs.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Répce-mentének nevezték.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Itt találkozik az Alpok-alja és a Kisalföld. Az Őrség falvait ismerik.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Szakony, itt telepedett le a török szultán. Kapuvár, onnan sokszor portyáztak a törökök.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Bicskás csepregieknek nevezték őket.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Nem nagyon. Mostanában a horvát falvakból szoktak házasodni.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
====a) Vásárra: ====
Itt minden volt.
Csepregen volt vásár karácsony és húsvét előtt.
====b) Piacra: ====
Piac minden csütörtökön.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsú augusztus 14-én szintén helyben.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

n.a
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Csepreg nagysága miatt általában volt helyben munkára lehetőség.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

A környező településekről sokan jártak ide dolgozni. A környék munkaerőfeleslegét Csepreg ma is felszívja.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Lényegében majdnem mindent helyben csináltak.
Volt csizma, bakancs, hordó készítő (kádár), timár, kovács (ma is van elnevezve róluk utca).

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Helyben készített cserépedényeket használtak, és azokat a piacon szerezték be.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszesek voltak. Sok minden helyben volt.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Bosnyákok árultak órákat.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Zsidány környékén voltak szőlőik.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Szakonyi szőlőhegy szomszédságában.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Templom környékén volt temető. II. József tiltotta meg a templom mellé temetkezést.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontok: 1621-ben császári katonák 1223 csepregi polgárt öltek meg.
Betonozás, járdásítás alkalmával már 20-30 cm mélységből jönnek elő csontok.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
a) Szent Flórián mártír és patronus ünnepe
b) Szent Miklós püspök ünnepe december 6.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak főleg az uradalmak. Nagy szilaj ökrökkel húzták. Kettős tagú boronát a gazdák is használtak. Csepreg lótartó parasztváros volt, így inkább lovakat használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A szegények kézzel
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A módosabb parasztgazdák már használták a vetőgépet.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Kampónak nevezték ezeket a szerszámokat. Az a) betűjelű és a c) jelű szerszámokat használták. A b) jelűt nem.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egy kereszt 20 kéve (kettős kereszt). Egy kis kereszt 10 kéve.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Ha több kereszt egymáshoz öszerakva az egy kepe. A termés mennyiségének meghatározásához is használták.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazdák állították ki a munkásokat. Szomszédok, rokonság, jó ismerősök köréből.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Leginkább elevátorral.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Itt hajdinát nem termeltek (gazdag vidék volt). Szégyelték volna.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Ha nem volt fogat akkor töltő ekével. Barázdába való vetést azóta művelik, mióta az ekét ismerik.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás, forgatás, gyűjtés, boglyázás, hordás. Forgatás kétszer volt. Boglyába gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Puttonyban (nagy kosár) vitték a takarmányt. 2-300 méteren túlra már szekérrel.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Bizonytalan volt benne: felső fa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Tézsla szög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Levelet soha sem használtak, volt szalma bőven.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Nem – nyaklónál használták a tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nehezebb, jól megvasalt. Kocsi: könnyebb, vékony kerekű.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Létrás szekér, sráglás szekér (8 m) ez a vendégoldal, ezt ma is használják.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A szekér hátulját kötéllel, a szekér elején lánccal.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Gyengén ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nagyjából a szekér alakját követte, elől lezárta a szekér elejét, hátul szintén.
====b) Használtak-e kettőt is?====

Igen.
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Szokott mindenki, de tehenet nem nagyon.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
szájjal való cuppogással vagy a na szóval
====b) terelik jobbra ====
hik (ökör), hotte (ló)
====c) és balra====
hejsz (ökör), hi (ló)
Becce: borjú általában más állatot is becéztek, nem kapcsolták indítószóhoz.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
huccs-be, huccs-ki

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi, ne-ne-ne

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Törővel durva kendert. Tilolóval lent tiloltak.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő a)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem voltak ilyen elkülönülő házcsoportok.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Régen Csepreg mezőváros volt, két részre oszlott, felső, illetve alsó városra. Helye mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem volt boronából készült lakóház, favázas sem volt.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A nyitott konyhák megszűnésével a szoba és a konyhafal között épült a kéményt.
b) 1920 óta építenek zárt kéményt, szabad kéményes ház nincs.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Nyeregtetős ház – tornác vagy pitvar. A lakórésznek egy bejárata volt a pitvarból. A kamrának és az istállónak is volt egy a szabadba.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Keresztmestergerendás ház sok volt, a ház hossztengelyének megfelelően feküdtek. Előfordult a mestergerenda (itt tartották a bibliát, kalendáriumot).
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A századfordulón lett általános, megszűnése a 40-es években.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as évektől
A 60-70-es évektől már nem építenek egysoros házakat.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Ilyen nem volt.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

a) A konyha padlószintjére.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

f) típusú pajtát építettek.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Lant alakú villával a fülébe akasztották, a másik végével feszítették az oldalát (ilyet csak elmondásból ismernek).
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A 70-es években szűnt meg.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a) jelű és c) jelű kenyértartót használtak, b) jelűt nem.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Igen, használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyeneket nem használtak, inkább a kis, illetve a nagyfejsze nyelét.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Ezt csak szegényebb helyeken használták. Ganca: kenyérlisztből piritás tűzön,k kevés vízzel keverték, morzsalékos étel készült belőle.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

b) formájú töltetlen kalácsot szoktak sütni, de középen is fonva volt. Kálinkó a neve (rácsos, kör alakú).
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Mióta paprika van, csinálják. Burgonyát nem raknak bele.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Évtizednyi pontossággal nem tudták, de igen régóta. Mezőn tartós munkálatok alatt elfogyasztották.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós, kakaós tésztát.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen viseltek (rojtos gatya).
====b) Hány szélből készült?====
3 szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Ünnepre egyberuhát, munkára két részből álló ruhát viseltek. Pontos időpontot nem tudtak mondani.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Szőni a takácsmester szokott, de kb. minden 10. házban volt szövőszék. Rokkázni szinte minden házban szoktak. 1910-1920 körül szűnt meg a gyakorlata.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező jellegről nem tudtak, de egyébként ma is használják.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ez nem volt szokás. Fal mellé, hosszában szokták elrendezni.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Általában nyáron.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
élen nem volt szokás.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A szombat volt a jellemző.
====b) 1930 körül: ====
A szombat volt a jellemző.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mind a két háznál, de a két lakodalom nem volt egyenrangú.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Templomi esküvő után a menyasszony házába mentek, ahol a tényleges lakodalom lezajlott.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Előbb a vőlegény házánál volt egy kis borozgatás. A két násznép külön-külön gyűlt össze. A vőlegény násznépe átment a menyasszony házához (játékos civódás). Ezt követően a vőlegény házánál egy újabb rövid eszem-iszom.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10 éve nem otthon tartják.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül: a vőfély kötelessége 1 alkalommal, 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
1980 körül: maga a jegyespár vagy meghívó alapján 2 héttel az esküvő előtt.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt törés nem volt. Szövegmondás volt, de ezek a szövegek az adatközlők szerint túlságosan hosszú és unalmas volt.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a
====d)Meddig élt ez a szokás?====
Az 1930-as években megszűntek.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában a helyi zenészeket hívták. Dudások (pásztorok) voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Citora volt a legelterjedtebb hangszer.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika ritkábban, de volt, 1910 körül gombos terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás volt, még ma is van. December 16, vagy 19 (?)
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szénacsomót szorongatnak, földre leteszik és általában az ajtó előtt lucáznak.
„Luca-luca kity koty, tikjok, lúdjok, jó ülősek legyenek
ne is kotágjanak, hanem csak tojjanak.
Akkora disznajuk legyen, mint a község bikája,
annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz.” stb.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt itt szokás csak Bükön.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények számosan voltak, vannak. Ennek legfőbb oka, hogy több a férfi, mint a nő és csak az utóbbi időben lett szokás más faluból menyasszonyt szerezni.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismerik.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Két kis parányi X volt az edényben.
====c) Hol szerezték be ezeket?====

Általában helyben készítették ezeket az edényeket.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
=====a) Melyik napon, =====
Nem szoktak semmiféle módon tüzet gyújtani a zsup miatt. A pipázást is büntették az utcán.
=====b) miért, =====
1776-ban 224 ház égett le és 11 személy is meghalt. Csepregen azóta minden nap 16 órakor harangoznak.

=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Ld.: Előző kérdés.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás volt. Toprongyos, félelmetes alakok lánccal az oldalukon és a kezükben fenyegetőztek. Maga a játék nagyon durva volt. Eltiltották ezt a szokást, mert mindig volt valami tragédia.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

a) első pásztor, b) második pásztor, c) öreg pásztor + alakoskodó gyerekek, legények
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem ismertek állatvédő szentet.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elvisz a krampusz!
Elvisz a mankus!
Odaadlak a mankusnak!
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Rőzsét vágó embert, favágó embert, hajlott hátú embert láttak.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Csejkád]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Kapuvár]]

Csernelháza

2014-03-26T15:23:51Z

Kőrösi Dalma:

[[Kategória:Települések]]

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csernelháza, 1990. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Karvalits Ferenc, 1923, Csernelháza
|-
| Fülöp Antalné, Kóbor Rozália, 1919, Damonya
|-
| Fülöp Antal, 1925, Csernelháza
|-
| Kóbor Ferencné, Kovács Ilona, 1909, Csernelháza
|-
| Németh Gyuláné, Kovács Margit, 1914, Csernelháza
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Semmiféle hagyományról nem tudnak, ami a falu keletkezéséről szólna. A falu valaha Chernel-birtok volt.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A legősibb családok a Karvalits, Horváth, Fülöp.
A Karvalitsok valahonnan Szerbiából származtak, de már a dédszülők is a faluban laktak.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számú vagy csoportos betelepülés nem volt. A II. vh. után jöttek családok a faluba.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem települtek ki a faluból. Néhányan mentek el a 30-40-es években.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Mesterházát és Répceszentgyörgyöt említik.
Mindkettő kis település. Répceszentgyörggyel egy fárába tartoztak, ide jártak iskolába is.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Répcemente: Bő, Bük, Gór, Damonya, Chernelháza, Csepreg, Zsira, Répcevis, Hegyfalu, Geresd, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Szakony, Mesterháza. Ide soroljuk az ausztriai Locsmándot is.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Batthyány gróf, először az országban, Ikerváron vezetette be a villamos áramot.
Hegyfalu a nagyságával tűnik ki a környező falvak közül.
Mesterházán „uraságok” laktak.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernelházadamonya – belefér egy zsomborba. (Damonyát Csernelházával 1926-ban egyesítették.)
Pósfa puff, faluvégén durr!
A bőiek Damonyát Misekereső-damonyának hívták.
A faluban mindenkinek volt „mellékneve”: Fülöp Antal – Szikra, Horváth – Totyere, Horváth – Turuszli. A Horváthoknak hívták Szecskavágóknak is.
A chernelháziak Damonyára házanként mondókát találtak ki:
„Szélül lakik a Matóca,
Mellette a Mátyás Miska.
Szennyes Pista rossz szekere.
Krumpliból van a kereke.” (töredék)
(Mind melléknevek)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leggyakrabban a szomszédos falvakból házasodtak az emberek: Lócsról, Répceszentgyörgyről, Górból, Ölbőről.
Inkább asszonyokat hoztak a faluba, a legényeket nem engedték kiházasodni. ű

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Répceszentgyörgyre, Bőbe, Hegyfaluba, Sajtoskálba jártak vásárba. Ezeken a helyeken évente 2-3 vásár volt.

====b) Piacra: ====
Piacra Csepregre, Sárvárra jártak. Eladni nem vittek, legfeljebb állatokat.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falvakba jártak búcsúba:
Damonya – Vendel-napi
Sajtoskál – Péter-Pál
Répceszentgyörgy – Szent György
Bő – Imre herceg
Ölbő – augusztusban
Szeleste – -II-
Gór – szeptemberben
Hegyhalu – -II-

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Processzióba jártak Vasvárra, Kiscellbe, az I. vh. előtt Mariazellbe.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jártak el idénymunkára az emberek.
A falu határában voltak cukorgyári földek, azon dolgoztak.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Mesterházáról, Bőből jártak dolgozni részesként. Főként az uradalmakba mentek, de a gazdák is fogadtak fel.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Volt, aki kocsikast is csinált, de csak saját használatra.
====b) vesszőkosarakat====
Nem
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen, zsombort, de csak saját használatra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Kötöttek söprűt, vékát, kópicát, méhkast, kefét, szintén saját felhasználásra.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az edényeket a vásárokon vették. Talán őrségi fazekasok csinálták.
Kumetes szekerekkel hozták a faluba a cserépedényt. Rongyért, vasért is árultak. „Fejér edényt, rossz vasért Muki szekerén, Muki meg a bátyja ül a tetején”
Rábakovácsiból hordták szekéren.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorköszörűsök, drótos-tótok járták a falut.

====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Borgyus zsidók, tyukászok, drótos-tótok.
====d) Mit árultak? ====
A tyukász baromfit, tojást vásárolt, a „Borgyus zsidók” állatokat vásároltak, továbbá edényt, üstöt foltoztak, drótoztak, ollót, borotvát éleztek, meszet árultak

===1.17. A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A környéken nincs szőlőhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== Két működő temető van, az egyik a damonyai részen, a másik a csernelházin. A „régi temető” É-ra kb. 1,5 km-re van a falutól. Ide már a 20-as években sem temetkeztek, néhány éve a megmaradt sírköveket elszállították és a területet felszántották.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A falu határában szántottak ki római-kori síremléket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu búcsúja júniusban van (Jézus szive).
Egyéb fogadott ünnep nincs.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két-három levelű boronát használtak túlnyomórészt.
Általában lófogatja volt a gazdáknak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Volt néhány öregember, aki még jobbnak tartotta a kézit.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte már mindenki géppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az „a” és a „c” fajtát egyaránt használták. Az „a”-t kaszagráblának vagy gráblás kaszának hívják, de itt csak két ága van. A „c”-t kaszatakarónak vagy csapónak hívják és pillangósok kaszáláshoz használták.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kézi kaszálásnál mindenki használta a kévekötőt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet.
2 láb volt egy kereszt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú keresztből állt. „Kimennyit hordott össze”: milyen volt a termés.
Nem kepében, hanem keresztben számoltak.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm hosszú volt a csép nyele.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A csépelésnél „összesegítettek” egymásnak.
A II. vh. után már részescséplők voltak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták be, volt már néhány helyen elevátor.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Haldinát nem termeltek sosem. ű

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háború (II.) után volt aki eke után vetette, de sohasem terjedt el. ű

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálták a füvet, a rendet „elverték”. (A pillangósokat renden hagyták.) Amikor a teteje megszáradt, „megbörzögették” (felrázták). Ezután összeboglyázták. A boglya egy éjjel „aludt” kinn, aztán lehetett behordani. ű

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szalmát általában pajtában tárolták.
Vasvillával, bakszekéren, puttonykosárral hordták az istállóba. ű

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Vonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Kisebb gazdák, akiknek nem volt elég szalmája, gyűjtött csalitot, egyébként nem jellemző.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Kizárólag tartóláncot használtak. Kumetot, nyaklót csak az uradalomban. (1,3,4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret mezőgazdasági munkára használták.
A kocsit csak személyszállításra. Kiskocsi, parádés, kocsi, hintó.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú oldalas szekérrel szállították.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Néhányan használtak saroglyát. Ez egyenes volt.
Egész rövid saroglyát használtak elől lábtartónak. Ez enyhén ívelt volt. Csak a II. vh. után tettek hátra saroglyát.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kocsikast egyet használtak, csak személyszállításhoz tették fel. Betakarításhoz subert használtak.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évente legalább kétszer kellett patkolni.
A jármos marhákat patkolták. Az első lábaira félpatkót tettek.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee
====b) terelik jobbra ====
Hikk
====c) és balra====
Hejsz

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca
Coci
Coca-ne

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi
Pi-pi-ne
Ne-ne-ne

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Morzsi, lee
Nevén.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendert és lent csak nagyon régen termeltek, az ő nagyszüleik.
Ismét csak az 50-es években kezdtek termelni.
Kendervágót, tilót, gerebent használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” fajtát használták.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

Soha nem voltak elkülönülő házcsoportok. A falu mindig ezen a helyen állt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona, sem sövényfalu házról nem tudnak.
Csak tömésházak voltak a faluban. Később ezt náddal „bevágták”.
Ilyen ház ma is van néhány.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhákat elbontották.
Kemencéket raktak, a kéményt a fal mellé.
Az 1800-as évek végén voltak még füstöskonyhák.
Zárt kéményt a 20-as évek óta építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házaknál nyitott folyosóról nyílt a bejárati ajtó a konyhába. A konyháról nyílt a szoba. A kamra nyílhatott a folyosóról is, de általában már ez az ajtó is a konyháról nyílt.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A régi házak mind keresztmestergerendások voltak (a tömésházak).

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Régen, talán száz éve” építették a rakott sparhelteket.
Az 1910-20-as években építették be őket.
40-50 éve még sok volt a faluban.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 40-es években kezdték építeni a „kockaházakat”.
A 30-as évek óta nem épülnek egysoros házak.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem igen emlékeznek már rá.
„Bubos” még volt a nagyszülők házában.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemence a padló szintjére épült.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták elkülönültek a háztól. Téglalap alapu „egyenes” pajták voltak.
Legtöbbször lábra építették, a láb gyakran volt téglából.
A pajta végén „leeresztő”, pajtafia volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek ilyen villára.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát sem egészben, sem lereszelve nem tettek el. Levermelték, mint a krumplit. Általában állati tápláléknak használták.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát lereszelve tették el.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években még sütöttek kenyeret háznál, a 60-as években szűnt meg véglegesen.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Volt aki teknőben tárolta a kenyeret.
Mindhárom kenyértartó előfordult a faluban.
A „c”-t tartják a legrégibbnek.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt.
Fületlen és egyfülü változat is volt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették fel.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, kölest emberi tápláléknak nem használták.
Kukoricából készítettek gáncát (sterc), kását.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek.
Húsvétkor a kemencében vert perecet sütöttek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A megkérdezettek gyerekkorában nem ettek gyakran lecsót. Nem is volt sok paprika, paradicsom. A II. vh. után terjedt el a lecsó fogyasztása. 10-15 nagyobb paprikához 2-3 paradicsomot, egy közepes vöröshagymát számítanak. Nagyon gyakran tojást ütnek rá. Szokás tejföllel leönteni.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen paradicsomot, paprikát a 40-es évektől esznek. Előtte nem igen termeltek.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, beiglit.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-as évek végén még ünnepnap is hordták a férfiak a gatyát, de hétköznapra a 40-es években is felhúzták.

====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A múlt században született asszonyok életük végéig szoknyában, rékliben jártak.
Az 50-es években még hordták az idős asszonyok.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak fontak otthon.
A faluban nem volt takács, más falvakba vitték megszövetni.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt szigorú szokás, de „nem volt divat a hajadonfő”.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évek végéig az ágyak egymás végébe voltak téve, azóta (most is) egymás mellett vannak.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt farsangkor, tavasszal (főképp Húsvétkor) tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön, Adventben nem volt szokás.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A legtöbb esküvőt hétköznap tartották (kedd, szerda, csütörtök).
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom mindig a lányos háznál volt. Másnap a férfi házánál is volt egy kis eszem-iszom azok számára, akik elkísérték az új asszonyt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Délután tartották az esküvőt, estefelé kezdődött a lakodalom. Ekkor volt a vacsora. Éjfél után újra terítettek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as években szinte kizárólag vendéglőben tartották a lakodalmat.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 60-as években terjedt el a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfény, vendéghívó hívott a lakodalomba néhány nappal az eksüvő előtt. Ekkor azonban már mindenki tudta előtte, hogy ki lesz hivatalos.
====b) 1930 körül: ====
A vőlegény-menyasszony hív. Meghívó-kártyával is hívnak. Ebben az esetben általában csak az esküvőre mennek el a meghívottak.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészeket Bükről, Csepregből hozták.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, kontrán, bőgőn, sípon és cimbalmon játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6-7 tagú volt a banda.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A 60-as évek végétől jött be a tangóharmónika.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A faluban két korcsport is járt lucázni. A gyerekek reggel, a legények este. A gyerekek kis csutak szalmát vittek magukkal, a legények egész bálákat bontotak meg, beszórták vele az egész udvart. Megesett, hogy egész szekereket szétszedve felvittek a háztetőre, majd ott újra összerakták.
A gazdaasszony a szalmát a tyúkok, marhák alá tette.
Tíz évvel ezelőtt a gyerekek mér eljártak lucázni.
„Luca-luca kitty-kotty
Tojjanak a tiktok, ludtok!
Jó üllősek legyenek, ha kikelnek bizsegjenek!
Teheneik jó fejősek legyenek!
Annyi tojások legyen, mint égen a csillag!
Annyi csirkéjek legyen, mint égen a fűszál!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda!
Olyan hosszú kalbászok legyen, mint a falu hossza!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányuknak akkora foga legyen, mint a törekrugó grábla!
Akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora feneke legyen, mint a kemence szája!
Fejszéjek, furojok úgy megálljon a tövibe,
Mint a szálfa a tövibe!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony első napján szoktak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 40-es években még élt a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények jártak regölni.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttünk-eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani?
Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem.
Amott keletkezik egy sebes folyóvíz,
Körülveszi zöld selyem pázsit
Azon legelészik csodaféle szarvas
Csodaféle szarvas ezer ága-boga
Ezer misegyertya gyulladva gyulladjék
Altatva aludjék
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Itt is mondanának egy szép e leányt,
Kinek neve volna ... volna
Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem.
Ott is mondanának egy szép legényt,
Kinek neve volna ... volna
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Regöljük a gazdát vele az asszonyát
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Szegen van a zacskó, tele van huszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.
Sütik a malacot, érezzük a szagát,
Haj de jó volna, ha nekünk adnák a hátsó combját!”

Ünneplős viseletben voltak. Később tangóharmónika is csatlakozott hozzájuk.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Egy-két öreglegény mindig volt, de ez nem érte el a lakosság 1 %-át.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

A tejesfazék fülénél volt egy kereszt.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
A csepregi fazekas készítette.

===4.12===

====Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

Nem volt ilyen szokás.
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcot húztak (papírkartonból maguk készítették), kifordított nagykabátot terítettek magukra, a kezüket bekormozták. Derekukon, kezükben lánc volt. Bementek a lányos házakhoz, ha sikerült megfogni egy-egy lányt, még meg is kötözték. Nem beszéltek, nehogy felismerjék őket. 2-4 legény járt egy bandában. A 40-es évekig élt a szokás.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Volt betlehemezés a faluban, de idegen gyerekek csinálták.
A 30-as években már elhalt a szokás.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Kankus!
Elvisz a Mikulás!

===4.17. Diódobálás ===
====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

Nem volt ilyen szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert szivott fel a hold.

[[Kategória: Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Damonya]]
[[Kategória: Geresd]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Locsmánd]]
[[Kategória: Mariazell]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Ölbő]]
[[Kategória: Rábakovácsi]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Répcevis]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szeleste]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Zsira]]

Cserszegtomaj

2014-03-26T15:23:20Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Cserszegtomaj, 1989. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Cseh Imre, 1926.
|-
| Meisl Lajosné, 1906.
|-
| Németh Gábor, 1917.
|-
| Németh Gáborné, 1922.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Dencs Bernadett
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Valamikor Cserszegtomaj területén erdőség, később szőlőhegy volt. Alatta volt egy tó, így lett a tóról elnevezve Cser-tónak. Már az első házak szétszórtan helyezkedtek el, különösen a cserszegi részen, hegyközség volt. 1945 után lett Cserszegtomajon tanács, addig csak jegyzősége volt Keszthelyen a Georgikon utcában.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Mándli, Mátés Németh Rigó, Haraszti, Mosdósi, Kovács, Ács.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Gyenesdiás, Györök, Vonyarcvashegy, mert ezek is hegyközségek.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem tudnak róla.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Göcsej.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Sümegprága: a betyárokról híres. Tihany: apátságról, visszhangról. Badacsony: borról, szőlőről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Reziek: muffosok. Várvölgyiek (Zsidiek): bicskások.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Igen, Reziről, Várvölgyről, Gyenesről, Karmacsról.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely, Sümeg, Tapolca, Vörs, Balatonszentgyörgy.

====b) Piacra: ====
Keszthely

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Zalaszántó, Bazsi, Sümeg, Keszthely, Gyenesdiás. (1,2,3,4)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Mezei munkára (répát szedni), Keszthelyre. 6 hónapra Taszárra, Lesencére, Rebecnádorra. Bányába Keszthelyre, Kendergyárba.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Okker bányába, intézeti szőlőbe, Várvölgyről, Lesencéről.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====b) vesszőkosarakat====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====c) szalmafonatú edényeket====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====d) szövőbordát ====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.

====e) favillát====

====f) fagereblyét====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====g) faboronát ====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====h) egyebet?====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Sümegen készített cserépedényeket használtak. Vásárban vették.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Halas, meszes, bazárosok, erdélyi asszonyok, drótos. Drótos: Van-e rossz edény? Bádogozni, fenekelni, tepsit csinálni?

====b) Honnan jöttek? ====
Erdélyből
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Drótozok, fótozok.
====d) Mit árultak? ====
Lsd.:a pont.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Igen, Reziben volt a helybeliek közül elég soknak szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

Cserszegen keszthelyieknek volt.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Kettőről.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Igen, Szent Vendel: az állatok védőszentje, október 20. Nagyasszony: augusztus 15. Anna nap.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Nem, csak egyet

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel vetettek, csak a nagyon gazdagoknak volt vetőgépjük.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Gereblyés kaszacsapót használtak, és hajmókot is, de ennek a neve hajtovány volt.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem, a sarlót nem lehetett beletenni.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

6-10 keresztet szoktak rakni a föld, illetve a fogat nagyságától függően.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Kepe: keresztek összerakása. Meghatározatlan számú keresztből állt.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

140-150 cm körüli nagyságú volt.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Nem járt állandó csapat, csak kölcsönbe jártak egymáshoz.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Villával vagy petrence rudakon.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Nem volt hajdina termelése.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A II. világháború után.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás, összepetrencézés ágylásba, boglába hordták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, bakszekéren, kosárban.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszegek

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, különösen a gyümölcs- és az erdei fák levelét. A diófáét nem, mert azt megették az állatok.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Csak akkor, ha az egyik állat gyenge volt.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekér: amit a marhák húztak.
Kocsi: amit a lovak húztak.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

3-4 m körüli hosszúságú volt.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Csigával, kötéllel, lapickával.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Mint kosár olyan volt, csak a háta volt négyszögletes.
====b) Használtak-e kettőt is?====

n.a
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Csak akkor, ha elvásott a külső körme.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, hijje!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajde!
====c) és balra====
Balra: Hijde!
Csak a gyerekeknek használták a becce kifejezést.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne…

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi, pi, pi…

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

A nevét mondják.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem volt kender és len termesztés.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A b) típusú ferde rokkához hasonlót.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt, de Cserszeg amúgy is elég szétszórt település volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1940-50 körül, de inkább pincék voltak boronából. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Egy részét a falba rakták, a másikat a falon kívül.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Külön bejárata volt mindegyiknek, de csak a konyha és a kamra nyílt az udvarra, illetve a pitvarba.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Igen, ha igaz a Bolla Ferencéknél még mindig megvan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Kb. 1921-25 körül.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

1930 körül kezdtek kocka alakú házakat építeni.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyha padlószintjére.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Kiugró középrészes nem volt, de L alakú igen. A legelterjedtebb az egysoros pajta volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem használtak fazékkiszedő villát.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem, csak leszelve, illetve legyalulva.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem, csak leszelve, illetve legyalulva.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

1950-60 körül.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A b) formájúhoz hasonlót.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Igen, két füle volt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem volt hajdina termesztés.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Nem.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Fonottat, kuglófot.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Zsíron megpirítják a hagymát, majd ezen megpuhítják a paprikát és a paradicsomot, majd mikor megfőtt, belekeverik a főtt rizst.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Már gyermekkorukban is ettek.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Aprósüteményeket, linzereket, mákos- és diós kalácsot, beiglit, kőtt rétest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====

Már nem emlékeznek, hogy hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az idősebbek még most is derekas szoknyát viselnek.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Nem.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt kötelező.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Nem volt szokás, inkább egymás után rakták az ágyakat.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang idején.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többi évaszakban.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a vasárnap.
====b) 1930 körül: ====

1980 körül a szombat.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét fél házánál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A menyasszonyéknál volt az ebéd, a vőlegénynél a vacsora.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kultúrotthonokban.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Most már nagyon kevesen tartják háznál inkább kultúrotthonokban.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vőfények hívták meg a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====

1980 körül a szülők ill. az ifjú pár. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeli cigány zenészek voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszerek: hegedű, kontra, cimbalom, bőgő.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

A tangóharmonika csak a háború után 1940-45 körül terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen, nagyon régen december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A szövegére már nem emlékeztek, csak arra, hogy aszalt gyümölcsöt szoktak érte kapni.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem emlékeznek, hogy lett volna regölés.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Aszalt gyümölcsöt, süteményeket szoktak a gyerekek csizmájába tenni.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Angyal, 2-3 pásztor, 1 Dado, Szűz anya, Szent József.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel, a barmok és az állatok védőszentje.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Farkassal, radóval, manóval, ördöggel.
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem, csak pározni szoktak karácsonykor.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Sarlót, Sziklás hegyet.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Badacsony]]
[[Kategória: Balatonszentgyörgy]]
[[Kategória: Bazsi]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Gyenes]]
[[Kategória: Gyenesdiás]]
[[Kategória: Györök]]
[[Kategória: Karmacs]]
[[Kategória: Kendergyár]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Lesence]]
[[Kategória: Rebecnádor]]
[[Kategória: Rezi]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Sümegprága]]
[[Kategória: Tapolca]]
[[Kategória: Taszár]]
[[Kategória: Tihany]]
[[Kategória: Várvölgy]]
[[Kategória: Vonyarcvashegy]]
[[Kategória: Vörs]]
[[Kategória: Zalaszántó]]

Csesztreg

2014-03-26T15:22:42Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csesztreg, 1986. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Zsuppán János, 1921. Csesztreg, Rákóczi u. 101.
|-
| Zsuppán Jánosné, 1921. Csesztreg, Rákóczi u. 101.
|-
|Kulcsár István, 1947. Csesztreg, Petőfi u. 12.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Hóborné Koller Györgyi
|-

|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu Árpád-kori település. A faluban a Mihomi hegyen vár is állt. A török elől ide menekültek a környéken élők. Jobbágyközség volt, a Bánfyak birtoka. Csesztreg mezővárosi rangot kapott. 1625-ben a Bánfy család kihalása után a falu Nádasdi cseléd birtoka lett. Ekkor 34 jobbágycsalád lakta a falut. Ezek kései leszármazottai ma is a faluban élnek.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Kovács, Pirka, Szabó, Zsuppán, Varga, Nagy, Borosán, Balázs, Balazsér, Ferenc, Kiss, Tóth, Kenyeres, Bagó, Csóbor, Domonkos, Fentős, Hóbi és Hermán család.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluban nagyobb számmal települtek be, és nem élnek itt más nemzetiségű családok.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A faluból három család költözött el 1700 után Horvátországba, a Szerémségbe.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

A csesztregiek egyik falut sem tartják magukéhoz hasonlónak, viszont a szomszédos faluval, Zalabaksával évtizedek óta rivalizálnak.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Úgy vélik, hogy falujuk az Őrség széle. Göcsejtőlk és Hetéstől is elhatárolják magukat.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

A falubeliek Göcsejről, Hetésről és Őrségről tudnak. Göcsejhez a római úttól keletre eső falvakat sorolják, az Őrség határa Burgenlandtól Hetésig tart, Hetéshez sorolják Reszneket, Bagladot, Lendvajakabfát, Novát és a „házá”-ra végződő falvakat.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak híres községekről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A csesztregiek nem tudnak arról, hogy a falujuknak lenne csúfolódó neve és más községet sem ismernek ilyen névről.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Régen a csesztregieket a falun kívül elsősorban Kerkakutasról választották maguknak házastársat. Az innen való párválasztás gyakori volt. A más, főleg a szomszédos községekből való párválasztás csak szórványos volt.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Csesztregen régen évente 5 állat- és kirakodóvásár volt. Az itt élők 1945-ig Zalalövőre, Szentgyörgyvölgyre, Rédicsre és Zalabaksára mentek vásárra.

====b) Piacra: ====
A faluban piac nem volt, piacozni sem mentek sehová.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár. Ide Nagyboldogasszony napján mentek. Egy-egy ilyen alkalom három napig tartott. Ebből két nap az oda- és visszazarándoklással telt el. 1945 után ezek az alkalmak ritkultak, inkább csak az öregasszonyok látogatják a vasvári búcsújáróhelyet. Az utazás már nem gyalog, hanem járművel történik.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Régen 6 hónapig tartó mezőgazdasági munkára szegődtek el az Eszterházy herceg uradalmaiba (Lentikápolna, Rédics, Nyakasházi major). Tavasztól őszig dolgoztak itt. Számuk nem volt jelentős az 1200 fős községből alig 100-an vállaltak summásmunkát.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem jöttek más községekből.

===1.14.1 Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban eszközöket, szerszámokat? ===
Eladásra nem készítettek használati tárgyakat. Saját használatra készítettek, kivéve favillát.
====1.14.2 Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

A favillát Szenterzsébethegyről szereztek be.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Velemérben, Gödörházán és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak. Ezeket a Csesztregen megtartott állat- és kirakodóvásáron vették meg.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések, meszesek, fazekasok, paprikások, tyukosok,
====b) Honnan jöttek? ====
Kerkatkutasról, Körmendről, Sümegről, Velemérből, Szentgotthárdról, Gödörházáról és Magyarszombatfáról.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

Szövőszék alkatrészét árulták. Egyébként aminek hívták őket.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Lenti és Kerkateskánd határában voltak és vannak szőlői. Ezeknek a kis hegyeknek a területe 200-600 négyszögöl között van.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

A helyi szőlőhegyen nincs más faluból való gazdának birtoka.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Három temető van. Nevük nincs. Egy temető van a templom körül, egy a község szélén és egy izraelita temető van a „Kövecsesben”, amely szintén a falu határában található.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

Nagyobb tömegben előkerült emberi csontokról nem tudnak

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Csesztreg fogadott ünnepe a Jégverés volt. 1850 körül jégeső verte el a határt. Az elemi kár megismétlődése ellen lett ez a falu fogadott ünnepe. Ma már nem tartják.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez két egymáshoz erősített boronát használtak. Ennek a használata kizárólagos volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között a közepes gazdaságokban csak kézzel vetettek.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Nincs.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Aratáshoz kaszacsapót használtak, amit itt takarítófának mondanak. Ez az eszköz ezen a területen 1870 óta ismert.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Kévekötőfát a faluban nem használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

A mezőn 21 kévét szoktak egy keresztbe rakni. 2, 4, 5 vagy 10 keresztet szoktak egybe rakni, ez alkotott egy kepét. A kepét alkotó keresztek száma a föld szélességétől függött.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Az összerakott kereszt volt a kepe. A kepe meghatározatlan számú keresztet jelentett. A termés mennyiségének meghatározására a kepét nem használták.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

165 cm.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között a gépi csépléshez a gépészt és az etetőt kivéve a gazda állított munkásokat. A munkások a rokonság és a szomszédság köréből verbuválódtak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A szalmahordás módja: Ha a kazal közel volt a táblához, akkor a szalmát villával adogatták a kazalra. Ha távolabb esett a tábla szélétől a kazal, akkor a szalmát rendbe rakták és úgy hordták el a kazalhoz. Ez a fajta kazlázás általános volt.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A hajdina termelése az 1950-es években szűnt meg teljesen.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után barázdába történő vetése 1940-ben kezdődött és 1945 után vált általánossá.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

A szénaszárítás menete: A kaszálás hajnali 3 órakor kezdődött és 9-10 óráig tartott. Délután a rendet elterítették. Másnap a szénát összerakták petrencébe. A petrencét harmadik nap újra szétterítették. A szétterített petrencét kétszer-háromszor megforgatták. A megszárított szénát pajtába gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

A kazalból a napi száraztakarmányt szénásruhába hordták az istállóba. Ez egy lepedő nagyságú ruha volt. Ez a fajta szénahordás régen általános volt. Az öreg gazdák ma is így hordják a szénát az istállóba.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Küllők

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán.
====c) Melyik évszakban?====

Csak tavasszal használták.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A rajzos mellékletből a 2. számút.
A ló befogásánál 1930 körül alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot.
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Csak a szekér szót használták. Pl. teherhordó szekér, lovasszekér, tehenesszekér, szénásszekér.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A sukkot nem használták. A szálastakarmányt szállító szekér hossza lovak után 5 m, tehenek után 4,5 m.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján kötelet használtak. Elől hosszúláncot használtak.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

A lovasszekéren nem volt saroglya. A csesztregi gazdák kocsikast használtak.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

Kettő szekérkast használtak. Egyet elől, egyet hátul.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarhának csak tehenet fogtak be. Patkoltatni ritkán szokták ezeket. Ősszel szüret előtt és tavasszal a tavaszi munkák előtt.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Fejőke, fejke.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na-a-a!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hikk!
====c) és balra====
Balra: Hakk! Hóha!
A becce nevét nem használták indításhoz.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi ne!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevéről szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

A kender és a len töréséhez kendervágót és lentilót használtak. Ezeket kézzel működtették.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Csesztregen fekvő rokkát használtak.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

A mai község határában nem volt egymástól elkülönülő házcsoport. A községnek mindig itt volt a helye.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

1941-ben bontották le a faluban az utolsó boronaházat. A községben van egy eredeti helyén helyreállított népi műemlékház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

A füstöskéményes házak átalakításakor a kéményt a fal mellé építették. Az 1930-as évektől építettek kizárólag zárt kéményt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi háztípusból már nincs a faluban.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

A faluban nincs keresztmestergerendás ház.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1930-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata. Az első rakott tűzhelyek az 1900-as évek elején készültek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A kockaházak építése az 1930-as évektől vált általánossá. 1960 után nem építettek egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A kérdésben szereplő ház nincs a faluban.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

A faluban volt sokszögű pajta. Ma már nincs.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

A fazékkiszedő villát a fazék egyik fülébe akasztották és úgy vették le a tűzhelyről a fazekat.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Sem tarlórépát, sem káposztát nem savanyítottak egészben.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A kenyér házi sütése 1960 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csesztregen csillagos formájú kenyértartót használtak.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdina- és kölestörő ütője. (rajz)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Kását nem készítettek.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Húsvétra és karácsonyra az alábbi töltetlen kelttésztákat sütötték: fonott kör alakú tésztát: ezt perecnek hívták, ilyet kenyérsütéskor is készítettek. Sima kör alakú tésztát: ezt a karácsonyi és a húsvéti ünnepi asztalra került.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

1940 után készítenek gyakrabban lecsót. A paprikához sok hagymát és kevés paradicsomot adagolnak. Mostanában a krumpli használata mellett a rizs vált általánosabbá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

1930 óta fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. Az idősebb generáció a paradicsomot nyersen ritkábban fogyasztja.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Régen a karácsonyi ünnepi asztalra perec és kalács került. Ma is piskóta és a különböző krémes sütemények elterjedése az általános.

===3.22. Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?===

A férfiak ünnepre nem viseltek széles gatyát felsőruhaként.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az asszonyok az 1930-as évekig viseltek általánosan derékban rögzített szoknyát.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az asszonyok az 1930-as évekig szőttek vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

1930-ig volt kötelező az asszonyoknak az utcán is fejkendőt viselni. Az öregebbek még ma is hordják.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az 1960-as évekig szokás volt a hálószobába a két ágy párhuzamosan egymás mellé állítása.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Az 1910-es években a legtöbb esküvőt karácsonytól húshagyó keddig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Nyáron, ősszel és tavasszal nem voltak esküvők.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül az esküvők tartásának hagyományos napja a vasárnap volt.
====b) 1930 körül: ====

1960 körül a szombat lett.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmakat a lányos és a fiús háznál is megtartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Két egyenrangú főétkezés volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Este 8-9 órakor a lányos háznál, éjfél után 2 órakor pedig a fiús háznál. Mindkét helyen a főétkezés a szülők és a közvetlen rokonok résztvettek.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmakat részben otthon, részben a vendéglőkben, kultúrházakban tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Ma már gyakoribb a nem otthon tartott lakodalmak száma.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül egy héttel az esküvő előtt pántlikás kalapot öltő vendéghívogató járta végig azokat a családokat, akiket a gazda meg akart hívni a lakodalomba.
====b) 1930 körül: ====

1980 körül az ifjú pár személyesen hívta meg a közvetlen rokonokat, barátokat. Jó ismerősöknek postán küldték el a meghívókat.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalmakban a szándékolt cseréptörés szokást nem ismerték.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmakban helybeli cigányzenekar muzsikált. gyakori lett az „idegen” zenészek meghívása.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar tagjai hegedűn, nagybőgőn és cimbalmon játszottak. Az 1960-as évek második felétől
gitáron, dobon, zongorán játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 5-6 főből állt. Az 1960-as évek második felétől a zenekar tagjainak száma 3-4 fő lett.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonikán nem játszottak.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás szokás volt. December 12-én.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Este a falu fiataljai titokban szalmát, tollat szórtak el a gazda portáján. Szekereket toltak el a pajtákból. A gazda házába nem mentek be. 13-án reggel a köszöntőt a gyerekek mondták.
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Ha nem adnak szalonnát
Levágom a gerendát.
Luca, Luca három, a szalonnát várom.”
Ez a szokás ma is él.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

A faluban nem voltak és nincsenek %-os arányban kifejezhető öreglegények.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az X-el díszített tejesfazék nem ismert.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
A szokás ismeretlen.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
A szokás ismeretlen.
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Miklós napon különleges szokás nem alakult ki. December 5-én a gyerekek kitették az ablakba a cipőjüket, amibe virgácsot, cukorkát, palavesszőt raktak a szülők.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szokása nem volt és nincs is a faluban.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

A betlehemes játék szokása nem volt és nincs is a faluban.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elküldelek Szenterzsébetre szógáni!

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban a múltban sem láttak semmilyen alakot.

[[Kategória: Baglad]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Gödörháza]]
[[Kategória: Hetés]]
[[Kategória: Kerkakutas]]
[[Kategória: Lendvajakabfa]]
[[Kategória: Lentikápolna]]
[[Kategória: Magyarszombatfa]]
[[Kategória: Nova]]
[[Kategória: Rédics]]
[[Kategória: Resznek]]
[[Kategória: Szenterzsébethegy]]
[[Kategória: Szentgyörgyvölgy]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Velemér]]
[[Kategória: Zalabaksa]]
[[Kategória: Zalalövő]]

Csipkerek

2014-03-26T15:22:17Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csipkerek,1990. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Semperger Imre, 1912. Csipkerek, Kossuth L. u. 35.
|-
| Semperger Imréné Kupi Matild, 1924. Csipkerek, Kossuth L. u. 35.
|-
| Bősze Ferenc, 1921. Csipkerek, Kossuth L. u. 58.
|-
| Bősze Ferenncé Vörös Mária, 1923. Csipkerek, Kossuth L. u. 58.
|-
| Balogh Józsefné Sipos Terézia, 1904. Csipkerek, Petőfi S. u. 19.
|-
| Zsankó Gyula, 1905. Csipkerek, Petőfi S. u. 37.
|-
| Zsankó Gyuláné Mesteri Erzsébet, 1924. Csipkerek, Petőfi S. u. 37.
|-
| Németh Józsefné Vörös Mária, 1901. Csipkerek, Rákóczi u. 92.
|-
| Hodvogner Jánosné Kondora Ilona, 1902. Csipkerek, Rákóczi u. 91.
|-
| Mogyorósi Józsefné Vörös Julianna, 1912. Csipkerek, Rákóczi u. 86.
|-
| Tőke Józsefné Németh Mária, 1926. Csipkerek, Rákóczi u. 92.
|-
| Sipos Péterné Sipos Mária, 1915. Csipkerek, Rákóczi u. 105.
|-
| Ekker Lászlóné Németh Ilona 1922.Csipkerek, Rákóczi u. 83.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Hajba Sándor
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Vándorárusok jártak erre, s a szekérkerékre rátekeredett a csipkebokor (rákerekedett). Erről nevezték el a falut Csipkereknek.
Csipkebokros kerék. Csipkebokros, csádés utcája volt régen, s a vadrózsák ágai rátekeredtek és bekötötték a szekerek kerekeit. Így lett csipkéskerék, abból Csipkerek.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Bősze, Káldi, Kondora, Hettinger, Rodvogner, Németh, Kovács, Scherman, Semperger, Dóka, Szabó, Weidinger, Baumgartner, Artner, Sipos, Pehm, Zsankó, Vörös, Ekker.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nagyon régen németek, de hogy honnan, nem tudják. Valószínűleg Egervölggyel egyidőben az 1700-as években telepedtek ide is. A viszonylag sok régi német eredetű családnév erre utal.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem tudnak. Az 56-os forradalom idején Nyugatra ment 6-8 fő.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nem tudnak hasonlót.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Hegyháti falu.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Kemenesalja: Celldömölk és környéke.
Rábamente: Rum, Ikervár és környéke.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Széplak a cigányairól. Nagytilajban lakik egy híres fafaragó. Csehimindszent Mindszenty faluja.
Zalaszentgrót templomáról, Inecintinus-képről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csipkerekre:
„Há vótatok? Tököt lőnyi a csipkereki búcsúra.”
„Csipkerekbe tökös-mákos réteses búcsú van.” (Mert az volt az általánosan sütött sütemény búcsúra.)
„Csiépkerek eliégett a riétezs viége.”
„Csehi, Mindent összepesszent, a Csipkerek meg odaröhhent, ha ez ott nem lett vóna, Isten tuggya, mi lett vóna.”
„A csipkerekiek prószások.” (Sokszor sütöttek kukoricamálét).
Szemenyére¬:
„A szemenyiek észérek.” (Kapzsik, kaparkodók.)
„A szemenyiek kalapáccsal mennek krumplit szedni.” (Hogy meg tudják különböztetni a krumplit a kavicstól.)
„A szemenyiek laskások.” (Mert amikor munkába mentek uradalmakba, otthon mindig laskát sütöttek nekik.) Egervölgyre:
Ha megkérdezték az egervölgyi embert tavasszal: „Mi van a tarisznyában?” Ez válaszolta: „Kenyerem héjjastu, bocskomor szijjastu.” Ha ősszel kérdezték: „Mi van a tarisznyába?” Így felet: „Sunka és bor.” „Tavasszal szegin Nimetfalu ősszel gazdag Egervölgy.”
Kámra:
„Kám, sároskám.”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Igen. Csehimindszentről, Oszkóból, Szemenyéből, Hosszúperesztegről, Egervölgyről gyakrabban, Baltavárról, Mikosszéplakról ritkán.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rum augusztus 10., Vasvár március 15., szeptember 29., november 15., Vásárosmiskére, Hosszúperesztegre március 4., Sárvárra október Simon-Júdás vásár, Jánosházára november Lipót vásár, Zalaszentgrótra Húsvét, Karácsony és Gergely vásár, Pacsára, Nagykapornakra, Sümegre.

====b) Piacra: ====
Vasvárra minden szerdán, Szombathelyre kedden, pénteken (rengeteg cseresznyét és szőlőt vittek eladni. Zalaszentgrótra csütörtökön, Sárvárra hétfőn.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csehimindszentre Mindenszentekkor, november 1. Egervölgyre Szent Miálykor, szeptember 29. Szemenyébe Szent Vendelkor, október 20. Csehibe Szent Antalkor, június 15. Oszkóba Szent Györgykor, április 24. Alsóújlakra István királykor, augusztus 20. Hosszúperesztegre István királykor, augusztus 20. Mikosszéplakra Mária neve napján, szeptember 12. Régen volt a csipkereki szőlőhegynek is búcsúja, Szent Lénárd november 6., de ma már nem tartják meg.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümegre június 24. Jézus Szíve búcsú. Szeptember 12. Mária neve napja. Vasvárra augusztus 15. Nagyboldogasszonykor és szeptember 12. Egyházashetyére június 24. Jézus Szive búcsú. Celldömölkre (Kiscellbe szeptember 12. Mária névnapján. Búcsúszentlászlóra június 27. Szent Lászlókor és szeptember 12-én Mária nevenapján.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Csipkerekhez nem tartozott uradalom, nagygazda is csak néhány volt a faluban. Ezért a munkába járás nagy mértékű volt. Aratómunkára: Martonfa, Zsédeny, Bakófa, Nagygecseny, Potypuszta és Rózsamajor uradalmaiban. Summásmunkára: Kenyeri, Jánosmajor, Keléd, Hermán, Rum és Haraszti uradalmaiba, de jártak Somogy és Baranya megyékbe is. Cséplőmunkára: Csipkereken kívül pl. Csempeszkopácson. Erdőmunkára a Hercegerdőben (Farkaserdőn). Mezőgazdasági cselédnek is mentek Rózsamajorba, Nagygecsenybe. Szolgálni cselédlánynak Budapestre sokan mentek. De mentek Zalaszentgrótra, Szombathelyre is többen.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem, nem volt munkalehetőség. Gyár nem volt, s nagybirtok sem tartozott a faluhoz.

===1.14. a) Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban: ===

====b) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Zalából hozták szekérrel. Tőlük vették és vásárokon.
Sümeg környéki gerencsérek, Reziek hozták a faluba.
Oszkóból Máricz és Magyar nevezetű gerencsérek is hozták, szintén szekérrel.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Esernyőjavítók kb. 1950-ig. Edényfoltozók kb. 1945-ig. Tűzkőárusok Paprikaárus 1945-ig. János bácsi, a trencsényi drótos, Drótostót, Meszesek, zsemlések, Kolbászosok , Üvegesek, Köszörűs, Tikászok, Rongyos zsidó, tollas zsidók, Gubacsos
====b) Honnan jöttek? ====
Rábadhídvégről, Szegedről , Sümeg környékéről, Vasvárról, Türjéről a Lang és Vértesi cégtől
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

Hetenként egyszer vágómarhát, kisborjúkat is vásároltak. Rongyot, tollat gyűjtöttek, cserébe cserépedényeket, gyerekjátékokat adtak. Gubacsos a tölgyfa gubacsot vásárolták meg a II. világháború végéig. Esetenként anyarozsot is vásároltak.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem voltak. Mostanában a Szajki-tavak közelsége miatt 5-6 szombathelyi lakos vásárolt itt szőlőhegyet, amelyre kis víkendházat építettetek.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egyről, ezt most nagyobbították.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Marhavész utáni fogadott ünnep november 6. Szent Lénárd tiszteletére kápolnát is emeltek, amely eredetileg a főutcán volt. A 60-as években lebontották és a temetőben építették újjá. (1,2,3)
Egyszer régen, május 20-án elfagyott a szőlő. Azóta fogadalomból Szent Péter és Pál napján, valamint Sarlós Boldogasszony napján a szőlőben nem volt szabad dolgozni. Dögvész miatti fogadalom: Szent Vendel napján nem szabadott befogni (október 20.) „nehogy elvigye az állatot Szent Vendel”. November 29-én szentségimádás van. Fogadott ünnep azért, mert a falu menekült a II. világháború borzalmaitól. (6,7,9,12,13)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Két levelű boronát lovak után általában. Marhák után a farámás, egylevelű volt általános. Három levelűt nem használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Két-három vetőgép volt csak a faluban. A kézi vetés volt általános.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

a) nem volt
b) kevesen
c) sokan
Ezek nagyon régóta ismertek.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Általánosan használták, nagyon elterjedt volt. Szilvafából készült a legjobb kötőfa.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

20 kévét. Két láb volt egy kereszt. Egy lábba 10 kéve került, itt inkább lábban számlálták. 2-4-6-8 kereszt összekapcsolva a kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Ismerik. Meghatározatlan számú kereszt összessége. Termésmennyiséget nem jelöl.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

A megmért csép nyele 130 cm, hadarója 70 cm.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Állandó cséplőcsapat volt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Mindig csak nyárssal.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Az I. világháború előtt még termeltek, de kevesen. Hogy ételt készítettek volna belőle, arra senki sem emlékszik.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A 20-as években kezdődött és a 30-as években lett általános.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Lekaszálták a rétet. A vastagabb rendeket még kaszálás után széjjelszórták (kaszával). Általában jó idő esetén a lekaszált fű egy napig renden száradt, utána villával szétszórták, s jó idő esetén lehetett is már boglyába gyűjteni. A boglyába rakott széna még 2-3 napig kint volt a réten „hadd forrja ki magát” (hadd száradjon meg jól), aztán kazalba vagy a pajtafiába hordták. Esős idő esetén annyiszor forgatták, teregették, rakták össze – ilyenkor gyakran csak petrencébe – ahányszor szükséges volt. Szárítóállványt nem használta.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, ritkábban nagy kosárral, burittóval vagy szekérrel, az istálló és a kazal távolságától függően.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonyó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, nyakszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg, nyakszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Általánosan igen sokan.
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel és tavasszal is gyűjtötték, száraz időben.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Régtől, mindig.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: teher szállítására használt nehéz alkotmány. Ilyenek: lovasszekér (lószekér), szénásszállító szekér (szénásszekér), marhásfogat (tehénszekér), stb.
Kocsi: könnyű, finoman megmunkált, díszes vasalású, általában festett, személyszállításra használt jármű. Vendégségbe, vásárokra, lakodalmakba mentek rajta. Gazdagabb uraknál alkalmazták parádéskocsist is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

420 cm, de két ló után 500 cm is volt. Vendégoldalt a dombok és mélyutak miatt nem használtak.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Mindig csak kötéllel.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Saroglya: srág. Lovasszekéren, lovaskocsin kettő is lehetett. Az első rövidebbre, a hátsó hosszabbra volt kiereszthető. Tehénszekéren is használtak, ha nem volt suber. Enyhén ívelt volt a srág.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

A szekér belsejéhez igazodott, mintegy kibélelte azt. Használtak, kettőt is, suber helyett. Ülés is volt vesszőből fonva, azt is kasnak nevezték.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Igen. Ha fúrt a lábával, többsör is egy évben, de általában tavasszal és gabonabehordáskor.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
vallásos emberek keresztet írtak a földre a marhák előtt és „A Jézus nevében induljunk!” vagy „Na! Nee! A Jézus nevében menyünk!” – buzdítással indultak munkába.

====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hi!

====c) és balra====

Balra: Nejde!
A kisborjú a becce amíg nevet nem kap. Indítószóhoz nem kapcsolják.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca, ne. Koci, ne. Cocám, ne. Coca gyere.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Ne, ne. Pittye, nee. Pi-pi-pii. Pipém, ne. Kakast pl.: Gyuri, nee.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Esz, le! És névről is: Buksi, Le!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendervágó: tiloló (tiló, tilu), gereben (gyarató). Mindegyik nevet használták. Lent nem termeltek.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) fekvő

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Hegy (kb. 1 km-re a falutól, ma is laknak itt néhánya), Kutyor (kb. másfél km-re a falutól, kb. 30 család lakta, ez is a Hegyhez tartozott), Csapás (kb. 300 m-re a falutól, ma már összeépült a faluval. Önálló falu nem volt egyik sem.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

A falu mindig itt volt. Megemlítettek három lakott területet, amelyeknek egyike sem épült össze szorosan a faluval:

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Boronaházra nem, de sövényházra emlékeznek. Az utolsót 1952-ben bontották le. Boronapince a hegyben még akad, pl. Ekker Györgyé.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

A fal mellé került a kémény. Eleinte mászókémények, de 1945 után már csak cilinderkéményeket építettek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Minden helyiség ajtaja a szabadba nyílt. Ternácra nyíltak, amit itt pitarnak is neveznek.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Igen. Voltak keresztmestergerendás házak tömésfalakon is, hiszen régóta építettek tömésfalu házakat.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Kezdete valószínűleg a múlt század utolsó évtizede, általánossá válását a század első évtizedére teszik.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Kockaházakból csak 8-10 van mindössze. Az egysoros házak építése még ma sem szűnt meg, mert sok a szűk szalagtelek. Ezeknek a szélessége nem elég a kockaház elhelyezésére. L alakú ház (hajtott ház) építése a 30-as években kezdődött, jelenleg is elég sok található belőlük.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem tudnak.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A falba rakott sporhelt mellett a sarokba épült, általában 20-60 cm magasságban. Tehát b) és c) a válasz.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Régen a pajták lezárták az udvart. Keresztbe építették. Általános volt. L alakú pajta nem volt. Leeresztett oldaltoldású pajta volt néhány, ez a rész volt a pelvakutyó. Ez később, a TSZ idején faház lett, mert nem kellett már pelyvát tárolni. Kalabukos pajta volt elég sok. Ma már nincsenek, csak sövényoldalúak a), e) típus.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Fazékkiszedő: Serpenyő alakú, hosszú nyéllel (mint a kenyérsütő lapát nyele. Ezt tolták be, majd húzták ki a kemencéből a fazekat).
Fütővilla: Hosszú, kétágú villa, hosszú nyéllel. E közé fogták a fazekat, úgy húzták ki (a vert perecet is így szedték ki).

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Gyalult káposzta közé ma is savanyítanak meghámozott egész tarlórépát. (Ez itt kerekrépa vagy kerékrépa.) Egy sor gyalult káposzta, egy sor hámozott egész répa került így a hordóba.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egész káposztafejeket is tettek. Most is tesznek, sőt egész káposztaleveleket is.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A TSZ-ek megszervezése és a malmok leszerelése után szűnt meg általános, a 60-as évek elején.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

b)-hez, c-hez hasonlót, csak léces megoldásút.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Egyfülü, sőt kétfülü dongás vajköpülőre is emlékeznek. A köpülő tetején kobak volt. (Ma már nem lelni ilyesmit, mert nemrég minden régiséget összevásároltak.)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem emlékeznek nagyméretű kölestörő mozsárra, így az ütőjét sem ismerik.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Nem készült, nem emlékeznek rá.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Hosszúkás töltetlen kalács. Pusztakalács volt a neve. A szenteltetni vitt kalács kuglóf alakú volt, ún. kugli vagy kubli. A födönsütt pere kelt tésztából volt, kerek alakú, s a kemence alján sült. Kiszedés után a tetejét cukros vízzel kenték meg. A hosszú alakút tepsiben, a kereket kuglófsütőben sütötték. Karácsonykor is, húsvétkor is.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Paprikát, paradicsomot a 20-as évek óta termesztenek, sőt még előbb is. Csak zsírt használtak, olaj nem volt. Lecsó 4 személyre: 1 nagy fej vöröshagyma zsírban dinsztelve, kb. fél kg paprika, negyed kg paradicsom, só. Dúsítani lehet 2-3 tojással, esetleg kolbásszal.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Az 1910-es évek óta.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Diós és mákos kalácsot. A kis Jézuskának üres kalácsot, kuglóf alakút.
Néhány szokás: A karácsonyi asztalra szenteste kaszakövet, gabonafélét (búzát vagy árpát) tettek. Ezt a gabonát karácsony napján kivitték és a kertben adták a tyúkoknak, abba az irányba szórva, amerre akarták, hogy a kotlós vigye majd a csibéit. Nem volt szabad az asztalra könyökölni, mert kelésesek lesznek. Amikor a tehén tőgye gyulladásban volt, ezt a karácsonyi kaszakövet húzogatták meg rajta. A jászol alá szenteste az istállóban fejszét tettek, hogy az állatok olyan erősek legyenek, mint a fejsze.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek ünnepre. A 20-as években még hordták kék köténnyel és nélküle is. Néhányan a II. világháborúig hordták.
====b) Hány szélből készült?====

4 szélből készült, egyik-egyik szára 2-2 szél volt.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A II. világháború után váltotta fel az egyberuha. Az idősebbek kb. 70-ig még hordták. Ma már a legidősebbek sem hordanak.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Asszonyok nem szőttek. 4 takácsmester volt a faluban. Az egyiknek a leányai megtanultak apjuk mellett szőni: Joó Teréz és Gizella. Férjhezmentelükig szőttek, aztán más faluba kerültek.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Az ondolálás kezdte kiszorítani kb. 50 éve, majd a dauerolás szorította ki végleg a II. világháború után.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Szokásban volt „kettes ágy”-nak nevezik, mert van még most is. A jólét szorította ki: a rekamié, a heverők, sezlonok kerültek a kettes ágyak helyett a szobákba az 50-es évektől.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Téli farsangon és ősszel, ádventig.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nem tartottak nagyböjtben és ádventben.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap, mert kötetlen volt a parasztok munkaideje

====b) 1930 körül: ====

Szombaton, mert munkásoknak, alkalmazottaknak hétfőn már munkába kellett állniuk.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Általában a lányos háznál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés a vacsora volt, de éjfél után újra terítettek: sülteket, kalácsokat hoztak. Ekkor már átöltözött a menyasszony menyecske ruhába. De volt két helyen is.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Éjfél előtt a lányos háznál, éjfél után a vőlegénynél. A násznép együttment a menyasszony közvendégei pedig a menyasszonyos háznál maradtak. Csak a násznép ment át a másik házhoz.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalom általában a helybeli kultúrházban van.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vendéghívó hívogatott, akit itt „kuszóri”-nak mondtak. Általában az éjjeli őrök valamelyike volt. Pántlikás bottal, lappal járt, nagyokat kurjantva. Először két héttel az esküvő előtt hívogatott. „Dícsértessék a Jézus Krisztus! XY és NN küldetett …. lesz az esküvőjük. Ezek általam szóllíttatják önöket a lakodalomba. Megjelenjenek könnyű lábbal, éles késsel, bé (bő) torokkal!” Másodszor pedig az esküvő napján délelőtt járta le a házak ugyan azzal a hivogató szöveggel, mint előbb, hogy mindenki eljöjjön. A gyerekek már messziről meghallották az éneklő, rikkantgató vendéghívót, s kiabálták: „Gyün a kuszori!” Aztán pántlikát kértek tőle, s nagy volt az örömük, amikor adott nekik egy-egy darabkát a kuszori szalagos botjáról. Híres kuszorik voltak: Németh Ferenc, Zugonics János, Sermon István. Természetesen a kuszori is hivatalos volt a lakodalomba. Ő vitte az esküvőre a legnagyobb és legszebben feldíszített életfát (ágas-bogas fa, általában nyírfa volt telerakva perecekkel, kidíszítve papírszalagokkal). A nyoszolyólányok is vittek életfát, de azok kisebbek voltak. Kb. 1965-ig volt így. Akkor halt meg az utolsó kuszóri. Akkor még feldíszített szekereken, kocsikon, nótázva mentek a csehimindszenti templomba esküdni, mert ott volt a plébánia. Útközben a férfiak cigarettát, az asszonyok meg süteményt, kalácsot szórtak a nézők közé. Hazafelé betértek a csipkereki kocsmába, ott mulattak vacsoraidőig. Oda mindenki bemehetett, táncolhatott, mulathatott, akár hivatalos volt, akár nem.

====b) 1930 körül: ====

A jegyespár hívogat 2 héttel az esküvő előtt. Újabban meghívót is küldenek, postán. „Autós násznép” – mondják a falubeliek, mert autókkal mennek az esküvőre.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt.

====b) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Nem.
Néhány más lakodalmi szokás:
a) söprűt tettek keresztbe a vőlegény házának ajtajába. Ha jövet átlépte az új asszony, lusta lesz, ha felvette, s félredobta akkor ügyes lesz.
b) újabban el akarják lopni a menyasszonyt, vagy a cipőjét, amit el kezdtek licitálni, s a vőlegénynek vissza kellett váltani.

====c)Meddig élt ez a szokás?====

n.a
===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Csipkerekben nem alakult zenekar. De volt egy jó harmonikásuk, Sipos Laci, aki már 15 éves korában játszott. A 20-as évek lakodalmait nagyrészt ő zenélte végig. A század első felében Vasvári cigányzene (Kertész Jancsi), Balozsából a Kila Jenő cigányzenekara, Szemenyéből parasztfiúk cigányzenekara. Játszott még egy csehimindszenti banda is. Csak a cimbalmos nevére emlékeznek: Horváth Lajos.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Doma János prímás, Sermon János kontrás, Sermon István cimbalmos, Németh Jóska pikulás, Bársony Miska bőgős, Bársony János hegedűs.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonikás volt. Csipkerekben búcsúkor Szecska Jancsi rétesért muzsikált a házaknál (szólóhegedűs). 1980 után már a bobaiak zenéltek a lakodalmakban (nem cigányzene, hanem együttes). Most van helybeli zenekar (Balogh Józsi dobos, László Tamás elektromos orgona, Vörös Zsolti csörgődob). Több élve zenélnek lakodalmakon, bálokon.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt is, van is december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Kora reggel szalmacsomót hoznak a lucázó gyerekek, az ajtó előtt vagy az előszobában, régen a konyhában rátérdelnek a szalmára és mondják a köszöntőt:
„Luca, Luca kitty-kotty
Tojjanak a tiktyok, luggyok.
Annyi pénzek legyen, mind a peva.
Luca, Luca kitty-kotty
Ollan vastag szalonnájok legyen,
Mind a mestergerenda.
Luca, Luca kitty-kotty
Ollan hosszi kolbásszok legyen,
Hogy eggyik végit a Barbalics Józsi,
Másikat meg a Mátyás Józsi rággya (a falu alsó, illetve felső végén laktak)
Luca, Luca kitty-kotty
Annyi csirkéjük legyen,
Mind az égen a csillag.
Luca, Luca, kitty-kotty
Tiéktek lányának akkora csöcsei legyenek,
Mind a bugyigakorsó
Luca, Luca kitty-kotty
Tiéktek lányának akkora valoga legyen
Mind a kemence szája.
Luca, Luca kitty-kotty.
Úgy állon a fejsze a helibe (nyelib)
Mind az én ……… a helibe.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Az 1950-es években még regöltek.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Fiatal legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Láncos bottal taktust vertek 2-3-an, fiatal legények. A szövegből csak ennyire emlékeznek:
„Hej, regő, rejtem,
Ezt is neked ejtem …
Adjon az úristen
Ennek a gazdának …
Bort, búzát, békességet!”

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Voltak, vannak. 8-10-12-en. Kb. 1,5-2%.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Láttak valaha, de pontosan nem emlékeznek.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
n.a
=====b) miért, =====
n.a
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Éjféli misére menet Csehimindszentig nyírfaseprűt égettek. Szalmával körültekerték, azt csóválták, hogy jobban égjen.

=====b) miért, =====
Kb. 40 éve a lakodalom utáni reggelen a lakodalmas ház (mostanában a kultúrház) előtt az úttesten tüzet raknak, körbetáncolják, ott zenélnek és kínálgatják a vendégeket, utasokat.

=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Máig is él ez a szokás.
Már a 20-as években is tüzeltek lakodalmakkor. (6,9,12)

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Jött a Mikulás. Lánc volt a derekán, hátán zsák, kezében furkósbot. Öltözete: kifordított nagykabát vagy suba, arca kormos vagy rongy, esetleg keménypapírálarc. Megkérdezte: „Jó volt ez a kisgyerek?” Ha jó volt kapott kockacukrot, diót, almát. A rossz gyerekeknek virgácsot hozott, amit ott is hagyott a háznál.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Betlehemeztek a helybeliek is, de vidékről is jöttek betlehemesek. Karácsony előtti napokban. Kis kápolnát hoztak magukkal, abban volt a jászol, a kis Jézuska, Szűz Mária, stb. gyertyát gyújtottak. 3-4 szereplője olt a játéknak: aki hozta a kápolnát, egy-két pásztor és az öreg. A játék pontos szövegét nem tudják. Kb. 1950 óta nem járnak már.
Énekelni jártak a gyerekek Karácsony estéjén. Az ismert karácsonyi énekeket énekelték. Jutalmul ilyenkor mindig pénzt kaptak.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az állatok védőszentje.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Maj, maj! Disznó terengette! Elvisz a kerászli! Evüsz a cigány! Evüsz a kankus! Gyün a herász! Jön a mumus!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem emlékeznek rá, nem tudnak róla.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét, rőzsét fejszével vágó embert.
Favágó embert láttak, aki újhold vasárnapján fát vágott. Büntetésből felszippantotta a Hold. (5,12)
Anna napján napkeltekor kimentek a kert alá és a napkeltében látták, hogy megy Mária Szent Annát köszönteni.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Alsóújlak]]
[[Kategória: Bakófa]]
[[Kategória: Balozsa]]
[[Kategória: Baltavár]]
[[Kategória: Baranya]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Csehi]]
[[Kategória: Csehimindszent]]
[[Kategória: Csempeszkopács]]
[[Kategória: Cséza]]
[[Kategória: Egervölgy]]
[[Kategória: Egyházashetye]]
[[Kategória: Haraszti]]
[[Kategória: Hermán]]
[[Kategória: Hosszúpereszteg]]
[[Kategória: Ikervár]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Jánosmajor]]
[[Kategória: Keléd]]
[[Kategória: Kemenesalja]]
[[Kategória: Kenyeri]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lipót]]
[[Kategória: Martonfa]]
[[Kategória: Mikosszéplak]]
[[Kategória: Nagygecseny]]
[[Kategória: Nagykapornak]]
[[Kategória: Nagytilaj]]
[[Kategória: Oszkó]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Potypuszta]]
[[Kategória: Rábamente]]
[[Kategória: Rezi]]
[[Kategória: Rózsamajor]]
[[Kategória: Rum]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szemenye]]
[[Kategória: Szemenye]]
[[Kategória: Széplak]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Türje]]
[[Kategória: Vásárosmiske]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaszentgrót]]
[[Kategória: Zsédeny]]

Dabronc

2014-03-26T15:21:03Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dabronc, 1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Hokhold Jánosné, 1910
|-
|Kelemen Anna, 1908
|-
|Kolics János, 1908
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Schvarcz Éva
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem ismernek hagyományt a falu keletkezéséről.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Takács, Hokhold, Bódis, Csalló, Mékli, Bakos.
Arany, Szunics, Csizma.
Pál, Horvát, Csalló, Simon.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt ilyen.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt ilyen eset.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nincs hasonló falu, Zalaerdődön a tájszólás is más.
Gógánfa, Hetyefő, Ukk, Zalaerdőd. „Mind egyformák vagyunk.”
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem tudnak róla.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak róla.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak róla.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A dabronciak a „köduszók”, egyszer át akarták úszni a ködöt, azt gondolták, hogy folyó. A zalaerdődik nem annak az embernek adták el a makkot, akinek ígérték, s az az ember azt mondta nekik, hogy szedjenek cserebogarat, majd megveszi azt. Az erdődiek sok-sok cserebogarat gyűjtöttek tavasszal, az az ember meg nem jött el érte. Ezért szokták ugratni az erdődieket azzal, hogy cserebogár mártást főznek búcsúra.
„Gógánfán, Gógánfán,
óbort isznak szoldával,
csolkolóznak Olgával.”
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Batik, Szemenye, Bögöte. Zalaerdődről nem hoztak asszonyt, az ottaniak inkább egymás között házasodtak.
Hoztak asszonyt majdnem minden faluból.
Óhíd, Szigliget.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sümeg (Erzsébet nap, Nagy hétfő), Jánosháza (minden hónap első szerdáján), Tapolca, Türje (4-5 vásár volt itt egy évben).
====b) Piacra: ====
Jánsoháza, Sümeg
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonsághoz, az egész környéken. („Olyan helyen kujtorogtunk, ahol nem ismertek.”
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Sümeg (Mária napja, Jézus szive), Vasvár (Nagyasszony), Cell (valamilyen Mária ünnep).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Ötvösre, Dergecsre summásnak. Volt aki elkötelezte magát és örökbe kapott földet.
Kapálni mentek napszámba, de legföljebb csak egy hétre.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Helybélieket vették föl szolgálónak, de más falvakból is fogadtak cselédeket, napszámosokat. Ukkiak is szolgáltak itt.
„Két-három szolgálót mindenki fogadott magának.”
Aratás idején jöttek a legtöbben, de vettek föl szolgálókat marhák, lovak mellé is.

===1.14.a.) Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban: ===
Télen fontak másoknak a részére is: Nagy László, Nagy Gyul. Bódis József valódi vesszőfonó volt, a börtönben tanulta meg.
Mindenki megfonta magának ami kellett, akadt, aki eladta.
Megcsinálták maguknak, vagy kaptak fizetség nélkül, ajándékba.
====b) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Megoszlanak az adatközlők:
a.) Sümegi és tüskevári edényeket vettek.
b.) Minden szombaton délelőtt jöttek a vándorárusok.
c.) Sümegen vették a havi vásárban.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
cserepes
drótostót
vándorköszörűs
meszesek
paprikások
====b) Honnan jöttek? ====
drótostót – Tüskevár, Jánosháza
meszesek – Sümeg
paprikások – Szeged környékéről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd: a pont

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Türjén volt szőlőhegy, ott volt több embernek is szőleje.
Gógánfán, Meggyesen volt házasság miatt.
Erdődön volt házasság miatt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Mindig egy volt, most is ugyanaz van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
„Korela” (kolera) augusztus 6-án, erre a napra mindenki egészséges volt a faluban. Nem tudják, mikor volt ez a járvány.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Módosabbaknak 2 levelű boronája volt.
Közepes gazdáknak fa boronája volt.
Többen használtak vasboronát a közepes gazdaságokban, mint fát.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A legtöbben kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
4-6 gazda vetett géppel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Aratókaszát.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 10 + pap
b.) 12 + pap
c.) 20 + egy keresztláb
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Az összerakott kereszteket hívták kepének:
7-8 kereszt
Volt, hogy 10-et, vagy 13 keresztet is egybe raktak

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Legalább 150 cm, de legfőképp azt vették figyelembe, hogy milyen magas az ember, aki használja.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Mindegyik mást mond:
a.) Nyárs.
b.) Szalmahordó rudat használtak, két ember vitte. 2 db kb. 5 m hosszú rúdról van szó.
c.) Nyársat nemigen használtak a pajták miatt, 2 póznát dugtak a szalma alá, két ember vitte.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az egyiknél a TSZ előtt termeltek hajdinát, egy kereskedő elvitte mindig.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már az adatközlők gyerekkorában is vetettek eke után, de nem mindenki. Akinek kisebb földje volt, az kapával vetette.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Az egyiknél: Renden forgatták, petrencébe hordták. A lucernának 3 lábú állványt készítettek, azon szárították. Az állványon kifelé álló ágak is voltak.
A másiknál: Renden forgatták, petrencébe rakták. A lucernának „olik-olik csinát” 4 lábú állványt.
A harmadiknál: Renden forgatták a kaszálás után 2 nappal, majd boglyába vagy petrencébe hordták.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, kosárral, istállóruhával.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
n.a
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
n.a
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Isaszeg.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha száraz a levél. Sokan használták. Cser és tölgy levelét. Akácfa levelét is használták, „levelesnek” hívták, tavasszal szedték össze, ha már megszáradt. Szokták mondani ilyenkor: „Csak fújna egy jó kis böjti szél!”
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel, tavasszal.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyellő bőrből volt, kapcsoltak hozzá rúdtartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Csak a rúdban volt különbség. Szekér elé marhát, kocsi elé lovat szoktak befogni. Személyszállításra inkább a lovat használták, mert gyorsabb volt és messzebbre tudott menni. Volt a faluban hintó is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A hosszúszekér 4-5 m volt.
Használtak vendégoldalt, de volt, aki nem.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Megoszlanak:
a.) Kötél, csiga, „fadarabok”.
b.) Kötőfa, rudazókötél, soknak volt csiga.
c.) Kötél, csiga, lapocka.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Kissé ívelt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az oldalai ferdén álltak, az eleje nem volt befonva, az oldalai 60-80 cm magasak voltak. Az oldala ugyanolyan magas volt, mint a hátulja. Az eleje nem volt befonva, csak hátulja és az oldalai.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak a beteg körmöt.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
hajsz ne! í!
====c) és balra====
hajsz! curik!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Hücs ne! Cocám ne! Koca ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi!
Kis csibéknek: pipi!
Tyúkoknak: tyutyu!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Név szerint.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó és kendertörő kézzel mozgatták.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
b) típus
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Csak egy kereke volt a rokkának.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Dergecs puszta Gógánfa irányában. Ötvös.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek ilyen házakra.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az új kémény a falba került.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Folyosóról, külön bejárata mindegyik helyiségnek.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Igen, voltak ilyen házak, de már nem állnak.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 1922-ig volt rakott sparhelt az ő konyhájukban.
b.) Csak arra emlékezik, hogy kevés ilyen volt.
c.) „A háború előtt kiment a divatból.” Az apja fiatalságában volt általánosan használatban.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 12 éves kora óta építenek hajtott házakat.
b.) Háború előtt már voltak hajtott házak.
c.) Hajtott házban született.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

60-70 cm magas patkára épült.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Hosszú pajtát építettek a faluban, téglalap alaprajzú volt. Esetleg fészert építettek hozzá, de többnyire semmit.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem volt ilyen eszköz.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Répát reszelve savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Káposztát gyalulva savanyították.
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) A TSZ szervezése után szűnt meg a sütés.
b.) Volt, aki még az 1960-as években is otthon sütötte a kenyeret.
c.) „A háború után 9 évvel.”

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
b) típusú, és a) típusú.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használták, 1 füle volt, vagy 2 füle volt, de volt aminek egy se.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem használták.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) a) típusú fonott kalács, kelt perec. Búcsúra: cukor perec, lakodalomra: főtt perec.
b.) a) típusú fonott kalács, főtt perec, cukor perec, kuglóf.
c.) a) típusú kalács, kuglóf

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Mindig megették, tettek bele zsírt, hagymát, paradicsomot, paprikát. Ezenkívül mindenfélét, mindenki a saját szája íze szeirnt. Pl. rizs vagy kolbász. Elsősorban ezeket, ma már tojást is.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalács, rétes.
Kakaós piskóta, diós szelet, ragasztott karika: linzer, mézes
Piskóta, cukros perec, főtt perec.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Két embert látott a faluban régen, akik még ünnepre is fölvették.
Gyerekkorában látta az öregeken a széles gatyát, azok tavasztól őszig abban jártak.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) Volt, aki még 1950-ben is abban járt.
b.) 1930-as évek derekán már egyberuhát hordtak inkább a nők.
c.) Az anyjának még bő szoknyája volt.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az asszonyok a mihályfai és a türjei takácsokkal szövettek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kb. 20-30 éve nem hordanak az asszonyok fejkendőt, csak az idősek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Volt ilyen szokás, nem tudják mikor jött divatba, hogy az ágyak egymás mellé kerültek.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Egész évben tartottak, farsangon, karácsony másnapján a legtöbb, ill. májusban, szeptemberben.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
bármely napon, főleg vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Éjfélig a lányos háznál, éjfél után a fiús háznál. Akkor tartották 2 háznál, ha a leányt elvitték otthonról, egyébként csak a lányos háznál. A fiú rokonainak éjfélkor kezdődött a lakodalom
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lányos háznál csak a leány vendégei mulattak, a fiús háznál csak a fiú vendégei voltak.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben tartják a lakodalmakat, egyszerre mulatnak a fiú és a lány rokonai.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

1970-80-as évektől van így.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó hívott („kuszori”). Először 2-3 héttel esküvő előtt, másodszor 4-5 nappal esküvő előtt, háromszor esküvő napján. Volt aki annyira kérette magát, hogy vacsora előtt még külön el kellett menni érte.
====b) 1930 körül: ====

Manapság a jegyespár hív, vagy kártyát küldenek.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helyben is volt zenekar:.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, bőgő, hegedű.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1930-as években volt harmonika is.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Két évvel ezelőttig élt a szokás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A gyerekek köszöntőt mondtak, fára vagy szalmára térdeltek közben.
„Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz,
olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a mestergerenda,
annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor volt szokás a regölés.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Már 10 éve nem volt a faluban
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

n.a
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régen több öreglegény volt.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen, használtak ilyet.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Vásárokon, vándorárusoktól vették.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem voltak különös szokások.
„Apraja igen.” Gyerekek járták a házakat.
„Betakarták a fejüket.” Aszalt szilvát, körtét, diót kaptak.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Jön a kankus!
Elvisz az ördög!
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Egy ember, mintha fát vágna.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Batik]]
[[Kategória: Bögöte]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Dergecs]]
[[Kategória: Gógánfa]]
[[Kategória: Hetyefő]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Óhíd]]
[[Kategória: Ötvös]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szemenye]]
[[Kategória: Szigliget]]
[[Kategória: Tapolca]]
[[Kategória: Türje]]
[[Kategória: Ukk]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaerdőd]]
[[Kategória: Szeged]]
[[Kategória: Gógánfa]]
[[Kategória: Meggyes]]
[[Kategória: Erdőd]]

Dabronc

2014-03-26T15:20:45Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dabronc, 1992. július
|-
|'''Adatközlők:'''
| Hokhold Jánosné, 1910
|-
|Kelemen Anna, 1908
|-
|Kolics János, 1908
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Schvarcz Éva
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nem ismernek hagyományt a falu keletkezéséről.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Takács, Hokhold, Bódis, Csalló, Mékli, Bakos.
Arany, Szunics, Csizma.
Pál, Horvát, Csalló, Simon.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt ilyen.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem volt ilyen eset.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nincs hasonló falu, Zalaerdődön a tájszólás is más.
Gógánfa, Hetyefő, Ukk, Zalaerdőd. „Mind egyformák vagyunk.”
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem tudnak róla.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak róla.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak róla.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A dabronciak a „köduszók”, egyszer át akarták úszni a ködöt, azt gondolták, hogy folyó. A zalaerdődik nem annak az embernek adták el a makkot, akinek ígérték, s az az ember azt mondta nekik, hogy szedjenek cserebogarat, majd megveszi azt. Az erdődiek sok-sok cserebogarat gyűjtöttek tavasszal, az az ember meg nem jött el érte. Ezért szokták ugratni az erdődieket azzal, hogy cserebogár mártást főznek búcsúra.
„Gógánfán, Gógánfán,
óbort isznak szoldával,
csolkolóznak Olgával.”
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Batik, Szemenye, Bögöte. Zalaerdődről nem hoztak asszonyt, az ottaniak inkább egymás között házasodtak.
Hoztak asszonyt majdnem minden faluból.
Óhíd, Szigliget.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sümeg (Erzsébet nap, Nagy hétfő), Jánosháza (minden hónap első szerdáján), Tapolca, Türje (4-5 vásár volt itt egy évben).
====b) Piacra: ====
Jánsoháza, Sümeg
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonsághoz, az egész környéken. („Olyan helyen kujtorogtunk, ahol nem ismertek.”
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Sümeg (Mária napja, Jézus szive), Vasvár (Nagyasszony), Cell (valamilyen Mária ünnep).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Ötvösre, Dergecsre summásnak. Volt aki elkötelezte magát és örökbe kapott földet.
Kapálni mentek napszámba, de legföljebb csak egy hétre.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Helybélieket vették föl szolgálónak, de más falvakból is fogadtak cselédeket, napszámosokat. Ukkiak is szolgáltak itt.
„Két-három szolgálót mindenki fogadott magának.”
Aratás idején jöttek a legtöbben, de vettek föl szolgálókat marhák, lovak mellé is.

===1.14.a.) Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban: ===
Télen fontak másoknak a részére is: Nagy László, Nagy Gyul. Bódis József valódi vesszőfonó volt, a börtönben tanulta meg.
Mindenki megfonta magának ami kellett, akadt, aki eladta.
Megcsinálták maguknak, vagy kaptak fizetség nélkül, ajándékba.
====b) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Megoszlanak az adatközlők:
a.) Sümegi és tüskevári edényeket vettek.
b.) Minden szombaton délelőtt jöttek a vándorárusok.
c.) Sümegen vették a havi vásárban.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
cserepes
drótostót
vándorköszörűs
meszesek
paprikások
====b) Honnan jöttek? ====
drótostót – Tüskevár, Jánosháza
meszesek – Sümeg
paprikások – Szeged környékéről
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd: a pont

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Türjén volt szőlőhegy, ott volt több embernek is szőleje.
Gógánfán, Meggyesen volt házasság miatt.
Erdődön volt házasság miatt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Mindig egy volt, most is ugyanaz van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
„Korela” (kolera) augusztus 6-án, erre a napra mindenki egészséges volt a faluban. Nem tudják, mikor volt ez a járvány.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Módosabbaknak 2 levelű boronája volt.
Közepes gazdáknak fa boronája volt.
Többen használtak vasboronát a közepes gazdaságokban, mint fát.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A legtöbben kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
4-6 gazda vetett géppel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Aratókaszát.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 10 + pap
b.) 12 + pap
c.) 20 + egy keresztláb
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Az összerakott kereszteket hívták kepének:
7-8 kereszt
Volt, hogy 10-et, vagy 13 keresztet is egybe raktak

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Legalább 150 cm, de legfőképp azt vették figyelembe, hogy milyen magas az ember, aki használja.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Mindegyik mást mond:
a.) Nyárs.
b.) Szalmahordó rudat használtak, két ember vitte. 2 db kb. 5 m hosszú rúdról van szó.
c.) Nyársat nemigen használtak a pajták miatt, 2 póznát dugtak a szalma alá, két ember vitte.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az egyiknél a TSZ előtt termeltek hajdinát, egy kereskedő elvitte mindig.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Már az adatközlők gyerekkorában is vetettek eke után, de nem mindenki. Akinek kisebb földje volt, az kapával vetette.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Az egyiknél: Renden forgatták, petrencébe hordták. A lucernának 3 lábú állványt készítettek, azon szárították. Az állványon kifelé álló ágak is voltak.
A másiknál: Renden forgatták, petrencébe rakták. A lucernának „olik-olik csinát” 4 lábú állványt.
A harmadiknál: Renden forgatták a kaszálás után 2 nappal, majd boglyába vagy petrencébe hordták.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, kosárral, istállóruhával.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
n.a
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
n.a
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Isaszeg.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha száraz a levél. Sokan használták. Cser és tölgy levelét. Akácfa levelét is használták, „levelesnek” hívták, tavasszal szedték össze, ha már megszáradt. Szokták mondani ilyenkor: „Csak fújna egy jó kis böjti szél!”
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====
Ősszel, tavasszal.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A szügyellő bőrből volt, kapcsoltak hozzá rúdtartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Csak a rúdban volt különbség. Szekér elé marhát, kocsi elé lovat szoktak befogni. Személyszállításra inkább a lovat használták, mert gyorsabb volt és messzebbre tudott menni. Volt a faluban hintó is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A hosszúszekér 4-5 m volt.
Használtak vendégoldalt, de volt, aki nem.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Megoszlanak:
a.) Kötél, csiga, „fadarabok”.
b.) Kötőfa, rudazókötél, soknak volt csiga.
c.) Kötél, csiga, lapocka.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Kissé ívelt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Az oldalai ferdén álltak, az eleje nem volt befonva, az oldalai 60-80 cm magasak voltak. Az oldala ugyanolyan magas volt, mint a hátulja. Az eleje nem volt befonva, csak hátulja és az oldalai.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak a beteg körmöt.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
hajsz ne!
====b) terelik jobbra ====
hajsz ne! í!
====c) és balra====
hajsz! curik!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Hücs ne! Cocám ne! Koca ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi!
Kis csibéknek: pipi!
Tyúkoknak: tyutyu!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Név szerint.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendervágó és kendertörő kézzel mozgatták.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
b) típus
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
Csak egy kereke volt a rokkának.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Dergecs puszta Gógánfa irányában. Ötvös.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem emlékeznek ilyen házakra.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Az új kémény a falba került.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Folyosóról, külön bejárata mindegyik helyiségnek.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Igen, voltak ilyen házak, de már nem állnak.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 1922-ig volt rakott sparhelt az ő konyhájukban.
b.) Csak arra emlékezik, hogy kevés ilyen volt.
c.) „A háború előtt kiment a divatból.” Az apja fiatalságában volt általánosan használatban.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Megoszlanak a válaszok:
a.) 12 éves kora óta építenek hajtott házakat.
b.) Háború előtt már voltak hajtott házak.
c.) Hajtott házban született.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

60-70 cm magas patkára épült.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Hosszú pajtát építettek a faluban, téglalap alaprajzú volt. Esetleg fészert építettek hozzá, de többnyire semmit.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem volt ilyen eszköz.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Répát reszelve savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Káposztát gyalulva savanyították.
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) A TSZ szervezése után szűnt meg a sütés.
b.) Volt, aki még az 1960-as években is otthon sütötte a kenyeret.
c.) „A háború után 9 évvel.”

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
b) típusú, és a) típusú.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használták, 1 füle volt, vagy 2 füle volt, de volt aminek egy se.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem használták.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Megoszlanak a válaszok:
a.) a) típusú fonott kalács, kelt perec. Búcsúra: cukor perec, lakodalomra: főtt perec.
b.) a) típusú fonott kalács, főtt perec, cukor perec, kuglóf.
c.) a) típusú kalács, kuglóf

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Mindig megették, tettek bele zsírt, hagymát, paradicsomot, paprikát. Ezenkívül mindenfélét, mindenki a saját szája íze szeirnt. Pl. rizs vagy kolbász. Elsősorban ezeket, ma már tojást is.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Mindig megették.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Kalács, rétes.
Kakaós piskóta, diós szelet, ragasztott karika: linzer, mézes
Piskóta, cukros perec, főtt perec.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Két embert látott a faluban régen, akik még ünnepre is fölvették.
Gyerekkorában látta az öregeken a széles gatyát, azok tavasztól őszig abban jártak.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Megoszlanak a válaszok:
a.) Volt, aki még 1950-ben is abban járt.
b.) 1930-as évek derekán már egyberuhát hordtak inkább a nők.
c.) Az anyjának még bő szoknyája volt.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az asszonyok a mihályfai és a türjei takácsokkal szövettek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kb. 20-30 éve nem hordanak az asszonyok fejkendőt, csak az idősek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Volt ilyen szokás, nem tudják mikor jött divatba, hogy az ágyak egymás mellé kerültek.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Egész évben tartottak, farsangon, karácsony másnapján a legtöbb, ill. májusban, szeptemberben.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
bármely napon, főleg vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Éjfélig a lányos háznál, éjfél után a fiús háznál. Akkor tartották 2 háznál, ha a leányt elvitték otthonról, egyébként csak a lányos háznál. A fiú rokonainak éjfélkor kezdődött a lakodalom
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
n.a
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A lányos háznál csak a leány vendégei mulattak, a fiús háznál csak a fiú vendégei voltak.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőben tartják a lakodalmakat, egyszerre mulatnak a fiú és a lány rokonai.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

1970-80-as évektől van így.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó hívott („kuszori”). Először 2-3 héttel esküvő előtt, másodszor 4-5 nappal esküvő előtt, háromszor esküvő napján. Volt aki annyira kérette magát, hogy vacsora előtt még külön el kellett menni érte.
====b) 1930 körül: ====

Manapság a jegyespár hív, vagy kártyát küldenek.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helyben is volt zenekar:.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Cimbalom, bőgő, hegedű.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Az 1930-as években volt harmonika is.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Két évvel ezelőttig élt a szokás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A gyerekek köszöntőt mondtak, fára vagy szalmára térdeltek közben.
„Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz,
olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a mestergerenda,
annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsonykor volt szokás a regölés.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Már 10 éve nem volt a faluban
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

n.a
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régen több öreglegény volt.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen, használtak ilyet.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
Vásárokon, vándorárusoktól vették.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem voltak különös szokások.
„Apraja igen.” Gyerekek járták a házakat.
„Betakarták a fejüket.” Aszalt szilvát, körtét, diót kaptak.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Jön a kankus!
Elvisz az ördög!
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Egy ember, mintha fát vágna.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Batik]]
[[Kategória: Bögöte]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Dergecs]]
[[Kategória: Gógánfa]]
[[Kategória: Hetyefő]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Óhíd]]
[[Kategória: Ötvös]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szemenye]]
[[Kategória: Szigliget]]
[[Kategória: Tapolca]]
[[Kategória: Türje]]
[[Kategória: Ukk]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaerdőd]]
[[Kategória: Szeged]]
[[Kategória: Gógánfa]]
[[Kategória: Meggyes]]
[[Kategória: Erdőd]]

Dabrony

2014-03-26T15:20:08Z

Kőrösi Dalma:

+
'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dabrony, 1992. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Barcza Jenő, 1920. Dabrony
|-
| Szakál Sándor, 1911. Dabrony
|-
| Kató Ferenc, 1919. Dabrony
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Nem tudnak a falu keletkezéséről.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Valamikor szinte az egész falu Ferenczi és Gőgös volt. Régi családok még: Barcza, Tóth, Dóczi, Kovács, Cser, Kajtár, Nagy, Berkes, Sipos, Szabó, Istenes, Vida, Szakál, Barabás.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. Említik, hogy a II. világháború után sokan elmentek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nagyalásonyt említik. Ezzel a faluval volt közös jegyző. Vallásilag is hasonló volt, vegyes (fele katolikus, fele evangélikus) vallású volt mindkettő. Hasonlóan gazdálkodtak. Említik még Videt és Somlóvecsét. Ez a két falu jegyzőileg tartozott ide.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem sorolják tájegységbe a falut.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Somló-vidék: Somlószőlős, Somlóvásárhely, Doba, Devecser, Borszörcsök.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

A faluban tanított Gárdonyi Géza egy évig.
Iszkázon született Nagy László.
A somlói vár Bakacs Eleké volt.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Posza Vecse, koldus Vid,
Két faluban van egy tik.
Csögle, Egeralja és Adorjánháza egy részét Bozótnak mondták.
Viden „sóskás” búcsú volt (kora tavasszal).
A faluban sok embernek volt mellékneve az azonos vezetéknév miatt.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Ezen kívül gyakori a szomszédos falvakból való házasság, főként Nagyalásonyból, Csögléről, Adorjáházából. Szórványos Devecserből, Piritről, Nyárádról, Nemesszalókból, Somlószőlősről, Somlóvecséről, Rigácsról.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápán heti vásár is volt, ide jártak leggyakrabban. Régen Cell volt a vásáros központjuk. Jártak még Devecserbe, Csöglén, Somlóvásárhelyre, Tüskevárra, Nyárádra.
====b) Piacra: ====
Nem jártak a kérdezettek idejében piacozni. (1,3) Pápára jártak régen az asszonyok. Ide vitték a tejhasznot, tojást, kövér ludat. (2)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falvakba jártak: Nemeszalók – Pünkösd másnapján, Nyárád – augusztusban, Nagyalásony – István napkor, Vid – Szent Háromságkor, Kisszőlős – István napkor, Somlóvecse – decemberben.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
„Prosekció”-val Celldömölkre a katolikusok.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Legnagyobb számban a Varjú-völgybe (amely Esterházy-birtok volt ugyan, de a kérdezettek idejében bérlők művelték) jártak napszámba, főként kapálni, aratni. 30-40 ember is járt a faluból. A Petend-majorba és a „vallásalapítványi földekre” is napszámba jártak.
Szórványosan a lányok szolgálni jártak.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Éves szerződés alapján a nagygazdák vettek fel egy-egy gulyásgyereket, cselédet. Ők főleg Csögléről és Adorjánházáról kerültek.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Igen, de nem eladásra.
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen zsombort, de nem eladásra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Tüskevári cserepesektől vették, akik szekéren hozták a faluba.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Adorjánházán volt egy papucskészítő. Ő szokott árulni. Tüskevári fazekasok cserepet árultak. Szekéren hordták. Végruhát árult a Lang zsidó. Drótos-tótok jártak, edényt javítottak. Régen valóban tótok voltak, később cigányok vették át szerepüket. Zalából gyümölcsöt, bort hoztak, és gabonáért cseréltek. Ugodról (Török bácsi, Oláh bácsi) meszesek jöttek. Szeged környékiek paprikát árultak. Tollszedő zsidók jártak. Kópházáról, az osztrák határ mellől tyukászok jártak. Szitajavító, köszörűs, esernyős járt. Bakonybéliek favillát, gereblyét, nyelet, egyéb faszerszámokat árultak. Teknőket, melencéket a cigányok árultak.
====b) Honnan jöttek? ====
Adorjánházán, Tüskevár, Zala, Ugod, Szeged, Kópháza, Bakonybél
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
papucskészítő, Drótos-tótok, fazekasok, Tollszedő zsidók, tyukászok, Szitajavító, köszörűs, esernyős, cigányok
====d) Mit árultak? ====
Végruhát, papucsot, cserepet, Végruhát, edényt javítottak, gyümölcsöt, bort, paprikát, tyúkot, favillát, gereblyét, nyelet, egyéb faszerszámokat, Teknőket, melencéket

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen a falunak volt szőlője a saját határban, Kertaljának mondták. Itt szőlőt és gyümölcsöt termeltek. A szőlőt a TSZ vágatta ki.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

n.a
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy működő temetője van a falunak.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az evangélikus templom körül (a templom néhányéve múlt 500 éves) valamikor temető lehetett. Innen kerültek elő csontok. Ma a terület beépített.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs fogadott ünnepe a falunak.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak kettes, hármas leveles fogatot. Előbbit jobbára „rögtörőnek”, utóbbit magtakarónak. Egyes nehézborona is volt.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Már az 1900-as évek legelején voltak vetőgépek a faluban.
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két háború között már egyáltalán nem volt kézi vetés.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gazdák 60 %-ának volt gépe, de kölcsön is adták egymásnak. Kb. 20 %-nak volt gépe a másik adatközlő szerint.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Az általánosan elterjedt forma a „c” volt, takarónak mondják. Olyan változata is ismert, amire egymás fölé két takarót (terelőfa) tettek.
Ritkán a „b” és az „a” fajta is használatos. Előbbit búzához, rozshoz, utóbbit árpához használták. Ezek használata azonban szórványos a faluban.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem volt nyílás a kötőfán.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

Búzából és rozsból 17 kévéből, árpából 13 kévéből rakták a keresztet.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe nem meghatározott számú kereszt. „Ahogy a föld megkívánta.” 4-5, de akár 10-12 kereszt is belemehetett.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

170 cm.
160 vagy afölött.
150 cm.
Az adatok becsültek.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők voltak, akiket a bandavezető szedett össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A kisebb géptől villával, a nagyobbtól nyárssal. A 30-as évek végétől volt már elevátor.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Hajdinatermelésre nem emlékeznek.
„Hallottam az öregektől, de én nem emlékszem.”
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Megoszlanak az adatközlők:
a.) Az 1900-as évek legelejétől már eke után rakták a krumplit.
b.) A 30-as évek óta.
c.) Nagyobb területen emlékezete óta eke után rakták.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

A lekaszált fű renden száradt. Jó időben 3-4 nap múlva forgatták. Ha vastag volt a rend, akkor „börzögették”. Újabb két nap múlva megszáradt. A rendet sorba hajtották. Ezekből húzták össze a petrencét. Ezután 5-6 petrencét petrencefával összehordtak, hogy egy helyen rakják meg a szekeret.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Eleséghordó ruhával, régi elnevezése „lazsnak”. Nagyobb helyeken petrencefával.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igának, járomnak is mondják. Iga fölsőfája
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Az erdőn szedtek össze „levelest”, „avast ”
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nem általános, csak akkor alkalmazták, ha kevés volt a szalma.
====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal szedték a tölgy- és a cserfalevelet, „amikor megszáradt” és a szalma is elfogyott.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. A nyaklót egyáltalán nem használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Ló után kocsit használtak. A tehén- és ökörfogatot szekérnek hívták.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalt használtak. Ehhez még „csatlást” tettek, erre vendégoldalat. Elterjedt volt a hosszú oldalhoz használt vendégoldal. Hossza kb. 5 m.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Rudalókötelet használtak. Kampó vagy csiga volt az egyik oldalon. Régen lapickát is használtak a lefogatáshoz.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Saroglyát elől-hátul használtak. Enyhén hajtott volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikast a pápai piacon vagy vásáron vettek. Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt. Oldala a szekér magassága volt. Ha „parádéra mentek”, vesszőből font ülést is tettek a kocsiba.
====b) Használtak-e kettőt is?====

n.a
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Amelyik állat fúrt, sodor a lábával, azt meg kellett pakolni. Első lábat patkoltak. Rövid ideig fogták be őket, azután mentek a vágóhídra. Ezért nem patkolták őket.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, indulás. Nevén
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Csáli
====c) és balra====

balra: Hajsz
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Koca-ne-ne-ne. Ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Nee-nee-nee. Pipipi-pipipii.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le. Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendervágót és tilalót használtak. Utóbbinak szűkebb volt a járata. Mindkettő kézzel mozgatós volt. A gerebent „gyarató”-nak mondják.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A két kerék egy magasságban volt. Szárnyas rokkának mondják.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu tudomásuk szerint mindig ezen a helyen volt.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Az utcanevek helyi változatai: Főszeg, Gyöpsor (Godera), Pokó-sor.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Nem emlékeznek sem borona- sem sövényházra. Pajtát említenek és disznóbontó cserényt, ami vesszőből volt fonva. A füstöskonyhás házak is tömésből voltak. Említik a „föcskerakást”. Gyakori a kőépítkezés, mert a szergényi kőbányából tudtak kőhöz jutni.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhás házak esetében leggyakrabban az egész házat lebontották. Ez a nyitott kéményes házaknál sem ritka. Ha a ház megmaradt, akkor a bolthajtást leszedték és a padlást ledeszkázták. Az új kéményt a fal mellé tették. Ismert a mászókémény is, de sok esetben egyből cilinderkéményt raktak. A padláson fekvőkéményt építettek. Ebben a században már nem épült nyitott kémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Az ajtók a gáderra nyíltak. A helyiségek között átjárás nincs. A gáderok előbb nyitottak, majd kb. 1 m magasságig „fölfalazták”. Később az ajtók zárt folyosókról nyíltak.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földfalu házaknál is volt keresztmesteregerenda.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

A rakott sparhelteket a 30-as években kidobálták. Beépítési időpontjuk ismeretlen.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Az 1920-as évektől egysoros házak nem épültek. Ezalól csaki a faxos házak voltak kivételek. Ezek a 20-as években épültek. Ebben az időben az egysoros házakat is kezdik meghatjani, így ezek sátortetősekké váltak.
Új sátortetős házakat jobbára az 50-es évek végétől, 60-as évektől építenek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A legrégibb tüzelőberendezés a szobában a füstös vagy szabadkonyhára nyíló szemes cserépkályha. Ezekbe a kályhába előfordult, hogy sütőt tettke.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

40-50 cm magas patkára építették a kemencét. Az ajtaja előtt is volt patka, aminek neki lehetet támasztani a sütőlapátot.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem volt kiugrórészes pajták. Keresztpajták voltak két kapuval. Nagyon régen volt pajtafia is, de erre már nem emlékszik mindenki. A pelyvát, töreket a pajta egy elkülönített részén tartották.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak fazékkiszedő villáról. Az ő idejükben már csak kenyér sült a kemencében.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát is savanyították. Leszelték vagy legyalulták, fejben nem savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

A káposztát is leszelték.
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Megoszlanak a válaszok:
a.)A 40-es évek végéig háznál sütöttek, utána a tésztát pékhez vitték.
b.)Már a 30-as években is volt pék a faluban. Ekkor is már sokan vitték hozzá.
c.)A 60-as évekig háznál sütötték.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A kérdezettek idejében már kevés kenyértartó volt. A péktől hozott kenyeret a kamrában, a spájzban tárolták. A „b” fajta kenyértartó volt ismert a faluban.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő. A tetejébe tölcsérszerű fedőt tettek, amely szintén dongákból volt, vagy egy lapos fából készült fedőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem tudnak törőről.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Emberi tápláléknak egyiket sem használták.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Kuglófot. Puszta kalácsot – hármas fonású hosszú kalács.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

A 30-as évek óta gyakori a lecsó. Üresen általában nem eszik, kolbászt, rizst tesznek bele és tojást ütnek rá. A paprika és a paradicsom aránya kb. 1:4.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Mindkettőt eszik nyersen régtől fogva.A paradicsomot és az uborkát csak 1945 után fogyasztják nyersen.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Diós-, mákos-, lekváros kalácsot. Később bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Ekkor még templomba is elmentek benne. Tovább viselték, mint ameddig templomba jártak benne. Az idősebbek a 20-as, 30-as évek végéig.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 30-as évek derekáig az asszonyok szoknyában jártak réklivel, de ekkor már volt egyberuha is. A múlt század utolsó harmadában született asszonyok még rékliben és szoknyában jártak.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Volt takács a faluban, nem szőttek háznál az asszonyok. A takács Kenesei nevezetű volt.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

A 30-as évek elején még kontyban hordták hajukat az asszonyok. Hamarosan levágatták. Ettől fogva nemigen raktak kendőt. A mai öregek édesanyja javarészt még kendősen járt.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A 30-40-es évek fordulóján forgatták be egymás mellé az ágyakat a lakószobában.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a lakodalmat.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A többi évszakban.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat.
====b) 1930 körül: ====
Szombat.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét helyen.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az esküvő után a lányos házhoz mentek, itt volt a vacsora. Ez volt a főétkezés a lakodalom során.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

A legényes, lányos háznál külön gyűltek össze a vendégek. A templomi esküvő előtt a legényes háztól elmentek a lányoshoz „menetben”. Itt kikérték a lányt, egyesült a két csoport, így mentek a templomba.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőkben tartják. Legtöbbször tyúkot, tésztát visznek az ételek elkészítéséhez. „Hogyan egyeznek a vendéglőssel.”
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

n.a
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Volt, ahol 1, máshol 2.
====b) 1930 körül: ====

A menyasszony-vőlegény hív személyesen vagy meghívóval.
===4.6. ===

====Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról hoztak cigányzenészeket. Piritről is hoztak zenészeket, a Dala Jenő bandáját.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A bandában prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős volt.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Előfordult, hogy 3-4 hegedűs is volt a bandában. Ezzel együtt kb. 7-8 fő.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmónikás nem került bele a bandába, de előfordult, hogy egy lakodalmat egyedül muzsikált ki.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A legények Luca előtti éjjel behintették szalmával az utcát. „Hallomásból” tudják, hogy valamikor régen „mondóka”, „köszöntő” is volt, de erre ők már nem emlékeznek.

===4.9. Regölés ===

====Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem tudnak róla, hogy regölés lett volna a faluban.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

7-8 öreglegény van a faluban, de lehet, hogy 10-en is vannak. A falu lakossága 500-600 között van.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak olyan tejesfazékról, amelyiknek a nyakán X volt. Csík volt a nyakán.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmi régi szokás. Családon belül az egyik férfi vagy nő beöltözött Mikulásnak.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés az 50-es évek közepéig volt, de akkor már a helyi pap taníttatta be a gyerekekkel. Egy angyal vitte a betlehemet és énekeltek (pásztorjáték nem volt). A régi szokásnál volt az öreg, 1., 2., és 3. pásztor. Itt nem szerepelt angyal, csak a négy pásztor.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Ha csúnyán beszélt a gyerek azt mondták neki: Parazsat teszek a nyelvedre!
Ördöggel. Elvisz a Mumus! Gyünek a cigányok! Megmondom a csöndőröknek!
===4.17. Diódobálás ===

====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Favágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Adorjánháza]]
[[Kategória: Bakonybél]]
[[Kategória: Borszörcsök]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Csögle]]
[[Kategória: Devecser]]
[[Kategória: Doba]]
[[Kategória: Egeralja]]
[[Kategória: Iszkáz]]
[[Kategória: Kertalja]]
[[Kategória: Kisszőlős]]
[[Kategória: Kópháza]]
[[Kategória: Nagyalásony]]
[[Kategória: Nemesszalók]]
[[Kategória: Nyárád]]
[[Kategória: Pirit]]
[[Kategória: Pirit]]
[[Kategória: Posza]]
[[Kategória: Rigács]]
[[Kategória: Somlószőlős]]
[[Kategória: Somlóvásárhely]]
[[Kategória: Somlóvecse]]
[[Kategória: Tüskevár]]
[[Kategória: Ugod]]
[[Kategória: Vecse]]
[[Kategória: Vid]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória:Pápa]]

Damonya

2014-03-26T15:19:48Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Damonya, 1990. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Rózsa Antal (1911), Damonya
|-
|Takács Ferenc (1906), Damonya
|-
| Farkas Józsefné (1915), Damonya
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu keletkezéséről nem tudnak. A falu keleti része mindig megvolt, a felőszert az I. vh. után parcellázták ki. Nem messze esik a Kukucsa-major.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

A régi családok kihalóban vannak. Legősibb családok: Pataki, Horváthok, (seckavágó horvátok), 1848 után telepedtek be a Vargha, Takács, Végh család.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A faluba nem volt betelepülés. A cselédség vándorolt egyik uraságtól a másikig.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. A II. vh. alatt néhány ember kint maradt Burgenlandban. Házasság révén kerültek el emberek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Leginkább Chernelházát, Mesterházát, Górt, Répceszentgyörgyöt érzik rokon falvaknak. A hasonlóságot nem tudják magyarázni; „ehhez a körzethez tartoznak”, „ollan fajta népek lakják”.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A falu valaha Sopron megyéhez tartozott, a Répce patak volt a határ. Répce-parti falvak a következők: Szakony, Csepreg, Bük, Gór, Bő, Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Hegyfalu.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak szomszédos tájegységről.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Chernelházán laktak a Chernel-uraságok. A kastélyt néhány évvel ezelőtt hordták szét végleg. Bükön laktak a gyári nagyurak. Simaságon lakott a Horváth-uraság. A faluban (Damonya) laktak a Végh kisasszonyok.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernházadamonya – belefér egy zsomborba. „Kónyban mindig nőtt fű a templom tetején. A kónyiak kitalálták, hogy felhúznak egy bikát, legelje le. A bika megfulladt. Azóta kiabálják a kónyiaknak: Huzzátok a bikát!”.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Házasodtak más falvakból is. Főleg Bőből, Mesterházáról, Répceszentgyörgyből, Górból. „Elveszik a csúnya lányt a jussáért”.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárba Répceszentgyörgye, bőbe, Hegyfaluba jártak. Évente 2-3 alkalommal volt országos kirakodó- és állatvásár.
====b) Piacra: ====
Piacra ritkán jártak. Szombathely, Sárvár viszonylag messze esik. Az asszonyok azért néha elmentek Szombathelyre, Sárvárra, Csepregre. Vásárolni nem a piacon, hanem a vásáron szoktak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a környező falvakba jártak:
Bő – Szent Imre (november 5.)
Gór – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Hegyfalu – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Simaság – Magdolna
Sajtoskál – Péter-Pál
Tompaládony – szeptember első vasárnapja
Lócs – Kisasszony
Bük – Kelemen
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Kiscellbe, Vasvárra jártak. Szombat este indultak gyalog, ott töltötték az éjszakát, vasárnap indultak vissza.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluból nem jártak vidékre dolgozni. A cselédség dolgozott a cukorgyári földekeken.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Summások jártak dolgozni az uradalomba, de a nagygazdák is fogadtak 1-1 embert. „Vendek jöttek 6 hónapra”. „A szerb határszélről jöttek, „csetnikeknek” hívták őket.”

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
n.a
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Bognár, kovács volt az uradalomban. A parasztember saját szükségletre télen elkészített mindent.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
„Zalából valahonnan”, ill. „Valahonnan Pest felől. Veszprémből”.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigányok járták a falut, Állatkereskedők vásároltak, Tyukászok is jártak.
====b) Honnan jöttek? ====
Burgenlandból, Sopronból jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====

Ollót, borotvát köszörültek, esernyőt javítottak, disznót, marhát, baromfit, tojást.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőhegye nincs a falunak, csak lugasok a házaknál.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más határban sincs szőlője a falubelieknek.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A chernelházi régi temetőt már rég lezárták. Néhány éve fölszántották. A damonyait most zárták le. Chernelházán nyitottak ujat.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az erdő szélén találtak embercsontokat, állítólag ide temették valaha az erdészeket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel a búcsú védőszentje a faluban. Régen nagy marhavész volt, ennek emlékére fogadták.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Két-háromlevelű boronát használtak, egy lóval vontatták. Valaki egyet használt, de ez olyan széles volt, mintha kétlevelű lett volna.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
10-15 % vethetett talán kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte mindenki vetőgéppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Mindhárom fajtát ismerik. Az „a” és a „c” használata általános. Az előbbit kaszagráblának, az utóbbit tarógereblének hívják. A „grábla”, „gereble” egymás helyett is állhat.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A kévekötőfa használata általános volt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

20 kévéből állt a kereszt. Egy lábban 10 kéve volt.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepében meghatározatlan számú kereszt volt. Függött a földtől és a terméstől. Mértékül a keresztet vették. Egy kataszteren 20-25 kereszt termett búzából.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

130-150 cm-ig terjedt a csép nyele. Használója magasságához igazodott.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Eleinte besegítettek egymásnak. Később Bükön volt 2 gép, ez már állandó személyzettel működött.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. Volt már elevátor is a faluban. Az uradalmakban mindenhol elevátort használtak.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Nem termeltek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

1925-30 között kezdték a krumplit eke után vetni, minden második ekehajtásba tettek. A háború alatt lett általános, így a három napos munka félnaposra rövidült. Főleg az vetett így, akinek erő fogata volt.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendre vágták. Volt aki elhintette, volt aki nem. Ha nem hitették el, akkor széjjelrázták. Egyszer forgatták. Jó időben 2-3 nap múlva boglyába rakták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Puttonykosárral, bakszekéren hordták.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
„Volt eset rá, hogy összegereblézték az erdőn.”
„Mi nem annyira, inkább a bőiek.”
Akáclevelet használtak, mert a nagy levélen elcsúszik az állat.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügytartóláncot is és nyaklót is. A két szerszámot időben egymás mellett használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Hogy melyik a régebbi, arra nem tudtak válaszolni.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

„Kocsival az uraságok jártak, kétüléses volt.”
Kisszekere már volt a parasztembernek is. Kocsikassal használták. Lakodalomra parádés szekeret használtak.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
5-7 m is volt a hosszú nyújtós oldal. 13 keresztet is tettek rá.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. Duplán átdobták a nyomórúdon, a végét az oldalvéghez kötötték, amibe szögek voltak beverve.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Használtak saroglyát. Egyenes és enyhén ívelt is volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A II. vh-ig használtak kocsikast, egyet is, kettőt is. Főképp, ha mentek valahova. Kukorica, krumpli szállításhoz deszkás szekeret használtak.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Igen.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Az első két lábát patkolták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek. Indulj
====b) terelik jobbra ====
Jobbra – Hejsz
====c) és balra====
Balra – Hikk ide

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca-ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi-pi-pi.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem termelek kendert, lent csak kevesen.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A válaszok bizonytalanok. az „a” és „c” fajtát látták a faluban.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A Kukocsa-major esett távolabb a falutól. Malom volt a Répce partján. Egyéb elkülönülő házcsoport nem volt.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona-, sem sövényfalu ház nem volt. Az utolsó tömésházakat az 1965-ös nagy árvíz mosta el.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Zárt kémények 1920-ban már voltak. Eddig tudnak az emlékezetben visszamenni. A füstöskonyhákat elbontották, „kidobtak mindent”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt a szoba. A kamrának lehetett külön bejárata, de nyílhatott a konyháról is. A bejárati ajtó a tornácról nyílt, vagy egyszerre az udvarról.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt kereszt-mestergerendás ház.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1910-20-as években már volt rakott sparhelt.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

30-40 esztendeje lett általános.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem emlékeznek rá, hogy lett volna ilyen kemence.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha padlószintjére.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták téglalap alapúak voltak. Sövényből fonták a falukat. A zsuppos pajták fala deszka volt. Egy vagy két polvakutyójuk volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem tudnak ilyen villáról.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A répát lereszelték.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelték. A fejes káposztát a spájzban, a földön tartották.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es évek végéig még sütöttek háznál kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az „a” és a „c” fajta kenyértartó fordult elő a faluban. A „c”-t tartják a régebbinek.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak kétfülü dongás vajköpülőt. 7-8 literes volt, 50-60 cm magas.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdinát nem termeltek, kölest igen, de ezt az állatokkal etették meg.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették meg.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszú kalácsot. Lakodalomra „kalikót” sütöttek. 9 tésztából fonták kör alakba.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Lecsót régen nem ettek. A 40-es években kezdték. Az idősek most sem eszik.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paprikát mindig megették nyersen. A paradicsomot csak jóval később. A kérdezettek gyerekkorukban még nem ették a paradicsomot.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós kalácsot és bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Az I. vh. után még ment egy darabig.” Ünnepre már csak ritkán vették fel. Az ő szülőjük még hordta. Az utolsó ember a 60-as évekig felhúzta nyáron.
====b) Hány szélből készült?====

n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Édesanyjuk még félszoknyában jártak. Az ő korosztályuknak már egyberuhája volt. Az idős asszonyok még hordták a háború után.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Háznál csak fontak. Megszövetni a takácshoz vitték.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt ilyen szigorú tilalom.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idős családoknál az ágyak most is egymás mellett vannak a szobában.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a legtöbbet. Húsvét után egész nyáron, Adventig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Adventen és böjtön nem tartottak.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A válaszok bizonytalanok. Valószínű hétköznap tartották, de említik a hétvégét (szombat) is.
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat. Nyáron sátor alatt, télen a házban. A lakodalom estefelé kezdődött és másnap reggelig tartott.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10-15 éve nem tartják otthon a lakodalmat.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott. Szalagos bottal járta a falut a lakodalom előtt 1-2 héttel. Ketten voltak.
====b) 1930 körül: ====

Menyasszony-vőlegény hív.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Pósfán, Csepregen, Bükön, Sárváron voltak cigány muzsikusok, onnan hívták őket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
2 hegedű, bőgő, cimbalom, síp.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A létszám változó a zenekaroknál. Volt 8-10 fős banda, de általában 4-6 ember játszott együtt. Voltak 2-3 tagú bandák is.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 10-15 éve jelent meg e zenekarban.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A lucázást két korosztály űzte. A gyerekek reggel jártak, ajándékba almát, gyümölcsöt kaptak. A legények Luca estéjén mentek. Sokat komiszkodtak. egész bálákat vittek magukkal. Eltömték a bejárati ajtót, leszedték a kapukat, szétszedték a szekereket. Másnap az egész falu szalmás volt. A gazdaasszony a szalmát a tyúkok alá tette. „Szabad-e lucázni?”
„Luca-luca kitty-kotty
Tiktek-lúdtok tojjanak (v. Tiktet-lúdtok üllősek legyenek)
Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza!
A tyúkok annyit tojjanak, mint égen a csillag!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket: „Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!”
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony este jártak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Lsd.: a pont.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

A legények Karácsony este jártak regölni. Ünneplő viseletben voltak. A házba nem mentek be, csak az udvarig. Ha bátor volt a lány, ő adta oda a pénzt a legényeknek.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Ej regö-rejtem, regö-regö-regö-rejtem.
Amoda is mondanának egy szép leányt,
kinek neve volna, Horváth Erzsi volna.
Ej regö-rejtem...
Amoda is mondanának egy szép legényt,
kinek neve volna Kiskereki Árpád volna
Ej regö-rejtem...
Regöljük a gazdát, vele az asszonyát
Ej regö-rejtem...
Szegen van a zacskó tele van húszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régebben több volt az öreglegény. A férfiak 27-28 éves korig legénykedtek.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A férfiak nem emlékeznek. A sárvári vásáron vettek keresztes tejesfazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikuláskor 2-3 legény járt együtt, de volt több banda is. Rongyos ruhát, szőrme katábot húztak. Álarcot viseltek. A gyerekeket ijesztgették. Volt olyan ház, ahol eldugták őket a Mikulások elől.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Vidéki gyerekek jártak betlehemezni. 2-3 gyerek járt Rábapatyról. A 30-as években megszűnt. a szereplőkről nem tudnak.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

„Szent Vendel az állatok patrónusa.”
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

„Elvisz a Kankus!”
„Gyűnnek a rókák
farkasok!”
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Rőzsevágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Csepregre]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Pósfa]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Simaság]]
[[Kategória: Sopron]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]
[[Kategória: Zala]]

Daraboshegy

2014-03-26T15:19:26Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Daraboshegy,1990. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Szalai Irén, 1924. és férje, 1926. római katolikusok
|-
|Nagy János, 1922. és Nagy Jánosné 1922. római katolikusok
|-
|Joó László, 1924. és Lebics Mária, 1927. római katolikusok
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Granasztói Péter
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Darabos nevű bérlő volt az első és a község keleti részén volt egy nagy domb, a „hegy” és ebből lett a neve Daraboshegy.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Lebicsek, Némethék.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

1946-ban nyolcan mentek el Veszprémba, svábok házaiba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Mind szegény, zsellér.Halogy, Nádasd.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Hegyhát.Hegyhát széle.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Őrség.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Körmend, „de hát ez város”.Nádasd.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Halogy labban van minden bolond abban van.Ivánciak keresztbe vitték a létrát az erdőn.Vasalaiak a virágzó hajdinában úsztak, azt hitték, hogy tenger mivel részegek voltak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Minden honnan.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend heti (hétfő, csütörtök), országos, állat
====b) Piacra: ====
Körmend
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nádasd, Haloggyal együtt
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Vasvár, Csatár (1947-48-ig).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Van, aki szerint 30-40 ember summásnak: Veszprém, Kapuvár, Csorna, Baranya.
Mások szerint sok (80 %) volt summás.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Seprűt, kosarat, zsombort az apja is Határba.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Egy ember kaszanyelet gyerekkorában.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Kercaszomor, Velem, Bajánsenye.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Köszörűstótok, gerencsérek, cserepesek (edényeket).
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Ami a nevükkel összefügg.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem volt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

Nem volt.
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Mindig a mai temető volt.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Óriási jég volt régen: Szentség Imádás, május első szombatjától Péter-Pálig minden szombaton fél napig senki sem dolgozott (egyházi fogadalom).
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Ritkán.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés általános.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

n.a
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A villásat használták.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17-21 kévéből. 4-5-öt összakapcsolva és ez a kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

1,5-8 m.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

A gazda állította (kaláka).
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Nyárssal.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Megoszlanak:
a.)1936-37, a kapálóekével.
b.)1945 után.
===2.11. Melyik éAz 50-es években, de most újból vetnek. vtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A rendet forgatták, az időtől függően 1-2-szer, vagy 2-3-szor is. Helyben baglába gyűjtötték (összebaglázták).

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Nagy szénáskosárral, vagy kézzel.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
kumet, iganyak, felső rész
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan ha a szalma kevés volt.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Tartóláncot használtak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekér: teherhordásra, tehénszekér
Kocsi: hintó, az „intéző ment vele”.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

Hosszú szekér: 3-5 m.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Kötél, rudazó.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Erősen ívelt saroglya.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt is, burgonya szállításnál.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Nem. Beteget csak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hik!
====c) és balra====
balra: Nejdé!
Állj: Hóhahó!
Böce: tehén, kis borjú.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Zsepi, zsepi!Pi, pi, pi.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendertörű (tiló típusú törő).Törővályú típusú.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) fekvő.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Majorok (Himfai, Margit).
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

1984.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
20-30-as években már építettek mászókéményt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Három kijárat a pitarba. Másoknál a tornácra.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, soknál.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

30-as években.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

1950-es évek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Az öreganyjának volt. Másnak nem.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

a) padlószint (konyha).
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem ismerték.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak reszelve.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak reszelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

50-es években.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A b) formájút.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

f) (?)
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Gánica: lábasban a lisztet megpirították, sót tettek rá, megpirulás után forró vízzel feleresztették, apróra összevágták, forró zsírral leöntötték (hajdina lisztből).
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

a) perec, b) rúdkalács, kifli.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Vöröshagyma, olaj vagy zsír, paprika és paradicsom. Arányuk tetszés szerint. 1935-36 óta.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nagy arányban az 50-60-as évektől, de mióta tudják eszik. „Az apámmal én kóstoltattam meg, de nem ette.”

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Kalács, beigli, kuglihufszalakális, pogácsa, mákos, diós kalács
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen,
====b) Hány szélből készült?====
Hat szélből.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
30-40-es évekig (szülők).

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

40-es években szűnt meg.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, szokás volt hideg-meleg szerint.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A II. világháborúig volt szokásban.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Tavasszal, ősszel tartottak, karácsonytól húsvétig, böjtig. Mások szerint bármikor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat vagy vasárnap

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Volt mindkettőnél is.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ha két helyen tartották, akkor a lányos háznál volt a főétkezés. Gyakori volt, hogy csak a menyasszonynál volt az étkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

A vőlegény vendégei a vőlegény házánál voltak és fordítva.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

10-15 éve legtöbbször vendéglőben tartják.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vőfély
====b) 1930 körül: ====
jegyespár, levél

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helyiek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, bőgő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 fő.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

Harmónika nincs.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án, 2-3 gyerek hajnalban, szalmával bementek az istállókba, aholg a gazda etette a tehenekt, ledobták a szalmát, ráálltak és mondták:
„Luca, Luca kity-koty
tojjanak a tik-tyok,
ha nem adnak szalonnát
levágom a gerendát,
Luca-Luca kity-koty.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Szent István napján.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Az 50-es évekig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
4-5 legény járta a házakat láncos botokkal:
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

„Haj regő rajta, misemondó gyertya,
haj regő rajta, gyújtatlan gyulladjék, oltatlan aludjék,
haj regő rajta, ott is vagyon egy szép legény, kinek neve Jóska,
adjunk, adjunk néki, de kit adjunk néki,
szomszéd lányát néki, az Isten meg se mentse,
kebelébe ejtse, összepöndörgesse,
mint a kis nyúl farka lika,
még annál is jobban, réteg régi tördén, haj regő rajta.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Nem.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikulásnak öltöztek be: bunda, szakáll, álarcok. Járták a házakat és ajándékot adtak a gyerekeknek.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Nem tudták, de a szokás volt.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Senkit.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Jön a kankos, kankas, krampusz.
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Igen
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a
====c) Írjuk le tömören a szokást?====

Karácsony este volt diótörés (dobálás). Itt a páros, hol a páros. Éjféli mise után a háznál, el kellett találni, hogy melyik kézben van a páros. Amelyikre rámutatott abból vitte el a diót.
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Egy rőzsét vágó ember, akit a hold felszippantott. Tüskét vágó ember.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Baranya]]
[[Kategória: Csatár]]
[[Kategória: Csorna]]
[[Kategória: Halogy]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Ivánc]]
[[Kategória: Kapuvár]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Maróc]]
[[Kategória: Nádasd]]
[[Kategória: Vasala]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]

Dióskál

2014-03-26T15:18:46Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dióskál, 1922. Szeptember
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36.
|-
|Ács Zsigmond, 1919, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Sok dió termett mindig a községben.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Deli, Szladovics, Egyed, Nagy.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem. Csak 3-4 cigány család pár éve.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A fiatalok a 60-as évektől nagyobb számban költöztek a városokba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Orosztony, Kerecseny. Egeraracsa, Zalaszentmárton. Hasonló a gazdálkodásuk.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Zalaiak.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyesmiről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben.
Zalavár. A berekbe van egy régi templom. Pusztaszentegyházán a hegy tetején van egy templomrom. Tégla van a földben is.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Dióskált Mákoskálnak csúfolták. Keresztbe viszik a létrát, mint az újlakiak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Egeraracsáról, Rjkról, Tüttösről, Orosztonyból házasodtak. Innen nagy tömegben feleséget nem vittek.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pacsa, Zalaapáti, Keszthely
====b) Piacra: ====
Piacra nem jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonokhoz
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Búcsúszentlászló, Vasvár
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50-60-an Somogyba, Fejér megyébe jártak summáskodni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

„Csépűnyi, aratni vendek jöttek.”
Másokhoz nem jöttek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Egy-két szegény ember fűz kosarat, de csak a falubeliek számára.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Gelencséresek jártak, vagy vásáron vették.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok, árultak, edényfoltozók, drótostótok, Meszesek

====b) Honnan jöttek? ====
Keszthelyről, Sümegről.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
kést, borotvát, ill ami a nevükből kikövetkeztethető.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más községekből csak az ideházasodottaknak volt itt szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
zőlőhegyek: Pogányvár, Szegfalu, Ungi hegy, Kálhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mostani temető, a zsidótemető és volt a „Pakonyai” temető, ahová a hegyiek temetkeztek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Vendel és Anna.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
1920 körül kedzték a gazdagabbak ily módon összekapcsolt vasboronákat használni, a szegényeknél csak faborona volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A jómódú 20-30 holdasoknál géppel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A többiek kézzel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c) típusú „takarittó”.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

18 kéve volt egy kereszt. 10-12 keresztet, de előfordult, hogy csak 4-5 keresztet raktak egy kepébe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt, a mennyiséget keresztben adták meg.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm. (Megmértük)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Közelre villával, távolabbra petrencével. Elevátor csak 1935 után volt.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Háború után megszűnt, előtte is csak a kertben termesztettek.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Csak bokorba.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás 2x-3x petrencébe gyűjtés. 5-6 petrence volt egy szekérre való. Az állványon való szárítást nem ismerték.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kaszával metszettek ki egy darabot, villával hordták be.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
főfa, igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
berják, vonószeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek, vagy mások is, ha kevés gabona termett.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot a szügyre erősítve.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit tehenek húsnak, nem volt rajta „gyoho” (ami a rudat fenntartotta). A kocsin, amit ló húzott, volt ilyen.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m volt a hossza. Volt hosszúoldal is, meg vendégoldal is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel és lapickával.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem sok volt a faluban, az is a b) formájú.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt”, vagy csámpás lett, azt patkolták, de egyébként nem szokták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Né! Hahe! Ne! Na mehetsz!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hí!
====c) és balra====
balra: Hajde!
Becce = kisborjú
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pis, pis, pis! Pi, pi, pi! Csirkének. Ne, ne, ne! Tyúkoknak.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! + a neve. Idősebbek: Eszne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tiloló.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) típust.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Alsókál, Fölsőkál, Pakonya. (3-4 ház)
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Lakóház nem volt. 1910 körül szűnt meg a sövényház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Kb. 1930-tól már szinte minden háznál cilinderkéményt, mászókéményt építettek. Előtte csak a padlásra ment fel a füst.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik ajtó a pitarba nyílt. 1930 után kezdték a helyiségeket egybenyitni, amikor egyidejűleg a füsttelenítést is megoldották.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Szerintük volt, de elég zavarosan beszélnek róla, tehát bizonytalan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Még az első világháború előtt.
Nem tudják, mikor, de még a hegyen 1940 körül rakott sparhelteket építettek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A háború után vált általánossá.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Csak kályhára emlékeznek.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-60 cm-es volt a padka.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Csak téglalap alaprajzú volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával.
Az a) típust ismerik.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak szeletelve. Mások Tarlórépát egészben és szeletelve is, de nem törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát csak gyalulva. Mások Csak szeletelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Az ötvenes évekig. Utána már nem volt elég gabona.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Főleg az a) típusút, de ismerik a b)-t is.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Legtöbben ezt használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Kővel törték. Másnak nem volt.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából csak levest, kását főztek.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Az a) formájút és patkót. Kuglófot is sütöttek.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkorában már evett. Arányok: 10 paprika, 4-5 paradicsom, egy fej hagyma. Héjában főtt krumplit adtak hozzá kockára vágva, vagy összetörve. Külön étel a tojásos paprika.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Volt, akinem ette se a paprikát, se a paradicsomot.
Mások már gyerekkoruktól eszik.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós kalácsot, másnap pedig kenyér helyet ették a töltetlen kalácsot.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Többen hordtak, volt egy gazdag is, aki télen-nyáron abban járt. 1935-ben halt meg az illető. Gyerekkorukban egy-két idős ember még hordott gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudja, hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A harmincas-negyvenes években még ez volt az általános. Varrónő is volt a faluban, aki értett ezek varrásához, de már akkor is akadt, aki polgári ruhát viselt. A háború után egyre inkább csak az öregasszonyok jártak ilyenben.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt jellemző, bár egy-két háznál még szőttek, jobbára takáccsal szövették a szükséges vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A harmincas-negyvenes években már sokan jártak kendő nélkül. Tömegesen a háború után vetkőztek ki.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az ötvenes évekig.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és farsangkor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többiben.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Két helyen tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ott volt a főétkezés, ahová a fiatalok költöztek, de a másik háznál is maradtak vendégek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A zenekar mindig ott volt, ahol az ifjú pár.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kuszori hívta a vendégeket. Jó tréfás ember kellett erre a szerepre. Csütörtökön és vasárnap járta körbe a meghívottakat.
====b) 1930 körül: ====
Az ifjú pár invitálja a lagziba a vendégeket, nyomtatott meghívó is készül.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányzene volt. Egeraracsán 3-4 banda is volt, onnan hívták a zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar összetétele: hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos és esetleg fúvós (klarinét, vagy trombita!).
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án jártak a fiúgyerekek kotyolni. Fadarabra, vagy bakra állva kiabáltak be az ablakon. A szövegre csak töredékekben emlékeznek:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye három,
a pálinkát várom...
A maguk tyúkjuk annyit tojjon,
mint az égen a csillag, földön a fűszál!
A maguk disznajának akkora szalonnája legyen...
A maguk lányának akkora csöcsi legyen, mint a bigyigás korsó!
A maguk lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket:
„Egy csirkéjük legyen, a’ is vak legyen!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony és újév között.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A hatvanas évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

Szövegtöredékek:
„Haj regö rajta,
Megadta az Uristen
Ennek a gazdának...
Adjhon az Uristen
Ennek a gazdának
Két szép ökröt,
Rengős pengős szekeret,
Aranyos ostornyelet...”
Összeregölés is volt. 5-6 legény járt láncos karókkal.
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 van (1000-ből).

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt, a harmincas évek végétől a gyerekek kaptak valami ajándékot.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nagyobb fiúk jártak. Szereplők: király, Mária, pásztorok, angyalok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az összes állaté. Egy darabig tartották is.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Róka, kankas (farkas).
Mumus, cigány.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember ott üldögél a Holdba’. Fát lopni ment és annak van ott fönn a képtye. Mondásba’ volt.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Egeraracsa]]
[[Kategória: Kerecseny]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Orosztony]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Pogányvár]]
[[Kategória: Pusztaszentegyháza]]
[[Kategória: Rjk]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szegfalu]]
[[Kategória: Tüttös]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaapáti]]
[[Kategória: Zalaszentmárton]]
[[Kategória: Zalavár]]
[[Kategória: Zala]]

Dióskál

2014-03-26T15:18:12Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|1922. Szeptember,Dióskál
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36.
|-
|Ács Zsigmond, 1919, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Sok dió termett mindig a községben.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Deli, Szladovics, Egyed, Nagy.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem. Csak 3-4 cigány család pár éve.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A fiatalok a 60-as évektől nagyobb számban költöztek a városokba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Orosztony, Kerecseny. Egeraracsa, Zalaszentmárton. Hasonló a gazdálkodásuk.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Zalaiak.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyesmiről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben.
Zalavár. A berekbe van egy régi templom. Pusztaszentegyházán a hegy tetején van egy templomrom. Tégla van a földben is.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Dióskált Mákoskálnak csúfolták. Keresztbe viszik a létrát, mint az újlakiak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Egeraracsáról, Rjkról, Tüttösről, Orosztonyból házasodtak. Innen nagy tömegben feleséget nem vittek.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pacsa, Zalaapáti, Keszthely
====b) Piacra: ====
Piacra nem jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonokhoz
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Búcsúszentlászló, Vasvár
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50-60-an Somogyba, Fejér megyébe jártak summáskodni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

„Csépűnyi, aratni vendek jöttek.”
Másokhoz nem jöttek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Egy-két szegény ember fűz kosarat, de csak a falubeliek számára.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Gelencséresek jártak, vagy vásáron vették.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok, árultak, edényfoltozók, drótostótok, Meszesek

====b) Honnan jöttek? ====
Keszthelyről, Sümegről.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
kést, borotvát, ill ami a nevükből kikövetkeztethető.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más községekből csak az ideházasodottaknak volt itt szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
zőlőhegyek: Pogányvár, Szegfalu, Ungi hegy, Kálhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mostani temető, a zsidótemető és volt a „Pakonyai” temető, ahová a hegyiek temetkeztek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Vendel és Anna.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
1920 körül kedzték a gazdagabbak ily módon összekapcsolt vasboronákat használni, a szegényeknél csak faborona volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A jómódú 20-30 holdasoknál géppel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A többiek kézzel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c) típusú „takarittó”.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

18 kéve volt egy kereszt. 10-12 keresztet, de előfordult, hogy csak 4-5 keresztet raktak egy kepébe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt, a mennyiséget keresztben adták meg.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm. (Megmértük)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Közelre villával, távolabbra petrencével. Elevátor csak 1935 után volt.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Háború után megszűnt, előtte is csak a kertben termesztettek.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Csak bokorba.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás 2x-3x petrencébe gyűjtés. 5-6 petrence volt egy szekérre való. Az állványon való szárítást nem ismerték.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kaszával metszettek ki egy darabot, villával hordták be.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
főfa, igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
berják, vonószeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek, vagy mások is, ha kevés gabona termett.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot a szügyre erősítve.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit tehenek húsnak, nem volt rajta „gyoho” (ami a rudat fenntartotta). A kocsin, amit ló húzott, volt ilyen.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m volt a hossza. Volt hosszúoldal is, meg vendégoldal is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel és lapickával.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem sok volt a faluban, az is a b) formájú.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt”, vagy csámpás lett, azt patkolták, de egyébként nem szokták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Né! Hahe! Ne! Na mehetsz!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hí!
====c) és balra====
balra: Hajde!
Becce = kisborjú
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pis, pis, pis! Pi, pi, pi! Csirkének. Ne, ne, ne! Tyúkoknak.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! + a neve. Idősebbek: Eszne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tiloló.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) típust.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Alsókál, Fölsőkál, Pakonya. (3-4 ház)
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Lakóház nem volt. 1910 körül szűnt meg a sövényház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Kb. 1930-tól már szinte minden háznál cilinderkéményt, mászókéményt építettek. Előtte csak a padlásra ment fel a füst.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik ajtó a pitarba nyílt. 1930 után kezdték a helyiségeket egybenyitni, amikor egyidejűleg a füsttelenítést is megoldották.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Szerintük volt, de elég zavarosan beszélnek róla, tehát bizonytalan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Még az első világháború előtt.
Nem tudják, mikor, de még a hegyen 1940 körül rakott sparhelteket építettek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A háború után vált általánossá.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Csak kályhára emlékeznek.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-60 cm-es volt a padka.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Csak téglalap alaprajzú volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával.
Az a) típust ismerik.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak szeletelve. Mások Tarlórépát egészben és szeletelve is, de nem törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát csak gyalulva. Mások Csak szeletelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Az ötvenes évekig. Utána már nem volt elég gabona.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Főleg az a) típusút, de ismerik a b)-t is.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Legtöbben ezt használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Kővel törték. Másnak nem volt.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából csak levest, kását főztek.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Az a) formájút és patkót. Kuglófot is sütöttek.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkorában már evett. Arányok: 10 paprika, 4-5 paradicsom, egy fej hagyma. Héjában főtt krumplit adtak hozzá kockára vágva, vagy összetörve. Külön étel a tojásos paprika.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Volt, akinem ette se a paprikát, se a paradicsomot.
Mások már gyerekkoruktól eszik.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós kalácsot, másnap pedig kenyér helyet ették a töltetlen kalácsot.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Többen hordtak, volt egy gazdag is, aki télen-nyáron abban járt. 1935-ben halt meg az illető. Gyerekkorukban egy-két idős ember még hordott gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudja, hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A harmincas-negyvenes években még ez volt az általános. Varrónő is volt a faluban, aki értett ezek varrásához, de már akkor is akadt, aki polgári ruhát viselt. A háború után egyre inkább csak az öregasszonyok jártak ilyenben.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt jellemző, bár egy-két háznál még szőttek, jobbára takáccsal szövették a szükséges vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A harmincas-negyvenes években már sokan jártak kendő nélkül. Tömegesen a háború után vetkőztek ki.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az ötvenes évekig.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és farsangkor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többiben.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Két helyen tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ott volt a főétkezés, ahová a fiatalok költöztek, de a másik háznál is maradtak vendégek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A zenekar mindig ott volt, ahol az ifjú pár.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kuszori hívta a vendégeket. Jó tréfás ember kellett erre a szerepre. Csütörtökön és vasárnap járta körbe a meghívottakat.
====b) 1930 körül: ====
Az ifjú pár invitálja a lagziba a vendégeket, nyomtatott meghívó is készül.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányzene volt. Egeraracsán 3-4 banda is volt, onnan hívták a zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar összetétele: hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos és esetleg fúvós (klarinét, vagy trombita!).
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án jártak a fiúgyerekek kotyolni. Fadarabra, vagy bakra állva kiabáltak be az ablakon. A szövegre csak töredékekben emlékeznek:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye három,
a pálinkát várom...
A maguk tyúkjuk annyit tojjon,
mint az égen a csillag, földön a fűszál!
A maguk disznajának akkora szalonnája legyen...
A maguk lányának akkora csöcsi legyen, mint a bigyigás korsó!
A maguk lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket:
„Egy csirkéjük legyen, a’ is vak legyen!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony és újév között.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A hatvanas évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

Szövegtöredékek:
„Haj regö rajta,
Megadta az Uristen
Ennek a gazdának...
Adjhon az Uristen
Ennek a gazdának
Két szép ökröt,
Rengős pengős szekeret,
Aranyos ostornyelet...”
Összeregölés is volt. 5-6 legény járt láncos karókkal.
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 van (1000-ből).

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt, a harmincas évek végétől a gyerekek kaptak valami ajándékot.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nagyobb fiúk jártak. Szereplők: király, Mária, pásztorok, angyalok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az összes állaté. Egy darabig tartották is.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Róka, kankas (farkas).
Mumus, cigány.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember ott üldögél a Holdba’. Fát lopni ment és annak van ott fönn a képtye. Mondásba’ volt.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Egeraracsa]]
[[Kategória: Kerecseny]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Orosztony]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Pogányvár]]
[[Kategória: Pusztaszentegyháza]]
[[Kategória: Rjk]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szegfalu]]
[[Kategória: Tüttös]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaapáti]]
[[Kategória: Zalaszentmárton]]
[[Kategória: Zalavár]]
[[Kategória: Zala]]

Csöde

2014-03-26T15:17:35Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|2014.Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csöde, 1985. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Devecz Gergelyné, 1898.
|-
| Fekete Lajosné. 1913.
|-
| Devecz Gyuláné, 1915.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Szabó Ferenc
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu elődje Szentmártonfalva volt. A települést a törökök a szentgotthárdi csata utáni visszavonuláskor lerombolták az akkori falutól északra is települt és délre is a falu, kb. 700-800 m-re. A déli részbe ún. Felsőcsödébe betelepültek mind a mai Jugoszlávia területéről jöttek, az északi része lévő ún. alsócsödiek a környező őrségi falvakból települtek be az 1600-as évek elején.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Devecz, Drávecz, Santavecz, Sebők, Gréczi.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A falu keletkezésekor az 1600-as évek elején a mai Jugoszlávia területéről és az Őrségből az egész falu.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem költöztek el.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nagy- és Kisrákost, Szaknyért, mert nagyságra, a lakosság összetételére hasonló községek.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Göcsejbe tartozik, közvetlenül az Őrség mellett.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Őrség: Szaknyér, Viszák, Velemér, Őriszentpéter, Szalafő, stb.
Hetés: Kerkafalva, Lenti, Lentiszombathely, Kerkabarabás.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Velemér és Magyarszombatfa híres a cserepeseiről, fazekasairól.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Nem tudnak ilyenről.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Zalalövő, Őriszentpéter, Lenti

====b) Piacra: ====
Zalalövő

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Jánosfa, Hegyhátszentjakab, Pankasz

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
A falu nagy része református és evangélikus, búcsújáróhelyre nem jártak.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Nem jártak el summába.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide sem jöttek summások.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket és szerszámokat eladásra más faluban? ===

Fonott eszközöket, fa szerszámokat, tárgyakat csak saját használatra készítettek, eladásra nem. Ma is készítenek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Őrségi cserépedényeket használtak, ezt a falvakat járó veleméri, gödörházi szerepesektől vették, vagy a zalalövői vásáron.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Paprikások, meszesek, fazekasok, drótosok jártak, 1945 után megszűnt.

====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====
Lsd.: a pont

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Zalalövőhöz tartozó Pacsahegyen van szőlőjük.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

Két temető van a faluban, csak erről tudnak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Jégverés ellen augusztus első vasárnapja.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Általában két faboronát erősítettek egymáshoz azzal boronáltak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel vetettek. Mindenki.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Nincs.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Hajmókosat használtak, mindig mindenki.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

21 kévét egy keresztbe a kereszteket összerakták kepébe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

5-6 keresztet tettek össze a mezőn a terméstől függően, ennek a neve a kepe. A termés mennyiségének mérésére a keresztet használták, a kepét nem.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

180 cm a csép nyele.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Nem állandó csapat járt, hanem kölcsönösen a szomszédok és a rokonság.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Nyárson vitték a szalmát, mindig ezt használták, mióta adatközlők emlékeznek.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

1945 után már nem termeltek hajdinát.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

1945 után kezdték eke után rakni a burgonyát.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

A lekaszált füvet a rendről elterítették, többször megforgatták, ha száradt ágylásokba rakták, végül petrencébe. Szárító állványt nem használtak.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénásruhába/köcölébe hordták. Itt szénásruhának nevezik. Adatközlők másra nem emlékeznek.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
rúdszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszegek

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====

Tavasszal hordták, mindenki a faluban.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
1930-ban a faluban csak tehenek voltak, később 1940 körül vettek lovat, ekkor már nyaklót használtak.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A nyakló.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekérnek a teherhordó, egyszerűbb kivitelűt, kocsinak a díszesebb, személyszállítót nevezik.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

4 m hosszú a hosszúszekér, vendégoldalt nem használtak.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

6-8 m hosszú rudazókötelet használtak.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Nem volt saroglya, subert használtak (deszkából összeállított).

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

3 oldala volt és feneke, kettőt használtak ha terményt hordtak a szekérrel, az oldalak kifelé dőltek.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Patkolták a marhákat nyárson. Ökör nem volt.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Nejde hikk!
====c) és balra====
Balra: Nejde hokk!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne, ne.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi, pipi, ne, ne.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

A nevén szólítják.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tilolót, vágót, sukot.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt elkülönülő házcsoport.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Most is van boronaház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Nem alakították át, lebontották őket.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Minden helyiség a pitarba nyílott.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt mestergerenda, földfalu ház csak egy volt a faluban, már lebontották.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Nem emlékeznek rá, emlékezetük óta van, ma is található.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A századforduló után már építettek kontyolt házat, ma is van, négyzetalapú ház csak néhány van a faluban 1940 körül építették őket. Általában téglalap alakú házat építettek, melynek előteréből (zárt) nyíltak a helyiségek. Tömbház nincs.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Volt ilyen, de már lebontották.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

70-80 cm magas padkára.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Volt egy torkos pajta, a falu többi pajtája csak téglalap alakú végében a pelvás kutyóval.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Két ága közé fogták a fazekat.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak, törkölyt nem használtak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

1950 körül, a beszolgáltatás miatt nem volt liszt.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Hosszú, vesszőíveset használtak.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak, de már nem tudtak mutatni.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Áttört nyelű volt.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Készítetek hajdinagánicát. A lisztet megpirították, forró vízzel felöntötték és zsírba szaggatták.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Cseréptepsiben kerekeset két és háromágút. Perec volt a neve.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Lecsót csak 1945 után készítenek, 10 % hagymát, 30 % paradicsomot, 60 % paprikát tesznek.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Paprikát sütve ették, nyersen csak a 30-as évektől, paradicsomot nyersen csak 45 után.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos és diós kalácsot.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====

Két szeles gatyát viseltek.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

1960-ig viselték.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Szőttek az asszonyok.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, de az idősek ma is viselik.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Több háznál még most is így van.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor és szüret után.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Nyáron nem tartottak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
csak vasárnap
====b) 1930 körül: ====
vasárnap, de volt már szombaton is

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindig háznál tartják a lakodalmat.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
N.A
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Mindig háznál tartják a lakodalmat.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
) Vőfények, az esküvő előtti héten kedden és szerdán.
====b) 1930 körül: ====

Az ifjú pár és meghívóval esküvőt megelőző 2-3 héttel.

===4.6. Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ===
Nem törtek tányért. (1,2,3)

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Pankaszról hoztak cigányzenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
n.a
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Reggel mindenkinél felfordították a favágó tuskót. Verset nem mondtak, adományt nem kaptak.

===4.9. Regölés ===

==== Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem regöltek. (1,2,3)

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A lakosság 1 %-a öreglegény.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
Nem volt X-es tejesfazék.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

n.a
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Nem szoktak betlehemezni.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elvisz a farkas.

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Gyepűvágó embert.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Felsőcsöde]]
[[Kategória: Jánosfa]]
[[Kategória: Kerkabarabás]]
[[Kategória: Kerkafalva]]
[[Kategória: Kisrákos]]
[[Kategória: Lenti]]
[[Kategória: Lentiszombathely]]
[[Kategória: Magyarszombatfa]]
[[Kategória: Nagyrákos]]
[[Kategória: Őriszentpéter]]
[[Kategória: Pankasz]]
[[Kategória: Szaknyér]]
[[Kategória: Szalafő]]
[[Kategória: Szentmártonfalva]]
[[Kategória: Velemér]]
[[Kategória: Viszák]]
[[Kategória:Alsócsöd]]
[[Kategória: Zalalövő]]
[[Kategória: Hegyhátszentjakab]]

Csögle

2014-03-26T15:15:34Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| 2014. Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csögle, 1992. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Piriti Dániel, 1913.
|-
| Piriti Dánielné, 1915.
|-
| Szabó Dénes, 1912.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Hagyomány nem él. A IV-V. században, amikor a hunokat legyőzték egy részük itt telepedett le, más részük Erdélybe ment. Az ő utódaik alapították a falut.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Régi nemesi, református családok voltak a faluban. Régi családok: Barcza, Balogh, Ferenczi, Buzás, Burján, Biró. Szabó nevezetűek is voltak, ők Nórápról költöztek ide, takácsok voltak. Szintén régi betelepült család a Győrffy.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak betelepülésről.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Kispirit, Nagypirit, Adorjánháza, Egeralja – itt vannak egy kupacban, mind református”. Említik, hogy Csögle kiválik a szomszédos falvak közül nyelvjárásával.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A Marcal melletti részt Bozótnak mondják. Ide tartozik Csögle, Adorjánháza és Egeralja határából egy darab. Ez magas fűvű, sásos rét. Szóhasználatukban nem különül el tájegységgé ez a rész.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Kemenesalja. A hozzájuk közeleső falvak: Nemeskocs, Boba, Kemenespálfa.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak ilyesmiről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Pokura két (pokolra kelt), mint a csöglei könyörgés. Keresztbe vitték, mint a lédeciek a lajterját. Ha énnekem avvóna/annyi vóna, én Gércén laknék, ott is a jobbik soron.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
A falu reformátusd. Gyakoribb volt a falun belüli házasság, de előfordult a szomszédos református (ld. I.5.) falvakkal is. Most már a református fazékban is megfő a katolikus kolbász.” Kb. 20 éve gyakoribbak a vegyes házasságok.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rendszeresen a pápai és a celldömölki vásárokra jártak. A faluban is volt évente háromszor országos vásár. Eljártak még Zalaegerszegre (lóért), Tüskevárra és Somlóvásárhelyre is.

====b) Piacra: ====
Cellbe jártak piacra. Csirkét, hízott libát, tejhasznot hordtak.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Régen a falunka nem volt búcsúja, és református lévén nemigen jártak más búcsúkra sem. A legények eljártak az iszkázi, kiscsőszi, nagypiriti búcsúba (előbbi kettő katolikus).

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Nem jártak a faluból.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluban jobbára módos gazdák laktak. (3) A lányok jártak Budapestre szolgálni. Csépelni falun belül szoktak, 6 gép volt a faluban. A dabronyi erdőre ölfavágnyi”. Kismezőre (puszta) répakapálni a fiatalok.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
A faluba nem jártak vidékről dolgozni. Bánhalmára jöttek summások Borsodból.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===

Eladásra nem készítettek semmit. Saját használatra kosarat, "somport” (zsombor) kötöttek.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Tüskevári fazekasoktól. A faluban háromszor volt vásár évente; márciusban, októberben és júniusban. A Bakonyban is volt több falu is, ami ezzel foglalkozott. (3)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

Tüskevári fazekasok szekérrel hordták a cserépárut. A Bakonyból favellát, egyéb faeszközöket hoztak, szintén szekérrel. Ugodi meszesek.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen saját határban volt szőlőhegy, minden módosabb gazdának. Ezt a TSZ idejében vágták ki. Adorjánházán, Egeralján, Kiscsőszön is volt egy-egy itteni embernek. Ezeket is kivágták.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

A Somlón régóta van néhány embernek szőleje.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== A temető három részre van osztva. Mikor betelik az egyik rész, a másikba kezdenek temetkezni. Most a 2. részbe temetkeznek, itt vettek fel régi csontokat.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

Nem kerültek elő embercsontok a temetőn kívül.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Nem volt fogadott ünnepük.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Fahengert és hármas fogatot használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
25-30 % vethetett kézzel. Mások szerint a fele még kézzel vetett.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

„Akkor már a szegényember is géppel vetett.” Ha nem volt neki gépe, valahogy megszerezte.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A b) az általánosan elterjedt fajta. C)-t is említik. Mindkettőt takarónak mondják.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem volt nyílás a kötőfán.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
13 kévéből rakták minden gabonából. "Ennek volt a legnagyobb divatja.” Rozsból, búzából előfordult a 15-ös, 17-es kereszt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepe nem meghatározott számú kereszt.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

Mért adatok nincsenek.
Az ember álláig ért. Mások szerint a melléig ért.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Állandó, részes munkások dolgoztak. A század elejétől volt cséplőgép, előtte lóhúzó masina.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Többen is termeltek hajdinát a faluban. A 40-es években szűnt meg a termelése.
Másodvetésként termelték. Az 50-es években szűnt meg.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A krumplit Szent György táján vetik. Már a 10-es években is eke után vetették.
A 20-as évek körül kezdték. Hamarosan elterjedt, nagy területen nem is vetettek kézzel.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Renden száradt a lekaszált fű. 3-4, 4-5 nasp múlva lehetett forgatni, időjárástól függően. Újabb két nap múlva megszáradt. A faluban 5-6 öl széles volt egy-egy kaszáló, keskeny csíkoknak látszottak. A rendeket összeforgatták favillával. Az összehúzott rendet hajtásnak mondják. A "hullót” összegereblyézték. Ezután petrencéket raktak. 5-6 petrencét összehordtak petrencefával, mert ennyi fért fel a szekérre, és így egy helyen megrakódtak.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával. A pajtából ölle. Szapufödéllel (vászonruha).

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
)fölsőfája, főfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, vagy igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Ha rossz volt a termés, előfordult, hogy használták.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====

Ősszel a dabronyi erdőre mentek szekérrel „levelest” szedni.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősített tartóláncot használtak.

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

A kocsi elé lovat fogtak, a szekér elé tehenet vagy ökröt.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

Hosszú szekeret használtak. 4-5 m hosszú volt.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Rudazókötelet használtak. A legtöbb helyen a szekér egyik oldalán csiga is volt.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén hajtott volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
A „régiek” tudtak kocsikast kötni.
A vásáron vették.
Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Nem jellemző. Ritkán, ha fájt a lába az ökröt megpatkolták az első lábán. Tehenet általában nem.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nevén
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Csálé, Csáli
====c) és balra====
balra: Hajsz
Szokták azt mondani: Haj el azon kisbeccém! Becenév volt.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Ne-kocám-ne. Koca-ne-ne-ne.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi-pipi-pipi. Nee-nee-nee.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendervágót, tilalót. Mindkettő kézzel mozgatós volt. Gerebent.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
n.a
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

A két kerék egymáshoz viszonyítva vízszintes vonalban volt.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A határ keleti szélén volt 4-5 halomsír. Művelték azt a részt, de csontok nem kerültek elő, valószínűleg mélyebben vannak.

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Halmoknak mondják azt a részt.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

A faluban sem borona-, sem sövényház nem volt. Tömés és kőházak voltak. A követ Szergényből, előbb a Somlóról hozták. Nem a teljes ház épült kőből, csak a főfalak.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Leszedték a bolthajtást, lepadlásozták a helyét. Egyből cilinderkéményt raktak a falba. A padláson fekvőkémény volt. A mászókémények a fal mellett voltak, nóthel”-ajtajuk volt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A legtöbb háznál volt gádor. Ezek nyitottak voltak eleinte. Olyan ház is volt, amelynek az ajtója az udvarra nyílt. Itt a szobába és általában a kamrába is a konyháról lehetett bejutni. A gádoros házaknál az ajtók általában a gádorról nyílt, egyik helyiségből a másikba nem lehetett közvetlenül bejutni.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Tömésháznál is volt keresztmestergerenda.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A két háború között dobálták ki.
A rakot sparhelteket a 40-es években dobálták ki.
Utána csikósparheltet vásároltak. Kezdeti és elterjedési időpont nincs.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Sátortetős hajtott házakat már a két háború között is építettek. A 20-30-as évek óta nem építenek egysoros házakat. Gazdasági épületek nélküli tömbházat” a 60-as évek óta építenek.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A legrégebbi tüzelőberendezés a konyhából fűtött szemes cserépkályha. Kemencéről nem tudnak. Ebben a kályhában sütni is lehetett. Érdekes elnevezés, hogy "búbos kályhának” (2) mondja.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-50 cm magas emelvényre rakták a kemencét. A kemence szája előtt patka volt, ezt itt "pócik”-nak mondják.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Nem volt kiugkró részes pajta. A telken keresztbeálló pajták téglalap alapúak és két kapusak voltak. Gyakoribb, hogy a ház folytatásaként épült a pajta.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem tudnak kiszedő villáról. A kemencét márcsak kenyérsütésre használták.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát legyalulva savanyították. Később a kerékrépát már csak állati takarmánynak használták.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

A káposztahordóba egész fejet is tettek.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A 60-as évek elején.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A b) fajtát ismerik a faluban. De sok helyen már nem használtak kenyértartót, hanem két párhuzamos póznára tették fel. Érdekesség, hogy az ágyra tették kihülni a kenyeret, miután kivették a kemencéből.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Cserép tejesfazékban köpültek. Utóbb üvegben rázták össze.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem tudnak törőről.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Egyiket sem használták emberi táplálékul.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Kuglit. Hármas fonású hosszú kalácsot.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Kb. 20 éve készítenek gyakrabban lecsót.
A két háború között terjedt el.
Kb. feles a paradicsom és a paprika. Általában tojást ütnek rá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

A paradicsomot sokan nem ették régen, és most is van, aki nem szereti. A paprikát régen is megették nyersen.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Diós, mákos, lekváros kalácsot, rétest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Az 50-es években még volt "gatyás ember”, de ekkor már ritka. A két háború között még sokan hordták. Templomba már nem mentek el benne.
====b) Hány szélből készült?====

A gatya egyik szára 70-80 cm széles.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az 1870-80-as években született asszonyoknak már volt egyberuhája is. De a század elején sok asszony járt blúzban és szoknyában. A két háború között hagyták el a régi viseletet, illetv haltak ki az idős asszonyok.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Volt takács a faluban. Még vidékről is hoztak fonalat szövetni. A 40-es évektől nincs takács.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt ilyen szigorú szokás. De a múlt században született asszonyok még kendősen jártak.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A 30-as években fordították egymás mellé az ágyakat.
A II. világháború után.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Szüret után, "új borra” tartották a legtöbbet.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Időszakhoz nem kötötték. Tavasszal a legtöbb.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Kétféle szokást mondanak.
A templomi esküvő előtt uzsonna volt a lányos háznál, amelyiken mindenki részt vett. Az esküvő után a legényes házhoz mentek, itt volt a vacsora és itt zajlott a lakodalom.
A vőlegény vendégei az ő, illetve szülei házánál gyülekeztek. Innen mentek a lányos házhoz, majd innen a templomba. Az esküvő után a lányos házhoz mentek, itt zajlott a lakodalom.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Lsd.: a pont
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Lsd.: a pont

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Celldömölkön, Ajkán, Pápán tartják éttermekben.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

n.a
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfények/vőfélyek hívtak a lakodalomba. Ők a vőlegény rokonai voltak. 2-3 héttel hívtak az esküvő előtt. Pálca volt náluk, a mellükön bokréta.
Régen 1-2 nappal hívtak az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
A menyasszony és a vőlegény hív személyesen.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Kispiritben volt banda. Alsóságról cigánybandát hoztak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
hegedű, kontra, bőgő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öten játszottak
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Luca előtti éjjel a legények szalmáztak, főként a lányos házaknál. Később elvadult a szokás, kertkapukat hordtak el, padokat szedtek fel.

===4.9. Regölés ===

==== Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt regölés a faluban.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

4-5 öreglegény lehet a faluban. A lélekszám 900 körül mozog.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem volt X a tejesfazékon. A nyakán fehér csík volt.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
n.a

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Nem volt semmilyen szokás Miklóskor.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nem volt betlehemezés a faluban. (református)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elvisz a cigány! Elvisz a kéményseprő!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Favágó embert.
Öregember tüzelt és mellette melegedett.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Adorjánháza]]
[[Kategória: Ajka]]
[[Kategória: Alsóság]]
[[Kategória: Bánhalma]]
[[Kategória: Boba]]
[[Kategória: Borsod]]
[[Kategória: Budapest]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Egeralja]]
[[Kategória: Gérce]]
[[Kategória: Kemenesalja]]
[[Kategória: Kemenespálfa]]
[[Kategória: Kiscsősz]]
[[Kategória: Kismező]]
[[Kategória: Kispirit]]
[[Kategória: Nagypirit]]
[[Kategória: Nemeskocs]]
[[Kategória: Somlóvásárhely]]
[[Kategória: Tüskevár]]
[[Kategória: Ugod]]
[[Kategória: Zalaegerszeg]]
[[Kategória:Pápa]]

Csörötnek

2014-03-26T15:14:39Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| 2014. Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csörötnek, 1988. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Kuntár Ferencné, 1916. Csörötnek, Fő út 16.
|-
|Laczó Lajos, 1913. Csörötnek, Fő út 98.
|-
|Hajda János, 1920. Gersekarát, Csörötnek, Fő út 41.
|-
|Laczó Kálmán, 1915. Csörötnek, Fő út 33.
|-
|Tóth Józsefné, 1903. Csörötnek, Petőfi u. 8.
|-
|Molnár Imre, 1909. Csörötnek, Fő út 58.
|-
|Magyar Gyula, 1914. Csörötnek, Fő út 8.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Szabó Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A Rábán túl ez volt az első település.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Magyar, Kuntár, Kozu, Buti, Tóth.
Dancsecs, Magyar, Vadász.
A Laczó családnév székely eredetű és az Őrségben laknak még Laczók.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Két német család települt be: Payer és Graczhi. Nem beszéltek németül.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Magyarlakra és Rábagyarmatra. Nem sokan.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Magyarlak, Rábagyarmat.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
n.a

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
n.a

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Szentgotthárd országos vásár, Szentimre a határon van, Farkasfaiak: palócoknak mondják őket, Rátót: 13 tölgyfa van ott, amit az uraság ültetett az aradi vértanúk tiszteletére.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A farkasfaiak az erdőben keresztbe viszik a létrát. „Csörötnek csörög.” „Lakba laknak.”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Rábagyarmaton gyakrabban. Magyarlakon és Vasszentmihályon ritkábban.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Őriszentpéter.

====b) Piacra: ====
Szentgotthárd, Körmend (nem árulni mentek, hanem egybe adták el az áruikat).
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szentgotthárd augusztus 20., Vasszentmihály Mihály napja, Kondorfa Lukács napja, Csörötnek szeptember utolsó vasárnapja.
Vasvár augusztus 15., szeptember 12.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Máriazell.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Fejér megyébe, Bicskére (tavasszal elmentek, ősszel jöttek vissza).
Tolna megyébe.
Győr-Sorpon megyébe Csornára, Pestre cselédeskedni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Kifejezetten munkára nem jártak ebbe a faluba. Jöttek viszont vándorárusok, veleméri fazekasok szekérrel, áruikért a helybeliek terménybe fizettek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Igen
====b) vesszőkosarakat====
igen
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.

====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.

====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket készíteni.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Gödörházáról és Velemérről jöttek árulni cserépedényeket, terményben fizettek érte.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Oláh cigányok. Drótosok jöttek Trencsénből. Zalából jártak borárusok. Most újra járnak meszesek.
====b) Honnan jöttek? ====
Lsd.: a pont
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a
====d) Mit árultak? ====
mindenfélét árultak, búcsúkor bosnyákok zsebkést, ostort, szíjat

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falu délkeleti részén voltak a szőlőskertek.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más falubelinek nem volt itt birtoka.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Rábagyarmat felé a Rába partján volt a temető.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nagyobb árvizeknél a régi temetőből koporsókat és emberi csontokat is kimosott a víz.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent György napja, „Tüzes” Szent Flórián, „Sarlós” Boldogasszony, búzaszentelés Rábagyarmaton.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ritkán.
Vasboronát duplán, faboronát egyesbe.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetőgépet csak a II. világháború után használtak, addig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

n.a
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Használtak, mind a három fajtát, de az a) és b) volt az általános.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Több teória is van:
a.) 18 kéve, legalsót felhajtották és rá négyet raktak. Az alsó a fenékkéve, a legfelső a papkéve volt. Gyarmaton 14-et raktak ezt alacsony kepének nevezték, 3-4 kepét raktak egymás után.
b.) 18 kéve 1 kepe, 4-et, 5-öt, 6-ot egy sorban, mert belecsapott a villám.
c.) Gersekaráton 21-et raktak.
d.) 1 kepébe 21 kévét raktak. 4-5-t raktak egymás mellé.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismeri „kepe-asztag”.
Meghatározatlan számú kereszt is kepe. Igen, használtak a termény meghatározására.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Több teória is van:
a.) 150-160 cm, daruja 80 cm.
b.) 150-180 cm, hadaró 60-80 cm.
c.) 160 cm.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt állandó munkása a gépeknek.
1935-ben kötött házasságot feleségével és utána még 5 évig eljárt a gép mellé (3/4 részes volt).

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal.
3 méteres fa volt, erre szúrták fel a szalmát. Az adatközlők nem tudták honnan került ide az eszköz.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az adatközlők itt is megoszlanak:
a.) A háború után már nem vettek.
b.) Amióta TSZ van, 1959 óta.
c.) 1940 után már neve vetettek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Ekével „kitolták” a földet és a szántás után 2.3. fogásba vetették a burgonyát.
Barázdaszélbe tököt és babot vetettek. Eke után 3. fogásba tették 2 láb távolságba. 1940 után „kitolatták a földet”.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendre vágták, ha eső esett rá sokat kellett forgatni. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencébe gyűjtötték.
Rendre vágták, másnap már fordították. Eső esetén 7-szer, 8-szor is kellett forgatni. 2-3 nap napos idő elég volt. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencét favillával szórták fel.
Rendre vágták, másnap már favillával forgatták, szárító nem volt.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénahordó kosárba hordták.
Padlásra vagy pajtafiába hordták villával vagy burittóval.
Hajtiván – hálós.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Kázsla: a görbe fa
A fedrő fa nevét nem tudták.

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg a b).
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Igaszög: szekérrúdra akasztották vele a jármot.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Saját erdőrész volt, igen használták (csalit), kosárba aláöntötték az állatok alá.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

==== A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Tartóláncot alkalmaztak, ezzel vezették a rúdat (vonyó).

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: parádés, az intézőnek volt. Szekér: teherhordásra.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszúszekér kb. 5 m hosszú, rövid kb. 3, vagy 4 m hosszú. 1 tégla hossza kb. 1 sukk, szélessége ½ sukk. Vendégoldal nem volt.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
megoszlanak:
a.) Kötéllel vagy lánccal szorították le.
b.) Nyomórúdat használtak, elől lánc volt, hátul kötél szolgált az odaerősítéséhez (rudazókötél, hosszúlánc).
c.) Hosszúlánc, hosszúkötél. Rudazókötél 5-6 m hosszú volt az oldal végéhez erősítették.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Itt nem használtak saroglyát.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
2 kocsikast használtak, fűzfából, nyírfából készült. Olyan magas oldala volt, amilyen magas volt a szekér. Krumplit, homokot, tököt hordtak benne.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Megoszlanak:
a.) Szoktak, amelyiknek elvásott a körme és kérges volt már.
b.) Szokta, amikor elvásott a körme, különösen nyáron, amikor többet hajtották.
c.) Bevásott a körme a kavicsos úton. E szeggel erősítették fel és a köröm felét fogta el. Leginkább csak a hátsó lábát, de ha lesántult, akkor az elsőt is. „Fordított a lábán, akkor kellett vasalni”. Tavasszal munkakezdéskor vasaltak téli hordáskor trágyát, rönköt hordtak. 1929-ben befagyott a Rába.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter, dézsa.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne! Hajszt!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hik!
====c) és balra====
Hok!
Hajszt!
Becce: kisborjú, indítószóhoz nem használták.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne.
Poci ne, ne, ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, ne, ne, ne (amíg össze nem jöttek). Csicsi ne, ne, ne. Bizse ne, ne, ne. Buri-buri (lúdakat hívták).

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén.
Kuszi.
Gyere ide.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Főleg lent termeltek. Tilut használtak. Lapickával törték meg előbb, utána tilolták. Lábbal mozgatott tilót nem használtak. Sulok néven hívták még a törőfát.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Kb. 3 km-re a Huszász-major, ami 20 házból állt és a Zirci Ap apátságé volt. Vámot szedtek a hídon.

====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronás házra nem emlékeztek. Tömésfalas házra igen, amit sárból készítettek, szalmát a sárba és ágakat is raktak bele.
Kis-Csörötneken volt faház, de a II. világháború után lebontották. Zsuppos házuk volt nekik is, amit 1957-ben bontottak le. Tömésházban laktak, amelyet még az öregapjuk készített.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Régen a házak minden ajtaja a tornácra nyílott. Nem volt kémény és a füst az ajtó felett jött ki. Később szabadkéményt csináltak a kemencepadka fölé. Nincs már ilyen ház. 1962 körül még volt zsuppos ház a faluban.
Nem volt kéménye a házuknak, az ajtón jött ki a füst és utána ment a padlásra. Az 1930-as években csináltattak kéményt a konyha bal sarkába a fal mellé. A plafon ki lett vágva és ott ment ki a kémény. A II. világháború után lett zárt kémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Hosszú tornác volt a házak előtt és arra nyílottak az ajtók.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Keresztgerendának a kötőgerendát hívták, amely a falra került. Rag-ragalja a patkányok területe volt, a rag alá bújtak be.
Kereszt mestegerendás volt a házuk, aminek deszka pallása volt. Keresztbe voltak a gerendák.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1907-ben épült Laczó Lajos háza, ekkor már rakott tűzhelyet építettek hozzá.
1935-ben bontották le a régi zsuppos házat és 1936-ban már téglából raktak tűzhelyet az új házban.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1923-ban még építettek hosszú házakat. A 40-es évek után már kockaházakat építettek a faluban.
1935-36-ban építették ezt a házat és ez már nem egysoros ház volt, hanem L alakú.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A sparhelttel egybe volt építve a kemence és a konyha lakószoba felé eső falán volt az egyetlen kémény. 70-90 cm-es padkára építették a kemencét.
Kb. 1 m-es volt és téglából rakták ki a kemencepadkát. Kemencéjük a konyha bal sarkában volt.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Nem volt, a pajták egyvonalba épültek a házzal.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Vasból készült kétágú volt. Vaslábosba főzték az ételt és egyik ágát akasztották a fazék fülébe.
Kétágú volt „húskiszedő villának” hívták.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészbe nemigen. Tarlórépát szokott bele tenni.
Törköly közé répát szoktak feltenni.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Amikor a TSZ bejött, 1959-ben, ill.
1956 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Kenyértartót használtak, 5-6 kenyér fért el rajta és a gerendára volt felakasztva.
Az egyiknél: Mogyorófából készítették, a gerendára volt felakasztva.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak füles vajköpülőt, kádárok készítették fából.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Középen vékonyított volt és lyukas is, mert így könnyebb volt megfogni. A malomba őrölték a hajdinát.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánicát hajdinalisztből készítettek. Vízbe megfőztük a hajdinát, és a kisütés után tejfölös szósszal ettük.
Készítettek gánicát. A hajdinalisztet megdagasztották, kiszaggatták és zsírban kipirították.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Perecet szoktak sütni, köralakút.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paprikát ismerik már 50 éve. Háború után készítettek lecsót. Rizses lecsót, felvert tojással, krumplit nem tettek bele. Sok paprika kevesebb paradicsom, hagyma minden ház szokása szerint.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
30-as évektől már ettek paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-diós kalácsot, esetleg rétest.
Perecet, kiflit, mákos és gyümölcsöt főztek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek, „rostos gatyának” hívták.
1934-ben még viselték az öregek. „Rost volt alatta.”

====b) Hány szélből készült?====
1 szél kellett egy lábnak.
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 30-as években jöhetett a faluba.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező volt a fejkendő viselete, de az 1940-es évek után már a fiatalok nem tették fel.
A II. világháború után már nem jártak kendőbe a fiatalok.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, az 1950-es évekig.
A két ágy nem volt egymás mellett, hanem a sarokban volt.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangi időszakban, ill. Tavasszal farsang idején, január, február.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjt idején szünet volt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombaton a jegyzőségen, vasárnap a papnál.
====b) 1930 körül: ====
1960 körül már csak szombaton-hétfőn a vőlegénynél.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Vasárnap a menyasszonynál (este a kocsmában), hétfőn a vőlegénynél. A vendégek a rokonság szerint oszlottak meg.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Este.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Rokonság a saját rokon házába ment.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Főleg vendéglőben, ritkán háznál.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül személyes meghívás volt. Vendéghívó (sereghatjó), szülők, vőfély.
====b) 1930 körül: ====
Sereghajtó, vendéghívó verseket mondott. Csutorájába bor volt. Egyszer hívták a vendégeket az utolsó héten pénteken, szombaton. 30-as években már nem volt sereghajtó. 1980-ban szülők, jegyespár hívta a vendégeket, meghívót küldtek. Nyoszolyóasszony a fiatal menyecske párja volt.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tudtak róla.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenekar: cigányokat fogadtak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
kontrás, cimbalmos, bőgős, sípos, prímás
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika soha nem volt. Egy másik elmondás szerint csak a II. vh. után.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen, volt lucázás december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
„Luca, Luca kity, koty,
Tojjanak a tiktyok, túdjok
Ha nem annak szalonnát
Levágjuk a gerendát.
Annyi töpörtyüjük legyen, mint a ….
Annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag!
Annyi lúdjuk legyen, mint kútban a víz.
Luca, Luca, kity-koty
Tojjanak a tiktyok, lúdjok
A lányiknak akkora csöcse legyen,
Mint egy pintes üveg.
Akkora feneke legyen,
Mint a kemence szája.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Suprálásra emlékezett, regölésre nem, december 28-án Aprószentek napján.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

n.a
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Faluban 1200-an laktak, 5-6 mindig volt.
1200 lakos, 200 cigány, kb. 20 öreglegény.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Egyikük emlékezett X-es fazékra.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Húsvétkor, Nagyszombaton gyújtottak tüzet. „Németek Pünkösdkor gyújtottak,”, ill. Pünkösd szombaton az osztrákoknál gyújtottak tüzet.
=====b) miért, =====
n.a
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikulásnak öltöztek fel.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Gyerekek voltak a szereplők, a tanító tanította be. Pásztorok, angyalok, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, királyok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. Ha beteg volt az állat, akkor Szent Vendelhez fohászkodtak.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Bunkussal ijesztgették.
Kankas, Bunkus, Ördög.
Jön a kutya és elvisz.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Cigány csini a szalmát.”
„Cigánygyerek viszi a szalmát.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bicske]]
[[Kategória: Csorna]]
[[Kategória: Farkasfa]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Magyarlak]]
[[Kategória: Máriazell]]
[[Kategória: Őriszentpéter]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Rábagyarmat]]
[[Kategória: Rátót]]
[[Kategória: Szentgotthárd]]
[[Kategória: Szentimre]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Trencsén]]
[[Kategória: Vasszentmihály]]
[[Kategória: Velemér]]
[[Kategória: Zala]]

Csörötnek

2014-03-26T15:14:22Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| 2014. Február
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csörötnek, 1988. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
| Kuntár Ferencné, 1916. Csörötnek, Fő út 16.
|-
|Laczó Lajos, 1913. Csörötnek, Fő út 98.
|-
|Hajda János, 1920. Gersekarát, Csörötnek, Fő út 41.
|-
|Laczó Kálmán, 1915. Csörötnek, Fő út 33.
|-
|Tóth Józsefné, 1903. Csörötnek, Petőfi u. 8.
|-
|Molnár Imre, 1909. Csörötnek, Fő út 58.
|-
|Magyar Gyula, 1914. Csörötnek, Fő út 8.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Szabó Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A Rábán túl ez volt az első település.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Magyar, Kuntár, Kozu, Buti, Tóth.
Dancsecs, Magyar, Vadász.
A Laczó családnév székely eredetű és az Őrségben laknak még Laczók.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Két német család települt be: Payer és Graczhi. Nem beszéltek németül.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Magyarlakra és Rábagyarmatra. Nem sokan.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Magyarlak, Rábagyarmat.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
n.a

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
n.a

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Szentgotthárd országos vásár, Szentimre a határon van, Farkasfaiak: palócoknak mondják őket, Rátót: 13 tölgyfa van ott, amit az uraság ültetett az aradi vértanúk tiszteletére.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A farkasfaiak az erdőben keresztbe viszik a létrát. „Csörötnek csörög.” „Lakba laknak.”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Rábagyarmaton gyakrabban. Magyarlakon és Vasszentmihályon ritkábban.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Őriszentpéter.

====b) Piacra: ====
Szentgotthárd, Körmend (nem árulni mentek, hanem egybe adták el az áruikat).
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Szentgotthárd augusztus 20., Vasszentmihály Mihály napja, Kondorfa Lukács napja, Csörötnek szeptember utolsó vasárnapja.
Vasvár augusztus 15., szeptember 12.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Máriazell.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Fejér megyébe, Bicskére (tavasszal elmentek, ősszel jöttek vissza).
Tolna megyébe.
Győr-Sorpon megyébe Csornára, Pestre cselédeskedni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Kifejezetten munkára nem jártak ebbe a faluba. Jöttek viszont vándorárusok, veleméri fazekasok szekérrel, áruikért a helybeliek terménybe fizettek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Igen
====b) vesszőkosarakat====
igen
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.

====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
A faluban a bognár készítette a favillát, faboronát és a kovács vasalta meg.

====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket készíteni.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Gödörházáról és Velemérről jöttek árulni cserépedényeket, terményben fizettek érte.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Oláh cigányok. Drótosok jöttek Trencsénből. Zalából jártak borárusok. Most újra járnak meszesek.
====b) Honnan jöttek? ====
Lsd.: a pont
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a
====d) Mit árultak? ====
mindenfélét árultak, búcsúkor bosnyákok zsebkést, ostort, szíjat

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A falu délkeleti részén voltak a szőlőskertek.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más falubelinek nem volt itt birtoka.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Rábagyarmat felé a Rába partján volt a temető.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Nagyobb árvizeknél a régi temetőből koporsókat és emberi csontokat is kimosott a víz.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent György napja, „Tüzes” Szent Flórián, „Sarlós” Boldogasszony, búzaszentelés Rábagyarmaton.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Ritkán.
Vasboronát duplán, faboronát egyesbe.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetőgépet csak a II. világháború után használtak, addig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

n.a
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Használtak, mind a három fajtát, de az a) és b) volt az általános.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Több teória is van:
a.) 18 kéve, legalsót felhajtották és rá négyet raktak. Az alsó a fenékkéve, a legfelső a papkéve volt. Gyarmaton 14-et raktak ezt alacsony kepének nevezték, 3-4 kepét raktak egymás után.
b.) 18 kéve 1 kepe, 4-et, 5-öt, 6-ot egy sorban, mert belecsapott a villám.
c.) Gersekaráton 21-et raktak.
d.) 1 kepébe 21 kévét raktak. 4-5-t raktak egymás mellé.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismeri „kepe-asztag”.
Meghatározatlan számú kereszt is kepe. Igen, használtak a termény meghatározására.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Több teória is van:
a.) 150-160 cm, daruja 80 cm.
b.) 150-180 cm, hadaró 60-80 cm.
c.) 160 cm.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt állandó munkása a gépeknek.
1935-ben kötött házasságot feleségével és utána még 5 évig eljárt a gép mellé (3/4 részes volt).

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal.
3 méteres fa volt, erre szúrták fel a szalmát. Az adatközlők nem tudták honnan került ide az eszköz.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az adatközlők itt is megoszlanak:
a.) A háború után már nem vettek.
b.) Amióta TSZ van, 1959 óta.
c.) 1940 után már neve vetettek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Ekével „kitolták” a földet és a szántás után 2.3. fogásba vetették a burgonyát.
Barázdaszélbe tököt és babot vetettek. Eke után 3. fogásba tették 2 láb távolságba. 1940 után „kitolatták a földet”.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Rendre vágták, ha eső esett rá sokat kellett forgatni. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencébe gyűjtötték.
Rendre vágták, másnap már fordították. Eső esetén 7-szer, 8-szor is kellett forgatni. 2-3 nap napos idő elég volt. Szénaszárító állványt nem használtak. Petrencét favillával szórták fel.
Rendre vágták, másnap már favillával forgatták, szárító nem volt.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénahordó kosárba hordták.
Padlásra vagy pajtafiába hordták villával vagy burittóval.
Hajtiván – hálós.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Kázsla: a görbe fa
A fedrő fa nevét nem tudták.

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg a b).
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Igaszög: szekérrúdra akasztották vele a jármot.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Saját erdőrész volt, igen használták (csalit), kosárba aláöntötték az állatok alá.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
kis mértékben
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

==== A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Tartóláncot alkalmaztak, ezzel vezették a rúdat (vonyó).

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Kocsi: parádés, az intézőnek volt. Szekér: teherhordásra.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszúszekér kb. 5 m hosszú, rövid kb. 3, vagy 4 m hosszú. 1 tégla hossza kb. 1 sukk, szélessége ½ sukk. Vendégoldal nem volt.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
megoszlanak:
a.) Kötéllel vagy lánccal szorították le.
b.) Nyomórúdat használtak, elől lánc volt, hátul kötél szolgált az odaerősítéséhez (rudazókötél, hosszúlánc).
c.) Hosszúlánc, hosszúkötél. Rudazókötél 5-6 m hosszú volt az oldal végéhez erősítették.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Itt nem használtak saroglyát.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
2 kocsikast használtak, fűzfából, nyírfából készült. Olyan magas oldala volt, amilyen magas volt a szekér. Krumplit, homokot, tököt hordtak benne.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Megoszlanak:
a.) Szoktak, amelyiknek elvásott a körme és kérges volt már.
b.) Szokta, amikor elvásott a körme, különösen nyáron, amikor többet hajtották.
c.) Bevásott a körme a kavicsos úton. E szeggel erősítették fel és a köröm felét fogta el. Leginkább csak a hátsó lábát, de ha lesántult, akkor az elsőt is. „Fordított a lábán, akkor kellett vasalni”. Tavasszal munkakezdéskor vasaltak téli hordáskor trágyát, rönköt hordtak. 1929-ben befagyott a Rába.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter, dézsa.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne! Hajszt!
====b) terelik jobbra ====
b) Jobbra: Hik!
====c) és balra====
Hok!
Hajszt!
Becce: kisborjú, indítószóhoz nem használták.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne.
Poci ne, ne, ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, ne, ne, ne (amíg össze nem jöttek). Csicsi ne, ne, ne. Bizse ne, ne, ne. Buri-buri (lúdakat hívták).

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén.
Kuszi.
Gyere ide.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Főleg lent termeltek. Tilut használtak. Lapickával törték meg előbb, utána tilolták. Lábbal mozgatott tilót nem használtak. Sulok néven hívták még a törőfát.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Kb. 3 km-re a Huszász-major, ami 20 házból állt és a Zirci Ap apátságé volt. Vámot szedtek a hídon.

====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Boronás házra nem emlékeztek. Tömésfalas házra igen, amit sárból készítettek, szalmát a sárba és ágakat is raktak bele.
Kis-Csörötneken volt faház, de a II. világháború után lebontották. Zsuppos házuk volt nekik is, amit 1957-ben bontottak le. Tömésházban laktak, amelyet még az öregapjuk készített.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Régen a házak minden ajtaja a tornácra nyílott. Nem volt kémény és a füst az ajtó felett jött ki. Később szabadkéményt csináltak a kemencepadka fölé. Nincs már ilyen ház. 1962 körül még volt zsuppos ház a faluban.
Nem volt kéménye a házuknak, az ajtón jött ki a füst és utána ment a padlásra. Az 1930-as években csináltattak kéményt a konyha bal sarkába a fal mellé. A plafon ki lett vágva és ott ment ki a kémény. A II. világháború után lett zárt kémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Hosszú tornác volt a házak előtt és arra nyílottak az ajtók.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Keresztgerendának a kötőgerendát hívták, amely a falra került. Rag-ragalja a patkányok területe volt, a rag alá bújtak be.
Kereszt mestegerendás volt a házuk, aminek deszka pallása volt. Keresztbe voltak a gerendák.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
1907-ben épült Laczó Lajos háza, ekkor már rakott tűzhelyet építettek hozzá.
1935-ben bontották le a régi zsuppos házat és 1936-ban már téglából raktak tűzhelyet az új házban.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1923-ban még építettek hosszú házakat. A 40-es évek után már kockaházakat építettek a faluban.
1935-36-ban építették ezt a házat és ez már nem egysoros ház volt, hanem L alakú.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A sparhelttel egybe volt építve a kemence és a konyha lakószoba felé eső falán volt az egyetlen kémény. 70-90 cm-es padkára építették a kemencét.
Kb. 1 m-es volt és téglából rakták ki a kemencepadkát. Kemencéjük a konyha bal sarkában volt.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Nem volt, a pajták egyvonalba épültek a házzal.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Vasból készült kétágú volt. Vaslábosba főzték az ételt és egyik ágát akasztották a fazék fülébe.
Kétágú volt „húskiszedő villának” hívták.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészbe nemigen. Tarlórépát szokott bele tenni.
Törköly közé répát szoktak feltenni.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Amikor a TSZ bejött, 1959-ben, ill.
1956 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Kenyértartót használtak, 5-6 kenyér fért el rajta és a gerendára volt felakasztva.
Az egyiknél: Mogyorófából készítették, a gerendára volt felakasztva.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak füles vajköpülőt, kádárok készítették fából.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Középen vékonyított volt és lyukas is, mert így könnyebb volt megfogni. A malomba őrölték a hajdinát.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánicát hajdinalisztből készítettek. Vízbe megfőztük a hajdinát, és a kisütés után tejfölös szósszal ettük.
Készítettek gánicát. A hajdinalisztet megdagasztották, kiszaggatták és zsírban kipirították.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Perecet szoktak sütni, köralakút.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Paprikát ismerik már 50 éve. Háború után készítettek lecsót. Rizses lecsót, felvert tojással, krumplit nem tettek bele. Sok paprika kevesebb paradicsom, hagyma minden ház szokása szerint.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
30-as évektől már ettek paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos-diós kalácsot, esetleg rétest.
Perecet, kiflit, mákos és gyümölcsöt főztek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek, „rostos gatyának” hívták.
1934-ben még viselték az öregek. „Rost volt alatta.”

====b) Hány szélből készült?====
1 szél kellett egy lábnak.
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 30-as években jöhetett a faluba.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem szőttek vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező volt a fejkendő viselete, de az 1940-es évek után már a fiatalok nem tették fel.
A II. világháború után már nem jártak kendőbe a fiatalok.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Igen, az 1950-es évekig.
A két ágy nem volt egymás mellett, hanem a sarokban volt.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangi időszakban, ill. Tavasszal farsang idején, január, február.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjt idején szünet volt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombaton a jegyzőségen, vasárnap a papnál.
====b) 1930 körül: ====
1960 körül már csak szombaton-hétfőn a vőlegénynél.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Vasárnap a menyasszonynál (este a kocsmában), hétfőn a vőlegénynél. A vendégek a rokonság szerint oszlottak meg.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Este.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Rokonság a saját rokon házába ment.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Főleg vendéglőben, ritkán háznál.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül személyes meghívás volt. Vendéghívó (sereghatjó), szülők, vőfély.
====b) 1930 körül: ====
Sereghajtó, vendéghívó verseket mondott. Csutorájába bor volt. Egyszer hívták a vendégeket az utolsó héten pénteken, szombaton. 30-as években már nem volt sereghajtó. 1980-ban szülők, jegyespár hívta a vendégeket, meghívót küldtek. Nyoszolyóasszony a fiatal menyecske párja volt.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem tudtak róla.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenekar: cigányokat fogadtak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
kontrás, cimbalmos, bőgős, sípos, prímás
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika soha nem volt. Egy másik elmondás szerint csak a II. vh. után.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen, volt lucázás december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
„Luca, Luca kity, koty,
Tojjanak a tiktyok, túdjok
Ha nem annak szalonnát
Levágjuk a gerendát.
Annyi töpörtyüjük legyen, mint a ….
Annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag!
Annyi lúdjuk legyen, mint kútban a víz.
Luca, Luca, kity-koty
Tojjanak a tiktyok, lúdjok
A lányiknak akkora csöcse legyen,
Mint egy pintes üveg.
Akkora feneke legyen,
Mint a kemence szája.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Suprálásra emlékezett, regölésre nem, december 28-án Aprószentek napján.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

n.a
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Faluban 1200-an laktak, 5-6 mindig volt.
1200 lakos, 200 cigány, kb. 20 öreglegény.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Egyikük emlékezett X-es fazékra.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Húsvétkor, Nagyszombaton gyújtottak tüzet. „Németek Pünkösdkor gyújtottak,”, ill. Pünkösd szombaton az osztrákoknál gyújtottak tüzet.
=====b) miért, =====
n.a
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikulásnak öltöztek fel.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Gyerekek voltak a szereplők, a tanító tanította be. Pásztorok, angyalok, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, királyok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt. Ha beteg volt az állat, akkor Szent Vendelhez fohászkodtak.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Bunkussal ijesztgették.
Kankas, Bunkus, Ördög.
Jön a kutya és elvisz.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Cigány csini a szalmát.”
„Cigánygyerek viszi a szalmát.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bicske]]
[[Kategória: Csorna]]
[[Kategória: Farkasfa]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Magyarlak]]
[[Kategória: Máriazell]]
[[Kategória: Őriszentpéter]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Rábagyarmat]]
[[Kategória: Rátót]]
[[Kategória: Szentgotthárd]]
[[Kategória: Szentimre]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Trencsén]]
[[Kategória: Vasszentmihály]]
[[Kategória: Velemér]]
[[Kategória: Zala]]

Dabrony

2014-03-26T15:12:30Z

Kőrösi Dalma:

+
'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dabrony, 1992. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Barcza Jenő, 1920. Dabrony
|-
| Szakál Sándor, 1911. Dabrony
|-
| Kató Ferenc, 1919. Dabrony
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Nem tudnak a falu keletkezéséről.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Valamikor szinte az egész falu Ferenczi és Gőgös volt. Régi családok még: Barcza, Tóth, Dóczi, Kovács, Cser, Kajtár, Nagy, Berkes, Sipos, Szabó, Istenes, Vida, Szakál, Barabás.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. Említik, hogy a II. világháború után sokan elmentek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nagyalásonyt említik. Ezzel a faluval volt közös jegyző. Vallásilag is hasonló volt, vegyes (fele katolikus, fele evangélikus) vallású volt mindkettő. Hasonlóan gazdálkodtak. Említik még Videt és Somlóvecsét. Ez a két falu jegyzőileg tartozott ide.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem sorolják tájegységbe a falut.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Somló-vidék: Somlószőlős, Somlóvásárhely, Doba, Devecser, Borszörcsök.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

A faluban tanított Gárdonyi Géza egy évig.
Iszkázon született Nagy László.
A somlói vár Bakacs Eleké volt.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Posza Vecse, koldus Vid,
Két faluban van egy tik.
Csögle, Egeralja és Adorjánháza egy részét Bozótnak mondták.
Viden „sóskás” búcsú volt (kora tavasszal).
A faluban sok embernek volt mellékneve az azonos vezetéknév miatt.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Ezen kívül gyakori a szomszédos falvakból való házasság, főként Nagyalásonyból, Csögléről, Adorjáházából. Szórványos Devecserből, Piritről, Nyárádról, Nemesszalókból, Somlószőlősről, Somlóvecséről, Rigácsról.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápán heti vásár is volt, ide jártak leggyakrabban. Régen Cell volt a vásáros központjuk. Jártak még Devecserbe, Csöglén, Somlóvásárhelyre, Tüskevárra, Nyárádra.
====b) Piacra: ====
Nem jártak a kérdezettek idejében piacozni. (1,3) Pápára jártak régen az asszonyok. Ide vitték a tejhasznot, tojást, kövér ludat. (2)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falvakba jártak: Nemeszalók – Pünkösd másnapján, Nyárád – augusztusban, Nagyalásony – István napkor, Vid – Szent Háromságkor, Kisszőlős – István napkor, Somlóvecse – decemberben.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
„Prosekció”-val Celldömölkre a katolikusok.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Legnagyobb számban a Varjú-völgybe (amely Esterházy-birtok volt ugyan, de a kérdezettek idejében bérlők művelték) jártak napszámba, főként kapálni, aratni. 30-40 ember is járt a faluból. A Petend-majorba és a „vallásalapítványi földekre” is napszámba jártak.
Szórványosan a lányok szolgálni jártak.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Éves szerződés alapján a nagygazdák vettek fel egy-egy gulyásgyereket, cselédet. Ők főleg Csögléről és Adorjánházáról kerültek.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Igen, de nem eladásra.
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen zsombort, de nem eladásra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Tüskevári cserepesektől vették, akik szekéren hozták a faluba.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Adorjánházán volt egy papucskészítő. Ő szokott árulni. Tüskevári fazekasok cserepet árultak. Szekéren hordták. Végruhát árult a Lang zsidó. Drótos-tótok jártak, edényt javítottak. Régen valóban tótok voltak, később cigányok vették át szerepüket. Zalából gyümölcsöt, bort hoztak, és gabonáért cseréltek. Ugodról (Török bácsi, Oláh bácsi) meszesek jöttek. Szeged környékiek paprikát árultak. Tollszedő zsidók jártak. Kópházáról, az osztrák határ mellől tyukászok jártak. Szitajavító, köszörűs, esernyős járt. Bakonybéliek favillát, gereblyét, nyelet, egyéb faszerszámokat árultak. Teknőket, melencéket a cigányok árultak.
====b) Honnan jöttek? ====
Adorjánházán, Tüskevár, Zala, Ugod, Szeged, Kópháza, Bakonybél
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
papucskészítő, Drótos-tótok, fazekasok, Tollszedő zsidók, tyukászok, Szitajavító, köszörűs, esernyős, cigányok
====d) Mit árultak? ====
Végruhát, papucsot, cserepet, Végruhát, edényt javítottak, gyümölcsöt, bort, paprikát, tyúkot, favillát, gereblyét, nyelet, egyéb faszerszámokat, Teknőket, melencéket

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen a falunak volt szőlője a saját határban, Kertaljának mondták. Itt szőlőt és gyümölcsöt termeltek. A szőlőt a TSZ vágatta ki.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

n.a
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy működő temetője van a falunak.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az evangélikus templom körül (a templom néhányéve múlt 500 éves) valamikor temető lehetett. Innen kerültek elő csontok. Ma a terület beépített.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs fogadott ünnepe a falunak.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak kettes, hármas leveles fogatot. Előbbit jobbára „rögtörőnek”, utóbbit magtakarónak. Egyes nehézborona is volt.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Már az 1900-as évek legelején voltak vetőgépek a faluban.
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két háború között már egyáltalán nem volt kézi vetés.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gazdák 60 %-ának volt gépe, de kölcsön is adták egymásnak. Kb. 20 %-nak volt gépe a másik adatközlő szerint.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Az általánosan elterjedt forma a „c” volt, takarónak mondják. Olyan változata is ismert, amire egymás fölé két takarót (terelőfa) tettek.
Ritkán a „b” és az „a” fajta is használatos. Előbbit búzához, rozshoz, utóbbit árpához használták. Ezek használata azonban szórványos a faluban.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem volt nyílás a kötőfán.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

Búzából és rozsból 17 kévéből, árpából 13 kévéből rakták a keresztet.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe nem meghatározott számú kereszt. „Ahogy a föld megkívánta.” 4-5, de akár 10-12 kereszt is belemehetett.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

170 cm.
160 vagy afölött.
150 cm.
Az adatok becsültek.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők voltak, akiket a bandavezető szedett össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A kisebb géptől villával, a nagyobbtól nyárssal. A 30-as évek végétől volt már elevátor.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Hajdinatermelésre nem emlékeznek.
„Hallottam az öregektől, de én nem emlékszem.”
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Megoszlanak az adatközlők:
a.) Az 1900-as évek legelejétől már eke után rakták a krumplit.
b.) A 30-as évek óta.
c.) Nagyobb területen emlékezete óta eke után rakták.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

A lekaszált fű renden száradt. Jó időben 3-4 nap múlva forgatták. Ha vastag volt a rend, akkor „börzögették”. Újabb két nap múlva megszáradt. A rendet sorba hajtották. Ezekből húzták össze a petrencét. Ezután 5-6 petrencét petrencefával összehordtak, hogy egy helyen rakják meg a szekeret.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Eleséghordó ruhával, régi elnevezése „lazsnak”. Nagyobb helyeken petrencefával.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igának, járomnak is mondják. Iga fölsőfája
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Az erdőn szedtek össze „levelest”, „avast ”
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nem általános, csak akkor alkalmazták, ha kevés volt a szalma.
====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal szedték a tölgy- és a cserfalevelet, „amikor megszáradt” és a szalma is elfogyott.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. A nyaklót egyáltalán nem használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Ló után kocsit használtak. A tehén- és ökörfogatot szekérnek hívták.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalt használtak. Ehhez még „csatlást” tettek, erre vendégoldalat. Elterjedt volt a hosszú oldalhoz használt vendégoldal. Hossza kb. 5 m.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Rudalókötelet használtak. Kampó vagy csiga volt az egyik oldalon. Régen lapickát is használtak a lefogatáshoz.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Saroglyát elől-hátul használtak. Enyhén hajtott volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikast a pápai piacon vagy vásáron vettek. Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt. Oldala a szekér magassága volt. Ha „parádéra mentek”, vesszőből font ülést is tettek a kocsiba.
====b) Használtak-e kettőt is?====

n.a
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Amelyik állat fúrt, sodor a lábával, azt meg kellett pakolni. Első lábat patkoltak. Rövid ideig fogták be őket, azután mentek a vágóhídra. Ezért nem patkolták őket.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, indulás. Nevén
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Csáli
====c) és balra====

balra: Hajsz
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Koca-ne-ne-ne. Ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Nee-nee-nee. Pipipi-pipipii.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le. Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendervágót és tilalót használtak. Utóbbinak szűkebb volt a járata. Mindkettő kézzel mozgatós volt. A gerebent „gyarató”-nak mondják.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A két kerék egy magasságban volt. Szárnyas rokkának mondják.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu tudomásuk szerint mindig ezen a helyen volt.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Az utcanevek helyi változatai: Főszeg, Gyöpsor (Godera), Pokó-sor.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Nem emlékeznek sem borona- sem sövényházra. Pajtát említenek és disznóbontó cserényt, ami vesszőből volt fonva. A füstöskonyhás házak is tömésből voltak. Említik a „föcskerakást”. Gyakori a kőépítkezés, mert a szergényi kőbányából tudtak kőhöz jutni.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhás házak esetében leggyakrabban az egész házat lebontották. Ez a nyitott kéményes házaknál sem ritka. Ha a ház megmaradt, akkor a bolthajtást leszedték és a padlást ledeszkázták. Az új kéményt a fal mellé tették. Ismert a mászókémény is, de sok esetben egyből cilinderkéményt raktak. A padláson fekvőkéményt építettek. Ebben a században már nem épült nyitott kémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Az ajtók a gáderra nyíltak. A helyiségek között átjárás nincs. A gáderok előbb nyitottak, majd kb. 1 m magasságig „fölfalazták”. Később az ajtók zárt folyosókról nyíltak.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földfalu házaknál is volt keresztmesteregerenda.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

A rakott sparhelteket a 30-as években kidobálták. Beépítési időpontjuk ismeretlen.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Az 1920-as évektől egysoros házak nem épültek. Ezalól csaki a faxos házak voltak kivételek. Ezek a 20-as években épültek. Ebben az időben az egysoros házakat is kezdik meghatjani, így ezek sátortetősekké váltak.
Új sátortetős házakat jobbára az 50-es évek végétől, 60-as évektől építenek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A legrégibb tüzelőberendezés a szobában a füstös vagy szabadkonyhára nyíló szemes cserépkályha. Ezekbe a kályhába előfordult, hogy sütőt tettke.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

40-50 cm magas patkára építették a kemencét. Az ajtaja előtt is volt patka, aminek neki lehetet támasztani a sütőlapátot.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem volt kiugrórészes pajták. Keresztpajták voltak két kapuval. Nagyon régen volt pajtafia is, de erre már nem emlékszik mindenki. A pelyvát, töreket a pajta egy elkülönített részén tartották.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak fazékkiszedő villáról. Az ő idejükben már csak kenyér sült a kemencében.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát is savanyították. Leszelték vagy legyalulták, fejben nem savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

A káposztát is leszelték.
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Megoszlanak a válaszok:
a.)A 40-es évek végéig háznál sütöttek, utána a tésztát pékhez vitték.
b.)Már a 30-as években is volt pék a faluban. Ekkor is már sokan vitték hozzá.
c.)A 60-as évekig háznál sütötték.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A kérdezettek idejében már kevés kenyértartó volt. A péktől hozott kenyeret a kamrában, a spájzban tárolták. A „b” fajta kenyértartó volt ismert a faluban.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő. A tetejébe tölcsérszerű fedőt tettek, amely szintén dongákból volt, vagy egy lapos fából készült fedőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem tudnak törőről.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Emberi tápláléknak egyiket sem használták.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Kuglófot. Puszta kalácsot – hármas fonású hosszú kalács.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

A 30-as évek óta gyakori a lecsó. Üresen általában nem eszik, kolbászt, rizst tesznek bele és tojást ütnek rá. A paprika és a paradicsom aránya kb. 1:4.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Mindkettőt eszik nyersen régtől fogva.A paradicsomot és az uborkát csak 1945 után fogyasztják nyersen.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Diós-, mákos-, lekváros kalácsot. Később bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Ekkor még templomba is elmentek benne. Tovább viselték, mint ameddig templomba jártak benne. Az idősebbek a 20-as, 30-as évek végéig.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 30-as évek derekáig az asszonyok szoknyában jártak réklivel, de ekkor már volt egyberuha is. A múlt század utolsó harmadában született asszonyok még rékliben és szoknyában jártak.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Volt takács a faluban, nem szőttek háznál az asszonyok. A takács Kenesei nevezetű volt.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

A 30-as évek elején még kontyban hordták hajukat az asszonyok. Hamarosan levágatták. Ettől fogva nemigen raktak kendőt. A mai öregek édesanyja javarészt még kendősen járt.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A 30-40-es évek fordulóján forgatták be egymás mellé az ágyakat a lakószobában.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a lakodalmat.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A többi évszakban.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat.
====b) 1930 körül: ====
Szombat.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét helyen.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az esküvő után a lányos házhoz mentek, itt volt a vacsora. Ez volt a főétkezés a lakodalom során.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

A legényes, lányos háznál külön gyűltek össze a vendégek. A templomi esküvő előtt a legényes háztól elmentek a lányoshoz „menetben”. Itt kikérték a lányt, egyesült a két csoport, így mentek a templomba.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőkben tartják. Legtöbbször tyúkot, tésztát visznek az ételek elkészítéséhez. „Hogyan egyeznek a vendéglőssel.”
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

n.a
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Volt, ahol 1, máshol 2.
====b) 1930 körül: ====

A menyasszony-vőlegény hív személyesen vagy meghívóval.
===4.6. ===

====Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról hoztak cigányzenészeket. Piritről is hoztak zenészeket, a Dala Jenő bandáját.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A bandában prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős volt.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Előfordult, hogy 3-4 hegedűs is volt a bandában. Ezzel együtt kb. 7-8 fő.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmónikás nem került bele a bandába, de előfordult, hogy egy lakodalmat egyedül muzsikált ki.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A legények Luca előtti éjjel behintették szalmával az utcát. „Hallomásból” tudják, hogy valamikor régen „mondóka”, „köszöntő” is volt, de erre ők már nem emlékeznek.

===4.9. Regölés ===

====Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem tudnak róla, hogy regölés lett volna a faluban.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

7-8 öreglegény van a faluban, de lehet, hogy 10-en is vannak. A falu lakossága 500-600 között van.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak olyan tejesfazékról, amelyiknek a nyakán X volt. Csík volt a nyakán.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmi régi szokás. Családon belül az egyik férfi vagy nő beöltözött Mikulásnak.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés az 50-es évek közepéig volt, de akkor már a helyi pap taníttatta be a gyerekekkel. Egy angyal vitte a betlehemet és énekeltek (pásztorjáték nem volt). A régi szokásnál volt az öreg, 1., 2., és 3. pásztor. Itt nem szerepelt angyal, csak a négy pásztor.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Ha csúnyán beszélt a gyerek azt mondták neki: Parazsat teszek a nyelvedre!
Ördöggel. Elvisz a Mumus! Gyünek a cigányok! Megmondom a csöndőröknek!
===4.17. Diódobálás ===

====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Favágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Adorjánháza]]
[[Kategória: Bakonybél]]
[[Kategória: Borszörcsök]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Csögle]]
[[Kategória: Devecser]]
[[Kategória: Doba]]
[[Kategória: Egeralja]]
[[Kategória: Iszkáz]]
[[Kategória: Kertalja]]
[[Kategória: Kisszőlős]]
[[Kategória: Kópháza]]
[[Kategória: Nagyalásony]]
[[Kategória: Nemesszalók]]
[[Kategória: Nyárád]]
[[Kategória: Pirit]]
[[Kategória: Pirit]]
[[Kategória: Posza]]
[[Kategória: Rigács]]
[[Kategória: Somlószőlős]]
[[Kategória: Somlóvásárhely]]
[[Kategória: Somlóvecse]]
[[Kategória: Tüskevár]]
[[Kategória: Ugod]]
[[Kategória: Vecse]]
[[Kategória: Vid]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória:Pápa]]

Dabrony

2014-03-26T15:12:14Z

Kőrösi Dalma:

+
'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dabrony, 1992. augusztus
|-
|'''Adatközlők:'''
|Barcza Jenő, 1920. Dabrony
|-
| Szakál Sándor, 1911. Dabrony
|-
| Kató Ferenc, 1919. Dabrony
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Nem tudnak a falu keletkezéséről.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Valamikor szinte az egész falu Ferenczi és Gőgös volt. Régi családok még: Barcza, Tóth, Dóczi, Kovács, Cser, Kajtár, Nagy, Berkes, Sipos, Szabó, Istenes, Vida, Szakál, Barabás.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak betelepülésről.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. Említik, hogy a II. világháború után sokan elmentek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nagyalásonyt említik. Ezzel a faluval volt közös jegyző. Vallásilag is hasonló volt, vegyes (fele katolikus, fele evangélikus) vallású volt mindkettő. Hasonlóan gazdálkodtak. Említik még Videt és Somlóvecsét. Ez a két falu jegyzőileg tartozott ide.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem sorolják tájegységbe a falut.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Somló-vidék: Somlószőlős, Somlóvásárhely, Doba, Devecser, Borszörcsök.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

A faluban tanított Gárdonyi Géza egy évig.
Iszkázon született Nagy László.
A somlói vár Bakacs Eleké volt.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Posza Vecse, koldus Vid,
Két faluban van egy tik.
Csögle, Egeralja és Adorjánháza egy részét Bozótnak mondták.
Viden „sóskás” búcsú volt (kora tavasszal).
A faluban sok embernek volt mellékneve az azonos vezetéknév miatt.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Ezen kívül gyakori a szomszédos falvakból való házasság, főként Nagyalásonyból, Csögléről, Adorjáházából. Szórványos Devecserből, Piritről, Nyárádról, Nemesszalókból, Somlószőlősről, Somlóvecséről, Rigácsról.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pápán heti vásár is volt, ide jártak leggyakrabban. Régen Cell volt a vásáros központjuk. Jártak még Devecserbe, Csöglén, Somlóvásárhelyre, Tüskevárra, Nyárádra.
====b) Piacra: ====
Nem jártak a kérdezettek idejében piacozni. (1,3) Pápára jártak régen az asszonyok. Ide vitték a tejhasznot, tojást, kövér ludat. (2)
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falvakba jártak: Nemeszalók – Pünkösd másnapján, Nyárád – augusztusban, Nagyalásony – István napkor, Vid – Szent Háromságkor, Kisszőlős – István napkor, Somlóvecse – decemberben.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
„Prosekció”-val Celldömölkre a katolikusok.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Legnagyobb számban a Varjú-völgybe (amely Esterházy-birtok volt ugyan, de a kérdezettek idejében bérlők művelték) jártak napszámba, főként kapálni, aratni. 30-40 ember is járt a faluból. A Petend-majorba és a „vallásalapítványi földekre” is napszámba jártak.
Szórványosan a lányok szolgálni jártak.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Éves szerződés alapján a nagygazdák vettek fel egy-egy gulyásgyereket, cselédet. Ők főleg Csögléről és Adorjánházáról kerültek.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Igen, de nem eladásra.
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen zsombort, de nem eladásra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Tüskevári cserepesektől vették, akik szekéren hozták a faluba.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Adorjánházán volt egy papucskészítő. Ő szokott árulni. Tüskevári fazekasok cserepet árultak. Szekéren hordták. Végruhát árult a Lang zsidó. Drótos-tótok jártak, edényt javítottak. Régen valóban tótok voltak, később cigányok vették át szerepüket. Zalából gyümölcsöt, bort hoztak, és gabonáért cseréltek. Ugodról (Török bácsi, Oláh bácsi) meszesek jöttek. Szeged környékiek paprikát árultak. Tollszedő zsidók jártak. Kópházáról, az osztrák határ mellől tyukászok jártak. Szitajavító, köszörűs, esernyős járt. Bakonybéliek favillát, gereblyét, nyelet, egyéb faszerszámokat árultak. Teknőket, melencéket a cigányok árultak.
====b) Honnan jöttek? ====
Adorjánházán, Tüskevár, Zala, Ugod, Szeged, Kópháza, Bakonybél
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
papucskészítő, Drótos-tótok, fazekasok, Tollszedő zsidók, tyukászok, Szitajavító, köszörűs, esernyős, cigányok
====d) Mit árultak? ====
Végruhát, papucsot, cserepet, Végruhát, edényt javítottak, gyümölcsöt, bort, paprikát, tyúkot, favillát, gereblyét, nyelet, egyéb faszerszámokat, Teknőket, melencéket

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Régen a falunak volt szőlője a saját határban, Kertaljának mondták. Itt szőlőt és gyümölcsöt termeltek. A szőlőt a TSZ vágatta ki.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

n.a
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy működő temetője van a falunak.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az evangélikus templom körül (a templom néhányéve múlt 500 éves) valamikor temető lehetett. Innen kerültek elő csontok. Ma a terület beépített.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nincs fogadott ünnepe a falunak.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak kettes, hármas leveles fogatot. Előbbit jobbára „rögtörőnek”, utóbbit magtakarónak. Egyes nehézborona is volt.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
Már az 1900-as évek legelején voltak vetőgépek a faluban.
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két háború között már egyáltalán nem volt kézi vetés.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gazdák 60 %-ának volt gépe, de kölcsön is adták egymásnak. Kb. 20 %-nak volt gépe a másik adatközlő szerint.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Az általánosan elterjedt forma a „c” volt, takarónak mondják. Olyan változata is ismert, amire egymás fölé két takarót (terelőfa) tettek.
Ritkán a „b” és az „a” fajta is használatos. Előbbit búzához, rozshoz, utóbbit árpához használták. Ezek használata azonban szórványos a faluban.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem volt nyílás a kötőfán.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

Búzából és rozsból 17 kévéből, árpából 13 kévéből rakták a keresztet.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe nem meghatározott számú kereszt. „Ahogy a föld megkívánta.” 4-5, de akár 10-12 kereszt is belemehetett.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

170 cm.
160 vagy afölött.
150 cm.
Az adatok becsültek.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Részes cséplők voltak, akiket a bandavezető szedett össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A kisebb géptől villával, a nagyobbtól nyárssal. A 30-as évek végétől volt már elevátor.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Hajdinatermelésre nem emlékeznek.
„Hallottam az öregektől, de én nem emlékszem.”
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Megoszlanak az adatközlők:
a.) Az 1900-as évek legelejétől már eke után rakták a krumplit.
b.) A 30-as évek óta.
c.) Nagyobb területen emlékezete óta eke után rakták.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

A lekaszált fű renden száradt. Jó időben 3-4 nap múlva forgatták. Ha vastag volt a rend, akkor „börzögették”. Újabb két nap múlva megszáradt. A rendet sorba hajtották. Ezekből húzták össze a petrencét. Ezután 5-6 petrencét petrencefával összehordtak, hogy egy helyen rakják meg a szekeret.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Eleséghordó ruhával, régi elnevezése „lazsnak”. Nagyobb helyeken petrencefával.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igának, járomnak is mondják. Iga fölsőfája
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Az erdőn szedtek össze „levelest”, „avast ”
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Nem általános, csak akkor alkalmazták, ha kevés volt a szalma.
====c) Melyik évszakban?====
Tavasszal szedték a tölgy- és a cserfalevelet, „amikor megszáradt” és a szalma is elfogyott.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. A nyaklót egyáltalán nem használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Ló után kocsit használtak. A tehén- és ökörfogatot szekérnek hívták.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hosszú oldalt használtak. Ehhez még „csatlást” tettek, erre vendégoldalat. Elterjedt volt a hosszú oldalhoz használt vendégoldal. Hossza kb. 5 m.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Rudalókötelet használtak. Kampó vagy csiga volt az egyik oldalon. Régen lapickát is használtak a lefogatáshoz.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Saroglyát elől-hátul használtak. Enyhén hajtott volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Kocsikast a pápai piacon vagy vásáron vettek. Az eleje nyitott volt, a hátulja zárt. Oldala a szekér magassága volt. Ha „parádéra mentek”, vesszőből font ülést is tettek a kocsiba.
====b) Használtak-e kettőt is?====

n.a
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Amelyik állat fúrt, sodor a lábával, azt meg kellett pakolni. Első lábat patkoltak. Rövid ideig fogták be őket, azután mentek a vágóhídra. Ezért nem patkolták őket.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, indulás. Nevén
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Csáli
====c) és balra====

balra: Hajsz
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Koca-ne-ne-ne. Ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Nee-nee-nee. Pipipi-pipipii.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le. Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendervágót és tilalót használtak. Utóbbinak szűkebb volt a járata. Mindkettő kézzel mozgatós volt. A gerebent „gyarató”-nak mondják.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A két kerék egy magasságban volt. Szárnyas rokkának mondják.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
A falu tudomásuk szerint mindig ezen a helyen volt.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Az utcanevek helyi változatai: Főszeg, Gyöpsor (Godera), Pokó-sor.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Nem emlékeznek sem borona- sem sövényházra. Pajtát említenek és disznóbontó cserényt, ami vesszőből volt fonva. A füstöskonyhás házak is tömésből voltak. Említik a „föcskerakást”. Gyakori a kőépítkezés, mert a szergényi kőbányából tudtak kőhöz jutni.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhás házak esetében leggyakrabban az egész házat lebontották. Ez a nyitott kéményes házaknál sem ritka. Ha a ház megmaradt, akkor a bolthajtást leszedték és a padlást ledeszkázták. Az új kéményt a fal mellé tették. Ismert a mászókémény is, de sok esetben egyből cilinderkéményt raktak. A padláson fekvőkéményt építettek. Ebben a században már nem épült nyitott kémény.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Az ajtók a gáderra nyíltak. A helyiségek között átjárás nincs. A gáderok előbb nyitottak, majd kb. 1 m magasságig „fölfalazták”. Később az ajtók zárt folyosókról nyíltak.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Földfalu házaknál is volt keresztmesteregerenda.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

A rakott sparhelteket a 30-as években kidobálták. Beépítési időpontjuk ismeretlen.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Az 1920-as évektől egysoros házak nem épültek. Ezalól csaki a faxos házak voltak kivételek. Ezek a 20-as években épültek. Ebben az időben az egysoros házakat is kezdik meghatjani, így ezek sátortetősekké váltak.
Új sátortetős házakat jobbára az 50-es évek végétől, 60-as évektől építenek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A legrégibb tüzelőberendezés a szobában a füstös vagy szabadkonyhára nyíló szemes cserépkályha. Ezekbe a kályhába előfordult, hogy sütőt tettke.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

40-50 cm magas patkára építették a kemencét. Az ajtaja előtt is volt patka, aminek neki lehetet támasztani a sütőlapátot.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem volt kiugrórészes pajták. Keresztpajták voltak két kapuval. Nagyon régen volt pajtafia is, de erre már nem emlékszik mindenki. A pelyvát, töreket a pajta egy elkülönített részén tartották.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem tudnak fazékkiszedő villáról. Az ő idejükben már csak kenyér sült a kemencében.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A kerékrépát is savanyították. Leszelték vagy legyalulták, fejben nem savanyították.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

A káposztát is leszelték.
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Megoszlanak a válaszok:
a.)A 40-es évek végéig háznál sütöttek, utána a tésztát pékhez vitték.
b.)Már a 30-as években is volt pék a faluban. Ekkor is már sokan vitték hozzá.
c.)A 60-as évekig háznál sütötték.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A kérdezettek idejében már kevés kenyértartó volt. A péktől hozott kenyeret a kamrában, a spájzban tárolták. A „b” fajta kenyértartó volt ismert a faluban.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Volt dongás vajköpülő. A tetejébe tölcsérszerű fedőt tettek, amely szintén dongákból volt, vagy egy lapos fából készült fedőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem tudnak törőről.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Emberi tápláléknak egyiket sem használták.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Kuglófot. Puszta kalácsot – hármas fonású hosszú kalács.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

A 30-as évek óta gyakori a lecsó. Üresen általában nem eszik, kolbászt, rizst tesznek bele és tojást ütnek rá. A paprika és a paradicsom aránya kb. 1:4.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Mindkettőt eszik nyersen régtől fogva.A paradicsomot és az uborkát csak 1945 után fogyasztják nyersen.
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Diós-, mákos-, lekváros kalácsot. Később bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Ekkor még templomba is elmentek benne. Tovább viselték, mint ameddig templomba jártak benne. Az idősebbek a 20-as, 30-as évek végéig.
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A 30-as évek derekáig az asszonyok szoknyában jártak réklivel, de ekkor már volt egyberuha is. A múlt század utolsó harmadában született asszonyok még rékliben és szoknyában jártak.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Volt takács a faluban, nem szőttek háznál az asszonyok. A takács Kenesei nevezetű volt.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

A 30-as évek elején még kontyban hordták hajukat az asszonyok. Hamarosan levágatták. Ettől fogva nemigen raktak kendőt. A mai öregek édesanyja javarészt még kendősen járt.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A 30-40-es évek fordulóján forgatták be egymás mellé az ágyakat a lakószobában.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a lakodalmat.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
A többi évszakban.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Szombat.
====b) 1930 körül: ====
Szombat.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét helyen.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az esküvő után a lányos házhoz mentek, itt volt a vacsora. Ez volt a főétkezés a lakodalom során.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

A legényes, lányos háznál külön gyűltek össze a vendégek. A templomi esküvő előtt a legényes háztól elmentek a lányoshoz „menetben”. Itt kikérték a lányt, egyesült a két csoport, így mentek a templomba.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Vendéglőkben tartják. Legtöbbször tyúkot, tésztát visznek az ételek elkészítéséhez. „Hogyan egyeznek a vendéglőssel.”
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

n.a
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Volt, ahol 1, máshol 2.
====b) 1930 körül: ====

A menyasszony-vőlegény hív személyesen vagy meghívóval.
===4.6. ===

====Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt szándékolt tányértörés.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Alsóságról hoztak cigányzenészeket. Piritről is hoztak zenészeket, a Dala Jenő bandáját.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A bandában prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős volt.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Előfordult, hogy 3-4 hegedűs is volt a bandában. Ezzel együtt kb. 7-8 fő.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmónikás nem került bele a bandába, de előfordult, hogy egy lakodalmat egyedül muzsikált ki.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A legények Luca előtti éjjel behintették szalmával az utcát. „Hallomásból” tudják, hogy valamikor régen „mondóka”, „köszöntő” is volt, de erre ők már nem emlékeznek.

===4.9. Regölés ===

====Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem tudnak róla, hogy regölés lett volna a faluban.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

7-8 öreglegény van a faluban, de lehet, hogy 10-en is vannak. A falu lakossága 500-600 között van.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak olyan tejesfazékról, amelyiknek a nyakán X volt. Csík volt a nyakán.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmi régi szokás. Családon belül az egyik férfi vagy nő beöltözött Mikulásnak.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemezés az 50-es évek közepéig volt, de akkor már a helyi pap taníttatta be a gyerekekkel. Egy angyal vitte a betlehemet és énekeltek (pásztorjáték nem volt). A régi szokásnál volt az öreg, 1., 2., és 3. pásztor. Itt nem szerepelt angyal, csak a négy pásztor.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt védőszentje az állatoknak a faluban.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Ha csúnyán beszélt a gyerek azt mondták neki: Parazsat teszek a nyelvedre!
Ördöggel. Elvisz a Mumus! Gyünek a cigányok! Megmondom a csöndőröknek!
===4.17. Diódobálás ===

====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Favágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Adorjánháza]]
[[Kategória: Bakonybél]]
[[Kategória: Borszörcsök]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Csögle]]
[[Kategória: Devecser]]
[[Kategória: Doba]]
[[Kategória: Egeralja]]
[[Kategória: Iszkáz]]
[[Kategória: Kertalja]]
[[Kategória: Kisszőlős]]
[[Kategória: Kópháza]]
[[Kategória: Nagyalásony]]
[[Kategória: Nemesszalók]]
[[Kategória: Nyárád]]
[[Kategória: Pirit]]
[[Kategória: Pirit]]
[[Kategória: Posza]]
[[Kategória: Rigács]]
[[Kategória: Somlószőlős]]
[[Kategória: Somlóvásárhely]]
[[Kategória: Somlóvecse]]
[[Kategória: Tüskevár]]
[[Kategória: Ugod]]
[[Kategória: Vecse]]
[[Kategória: Vid]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória:Pápa]]

Damonya

2014-03-26T15:11:29Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Damonya, 1990. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Rózsa Antal (1911), Damonya
|-
|Takács Ferenc (1906), Damonya
|-
| Farkas Józsefné (1915), Damonya
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu keletkezéséről nem tudnak. A falu keleti része mindig megvolt, a felőszert az I. vh. után parcellázták ki. Nem messze esik a Kukucsa-major.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

A régi családok kihalóban vannak. Legősibb családok: Pataki, Horváthok, (seckavágó horvátok), 1848 után telepedtek be a Vargha, Takács, Végh család.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A faluba nem volt betelepülés. A cselédség vándorolt egyik uraságtól a másikig.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. A II. vh. alatt néhány ember kint maradt Burgenlandban. Házasság révén kerültek el emberek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Leginkább Chernelházát, Mesterházát, Górt, Répceszentgyörgyöt érzik rokon falvaknak. A hasonlóságot nem tudják magyarázni; „ehhez a körzethez tartoznak”, „ollan fajta népek lakják”.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A falu valaha Sopron megyéhez tartozott, a Répce patak volt a határ. Répce-parti falvak a következők: Szakony, Csepreg, Bük, Gór, Bő, Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Hegyfalu.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak szomszédos tájegységről.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Chernelházán laktak a Chernel-uraságok. A kastélyt néhány évvel ezelőtt hordták szét végleg. Bükön laktak a gyári nagyurak. Simaságon lakott a Horváth-uraság. A faluban (Damonya) laktak a Végh kisasszonyok.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernházadamonya – belefér egy zsomborba. „Kónyban mindig nőtt fű a templom tetején. A kónyiak kitalálták, hogy felhúznak egy bikát, legelje le. A bika megfulladt. Azóta kiabálják a kónyiaknak: Huzzátok a bikát!”.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Házasodtak más falvakból is. Főleg Bőből, Mesterházáról, Répceszentgyörgyből, Górból. „Elveszik a csúnya lányt a jussáért”.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárba Répceszentgyörgye, bőbe, Hegyfaluba jártak. Évente 2-3 alkalommal volt országos kirakodó- és állatvásár.
====b) Piacra: ====
Piacra ritkán jártak. Szombathely, Sárvár viszonylag messze esik. Az asszonyok azért néha elmentek Szombathelyre, Sárvárra, Csepregre. Vásárolni nem a piacon, hanem a vásáron szoktak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a környező falvakba jártak:
Bő – Szent Imre (november 5.)
Gór – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Hegyfalu – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Simaság – Magdolna
Sajtoskál – Péter-Pál
Tompaládony – szeptember első vasárnapja
Lócs – Kisasszony
Bük – Kelemen
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Kiscellbe, Vasvárra jártak. Szombat este indultak gyalog, ott töltötték az éjszakát, vasárnap indultak vissza.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluból nem jártak vidékre dolgozni. A cselédség dolgozott a cukorgyári földekeken.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Summások jártak dolgozni az uradalomba, de a nagygazdák is fogadtak 1-1 embert. „Vendek jöttek 6 hónapra”. „A szerb határszélről jöttek, „csetnikeknek” hívták őket.”

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
n.a
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Bognár, kovács volt az uradalomban. A parasztember saját szükségletre télen elkészített mindent.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
„Zalából valahonnan”, ill. „Valahonnan Pest felől. Veszprémből”.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigányok járták a falut, Állatkereskedők vásároltak, Tyukászok is jártak.
====b) Honnan jöttek? ====
Burgenlandból, Sopronból jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====

Ollót, borotvát köszörültek, esernyőt javítottak, disznót, marhát, baromfit, tojást.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőhegye nincs a falunak, csak lugasok a házaknál.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más határban sincs szőlője a falubelieknek.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A chernelházi régi temetőt már rég lezárták. Néhány éve fölszántották. A damonyait most zárták le. Chernelházán nyitottak ujat.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az erdő szélén találtak embercsontokat, állítólag ide temették valaha az erdészeket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel a búcsú védőszentje a faluban. Régen nagy marhavész volt, ennek emlékére fogadták.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Két-háromlevelű boronát használtak, egy lóval vontatták. Valaki egyet használt, de ez olyan széles volt, mintha kétlevelű lett volna.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
10-15 % vethetett talán kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte mindenki vetőgéppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Mindhárom fajtát ismerik. Az „a” és a „c” használata általános. Az előbbit kaszagráblának, az utóbbit tarógereblének hívják. A „grábla”, „gereble” egymás helyett is állhat.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A kévekötőfa használata általános volt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

20 kévéből állt a kereszt. Egy lábban 10 kéve volt.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepében meghatározatlan számú kereszt volt. Függött a földtől és a terméstől. Mértékül a keresztet vették. Egy kataszteren 20-25 kereszt termett búzából.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

130-150 cm-ig terjedt a csép nyele. Használója magasságához igazodott.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Eleinte besegítettek egymásnak. Később Bükön volt 2 gép, ez már állandó személyzettel működött.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. Volt már elevátor is a faluban. Az uradalmakban mindenhol elevátort használtak.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Nem termeltek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

1925-30 között kezdték a krumplit eke után vetni, minden második ekehajtásba tettek. A háború alatt lett általános, így a három napos munka félnaposra rövidült. Főleg az vetett így, akinek erő fogata volt.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendre vágták. Volt aki elhintette, volt aki nem. Ha nem hitették el, akkor széjjelrázták. Egyszer forgatták. Jó időben 2-3 nap múlva boglyába rakták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Puttonykosárral, bakszekéren hordták.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
„Volt eset rá, hogy összegereblézték az erdőn.”
„Mi nem annyira, inkább a bőiek.”
Akáclevelet használtak, mert a nagy levélen elcsúszik az állat.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügytartóláncot is és nyaklót is. A két szerszámot időben egymás mellett használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Hogy melyik a régebbi, arra nem tudtak válaszolni.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

„Kocsival az uraságok jártak, kétüléses volt.”
Kisszekere már volt a parasztembernek is. Kocsikassal használták. Lakodalomra parádés szekeret használtak.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
5-7 m is volt a hosszú nyújtós oldal. 13 keresztet is tettek rá.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. Duplán átdobták a nyomórúdon, a végét az oldalvéghez kötötték, amibe szögek voltak beverve.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Használtak saroglyát. Egyenes és enyhén ívelt is volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A II. vh-ig használtak kocsikast, egyet is, kettőt is. Főképp, ha mentek valahova. Kukorica, krumpli szállításhoz deszkás szekeret használtak.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Igen.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Az első két lábát patkolták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek. Indulj
====b) terelik jobbra ====
Jobbra – Hejsz
====c) és balra====
Balra – Hikk ide

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca-ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi-pi-pi.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem termelek kendert, lent csak kevesen.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A válaszok bizonytalanok. az „a” és „c” fajtát látták a faluban.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A Kukocsa-major esett távolabb a falutól. Malom volt a Répce partján. Egyéb elkülönülő házcsoport nem volt.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona-, sem sövényfalu ház nem volt. Az utolsó tömésházakat az 1965-ös nagy árvíz mosta el.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Zárt kémények 1920-ban már voltak. Eddig tudnak az emlékezetben visszamenni. A füstöskonyhákat elbontották, „kidobtak mindent”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt a szoba. A kamrának lehetett külön bejárata, de nyílhatott a konyháról is. A bejárati ajtó a tornácról nyílt, vagy egyszerre az udvarról.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt kereszt-mestergerendás ház.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1910-20-as években már volt rakott sparhelt.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

30-40 esztendeje lett általános.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem emlékeznek rá, hogy lett volna ilyen kemence.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha padlószintjére.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták téglalap alapúak voltak. Sövényből fonták a falukat. A zsuppos pajták fala deszka volt. Egy vagy két polvakutyójuk volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem tudnak ilyen villáról.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A répát lereszelték.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelték. A fejes káposztát a spájzban, a földön tartották.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es évek végéig még sütöttek háznál kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az „a” és a „c” fajta kenyértartó fordult elő a faluban. A „c”-t tartják a régebbinek.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak kétfülü dongás vajköpülőt. 7-8 literes volt, 50-60 cm magas.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdinát nem termeltek, kölest igen, de ezt az állatokkal etették meg.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették meg.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszú kalácsot. Lakodalomra „kalikót” sütöttek. 9 tésztából fonták kör alakba.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Lecsót régen nem ettek. A 40-es években kezdték. Az idősek most sem eszik.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paprikát mindig megették nyersen. A paradicsomot csak jóval később. A kérdezettek gyerekkorukban még nem ették a paradicsomot.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós kalácsot és bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Az I. vh. után még ment egy darabig.” Ünnepre már csak ritkán vették fel. Az ő szülőjük még hordta. Az utolsó ember a 60-as évekig felhúzta nyáron.
====b) Hány szélből készült?====

n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Édesanyjuk még félszoknyában jártak. Az ő korosztályuknak már egyberuhája volt. Az idős asszonyok még hordták a háború után.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Háznál csak fontak. Megszövetni a takácshoz vitték.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt ilyen szigorú tilalom.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idős családoknál az ágyak most is egymás mellett vannak a szobában.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a legtöbbet. Húsvét után egész nyáron, Adventig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Adventen és böjtön nem tartottak.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A válaszok bizonytalanok. Valószínű hétköznap tartották, de említik a hétvégét (szombat) is.
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat. Nyáron sátor alatt, télen a házban. A lakodalom estefelé kezdődött és másnap reggelig tartott.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10-15 éve nem tartják otthon a lakodalmat.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott. Szalagos bottal járta a falut a lakodalom előtt 1-2 héttel. Ketten voltak.
====b) 1930 körül: ====

Menyasszony-vőlegény hív.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Pósfán, Csepregen, Bükön, Sárváron voltak cigány muzsikusok, onnan hívták őket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
2 hegedű, bőgő, cimbalom, síp.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A létszám változó a zenekaroknál. Volt 8-10 fős banda, de általában 4-6 ember játszott együtt. Voltak 2-3 tagú bandák is.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 10-15 éve jelent meg e zenekarban.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A lucázást két korosztály űzte. A gyerekek reggel jártak, ajándékba almát, gyümölcsöt kaptak. A legények Luca estéjén mentek. Sokat komiszkodtak. egész bálákat vittek magukkal. Eltömték a bejárati ajtót, leszedték a kapukat, szétszedték a szekereket. Másnap az egész falu szalmás volt. A gazdaasszony a szalmát a tyúkok alá tette. „Szabad-e lucázni?”
„Luca-luca kitty-kotty
Tiktek-lúdtok tojjanak (v. Tiktet-lúdtok üllősek legyenek)
Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza!
A tyúkok annyit tojjanak, mint égen a csillag!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket: „Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!”
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony este jártak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Lsd.: a pont.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

A legények Karácsony este jártak regölni. Ünneplő viseletben voltak. A házba nem mentek be, csak az udvarig. Ha bátor volt a lány, ő adta oda a pénzt a legényeknek.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Ej regö-rejtem, regö-regö-regö-rejtem.
Amoda is mondanának egy szép leányt,
kinek neve volna, Horváth Erzsi volna.
Ej regö-rejtem...
Amoda is mondanának egy szép legényt,
kinek neve volna Kiskereki Árpád volna
Ej regö-rejtem...
Regöljük a gazdát, vele az asszonyát
Ej regö-rejtem...
Szegen van a zacskó tele van húszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régebben több volt az öreglegény. A férfiak 27-28 éves korig legénykedtek.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A férfiak nem emlékeznek. A sárvári vásáron vettek keresztes tejesfazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikuláskor 2-3 legény járt együtt, de volt több banda is. Rongyos ruhát, szőrme katábot húztak. Álarcot viseltek. A gyerekeket ijesztgették. Volt olyan ház, ahol eldugták őket a Mikulások elől.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Vidéki gyerekek jártak betlehemezni. 2-3 gyerek járt Rábapatyról. A 30-as években megszűnt. a szereplőkről nem tudnak.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

„Szent Vendel az állatok patrónusa.”
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

„Elvisz a Kankus!”
„Gyűnnek a rókák
farkasok!”
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Rőzsevágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Csepregre]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Pósfa]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Simaság]]
[[Kategória: Sopron]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]
[[Kategória: Zala]]

Damonya

2014-03-26T15:11:17Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Damonya, 1990. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|Rózsa Antal (1911), Damonya
|-
|Takács Ferenc (1906), Damonya
|-
| Farkas Józsefné (1915), Damonya
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu keletkezéséről nem tudnak. A falu keleti része mindig megvolt, a felőszert az I. vh. után parcellázták ki. Nem messze esik a Kukucsa-major.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

A régi családok kihalóban vannak. Legősibb családok: Pataki, Horváthok, (seckavágó horvátok), 1848 után telepedtek be a Vargha, Takács, Végh család.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A faluba nem volt betelepülés. A cselédség vándorolt egyik uraságtól a másikig.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. A II. vh. alatt néhány ember kint maradt Burgenlandban. Házasság révén kerültek el emberek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Leginkább Chernelházát, Mesterházát, Górt, Répceszentgyörgyöt érzik rokon falvaknak. A hasonlóságot nem tudják magyarázni; „ehhez a körzethez tartoznak”, „ollan fajta népek lakják”.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A falu valaha Sopron megyéhez tartozott, a Répce patak volt a határ. Répce-parti falvak a következők: Szakony, Csepreg, Bük, Gór, Bő, Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Hegyfalu.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak szomszédos tájegységről.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Chernelházán laktak a Chernel-uraságok. A kastélyt néhány évvel ezelőtt hordták szét végleg. Bükön laktak a gyári nagyurak. Simaságon lakott a Horváth-uraság. A faluban (Damonya) laktak a Végh kisasszonyok.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernházadamonya – belefér egy zsomborba. „Kónyban mindig nőtt fű a templom tetején. A kónyiak kitalálták, hogy felhúznak egy bikát, legelje le. A bika megfulladt. Azóta kiabálják a kónyiaknak: Huzzátok a bikát!”.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Házasodtak más falvakból is. Főleg Bőből, Mesterházáról, Répceszentgyörgyből, Górból. „Elveszik a csúnya lányt a jussáért”.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárba Répceszentgyörgye, bőbe, Hegyfaluba jártak. Évente 2-3 alkalommal volt országos kirakodó- és állatvásár.
====b) Piacra: ====
Piacra ritkán jártak. Szombathely, Sárvár viszonylag messze esik. Az asszonyok azért néha elmentek Szombathelyre, Sárvárra, Csepregre. Vásárolni nem a piacon, hanem a vásáron szoktak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a környező falvakba jártak:
Bő – Szent Imre (november 5.)
Gór – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Hegyfalu – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Simaság – Magdolna
Sajtoskál – Péter-Pál
Tompaládony – szeptember első vasárnapja
Lócs – Kisasszony
Bük – Kelemen
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Kiscellbe, Vasvárra jártak. Szombat este indultak gyalog, ott töltötték az éjszakát, vasárnap indultak vissza.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluból nem jártak vidékre dolgozni. A cselédség dolgozott a cukorgyári földekeken.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Summások jártak dolgozni az uradalomba, de a nagygazdák is fogadtak 1-1 embert. „Vendek jöttek 6 hónapra”. „A szerb határszélről jöttek, „csetnikeknek” hívták őket.”

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
n.a
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Bognár, kovács volt az uradalomban. A parasztember saját szükségletre télen elkészített mindent.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
„Zalából valahonnan”, ill. „Valahonnan Pest felől. Veszprémből”.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigányok járták a falut, Állatkereskedők vásároltak, Tyukászok is jártak.
====b) Honnan jöttek? ====
Burgenlandból, Sopronból jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====

Ollót, borotvát köszörültek, esernyőt javítottak, disznót, marhát, baromfit, tojást.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőhegye nincs a falunak, csak lugasok a házaknál.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más határban sincs szőlője a falubelieknek.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A chernelházi régi temetőt már rég lezárták. Néhány éve fölszántották. A damonyait most zárták le. Chernelházán nyitottak ujat.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az erdő szélén találtak embercsontokat, állítólag ide temették valaha az erdészeket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel a búcsú védőszentje a faluban. Régen nagy marhavész volt, ennek emlékére fogadták.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Két-háromlevelű boronát használtak, egy lóval vontatták. Valaki egyet használt, de ez olyan széles volt, mintha kétlevelű lett volna.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
10-15 % vethetett talán kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte mindenki vetőgéppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Mindhárom fajtát ismerik. Az „a” és a „c” használata általános. Az előbbit kaszagráblának, az utóbbit tarógereblének hívják. A „grábla”, „gereble” egymás helyett is állhat.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A kévekötőfa használata általános volt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

20 kévéből állt a kereszt. Egy lábban 10 kéve volt.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepében meghatározatlan számú kereszt volt. Függött a földtől és a terméstől. Mértékül a keresztet vették. Egy kataszteren 20-25 kereszt termett búzából.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

130-150 cm-ig terjedt a csép nyele. Használója magasságához igazodott.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Eleinte besegítettek egymásnak. Később Bükön volt 2 gép, ez már állandó személyzettel működött.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. Volt már elevátor is a faluban. Az uradalmakban mindenhol elevátort használtak.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Nem termeltek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

1925-30 között kezdték a krumplit eke után vetni, minden második ekehajtásba tettek. A háború alatt lett általános, így a három napos munka félnaposra rövidült. Főleg az vetett így, akinek erő fogata volt.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendre vágták. Volt aki elhintette, volt aki nem. Ha nem hitették el, akkor széjjelrázták. Egyszer forgatták. Jó időben 2-3 nap múlva boglyába rakták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Puttonykosárral, bakszekéren hordták.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
„Volt eset rá, hogy összegereblézték az erdőn.”
„Mi nem annyira, inkább a bőiek.”
Akáclevelet használtak, mert a nagy levélen elcsúszik az állat.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügytartóláncot is és nyaklót is. A két szerszámot időben egymás mellett használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Hogy melyik a régebbi, arra nem tudtak válaszolni.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

„Kocsival az uraságok jártak, kétüléses volt.”
Kisszekere már volt a parasztembernek is. Kocsikassal használták. Lakodalomra parádés szekeret használtak.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
5-7 m is volt a hosszú nyújtós oldal. 13 keresztet is tettek rá.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. Duplán átdobták a nyomórúdon, a végét az oldalvéghez kötötték, amibe szögek voltak beverve.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Használtak saroglyát. Egyenes és enyhén ívelt is volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A II. vh-ig használtak kocsikast, egyet is, kettőt is. Főképp, ha mentek valahova. Kukorica, krumpli szállításhoz deszkás szekeret használtak.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Igen.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Az első két lábát patkolták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek. Indulj
====b) terelik jobbra ====
Jobbra – Hejsz
====c) és balra====
Balra – Hikk ide

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca-ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi-pi-pi.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem termelek kendert, lent csak kevesen.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A válaszok bizonytalanok. az „a” és „c” fajtát látták a faluban.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A Kukocsa-major esett távolabb a falutól. Malom volt a Répce partján. Egyéb elkülönülő házcsoport nem volt.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona-, sem sövényfalu ház nem volt. Az utolsó tömésházakat az 1965-ös nagy árvíz mosta el.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Zárt kémények 1920-ban már voltak. Eddig tudnak az emlékezetben visszamenni. A füstöskonyhákat elbontották, „kidobtak mindent”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt a szoba. A kamrának lehetett külön bejárata, de nyílhatott a konyháról is. A bejárati ajtó a tornácról nyílt, vagy egyszerre az udvarról.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt kereszt-mestergerendás ház.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1910-20-as években már volt rakott sparhelt.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

30-40 esztendeje lett általános.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem emlékeznek rá, hogy lett volna ilyen kemence.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha padlószintjére.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták téglalap alapúak voltak. Sövényből fonták a falukat. A zsuppos pajták fala deszka volt. Egy vagy két polvakutyójuk volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem tudnak ilyen villáról.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A répát lereszelték.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelték. A fejes káposztát a spájzban, a földön tartották.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es évek végéig még sütöttek háznál kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az „a” és a „c” fajta kenyértartó fordult elő a faluban. A „c”-t tartják a régebbinek.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak kétfülü dongás vajköpülőt. 7-8 literes volt, 50-60 cm magas.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdinát nem termeltek, kölest igen, de ezt az állatokkal etették meg.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették meg.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszú kalácsot. Lakodalomra „kalikót” sütöttek. 9 tésztából fonták kör alakba.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Lecsót régen nem ettek. A 40-es években kezdték. Az idősek most sem eszik.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paprikát mindig megették nyersen. A paradicsomot csak jóval később. A kérdezettek gyerekkorukban még nem ették a paradicsomot.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós kalácsot és bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Az I. vh. után még ment egy darabig.” Ünnepre már csak ritkán vették fel. Az ő szülőjük még hordta. Az utolsó ember a 60-as évekig felhúzta nyáron.
====b) Hány szélből készült?====

n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Édesanyjuk még félszoknyában jártak. Az ő korosztályuknak már egyberuhája volt. Az idős asszonyok még hordták a háború után.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Háznál csak fontak. Megszövetni a takácshoz vitték.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt ilyen szigorú tilalom.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idős családoknál az ágyak most is egymás mellett vannak a szobában.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a legtöbbet. Húsvét után egész nyáron, Adventig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Adventen és böjtön nem tartottak.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A válaszok bizonytalanok. Valószínű hétköznap tartották, de említik a hétvégét (szombat) is.
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat. Nyáron sátor alatt, télen a házban. A lakodalom estefelé kezdődött és másnap reggelig tartott.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10-15 éve nem tartják otthon a lakodalmat.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott. Szalagos bottal járta a falut a lakodalom előtt 1-2 héttel. Ketten voltak.
====b) 1930 körül: ====

Menyasszony-vőlegény hív.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Pósfán, Csepregen, Bükön, Sárváron voltak cigány muzsikusok, onnan hívták őket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
2 hegedű, bőgő, cimbalom, síp.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A létszám változó a zenekaroknál. Volt 8-10 fős banda, de általában 4-6 ember játszott együtt. Voltak 2-3 tagú bandák is.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 10-15 éve jelent meg e zenekarban.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A lucázást két korosztály űzte. A gyerekek reggel jártak, ajándékba almát, gyümölcsöt kaptak. A legények Luca estéjén mentek. Sokat komiszkodtak. egész bálákat vittek magukkal. Eltömték a bejárati ajtót, leszedték a kapukat, szétszedték a szekereket. Másnap az egész falu szalmás volt. A gazdaasszony a szalmát a tyúkok alá tette. „Szabad-e lucázni?”
„Luca-luca kitty-kotty
Tiktek-lúdtok tojjanak (v. Tiktet-lúdtok üllősek legyenek)
Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza!
A tyúkok annyit tojjanak, mint égen a csillag!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket: „Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!”
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony este jártak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Lsd.: a pont.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

A legények Karácsony este jártak regölni. Ünneplő viseletben voltak. A házba nem mentek be, csak az udvarig. Ha bátor volt a lány, ő adta oda a pénzt a legényeknek.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Ej regö-rejtem, regö-regö-regö-rejtem.
Amoda is mondanának egy szép leányt,
kinek neve volna, Horváth Erzsi volna.
Ej regö-rejtem...
Amoda is mondanának egy szép legényt,
kinek neve volna Kiskereki Árpád volna
Ej regö-rejtem...
Regöljük a gazdát, vele az asszonyát
Ej regö-rejtem...
Szegen van a zacskó tele van húszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régebben több volt az öreglegény. A férfiak 27-28 éves korig legénykedtek.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A férfiak nem emlékeznek. A sárvári vásáron vettek keresztes tejesfazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikuláskor 2-3 legény járt együtt, de volt több banda is. Rongyos ruhát, szőrme katábot húztak. Álarcot viseltek. A gyerekeket ijesztgették. Volt olyan ház, ahol eldugták őket a Mikulások elől.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Vidéki gyerekek jártak betlehemezni. 2-3 gyerek járt Rábapatyról. A 30-as években megszűnt. a szereplőkről nem tudnak.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

„Szent Vendel az állatok patrónusa.”
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

„Elvisz a Kankus!”
„Gyűnnek a rókák
farkasok!”
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Rőzsevágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Csepregre]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Pósfa]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Simaság]]
[[Kategória: Sopron]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]
[[Kategória: Zala]]

Damonya

2014-03-26T15:10:53Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Damonya, 1990. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|Rózsa Antal (1911), Damonya
|-
|Takács Ferenc (1906), Damonya
|-
| Farkas Józsefné (1915), Damonya
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu keletkezéséről nem tudnak. A falu keleti része mindig megvolt, a felőszert az I. vh. után parcellázták ki. Nem messze esik a Kukucsa-major.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

A régi családok kihalóban vannak. Legősibb családok: Pataki, Horváthok, (seckavágó horvátok), 1848 után telepedtek be a Vargha, Takács, Végh család.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

A faluba nem volt betelepülés. A cselédség vándorolt egyik uraságtól a másikig.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem volt kitelepülés. A II. vh. alatt néhány ember kint maradt Burgenlandban. Házasság révén kerültek el emberek a faluból.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Leginkább Chernelházát, Mesterházát, Górt, Répceszentgyörgyöt érzik rokon falvaknak. A hasonlóságot nem tudják magyarázni; „ehhez a körzethez tartoznak”, „ollan fajta népek lakják”.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A falu valaha Sopron megyéhez tartozott, a Répce patak volt a határ. Répce-parti falvak a következők: Szakony, Csepreg, Bük, Gór, Bő, Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Hegyfalu.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Nem tudnak szomszédos tájegységről.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Chernelházán laktak a Chernel-uraságok. A kastélyt néhány évvel ezelőtt hordták szét végleg. Bükön laktak a gyári nagyurak. Simaságon lakott a Horváth-uraság. A faluban (Damonya) laktak a Végh kisasszonyok.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernházadamonya – belefér egy zsomborba. „Kónyban mindig nőtt fű a templom tetején. A kónyiak kitalálták, hogy felhúznak egy bikát, legelje le. A bika megfulladt. Azóta kiabálják a kónyiaknak: Huzzátok a bikát!”.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Házasodtak más falvakból is. Főleg Bőből, Mesterházáról, Répceszentgyörgyből, Górból. „Elveszik a csúnya lányt a jussáért”.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vásárba Répceszentgyörgye, bőbe, Hegyfaluba jártak. Évente 2-3 alkalommal volt országos kirakodó- és állatvásár.
====b) Piacra: ====
Piacra ritkán jártak. Szombathely, Sárvár viszonylag messze esik. Az asszonyok azért néha elmentek Szombathelyre, Sárvárra, Csepregre. Vásárolni nem a piacon, hanem a vásáron szoktak.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsúba a környező falvakba jártak:
Bő – Szent Imre (november 5.)
Gór – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Hegyfalu – Szent Kereszt (szeptember 15.)
Simaság – Magdolna
Sajtoskál – Péter-Pál
Tompaládony – szeptember első vasárnapja
Lócs – Kisasszony
Bük – Kelemen
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Kiscellbe, Vasvárra jártak. Szombat este indultak gyalog, ott töltötték az éjszakát, vasárnap indultak vissza.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

A faluból nem jártak vidékre dolgozni. A cselédség dolgozott a cukorgyári földekeken.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Summások jártak dolgozni az uradalomba, de a nagygazdák is fogadtak 1-1 embert. „Vendek jöttek 6 hónapra”. „A szerb határszélről jöttek, „csetnikeknek” hívták őket.”

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
n.a
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Bognár, kovács volt az uradalomban. A parasztember saját szükségletre télen elkészített mindent.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
„Zalából valahonnan”, ill. „Valahonnan Pest felől. Veszprémből”.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cigányok járták a falut, Állatkereskedők vásároltak, Tyukászok is jártak.
====b) Honnan jöttek? ====
Burgenlandból, Sopronból jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont
====d) Mit árultak? ====

Ollót, borotvát köszörültek, esernyőt javítottak, disznót, marhát, baromfit, tojást.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőhegye nincs a falunak, csak lugasok a házaknál.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Más határban sincs szőlője a falubelieknek.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A chernelházi régi temetőt már rég lezárták. Néhány éve fölszántották. A damonyait most zárták le. Chernelházán nyitottak ujat.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Az erdő szélén találtak embercsontokat, állítólag ide temették valaha az erdészeket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Szent Vendel a búcsú védőszentje a faluban. Régen nagy marhavész volt, ennek emlékére fogadták.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Két-háromlevelű boronát használtak, egy lóval vontatták. Valaki egyet használt, de ez olyan széles volt, mintha kétlevelű lett volna.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
10-15 % vethetett talán kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte mindenki vetőgéppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Mindhárom fajtát ismerik. Az „a” és a „c” használata általános. Az előbbit kaszagráblának, az utóbbit tarógereblének hívják. A „grábla”, „gereble” egymás helyett is állhat.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
A kévekötőfa használata általános volt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

20 kévéből állt a kereszt. Egy lábban 10 kéve volt.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

A kepében meghatározatlan számú kereszt volt. Függött a földtől és a terméstől. Mértékül a keresztet vették. Egy kataszteren 20-25 kereszt termett búzából.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

130-150 cm-ig terjedt a csép nyele. Használója magasságához igazodott.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Eleinte besegítettek egymásnak. Később Bükön volt 2 gép, ez már állandó személyzettel működött.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal. Volt már elevátor is a faluban. Az uradalmakban mindenhol elevátort használtak.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Nem termeltek hajdinát.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

1925-30 között kezdték a krumplit eke után vetni, minden második ekehajtásba tettek. A háború alatt lett általános, így a három napos munka félnaposra rövidült. Főleg az vetett így, akinek erő fogata volt.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet rendre vágták. Volt aki elhintette, volt aki nem. Ha nem hitették el, akkor széjjelrázták. Egyszer forgatták. Jó időben 2-3 nap múlva boglyába rakták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Puttonykosárral, bakszekéren hordták.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafőfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
„Volt eset rá, hogy összegereblézték az erdőn.”
„Mi nem annyira, inkább a bőiek.”
Akáclevelet használtak, mert a nagy levélen elcsúszik az állat.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak szügytartóláncot is és nyaklót is. A két szerszámot időben egymás mellett használták.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
Hogy melyik a régebbi, arra nem tudtak válaszolni.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

„Kocsival az uraságok jártak, kétüléses volt.”
Kisszekere már volt a parasztembernek is. Kocsikassal használták. Lakodalomra parádés szekeret használtak.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
5-7 m is volt a hosszú nyújtós oldal. 13 keresztet is tettek rá.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel. Duplán átdobták a nyomórúdon, a végét az oldalvéghez kötötték, amibe szögek voltak beverve.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Használtak saroglyát. Egyenes és enyhén ívelt is volt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
A II. vh-ig használtak kocsikast, egyet is, kettőt is. Főképp, ha mentek valahova. Kukorica, krumpli szállításhoz deszkás szekeret használtak.
====b) Használtak-e kettőt is?====
Igen.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Az első két lábát patkolták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséternek.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na, menjetek. Indulj
====b) terelik jobbra ====
Jobbra – Hejsz
====c) és balra====
Balra – Hikk ide

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca-ne-ne-ne.
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi-pi-pi.
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem termelek kendert, lent csak kevesen.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A válaszok bizonytalanok. az „a” és „c” fajtát látták a faluban.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A Kukocsa-major esett távolabb a falutól. Malom volt a Répce partján. Egyéb elkülönülő házcsoport nem volt.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona-, sem sövényfalu ház nem volt. Az utolsó tömésházakat az 1965-ös nagy árvíz mosta el.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Zárt kémények 1920-ban már voltak. Eddig tudnak az emlékezetben visszamenni. A füstöskonyhákat elbontották, „kidobtak mindent”. A kéményt a fal mellé és a falba is építették.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

A legrégebbi házaknál a konyhából nyílt a szoba. A kamrának lehetett külön bejárata, de nyílhatott a konyháról is. A bejárati ajtó a tornácról nyílt, vagy egyszerre az udvarról.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt kereszt-mestergerendás ház.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1910-20-as években már volt rakott sparhelt.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

30-40 esztendeje lett általános.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem emlékeznek rá, hogy lett volna ilyen kemence.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyha padlószintjére.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták téglalap alapúak voltak. Sövényből fonták a falukat. A zsuppos pajták fala deszka volt. Egy vagy két polvakutyójuk volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem tudnak ilyen villáról.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
A répát lereszelték.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát is lereszelték. A fejes káposztát a spájzban, a földön tartották.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es évek végéig még sütöttek háznál kenyeret.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Az „a” és a „c” fajta kenyértartó fordult elő a faluban. A „c”-t tartják a régebbinek.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak kétfülü dongás vajköpülőt. 7-8 literes volt, 50-60 cm magas.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdinát nem termeltek, kölest igen, de ezt az állatokkal etették meg.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették meg.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszú kalácsot. Lakodalomra „kalikót” sütöttek. 9 tésztából fonták kör alakba.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Lecsót régen nem ettek. A 40-es években kezdték. Az idősek most sem eszik.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
A paprikát mindig megették nyersen. A paradicsomot csak jóval később. A kérdezettek gyerekkorukban még nem ették a paradicsomot.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós kalácsot és bejglit.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
„Az I. vh. után még ment egy darabig.” Ünnepre már csak ritkán vették fel. Az ő szülőjük még hordta. Az utolsó ember a 60-as évekig felhúzta nyáron.
====b) Hány szélből készült?====

n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Édesanyjuk még félszoknyában jártak. Az ő korosztályuknak már egyberuhája volt. Az idős asszonyok még hordták a háború után.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Háznál csak fontak. Megszövetni a takácshoz vitték.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt ilyen szigorú tilalom.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idős családoknál az ágyak most is egymás mellett vannak a szobában.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangon tartották a legtöbbet. Húsvét után egész nyáron, Adventig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Adventen és böjtön nem tartottak.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A válaszok bizonytalanok. Valószínű hétköznap tartották, de említik a hétvégét (szombat) is.
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lányos háznál tartották a lakodalmat. Nyáron sátor alatt, télen a házban. A lakodalom estefelé kezdődött és másnap reggelig tartott.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A vacsora volt a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A kocsmában tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10-15 éve nem tartják otthon a lakodalmat.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vendéghívó, vőfény hívott. Szalagos bottal járta a falut a lakodalom előtt 1-2 héttel. Ketten voltak.
====b) 1930 körül: ====

Menyasszony-vőlegény hív.
===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Pósfán, Csepregen, Bükön, Sárváron voltak cigány muzsikusok, onnan hívták őket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
2 hegedű, bőgő, cimbalom, síp.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A létszám változó a zenekaroknál. Volt 8-10 fős banda, de általában 4-6 ember játszott együtt. Voltak 2-3 tagú bandák is.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmónika 10-15 éve jelent meg e zenekarban.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A lucázást két korosztály űzte. A gyerekek reggel jártak, ajándékba almát, gyümölcsöt kaptak. A legények Luca estéjén mentek. Sokat komiszkodtak. egész bálákat vittek magukkal. Eltömték a bejárati ajtót, leszedték a kapukat, szétszedték a szekereket. Másnap az egész falu szalmás volt. A gazdaasszony a szalmát a tyúkok alá tette. „Szabad-e lucázni?”
„Luca-luca kitty-kotty
Tiktek-lúdtok tojjanak (v. Tiktet-lúdtok üllősek legyenek)
Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza!
A tyúkok annyit tojjanak, mint égen a csillag!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket: „Egy csibéjek legyen, az is vak legyen!”
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony este jártak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Lsd.: a pont.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

A legények Karácsony este jártak regölni. Ünneplő viseletben voltak. A házba nem mentek be, csak az udvarig. Ha bátor volt a lány, ő adta oda a pénzt a legényeknek.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani.
Ej regö-rejtem, regö-regö-regö-rejtem.
Amoda is mondanának egy szép leányt,
kinek neve volna, Horváth Erzsi volna.
Ej regö-rejtem...
Amoda is mondanának egy szép legényt,
kinek neve volna Kiskereki Árpád volna
Ej regö-rejtem...
Regöljük a gazdát, vele az asszonyát
Ej regö-rejtem...
Szegen van a zacskó tele van húszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Régebben több volt az öreglegény. A férfiak 27-28 éves korig legénykedtek.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
A férfiak nem emlékeznek. A sárvári vásáron vettek keresztes tejesfazekat.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====

n.a
===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikuláskor 2-3 legény járt együtt, de volt több banda is. Rongyos ruhát, szőrme katábot húztak. Álarcot viseltek. A gyerekeket ijesztgették. Volt olyan ház, ahol eldugták őket a Mikulások elől.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Vidéki gyerekek jártak betlehemezni. 2-3 gyerek járt Rábapatyról. A 30-as években megszűnt. a szereplőkről nem tudnak.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

„Szent Vendel az állatok patrónusa.”
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

„Elvisz a Kankus!”
„Gyűnnek a rókák
farkasok!”
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Rőzsevágó embert.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Csepregre]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Pest]]
[[Kategória: Pósfa]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Simaság]]
[[Kategória: Sopron]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]
[[Kategória: Zala]]

Daraboshegy

2014-03-26T15:10:11Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| 1990. augusztus
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Daraboshegy
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Szalai Irén, 1924. és férje, 1926. római katolikusok
|-
|Nagy János, 1922. és Nagy Jánosné 1922. római katolikusok
|-
|Joó László, 1924. és Lebics Mária, 1927. római katolikusok
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Granasztói Péter
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Darabos nevű bérlő volt az első és a község keleti részén volt egy nagy domb, a „hegy” és ebből lett a neve Daraboshegy.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Lebicsek, Némethék.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

1946-ban nyolcan mentek el Veszprémba, svábok házaiba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Mind szegény, zsellér.Halogy, Nádasd.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Hegyhát.Hegyhát széle.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Őrség.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Körmend, „de hát ez város”.Nádasd.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Halogy labban van minden bolond abban van.Ivánciak keresztbe vitték a létrát az erdőn.Vasalaiak a virágzó hajdinában úsztak, azt hitték, hogy tenger mivel részegek voltak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Minden honnan.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend heti (hétfő, csütörtök), országos, állat
====b) Piacra: ====
Körmend
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nádasd, Haloggyal együtt
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Vasvár, Csatár (1947-48-ig).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Van, aki szerint 30-40 ember summásnak: Veszprém, Kapuvár, Csorna, Baranya.
Mások szerint sok (80 %) volt summás.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Seprűt, kosarat, zsombort az apja is Határba.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Egy ember kaszanyelet gyerekkorában.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Kercaszomor, Velem, Bajánsenye.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Köszörűstótok, gerencsérek, cserepesek (edényeket).
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Ami a nevükkel összefügg.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem volt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

Nem volt.
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Mindig a mai temető volt.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Óriási jég volt régen: Szentség Imádás, május első szombatjától Péter-Pálig minden szombaton fél napig senki sem dolgozott (egyházi fogadalom).
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Ritkán.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés általános.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

n.a
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A villásat használták.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17-21 kévéből. 4-5-öt összakapcsolva és ez a kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

1,5-8 m.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

A gazda állította (kaláka).
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Nyárssal.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Megoszlanak:
a.)1936-37, a kapálóekével.
b.)1945 után.
===2.11. Melyik éAz 50-es években, de most újból vetnek. vtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A rendet forgatták, az időtől függően 1-2-szer, vagy 2-3-szor is. Helyben baglába gyűjtötték (összebaglázták).

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Nagy szénáskosárral, vagy kézzel.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
kumet, iganyak, felső rész
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan ha a szalma kevés volt.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Tartóláncot használtak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekér: teherhordásra, tehénszekér
Kocsi: hintó, az „intéző ment vele”.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

Hosszú szekér: 3-5 m.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Kötél, rudazó.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Erősen ívelt saroglya.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt is, burgonya szállításnál.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Nem. Beteget csak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hik!
====c) és balra====
balra: Nejdé!
Állj: Hóhahó!
Böce: tehén, kis borjú.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Zsepi, zsepi!Pi, pi, pi.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendertörű (tiló típusú törő).Törővályú típusú.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) fekvő.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Majorok (Himfai, Margit).
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

1984.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
20-30-as években már építettek mászókéményt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Három kijárat a pitarba. Másoknál a tornácra.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, soknál.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

30-as években.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

1950-es évek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Az öreganyjának volt. Másnak nem.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

a) padlószint (konyha).
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem ismerték.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak reszelve.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak reszelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

50-es években.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A b) formájút.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

f) (?)
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Gánica: lábasban a lisztet megpirították, sót tettek rá, megpirulás után forró vízzel feleresztették, apróra összevágták, forró zsírral leöntötték (hajdina lisztből).
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

a) perec, b) rúdkalács, kifli.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Vöröshagyma, olaj vagy zsír, paprika és paradicsom. Arányuk tetszés szerint. 1935-36 óta.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nagy arányban az 50-60-as évektől, de mióta tudják eszik. „Az apámmal én kóstoltattam meg, de nem ette.”

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Kalács, beigli, kuglihufszalakális, pogácsa, mákos, diós kalács
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen,
====b) Hány szélből készült?====
Hat szélből.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
30-40-es évekig (szülők).

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

40-es években szűnt meg.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, szokás volt hideg-meleg szerint.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A II. világháborúig volt szokásban.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Tavasszal, ősszel tartottak, karácsonytól húsvétig, böjtig. Mások szerint bármikor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat vagy vasárnap

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Volt mindkettőnél is.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ha két helyen tartották, akkor a lányos háznál volt a főétkezés. Gyakori volt, hogy csak a menyasszonynál volt az étkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

A vőlegény vendégei a vőlegény házánál voltak és fordítva.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

10-15 éve legtöbbször vendéglőben tartják.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vőfély
====b) 1930 körül: ====
jegyespár, levél

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helyiek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, bőgő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 fő.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

Harmónika nincs.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án, 2-3 gyerek hajnalban, szalmával bementek az istállókba, aholg a gazda etette a tehenekt, ledobták a szalmát, ráálltak és mondták:
„Luca, Luca kity-koty
tojjanak a tik-tyok,
ha nem adnak szalonnát
levágom a gerendát,
Luca-Luca kity-koty.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Szent István napján.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Az 50-es évekig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
4-5 legény járta a házakat láncos botokkal:
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

„Haj regő rajta, misemondó gyertya,
haj regő rajta, gyújtatlan gyulladjék, oltatlan aludjék,
haj regő rajta, ott is vagyon egy szép legény, kinek neve Jóska,
adjunk, adjunk néki, de kit adjunk néki,
szomszéd lányát néki, az Isten meg se mentse,
kebelébe ejtse, összepöndörgesse,
mint a kis nyúl farka lika,
még annál is jobban, réteg régi tördén, haj regő rajta.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Nem.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikulásnak öltöztek be: bunda, szakáll, álarcok. Járták a házakat és ajándékot adtak a gyerekeknek.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Nem tudták, de a szokás volt.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Senkit.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Jön a kankos, kankas, krampusz.
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Igen
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a
====c) Írjuk le tömören a szokást?====

Karácsony este volt diótörés (dobálás). Itt a páros, hol a páros. Éjféli mise után a háznál, el kellett találni, hogy melyik kézben van a páros. Amelyikre rámutatott abból vitte el a diót.
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Egy rőzsét vágó ember, akit a hold felszippantott. Tüskét vágó ember.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Baranya]]
[[Kategória: Csatár]]
[[Kategória: Csorna]]
[[Kategória: Halogy]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Ivánc]]
[[Kategória: Kapuvár]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Maróc]]
[[Kategória: Nádasd]]
[[Kategória: Vasala]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]

Daraboshegy

2014-03-26T15:09:52Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| 1990. augusztus
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Daraboshegy
|-
|'''Adatközlők:'''
|Szalai Irén, 1924. és férje, 1926. római katolikusok
|-
|Nagy János, 1922. és Nagy Jánosné 1922. római katolikusok
|-
|Joó László, 1924. és Lebics Mária, 1927. római katolikusok
|'''Gyűjtötte:'''
|Granasztói Péter
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Darabos nevű bérlő volt az első és a község keleti részén volt egy nagy domb, a „hegy” és ebből lett a neve Daraboshegy.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Lebicsek, Némethék.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

1946-ban nyolcan mentek el Veszprémba, svábok házaiba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Mind szegény, zsellér.Halogy, Nádasd.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Hegyhát.Hegyhát széle.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Őrség.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Körmend, „de hát ez város”.Nádasd.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Halogy labban van minden bolond abban van.Ivánciak keresztbe vitték a létrát az erdőn.Vasalaiak a virágzó hajdinában úsztak, azt hitték, hogy tenger mivel részegek voltak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Minden honnan.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend heti (hétfő, csütörtök), országos, állat
====b) Piacra: ====
Körmend
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Nádasd, Haloggyal együtt
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Vasvár, Csatár (1947-48-ig).
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Van, aki szerint 30-40 ember summásnak: Veszprém, Kapuvár, Csorna, Baranya.
Mások szerint sok (80 %) volt summás.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Seprűt, kosarat, zsombort az apja is Határba.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Egy ember kaszanyelet gyerekkorában.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Kercaszomor, Velem, Bajánsenye.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Köszörűstótok, gerencsérek, cserepesek (edényeket).
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Ami a nevükkel összefügg.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem volt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

Nem volt.
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Mindig a mai temető volt.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Óriási jég volt régen: Szentség Imádás, május első szombatjától Péter-Pálig minden szombaton fél napig senki sem dolgozott (egyházi fogadalom).
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Ritkán.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés általános.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

n.a
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A villásat használták.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
17-21 kévéből. 4-5-öt összakapcsolva és ez a kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

1,5-8 m.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

A gazda állította (kaláka).
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Nyárssal.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Megoszlanak:
a.)1936-37, a kapálóekével.
b.)1945 után.
===2.11. Melyik éAz 50-es években, de most újból vetnek. vtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A rendet forgatták, az időtől függően 1-2-szer, vagy 2-3-szor is. Helyben baglába gyűjtötték (összebaglázták).

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Nagy szénáskosárral, vagy kézzel.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
kumet, iganyak, felső rész
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, rúdszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Sokan ha a szalma kevés volt.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Tartóláncot használtak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekér: teherhordásra, tehénszekér
Kocsi: hintó, az „intéző ment vele”.
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

Hosszú szekér: 3-5 m.
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Kötél, rudazó.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Erősen ívelt saroglya.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt is, burgonya szállításnál.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Nem. Beteget csak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hik!
====c) és balra====
balra: Nejdé!
Állj: Hóhahó!
Böce: tehén, kis borjú.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca ne

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Zsepi, zsepi!Pi, pi, pi.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevén.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendertörű (tiló típusú törő).Törővályú típusú.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) fekvő.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Majorok (Himfai, Margit).
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

1984.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
20-30-as években már építettek mászókéményt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Három kijárat a pitarba. Másoknál a tornácra.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Igen, soknál.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

30-as években.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

1950-es évek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Az öreganyjának volt. Másnak nem.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

a) padlószint (konyha).
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Nem.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem ismerték.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak reszelve.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Csak reszelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

50-es években.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A b) formájút.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

f) (?)
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Gánica: lábasban a lisztet megpirították, sót tettek rá, megpirulás után forró vízzel feleresztették, apróra összevágták, forró zsírral leöntötték (hajdina lisztből).
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

a) perec, b) rúdkalács, kifli.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Vöröshagyma, olaj vagy zsír, paprika és paradicsom. Arányuk tetszés szerint. 1935-36 óta.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nagy arányban az 50-60-as évektől, de mióta tudják eszik. „Az apámmal én kóstoltattam meg, de nem ette.”

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Kalács, beigli, kuglihufszalakális, pogácsa, mákos, diós kalács
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen,
====b) Hány szélből készült?====
Hat szélből.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
30-40-es évekig (szülők).

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

40-es években szűnt meg.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, szokás volt hideg-meleg szerint.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

A II. világháborúig volt szokásban.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Tavasszal, ősszel tartottak, karácsonytól húsvétig, böjtig. Mások szerint bármikor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat vagy vasárnap

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Volt mindkettőnél is.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ha két helyen tartották, akkor a lányos háznál volt a főétkezés. Gyakori volt, hogy csak a menyasszonynál volt az étkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

A vőlegény vendégei a vőlegény házánál voltak és fordítva.
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

10-15 éve legtöbbször vendéglőben tartják.
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
vőfély
====b) 1930 körül: ====
jegyespár, levél

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helyiek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, bőgő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5 fő.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

Harmónika nincs.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án, 2-3 gyerek hajnalban, szalmával bementek az istállókba, aholg a gazda etette a tehenekt, ledobták a szalmát, ráálltak és mondták:
„Luca, Luca kity-koty
tojjanak a tik-tyok,
ha nem adnak szalonnát
levágom a gerendát,
Luca-Luca kity-koty.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Szent István napján.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Az 50-es évekig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
4-5 legény járta a házakat láncos botokkal:
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

„Haj regő rajta, misemondó gyertya,
haj regő rajta, gyújtatlan gyulladjék, oltatlan aludjék,
haj regő rajta, ott is vagyon egy szép legény, kinek neve Jóska,
adjunk, adjunk néki, de kit adjunk néki,
szomszéd lányát néki, az Isten meg se mentse,
kebelébe ejtse, összepöndörgesse,
mint a kis nyúl farka lika,
még annál is jobban, réteg régi tördén, haj regő rajta.”
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Nem.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Mikulásnak öltöztek be: bunda, szakáll, álarcok. Járták a házakat és ajándékot adtak a gyerekeknek.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Nem tudták, de a szokás volt.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Senkit.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Jön a kankos, kankas, krampusz.
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Igen
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a
====c) Írjuk le tömören a szokást?====

Karácsony este volt diótörés (dobálás). Itt a páros, hol a páros. Éjféli mise után a háznál, el kellett találni, hogy melyik kézben van a páros. Amelyikre rámutatott abból vitte el a diót.
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Egy rőzsét vágó ember, akit a hold felszippantott. Tüskét vágó ember.
[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Baranya]]
[[Kategória: Csatár]]
[[Kategória: Csorna]]
[[Kategória: Halogy]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Ivánc]]
[[Kategória: Kapuvár]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Maróc]]
[[Kategória: Nádasd]]
[[Kategória: Vasala]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Veszprém]]

Dióskál

2014-03-26T15:08:29Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. szeptember
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dióskál
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36.
|-
|Ács Zsigmond, 1919, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Sok dió termett mindig a községben.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Deli, Szladovics, Egyed, Nagy.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem. Csak 3-4 cigány család pár éve.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A fiatalok a 60-as évektől nagyobb számban költöztek a városokba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Orosztony, Kerecseny. Egeraracsa, Zalaszentmárton. Hasonló a gazdálkodásuk.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Zalaiak.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyesmiről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben.
Zalavár. A berekbe van egy régi templom. Pusztaszentegyházán a hegy tetején van egy templomrom. Tégla van a földben is.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Dióskált Mákoskálnak csúfolták. Keresztbe viszik a létrát, mint az újlakiak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Egeraracsáról, Rjkról, Tüttösről, Orosztonyból házasodtak. Innen nagy tömegben feleséget nem vittek.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pacsa, Zalaapáti, Keszthely
====b) Piacra: ====
Piacra nem jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonokhoz
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Búcsúszentlászló, Vasvár
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50-60-an Somogyba, Fejér megyébe jártak summáskodni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

„Csépűnyi, aratni vendek jöttek.”
Másokhoz nem jöttek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Egy-két szegény ember fűz kosarat, de csak a falubeliek számára.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Gelencséresek jártak, vagy vásáron vették.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok, árultak, edényfoltozók, drótostótok, Meszesek

====b) Honnan jöttek? ====
Keszthelyről, Sümegről.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
kést, borotvát, ill ami a nevükből kikövetkeztethető.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más községekből csak az ideházasodottaknak volt itt szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
zőlőhegyek: Pogányvár, Szegfalu, Ungi hegy, Kálhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mostani temető, a zsidótemető és volt a „Pakonyai” temető, ahová a hegyiek temetkeztek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Vendel és Anna.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
1920 körül kedzték a gazdagabbak ily módon összekapcsolt vasboronákat használni, a szegényeknél csak faborona volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A jómódú 20-30 holdasoknál géppel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A többiek kézzel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c) típusú „takarittó”.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

18 kéve volt egy kereszt. 10-12 keresztet, de előfordult, hogy csak 4-5 keresztet raktak egy kepébe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt, a mennyiséget keresztben adták meg.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm. (Megmértük)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Közelre villával, távolabbra petrencével. Elevátor csak 1935 után volt.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Háború után megszűnt, előtte is csak a kertben termesztettek.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Csak bokorba.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás 2x-3x petrencébe gyűjtés. 5-6 petrence volt egy szekérre való. Az állványon való szárítást nem ismerték.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kaszával metszettek ki egy darabot, villával hordták be.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
főfa, igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
berják, vonószeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek, vagy mások is, ha kevés gabona termett.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot a szügyre erősítve.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit tehenek húsnak, nem volt rajta „gyoho” (ami a rudat fenntartotta). A kocsin, amit ló húzott, volt ilyen.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m volt a hossza. Volt hosszúoldal is, meg vendégoldal is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel és lapickával.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem sok volt a faluban, az is a b) formájú.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt”, vagy csámpás lett, azt patkolták, de egyébként nem szokták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Né! Hahe! Ne! Na mehetsz!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hí!
====c) és balra====
balra: Hajde!
Becce = kisborjú
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pis, pis, pis! Pi, pi, pi! Csirkének. Ne, ne, ne! Tyúkoknak.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! + a neve. Idősebbek: Eszne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tiloló.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) típust.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Alsókál, Fölsőkál, Pakonya. (3-4 ház)
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Lakóház nem volt. 1910 körül szűnt meg a sövényház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Kb. 1930-tól már szinte minden háznál cilinderkéményt, mászókéményt építettek. Előtte csak a padlásra ment fel a füst.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik ajtó a pitarba nyílt. 1930 után kezdték a helyiségeket egybenyitni, amikor egyidejűleg a füsttelenítést is megoldották.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Szerintük volt, de elég zavarosan beszélnek róla, tehát bizonytalan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Még az első világháború előtt.
Nem tudják, mikor, de még a hegyen 1940 körül rakott sparhelteket építettek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A háború után vált általánossá.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Csak kályhára emlékeznek.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-60 cm-es volt a padka.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Csak téglalap alaprajzú volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával.
Az a) típust ismerik.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak szeletelve. Mások Tarlórépát egészben és szeletelve is, de nem törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát csak gyalulva. Mások Csak szeletelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Az ötvenes évekig. Utána már nem volt elég gabona.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Főleg az a) típusút, de ismerik a b)-t is.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Legtöbben ezt használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Kővel törték. Másnak nem volt.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából csak levest, kását főztek.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Az a) formájút és patkót. Kuglófot is sütöttek.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkorában már evett. Arányok: 10 paprika, 4-5 paradicsom, egy fej hagyma. Héjában főtt krumplit adtak hozzá kockára vágva, vagy összetörve. Külön étel a tojásos paprika.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Volt, akinem ette se a paprikát, se a paradicsomot.
Mások már gyerekkoruktól eszik.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós kalácsot, másnap pedig kenyér helyet ették a töltetlen kalácsot.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Többen hordtak, volt egy gazdag is, aki télen-nyáron abban járt. 1935-ben halt meg az illető. Gyerekkorukban egy-két idős ember még hordott gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudja, hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A harmincas-negyvenes években még ez volt az általános. Varrónő is volt a faluban, aki értett ezek varrásához, de már akkor is akadt, aki polgári ruhát viselt. A háború után egyre inkább csak az öregasszonyok jártak ilyenben.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt jellemző, bár egy-két háznál még szőttek, jobbára takáccsal szövették a szükséges vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A harmincas-negyvenes években már sokan jártak kendő nélkül. Tömegesen a háború után vetkőztek ki.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az ötvenes évekig.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és farsangkor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többiben.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Két helyen tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ott volt a főétkezés, ahová a fiatalok költöztek, de a másik háznál is maradtak vendégek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A zenekar mindig ott volt, ahol az ifjú pár.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kuszori hívta a vendégeket. Jó tréfás ember kellett erre a szerepre. Csütörtökön és vasárnap járta körbe a meghívottakat.
====b) 1930 körül: ====
Az ifjú pár invitálja a lagziba a vendégeket, nyomtatott meghívó is készül.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányzene volt. Egeraracsán 3-4 banda is volt, onnan hívták a zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar összetétele: hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos és esetleg fúvós (klarinét, vagy trombita!).
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án jártak a fiúgyerekek kotyolni. Fadarabra, vagy bakra állva kiabáltak be az ablakon. A szövegre csak töredékekben emlékeznek:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye három,
a pálinkát várom...
A maguk tyúkjuk annyit tojjon,
mint az égen a csillag, földön a fűszál!
A maguk disznajának akkora szalonnája legyen...
A maguk lányának akkora csöcsi legyen, mint a bigyigás korsó!
A maguk lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket:
„Egy csirkéjük legyen, a’ is vak legyen!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony és újév között.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A hatvanas évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

Szövegtöredékek:
„Haj regö rajta,
Megadta az Uristen
Ennek a gazdának...
Adjhon az Uristen
Ennek a gazdának
Két szép ökröt,
Rengős pengős szekeret,
Aranyos ostornyelet...”
Összeregölés is volt. 5-6 legény járt láncos karókkal.
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 van (1000-ből).

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt, a harmincas évek végétől a gyerekek kaptak valami ajándékot.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nagyobb fiúk jártak. Szereplők: király, Mária, pásztorok, angyalok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az összes állaté. Egy darabig tartották is.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Róka, kankas (farkas).
Mumus, cigány.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember ott üldögél a Holdba’. Fát lopni ment és annak van ott fönn a képtye. Mondásba’ volt.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Egeraracsa]]
[[Kategória: Kerecseny]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Orosztony]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Pogányvár]]
[[Kategória: Pusztaszentegyháza]]
[[Kategória: Rjk]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szegfalu]]
[[Kategória: Tüttös]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaapáti]]
[[Kategória: Zalaszentmárton]]
[[Kategória: Zalavár]]
[[Kategória: Zala]]

Dióskál

2014-03-26T15:08:13Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. szeptember
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dióskál
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36.
|-
|Ács Zsigmond, 1919, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Sok dió termett mindig a községben.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Deli, Szladovics, Egyed, Nagy.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem. Csak 3-4 cigány család pár éve.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A fiatalok a 60-as évektől nagyobb számban költöztek a városokba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Orosztony, Kerecseny. Egeraracsa, Zalaszentmárton. Hasonló a gazdálkodásuk.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Zalaiak.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyesmiről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben.
Zalavár. A berekbe van egy régi templom. Pusztaszentegyházán a hegy tetején van egy templomrom. Tégla van a földben is.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Dióskált Mákoskálnak csúfolták. Keresztbe viszik a létrát, mint az újlakiak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Egeraracsáról, Rjkról, Tüttösről, Orosztonyból házasodtak. Innen nagy tömegben feleséget nem vittek.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pacsa, Zalaapáti, Keszthely
====b) Piacra: ====
Piacra nem jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonokhoz
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Búcsúszentlászló, Vasvár
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50-60-an Somogyba, Fejér megyébe jártak summáskodni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

„Csépűnyi, aratni vendek jöttek.”
Másokhoz nem jöttek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Egy-két szegény ember fűz kosarat, de csak a falubeliek számára.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Gelencséresek jártak, vagy vásáron vették.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok, árultak, edényfoltozók, drótostótok, Meszesek

====b) Honnan jöttek? ====
Keszthelyről, Sümegről.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
kést, borotvát, ill ami a nevükből kikövetkeztethető.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más községekből csak az ideházasodottaknak volt itt szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
zőlőhegyek: Pogányvár, Szegfalu, Ungi hegy, Kálhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mostani temető, a zsidótemető és volt a „Pakonyai” temető, ahová a hegyiek temetkeztek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Vendel és Anna.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
1920 körül kedzték a gazdagabbak ily módon összekapcsolt vasboronákat használni, a szegényeknél csak faborona volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A jómódú 20-30 holdasoknál géppel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A többiek kézzel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c) típusú „takarittó”.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

18 kéve volt egy kereszt. 10-12 keresztet, de előfordult, hogy csak 4-5 keresztet raktak egy kepébe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt, a mennyiséget keresztben adták meg.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm. (Megmértük)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Közelre villával, távolabbra petrencével. Elevátor csak 1935 után volt.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Háború után megszűnt, előtte is csak a kertben termesztettek.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Csak bokorba.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás 2x-3x petrencébe gyűjtés. 5-6 petrence volt egy szekérre való. Az állványon való szárítást nem ismerték.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kaszával metszettek ki egy darabot, villával hordták be.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
főfa, igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
berják, vonószeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek, vagy mások is, ha kevés gabona termett.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot a szügyre erősítve.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit tehenek húsnak, nem volt rajta „gyoho” (ami a rudat fenntartotta). A kocsin, amit ló húzott, volt ilyen.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m volt a hossza. Volt hosszúoldal is, meg vendégoldal is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel és lapickával.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem sok volt a faluban, az is a b) formájú.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt”, vagy csámpás lett, azt patkolták, de egyébként nem szokták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Né! Hahe! Ne! Na mehetsz!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hí!
====c) és balra====
balra: Hajde!
Becce = kisborjú
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pis, pis, pis! Pi, pi, pi! Csirkének. Ne, ne, ne! Tyúkoknak.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! + a neve. Idősebbek: Eszne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tiloló.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) típust.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Alsókál, Fölsőkál, Pakonya. (3-4 ház)
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Lakóház nem volt. 1910 körül szűnt meg a sövényház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Kb. 1930-tól már szinte minden háznál cilinderkéményt, mászókéményt építettek. Előtte csak a padlásra ment fel a füst.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik ajtó a pitarba nyílt. 1930 után kezdték a helyiségeket egybenyitni, amikor egyidejűleg a füsttelenítést is megoldották.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Szerintük volt, de elég zavarosan beszélnek róla, tehát bizonytalan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Még az első világháború előtt.
Nem tudják, mikor, de még a hegyen 1940 körül rakott sparhelteket építettek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A háború után vált általánossá.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Csak kályhára emlékeznek.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-60 cm-es volt a padka.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Csak téglalap alaprajzú volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával.
Az a) típust ismerik.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak szeletelve. Mások Tarlórépát egészben és szeletelve is, de nem törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát csak gyalulva. Mások Csak szeletelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Az ötvenes évekig. Utána már nem volt elég gabona.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Főleg az a) típusút, de ismerik a b)-t is.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Legtöbben ezt használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Kővel törték. Másnak nem volt.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából csak levest, kását főztek.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Az a) formájút és patkót. Kuglófot is sütöttek.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkorában már evett. Arányok: 10 paprika, 4-5 paradicsom, egy fej hagyma. Héjában főtt krumplit adtak hozzá kockára vágva, vagy összetörve. Külön étel a tojásos paprika.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Volt, akinem ette se a paprikát, se a paradicsomot.
Mások már gyerekkoruktól eszik.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós kalácsot, másnap pedig kenyér helyet ették a töltetlen kalácsot.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Többen hordtak, volt egy gazdag is, aki télen-nyáron abban járt. 1935-ben halt meg az illető. Gyerekkorukban egy-két idős ember még hordott gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudja, hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A harmincas-negyvenes években még ez volt az általános. Varrónő is volt a faluban, aki értett ezek varrásához, de már akkor is akadt, aki polgári ruhát viselt. A háború után egyre inkább csak az öregasszonyok jártak ilyenben.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt jellemző, bár egy-két háznál még szőttek, jobbára takáccsal szövették a szükséges vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A harmincas-negyvenes években már sokan jártak kendő nélkül. Tömegesen a háború után vetkőztek ki.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az ötvenes évekig.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és farsangkor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többiben.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Két helyen tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ott volt a főétkezés, ahová a fiatalok költöztek, de a másik háznál is maradtak vendégek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A zenekar mindig ott volt, ahol az ifjú pár.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kuszori hívta a vendégeket. Jó tréfás ember kellett erre a szerepre. Csütörtökön és vasárnap járta körbe a meghívottakat.
====b) 1930 körül: ====
Az ifjú pár invitálja a lagziba a vendégeket, nyomtatott meghívó is készül.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányzene volt. Egeraracsán 3-4 banda is volt, onnan hívták a zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar összetétele: hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos és esetleg fúvós (klarinét, vagy trombita!).
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án jártak a fiúgyerekek kotyolni. Fadarabra, vagy bakra állva kiabáltak be az ablakon. A szövegre csak töredékekben emlékeznek:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye három,
a pálinkát várom...
A maguk tyúkjuk annyit tojjon,
mint az égen a csillag, földön a fűszál!
A maguk disznajának akkora szalonnája legyen...
A maguk lányának akkora csöcsi legyen, mint a bigyigás korsó!
A maguk lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket:
„Egy csirkéjük legyen, a’ is vak legyen!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony és újév között.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A hatvanas évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

Szövegtöredékek:
„Haj regö rajta,
Megadta az Uristen
Ennek a gazdának...
Adjhon az Uristen
Ennek a gazdának
Két szép ökröt,
Rengős pengős szekeret,
Aranyos ostornyelet...”
Összeregölés is volt. 5-6 legény járt láncos karókkal.
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 van (1000-ből).

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt, a harmincas évek végétől a gyerekek kaptak valami ajándékot.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nagyobb fiúk jártak. Szereplők: király, Mária, pásztorok, angyalok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az összes állaté. Egy darabig tartották is.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Róka, kankas (farkas).
Mumus, cigány.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember ott üldögél a Holdba’. Fát lopni ment és annak van ott fönn a képtye. Mondásba’ volt.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Egeraracsa]]
[[Kategória: Kerecseny]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Orosztony]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Pogányvár]]
[[Kategória: Pusztaszentegyháza]]
[[Kategória: Rjk]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szegfalu]]
[[Kategória: Tüttös]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaapáti]]
[[Kategória: Zalaszentmárton]]
[[Kategória: Zalavár]]
[[Kategória: Zala]]

Dióskál

2014-03-26T15:07:57Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. szeptember
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Dióskál
|-
|'''Adatközlők:'''
|Czoma István, 1904, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 36.
|-
|Ács Zsigmond, 1919, Dióskál, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|-
|Ács Zsigmondné Zsigovics Ilona, 1923, római katolikus, Dióskál, Rákóczi u. 15.
|'''Gyűjtötte:'''
|Szabó Zoltán, Juhász Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Sok dió termett mindig a községben.
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Deli, Szladovics, Egyed, Nagy.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem. Csak 3-4 cigány család pár éve.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A fiatalok a 60-as évektől nagyobb számban költöztek a városokba.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Orosztony, Kerecseny. Egeraracsa, Zalaszentmárton. Hasonló a gazdálkodásuk.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Zalaiak.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak ilyesmiről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben.
Zalavár. A berekbe van egy régi templom. Pusztaszentegyházán a hegy tetején van egy templomrom. Tégla van a földben is.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Dióskált Mákoskálnak csúfolták. Keresztbe viszik a létrát, mint az újlakiak.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Egeraracsáról, Rjkról, Tüttösről, Orosztonyból házasodtak. Innen nagy tömegben feleséget nem vittek.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Pacsa, Zalaapáti, Keszthely
====b) Piacra: ====
Piacra nem jártak
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Rokonokhoz
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

Búcsúszentlászló, Vasvár
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
50-60-an Somogyba, Fejér megyébe jártak summáskodni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

„Csépűnyi, aratni vendek jöttek.”
Másokhoz nem jöttek.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Egy-két szegény ember fűz kosarat, de csak a falubeliek számára.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Gelencséresek jártak, vagy vásáron vették.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Bosnyákok, árultak, edényfoltozók, drótostótok, Meszesek

====b) Honnan jöttek? ====
Keszthelyről, Sümegről.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
kést, borotvát, ill ami a nevükből kikövetkeztethető.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Más községekből csak az ideházasodottaknak volt itt szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
zőlőhegyek: Pogányvár, Szegfalu, Ungi hegy, Kálhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A mostani temető, a zsidótemető és volt a „Pakonyai” temető, ahová a hegyiek temetkeztek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Vendel és Anna.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
1920 körül kedzték a gazdagabbak ily módon összekapcsolt vasboronákat használni, a szegényeknél csak faborona volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A jómódú 20-30 holdasoknál géppel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A többiek kézzel.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

A c) típusú „takarittó”.
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

18 kéve volt egy kereszt. 10-12 keresztet, de előfordult, hogy csak 4-5 keresztet raktak egy kepébe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Meghatározatlan számú kereszt, a mennyiséget keresztben adták meg.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm. (Megmértük)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda állította össze.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Közelre villával, távolabbra petrencével. Elevátor csak 1935 után volt.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Háború után megszűnt, előtte is csak a kertben termesztettek.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Csak bokorba.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás 2x-3x petrencébe gyűjtés. 5-6 petrence volt egy szekérre való. Az állványon való szárítást nem ismerték.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Kaszával metszettek ki egy darabot, villával hordták be.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
főfa, igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
berják, vonószeg, igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
nyakszeg, igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
A szegényebbek, vagy mások is, ha kevés gabona termett.
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használtak tartóláncot a szügyre erősítve.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér, amit tehenek húsnak, nem volt rajta „gyoho” (ami a rudat fenntartotta). A kocsin, amit ló húzott, volt ilyen.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4 m volt a hossza. Volt hosszúoldal is, meg vendégoldal is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel és lapickával.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.
===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nem sok volt a faluban, az is a b) formájú.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Amelyik „fúrt”, vagy csámpás lett, azt patkolták, de egyébként nem szokták.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Né! Hahe! Ne! Na mehetsz!
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hí!
====c) és balra====
balra: Hajde!
Becce = kisborjú
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne, ne!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pis, pis, pis! Pi, pi, pi! Csirkének. Ne, ne, ne! Tyúkoknak.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide! + a neve. Idősebbek: Eszne!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tiloló.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az a) típust.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Alsókál, Fölsőkál, Pakonya. (3-4 ház)
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Lakóház nem volt. 1910 körül szűnt meg a sövényház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Kb. 1930-tól már szinte minden háznál cilinderkéményt, mászókéményt építettek. Előtte csak a padlásra ment fel a füst.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Mindegyik ajtó a pitarba nyílt. 1930 után kezdték a helyiségeket egybenyitni, amikor egyidejűleg a füsttelenítést is megoldották.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Szerintük volt, de elég zavarosan beszélnek róla, tehát bizonytalan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Még az első világháború előtt.
Nem tudják, mikor, de még a hegyen 1940 körül rakott sparhelteket építettek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A háború után vált általánossá.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Csak kályhára emlékeznek.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
40-60 cm-es volt a padka.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Csak téglalap alaprajzú volt.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Ruhával.
Az a) típust ismerik.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Csak szeletelve. Mások Tarlórépát egészben és szeletelve is, de nem törköly között.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát csak gyalulva. Mások Csak szeletelve.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

Az ötvenes évekig. Utána már nem volt elég gabona.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Főleg az a) típusút, de ismerik a b)-t is.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Legtöbben ezt használták.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Kővel törték. Másnak nem volt.
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából csak levest, kását főztek.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Az a) formájút és patkót. Kuglófot is sütöttek.
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Gyerekkorában már evett. Arányok: 10 paprika, 4-5 paradicsom, egy fej hagyma. Héjában főtt krumplit adtak hozzá kockára vágva, vagy összetörve. Külön étel a tojásos paprika.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Volt, akinem ette se a paprikát, se a paradicsomot.
Mások már gyerekkoruktól eszik.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós kalácsot, másnap pedig kenyér helyet ették a töltetlen kalácsot.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Többen hordtak, volt egy gazdag is, aki télen-nyáron abban járt. 1935-ben halt meg az illető. Gyerekkorukban egy-két idős ember még hordott gatyát.
====b) Hány szélből készült?====
Nem tudja, hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A harmincas-negyvenes években még ez volt az általános. Varrónő is volt a faluban, aki értett ezek varrásához, de már akkor is akadt, aki polgári ruhát viselt. A háború után egyre inkább csak az öregasszonyok jártak ilyenben.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt jellemző, bár egy-két háznál még szőttek, jobbára takáccsal szövették a szükséges vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
A harmincas-negyvenes években már sokan jártak kendő nélkül. Tömegesen a háború után vetkőztek ki.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az ötvenes évekig.
==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Ősszel és farsangkor.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többiben.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombaton

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Két helyen tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Ott volt a főétkezés, ahová a fiatalok költöztek, de a másik háznál is maradtak vendégek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A zenekar mindig ott volt, ahol az ifjú pár.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kuszori hívta a vendégeket. Jó tréfás ember kellett erre a szerepre. Csütörtökön és vasárnap járta körbe a meghívottakat.
====b) 1930 körül: ====
Az ifjú pár invitálja a lagziba a vendégeket, nyomtatott meghívó is készül.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Cigányzene volt. Egeraracsán 3-4 banda is volt, onnan hívták a zenészeket.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar összetétele: hegedűs, brácsás, bőgős, cimbalmos és esetleg fúvós (klarinét, vagy trombita!).
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
5
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

n.a
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
December 13-án jártak a fiúgyerekek kotyolni. Fadarabra, vagy bakra állva kiabáltak be az ablakon. A szövegre csak töredékekben emlékeznek:
„Luca, Luca kitty-kotty,
Gelegenye három,
a pálinkát várom...
A maguk tyúkjuk annyit tojjon,
mint az égen a csillag, földön a fűszál!
A maguk disznajának akkora szalonnája legyen...
A maguk lányának akkora csöcsi legyen, mint a bigyigás korsó!
A maguk lányának akkora segge legyen, mint a kemence szája!”
Ha nem engedték be őket:
„Egy csirkéjük legyen, a’ is vak legyen!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Karácsony és újév között.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A hatvanas évekig jártak.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

Szövegtöredékek:
„Haj regö rajta,
Megadta az Uristen
Ennek a gazdának...
Adjhon az Uristen
Ennek a gazdának
Két szép ökröt,
Rengős pengős szekeret,
Aranyos ostornyelet...”
Összeregölés is volt. 5-6 legény járt láncos karókkal.
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
3-4 van (1000-ből).

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás nem volt, a harmincas évek végétől a gyerekek kaptak valami ajándékot.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Nagyobb fiúk jártak. Szereplők: király, Mária, pásztorok, angyalok.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az összes állaté. Egy darabig tartották is.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Róka, kankas (farkas).
Mumus, cigány.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
„Egy ember ott üldögél a Holdba’. Fát lopni ment és annak van ott fönn a képtye. Mondásba’ volt.”

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Búcsúszentlászló]]
[[Kategória: Egeraracsa]]
[[Kategória: Kerecseny]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Orosztony]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Pogányvár]]
[[Kategória: Pusztaszentegyháza]]
[[Kategória: Rjk]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szegfalu]]
[[Kategória: Tüttös]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaapáti]]
[[Kategória: Zalaszentmárton]]
[[Kategória: Zalavár]]
[[Kategória: Zala]]

Csipkerek

2014-03-26T15:04:37Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. július
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csipkerek
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Semperger Imre, 1912. Csipkerek, Kossuth L. u. 35.
|-
| Semperger Imréné Kupi Matild, 1924. Csipkerek, Kossuth L. u. 35.
|-
| Bősze Ferenc, 1921. Csipkerek, Kossuth L. u. 58.
|-
| Bősze Ferenncé Vörös Mária, 1923. Csipkerek, Kossuth L. u. 58.
|-
| Balogh Józsefné Sipos Terézia, 1904. Csipkerek, Petőfi S. u. 19.
|-
| Zsankó Gyula, 1905. Csipkerek, Petőfi S. u. 37.
|-
| Zsankó Gyuláné Mesteri Erzsébet, 1924. Csipkerek, Petőfi S. u. 37.
|-
| Németh Józsefné Vörös Mária, 1901. Csipkerek, Rákóczi u. 92.
|-
| Hodvogner Jánosné Kondora Ilona, 1902. Csipkerek, Rákóczi u. 91.
|-
| Mogyorósi Józsefné Vörös Julianna, 1912. Csipkerek, Rákóczi u. 86.
|-
| Tőke Józsefné Németh Mária, 1926. Csipkerek, Rákóczi u. 92.
|-
| Sipos Péterné Sipos Mária, 1915. Csipkerek, Rákóczi u. 105.
|-
| Ekker Lászlóné Németh Ilona 1922.Csipkerek, Rákóczi u. 83.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Hajba Sándor
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Vándorárusok jártak erre, s a szekérkerékre rátekeredett a csipkebokor (rákerekedett). Erről nevezték el a falut Csipkereknek.
Csipkebokros kerék. Csipkebokros, csádés utcája volt régen, s a vadrózsák ágai rátekeredtek és bekötötték a szekerek kerekeit. Így lett csipkéskerék, abból Csipkerek.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Bősze, Káldi, Kondora, Hettinger, Rodvogner, Németh, Kovács, Scherman, Semperger, Dóka, Szabó, Weidinger, Baumgartner, Artner, Sipos, Pehm, Zsankó, Vörös, Ekker.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nagyon régen németek, de hogy honnan, nem tudják. Valószínűleg Egervölggyel egyidőben az 1700-as években telepedtek ide is. A viszonylag sok régi német eredetű családnév erre utal.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem tudnak. Az 56-os forradalom idején Nyugatra ment 6-8 fő.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Nem tudnak hasonlót.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Hegyháti falu.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Kemenesalja: Celldömölk és környéke.
Rábamente: Rum, Ikervár és környéke.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Széplak a cigányairól. Nagytilajban lakik egy híres fafaragó. Csehimindszent Mindszenty faluja.
Zalaszentgrót templomáról, Inecintinus-képről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Csipkerekre:
„Há vótatok? Tököt lőnyi a csipkereki búcsúra.”
„Csipkerekbe tökös-mákos réteses búcsú van.” (Mert az volt az általánosan sütött sütemény búcsúra.)
„Csiépkerek eliégett a riétezs viége.”
„Csehi, Mindent összepesszent, a Csipkerek meg odaröhhent, ha ez ott nem lett vóna, Isten tuggya, mi lett vóna.”
„A csipkerekiek prószások.” (Sokszor sütöttek kukoricamálét).
Szemenyére¬:
„A szemenyiek észérek.” (Kapzsik, kaparkodók.)
„A szemenyiek kalapáccsal mennek krumplit szedni.” (Hogy meg tudják különböztetni a krumplit a kavicstól.)
„A szemenyiek laskások.” (Mert amikor munkába mentek uradalmakba, otthon mindig laskát sütöttek nekik.) Egervölgyre:
Ha megkérdezték az egervölgyi embert tavasszal: „Mi van a tarisznyában?” Ez válaszolta: „Kenyerem héjjastu, bocskomor szijjastu.” Ha ősszel kérdezték: „Mi van a tarisznyába?” Így felet: „Sunka és bor.” „Tavasszal szegin Nimetfalu ősszel gazdag Egervölgy.”
Kámra:
„Kám, sároskám.”

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Igen. Csehimindszentről, Oszkóból, Szemenyéből, Hosszúperesztegről, Egervölgyről gyakrabban, Baltavárról, Mikosszéplakról ritkán.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rum augusztus 10., Vasvár március 15., szeptember 29., november 15., Vásárosmiskére, Hosszúperesztegre március 4., Sárvárra október Simon-Júdás vásár, Jánosházára november Lipót vásár, Zalaszentgrótra Húsvét, Karácsony és Gergely vásár, Pacsára, Nagykapornakra, Sümegre.

====b) Piacra: ====
Vasvárra minden szerdán, Szombathelyre kedden, pénteken (rengeteg cseresznyét és szőlőt vittek eladni. Zalaszentgrótra csütörtökön, Sárvárra hétfőn.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csehimindszentre Mindenszentekkor, november 1. Egervölgyre Szent Miálykor, szeptember 29. Szemenyébe Szent Vendelkor, október 20. Csehibe Szent Antalkor, június 15. Oszkóba Szent Györgykor, április 24. Alsóújlakra István királykor, augusztus 20. Hosszúperesztegre István királykor, augusztus 20. Mikosszéplakra Mária neve napján, szeptember 12. Régen volt a csipkereki szőlőhegynek is búcsúja, Szent Lénárd november 6., de ma már nem tartják meg.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümegre június 24. Jézus Szíve búcsú. Szeptember 12. Mária neve napja. Vasvárra augusztus 15. Nagyboldogasszonykor és szeptember 12. Egyházashetyére június 24. Jézus Szive búcsú. Celldömölkre (Kiscellbe szeptember 12. Mária névnapján. Búcsúszentlászlóra június 27. Szent Lászlókor és szeptember 12-én Mária nevenapján.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Csipkerekhez nem tartozott uradalom, nagygazda is csak néhány volt a faluban. Ezért a munkába járás nagy mértékű volt. Aratómunkára: Martonfa, Zsédeny, Bakófa, Nagygecseny, Potypuszta és Rózsamajor uradalmaiban. Summásmunkára: Kenyeri, Jánosmajor, Keléd, Hermán, Rum és Haraszti uradalmaiba, de jártak Somogy és Baranya megyékbe is. Cséplőmunkára: Csipkereken kívül pl. Csempeszkopácson. Erdőmunkára a Hercegerdőben (Farkaserdőn). Mezőgazdasági cselédnek is mentek Rózsamajorba, Nagygecsenybe. Szolgálni cselédlánynak Budapestre sokan mentek. De mentek Zalaszentgrótra, Szombathelyre is többen.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem, nem volt munkalehetőség. Gyár nem volt, s nagybirtok sem tartozott a faluhoz.

===1.14. a) Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban: ===

====b) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Zalából hozták szekérrel. Tőlük vették és vásárokon.
Sümeg környéki gerencsérek, Reziek hozták a faluba.
Oszkóból Máricz és Magyar nevezetű gerencsérek is hozták, szintén szekérrel.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Esernyőjavítók kb. 1950-ig. Edényfoltozók kb. 1945-ig. Tűzkőárusok Paprikaárus 1945-ig. János bácsi, a trencsényi drótos, Drótostót, Meszesek, zsemlések, Kolbászosok , Üvegesek, Köszörűs, Tikászok, Rongyos zsidó, tollas zsidók, Gubacsos
====b) Honnan jöttek? ====
Rábadhídvégről, Szegedről , Sümeg környékéről, Vasvárról, Türjéről a Lang és Vértesi cégtől
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

Hetenként egyszer vágómarhát, kisborjúkat is vásároltak. Rongyot, tollat gyűjtöttek, cserébe cserépedényeket, gyerekjátékokat adtak. Gubacsos a tölgyfa gubacsot vásárolták meg a II. világháború végéig. Esetenként anyarozsot is vásároltak.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Nem voltak. Mostanában a Szajki-tavak közelsége miatt 5-6 szombathelyi lakos vásárolt itt szőlőhegyet, amelyre kis víkendházat építettetek.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egyről, ezt most nagyobbították.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Marhavész utáni fogadott ünnep november 6. Szent Lénárd tiszteletére kápolnát is emeltek, amely eredetileg a főutcán volt. A 60-as években lebontották és a temetőben építették újjá. (1,2,3)
Egyszer régen, május 20-án elfagyott a szőlő. Azóta fogadalomból Szent Péter és Pál napján, valamint Sarlós Boldogasszony napján a szőlőben nem volt szabad dolgozni. Dögvész miatti fogadalom: Szent Vendel napján nem szabadott befogni (október 20.) „nehogy elvigye az állatot Szent Vendel”. November 29-én szentségimádás van. Fogadott ünnep azért, mert a falu menekült a II. világháború borzalmaitól. (6,7,9,12,13)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Két levelű boronát lovak után általában. Marhák után a farámás, egylevelű volt általános. Három levelűt nem használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Két-három vetőgép volt csak a faluban. A kézi vetés volt általános.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

a) nem volt
b) kevesen
c) sokan
Ezek nagyon régóta ismertek.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Általánosan használták, nagyon elterjedt volt. Szilvafából készült a legjobb kötőfa.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

20 kévét. Két láb volt egy kereszt. Egy lábba 10 kéve került, itt inkább lábban számlálták. 2-4-6-8 kereszt összekapcsolva a kepe.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Ismerik. Meghatározatlan számú kereszt összessége. Termésmennyiséget nem jelöl.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

A megmért csép nyele 130 cm, hadarója 70 cm.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Állandó cséplőcsapat volt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Mindig csak nyárssal.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Az I. világháború előtt még termeltek, de kevesen. Hogy ételt készítettek volna belőle, arra senki sem emlékszik.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A 20-as években kezdődött és a 30-as években lett általános.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Lekaszálták a rétet. A vastagabb rendeket még kaszálás után széjjelszórták (kaszával). Általában jó idő esetén a lekaszált fű egy napig renden száradt, utána villával szétszórták, s jó idő esetén lehetett is már boglyába gyűjteni. A boglyába rakott széna még 2-3 napig kint volt a réten „hadd forrja ki magát” (hadd száradjon meg jól), aztán kazalba vagy a pajtafiába hordták. Esős idő esetén annyiszor forgatták, teregették, rakták össze – ilyenkor gyakran csak petrencébe – ahányszor szükséges volt. Szárítóállványt nem használta.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, ritkábban nagy kosárral, burittóval vagy szekérrel, az istálló és a kazal távolságától függően.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonyó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg, nyakszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg, nyakszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Általánosan igen sokan.
====c) Melyik évszakban?====
Ősszel és tavasszal is gyűjtötték, száraz időben.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Régtől, mindig.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: teher szállítására használt nehéz alkotmány. Ilyenek: lovasszekér (lószekér), szénásszállító szekér (szénásszekér), marhásfogat (tehénszekér), stb.
Kocsi: könnyű, finoman megmunkált, díszes vasalású, általában festett, személyszállításra használt jármű. Vendégségbe, vásárokra, lakodalmakba mentek rajta. Gazdagabb uraknál alkalmazták parádéskocsist is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

420 cm, de két ló után 500 cm is volt. Vendégoldalt a dombok és mélyutak miatt nem használtak.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Mindig csak kötéllel.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Saroglya: srág. Lovasszekéren, lovaskocsin kettő is lehetett. Az első rövidebbre, a hátsó hosszabbra volt kiereszthető. Tehénszekéren is használtak, ha nem volt suber. Enyhén ívelt volt a srág.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

A szekér belsejéhez igazodott, mintegy kibélelte azt. Használtak, kettőt is, suber helyett. Ülés is volt vesszőből fonva, azt is kasnak nevezték.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Igen. Ha fúrt a lábával, többsör is egy évben, de általában tavasszal és gabonabehordáskor.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
vallásos emberek keresztet írtak a földre a marhák előtt és „A Jézus nevében induljunk!” vagy „Na! Nee! A Jézus nevében menyünk!” – buzdítással indultak munkába.

====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hi!

====c) és balra====

Balra: Nejde!
A kisborjú a becce amíg nevet nem kap. Indítószóhoz nem kapcsolják.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca, ne. Koci, ne. Cocám, ne. Coca gyere.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Ne, ne. Pittye, nee. Pi-pi-pii. Pipém, ne. Kakast pl.: Gyuri, nee.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Esz, le! És névről is: Buksi, Le!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Kendervágó: tiloló (tiló, tilu), gereben (gyarató). Mindegyik nevet használták. Lent nem termeltek.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
a) fekvő

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
Hegy (kb. 1 km-re a falutól, ma is laknak itt néhánya), Kutyor (kb. másfél km-re a falutól, kb. 30 család lakta, ez is a Hegyhez tartozott), Csapás (kb. 300 m-re a falutól, ma már összeépült a faluval. Önálló falu nem volt egyik sem.
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

A falu mindig itt volt. Megemlítettek három lakott területet, amelyeknek egyike sem épült össze szorosan a faluval:

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Boronaházra nem, de sövényházra emlékeznek. Az utolsót 1952-ben bontották le. Boronapince a hegyben még akad, pl. Ekker Györgyé.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

A fal mellé került a kémény. Eleinte mászókémények, de 1945 után már csak cilinderkéményeket építettek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Minden helyiség ajtaja a szabadba nyílt. Ternácra nyíltak, amit itt pitarnak is neveznek.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Igen. Voltak keresztmestergerendás házak tömésfalakon is, hiszen régóta építettek tömésfalu házakat.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Kezdete valószínűleg a múlt század utolsó évtizede, általánossá válását a század első évtizedére teszik.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

Kockaházakból csak 8-10 van mindössze. Az egysoros házak építése még ma sem szűnt meg, mert sok a szűk szalagtelek. Ezeknek a szélessége nem elég a kockaház elhelyezésére. L alakú ház (hajtott ház) építése a 30-as években kezdődött, jelenleg is elég sok található belőlük.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem tudnak.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A falba rakott sporhelt mellett a sarokba épült, általában 20-60 cm magasságban. Tehát b) és c) a válasz.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Régen a pajták lezárták az udvart. Keresztbe építették. Általános volt. L alakú pajta nem volt. Leeresztett oldaltoldású pajta volt néhány, ez a rész volt a pelvakutyó. Ez később, a TSZ idején faház lett, mert nem kellett már pelyvát tárolni. Kalabukos pajta volt elég sok. Ma már nincsenek, csak sövényoldalúak a), e) típus.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Fazékkiszedő: Serpenyő alakú, hosszú nyéllel (mint a kenyérsütő lapát nyele. Ezt tolták be, majd húzták ki a kemencéből a fazekat).
Fütővilla: Hosszú, kétágú villa, hosszú nyéllel. E közé fogták a fazekat, úgy húzták ki (a vert perecet is így szedték ki).

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Gyalult káposzta közé ma is savanyítanak meghámozott egész tarlórépát. (Ez itt kerekrépa vagy kerékrépa.) Egy sor gyalult káposzta, egy sor hámozott egész répa került így a hordóba.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egész káposztafejeket is tettek. Most is tesznek, sőt egész káposztaleveleket is.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A TSZ-ek megszervezése és a malmok leszerelése után szűnt meg általános, a 60-as évek elején.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

b)-hez, c-hez hasonlót, csak léces megoldásút.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Egyfülü, sőt kétfülü dongás vajköpülőre is emlékeznek. A köpülő tetején kobak volt. (Ma már nem lelni ilyesmit, mert nemrég minden régiséget összevásároltak.)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem emlékeznek nagyméretű kölestörő mozsárra, így az ütőjét sem ismerik.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Nem készült, nem emlékeznek rá.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Hosszúkás töltetlen kalács. Pusztakalács volt a neve. A szenteltetni vitt kalács kuglóf alakú volt, ún. kugli vagy kubli. A födönsütt pere kelt tésztából volt, kerek alakú, s a kemence alján sült. Kiszedés után a tetejét cukros vízzel kenték meg. A hosszú alakút tepsiben, a kereket kuglófsütőben sütötték. Karácsonykor is, húsvétkor is.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Paprikát, paradicsomot a 20-as évek óta termesztenek, sőt még előbb is. Csak zsírt használtak, olaj nem volt. Lecsó 4 személyre: 1 nagy fej vöröshagyma zsírban dinsztelve, kb. fél kg paprika, negyed kg paradicsom, só. Dúsítani lehet 2-3 tojással, esetleg kolbásszal.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Az 1910-es évek óta.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Diós és mákos kalácsot. A kis Jézuskának üres kalácsot, kuglóf alakút.
Néhány szokás: A karácsonyi asztalra szenteste kaszakövet, gabonafélét (búzát vagy árpát) tettek. Ezt a gabonát karácsony napján kivitték és a kertben adták a tyúkoknak, abba az irányba szórva, amerre akarták, hogy a kotlós vigye majd a csibéit. Nem volt szabad az asztalra könyökölni, mert kelésesek lesznek. Amikor a tehén tőgye gyulladásban volt, ezt a karácsonyi kaszakövet húzogatták meg rajta. A jászol alá szenteste az istállóban fejszét tettek, hogy az állatok olyan erősek legyenek, mint a fejsze.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Viseltek ünnepre. A 20-as években még hordták kék köténnyel és nélküle is. Néhányan a II. világháborúig hordták.
====b) Hány szélből készült?====

4 szélből készült, egyik-egyik szára 2-2 szél volt.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

A II. világháború után váltotta fel az egyberuha. Az idősebbek kb. 70-ig még hordták. Ma már a legidősebbek sem hordanak.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Asszonyok nem szőttek. 4 takácsmester volt a faluban. Az egyiknek a leányai megtanultak apjuk mellett szőni: Joó Teréz és Gizella. Férjhezmentelükig szőttek, aztán más faluba kerültek.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Az ondolálás kezdte kiszorítani kb. 50 éve, majd a dauerolás szorította ki végleg a II. világháború után.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Szokásban volt „kettes ágy”-nak nevezik, mert van még most is. A jólét szorította ki: a rekamié, a heverők, sezlonok kerültek a kettes ágyak helyett a szobákba az 50-es évektől.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Téli farsangon és ősszel, ádventig.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nem tartottak nagyböjtben és ádventben.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Vasárnap, mert kötetlen volt a parasztok munkaideje

====b) 1930 körül: ====

Szombaton, mert munkásoknak, alkalmazottaknak hétfőn már munkába kellett állniuk.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Általában a lányos háznál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés a vacsora volt, de éjfél után újra terítettek: sülteket, kalácsokat hoztak. Ekkor már átöltözött a menyasszony menyecske ruhába. De volt két helyen is.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Éjfél előtt a lányos háznál, éjfél után a vőlegénynél. A násznép együttment a menyasszony közvendégei pedig a menyasszonyos háznál maradtak. Csak a násznép ment át a másik házhoz.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A lakodalom általában a helybeli kultúrházban van.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A vendéghívó hívogatott, akit itt „kuszóri”-nak mondtak. Általában az éjjeli őrök valamelyike volt. Pántlikás bottal, lappal járt, nagyokat kurjantva. Először két héttel az esküvő előtt hívogatott. „Dícsértessék a Jézus Krisztus! XY és NN küldetett …. lesz az esküvőjük. Ezek általam szóllíttatják önöket a lakodalomba. Megjelenjenek könnyű lábbal, éles késsel, bé (bő) torokkal!” Másodszor pedig az esküvő napján délelőtt járta le a házak ugyan azzal a hivogató szöveggel, mint előbb, hogy mindenki eljöjjön. A gyerekek már messziről meghallották az éneklő, rikkantgató vendéghívót, s kiabálták: „Gyün a kuszori!” Aztán pántlikát kértek tőle, s nagy volt az örömük, amikor adott nekik egy-egy darabkát a kuszori szalagos botjáról. Híres kuszorik voltak: Németh Ferenc, Zugonics János, Sermon István. Természetesen a kuszori is hivatalos volt a lakodalomba. Ő vitte az esküvőre a legnagyobb és legszebben feldíszített életfát (ágas-bogas fa, általában nyírfa volt telerakva perecekkel, kidíszítve papírszalagokkal). A nyoszolyólányok is vittek életfát, de azok kisebbek voltak. Kb. 1965-ig volt így. Akkor halt meg az utolsó kuszóri. Akkor még feldíszített szekereken, kocsikon, nótázva mentek a csehimindszenti templomba esküdni, mert ott volt a plébánia. Útközben a férfiak cigarettát, az asszonyok meg süteményt, kalácsot szórtak a nézők közé. Hazafelé betértek a csipkereki kocsmába, ott mulattak vacsoraidőig. Oda mindenki bemehetett, táncolhatott, mulathatott, akár hivatalos volt, akár nem.

====b) 1930 körül: ====

A jegyespár hívogat 2 héttel az esküvő előtt. Újabban meghívót is küldenek, postán. „Autós násznép” – mondják a falubeliek, mert autókkal mennek az esküvőre.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt.

====b) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Nem.
Néhány más lakodalmi szokás:
a) söprűt tettek keresztbe a vőlegény házának ajtajába. Ha jövet átlépte az új asszony, lusta lesz, ha felvette, s félredobta akkor ügyes lesz.
b) újabban el akarják lopni a menyasszonyt, vagy a cipőjét, amit el kezdtek licitálni, s a vőlegénynek vissza kellett váltani.

====c)Meddig élt ez a szokás?====

n.a
===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Csipkerekben nem alakult zenekar. De volt egy jó harmonikásuk, Sipos Laci, aki már 15 éves korában játszott. A 20-as évek lakodalmait nagyrészt ő zenélte végig. A század első felében Vasvári cigányzene (Kertész Jancsi), Balozsából a Kila Jenő cigányzenekara, Szemenyéből parasztfiúk cigányzenekara. Játszott még egy csehimindszenti banda is. Csak a cimbalmos nevére emlékeznek: Horváth Lajos.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Doma János prímás, Sermon János kontrás, Sermon István cimbalmos, Németh Jóska pikulás, Bársony Miska bőgős, Bársony János hegedűs.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonikás volt. Csipkerekben búcsúkor Szecska Jancsi rétesért muzsikált a házaknál (szólóhegedűs). 1980 után már a bobaiak zenéltek a lakodalmakban (nem cigányzene, hanem együttes). Most van helybeli zenekar (Balogh Józsi dobos, László Tamás elektromos orgona, Vörös Zsolti csörgődob). Több élve zenélnek lakodalmakon, bálokon.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt is, van is december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Kora reggel szalmacsomót hoznak a lucázó gyerekek, az ajtó előtt vagy az előszobában, régen a konyhában rátérdelnek a szalmára és mondják a köszöntőt:
„Luca, Luca kitty-kotty
Tojjanak a tiktyok, luggyok.
Annyi pénzek legyen, mind a peva.
Luca, Luca kitty-kotty
Ollan vastag szalonnájok legyen,
Mind a mestergerenda.
Luca, Luca kitty-kotty
Ollan hosszi kolbásszok legyen,
Hogy eggyik végit a Barbalics Józsi,
Másikat meg a Mátyás Józsi rággya (a falu alsó, illetve felső végén laktak)
Luca, Luca kitty-kotty
Annyi csirkéjük legyen,
Mind az égen a csillag.
Luca, Luca, kitty-kotty
Tiéktek lányának akkora csöcsei legyenek,
Mind a bugyigakorsó
Luca, Luca kitty-kotty
Tiéktek lányának akkora valoga legyen
Mind a kemence szája.
Luca, Luca kitty-kotty.
Úgy állon a fejsze a helibe (nyelib)
Mind az én ……… a helibe.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
n.a
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Az 1950-es években még regöltek.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Fiatal legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Láncos bottal taktust vertek 2-3-an, fiatal legények. A szövegből csak ennyire emlékeznek:
„Hej, regő, rejtem,
Ezt is neked ejtem …
Adjon az úristen
Ennek a gazdának …
Bort, búzát, békességet!”

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

Voltak, vannak. 8-10-12-en. Kb. 1,5-2%.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Láttak valaha, de pontosan nem emlékeznek.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
n.a
=====b) miért, =====
n.a
=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
Éjféli misére menet Csehimindszentig nyírfaseprűt égettek. Szalmával körültekerték, azt csóválták, hogy jobban égjen.

=====b) miért, =====
Kb. 40 éve a lakodalom utáni reggelen a lakodalmas ház (mostanában a kultúrház) előtt az úttesten tüzet raknak, körbetáncolják, ott zenélnek és kínálgatják a vendégeket, utasokat.

=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Máig is él ez a szokás.
Már a 20-as években is tüzeltek lakodalmakkor. (6,9,12)

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Jött a Mikulás. Lánc volt a derekán, hátán zsák, kezében furkósbot. Öltözete: kifordított nagykabát vagy suba, arca kormos vagy rongy, esetleg keménypapírálarc. Megkérdezte: „Jó volt ez a kisgyerek?” Ha jó volt kapott kockacukrot, diót, almát. A rossz gyerekeknek virgácsot hozott, amit ott is hagyott a háznál.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Betlehemeztek a helybeliek is, de vidékről is jöttek betlehemesek. Karácsony előtti napokban. Kis kápolnát hoztak magukkal, abban volt a jászol, a kis Jézuska, Szűz Mária, stb. gyertyát gyújtottak. 3-4 szereplője olt a játéknak: aki hozta a kápolnát, egy-két pásztor és az öreg. A játék pontos szövegét nem tudják. Kb. 1950 óta nem járnak már.
Énekelni jártak a gyerekek Karácsony estéjén. Az ismert karácsonyi énekeket énekelték. Jutalmul ilyenkor mindig pénzt kaptak.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel az állatok védőszentje.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Maj, maj! Disznó terengette! Elvisz a kerászli! Evüsz a cigány! Evüsz a kankus! Gyün a herász! Jön a mumus!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem emlékeznek rá, nem tudnak róla.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskét, rőzsét fejszével vágó embert.
Favágó embert láttak, aki újhold vasárnapján fát vágott. Büntetésből felszippantotta a Hold. (5,12)
Anna napján napkeltekor kimentek a kert alá és a napkeltében látták, hogy megy Mária Szent Annát köszönteni.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Alsóújlak]]
[[Kategória: Bakófa]]
[[Kategória: Balozsa]]
[[Kategória: Baltavár]]
[[Kategória: Baranya]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Csehi]]
[[Kategória: Csehimindszent]]
[[Kategória: Csempeszkopács]]
[[Kategória: Cséza]]
[[Kategória: Egervölgy]]
[[Kategória: Egyházashetye]]
[[Kategória: Haraszti]]
[[Kategória: Hermán]]
[[Kategória: Hosszúpereszteg]]
[[Kategória: Ikervár]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Jánosmajor]]
[[Kategória: Keléd]]
[[Kategória: Kemenesalja]]
[[Kategória: Kenyeri]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lipót]]
[[Kategória: Martonfa]]
[[Kategória: Mikosszéplak]]
[[Kategória: Nagygecseny]]
[[Kategória: Nagykapornak]]
[[Kategória: Nagytilaj]]
[[Kategória: Oszkó]]
[[Kategória: Pacsa]]
[[Kategória: Potypuszta]]
[[Kategória: Rábamente]]
[[Kategória: Rezi]]
[[Kategória: Rózsamajor]]
[[Kategória: Rum]]
[[Kategória: Somogy]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Szemenye]]
[[Kategória: Szemenye]]
[[Kategória: Széplak]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Türje]]
[[Kategória: Vásárosmiske]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaszentgrót]]
[[Kategória: Zsédeny]]

Csesztreg

2014-03-26T15:00:05Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. október
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csesztreg, 1986. október
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Zsuppán János, 1921. Csesztreg, Rákóczi u. 101.
|-
| Zsuppán Jánosné, 1921. Csesztreg, Rákóczi u. 101.
|-
|Kulcsár István, 1947. Csesztreg, Petőfi u. 12.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Hóborné Koller Györgyi
|-

|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

A falu Árpád-kori település. A faluban a Mihomi hegyen vár is állt. A török elől ide menekültek a környéken élők. Jobbágyközség volt, a Bánfyak birtoka. Csesztreg mezővárosi rangot kapott. 1625-ben a Bánfy család kihalása után a falu Nádasdi cseléd birtoka lett. Ekkor 34 jobbágycsalád lakta a falut. Ezek kései leszármazottai ma is a faluban élnek.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Kovács, Pirka, Szabó, Zsuppán, Varga, Nagy, Borosán, Balázs, Balazsér, Ferenc, Kiss, Tóth, Kenyeres, Bagó, Csóbor, Domonkos, Fentős, Hóbi és Hermán család.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak arról, hogy a faluban nagyobb számmal települtek be, és nem élnek itt más nemzetiségű családok.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A faluból három család költözött el 1700 után Horvátországba, a Szerémségbe.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

A csesztregiek egyik falut sem tartják magukéhoz hasonlónak, viszont a szomszédos faluval, Zalabaksával évtizedek óta rivalizálnak.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Úgy vélik, hogy falujuk az Őrség széle. Göcsejtőlk és Hetéstől is elhatárolják magukat.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

A falubeliek Göcsejről, Hetésről és Őrségről tudnak. Göcsejhez a római úttól keletre eső falvakat sorolják, az Őrség határa Burgenlandtól Hetésig tart, Hetéshez sorolják Reszneket, Bagladot, Lendvajakabfát, Novát és a „házá”-ra végződő falvakat.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Nem tudnak híres községekről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A csesztregiek nem tudnak arról, hogy a falujuknak lenne csúfolódó neve és más községet sem ismernek ilyen névről.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Régen a csesztregieket a falun kívül elsősorban Kerkakutasról választották maguknak házastársat. Az innen való párválasztás gyakori volt. A más, főleg a szomszédos községekből való párválasztás csak szórványos volt.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Csesztregen régen évente 5 állat- és kirakodóvásár volt. Az itt élők 1945-ig Zalalövőre, Szentgyörgyvölgyre, Rédicsre és Zalabaksára mentek vásárra.

====b) Piacra: ====
A faluban piac nem volt, piacozni sem mentek sehová.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár. Ide Nagyboldogasszony napján mentek. Egy-egy ilyen alkalom három napig tartott. Ebből két nap az oda- és visszazarándoklással telt el. 1945 után ezek az alkalmak ritkultak, inkább csak az öregasszonyok látogatják a vasvári búcsújáróhelyet. Az utazás már nem gyalog, hanem járművel történik.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Régen 6 hónapig tartó mezőgazdasági munkára szegődtek el az Eszterházy herceg uradalmaiba (Lentikápolna, Rédics, Nyakasházi major). Tavasztól őszig dolgoztak itt. Számuk nem volt jelentős az 1200 fős községből alig 100-an vállaltak summásmunkát.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Nem jöttek más községekből.

===1.14.1 Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban eszközöket, szerszámokat? ===
Eladásra nem készítettek használati tárgyakat. Saját használatra készítettek, kivéve favillát.
====1.14.2 Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

A favillát Szenterzsébethegyről szereztek be.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Velemérben, Gödörházán és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak. Ezeket a Csesztregen megtartott állat- és kirakodóvásáron vették meg.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsések, meszesek, fazekasok, paprikások, tyukosok,
====b) Honnan jöttek? ====
Kerkatkutasról, Körmendről, Sümegről, Velemérből, Szentgotthárdról, Gödörházáról és Magyarszombatfáról.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Lsd.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

Szövőszék alkatrészét árulták. Egyébként aminek hívták őket.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Lenti és Kerkateskánd határában voltak és vannak szőlői. Ezeknek a kis hegyeknek a területe 200-600 négyszögöl között van.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

A helyi szőlőhegyen nincs más faluból való gazdának birtoka.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Három temető van. Nevük nincs. Egy temető van a templom körül, egy a község szélén és egy izraelita temető van a „Kövecsesben”, amely szintén a falu határában található.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

Nagyobb tömegben előkerült emberi csontokról nem tudnak

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Csesztreg fogadott ünnepe a Jégverés volt. 1850 körül jégeső verte el a határt. Az elemi kár megismétlődése ellen lett ez a falu fogadott ünnepe. Ma már nem tartják.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A szántás elegyengetéséhez két egymáshoz erősített boronát használtak. Ennek a használata kizárólagos volt.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A két világháború között a közepes gazdaságokban csak kézzel vetettek.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Nincs.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Aratáshoz kaszacsapót használtak, amit itt takarítófának mondanak. Ez az eszköz ezen a területen 1870 óta ismert.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Kévekötőfát a faluban nem használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

A mezőn 21 kévét szoktak egy keresztbe rakni. 2, 4, 5 vagy 10 keresztet szoktak egybe rakni, ez alkotott egy kepét. A kepét alkotó keresztek száma a föld szélességétől függött.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Az összerakott kereszt volt a kepe. A kepe meghatározatlan számú keresztet jelentett. A termés mennyiségének meghatározására a kepét nem használták.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

165 cm.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A két világháború között a gépi csépléshez a gépészt és az etetőt kivéve a gazda állított munkásokat. A munkások a rokonság és a szomszédság köréből verbuválódtak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

A szalmahordás módja: Ha a kazal közel volt a táblához, akkor a szalmát villával adogatták a kazalra. Ha távolabb esett a tábla szélétől a kazal, akkor a szalmát rendbe rakták és úgy hordták el a kazalhoz. Ez a fajta kazlázás általános volt.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A hajdina termelése az 1950-es években szűnt meg teljesen.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke után barázdába történő vetése 1940-ben kezdődött és 1945 után vált általánossá.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

A szénaszárítás menete: A kaszálás hajnali 3 órakor kezdődött és 9-10 óráig tartott. Délután a rendet elterítették. Másnap a szénát összerakták petrencébe. A petrencét harmadik nap újra szétterítették. A szétterített petrencét kétszer-háromszor megforgatták. A megszárított szénát pajtába gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

A kazalból a napi száraztakarmányt szénásruhába hordták az istállóba. Ez egy lepedő nagyságú ruha volt. Ez a fajta szénahordás régen általános volt. Az öreg gazdák ma is így hordják a szénát az istállóba.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Igafa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Nyakszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Küllők

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán.
====c) Melyik évszakban?====

Csak tavasszal használták.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A rajzos mellékletből a 2. számút.
A ló befogásánál 1930 körül alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot.
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Csak a szekér szót használták. Pl. teherhordó szekér, lovasszekér, tehenesszekér, szénásszekér.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

A sukkot nem használták. A szálastakarmányt szállító szekér hossza lovak után 5 m, tehenek után 4,5 m.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A nyomórúd leszorítására a szekér hátulján kötelet használtak. Elől hosszúláncot használtak.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

A lovasszekéren nem volt saroglya. A csesztregi gazdák kocsikast használtak.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

Kettő szekérkast használtak. Egyet elől, egyet hátul.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarhának csak tehenet fogtak be. Patkoltatni ritkán szokták ezeket. Ősszel szüret előtt és tavasszal a tavaszi munkák előtt.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Fejőke, fejke.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Na-a-a!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hikk!
====c) és balra====
Balra: Hakk! Hóha!
A becce nevét nem használták indításhoz.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne!

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi ne!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Nevéről szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

A kender és a len töréséhez kendervágót és lentilót használtak. Ezeket kézzel működtették.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Csesztregen fekvő rokkát használtak.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

A mai község határában nem volt egymástól elkülönülő házcsoport. A községnek mindig itt volt a helye.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

1941-ben bontották le a faluban az utolsó boronaházat. A községben van egy eredeti helyén helyreállított népi műemlékház.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

A füstöskéményes házak átalakításakor a kéményt a fal mellé építették. Az 1930-as évektől építettek kizárólag zárt kéményt.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi háztípusból már nincs a faluban.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

A faluban nincs keresztmestergerendás ház.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Az 1930-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata. Az első rakott tűzhelyek az 1900-as évek elején készültek.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A kockaházak építése az 1930-as évektől vált általánossá. 1960 után nem építettek egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

A kérdésben szereplő ház nincs a faluban.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

A faluban volt sokszögű pajta. Ma már nincs.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

A fazékkiszedő villát a fazék egyik fülébe akasztották és úgy vették le a tűzhelyről a fazekat.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

Sem tarlórépát, sem káposztát nem savanyítottak egészben.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A kenyér házi sütése 1960 után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Csesztregen csillagos formájú kenyértartót használtak.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Hajdina- és kölestörő ütője. (rajz)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Kását nem készítettek.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Húsvétra és karácsonyra az alábbi töltetlen kelttésztákat sütötték: fonott kör alakú tésztát: ezt perecnek hívták, ilyet kenyérsütéskor is készítettek. Sima kör alakú tésztát: ezt a karácsonyi és a húsvéti ünnepi asztalra került.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

1940 után készítenek gyakrabban lecsót. A paprikához sok hagymát és kevés paradicsomot adagolnak. Mostanában a krumpli használata mellett a rizs vált általánosabbá.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

1930 óta fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. Az idősebb generáció a paradicsomot nyersen ritkábban fogyasztja.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Régen a karácsonyi ünnepi asztalra perec és kalács került. Ma is piskóta és a különböző krémes sütemények elterjedése az általános.

===3.22. Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?===

A férfiak ünnepre nem viseltek széles gatyát felsőruhaként.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az asszonyok az 1930-as évekig viseltek általánosan derékban rögzített szoknyát.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Az asszonyok az 1930-as évekig szőttek vásznat.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

1930-ig volt kötelező az asszonyoknak az utcán is fejkendőt viselni. Az öregebbek még ma is hordják.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Az 1960-as évekig szokás volt a hálószobába a két ágy párhuzamosan egymás mellé állítása.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Az 1910-es években a legtöbb esküvőt karácsonytól húshagyó keddig tartották.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Nyáron, ősszel és tavasszal nem voltak esküvők.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül az esküvők tartásának hagyományos napja a vasárnap volt.
====b) 1930 körül: ====

1960 körül a szombat lett.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmakat a lányos és a fiús háznál is megtartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Két egyenrangú főétkezés volt.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

Este 8-9 órakor a lányos háznál, éjfél után 2 órakor pedig a fiús háznál. Mindkét helyen a főétkezés a szülők és a közvetlen rokonok résztvettek.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmakat részben otthon, részben a vendéglőkben, kultúrházakban tartják.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Ma már gyakoribb a nem otthon tartott lakodalmak száma.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül egy héttel az esküvő előtt pántlikás kalapot öltő vendéghívogató járta végig azokat a családokat, akiket a gazda meg akart hívni a lakodalomba.
====b) 1930 körül: ====

1980 körül az ifjú pár személyesen hívta meg a közvetlen rokonokat, barátokat. Jó ismerősöknek postán küldték el a meghívókat.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalmakban a szándékolt cseréptörés szokást nem ismerték.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmakban helybeli cigányzenekar muzsikált. gyakori lett az „idegen” zenészek meghívása.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
A zenekar tagjai hegedűn, nagybőgőn és cimbalmon játszottak. Az 1960-as évek második felétől
gitáron, dobon, zongorán játszottak.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
A zenekar 5-6 főből állt. Az 1960-as évek második felétől a zenekar tagjainak száma 3-4 fő lett.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Tangóharmonikán nem játszottak.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás szokás volt. December 12-én.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Este a falu fiataljai titokban szalmát, tollat szórtak el a gazda portáján. Szekereket toltak el a pajtákból. A gazda házába nem mentek be. 13-án reggel a köszöntőt a gyerekek mondták.
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Ha nem adnak szalonnát
Levágom a gerendát.
Luca, Luca három, a szalonnát várom.”
Ez a szokás ma is él.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés nem volt.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

A faluban nem voltak és nincsenek %-os arányban kifejezhető öreglegények.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Az X-el díszített tejesfazék nem ismert.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
A szokás ismeretlen.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
A szokás ismeretlen.
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Miklós napon különleges szokás nem alakult ki. December 5-én a gyerekek kitették az ablakba a cipőjüket, amibe virgácsot, cukorkát, palavesszőt raktak a szülők.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemes játék szokása nem volt és nincs is a faluban.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

A betlehemes játék szokása nem volt és nincs is a faluban.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elküldelek Szenterzsébetre szógáni!

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban a múltban sem láttak semmilyen alakot.

[[Kategória: Baglad]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Gödörháza]]
[[Kategória: Hetés]]
[[Kategória: Kerkakutas]]
[[Kategória: Lendvajakabfa]]
[[Kategória: Lentikápolna]]
[[Kategória: Magyarszombatfa]]
[[Kategória: Nova]]
[[Kategória: Rédics]]
[[Kategória: Resznek]]
[[Kategória: Szenterzsébethegy]]
[[Kategória: Szentgyörgyvölgy]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Velemér]]
[[Kategória: Zalabaksa]]
[[Kategória: Zalalövő]]

Cserszegtomaj

2014-03-26T14:58:55Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. július
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Cserszegtomaj
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Cseh Imre, 1926.
|-
| Meisl Lajosné, 1906.
|-
| Németh Gábor, 1917.
|-
| Németh Gáborné, 1922.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Dencs Bernadett
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

Valamikor Cserszegtomaj területén erdőség, később szőlőhegy volt. Alatta volt egy tó, így lett a tóról elnevezve Cser-tónak. Már az első házak szétszórtan helyezkedtek el, különösen a cserszegi részen, hegyközség volt. 1945 után lett Cserszegtomajon tanács, addig csak jegyzősége volt Keszthelyen a Georgikon utcában.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Mándli, Mátés Németh Rigó, Haraszti, Mosdósi, Kovács, Ács.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Gyenesdiás, Györök, Vonyarcvashegy, mert ezek is hegyközségek.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Nem tudnak róla.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Göcsej.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Sümegprága: a betyárokról híres. Tihany: apátságról, visszhangról. Badacsony: borról, szőlőről.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Reziek: muffosok. Várvölgyiek (Zsidiek): bicskások.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Igen, Reziről, Várvölgyről, Gyenesről, Karmacsról.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Keszthely, Sümeg, Tapolca, Vörs, Balatonszentgyörgy.

====b) Piacra: ====
Keszthely

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Zalaszántó, Bazsi, Sümeg, Keszthely, Gyenesdiás. (1,2,3,4)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Mezei munkára (répát szedni), Keszthelyre. 6 hónapra Taszárra, Lesencére, Rebecnádorra. Bányába Keszthelyre, Kendergyárba.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

Okker bányába, intézeti szőlőbe, Várvölgyről, Lesencéről.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====b) vesszőkosarakat====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====c) szalmafonatú edényeket====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====d) szövőbordát ====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.

====e) favillát====

====f) fagereblyét====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====g) faboronát ====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
====h) egyebet?====
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Sümegen készített cserépedényeket használtak. Vásárban vették.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Halas, meszes, bazárosok, erdélyi asszonyok, drótos. Drótos: Van-e rossz edény? Bádogozni, fenekelni, tepsit csinálni?

====b) Honnan jöttek? ====
Erdélyből
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Drótozok, fótozok.
====d) Mit árultak? ====
Lsd.:a pont.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Igen, Reziben volt a helybeliek közül elég soknak szőlője.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

Cserszegen keszthelyieknek volt.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Kettőről.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Igen, Szent Vendel: az állatok védőszentje, október 20. Nagyasszony: augusztus 15. Anna nap.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Nem, csak egyet

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Kézzel vetettek, csak a nagyon gazdagoknak volt vetőgépjük.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Ritka.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

Gereblyés kaszacsapót használtak, és hajmókot is, de ennek a neve hajtovány volt.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Nem, a sarlót nem lehetett beletenni.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

6-10 keresztet szoktak rakni a föld, illetve a fogat nagyságától függően.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Kepe: keresztek összerakása. Meghatározatlan számú keresztből állt.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

140-150 cm körüli nagyságú volt.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Nem járt állandó csapat, csak kölcsönbe jártak egymáshoz.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Villával vagy petrence rudakon.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Nem volt hajdina termelése.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A II. világháború után.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Kaszálás, forgatás, összepetrencézés ágylásba, boglába hordták.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, bakszekéren, kosárban.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonófa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszegek

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen, különösen a gyümölcs- és az erdei fák levelét. A diófáét nem, mert azt megették az állatok.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Csak akkor, ha az egyik állat gyenge volt.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

Szekér: amit a marhák húztak.
Kocsi: amit a lovak húztak.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

3-4 m körüli hosszúságú volt.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

Csigával, kötéllel, lapickával.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

Enyhén ívelt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Mint kosár olyan volt, csak a háta volt négyszögletes.
====b) Használtak-e kettőt is?====

n.a
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Csak akkor, ha elvásott a külső körme.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Ne, hijje!
====b) terelik jobbra ====
Jobbra: Hajde!
====c) és balra====
Balra: Hijde!
Csak a gyerekeknek használták a becce kifejezést.

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Coca ne, ne…

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pi, pi, pi…

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

A nevét mondják.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Nem volt kender és len termesztés.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A b) típusú ferde rokkához hasonlót.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

n.a
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt, de Cserszeg amúgy is elég szétszórt település volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
1940-50 körül, de inkább pincék voltak boronából. (1,2,3,4)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Egy részét a falba rakták, a másikat a falon kívül.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Külön bejárata volt mindegyiknek, de csak a konyha és a kamra nyílt az udvarra, illetve a pitvarba.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Igen, ha igaz a Bolla Ferencéknél még mindig megvan.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Kb. 1921-25 körül.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

1930 körül kezdtek kocka alakú házakat építeni.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A konyha padlószintjére.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Kiugró középrészes nem volt, de L alakú igen. A legelterjedtebb az egysoros pajta volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem használtak fazékkiszedő villát.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem, csak leszelve, illetve legyalulva.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem, csak leszelve, illetve legyalulva.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

1950-60 körül.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A b) formájúhoz hasonlót.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Igen, két füle volt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

Nem volt hajdina termesztés.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Nem.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

Fonottat, kuglófot.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Zsíron megpirítják a hagymát, majd ezen megpuhítják a paprikát és a paradicsomot, majd mikor megfőtt, belekeverik a főtt rizst.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

Már gyermekkorukban is ettek.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Aprósüteményeket, linzereket, mákos- és diós kalácsot, beiglit, kőtt rétest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen.
====b) Hány szélből készült?====

Már nem emlékeznek, hogy hány szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Az idősebbek még most is derekas szoknyát viselnek.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Nem.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Nem volt kötelező.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

Nem volt szokás, inkább egymás után rakták az ágyakat.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsang idején.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

A többi évaszakban.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül a vasárnap.
====b) 1930 körül: ====

1980 körül a szombat.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mindkét fél házánál.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A menyasszonyéknál volt az ebéd, a vőlegénynél a vacsora.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a
=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kultúrotthonokban.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

Most már nagyon kevesen tartják háznál inkább kultúrotthonokban.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vőfények hívták meg a vendégeket.
====b) 1930 körül: ====

1980 körül a szülők ill. az ifjú pár. (1,2,3,4)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Helybeli cigány zenészek voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszerek: hegedű, kontra, cimbalom, bőgő.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

A tangóharmonika csak a háború után 1940-45 körül terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen, nagyon régen december 13-án.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A szövegére már nem emlékeztek, csak arra, hogy aszalt gyümölcsöt szoktak érte kapni.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem emlékeznek, hogy lett volna regölés.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Aszalt gyümölcsöt, süteményeket szoktak a gyerekek csizmájába tenni.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Angyal, 2-3 pásztor, 1 Dado, Szűz anya, Szent József.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Szent Vendel, a barmok és az állatok védőszentje.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Farkassal, radóval, manóval, ördöggel.
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem, csak pározni szoktak karácsonykor.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Sarlót, Sziklás hegyet.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Badacsony]]
[[Kategória: Balatonszentgyörgy]]
[[Kategória: Bazsi]]
[[Kategória: Göcsej]]
[[Kategória: Gyenes]]
[[Kategória: Gyenesdiás]]
[[Kategória: Györök]]
[[Kategória: Karmacs]]
[[Kategória: Kendergyár]]
[[Kategória: Keszthely]]
[[Kategória: Lesence]]
[[Kategória: Rebecnádor]]
[[Kategória: Rezi]]
[[Kategória: Sümeg]]
[[Kategória: Sümegprága]]
[[Kategória: Tapolca]]
[[Kategória: Taszár]]
[[Kategória: Tihany]]
[[Kategória: Várvölgy]]
[[Kategória: Vonyarcvashegy]]
[[Kategória: Vörs]]
[[Kategória: Zalaszántó]]

Csernelháza

2014-03-26T14:58:07Z

Kőrösi Dalma:

[[Kategória:Települések]]

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. október
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csernelháza
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|Karvalits Ferenc, 1923, Csernelháza
|-
| Fülöp Antalné, Kóbor Rozália, 1919, Damonya
|-
| Fülöp Antal, 1925, Csernelháza
|-
| Kóbor Ferencné, Kovács Ilona, 1909, Csernelháza
|-
| Németh Gyuláné, Kovács Margit, 1914, Csernelháza
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Kordé Tünde
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Semmiféle hagyományról nem tudnak, ami a falu keletkezéséről szólna. A falu valaha Chernel-birtok volt.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A legősibb családok a Karvalits, Horváth, Fülöp.
A Karvalitsok valahonnan Szerbiából származtak, de már a dédszülők is a faluban laktak.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nagyobb számú vagy csoportos betelepülés nem volt. A II. vh. után jöttek családok a faluba.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem települtek ki a faluból. Néhányan mentek el a 30-40-es években.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Mesterházát és Répceszentgyörgyöt említik.
Mindkettő kis település. Répceszentgyörggyel egy fárába tartoztak, ide jártak iskolába is.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Répcemente: Bő, Bük, Gór, Damonya, Chernelháza, Csepreg, Zsira, Répcevis, Hegyfalu, Geresd, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Szakony, Mesterháza. Ide soroljuk az ausztriai Locsmándot is.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak szomszédos tájegységről.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Batthyány gróf, először az országban, Ikerváron vezetette be a villamos áramot.
Hegyfalu a nagyságával tűnik ki a környező falvak közül.
Mesterházán „uraságok” laktak.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Chernelházadamonya – belefér egy zsomborba. (Damonyát Csernelházával 1926-ban egyesítették.)
Pósfa puff, faluvégén durr!
A bőiek Damonyát Misekereső-damonyának hívták.
A faluban mindenkinek volt „mellékneve”: Fülöp Antal – Szikra, Horváth – Totyere, Horváth – Turuszli. A Horváthoknak hívták Szecskavágóknak is.
A chernelháziak Damonyára házanként mondókát találtak ki:
„Szélül lakik a Matóca,
Mellette a Mátyás Miska.
Szennyes Pista rossz szekere.
Krumpliból van a kereke.” (töredék)
(Mind melléknevek)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Leggyakrabban a szomszédos falvakból házasodtak az emberek: Lócsról, Répceszentgyörgyről, Górból, Ölbőről.
Inkább asszonyokat hoztak a faluba, a legényeket nem engedték kiházasodni. ű

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Répceszentgyörgyre, Bőbe, Hegyfaluba, Sajtoskálba jártak vásárba. Ezeken a helyeken évente 2-3 vásár volt.

====b) Piacra: ====
Piacra Csepregre, Sárvárra jártak. Eladni nem vittek, legfeljebb állatokat.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A szomszédos falvakba jártak búcsúba:
Damonya – Vendel-napi
Sajtoskál – Péter-Pál
Répceszentgyörgy – Szent György
Bő – Imre herceg
Ölbő – augusztusban
Szeleste – -II-
Gór – szeptemberben
Hegyhalu – -II-

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Processzióba jártak Vasvárra, Kiscellbe, az I. vh. előtt Mariazellbe.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A faluból nem jártak el idénymunkára az emberek.
A falu határában voltak cukorgyári földek, azon dolgoztak.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Mesterházáról, Bőből jártak dolgozni részesként. Főként az uradalmakba mentek, de a gazdák is fogadtak fel.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Volt, aki kocsikast is csinált, de csak saját használatra.
====b) vesszőkosarakat====
Nem
====c) szalmafonatú edényeket====
Igen, zsombort, de csak saját használatra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Kötöttek söprűt, vékát, kópicát, méhkast, kefét, szintén saját felhasználásra.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

n.a
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Az edényeket a vásárokon vették. Talán őrségi fazekasok csinálták.
Kumetes szekerekkel hozták a faluba a cserépedényt. Rongyért, vasért is árultak. „Fejér edényt, rossz vasért Muki szekerén, Muki meg a bátyja ül a tetején”
Rábakovácsiból hordták szekéren.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorköszörűsök, drótos-tótok járták a falut.

====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Borgyus zsidók, tyukászok, drótos-tótok.
====d) Mit árultak? ====
A tyukász baromfit, tojást vásárolt, a „Borgyus zsidók” állatokat vásároltak, továbbá edényt, üstöt foltoztak, drótoztak, ollót, borotvát éleztek, meszet árultak

===1.17. A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A környéken nincs szőlőhegy.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== Két működő temető van, az egyik a damonyai részen, a másik a csernelházin. A „régi temető” É-ra kb. 1,5 km-re van a falutól. Ide már a 20-as években sem temetkeztek, néhány éve a megmaradt sírköveket elszállították és a területet felszántották.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
A falu határában szántottak ki római-kori síremléket.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu búcsúja júniusban van (Jézus szive).
Egyéb fogadott ünnep nincs.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Két-három levelű boronát használtak túlnyomórészt.
Általában lófogatja volt a gazdáknak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Volt néhány öregember, aki még jobbnak tartotta a kézit.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Szinte már mindenki géppel vetett.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Az „a” és a „c” fajtát egyaránt használták. Az „a”-t kaszagráblának vagy gráblás kaszának hívják, de itt csak két ága van. A „c”-t kaszatakarónak vagy csapónak hívják és pillangósok kaszáláshoz használták.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kézi kaszálásnál mindenki használta a kévekötőt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévéből rakták a keresztet.
2 láb volt egy kereszt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe meghatározatlan számú keresztből állt. „Kimennyit hordott össze”: milyen volt a termés.
Nem kepében, hanem keresztben számoltak.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm hosszú volt a csép nyele.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A csépelésnél „összesegítettek” egymásnak.
A II. vh. után már részescséplők voltak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták be, volt már néhány helyen elevátor.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Haldinát nem termeltek sosem. ű

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A háború (II.) után volt aki eke után vetette, de sohasem terjedt el. ű

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálták a füvet, a rendet „elverték”. (A pillangósokat renden hagyták.) Amikor a teteje megszáradt, „megbörzögették” (felrázták). Ezután összeboglyázták. A boglya egy éjjel „aludt” kinn, aztán lehetett behordani. ű

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A szalmát általában pajtában tárolták.
Vasvillával, bakszekéren, puttonykosárral hordták az istállóba. ű

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Vonyó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

Igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Kisebb gazdák, akiknek nem volt elég szalmája, gyűjtött csalitot, egyébként nem jellemző.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Kizárólag tartóláncot használtak. Kumetot, nyaklót csak az uradalomban. (1,3,4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret mezőgazdasági munkára használták.
A kocsit csak személyszállításra. Kiskocsi, parádés, kocsi, hintó.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú oldalas szekérrel szállították.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötéllel.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Néhányan használtak saroglyát. Ez egyenes volt.
Egész rövid saroglyát használtak elől lábtartónak. Ez enyhén ívelt volt. Csak a II. vh. után tettek hátra saroglyát.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kocsikast egyet használtak, csak személyszállításhoz tették fel. Betakarításhoz subert használtak.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Évente legalább kétszer kellett patkolni.
A jármos marhákat patkolták. Az első lábaira félpatkót tettek.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee
====b) terelik jobbra ====
Hikk
====c) és balra====
Hejsz

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Coca
Coci
Coca-ne

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi-pi
Pi-pi-ne
Ne-ne-ne

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Morzsi, lee
Nevén.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kendert és lent csak nagyon régen termeltek, az ő nagyszüleik.
Ismét csak az 50-es években kezdtek termelni.
Kendervágót, tilót, gerebent használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Az „a” fajtát használták.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

Soha nem voltak elkülönülő házcsoportok. A falu mindig ezen a helyen állt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Sem borona, sem sövényfalu házról nem tudnak.
Csak tömésházak voltak a faluban. Később ezt náddal „bevágták”.
Ilyen ház ma is van néhány.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A füstöskonyhákat elbontották.
Kemencéket raktak, a kéményt a fal mellé.
Az 1800-as évek végén voltak még füstöskonyhák.
Zárt kéményt a 20-as évek óta építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házaknál nyitott folyosóról nyílt a bejárati ajtó a konyhába. A konyháról nyílt a szoba. A kamra nyílhatott a folyosóról is, de általában már ez az ajtó is a konyháról nyílt.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
A régi házak mind keresztmestergerendások voltak (a tömésházak).

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
„Régen, talán száz éve” építették a rakott sparhelteket.
Az 1910-20-as években építették be őket.
40-50 éve még sok volt a faluban.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 40-es években kezdték építeni a „kockaházakat”.
A 30-as évek óta nem épülnek egysoros házak.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem igen emlékeznek már rá.
„Bubos” még volt a nagyszülők házában.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemence a padló szintjére épült.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A pajták elkülönültek a háztól. Téglalap alapu „egyenes” pajták voltak.
Legtöbbször lábra építették, a láb gyakran volt téglából.
A pajta végén „leeresztő”, pajtafia volt.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Nem emlékeznek ilyen villára.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát sem egészben, sem lereszelve nem tettek el. Levermelték, mint a krumplit. Általában állati tápláléknak használták.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát lereszelve tették el.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Az 50-es években még sütöttek kenyeret háznál, a 60-as években szűnt meg véglegesen.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Volt aki teknőben tárolta a kenyeret.
Mindhárom kenyértartó előfordult a faluban.
A „c”-t tartják a legrégibbnek.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak dongás vajköpülőt.
Fületlen és egyfülü változat is volt.

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát nem termeltek, a kölest az állatokkal etették fel.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinát nem termeltek, kölest emberi tápláléknak nem használták.
Kukoricából készítettek gáncát (sterc), kását.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek.
Húsvétkor a kemencében vert perecet sütöttek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
A megkérdezettek gyerekkorában nem ettek gyakran lecsót. Nem is volt sok paprika, paradicsom. A II. vh. után terjedt el a lecsó fogyasztása. 10-15 nagyobb paprikához 2-3 paradicsomot, egy közepes vöröshagymát számítanak. Nagyon gyakran tojást ütnek rá. Szokás tejföllel leönteni.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nyersen paradicsomot, paprikát a 40-es évektől esznek. Előtte nem igen termeltek.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos kalácsot, beiglit.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A 20-as évek végén még ünnepnap is hordták a férfiak a gatyát, de hétköznapra a 40-es években is felhúzták.

====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A múlt században született asszonyok életük végéig szoknyában, rékliben jártak.
Az 50-es években még hordták az idős asszonyok.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Az asszonyok csak fontak otthon.
A faluban nem volt takács, más falvakba vitték megszövetni.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt szigorú szokás, de „nem volt divat a hajadonfő”.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 40-es évek végéig az ágyak egymás végébe voltak téve, azóta (most is) egymás mellett vannak.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt farsangkor, tavasszal (főképp Húsvétkor) tartották.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön, Adventben nem volt szokás.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A legtöbb esküvőt hétköznap tartották (kedd, szerda, csütörtök).
====b) 1930 körül: ====
Szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom mindig a lányos háznál volt. Másnap a férfi házánál is volt egy kis eszem-iszom azok számára, akik elkísérték az új asszonyt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Délután tartották az esküvőt, estefelé kezdődött a lakodalom. Ekkor volt a vacsora. Éjfél után újra terítettek.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
A 80-as években szinte kizárólag vendéglőben tartották a lakodalmat.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
A 60-as években terjedt el a lakodalom nem otthon való tartása.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Vőfény, vendéghívó hívott a lakodalomba néhány nappal az eksüvő előtt. Ekkor azonban már mindenki tudta előtte, hogy ki lesz hivatalos.
====b) 1930 körül: ====
A vőlegény-menyasszony hív. Meghívó-kártyával is hívnak. Ebben az esetben általában csak az esküvőre mennek el a meghívottak.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt ilyen szokás.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zenészeket Bükről, Csepregből hozták.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, kontrán, bőgőn, sípon és cimbalmon játszottak.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
6-7 tagú volt a banda.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A 60-as évek végétől jött be a tangóharmónika.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A faluban két korcsport is járt lucázni. A gyerekek reggel, a legények este. A gyerekek kis csutak szalmát vittek magukkal, a legények egész bálákat bontotak meg, beszórták vele az egész udvart. Megesett, hogy egész szekereket szétszedve felvittek a háztetőre, majd ott újra összerakták.
A gazdaasszony a szalmát a tyúkok, marhák alá tette.
Tíz évvel ezelőtt a gyerekek mér eljártak lucázni.
„Luca-luca kitty-kotty
Tojjanak a tiktok, ludtok!
Jó üllősek legyenek, ha kikelnek bizsegjenek!
Teheneik jó fejősek legyenek!
Annyi tojások legyen, mint égen a csillag!
Annyi csirkéjek legyen, mint égen a fűszál!
Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz!
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda!
Olyan hosszú kalbászok legyen, mint a falu hossza!
Annyi pénzek legyen, mint pelvakutyóban a pelva!
Lányuknak akkora foga legyen, mint a törekrugó grábla!
Akkora csöcse legyen, mint a bugyogakorsó!
Akkora feneke legyen, mint a kemence szája!
Fejszéjek, furojok úgy megálljon a tövibe,
Mint a szálfa a tövibe!”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A legények Karácsony első napján szoktak regölni.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
A 40-es években még élt a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények jártak regölni.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
„Eljöttünk-eljöttünk Szent István szolgái,
Régi szokás szerint szabad megtartani?
Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem.
Amott keletkezik egy sebes folyóvíz,
Körülveszi zöld selyem pázsit
Azon legelészik csodaféle szarvas
Csodaféle szarvas ezer ága-boga
Ezer misegyertya gyulladva gyulladjék
Altatva aludjék
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Itt is mondanának egy szép e leányt,
Kinek neve volna ... volna
Haj regö-rejtem neked-neked-neked ejtem.
Ott is mondanának egy szép legényt,
Kinek neve volna ... volna
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Regöljük a gazdát vele az asszonyát
Haj regö-rejtem, neked-neked-neked ejtem.
Szegen van a zacskó, tele van huszassal
Fele a gazdáé, fele a regösöké.
Sütik a malacot, érezzük a szagát,
Haj de jó volna, ha nekünk adnák a hátsó combját!”

Ünneplős viseletben voltak. Később tangóharmónika is csatlakozott hozzájuk.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Egy-két öreglegény mindig volt, de ez nem érte el a lakosság 1 %-át.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Igen
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

A tejesfazék fülénél volt egy kereszt.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
A csepregi fazekas készítette.

===4.12===

====Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

Nem volt ilyen szokás.
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
A legények álarcot húztak (papírkartonból maguk készítették), kifordított nagykabátot terítettek magukra, a kezüket bekormozták. Derekukon, kezükben lánc volt. Bementek a lányos házakhoz, ha sikerült megfogni egy-egy lányt, még meg is kötözték. Nem beszéltek, nehogy felismerjék őket. 2-4 legény járt egy bandában. A 40-es évekig élt a szokás.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Volt betlehemezés a faluban, de idegen gyerekek csinálták.
A 30-as években már elhalt a szokás.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendelt.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a Kankus!
Elvisz a Mikulás!

===4.17. Diódobálás ===
====Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

Nem volt ilyen szokás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Favágó embert szivott fel a hold.

[[Kategória: Települések]]
[[Kategória: Bő]]
[[Kategória: Bük]]
[[Kategória: Chernelháza]]
[[Kategória: Csepreg]]
[[Kategória: Damonya]]
[[Kategória: Geresd]]
[[Kategória: Gór]]
[[Kategória: Hegyfalu]]
[[Kategória: Kiscell]]
[[Kategória: Lócs]]
[[Kategória: Locsmánd]]
[[Kategória: Mariazell]]
[[Kategória: Mesterháza]]
[[Kategória: Ölbő]]
[[Kategória: Rábakovácsi]]
[[Kategória: Répceszentgyörgy]]
[[Kategória: Répcevis]]
[[Kategória: Sajtoskál]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Szeleste]]
[[Kategória: Tompaládony]]
[[Kategória: Zsira]]

Csepreg

2014-03-26T14:57:05Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1988. október
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csepreg
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Welner Lőrinc (60), Csepreg, nyugdíjas tanár
|-
| Welner Lőrincné (58), Csepreg, nyugdíjas
|-
| Németh Imre (67), Csepreg, nyugdíjas
|-
| Németh Imréné (61), Csepreg, nyugdíjas
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Rónai Gábor
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A község lakossága tájékozatlan ebben a kérdésben. Sokak szerint nem itt, hanem a Boldogasszony kápolnánál volt a régi falu. Valójában Csejkád feküdt azon a területen.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Magyar és német családok voltak itt, Molnár, Varga, Szalay, Takács, Nagy. A német családok közül a legrégebbiek a Frank és a Paiter. Volt néhány zsidó család is, de azokat a II. világháború során elhurcolták.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Németek a tatárjárás után települtek be. IV. Béla király telepítette be őket. Ezek leszármazottai a mai napig itt élnek.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem jellemző. Még a nagy „amerikai népvándorláskor” se sokan.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Egyedi jellegű, nincs.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

Répce-mentének nevezték.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Itt találkozik az Alpok-alja és a Kisalföld. Az Őrség falvait ismerik.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Szakony, itt telepedett le a török szultán. Kapuvár, onnan sokszor portyáztak a törökök.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

Bicskás csepregieknek nevezték őket.
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Nem nagyon. Mostanában a horvát falvakból szoktak házasodni.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
====a) Vásárra: ====
Itt minden volt.
Csepregen volt vásár karácsony és húsvét előtt.
====b) Piacra: ====
Piac minden csütörtökön.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Búcsú augusztus 14-én szintén helyben.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

n.a
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Csepreg nagysága miatt általában volt helyben munkára lehetőség.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===

A környező településekről sokan jártak ide dolgozni. A környék munkaerőfeleslegét Csepreg ma is felszívja.
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Lényegében majdnem mindent helyben csináltak.
Volt csizma, bakancs, hordó készítő (kádár), timár, kovács (ma is van elnevezve róluk utca).

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Helyben készített cserépedényeket használtak, és azokat a piacon szerezték be.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Meszesek voltak. Sok minden helyben volt.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
Bosnyákok árultak órákat.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Zsidány környékén voltak szőlőik.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Szakonyi szőlőhegy szomszédságában.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Templom környékén volt temető. II. József tiltotta meg a templom mellé temetkezést.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Emberi csontok: 1621-ben császári katonák 1223 csepregi polgárt öltek meg.
Betonozás, járdásítás alkalmával már 20-30 cm mélységből jönnek elő csontok.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
a) Szent Flórián mártír és patronus ünnepe
b) Szent Miklós püspök ünnepe december 6.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak főleg az uradalmak. Nagy szilaj ökrökkel húzták. Kettős tagú boronát a gazdák is használtak. Csepreg lótartó parasztváros volt, így inkább lovakat használtak.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A szegények kézzel
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A módosabb parasztgazdák már használták a vetőgépet.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Kampónak nevezték ezeket a szerszámokat. Az a) betűjelű és a c) jelű szerszámokat használták. A b) jelűt nem.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Egy kereszt 20 kéve (kettős kereszt). Egy kis kereszt 10 kéve.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Ha több kereszt egymáshoz öszerakva az egy kepe. A termés mennyiségének meghatározásához is használták.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
155 cm fölött.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazdák állították ki a munkásokat. Szomszédok, rokonság, jó ismerősök köréből.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

Leginkább elevátorral.
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Itt hajdinát nem termeltek (gazdag vidék volt). Szégyelték volna.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

Ha nem volt fogat akkor töltő ekével. Barázdába való vetést azóta művelik, mióta az ekét ismerik.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás, forgatás, gyűjtés, boglyázás, hordás. Forgatás kétszer volt. Boglyába gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Puttonyban (nagy kosár) vitték a takarmányt. 2-300 méteren túlra már szekérrel.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
Bizonytalan volt benne: felső fa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
Tézsla szög
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
Igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Levelet soha sem használtak, volt szalma bőven.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
n.a

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Nem – nyaklónál használták a tartóláncot.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: nehezebb, jól megvasalt. Kocsi: könnyebb, vékony kerekű.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Létrás szekér, sráglás szekér (8 m) ez a vendégoldal, ezt ma is használják.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A szekér hátulját kötéllel, a szekér elején lánccal.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Gyengén ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Nagyjából a szekér alakját követte, elől lezárta a szekér elejét, hátul szintén.
====b) Használtak-e kettőt is?====

Igen.
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Szokott mindenki, de tehenet nem nagyon.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
szájjal való cuppogással vagy a na szóval
====b) terelik jobbra ====
hik (ökör), hotte (ló)
====c) és balra====
hejsz (ökör), hi (ló)
Becce: borjú általában más állatot is becéztek, nem kapcsolták indítószóhoz.
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
huccs-be, huccs-ki

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi, ne-ne-ne

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

Le.
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Törővel durva kendert. Tilolóval lent tiloltak.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő a)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem voltak ilyen elkülönülő házcsoportok.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Régen Csepreg mezőváros volt, két részre oszlott, felső, illetve alsó városra. Helye mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Nem volt boronából készült lakóház, favázas sem volt.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A nyitott konyhák megszűnésével a szoba és a konyhafal között épült a kéményt.
b) 1920 óta építenek zárt kéményt, szabad kéményes ház nincs.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

Nyeregtetős ház – tornác vagy pitvar. A lakórésznek egy bejárata volt a pitvarból. A kamrának és az istállónak is volt egy a szabadba.
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Keresztmestergerendás ház sok volt, a ház hossztengelyének megfelelően feküdtek. Előfordult a mestergerenda (itt tartották a bibliát, kalendáriumot).
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A századfordulón lett általános, megszűnése a 40-es években.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A 60-as évektől
A 60-70-es évektől már nem építenek egysoros házakat.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Ilyen nem volt.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

a) A konyha padlószintjére.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

f) típusú pajtát építettek.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Lant alakú villával a fülébe akasztották, a másik végével feszítették az oldalát (ilyet csak elmondásból ismernek).
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Nem. Csak gyalulva savanyítottak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

A 70-es években szűnt meg.
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a) jelű és c) jelű kenyértartót használtak, b) jelűt nem.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Igen, használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Ilyeneket nem használtak, inkább a kis, illetve a nagyfejsze nyelét.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Ezt csak szegényebb helyeken használták. Ganca: kenyérlisztből piritás tűzön,k kevés vízzel keverték, morzsalékos étel készült belőle.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

b) formájú töltetlen kalácsot szoktak sütni, de középen is fonva volt. Kálinkó a neve (rácsos, kör alakú).
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Mióta paprika van, csinálják. Burgonyát nem raknak bele.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Évtizednyi pontossággal nem tudták, de igen régóta. Mezőn tartós munkálatok alatt elfogyasztották.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Mákos, diós, kakaós tésztát.
===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Igen viseltek (rojtos gatya).
====b) Hány szélből készült?====
3 szélből készült.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Ünnepre egyberuhát, munkára két részből álló ruhát viseltek. Pontos időpontot nem tudtak mondani.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Szőni a takácsmester szokott, de kb. minden 10. házban volt szövőszék. Rokkázni szinte minden házban szoktak. 1910-1920 körül szűnt meg a gyakorlata.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Kötelező jellegről nem tudtak, de egyébként ma is használják.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Ez nem volt szokás. Fal mellé, hosszában szokták elrendezni.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Általában nyáron.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
élen nem volt szokás.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
A szombat volt a jellemző.
====b) 1930 körül: ====
A szombat volt a jellemző.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Mind a két háznál, de a két lakodalom nem volt egyenrangú.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Templomi esküvő után a menyasszony házába mentek, ahol a tényleges lakodalom lezajlott.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Előbb a vőlegény házánál volt egy kis borozgatás. A két násznép külön-külön gyűlt össze. A vőlegény násznépe átment a menyasszony házához (játékos civódás). Ezt követően a vőlegény házánál egy újabb rövid eszem-iszom.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
10 éve nem otthon tartják.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül: a vőfély kötelessége 1 alkalommal, 2 héttel az esküvő előtt.
====b) 1930 körül: ====
1980 körül: maga a jegyespár vagy meghívó alapján 2 héttel az esküvő előtt.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt törés nem volt. Szövegmondás volt, de ezek a szövegek az adatközlők szerint túlságosan hosszú és unalmas volt.
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
n.a
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a
====d)Meddig élt ez a szokás?====
Az 1930-as években megszűntek.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Általában a helyi zenészeket hívták. Dudások (pásztorok) voltak.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Citora volt a legelterjedtebb hangszer.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmónika ritkábban, de volt, 1910 körül gombos terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás volt, még ma is van. December 16, vagy 19 (?)
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Szénacsomót szorongatnak, földre leteszik és általában az ajtó előtt lucáznak.
„Luca-luca kity koty, tikjok, lúdjok, jó ülősek legyenek
ne is kotágjanak, hanem csak tojjanak.
Akkora disznajuk legyen, mint a község bikája,
annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz.” stb.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem volt itt szokás csak Bükön.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Öreglegények számosan voltak, vannak. Ennek legfőbb oka, hogy több a férfi, mint a nő és csak az utóbbi időben lett szokás más faluból menyasszonyt szerezni.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismerik.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Két kis parányi X volt az edényben.
====c) Hol szerezték be ezeket?====

Általában helyben készítették ezeket az edényeket.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
=====a) Melyik napon, =====
Nem szoktak semmiféle módon tüzet gyújtani a zsup miatt. A pipázást is büntették az utcán.
=====b) miért, =====
1776-ban 224 ház égett le és 11 személy is meghalt. Csepregen azóta minden nap 16 órakor harangoznak.

=====c) kik végezték? =====
n.a
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
n.a
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

Ld.: Előző kérdés.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Alakoskodás volt. Toprongyos, félelmetes alakok lánccal az oldalukon és a kezükben fenyegetőztek. Maga a játék nagyon durva volt. Eltiltották ezt a szokást, mert mindig volt valami tragédia.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

a) első pásztor, b) második pásztor, c) öreg pásztor + alakoskodó gyerekek, legények
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Nem ismertek állatvédő szentet.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Elvisz a krampusz!
Elvisz a mankus!
Odaadlak a mankusnak!
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

Nem volt diódobálás.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Rőzsét vágó embert, favágó embert, hajlott hátú embert láttak.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Csejkád]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Szakony]]
[[Kategória: Kapuvár]]

Csénye

2014-03-26T14:56:14Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. július
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csénye
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Szabó Tibor, 1924. Bögöt, katolikus, Csénye, Ady u. 14.
|-
| Horváth Ernő, 1924. katolikus, Csénye, Ady u. 15.
|-
| Horváth Ernőné Varasits Anna, 1928. katolikus, Csénye, Ady u. 15.
|-
| Nagy Istvánné Szabó Anna, 1920. katolikus, Csénye, Ady u. 30.
|-
| Nagy István, 1912. katolikus, Csénye, Ady u. 21.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu nagyon régi, Árpád-kori. Lehet, hogy már a római korban is laktak itt, hiszen a Borostyánkő út mellett sűrű volt a település hálózat. Valószínűleg a falu magja a fűztői major volt, itt Fűztőn még megvannak a régi kápolna és harangláb maradványai. Szentabási Babos Lajos 1930-ban írt könyve: Sárvár és vidéke közjegyzősége részletesen foglalkozik, a falu múltjával.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Eredics, Horváth, Pup, Nagy, Csonka családok. Régen betelepült családok nincsenek. Kb. 30 éve van csak beházasodás is.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Kb. 30 éve települnek be a faluba, de csak házasodással (Bögöt, Porpác, Ikervár, Megyehíd, Pecöl) és az üres házak megvételével (sárváriak).
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Az 1960-as, 70-es években a munkalehetőségek kis száma miatt Sárvárra, Szombathelyre költöztek sokan. 1981-ben az iskola és az óvoda is megszűnt, a fiatalok Sárvárra költöznek tömegesen.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Csényéhez hasonló falvak: Bögöt, Porpác (ezekkel társközség, közös a tanácsuk), Pecöl, Megyehíd, Kenéz, Ikervár, Bögöt, Porpác (mind gazdálkodó, állattartó falu).
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe, népcsoporthoz, lakói színtiszta magyarok.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Rába-mente, Rába-Gyöngyös-mente. Ide tartozó falvak: Sárvár, Rum, Püspökmolnári, Csempeszkopács, Tanakajd, Vasszécsény.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nevezetes Sárvár: város, Nádasdi vár miatt. Más a közelben nincs.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

A falut nem csúfolták: nem tudnak róla. Az ölbőiekről tudnak egy csúfolkodó mondást: „Ha a kazal dől, az ölbőiekkel meg kell támogatni.”
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Az egész környékről házasodtak: Pecöl, Megyehíd, Ikervár, Bögöt, Porpác, Pecölről kevesen, Porpácról a legtöbben. A föld miatt, hogy egybe maradjon, házasodtak ilyen közelről.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sárvár heti vásár, nagy Simond Júdás vásár október végén. Szombathely hetente, havonta. Rum állatvásár, évente 6-7-szer, pl. Lajos vásár.
====b) Piacra: ====
Sárvár hétfő, csütörtök. Szombathely kedd, péntek.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csénye május 16., Nepomuki Szent János napja, a falu védőszentje. Bögöt Ferenc búcsú október 4. utáni vasárnap. Porpác augusztus 22. utáni vasárnap. Ikervár április 24. utáni vasárnap. Pecöl szeptember 8. utáni vasárnap. Megyehíd Szentháromság vasárnap. Vasvár augusztus 15. Celldömölk szeptember 8. Váti Szent Kúthoz (Szent László lova alatt fakadt ki a forrás) augusztus 20.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Helyben volt elég munka. Csényeújmajorban, Fűztőmajorban (Bajor hercegi uradalom) volt aratás, cséplés, répakapálás, summásmunka, szénamunka, csirázás, répaegyelés. Nagyobb gazdáknál helyben cselédeskedtek. Sárvárra a már megszűnt selyemgyárba és cukorgyárba jártak csak el dolgozni.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide a faluba ritkán jöttek máshonnan dolgozni: Pecölből jöttek valamikor néhányan csépelni. Néhány idegen cseléd volt csak a Bajor hercegi uradalomból (Porpácról, Bögötről).

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Eladásra nem, csak önmaguknak fontak kosarat
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
Eladásra nem, csak önmaguknak készítettek favillát.
====f) fagereblyét====
Eladásra nem, csak önmaguknak készítettek
fagereblyét.
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
Sütőlapátot, csak maguknak. Eladásra nem, csak önmaguknak
kötöttek seprűt.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

Volt, aki Sárváron, a piacon szerezte be ezeket.
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeiket Sárváron, Szombathelyen a piacon vették. Nem tudják, hol készültek ezek.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényfoltozók (regli foltozók – sparhelythez való lábas), drótos tótok, paprikások (fél litert, egy litert mértek ki). Kb. 40 éve ezek már nem járnak.
====b) Honnan jöttek? ====
Nem tudják, honnan jöttek.
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====
A megnevezésüknek megfelelő terméket, szolgáltatást.

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük nincs más falu határában.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Itt sincs másoknak.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Valamikor 3 temetője volt a falunak: egy Fűztőn, 2 Csényén. A fűztői és a régi csényei már le van zárva, ma csak az újba temetkezhetnek.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

n.a
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

A falu védőszentje Nepomuki Szent János, az ő nevenapján van a búcsú május 16-án. Január 27-én szentségimádás van. 3 fogadott szentjük van: Szent Vendel (állatok védője), Szent Flórián (tűz védőszentje), Szent Donát (víz védőszentje). Az ő névnapjukon is ünnep van, litánia és körmenet a falu határában levő kis kápolna körül.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
A két világháború között az általános az egy nagy borona használata volt, 2-3 boronát összeakasztva ritkábban használtak, inkább azok, akiknek volt lovuk.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Az 1920-as, 30-as években a kézi vetés volt a gyakoribb, vászonruhával, ún. csollánruhával vetettek. A rozsot, kukoricát tarlóvetéssel vetették.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
n.a

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Villás és gereblyés kaszacsapót általánosan használtak. Már szülei is ismerték ezeket.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak olyan kévekötőfát, melynek vastagabb végén levő lapos nyílásba a sarlót is bele lehet tenni. Volt, aki használt.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
Búzából 16+ 1, rozsból 20 + 1 kévét raktak egy keresztbe. Ez 4x4, illetve + 1 kéve volt, a + 1 kéve volt a pap, melyet a többi tetejére raktak, és mely arra állt, mely irányba a termést hazaszállították. Általában 6 kereszt alkotott egy kepét, de ez a terület nagyságától is függött.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A kepe = 6 kereszt, azért, mert általában ennyi fért egy szekérre. A kepében összerakott keresztek száma függött a terület nagyságától is.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

A csép nyele kb. 140-150 cm volt, a hadaró kb. 70 cm.
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

A faluban 2 cséplőgép volt, ez ezekkel a gazda által felfogadott állandó csapat járt. Általában a csépeltetők adtak egy-egy munkást a gép mellé.
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát a két világháború között nyárssal hordták kazalba, az uradalomban elevátort használtak.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

Hajdinát nem termeltek, a föld nem volt jó hozzá.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése 1945 után kezdődött, addig kézzel, kapával végezték. Általánossá az 50-es években vált.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszálták kézi kaszával, renden hagyták szárogatni, az időtől függően favillával forgatták. Amikor kiszáradt, baglyahelyeken összegyűjtötték. Általában 3-4 baglyába rakták össze. A kisebb egységek voltak a petrencék, a nagyobbak a baglyák.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

A napi száraztakarmányt villával, fűzvesszőből készült kosárban, bakszekéren, vetőruhában hordták be az istállóba.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabéfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg
Nem volt különbség a rudat rögzítő szög és a külsőszög elnevezésében.

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Volt bőven szalma, így igen ritkán használtak a fák leveleit (csalitot) almozáshoz.

====c) Melyik évszakban?====
Általában ősszel.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Rúd végére erősített karikán lógott a ló befogásához használt tartólánc. A II.16. ábrák közül a 2. és a 3. az ismert.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: mindenes szekér, takarmány szállítására, kukorica szedéskor használták. Deszka oldalas, suber volt rá felrakva. Volt kisszekér is, ennek oldala lécekből volt, kocsikast raktak rá. Kisebb teher hordására és ünnepélyes alkalmakkor használták.
Kocsi: személyszállításra szolgált, nagygazdáknak volt, fogatnak is nevezték.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 400 cm volt. Nyújtott hoszúszekeret és vendégoldalt egyaránt használtak. A nyújtott hosszúszekér a régebbi.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórúd leszorításához hátul kötelet, elől láncot használtak. Csak rudazókötélnek nevezték.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt volt. Nem mindenki használt saroglyát.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Egy kocsikast használtak a szekéren. Ez fűzfavesszőből készült, sötétebb színű vesszőből mintát is fontak bele. 2 fajtát használtak, az egyik mindkét oldalon zárt volt, a másik csak hátul, de elől is volt egy kis pereme.
====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem patkolták a vonómarhát. Az ökrök és tehenek körmeit csak elcsipkedték a kovácsok.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter, fejőzséter, fejőkanna.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Nee! Na, menjünk!
====b) terelik jobbra ====
Hék!
====c) és balra====
Hejszt!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Ne, cocám, ne. Nee-nee. Hücs, ne-te ne.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipi, nee, nee. Ne, pityém, ne-ne.

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

A kutyát a nevén szólítják és hozzá teszik a le szócskát. Bodri le!
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

Tilolót használtak a len és kender törésére.
===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban álló típusú rokkát használt mindenki.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Ma kb. 22 ház van itt. A falu mindig itt volt állattartók révén szükségük volt a folyóvíze összefolyására.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
A falu határában elkülönült házcsoport volt a Csényeújmajor, a Fűztőmajor, és a Csénye II-es.
====b) Miért volt így? ====
Az utóbbi egy faksz telep volt, a falutól 1 km-re a Bajor herceg adott helyett két családnak, mert azok saját erőből nem tudtak építkezni. Faksz: kölcsön.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó boronából készült lakóházat az 1950-es években bontották le. Nyitottkéményes, zsuppos ház volt.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Az 1900-as évek elejétől zárt kéményt építenek. A szabadkéményes házakon a konyhán volt egy lyuk, a boltíves kémény pereme pedig a padláson volt.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi házakon az ajtók a tornácra nyíltak: egy szobáé, a konyháé és a kamráé, a második szoba a konyhára nyílott, a két szoba között pedig szintén ajtó volt.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

Volt a faluban keresztmestergerendás ház az Ady út 15. alatt. Ez is földfalu volt.
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

1910 után a zárt kéményű konyhákban váltak általánossá a rakott sparhelytek. Az első megjelenési időpontjára nem emlékeznek.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

A „tömbházak”, a 70-es, 80-as években váltak általánossá. Egysoros házakat a 60-as évek óta nem építenek.
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

Nem tudnak ilyen házról. Csak kályhával, tűzhellyel fűtött szobákról tudnak.
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét 10-20 cm magas padkára építették mindenkinél a faluban.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
L alaprajzú és torkos pajták voltak Csényén.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Nem használtak fazékkiszedő villát, nem is ismerik.
===3.12.===
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészbe nem savanyítottak se répát, se káposztát. A répát reszelőn lereszelték.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztát késsel megszelték vagy káposztagyalun legyalulták. Tölgyfahordóban savanyították, melynek oldalát vöröshagymával kikenték. A káposztát szitával kimérve rakták a hordóba. Fél marék sóval, egész borssal, köménymaggal, zöld és pirospaprikával, babérlevéllel, tormával ízesítették, majd tiporták, döngölték, vászonruhával takarták le, tetejére falécet és egy nagy követ tettek.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése az 50-es évek elején szűnt meg, mikor kenyérfejadag volt.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

A c) formájú kenyértartót használták a gerendára akasztva a kamrában. A friss kenyeret még nem tették ki rá, csak az egy naposat.
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak egy füllel ellátott, fából készült dongás vajköpülőt. Emellett tejesköcsögre raktak egy fából készült köpülőt.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak hajdina- és kölestörőt. Hajdinát, kölest nem termeltek.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinakását csak disznóöléskor a bélbe tettek, de gánicát nem készítettek se ebből, se kölesből. Kukoricából szoktak gánicát csinálni, úgy készül ez, mint a rizs: a kukoricát egy fél fej hagymával megdinsztelik, sózzák, vízzel felengedik. Amikor a vizet elfőtte és megpuhultak a szemek, akkor jó.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Ünnepre fonott hosszúkás és fonott köralakú kalácsot és kuglit szoktak sütni (a kugli-sütú majdnem olyan, mint a kuglófsütő, csak a közepén hiányzik az a kis függőleges henger).

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Még gyermekkorukból emlékeznek a lecsóra, szüleik az aratóknak szoktak ilyet készíteni. Paradicsomot nem tettek bele, csak paprikát, 2-3 fej hagymát, tojást.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát nagyon régóta, paradicsomot csak kb. 20 éve fogyasztanak rendszeresen nyersen. Az érett paprikát mindig meg szokták szárítni és törni famozsárban.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos kalácsot, buktát, piskótát, hájas tésztát (kráglit) sütöttek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Kb. 30 évvel ezelőtt viseltek a férfiak munkára széles, fehér gatyát.
====b) Hány szélből készült?====

2 szélből készült. Ünnepre ezt nem viselték. 3-4 szélből készült, az alja rostos volt, felül azsúrozott.
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Most is viselnek az idősebb asszonyok derékban rögzített szoknyát blúzzal, réklivel. Régen még hátul nyitott hosszúszárú bugyit is vettek a szoknya alá.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban nem szőtt senki vásznat, úgy szövették kenderkócból, melyet előtte tiloltak.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Az asszonyok a házban is és kint is viseltek kendőt. Melegben hátra kötötték, hidegben előre. Az időseknél ma is így van, a fiatalok pedig nem viselnek már kendőt.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A két ágy a lakószobában ma már kevés helyen van párhuzamosan egymás mellett, de az 1940-es évektől a 70-es évekig nagyon gyakori volt.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották. Nyáron, munka időben csak ritkán házasodtak.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nagy böjtben és kora adventkor tilos volt.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szerda, vasárnap, ritkán szombat
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt, egynapos volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés az egyházi és polgári esküvő után volt. Tyúkhúsleves, paprikás, palacsinta szerepelt a menüben, hajnalban pedig gulyás.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Ha a lányt vitték a legényhez, zeneszóval elkísérték, a menet elején vitték a kuruglát. „Fehér galamb szállj a házra, új asszony jött a házhoz!” A menyasszonyt itt próbára tették: a házból kidobtak egy söprűt, és nézték elkapja-e a menyasszony, visszadobja-e ügyes lesz-e. Csak akkor engedték be, ha ez megtörtént.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma a lakodalmat inkább városban, vendéglőben tartják, Sárváron, Szombathelyen. Az utóbbi időben a drágaság miatt újra szokás otthon tartani,.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Az esküvő előtt egy héttel egy vendéghívó járt kampós botján pántlikákkal házról-házra. „Követ vagyok menyasszonytól, vőlegénytől, hogy a lakodalomba elmennyenek.” A lakodalmi ételekhez a falubeliek adták össze a hozzávalókat, így a vendéghívó célja ezek elkérése is volt.
====b) 1930 körül: ====
A jegyespár személyesen vagy meghívók küldésével értesít mindenkit.

===4.6. ===

====Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem volt a tányértörés szokás. A szakácsnő bekötött kezére szoktak csak éjfél után tányérozni, annak gyógyítására gyűjtenek.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Gércéről, Vépről jött cigányzenekar játszott a lakodalomban,
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
hegedű, bőgő, cimbalom.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
3-4 tagu volt.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

A szegényebbeknél tangóharmonika szolgáltatta a zenét.
===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szoktak lucázni.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

Szalmacsutakot hordtak a házakhoz, arra térdeltek rá a legények és mondták:
„Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok, ülősek legyenek
Ollan hosszu kolbászuk legyen, mint a harang kötél,
Annyi töpörtyüjük legyen, mint a tengeren a fövény,
Annyi pénzük legyen, mint az égen a csillag.
Luca-Luca kity-koty,
Maguk pedig egészségesek legyenek!”
Pénzt kaptak. Volt, hogy direkt beszórták a lakást.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés az év utolsó napján volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
A legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A legények a hálaadás után mentek, disznóhólyaggal lekötött tejesfazekat vittek, abba egy nád volt, azzal kísérték mondókájukat:
„Hej regő rejtem, majd neked ejtem, regő, regő, regő, rejtem.
Regölöm a gazdát, a gazdaasszonyát, regő, regő, regő, rejtem.
Adjon az Úristen ennek a gazdának egy hold földön 100 kepe búzát,
200 kepe hajdinát, meg egy vetőmasinát.
Amott is mondanának egy eladó leányt, kinek neve volna ………….
Regő, regő, regő, rejtem.
Amott is mondanának egy eladó legényt, kinek neve volna …………
Regő, regő, regő, rejtem.”
A végét annyiszor ismételték, ahány lány és legény volt a háznál.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Kb. 5-6 öreglegény volt a faluban, most 7-8 van. Nem jellemző.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Egy X-el jelölt tejesfazekat használtak. Nem tudnak ilyenről.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Ld.: a pont.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem szoktak égő fáklyát, seprűt a levegőbe dobni semmikor.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem szoktak.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Otthon szoktak beöltözni télapónak és így átadni a az ajándékot a gyerekeknek. Fiúk, legények öltöznek maskarába, láncuk is van megszorongatják a lányokat, megijesztették, megkötözték a rossz gyerekeket. „Tudsz-e imádkozni?” – kérdezték tőlük.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Szoktak betlehemezni, gyerekek öltöztek szőrös bundába, kucsmába, saját készítésű betlehemet és sarkcsillagot vittek.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Az állatok védőszentjeként Szent Vendelt és Nepomuki Szent Jánost tisztelik.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

A gyerekeket a kankussal, krampusszal és azzal szokták ijesztegetni, hogy „Hazajön apád!”
===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem hallottak róla. Éjféli mise előtt a templomban a legények a karzatról a leányok közé dobáltak diót.
====b) Mikor, hol, miért? ====
n.a
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Ld.: a pont.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Nem láttak semmilyen alakot a holdban, nem hallottak ilyenről.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Bögöt]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Porpác]]
[[Kategória: Ikervár]]
[[Kategória: Megyehíd]]
[[Kategória: Pecöl]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Kenéz]]
[[Kategória: Ikervár]]
[[Kategória: Rum]]
[[Kategória: Püspökmolnári]]
[[Kategória: Csempeszkopács]]
[[Kategória: Tanakajd]]
[[Kategória: Vasszécsény]]
[[Kategória: Celldömölk]]
[[Kategória: Csényeújmajor]]
[[Kategória: Fűztőmajor]]
[[Kategória: Csényeújmajor]]
[[Kategória: Csénye II-es]]
[[Kategória: Gérce]]
[[Kategória: Vép]]

Csempeszkopács

2014-03-26T14:55:18Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. július
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csempeszkopács
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|1. Szabó Lajosné Nagy Rozália, 1922. Csehimindszent, katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 17.
|-
|2. Krenner Károly, 1920. katolikus, Csempeszkopács, Árpád tér 5.
|-
|3. Helytörténeti (Csempeszkopács, Hunyadi u. 22.) és Néprajzi Múzeum adatai
|-
|4. Takács József, 1905. katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 6.
|-
|5. Nagy István, 1912. református, Csempeszkopács, Hunyadi u. 2.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kopács (Kopach, Kopazh, Kopats), Csempesz (Chempesz, Chempeszfalva, Chempeszháza) XI-XIII. században keletkezett települések. A XIII. században (1250 körül) épült ma is álló temploma, mely a jáki műhely alkotása. A csempeszi kastély a XVI. sz-ból való, Csempezházi Csempesz vagy Balogh család építette. Béri Balogh Ádám és felesége Festetich Georgina tulajdona volt az 1600-as évek végéig, 1700-as évek elejéig. Kopács és Csempesz a XIX. sz. elején egyesült Csempeszkopács néven.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Krenner, Baráth, Takó, Angler, Tóth, Sümegi, Kristóf családok. Régen beköltözöttek: Nagy (Csehimindszentről), Kálmán (Balogunyomból), Molnár (Rábahidvégről) családok.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Szombathelyről települtek be a 70-es, 80-as évekbe többen, korábban Sarlay László (a terület utolsó tulajdonosa) birtokán a cselédség cserélődésével jöttek, mentek az emberke jobb fizetést keresve.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1945 után, mivel a kutak kiapadtak és nem volt víz a faluban, sokan elköltöztek Szombathelyre és környékére. A fiatalok ma is Szombathelyre, Sárvárra mennek lakni.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rummal, Nemeskoltával, Meggyeskovácsival közösek templomilag, Rumban van a fáratemplom. Más hozzájuk hasonló község nincs.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu a Gyöngyös-mente része. Ide tartozik még: Vasszécsény, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Gyöngyöshermán (Csempeszkopácstól Szombathelyig).

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegységek:
Rába vidéke: Rum, Sárvár, Püspökmolnári, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd
Őrség: Őriszenpéter, Szalafő, Bajánsenye, Magyarszombatfa, Velemér
Vend-vidék: Felsőszölnök, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Rábatótfalu.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Közeli nevezetes községek:
Zsennye – művésztelepéről, Vasszécsény – 2 kastélyáról, az egyik gróf Eszterházy Margité volt.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Csempeszkopács jó lakás, kevés mise, hallgatás!” – mondták a környékbeliek, mert Csempeszkopácson egy évben csak 3-szor volt mise.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Az itteniek a következő falvak lakóival házasodtak: Meggyeskovácsi, Nemeskolta, Guttatöttös, Rum, Vasszécsény. Innen is, onnan is csak 1-2 emberről van szó.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rum – kirakodóvásár, marhavásár évente 3-szor: tavasszal Benedik-vásár, nyáron Sarlós vásár, ősszel. Szombathely – ide nagyon sűrűn jártak

====b) Piacra: ====
Szombathely – kedden volt a nagy piac, marhavásár, disznóvásár

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csempeszkopács szeptember 29. Szent Mihály, Rum Szent László, Guttatöttös, Meggyeskovácsi ősszel Szent Cecilkor.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár szeptember 12. Mária napján, Nagyasszonykor.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Helyben volt elég munka a Sarlay-uradalomban, így nem jártak el az itteniek máshová. Még Pécelből, Vasszécsényből, vend-vidékről is jöttek ide idénymunkára. Állandó cselédség volt az uradalomban.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba idénymunkára Pecölből, Vasszécsényből, vend-vidékről jöttek aratni, csépelni, cukorrépát egyelni. Sokan.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Nem készítettek.

====b) vesszőkosarakat====
Nem készítettek.

====c) szalmafonatú edényeket====
Nem készítettek.

====d) szövőbordát ====
Nem készítettek.

====e) favillát====
Nem készítettek.

====f) fagereblyét====
Nem készítettek.

====g) faboronát ====
Nem készítettek.

====h) egyebet?====
Nem készítettek.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
szombathelyi, rumi vásáron, piacon szerezték be.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Rumban, Szombathelyen vásárolt cserépedényeket használtak, valószínűleg Körmend környékén készültek ezek.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Kb. 1938-40-ig jártak a faluban vándorárusok: edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász (Szombathelyről, Sárvárról), üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó

====b) Honnan jöttek? ====
Szombathelyről, Sárvárról

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
N.A

====d) Mit árultak? ====
edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász, üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük nem volt más falvak határában.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem volt.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falu régi temetője a templomnál volt (a templom 1250 körül épült). A templom padozata alatt 1968-ban római oltárkő maradványokat találtak. A jelenlegi templom bent van a falubabn.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
N.A.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu búcsúja Szent Mihálykor, szeptember 29-én van. Szentháromság vasárnap van még nagy ünnep itt

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Korábban egy levelű faboronát haszáltak, 1938-40-től kezdtek 2-3 levelű vasboronát alkalmazni. Ez lett az általános.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: nincs ====

====b) a gépi vetés: általános.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot is. 1946-ig még kaszával arattak, 1949-től a TSZ megalakulásával aratógéppel.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak ilyen kévekötőfát

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét raktak egy keresztbe búzából és rozsból. Általában 10 láb alkotott egy kepét, de ez függött a terület nagyságától is. Az uradalomban nagyobb terület miatt több láb is alkothatott egy kepét.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Egy kepe = meghatározott számú kereszt. Nagysága változó, függ a földterület nagyságától arra is ügyeltek, hogy tűz esetén minél kevesebb károsodjon, ezért is tagolták. Volt, hogy 10 keresztből állt egy kepe.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 150 cm volt + a 60 cm-es hadaró.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőgéppel mindig állandó, fogadott csapat járt. Meghatározott mennyiségű gabonát kaptak a cséplésért a munkások. A férfiak egészrészesek (pl. 1 mázsa gabona), a nők félrészesek (akkor 50 kg gabona) voltak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát általában nyárssal hordták kazalba, a Sarlay-uradalomban 1942-től jelent meg az elevátor.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát nem termeltek, cukorrépával foglalkoztak sokan.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése a 30-as évek elején kezdődött, 1938-ban már általános volt.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet lekaszálták, renden szárították. Jó idő esetén 2-szer, rossz idő esetén többször megforgatták, petrencékbe gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraz takarmányt vellán, törekes kosárban (törek szállítására használt) hordták az istállóba. Ez volt az általános.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igasögfa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
tézsula

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem volt szükség fák leveleire!

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Semennyit.

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot már 1930 körül is a lovak befogásánál

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügy belül posztóval volt kibélelve 2 karika volt hozzáerősítve, ebbe akasztották a láncot

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
N.A.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: mindent szállítottak rajta a mezőről haza, volt lószekér és tehénszekér.
Kocsi: ünnepi alkalmakkor használták, csak személyszállításra szolgált, ilyen volt Sarlay László nagy hintaja is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 300 cm, a hosszú oldalas szekér 400 cm-es volt. Használtak vendégoldalas, saroglás szekeret is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel, elől lánccal szorították le.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovas szekér saroglája enyhén ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Szekérkast nem használtak.

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak a lovat patkolták, a vonómarhát soha.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nee

====b) terelik jobbra ====
Nejde!

====c) és balra====
Hik

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne. Ne, ne, ne. Coca, coca, coc-coc-coc.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi, pi-pi. Pi-pi, nee, nee. Tyukocskám gyere ide!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatják és hozzáteszik a le szócskát. Pl. Morzsa le!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A lent és a kendert tilolóval törték meg. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban fekvő típusú rokkát használtak. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
N.A.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt a falu határában több egymástól elkülönült házcsoport. A falu helye mindig itt volt.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu helye mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Van még egy boronából készült lakóház a faluban a Hunyadi út 13. sz. alatt, ez most falumúzeum. Több olyan ház is van, amelynek egy része tömés.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes házaknál középen a kemence fölött volt egy légűr, ott távozott a füst. Zárt kéményeket a 20-as évektől építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A szoba + konyha + kamra részeknek egy-egy bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. Lásd: Csempeszkopács, Hunyadi út 13.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban 2 keresztmestergerendás ház, a Dávid családé volt. A 40-es években bontották le ezeket.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A század elejétől építettek rakott sparhelyteket, de a 30-as évek végén el is tűntek a legtöbb helyen.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A „kockaházak” építése az 1940-es évektől lett általános. Egysoros házakat a II. világháború óta nem építenek.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem volt ilyen ház a faluban. Nem tudnak ilyen házról.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét a konyha padlószintjére vagy egy kb. 1 m-es padkára építették. Mindkettő egyformán általános volt.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban egyenesvonalú és L alaprajzú pajtákat építettek. Itt tárolták a szénát.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe, ha kemencében, nyílt tűzön főztek. Nem használtak kiszedővillát.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése kb. 1945-ben szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőíves kenyértartót (b) használtak. Volt ház, ahol c) formájú is előfordult.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak fából készült, egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ha sok tejből csináltak vajat, akkor köpülőládát használtak. Ezek láthatók is a Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban Csempeszkopácson (Hunyadi út 22.).

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát nem termeltek, kölest pedig csak a csirkéknek, vettek tarlóba, azt nem kellett megtörni.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem termeltek hajdinát, kölest csak a csirkék részére, így nem is készíthettek belőlük kását, gánicát. De csírázott gabonából készítettek ún. szaladost: a gabonát kiszárították, megőrölték, tepsibe beleszórták és megsütötték. Böjti eledel volt.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás kalcásot sütöttek ünnepre, általában egy tepsibe egyszerre kettőt. Kuglit (kuglófot) is készítettek kugli sütőben. Volt, ahol fonott köralakú, kalácsot készítettek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót gyermekkoruk óta fogyasztanak (20-as, 30-as évek óta), de tojást akkor még nem tettek rá. Sok paprika, kevés paradicsom, 1-2 hagyma, sok tejföl. Hogy 1920-30 előtt hogy volt, azt nem tudják.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát, paradicsomot nyersen 1920-30 óta fogyasztanak, legalább is ők erről tudnak.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos kalácsot, kemencében sütött rétest, buktát, sóstánglit, habart-kőtt tésztát (sok tojásból készült kelt tészta, melyre tojásfehérjéből készült habot vagy lekvárt tettek) és kukoricakenyeret (Jézuska kenyerének hívták) sütöttek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A férfiak még az 1930-as években is viseltek aratáskor bő, fehér, házilag szőtt gatyát. Ilyen látható is: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban.

====b) Hány szélből készült?====
N.A.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Derékban rögzített szoknyát réklivel az asszonyok kb. 1932-ig viseltek. Néhány öregasszony ma is.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
1945-ig Szabadfi Laura tanítónő tanította az asszonyokat szőni foglalkozásokon, itt mindenki magának készített szakajtóruhát, törülközőt, kovászolóruhát... Szövés eszközeit, termékeit a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum tartalmazza.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, illetve nem volt szokás, hogy az asszonyok a házból kimenve fejkendőt kötöttek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1940-es évekig volt szokás, hogy a lakószobában a két ágyat párhuzamosasn egymás mellé rakták. Néhány helyén még ma is előfordul.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül nyáron tartották, mert akkor kint az udvaron sátrat lehetett állítani és abban tartani a lakodalmat.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben nem házasodtak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap

====b) 1930 körül: ====
általában szombat, de már mindegy: amikor helyet kapnak vendéglőben.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál az udvarban sátor alatt tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés az esküvő után, kb. 21 órakor volt, de hajnalban újra terítettek.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Egy naposak voltak.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalom vendéglőben Rumban és Szombathelyen van.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
N.A.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Itt nem voltak vendéghivogatók, legalább is az adatközlők idejénbe. A pár maga hívta meg személyesen a rokonokat, szomszédokat. Kb. 2 héttel az esküvő előtt.

====b) 1930 körül: ====
Ma is a jegyespár személyesen keres fel mindenkit 2 héttel az esküvő előtt.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékos tányér-, táltörés nem volt a lakodalom során.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Nem törtek cserepet.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Nem.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
Nem élt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Balozsamegyesi cigányok zenéltek a lakodalmakban.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
prímás, bőgös, 2 hegedűs, cimbalom.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öt.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
N.A.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szoktak lucázni a legények, de már 2-3 éve ez is megszűnt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok
Ludjok, tiktyok, fejszétek úgy megálljon nyelébe, mint a szálfa tövében
Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag,
Annyi tojásuk legyen, mint a postaúton a kavics,
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda,
Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz,
Olyan hosszú kolbászuk, mint a falu hosza.
Addja Isten több aprószentek napját,
megélhessünk erőben, egészségben eltölthessünk.”
Szalmára térdelve mondták, majd szétszórták a szalmát. Pénzt, aszalt gyümölcsöt kaptak.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni nem szoktak. December 28-án aprószentekkor korbácsolni szoktak. A legények korbácsokat fontak vesszőbő és azzal verték el a lányokat.
„Friss, egészséges légy az új esztendőben!
Vízért küldenek, borért menj,
Borért küldenek, vízért menj!
Kert alól küldenek, utcáról menj,
Utcáról küldenek, kert alól menj!
Jó, szófogadó légy, legényeket be ne csapd!”
Megkínálják őket vagy pénzt kapnak.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Nem élt.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Nem regöltek.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Nem volt regölés.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Csak 2-3 öreglegény volt, van a faluban.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak róla.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Nem tudnak róla.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
N.A.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. De tavasszal, Pünkösd vasárnapján a kislányok pünkösdi királyságot szoktak játszani. Egy fehér lepedő négy sarkát megfogta négy kislány, felemelték és alábújt egy ötödik kislány karján virágcsokorral, virágokat hintett,
=====a) Melyik napon? =====
Pünkösd vasárnapján
=====b) miért? =====
=====c) kik végezték? =====
Kislányok
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Ez még ma is szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon? =====
N.A.

=====b) miért? =====
N.A.

=====c) kik végezték? =====
N.A.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
N.A.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Krampuszoknak szoktak beöltözni Mikuláskor a legények és megijesztik a gyerekeket, ma is szokás. Sötétbe öltöznek, láncot csörgetnek.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Még ma is betlehemeznek, ha mások nem, kislányok. Pásztoroknak öltöznek, bundát, kucsmát húznak, betlehemet visznek magukkal és betanult szöveget mondanak. Ezt pontosan nem ismerik.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen a krampusszal ijesztgették.

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt szokásban.

====b) Mikor, hol, miért? ====
Diódobálás nem volt szokásban.

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Diódobálás nem volt szokásban.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Egy tüskét vágó fejszés embert láttak a régiek a holdban, akit az felszippantott.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Csehimindszent]]
[[Kategória:Kopács]]
[[Kategória:Csempesz]]
[[Kategória:Csehimindszent]]
[[Kategória:Balogunyom]]
[[Kategória:Rábahidvég]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Nemeskolta]]
[[Kategória:Meggyeskovácsi]]
[[Kategória:Vasszécsény]]
[[Kategória:Tanakajd]]
[[Kategória:Táplánszentkereszt]]
[[Kategória:Gyöngyöshermán]]
[[Kategória:Püspökmolnári]]
[[Kategória:Magyarszecsőd]]
[[Kategória:Molnaszecsőd]]
[[Kategória:Őriszenpéter]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Bajánsenye]]
[[Kategória:Magyarszombatfa]]
[[Kategória:Felsőszölnök]]
[[Kategória:Alsószölnök]]
[[Kategória:Apátistvánfalva]]
[[Kategória:Rábatótfalu]]
[[Kategória:Zsennye]]
[[Kategória:Guttatöttös]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Pécel]]

Csempeszkopács

2014-03-26T14:55:00Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. július
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csempeszkopács, 1990. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
|1. Szabó Lajosné Nagy Rozália, 1922. Csehimindszent, katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 17.
|-
|2. Krenner Károly, 1920. katolikus, Csempeszkopács, Árpád tér 5.
|-
|3. Helytörténeti (Csempeszkopács, Hunyadi u. 22.) és Néprajzi Múzeum adatai
|-
|4. Takács József, 1905. katolikus, Csempeszkopács, Hunyadi u. 6.
|-
|5. Nagy István, 1912. református, Csempeszkopács, Hunyadi u. 2.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Gyécsek Andrea
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Kopács (Kopach, Kopazh, Kopats), Csempesz (Chempesz, Chempeszfalva, Chempeszháza) XI-XIII. században keletkezett települések. A XIII. században (1250 körül) épült ma is álló temploma, mely a jáki műhely alkotása. A csempeszi kastély a XVI. sz-ból való, Csempezházi Csempesz vagy Balogh család építette. Béri Balogh Ádám és felesége Festetich Georgina tulajdona volt az 1600-as évek végéig, 1700-as évek elejéig. Kopács és Csempesz a XIX. sz. elején egyesült Csempeszkopács néven.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A falu régi családjai: Krenner, Baráth, Takó, Angler, Tóth, Sümegi, Kristóf családok. Régen beköltözöttek: Nagy (Csehimindszentről), Kálmán (Balogunyomból), Molnár (Rábahidvégről) családok.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Szombathelyről települtek be a 70-es, 80-as évekbe többen, korábban Sarlay László (a terület utolsó tulajdonosa) birtokán a cselédség cserélődésével jöttek, mentek az emberke jobb fizetést keresve.

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1945 után, mivel a kutak kiapadtak és nem volt víz a faluban, sokan elköltöztek Szombathelyre és környékére. A fiatalok ma is Szombathelyre, Sárvárra mennek lakni.

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Rummal, Nemeskoltával, Meggyeskovácsival közösek templomilag, Rumban van a fáratemplom. Más hozzájuk hasonló község nincs.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
A falu a Gyöngyös-mente része. Ide tartozik még: Vasszécsény, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Gyöngyöshermán (Csempeszkopácstól Szombathelyig).

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Közeli tájegységek:
Rába vidéke: Rum, Sárvár, Püspökmolnári, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd
Őrség: Őriszenpéter, Szalafő, Bajánsenye, Magyarszombatfa, Velemér
Vend-vidék: Felsőszölnök, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Rábatótfalu.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Közeli nevezetes községek:
Zsennye – művésztelepéről, Vasszécsény – 2 kastélyáról, az egyik gróf Eszterházy Margité volt.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
„Csempeszkopács jó lakás, kevés mise, hallgatás!” – mondták a környékbeliek, mert Csempeszkopácson egy évben csak 3-szor volt mise.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Az itteniek a következő falvak lakóival házasodtak: Meggyeskovácsi, Nemeskolta, Guttatöttös, Rum, Vasszécsény. Innen is, onnan is csak 1-2 emberről van szó.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rum – kirakodóvásár, marhavásár évente 3-szor: tavasszal Benedik-vásár, nyáron Sarlós vásár, ősszel. Szombathely – ide nagyon sűrűn jártak

====b) Piacra: ====
Szombathely – kedden volt a nagy piac, marhavásár, disznóvásár

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Csempeszkopács szeptember 29. Szent Mihály, Rum Szent László, Guttatöttös, Meggyeskovácsi ősszel Szent Cecilkor.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasvár szeptember 12. Mária napján, Nagyasszonykor.

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Helyben volt elég munka a Sarlay-uradalomban, így nem jártak el az itteniek máshová. Még Pécelből, Vasszécsényből, vend-vidékről is jöttek ide idénymunkára. Állandó cselédség volt az uradalomban.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
A faluba idénymunkára Pecölből, Vasszécsényből, vend-vidékről jöttek aratni, csépelni, cukorrépát egyelni. Sokan.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
Nem készítettek.

====b) vesszőkosarakat====
Nem készítettek.

====c) szalmafonatú edényeket====
Nem készítettek.

====d) szövőbordát ====
Nem készítettek.

====e) favillát====
Nem készítettek.

====f) fagereblyét====
Nem készítettek.

====g) faboronát ====
Nem készítettek.

====h) egyebet?====
Nem készítettek.

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
szombathelyi, rumi vásáron, piacon szerezték be.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Rumban, Szombathelyen vásárolt cserépedényeket használtak, valószínűleg Körmend környékén készültek ezek.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Kb. 1938-40-ig jártak a faluban vándorárusok: edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász (Szombathelyről, Sárvárról), üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó

====b) Honnan jöttek? ====
Szombathelyről, Sárvárról

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
N.A

====d) Mit árultak? ====
edényfoltozó, drótos tót, szekeres tyukász, üveges, paprikás, méterárus bejci zsidó

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük nem volt más falvak határában.

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem volt.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falu régi temetője a templomnál volt (a templom 1250 körül épült). A templom padozata alatt 1968-ban római oltárkő maradványokat találtak. A jelenlegi templom bent van a falubabn.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
N.A.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
A falu búcsúja Szent Mihálykor, szeptember 29-én van. Szentháromság vasárnap van még nagy ünnep itt

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Korábban egy levelű faboronát haszáltak, 1938-40-től kezdtek 2-3 levelű vasboronát alkalmazni. Ez lett az általános.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: nincs ====

====b) a gépi vetés: általános.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Használtak villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot is. 1946-ig még kaszával arattak, 1949-től a TSZ megalakulásával aratógéppel.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak ilyen kévekötőfát

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét raktak egy keresztbe búzából és rozsból. Általában 10 láb alkotott egy kepét, de ez függött a terület nagyságától is. Az uradalomban nagyobb terület miatt több láb is alkothatott egy kepét.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Egy kepe = meghatározott számú kereszt. Nagysága változó, függ a földterület nagyságától arra is ügyeltek, hogy tűz esetén minél kevesebb károsodjon, ezért is tagolták. Volt, hogy 10 keresztből állt egy kepe.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele kb. 150 cm volt + a 60 cm-es hadaró.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A cséplőgéppel mindig állandó, fogadott csapat járt. Meghatározott mennyiségű gabonát kaptak a cséplésért a munkások. A férfiak egészrészesek (pl. 1 mázsa gabona), a nők félrészesek (akkor 50 kg gabona) voltak.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát általában nyárssal hordták kazalba, a Sarlay-uradalomban 1942-től jelent meg az elevátor.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Hajdinát nem termeltek, cukorrépával foglalkoztak sokan.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonya eke utáni, barázdába való vetése a 30-as évek elején kezdődött, 1938-ban már általános volt.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A füvet lekaszálták, renden szárították. Jó idő esetén 2-szer, rossz idő esetén többször megforgatták, petrencékbe gyűjtötték.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A napi száraz takarmányt vellán, törekes kosárban (törek szállítására használt) hordták az istállóba. Ez volt az általános.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igasögfa

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
tézsula

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Nem volt szükség fák leveleire!

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Semennyit.

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot már 1930 körül is a lovak befogásánál

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
A szügy belül posztóval volt kibélelve 2 karika volt hozzáerősítve, ebbe akasztották a láncot

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
N.A.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: mindent szállítottak rajta a mezőről haza, volt lószekér és tehénszekér.
Kocsi: ünnepi alkalmakkor használták, csak személyszállításra szolgált, ilyen volt Sarlay László nagy hintaja is.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 300 cm, a hosszú oldalas szekér 400 cm-es volt. Használtak vendégoldalas, saroglás szekeret is.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel, elől lánccal szorították le.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovas szekér saroglája enyhén ívelt volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Szekérkast nem használtak.

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Csak a lovat patkolták, a vonómarhát soha.

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter.

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
nee

====b) terelik jobbra ====
Nejde!

====c) és balra====
Hik

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocám ne. Ne, ne, ne. Coca, coca, coc-coc-coc.

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pi-pi, pi-pi. Pi-pi, nee, nee. Tyukocskám gyere ide!

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyát a nevén hívogatják és hozzáteszik a le szócskát. Pl. Morzsa le!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
A lent és a kendert tilolóval törték meg. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
A faluban fekvő típusú rokkát használtak. Látható: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeum.

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
N.A.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt a falu határában több egymástól elkülönült házcsoport. A falu helye mindig itt volt.

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
A falu helye mindig itt volt.

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Van még egy boronából készült lakóház a faluban a Hunyadi út 13. sz. alatt, ez most falumúzeum. Több olyan ház is van, amelynek egy része tömés.

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A szabadkéményes házaknál középen a kemence fölött volt egy légűr, ott távozott a füst. Zárt kéményeket a 20-as évektől építenek.

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A szoba + konyha + kamra részeknek egy-egy bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. Lásd: Csempeszkopács, Hunyadi út 13.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt a faluban 2 keresztmestergerendás ház, a Dávid családé volt. A 40-es években bontották le ezeket.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A század elejétől építettek rakott sparhelyteket, de a 30-as évek végén el is tűntek a legtöbb helyen.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A „kockaházak” építése az 1940-es évektől lett általános. Egysoros házakat a II. világháború óta nem építenek.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem volt ilyen ház a faluban. Nem tudnak ilyen házról.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemencét a konyha padlószintjére vagy egy kb. 1 m-es padkára építették. Mindkettő egyformán általános volt.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
A faluban egyenesvonalú és L alaprajzú pajtákat építettek. Itt tárolták a szénát.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe, ha kemencében, nyílt tűzön főztek. Nem használtak kiszedővillát.

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Egészben nem, csak leszelve hordóban savanyítottak.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése kb. 1945-ben szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Vesszőíves kenyértartót (b) használtak. Volt ház, ahol c) formájú is előfordult.

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Használtak fából készült, egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ha sok tejből csináltak vajat, akkor köpülőládát használtak. Ezek láthatók is a Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban Csempeszkopácson (Hunyadi út 22.).

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdinát nem termeltek, kölest pedig csak a csirkéknek, vettek tarlóba, azt nem kellett megtörni.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Nem termeltek hajdinát, kölest csak a csirkék részére, így nem is készíthettek belőlük kását, gánicát. De csírázott gabonából készítettek ún. szaladost: a gabonát kiszárították, megőrölték, tepsibe beleszórták és megsütötték. Böjti eledel volt.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott hosszúkás kalcásot sütöttek ünnepre, általában egy tepsibe egyszerre kettőt. Kuglit (kuglófot) is készítettek kugli sütőben. Volt, ahol fonott köralakú, kalácsot készítettek.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Lecsót gyermekkoruk óta fogyasztanak (20-as, 30-as évek óta), de tojást akkor még nem tettek rá. Sok paprika, kevés paradicsom, 1-2 hagyma, sok tejföl. Hogy 1920-30 előtt hogy volt, azt nem tudják.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Paprikát, paradicsomot nyersen 1920-30 óta fogyasztanak, legalább is ők erről tudnak.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Karácsonyra diós, mákos kalácsot, kemencében sütött rétest, buktát, sóstánglit, habart-kőtt tésztát (sok tojásból készült kelt tészta, melyre tojásfehérjéből készült habot vagy lekvárt tettek) és kukoricakenyeret (Jézuska kenyerének hívták) sütöttek.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
A férfiak még az 1930-as években is viseltek aratáskor bő, fehér, házilag szőtt gatyát. Ilyen látható is: Csempeszkopács, Hunyadi út 22. Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban.

====b) Hány szélből készült?====
N.A.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
Derékban rögzített szoknyát réklivel az asszonyok kb. 1932-ig viseltek. Néhány öregasszony ma is.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
1945-ig Szabadfi Laura tanítónő tanította az asszonyokat szőni foglalkozásokon, itt mindenki magának készített szakajtóruhát, törülközőt, kovászolóruhát... Szövés eszközeit, termékeit a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum tartalmazza.

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kötelező, illetve nem volt szokás, hogy az asszonyok a házból kimenve fejkendőt kötöttek.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az 1940-es évekig volt szokás, hogy a lakószobában a két ágyat párhuzamosasn egymás mellé rakták. Néhány helyén még ma is előfordul.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt 1910 körül nyáron tartották, mert akkor kint az udvaron sátrat lehetett állítani és abban tartani a lakodalmat.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtben nem házasodtak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
szombat, vasárnap

====b) 1930 körül: ====
általában szombat, de már mindegy: amikor helyet kapnak vendéglőben.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál az udvarban sátor alatt tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés az esküvő után, kb. 21 órakor volt, de hajnalban újra terítettek.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Egy naposak voltak.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma a lakodalom vendéglőben Rumban és Szombathelyen van.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
N.A.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Itt nem voltak vendéghivogatók, legalább is az adatközlők idejénbe. A pár maga hívta meg személyesen a rokonokat, szomszédokat. Kb. 2 héttel az esküvő előtt.

====b) 1930 körül: ====
Ma is a jegyespár személyesen keres fel mindenkit 2 héttel az esküvő előtt.

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékos tányér-, táltörés nem volt a lakodalom során.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
Nem törtek cserepet.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
Nem.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
Nem élt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Balozsamegyesi cigányok zenéltek a lakodalmakban.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
prímás, bőgös, 2 hegedűs, cimbalom.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Öt.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
N.A.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
December 13-án szoktak lucázni a legények, de már 2-3 éve ez is megszűnt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tiktyok
Ludjok, tiktyok, fejszétek úgy megálljon nyelébe, mint a szálfa tövében
Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag,
Annyi tojásuk legyen, mint a postaúton a kavics,
Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda,
Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz,
Olyan hosszú kolbászuk, mint a falu hosza.
Addja Isten több aprószentek napját,
megélhessünk erőben, egészségben eltölthessünk.”
Szalmára térdelve mondták, majd szétszórták a szalmát. Pénzt, aszalt gyümölcsöt kaptak.

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni nem szoktak. December 28-án aprószentekkor korbácsolni szoktak. A legények korbácsokat fontak vesszőbő és azzal verték el a lányokat.
„Friss, egészséges légy az új esztendőben!
Vízért küldenek, borért menj,
Borért küldenek, vízért menj!
Kert alól küldenek, utcáról menj,
Utcáról küldenek, kert alól menj!
Jó, szófogadó légy, legényeket be ne csapd!”
Megkínálják őket vagy pénzt kapnak.

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Nem élt.

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Nem regöltek.

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
Nem volt regölés.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Csak 2-3 öreglegény volt, van a faluban.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem tudnak róla.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
Nem tudnak róla.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
N.A.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás. De tavasszal, Pünkösd vasárnapján a kislányok pünkösdi királyságot szoktak játszani. Egy fehér lepedő négy sarkát megfogta négy kislány, felemelték és alábújt egy ötödik kislány karján virágcsokorral, virágokat hintett,
=====a) Melyik napon? =====
Pünkösd vasárnapján
=====b) miért? =====
=====c) kik végezték? =====
Kislányok
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Ez még ma is szokás.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon? =====
N.A.

=====b) miért? =====
N.A.

=====c) kik végezték? =====
N.A.

=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
N.A.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Krampuszoknak szoktak beöltözni Mikuláskor a legények és megijesztik a gyerekeket, ma is szokás. Sötétbe öltöznek, láncot csörgetnek.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Még ma is betlehemeznek, ha mások nem, kislányok. Pásztoroknak öltöznek, bundát, kucsmát húznak, betlehemet visznek magukkal és betanult szöveget mondanak. Ezt pontosan nem ismerik.

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje Szent Vendel.

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A gyerekeket régen a krampusszal ijesztgették.

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem volt szokásban.

====b) Mikor, hol, miért? ====
Diódobálás nem volt szokásban.

====c) Írjuk le tömören a szokást?====
Diódobálás nem volt szokásban.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Egy tüskét vágó fejszés embert láttak a régiek a holdban, akit az felszippantott.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Csehimindszent]]
[[Kategória:Kopács]]
[[Kategória:Csempesz]]
[[Kategória:Csehimindszent]]
[[Kategória:Balogunyom]]
[[Kategória:Rábahidvég]]
[[Kategória:Szombathely]]
[[Kategória:Sárvár]]
[[Kategória:Rum]]
[[Kategória:Nemeskolta]]
[[Kategória:Meggyeskovácsi]]
[[Kategória:Vasszécsény]]
[[Kategória:Tanakajd]]
[[Kategória:Táplánszentkereszt]]
[[Kategória:Gyöngyöshermán]]
[[Kategória:Püspökmolnári]]
[[Kategória:Magyarszecsőd]]
[[Kategória:Molnaszecsőd]]
[[Kategória:Őriszenpéter]]
[[Kategória:Szalafő]]
[[Kategória:Bajánsenye]]
[[Kategória:Magyarszombatfa]]
[[Kategória:Felsőszölnök]]
[[Kategória:Alsószölnök]]
[[Kategória:Apátistvánfalva]]
[[Kategória:Rábatótfalu]]
[[Kategória:Zsennye]]
[[Kategória:Guttatöttös]]
[[Kategória:Vasvár]]
[[Kategória:Pécel]]

Csehimindszent

2014-03-26T14:53:25Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1992. augusztus
|-
|'''Mikrotáji kutatás: '''
|Csehimindszent
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Szabó Gyula, 1912.
|-
| Mátyás Rozália, 1914.
|-
| Jáger Imréné, 1935. Pótypuszta
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Radnóti Márta Katalin
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu régen Mindszenti József bíboros hercegprímás birtokán volt, de akkor a falut még csak 70-80 család lakta. A falu Szent István király kora óta megvan, ő építtetett itt templomot.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Pem, Mátyás, Szabó, Kovács, Lukács.

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nem tudnak betelepülőkről.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

Nem tudnak, csak manapság a fiatalok költöznek el.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Csipkerek, Csehi, Miklósszéplak, Bérbaltavár, Oszkó.
A hasonlóság okát nem tudják meghatározni.

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Hegyhát.

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség, Zala, Bérbaltaváron túl.

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Miklószéplak, ott volt a szeszgyár, gazdája egy gazdag zsidó volt, akinek Bécsben egy egész utcája volt.
Csipkerek, ott szokott lenni az állatvásár.

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak csúfolkodó mondásokat más falvakról.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Szoktak, de legtöbben inkább a faluból. Régen főleg a közeli falvakból Oszkóból, Csehiből, Csipkerekből, de ma már a városokból is.

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Miklósszéplak, Jánosháza, Ruma, Hosszúpereszteg, Törgye, Vasvár. Törgyén és Vasváron minden második hónapban volt. Dánok, hollandok, olaszok, angolok, bolgárok jöttek. Külön tolmácsaik voltak. Főleg olaszok jöttek, s mindent fölvásároltak. Jánosházán minden hónapban egyszer volt vásár. Az állatfölhajtó vásár Rumban Terézia napján volt. Vasváron szentmártoni vásár és szentmihályi vásár volt. Zalaegerszegen és Csipkereken állat- és kirakodóvásár volt. Egerszegen még ma is van minden hónap második keddjén, állat-, ruha-, ló- és edényvásár.
====b) Piacra: ====
Vasvár, Szombathely, Jánosháza, Sárvár. Általában kedden és pénteken, de Jánosházán vasárnap is.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Itt is volt búcsú eleinte. Volt kocsma, tánctanítás, s mindenfélét árultak. Mindenszentekkor, november 1-én tartották. Eljártak más falvakba is Csehibe, Széplakra, Csipkerekre, Kisbérbe.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Vasváron volt augusztus 15-én és szeptember 12én. Ilyenkor fehérbe öltöztek a lányok.
Vasváron és Szentkúton Nagyasszonykor (augusztus 15.), és Mária napon (szeptember 12.).

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
A falu egy része kijárt summásnak Kelédre.
A falubeliek egy részét Leszinger Ernő fakereskedő napszámban dolgoztatta.

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Ide más faluból nem jöttek dolgozni.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eszközöket, szerszámokat eladásra más faluban? ===
Nem, a falu csak önellátásra, vagy esetleg szívességből készített mindent.
Leszinger Ernő faanyagot szállított Burgenlandba.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

Sümeg tájékáról jöttek edényesek.
===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Edényesek, fazekasok, meszesek, puttonyosok, faszerszám-árusok jöttek. Meszesek még ma is jönnek.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
Ld.: a pont.
====d) Mit árultak? ====

A megnevezésüknek megfelelő termékeket, szolgáltatásokat.
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Itt a Bükföli hegyen más falvakban élőknek is volt szőlője, talán a csipkerekieknek még most is van. Mostanában az osztrákok veszik, kb. 5 hektárt.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Úgy tudja, csak a falubelieknek van.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
A falunak egy temetője van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Előkerült emberi csontokról nem tudnak.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
1906-ban volt egy hosszantartó fagy, azóta a falu május 20-a(mások április 29-re) körül fogadtak fagy ellen ünnepet. Fagy ellen a szentséget kiteszik a templomba, misét, litániát tartanak, külön misét szolgálnak ennek az ünnepnek.

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

Használtak, sőt még ma is használják, vetés időben, ősszel elegyengetik vele a földet.
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Vetettek még kézzel, általános volt. Lucernát, zabot, árpát, aprómagokat sokáig kézzel vetettek.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
Vetőgép az 1930-40-es évektől volt, de még nem volt általános. Előtte főleg kézzel vetettek. A II. világháború után kezdett a gépi vetés jobban terjedni.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszacsapót használnak emlékezetük óta.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

Használtak, kötőfának hívták.
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
15, 16, 17 kéve = 1 kereszt. Másnak 21 kéve.
22 kéve az „gazdag” kereszt volt.

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
A mezőn általában 5-6 keresztet kapcsoltak össze, ennek neve: kepe.
A kepe szó meghatározatlan számú sorbarakott keresztnek a neve. Általában 5-6 keresztet raktak sorba, többet nem, nehogy tűz esetén hosszabb sor égjen le.

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
140 cm körüli.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Volt cséplőbanda, a géptulajdonos szedte össze az embereket, de nem mindig ugyanazokat. A banda 4 nyársalóból, 2 etetőből, 2 zsákolóból, 2 szalmahordóból és 2 kévehajigálóból állt.

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát.
Mások 4-5 m-es fenyőfanyárssal hordták kazalba a szalmát. Máshol vellázták. A Jentek Palinál elevátorral hordták a szalmát a kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
1930-40-es években. Mások szerint a II. világháború után.

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A burgonyát főleg kézzel ültették, a II. világháború után kezdtek eke után, barázdába vetni.

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Lekaszál, majd elterítették a földön, jó időben egyszer forgatták villával, de ha esett többször, 3-4-szer is. Ha nagy volt a nedvesség petrence fára rakták, hogy levegőzzön.

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

Villával, de ha messze volt az istálló, akkor bakszekéren.
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
vonó, vonóiga
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
középszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

nyakszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
Ritkán használtak levelet. A törvény tiltotta a lombszedést, hogy megvédje az erdőt a föld soványodásától.
====c) Melyik évszakban?====

n.a
=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Alkalmaztak, de többet nem tudnak róla.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret teherhordásra használták, 10-20 mázsát is elbírt (A szekér „terhes” volt). A kocsi könnyebb volt, piacra, vendégségbe, lakodalomba jártak vele.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
4-5 méter hosszú (a sukkot nem ismerik). A hosszúszekeret és a vendégoldalt is ismerik, de nem tudják, hogy melyik az elterjedtebb és régibb.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Kötéllel és lánccal. Elől lánc volt, s a rudat hátul kötéllel rögzítették.

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt („félig hajlott”) volt.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a
====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettő is volt belőle. (rajz)

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Vonómarát elől is, hátul is patkoltattak, ha elkopott a patája. Ökröket és teheneket is patkoltak, de csak félpatkót használtak.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséter.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Naa, az állat neve, naa! Eredj naa!
====b) terelik jobbra ====
Curikk!
Humek!
====c) és balra====
Humek!
Nájde!
Hátra: Hurissza!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Cöcö, cö!
Coci ná, gyere coci ná!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Tyutyukám, tyu-tyu!
Tyuúú, tyuúú!
Gyere pipi, ülj be pitye!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide le! Le, gyere ide, le!
Nevén szólították.

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilalót használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Ferde rokkát használtak. Nincs külön neve.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
A rokkának csak egy kereke volt, egyik rajzhoz sem hasonlított.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Régen egy utca volt az egész falu, nem volt külön falurész. Egy kútja volt az egész falunak.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
n.a
====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

Voltak boronaházak egészen az 1930-as évekig.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt lejjebb hozták, vagy új kéményt építettek a fal mellé. Az 1930-as évektől zárt kémények vannak.
A háború után már csak zárt kéményes házakat építenek. Még emlékszik füstöskéményes házra, de nem tudja hogyan alakították át a kéményt.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ahány hajlék, annyi ajtó, mind az udvarra nézett.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Még most is van, de csak kevés, pl. Pipics Imrénél.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1930-as években, vagy az 1935-ös évek után.

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
A háború után, de nagyobb tömegben csak az 1960-as években. 1945 óta nem építenek hagyományos egysoros házakat.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Itt is volt búboskemence, a konyhából tüzelték egészen 1928-ig.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
Kb. 70 cm-es padkára építették a sarokba. Egy-két sor tégla volt az alján, arra kavicsot raktak, hogy jobban tartsa a meleget. az egyik adatközlő szerint náluk 1964-ig volt kemence.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Régen a Mátyáséknak az volt, „kalabukos” pajtának hívták. Ma már egyenes, tűzfalas pajtájuk van.

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Használtak fazékkiszedő villát, a „sérkóklit”, kis vas kampója volt, azzal, a fülénél fogva szedték ki a fazekat. Nem mindenki használt.
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Savanyítottak „kerékrépát”, úgy, mint a káposztát. Sóval, hagymával, babérlevéllel, borssal, köménymaggal ízesítették. Törkölyt nem használtak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Igen.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
Kb. az 1950-es és 1960-as években szűnt meg, addig volt kemence.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
a.) típusút. (rajz)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Nem használtak, egyik fajtát sem ismerik.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek hajdinakását, de nem szaggatták, hanem ledarálták, majd hagymával, borssal ízesítették.

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Sima, hosszúkás kalácsokat sütnek, többnyire mákkal, dióval töltik meg.
Esetleg karácsonykor sütnek töltetlen fonott kalácsot, gyakoribb a töltött kalács.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

Készítettek lecsót emlékezetük óta. Kb. 2 fej hagymát, zsírt, vagy olajat, tojást és kb. kétszer annyi paprikát, mint paradicsomot tesznek bele.
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
Nem emékeznek olyanra, aki ne ette volna. Szüleik, nagyszüleik is ették nyersen a paradicsomot és a paprikát.

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Diós, mákos beiglit, sima, vagy fonott töltetlen kalácsot, mézest.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Még nem régen viseltek szüreti mulatságokon fehér, bő gatyát. Az idősebbek a háború előtt kenderből szőtt vászongatyát viseltek, de ez nem volt olyan széles (kb. 1920 körül).
====b) Hány szélből készült?====
n.a

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A háború előtt még viseltek derékban húzott szoknyát és blúzt.
Máshol kb. az 1940-es években még viseltek elől kötős húzott szoknyát, álló galléros, mandzsettás réklivel. A rékli „zámedlival” (rakással) volt díszítve, lehetett sötétbarna, fekete-fehér mintás, vagy ami jól illett a szoknya színéhez.

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

A faluban volt egy takács család, így a nők nem szőttek otthon. A nevükre már nem emlékeznek.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Illendő még ma is, de régen egészen a háborúig, sokkal többen viselték.

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Régen szokásban volt, de akkor szalmával volt megtömve minden ágy.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Farsangkor és májusban volt a legtöbb esküvő.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

Húshagyó Keddtől Hamvazó Szerdáig, böjt idején nem volt.
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
Régen a nagyobb esküvők három napig is eltartottak, szombat, vasárnap, hétfő.
Főleg vasárnap.
====b) 1930 körül: ====
Inkább hétvégén tartják, főleg szombaton.

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalom a lányos háznál volt.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A főétkezés a lányos háznál volt, de ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A szülők megegyeztek, s felesben bontottak tyúkot. Ha a fiú is falubeli volt, a társaság éjfél után átvonult a fiús házhoz, s ott evett-ivott, mulatozott tovább. Volt, aki csak egy-két órára ment át tiszteletből, majd visszament a lányos házhoz.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
n.a
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ma a kultúrházban szokott lenni, de van, aki még mindig otthon tartja.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
A jegyespár megkért két jóbeszédű embert, a „kuszórit”: ők járták a házakat. Kezükben ágas-bogas fát tartottak, aminek tetején otthon készített sült tészta volt átszúrva. Minden háznál csíptek egy darabot a meghívottak az életfára szúrt tésztából. Mennél több házhoz mentek, annál kisebb lett a tészta. Az utolsó háznál sokszor már csak egy csipetnyi maradt. Mikor az utcákat, falvakat járták, mindenki tudta mi járatban vannak. Voltak néha állandó „kuszórik” is.
====b) 1930 körül: ====
Meghívó levelet küldenek.

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Voltak fogadott cigányzenészek, Nyári Dézsit sokszor hívták Bérbaltavárról.
Néha Vasvárról is fogadtak zenészeket. Zalaszengtrótról „tröttyösök” (fúvószenekar) jöttek.
Cigány muzsikusokat hoztak Kovácsiból, Balozsa zenekarát.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
cimbalom, kontra, bőgő, pikula.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A tangóharmonika főleg a világháború után terjedt el.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

A gyerekek házról-házra jártak, szalmacsutakra térdeltek, és versikéket mondtak. Már nem emlékeznek a vers szövegére, csak foszlányokat tudnak:
„Luca, Luca, kity-koty,
Tojjanak a tyiktok…”
A babona azt tartja, hogyha erre a szalmacsutakra ültetik a tyúkokat, azok tojósak lesznek.
A gyerekek csutak szalmát a földre terítettek és rátérdeltek. Közben versikét mondtak:
„Luca, Luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Annyi vizük legyen, mint égen a csillag,
Annyi tojás, mint réten a fű.
Akkora kolbászuk legyen, hogy fenni lehessen belőle.”
Aszalt gyümölcsöt kaptak ajándékba.
===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés aprószentek után, vagy szenteste volt.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
Kb. 1965-ig élt ez a szokás.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
A kis Jézust köszöntötték, maszkban, láncos bottal a legények. Csak a refrénre emlékszik: „Haj regő rejtem, azt is megengedte…”
A regölés szenteste volt. 3-4 legény láncos bottal, maszkban járta a házakat és jókívánságokat mondtak (a szövegekre nem emlékeznek). A kis Jézust köszöntötték.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Nem volt sok öreglegény a faluban, kb. 2-3. Most sincs több.

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismernek ilyen köcsögöket. Az egyik adatközlő ismer, a nagyanyjának is olyan volt. (rajz)
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Miklós napon a lányok beöltöztek maskarába, fejükre harisnyát tettek, táncoltak, majd eltűntek. Később Horthy Miklós neve napján ünnepelték.
Valaki a faluban maskarában végigjárta a gyerekes házakat. Fejére harisnyát húzott, hogy a gyerekek ne ismerjék föl. Az ajándékért a gyerekeknek fogadalmat kellett tenni.

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Betlehemes játék szereplői: Három Királyok, pásztorok, betlehemes láda.
Pásztorok, királyok énekeltek, köszöntötték a kis Jézust. Ez a szokás megint kezd divatba jönni, az iskolában tanulják meg a szöveget a gyerekek.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Nem volt az állatoknak védőszentje.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Vigyázz, mert elvisz a cigány!

===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem ismernek ilyen szokást.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Tüskevágó embert láttak, mintha fölemelne egy tuskót, s azt hasogatná egy másik tuskóhoz. Ma már nem nagyon lehet látni.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Pótypuszta]]
[[Kategória: Csipkerek]]
[[Kategória: Csehi]]
[[Kategória: Miklósszéplak]]
[[Kategória: Bérbaltavár]]
[[Kategória: Oszkó]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Zala]]
[[Kategória: Jánosháza]]
[[Kategória: Ruma]]
[[Kategória: Hosszúpereszteg]]
[[Kategória: Törgye]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Zalaegerszeg]]
[[Kategória: Szombathely]]
[[Kategória: Sárvár]]
[[Kategória: Széplak]]
[[Kategória: Kisbér]]
[[Kategória: Keléd]]
[[Kategória: Burgenland]]
[[Kategória: Bükföl]]
[[Kategória: Zalaszengtrót]]
[[Kategória: Kovácsi]]

Csehi

2014-03-26T14:52:43Z

Kőrösi Dalma:

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
| 1988. június
|-
|'''Mikrotáji kutatás:'''
|Csehi
|-
|'''Adatközlők:'''
|-
| Balogh Rudolf
|-
| Balogh Mária
|-
| Nagy Margit
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Komálovics Zoltán
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
| Kőrösi Dalma
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Nincs válasz.

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

Koncsek, Talikter, Bőke, Dóczi, Györe.
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

Nemzetiségek nem települtek be.
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

A faluból elköltöztek nősülés és munka miatt.
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

Bérbaltavár, Csehimindszent.
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

A falu a Hegyhát tájegységbe tartozik.
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

Közeli tájegység az Őrség, népcsoport nincs.
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

Híres községről nem tudnak.
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A falunak csúfneve nincs.

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

Átházasodás szomszédos falvakból volt.
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Vasvár, Rum, Mikosszéplak
====b) Piacra: ====
Szentgrót, Vasvár
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár, Zalaszentlászló, Cell.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

Munkára uradalmakra jártak: Mikosd, Csehimindszent. Ide nem jöttek dolgozni.
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Nincs válasz.

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====
n.a
====b) vesszőkosarakat====
Eladásra nem készítettek kosarakat.
====c) szalmafonatú edényeket====
Edényeket, csak saját használatra.
====d) szövőbordát ====
n.a
====e) favillát====
n.a
====f) fagereblyét====
n.a
====g) faboronát ====
n.a
====h) egyebet?====
n.a
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
n.a

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Cserépedényeket Körmend vidékéről szállítottak.

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Vándorárusok nem jártak.
====b) Honnan jöttek? ====
n.a
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
n.a
====d) Mit árultak? ====
n.a

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlők saját határukban voltak.
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
Nem.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Temetőket nem találtak. Egy temető van.
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

Fogadott ünnep: május 20., jégverés ellen.
==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
2-3 ágú boronát használtak általában.

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
n.a
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gabonát géppel vetették általában.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Gereblyés kaszát használtak.

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Kévekötő fát használtak, amely egyszerű, kihegyezett fa.

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

21 kévét raktak keresztbe.
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

Kepe: 21 kévéből áll.
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
Csép nyele: 155 cm felett.

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Részesmunkások dolgoztak, általában csapatban.
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
A kicsépelt szalmát a) nyárssal hordták kazalba.

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

A hajdina termelése a 60-as évek után szűnt meg.
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

A burgonya eke utáni vetése a 60-as években kezdődött.
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

Szénaszárítás menete: elhintették, átfordították, összehúzták, összerakták boglyába. Állvány nem volt.
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Napi száraztakarmányt villával, kézzel hordták.

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
körpő
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

igaszeg
=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Igen.
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a
====c) Melyik évszakban?====
Almozáshoz tavasszal használtak falevelet.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
A ló befogásánál szügyre erősített tartóláncot használtak.
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekér: gazdasági munkánál használták.
Kocsi: sárga kocsi.

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Szálas takarmányt szállító szekér hossza: 400-450 cm.

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

A nyomórúd leszorítása a kocsin keresztül, négyszögletes fa segítségével történik, csörgőlánccal forgatják.
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Nincs válasz.

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Szekérkast használtak. kettőt is.
====b) Használtak-e kettőt is?====

Kettőt is.
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

Tehenet, ökröt is vasaltattak: tavasszal és nyáron.
===2.23. A fejőedény régi neve? ===

Zséder.
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
Névvel indítják.
====b) terelik jobbra ====
Hi!
====c) és balra====
Nejde!

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

Hűccs be!
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

Pipi!
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Gyere ide!

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Kender, len törésére fából készült kendertörőt használtak.

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
c) álló rokkát használtak.
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Igen.
====a) Hogy hívták ezeket? ====
Elkülönült házcsoport neve: Józsefmajor, valamint kisebb tanyák.

====b) Miért volt így? ====
n.a
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

n.a
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

A községnek mindig itt volt a helye.
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

Az utolsó boronából készült lakóházat az 50-es években bontották le.
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Kijáratok a szabadba nem voltak, csak külön épületnél.

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Kereszt-mestergerendás ház volt, már nincs.

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

Rakott sparheltek használtak általában a 60-as évektől terjedt el.
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kockaházak építése a 60-as évektől lett általános.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Konyhából fűtött kemence volt, nem kályha.

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

A kemencét c) normál magasságú (50-70 cm) padkára építették.
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

Pajták alaprajza: téglalap.
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

Fazékkiszedő villa használata: két ága közé fogták a fazekat b).
===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Tarlórépát nem savanyítottak.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát igen.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A kenyér házi sütése a II. világháború után szűnt meg.

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

Használatos kenyértartó forma: a).
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

Vajköpülőt használtak.
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Hajdina- és kölestörő ütője b) rajz.

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

Hajdinából kását készítettek, de ritkán disznóval etették fel a hajdinát. Búza gálica: liszt pirítása, vízzel felengedve, zsírral meglocsolni.
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Három ágú fonott és köralakú (kuglóf) töltetlen kalácsot szoktak sütni.

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Az 1920-as évektől kezdve gyakrabban késíztettek lecsót, paprikából került bele legtöbb. Nyersen fogyasztják 1930-as évektől.

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
n.a
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

Karácsonyi sült tészta: kalács.

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Széles gatyát ünnepre használtak.
====b) Hány szélből készült?====
n.a
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

Derékban rögzített szoknyát réklivel, blúzzal 1960-as évekig hordtak az asszonyok.
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

Vászonszövés: férfiak eladásra, asszonyok saját részre.
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

Fejkendő viselete ma is szokás az idősek között.
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A 70-es évekig volt szokás, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek.
Még most is szokás 2 ágy párhuzamos elhelyezése.

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Esküvőt farsangon, ősszel tartottak.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtön egyáltalán nem tartottak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap
====b) 1930 körül: ====
szombat

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat a lányos háznál tartották.
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Főétkezés a vacsora.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül a lakodalmat nem otthon tartják, vendéglőben, kultúrházban.
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ld.: a pont.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
közvetlenül (vőlegény, menyasszony, szülők)
====b) 1930 körül: ====
szintén közvetlenül

===4.6. ===

==== Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
Szándékolt tányértörés nem volt.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
Zenészek: változó (helybeli és más falusiak).
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedű, cimbalom, harmonika.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
n.a
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Lucázás december 13-án, ma már nem nagyon.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
n.a

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölés már nincs.
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
Legények regöltek.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

3-4 öreglegény szokott lenni.
===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
X jellel díszített tejesfazék volt ismeretes.
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Fáklyát, tüzet nem szoktak gyújtani.

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
Fáklyát, tüzet nem szoktak gyújtani.

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

Miklós napi szokás: beöltözés lánccal, bottal.
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

Betlehemes játék szereplői: Mária, pásztorok, kis Jézus.
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

Állatok védőszentje nem ismeretes.
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

Kisgyerekek ijesztgetése mumussal.
===4.17. Diódobálás ===

==== Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Diódobálás nem ismeretes.

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
Holdban nem láttak semmit.

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória: Koncsek]]
[[Kategória: Talikter]]
[[Kategória: Bőke]]
[[Kategória: Dóczi]]
[[Kategória: Györe]]
[[Kategória: Bérbaltavár]]
[[Kategória: Csehimindszent]]
[[Kategória: Őrség]]
[[Kategória: Hegyhát]]
[[Kategória: Vasvár]]
[[Kategória: Rum]]
[[Kategória: Mikosszéplak]]
[[Kategória: Szentgrót]]
[[Kategória: Zalaszentlászló]]
[[Kategória: Cell]]
[[Kategória: Mikosd]]
[[Kategória: Csehimindszent]]
[[Kategória: Körmend]]
[[Kategória: Józsefmajor]]